Kezdőlap Címkék Radnóti

Címke: radnóti

Emberi területek

0

Az azonban biztos, hogy olyanok is ölték meg Radnótit, Rejtő Jenőt, Karácsony Benőt, Szerb Antalt, Anne Frankot, Benjamin Fundoianut/Benjamin Fondane-t, és számtalan más neves és névtelen embert (hangsúly az emberen!), akik ma siratják őket, de ma is belevinnének bennünket bármilyen őrültségbe – írja Demény Péter a Transindexen.

A szerző egy felvetéssel kezdi a cikket: „Ezt mondta a dollárpapa?”, „Soros Gyuri faházacskája”, „a zsidólibsi összeesküvés” – ilyeneket olvas és hall az ember manapság. Hiszen még Liviu Dragnea is Sorosra mutogatott, amikor sarokba szorították.

Demény Péter megállapítja: az önfeledt zsidózás bármikor katasztrófához vezethet. Hiszen máris a kézivezérlés világában élünk, amikor sokan gyűlölik Sorost, holott tegnap még azt sem tudták, ki ő, sokan vicsorognak a CEU-ra, holott tegnap még azt sem tudták, hogy ez az intézmény a világon van, őrjöngenek a menekültek ellen, pedig egyetlen menekültet sem láttak, azt hiszik, Nyugat-Európában minden sarkon egy ember ölelkezik egy disznóval, és legszívesebben kiirtanák a hajléktalanokat. És hogy más területről is emlegessek példákat (miközben minden terület „emberi terület”), Kassákra haragszanak, aztán most már Ady Endrére is.

Demjén szerint „krokodilkönnyekkel siratják Radnóti Miklóst, és idézik a verseit a Tétova ódától az Erőltetett menetig és a Razglednicáktól a Levél a hitveshez címűig. Csak azt ne higgyék, hogy az az egykori, hetvennégy évvel ezelőtt megtörtént borzalom ’véletlen’ volt, vagy hogy egy nagyhatalom kellett hozzá.”

Demjén ