Kezdőlap Címkék Reform

Címke: reform

Mindenki győzött Franciaországban csak Európa veszített

Macron elnök számítása bevált: a választások második fordulójában sikerült megakadályozni Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának áttörését: győzött a baloldali Új Népfront.

Abszolút többségről szó sincs: koalíciós kormánynak kell következnie, addig marad a jelenlegi, amelynek már eddig sem volt parlamenti többsége most pedig végképp nincsen hiszen Macron mozgalma feláldozta magát a közös győzelem oltárán.

A vesztes Marine Le Pen megduplázta képviselőinek számát a francia parlamentben, de messze elmaradt az abszolút többségtől pedig a szélsőjobb vezére kikötötte: csakis akkor alakítanak kormányt, ha ehhez nem kell koalíciót kötniük. Marine Le Pen megmutatta az oroszlán körmeit, de valószínűleg nemigen bánkódik azon, hogy nem alakíthat kormányt hiszen az számtalan népszerűtlen intézkedéssel járna. Marine Le Pen pedig 2027-re készül az elnökválasztásra, ahol be akarja söpörni az összes proteszt szavazatot, amelynek egy része most az Új Népfrontot erősítette. Macron elnök már korábban jelezte, hogy nem kíván együtt kormányozni az Új Népfront egyik fő erejével, melyet a demagóg és oroszbarát Mélenchon vezet. A többiekkel: szocialisták, zöldek stb. viszont igen. Ezenkívül ott van a hagyományos jobboldal, a republikánusok, akikkel szívesen paktálna Macron elnök.

Európa a vesztes

Macron elnök kezdettől fogva az európai reformok legfőbb támogatója volt Brüsszelben.

A reformokat megakadályozta Merkel kancellár, a Covid pandémia és Putyin agressziója Ukrajna ellen. A problémák viszont megmaradtak: Európa immár versenyképtelen – állapította meg Mario Draghi a brüsszeli bizottságnak készített jelentésében. Az Európai Központi Bank ex elnöke, aki nemrég még Olaszország miniszterelnöke is volt azt javasolja, hogy az Európai Unió hozzon létre nagy közös alapokat a digitális fejlesztésre, a zöld átmenetre, az ukrajnai háborúra stb. Ezeket az alapokat közös kölcsön felvételeiből finanszíroznák. Ennek az elképzelésnek Európában a legfőbb támogatója Emmanuel Macron elnök volt és maradt is, csak épp jóval kevesebb erőt tud ehhez felmutatni hiszen ideje és energiája jórészét felemészti a belpolitika. A reformok erői egy nagy táborban gyülekeznek:

Patrióták vagy idióták?

Orbán Viktor az osztrák Szabadságpárttal és a cseh Anoval létrehozott egy új szent szövetséget, amelyhez sok más párt után a választások után Marine Le Pen is csatlakozott. Ez 30 képviselőt jelent az Európai Parlamentben, összesen több mint hetvenet a 720 tagú szervezetben. A fő irányt továbbra is a néppárti – szocialista blokk határozza meg, melyhez csatlakozhatnak a liberálisok, a zöldek sőt olykor a Meloni által vezetett mérsékelt szélsőjobb is ahova nem vették be Orbán Viktort. Elsősorban azért nem, mert a magyar miniszterelnök oroszbarát vonala számukra elfogadhatatlan, de az sem tetszik nekik, hogy Orbán Viktor elutasítja Draghi tervét. Az ex miniszterelnök Meloni gazdasági főtanácsadója, aki arra emlékeztet mindenkit, hogy Olaszország 200 milliárd eurót kapott a közös hitelfelvételből.

Orbán Viktor viszont még a magyar alkotmányba is beleíratta: még egy közös uniós hitelfelvétel nem lesz!

Hogy akarják megoldani a patrióták az Európai Unió sokasodó problémáit? Rejtély! A francia pénzügyminiszter kiszámolta Marine Le Pen gazdasági programjának következményeit: az eredmény pénzügyi válság lett volna hiszen Franciaország államadóssága már így is meghaladja az éves GDP 100%-át!

A patrióták idióták – erre a következtetésre jutottak a vezető francia üzletemberek, akik a hétvégén tanácskoztak a francia Davoson Aix en Provence-ban. Most nagy a megkönnyebbülés: Macron elnök fő támogatója Franciaország és Európa leggazdagabb embere Bernard Arnault, akinek vagyonát több mint 200 milliárd euróra becsülik.

Politikailag Macron meggyengült így aligha valószínű, hogy keresztül tudja vinni a reformokat Brüsszelben. Ahol tisztában vannak azzal, hogy a reformokra szükség van, de azt is tudják, hogy azok népszerűtlenek, ezért nehéz hozzájuk politikai támogatást találni. Így jó esély van arra, hogy minden úgy megy tovább mint eddig Brüsszelben: miközben majdnem mindenki a változások szükségességét hangsúlyozza, a gyakorlatban nem történik semmi, mert nincsen meg hozzá a politikai akarat a 27 tagállamban.

Fizessen-e a páciens vizitdíjat, ha nem jelenik meg a háziorvosnál a megbeszélt időben?

Erről megy a vita Franciaországban, ahol a kormány keresi a pénzeket az egészségügy finanszírozására, a páciensek szervezetei viszont jogtalannak tartják a vizitdíj beszedését.

5 eurót kellene fizetnie minden egyes alkalommal annak a páciensnek, aki hiábavaló várakozásra kényszeríti orvosát, mert indokolatlanul nem keresi fel a megbeszélt időben – ez a terv, amely óriási vihart kavar Franciaországban, ahol évente több mint 27 millió alkalommal fordul elő ilyen eset.

“Ez a helyzet tarthatatlan!”

– hangsúlyozta Gabriel Attal miniszterelnök. Aki azzal indokolta az 5 eurós vizitdíjat, hogy nagy az orvoshiány a hálózatban különösen vidéken. Közben viszont a kereslet egyre csak növekszik hiszen Franciaország is öregszik, egyre több a páciens.

“Ez nem fog működni, mert nem más mint egy újfajta adó. A vége az lesz, hogy az egészségügy hatékonysága romlik” – mondta a sürgősségi orvosok szervezetének vezetője. A France Bleu rádiónak egy háziorvos úgy nyilatkozott, hogy “amennyiben 5 eurót kell fizetnie a páciensnek minden egyes alkalommal amikor indokolatlanul nem érkezik meg, akkor ez megronthatja az orvos-beteg kapcsolatot hiszen sok páciensnek az 5 euró nagy pénzt jelent.”

A francia kormány nem hátrál a bírálatok tüzében: hamarosan előterjesztik a törvényjavaslatot, mert azt szeretnék, hogy az 5 eurós vizitdíj már január elsejétől hatályos legyen. Csakhogy

Macron elnök pártjának nincsen többsége a parlamentben, ezért szövetségeseket kell találnia, ha keresztül akarja vinni a nem épp népszerű javaslatot.

Amely mögött az áll, hogy az Európai Unió visszaállította a 3%-os deficit követelményt, és ennek Franciaország nem felel meg.

A doktor dönt

Végső soron az orvosoknak kell majd meghozni a döntést arról, hogy kinek is kell majd kifizetnie az 5 eurót. Gabriel Attal kormányfő szerint legkevesebb 20 millió orvos-beteg találkozót lehetne így megszüntetni.

A betegek szövetségének vezetője rossz ötletnek tartja az 5 eurós vizitdíjat, mert szerinte: ”ez sokkal inkább bűntudatot kelt a páciensekben ahelyett, hogy felelős magatartásra nevelné őket.”

Az egészségügyi hálózat komoly gondokkal küszködik vidéken, ahol kevés az orvos. A kritikusok már egészségügyi sivatagról beszélnek, mert egyes területeken olyan kevés orvos vállal munkát, hogy a betegeknek sok időbe kerül elérni őket.

A kormány egészségügyi csomagjában nemcsak ez az 5 eurós vizitdíj szerepel hanem az orvosképzés reformja is. Gabriel Attal miniszterelnök azt ígéri, hogy ennek következtében megkétszereződhet a pályakezdő orvosok száma Franciaországban.

2017-ben 8000 orvostanhallgató volt Franciaországban, 2027-ben már 16 ezer lesz – mondta a miniszterelnök. Aki azt is hozzátette, hogy kipróbálnak egy új rendszert is az egészségügyben: eszerint a páciens közvetlenül a szakorvoshoz fordulhatna panaszával a háziorvos kikerülésével. A gyógyszerészeknek pedig lehetővé tennék, hogy maguk írjanak fel egyes gyógyszereket például antibiotikumokat is.

A tervezett egészségügyi reform nem változtat azon, hogy az egészségügyi rendszer súlyosan deficites Franciaországban: tavaly a hiány 8,8 milliárd euró volt, idén ez várhatóan 11,2 milliárd euró lesz.

Meg lehet-e reformálni az eurozóna pénzügyi rendszerét?

Németország ezt nem helyesli a pénzügyi rendszer reformját, a problémákkal küszködő tagállamok viszont igen. Erről is beszélt Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos a Der Spiegel tudósítójának.

Az uniós kormányoknak támogatni kell a lakosságot az energia válság idején – ezt hangsúlyozza Paolo Gentiloni. Csakhogy emiatt elszállhat a költségvetés, nőhet a deficit és az államadósság. Az Európai Unió gazdasági biztosa szerint nem zárható ki a recesszió, sőt az energia korlátozás sem egyes tagállamokban, de vannak kedvező adatok is. Például a munkaerőpiacon.

“Nem zárhatjuk ki a recessziót az eurozónában, de az Európai Unió számai pozitívak. Ez a tél a történetünk egyik legnehezebb tele lesz” – nyilatkozta az uniós biztos.

Lesznek-e energia korlátozások, ahogy erre Franciaország miniszterelnöke utalt nemrégiben?

“Ez Putyin elnöktől és a mi döntéseinktől függ. A tagállamok helyzete ebből a szempontból nagyon különböző. Vannak kedvező fejlemények: a gáztárolók telítettsége jó, beindultak  a takarékossági intézkedések. Mindezzel együtt elképzelhető, hogy egyes tagállamokban szükség lesz az energia korlátozására a fűtési időszakban.”

Hogy lehet ezt kivédeni?

“Erős közös válasszal. A tagállamok kormányai már határozott döntéseket hoztak. Augusztus végéig az uniós GDP egy százaléka arra ment el, hogy mérsékeljük az energia válság hatásait. A német kormány óriási támogatási csomagot jelentett be, ennek eredményeképp az év végére legalább az uniós GDP 2%-át fordítjuk az energia válság kompenzálására.”

Képesek lesznek-e erre a tagállamok kormányai?

“A jelenlegi helyzetben melyik kormány merné leállítani a támogató csomagot? Azokban az államokban, ahol magas az államadósság, ez állandó költségvetési problémát jelenthet.”

Így megnő az államadósság, és minthogy a kamatláb is emelkedik, ezért több tagállam is nehéz helyzetbe kerülhet, mert nem tudja törleszteni adósságait. Lehet-e új euró krízis?

“Jelenleg nem. A kamatlábak még nem olyan magasak, és a bankok ma jóval stabilabbak mint 15 évvel ezelőtt amikor kitört a nagy pénzügyi válság.”

Az IMF arra buzdította az Európai Uniót, hogy a válságot kihasználva reformálja meg az eurozóna pénzügyi rendszerét. Hogy áll ez most?

“Vannak javaslataink, ezeket a brüsszeli bizottság hamarosan előterjeszti. A válság segít abban, hogy régi viták elcsituljanak. Szilárd pénzügyi rendszerre van szükségünk, de közben nem akarjuk leállítani a gazdaság növekedését.”

Németország közölte, hogy nem támogat semmiféle pénzügyi reformot: maradnia kell a 3%-os deficit mutatónak az eurozónában. Mit szól ehhez?

“A 3%-os deficit kritérium jó a költségvetési politikában. Ehhez ragaszkodnunk kell. Ugyanakkor Németország is tisztában van azzal, hogy nem terhelhetjük túl azokat az országokat, melyek amúgy is küszködnek az államadósság törlesztésével. Ha a tagállamok elkötelezik magukat a reformok mellett, akkor időt kell hagyni a számukra ehhez.”

Olaszországban különösen nagy az államadósság: az éves GDP 150%-a. Mégis a mostani választási kampányban néhány párt azzal kampányol, hogy alacsonyabb adókat és magasabb nyugdíjakat akar. Erről mi a véleménye?

“Az eurozónának 6 olyan tagja van, ahol az államadósság meghaladja a GDP 100%-át.

Ezekben az országokban korlátozni kell az új hitelek felvételét. Azt is látni kell viszont, hogy szükségünk van új beruházásokra is. Ne csak az adósság hegyeket lássuk hanem ezt is. Óvni kell a jövendő nemzedékeket a túl sok adósságtól, de attól is, hogy Európa elveszítse a versenyképességét”- hangsúlyozta Paolo Gentiloni uniós biztos.

Reform kényszer az Orbán rendszerben?

“Magyarország a pénzügyi érdekeit szem előtt tartva rákényszerülhet a reformokra” – jelentette ki Csehország külügyminisztere, aki a Reutersnek nyilatkozott.

Csehország az Európai Unió soros elnöke, ezért a nézeteinek fokozott jelentősége van. Mikulás Bek hangsúlyozta, hogy az Európai Unió konkrét intézkedéseket vár a magyar kormánytól és nem ígéreteket. Bek külügyminiszter azt is elmondta a Reutersnek, hogy míg a lengyelekkel sikerült tisztázni a nézeteltéréseket, a magyar kormány esetében nem ez a helyzet, mert a magyar diplomácia továbbra sem mutat uniós szolidaritást. A cseh külügyminiszter nyilvánvalóan arra utalt, hogy Szijjártó Péter nemrég Moszkvában tárgyalt – egyedül az uniós külügyminiszterek közül, akik Putyin Ukrajna elleni agressziója óta nem keresik fel az orosz fővárost.

Az Európai Unió azzal próbálja meg rákényszeríteni Orbán Viktort a reformokra, hogy nem utalja ki az euró milliárdokat. Az USA is változásokat szeretne a nemzeti együttműködés rendszerében.

Budapestre érkezik az új amerikai nagykövet

Vajon milyen megbízással jön a 45 éves David Pressman, aki jó kapcsolatot ápol Tony Blinken külügyminiszterrel? Az idősebb Blinken, aki az USA nagykövete volt,  Soros György baráti köréhez tartozott. Nem csoda, ha Orbán Viktor emiatt ideges.

“Mi nagykövetet várunk nem pedig helytartót!”

– fogalmazta meg a magyar kormány álláspontját Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.

Csakhogy Washingtonban is feltűnt, hogy a magyar kormány jó kapcsolatot ápol mind Oroszországgal mind pedig Kínával pedig mind a két nagyhatalmat az USA stratégiai ellenfélnek, ha nem épp ellenségnek tekinti. Az új amerikai nagykövetet minden bizonnyal megbízták azzal, hogy nézzen utána a jól prosperáló magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatoknak. Különösen az nyugtalanítja az Egyesült Államokat, hogy Orbán Viktor évekkel ezelőtt utasította a kémelhárítást: ne kezeljék ellenségesen az orosz hírszerzést Magyarországon. Kérdés, hogy a magyar miniszterelnök visszavonta-e ezt a parancsot Putyin Ukrajna elleni agressziója óta?

Kína kapcsán inkább a pénzügyek aggasztják az Egyesült Államokat. Matolcsy György túlságosan is jó kapcsolatokat ápol a kínai vezetéssel, ő intézte el a Fudan egyetem ügyét is. A CIA szerint kínai tanácsadók ügyködnek a Magyar Nemzeti Bankban. Orbán Viktor miniszterelnök korábban kijelentette: ha nem kapunk nyugati pénzeket, akkor majd kapunk Kínától!

Kérdés, hogy mi van emögött a kijelentés mögött?

Dollár vagy eurómilliárdokat nem adnak semmiért.

Nincs ingyen ebéd.

A Biden kormányzat nemigen tart igényt Putyin és Hszi Csinping barátaira a NATO-ban. Meghajlik-e Orbán Viktor vagy kivár? Az uniós erőviszonyokon  sokat változtatna, ha Rómában hatalomra kerülnének Orbán barátai: Meloni, Salvini és Berlusconi. A magyar miniszterelnök abban reménykedik, hogy Trump visszatér a Fehér Házba. Addig Orbán Viktor bízik szerencsecsillagában, és aligha reformálja meg rendszerét, ahogy ezt tőle a nyugati világban elvárják.

Matolcsy felelős az inflációért

Az egykori gazdasági miniszter, aki fiatal korában együtt küzdött a reformokért Matolcsy Györggyel a pénzügyminisztériumban, élesen kritizálta a Nemzeti Bank elnökének öndicsérettől hemzsegő írásait, melyeket a kormánypárti sajtó lelkesen közöl. Matolcsy olykor bírálja a kormányt is, de mondanivalójának lényege: soha ilyen jó nem volt Magyarországon mint a nemzeti együttműködés rendszerében.

Miért szabadultak el az árak?

Magyarország uniós rekorder az infláció terén – hangsúlyozta Csillag István a Klubrádióban. Ezért pedig Matolcsy György kétszeresen is felelős. Egyrészt azért, mert még gazdasági miniszterként ő inditotta el azt a gazdaságpolitikát, amely két kézzel szórta az euró milliókat betonba. Ma már Matolcsy bírálja emiatt a kormányt mondván, hogy vasba fektet be és nem agyba, de ennek a gazdaságpolitikának ő volt a végrehajtója az évtized elején. Másrészt pedig milliós olcsó hitelekkel szórta meg a haverokat és kábította a népet olcsó lakáshitelekkel. Mindez halálos CSOK – hangsúlyozta Csillag István egykori gazdasági miniszter, aki rámutatott arra, hogy épp emiatt szárnyalnak az építőanyag árak, amelyek erősítik az inflációt.

Ugyanott tartunk mint a Kádár korban

Akkoriban azt tartották közgazdász körökben: a reformok arra kellenek, hogy megoldják a problémákat, melyek a szocializmus nélkül nem jöttek volna létre.

Most súlyos inflációval küzd az ország, és Matolcsy megpróbálja áthárítani a felelősséget Varga Mihály pénzügyminiszterre, de ez gyerekes dolog. Bűnbakot keres ahelyett, hogy vállalná a felelősséget és főként, hogy megvalósítható megoldást kínálna.

Persze Csillag István sem bővelkedik használható ötletekben.

Arra pedig az egykori reform közgazdászok végképp nem tudnak felelni: miért nem jutott sehova az 1968-ban megkezdett gazdasági reform Magyarországon miközben az 1978-ban elindult kínai reform az abszolút mélypontról indulva versenyképes világhatalommá tette Kínát.

A Vatikán bíborosai egymást vádolják a pénzügyi botrányban

Ferenc pápa két bíborosra bízta a pénzügyi reformot, mely több mint félmilliárd eurós visszaélést mutatott ki a Vatikánban. Ki a felelős? Giovanni Angelo Becciu bíboros a pápa utasítására minden tisztségéről lemondott, de ártatlannak vallja magát.

George Pell bíboros viszont azzal vádolja egykori helyettesét, hogy komoly összegeket fizetett terhelő tanúknak abban a pedofil perben, amelyben börtönbüntetésre ítélték Ausztráliában. Aztán a bíróság felmentette. Rómába sietett és panaszt tett egykori helyettesével szemben.

Ferenc pápa mielőbb szeretné lezárni a kínos pénzügyi botrányt, mert az komolyan árt a Vatikán presztízsének.

A bíboros és a Camorra

Az olasz sajtó szerint a nápolyi maffiával, a Camorra-val is kapcsolatban állt Giovanni Angelo Becciu bíboros. Aki Ausztráliában épp a maffia segítségével próbálta meg befolyásolni azt a pert, mely egykori felettese ellen folyt. A Camorra más ügyekben is igen hasznos partnernek bizonyult.

Londonban a Vatikán egy méregdrága ingatlant vásárolt, a közvetítők között ott ügyködtek a Camorra pénzügyi emberei is.

A bíborosnak szeretője van?

Az olasz sajtó szerint Giovanni Angelo Becciu bíboros, aki nemrég még a szenttéavatási kongregació élén állt a szeretőjének is juttatott a vatikáni pénzekből.

Cecilia Marognat az olasz hatóságok letartóztatták miután ellene az Interpol adott ki körözést egy nemzetközi pénzmosó hálózat miatt.

Cecilia Marogna, aki az olasz sajtó szerint a bíboros szeretője volt, a vatikáni pénzeket jótékonysági célokra kapta, melyeket külföldön kellett volna felhasználni. Például Szlovéniában, ahova állítólag 500 ezer eurós vatikáni pénznek kellett volna érkeznie. Ám kiderült, hogy Cecilia Marogna ehelyett Prada és Chanel táskákat vásárolt más luxus divatcikkekről már nem is beszélve. Az olasz hölgy természetesen tagad éppúgy mint Becciu bíboros.

Csakhogy most már az olasz hatóságok is vizsgálódnak nemcsak a Vatikán pénzügyi ellenőrzése tesz fel kínos kérdéseket. Vádat egyelőre még nem emeltek Giovanni Angelo Becciu bíboros ellen. Ferenc pápa viszont kizárta őt a bíborosi kollégiumból. Ami azt jelenti, hogy a következő pápaválasztó konklávén nem vehet részt, szerepe a Vatikánban véget ért. Lehet, hogy Pell bíboroshoz hasonlóan neki is börtönbe kell vonulnia, amely nagy csapás lenne a Vatikánra, melynek egykor a harmadik legfontosabb tisztségviselője volt.

Putyin népszerűséget vásárol

Vlagyimir Putyin, az oroszok ura, azért hozta létre az új kormányt Moszkvában, hogy a soha nem látott mélyponton lévő népszerűségét javítsa. A kormány működésének javítására 300 milliárd rubelt költ erre ami 4,7 milliárd dollárt jelent. Mindez a nemzeti tartalék alapból jönne a pénz, melyet még akkor hoztak létre amikor az olaj ára magasan volt, és dőlt a bevétel az államkincstárba. Csakhogy azóta öt szűkös esztendő következett.

Az olajár csökkenése miatt a gazdasági növekedés leállt – vele együtt az életszínvonal emelkedése is. A reform közgazdászok egy része megszorító intézkedéseket javasolt: például a nyugdíj rendszer megváltoztatását. Putyin népszerűsége meredeken csökkenni kezdett. A realista Putyin, aki Sztálin óta a leghosszabb időt töltötte el a Kremlben, visszacsinálta a nyugdíj reformot, mert kiderült: az orosz férfiak általában nem érnék meg a felemelt nyugdíj korhatárt!

Másfél éve van a hatalomnak

A New Yorki Bloombergnek nyilatkozó orosz közgazdász szerint Putyin emberei tökéletesen tisztában vannak vele, hogy csak ennyi idő áll a rendelkezésükre. Putyin pártjának népszerűsége történelmi mélyponton. Innen kellene dinamikus növekedést produkálni. Mihail Dmitrijev közgazdász, aki a 2011-12-es krízist is pontosan megjövendölte, a Bloombergnek elmondta, hogy olyan technokratákat juttatott Putyin döntési pozícióba, akiknek növekedést kell produkálniuk. Ebben az orosz államfő mindenekelőtt az új első miniszterelnök-helyettesre, Andrej Belouszovra számít.

A cél a 2,5%-os növekedés

2020-ban és 2021-ben legkevesebb ennyit kellene produkálnia az új kormánynak, mert csak így lehetne képes érezhető életszínvonal emelkedést kimutatni. A tavalyi növekedés évi 1,3% volt vagyis az orosz gazdaság tulajdonképp stagnált. Sokan ugyanis kételkednek a statisztikusok számaiban hiszen ők is a Kreml szigorú ellenőrzése alatt állnak.

„Nem kell ragyogó elmének lenni ahhoz, hogy a tavalyinál jobb növekedést prognosztizáljunk”- nyilatkozta a Bloombergnek Szofja Donyec,  a Renaissance Capital szakértője.

A baj az, hogy Oroszország gazdasága még mindig jelentős részben az olaj árától függ. Az pedig jelen pillanatban a kínai korona vírustól. Az oroszok mindenesetre nem fogadták el a másik nagy olaj exportőr, Szaúd Arábia javaslatát a kitermelés csökkentésére. Moszkva elképzelése az, hogy a nagy amerikai palaolaj kitermelők rosszabbul bírnak egy árcsökkentést mint ők. Ezt a piacot akarják megszerezni, és ebből profitálhatna az orosz gazdaság.

Választás jövő szeptemberben

A gazdasági növekedésnek addigra kellene elégedett polgárokat produkálnia egy kétharmados többséghez. Ennyi kellene Putyin alkotmány reformjához. Minden oroszok ura ugyanis 2024 után már semmiképp sem lehet elnök, de egyáltalán nem kíván kiköltözni a Kremlből. A lecke tehát fel van adva az orosz kormánynak, mely egy 300 milliárd rubeles csomaggal kívánja felélénkíteni a szunnyadó gazdaságot Oroszországban.

Macron partnert keres Varsóban?

A francia államfő azt követően tölt el két napot Lengyelországban, hogy bekövetkezett a Brexit. Emmanuel Macron Nagy Britannia kilépése kapcsán hangsúlyozta: nem kevesebb hanem több Európára van szükség, ha az Európai Unió vetélytársa akar lenni az Egyesült Államoknak és Kínának a globális versenyben.

Macron a reformok mellé akarja állítani a lengyeleket

A francia elnök meg akarja reformálni az Európai Uniót, de ehhez nem kap megfelelő segítséget Németországtól, ahol Angela Merkel meggyengült pozícióból nem képes támogatni a reformokat.

„Párizs partnert keres a reformokhoz, és Németország nem teljesít!” – hangsúlyozza a Német Marshall Alapítvány politikai igazgatója Varsóban. Michal Baranowski arra mutat rá, hogy a lengyel kormánynak szintén voltak és vannak problémái a németekkel. Macron elnök épp ezt akarja kihasználni, hogy meggyőzze a hagyományosan francia barát lengyeleket: legyenek partnerek az uniós reformokban!

A Kaczynski kormányzat eddig nemigen mutatott hajlandóságot a reformok támogatására

A lengyel kormánypárt, melyet Kaczynski irányít szuverenista húrokat penget, és korlátozni kívánja Brüsszel hatáskörét a nemzeti döntések javára. Csakhogy a Brexit sok mindent megváltoztat ezen a téren. Először is kevesebb pénzt lehet elosztani Nagy Britannia távozása után. Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője az uniós pénzeknek. Mindenféle csökkentés súlyos következményeket vonhat maga után. Az EU például csökkenteni kívánja az agrár kifizetéseket, de ezt sem Franciaország sem pedig Lengyelország nem helyesli. Brüsszel meg akarja kurtítani a kohéziós alapokat is. Lengyelországot itt is komoly veszteségek érhetik.

Nagy Britanniában jelenleg a legnagyobb külföldi kolónia a lengyeleké. Több mint 800 ezer lengyel él az Egyesült Királyságban, ahol Boris Johnson miniszterelnök kijelentette: ellenére van, hogy a bevándorlók otthon érezzék magukat a brit szigeteken!

Párizsnak és Varsónak vannak közös érdekei, de Macronnak nehéz lesz a lengyelek  ellenállását leküzdeni.

A visegrádi egység megtörése

A francia diplomáciának régi célja a visegrádi négyes bomlasztása. Kezdetben Csehországra és Szlovákiára számítottak e téren, de most Lengyelország került sorra.

Kaczynski arra számít, hogy Nagy Britannia távozásával megnövekedhet Lengyelország súlya és befolyása az Európai Unióban. Emmanuel Macron viszont arra mutathat rá, hogy a britek távozásával meggyengült a szuverenista blokk az Európai Unióban. Vagyis a szuverenitást szavakban lehet hangsúlyozni, de a tagállamoknak alkalmazkodniuk kell a fő áramlathoz, mely több és nem kevesebb Európát akar. Ezért Macron varsói látogatásának eredménye érdekes lehet Magyarország számára is. Macron is csak addig liberális amíg az nem gátolja céljai elérésében. Ezt tapasztalhattuk Weber elleni összefogására Orbánnal.

Putyin félt, Putyin fél, Putyin félni fog

Nem három támadó volt hanem csak egy, és ő sem jutott be a titkosszolgálat székházába – közölte az FSZB Moszkvában, ahol a tegnap esti lövöldözés okáról vagy hátteréről továbbra sem tudni semmit sem. Korábban terrorakciót emlegettek, de az FSZB nem erősítette meg ezt a változatot – hangsúlyozza az Rt.com.

Ami tény: a támadót lelőtték, egy FSZB őr meghalt és egy másik élet és halál között fekszik egy kórházban. Még négy sebesült van, az egyik egy civil.

Putyin véget nem érő sajtóértekezlete

Tizenötször találkozott a gondosan kiválasztott kérdezőkkel minden oroszok elnöke, aki arra utalt, hogy nyugdíjba menne 2024-ben. Akkor már 72 éves lenne vagyis jócskán túl a nyugdíj korhatáron. Utóda egyelőre nincs, erről Putyin maga gondoskodott jó előre. Dehát így volt ezzel Borisz Jelcin is, de Kremlben pillanatok alatt meglelték utódát Vlagyimir Putyin személyében.

A háttérben most is készülődhetnek valakik a hatalom átvételére. Ebből a szempontból lehet Putyin számára figyelmeztető jel a furcsa támadás a hatalom szíve, az FSZB székház ellen. Putyin egész rendszere a titkosszolgálatra épül, amely mind gyengébb hatékonysággal működik belföldön és külföldön egyaránt. A nemzetközi fiaskók drámaibbnak tűnnek, de a hazaiak az igazán aggasztóak Putyin és az egész ország számára.

A titkosszolgálat agytrösztje átfogó reform csomagot tett le Berija asztalára Sztálin halálának idején. Vetélytársai Beriját kinyírták, a reformokból nem lett semmi. Amikor Jurij Andropov, a KGB egykori feje, a Szovjetunió élére került, új reform csomag készült. Ebből se lett semmi, mert Andropov hamar meghalt. Harmadszor Gorbacsov rugaszkodott neki a reformoknak, de csúfosan megbukott, mert nem a piacgazdaság keretei között gondolkodott mint a kínaiak.

Azóta hiába váltottak politikai rendszert az oroszok, de a gazdaság továbbra is versenyképtelen: nemcsak a nyugatiaktól marad el, de a kínaiaktól is. Ezért hangsúlyozta Putyin, hogy nincs katonai szövetség Moszkva és Peking között. A gazdaságban ugyanis akkora a kínaiak fölénye, hogy ebben a szövetségben az oroszok csakis másodhegedűsök lehetnének. Ezt pedig Putyin nem vállalhatja fel hiszen a nagyhatalmi öntudat az egyetlen nyerő kártyája miután az életszínvonal emelő program befuccsolt.

Putyin a lejtőn

A 67 éves orosz elnököt hat testőr kíséri mindenütt, mert annyira fél. Hivatalosan az iszlamista terroristáktól, de valójában sokkal inkább a saját embereitől tart. A hatalom könyörtelen: csakis sikeres embert támogat. A lúzernek vesznie kell- ez alapszabály a szolgálatban, ahol Putyin ifjú éveit töltötte. Putyin pótolhatatlan – sugallja a rendszer, de az orosz elnök jól tudja: a temetők tele vannak pótolhatatlan emberekkel…

Sztrájk a reptereken Berlinben – vége a bőség éveinek

0

20 eurós órabért akarnak a repülőterek dolgozói Berlinben, ahol hétfőn rövid munkabeszüntetést tartottak a szakszervezet felhívására. A Verdi szakszervezet szerint a munkaadók ajánlata tökéletesen elfogadhatatlan! Jelenleg egy átlagos dolgozó 17 eurónál valamivel többet keres óránként Berlin két repülőterén. Ahol nyolcvan járat nem indult el a sztrájk miatt. A szakszervezet újabb munkabeszüntetést tervez, ha nem kapják meg a 20 eurós órabért – számol be a Deutsche Welle közszolgálati portál.

Vége a bőség korának – nyilatkozta Olaf Scholz pénzügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak. A szociáldemokrata pénzügyminiszter arra utalt, hogy tavaly még jelentős többletet produkált a költségvetés, de idén már nem fog. Hosszú idő után ugyanis

csökkent a GDP növekedése tavaly a harmadik negyedév során

Ezért az állam a jövőben kisebb adóbevételekre számíthat. Olaf Scholz pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ragaszkodik elődje, Wolfgang Schäuble szigorú költségvetési politikájához. Vagyis nem enged sem a hazai sem pedig a külföldi nyomásnak és semmiképp sem kockáztat költségvetési deficitet mint ahogy azt oly sokan szeretnék.

A sárga mellényesek tiltakozó akcióira hívják fel a figyelmet Németországban is hiszen Franciaországban nyolcadik hete tüntetnek Macron elnök szigorú költségvetési politikája ellen. Franciaország költségvetése és egész gazdasága sokkal gyengébb formában van mint a német, de a tiltakozókat ez hidegen hagyja. Ők az életszínvonaluk megőrzését és javítását akarják, és úgy vélik: az állami költségvetés fő feladata épp ennek a biztosítása!

A GDP növekedése nem hozott életszínvonal emelkedést a globalizáció veszteseinek

Erre hívják fel a figyelmet a sárga mellényesek Franciaországban. Matteo Salvini miniszterelnök helyettes épp azzal védelmezte Róma költségvetését Brüsszellel szemben, hogy csakis így tudják elkerülni a sárga mellényes mozgalom átterjedését Itáliára. Végül Olaszország populista kormánya kompromisszumot kötött Brüsszellel, mert mindkét oldal belátta, hogy túlságosan nagy a tét, mindkét fél sokat veszíthet. Brüsszel megértően fogadta azt is, hogy Macron elnök engedményeket adott a sárga mellényeseknek. Ezzel pedig végképp elúszott a remény, hogy Franciaország idei költségvetésének a hiánya belül marad a három százalékon.

Németország a tavalyi többletből viszont felpörgethetné a hazai gazdaságot és lendületet adhatna az egész uniónak – javasolják sokan Olaf Scholz pénzügyminiszternek. Aki azonban hajthatatlan: vége a bőség korszakának, mindenki készüljön fel a nehéz időkre! – tanácsolta a Bild am Sonntag interjúban.

Ki fog a szociáldemokratákra szavazni?

A szigorú költségvetési politika nem növeli feltétlenül a baloldali választópolgárok bizalmát. A Verdi szakszervezet 23 ezer tagja, akinek nevében Berlinben sztrájkoltak hétfőn a repülőtereken, nem ilyen gazdaságpolitikát vár. Régebben a szakszervezetek voltak a szociáldemokraták legfőbb politikai támogatói, de egyáltalán nem véletlen az egykor baloldali párt mélyrepülése az elmúlt évtizedben. Amióta a szociáldemokrata kancellár bevezette a Harz reformokat, vagyis a munkaadók kívánságára létrehozták a rugalmas munkaerő piacot és befagyasztották a reálbéreket Németországban, a szociáldemokraták népszerűsége egyre mélyebbre zuhan. Megerősödnek viszont a jobb és baloldali szélsőségek, melyekben közös, hogy ellenzik a szigorú költségvetési politikát. Franciaországban a baloldal és a szélsőbal áll elsősorban a sárga mellényesek tiltakozó akciói mögé, de a szélsőjobb is rokonszenvvel figyeli azt.

Macron elnök reformjai végképp eltűnnek ?

Németországban sokan eleve szkeptikusak voltak a reformokkal szemben, de a mai körülmények között megvalósíthatatlannak tartják őket. Márpedig Németország nélkül nem lehet megreformálni az eurozónát. Olaf Scholz pénzügyminiszter azonban újra egyértelművé tette: szó sem lehet arról, hogy Németország bármiféle garanciát vállaljon olyan szövetségesek csillagászati adósságaiért mint Franciaország vagy Olaszország. Miért változtatnánk, ha így is mennek a dolgok? – tette fel a költői kérdést Angela Merkel kancellár. Macron elnök pedig nincsen abban a helyzetben, hogy sürgesse a reformot hiszen Franciaországban a sárga mellényesek a nyolcadik hétvége után is folytatni akarják a tiltakozást, a kemény mag pedig el van szánva: meg akarják buktatni a fiatal elnököt, aki igazában még el sem tudta kezdeni a reformjait…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK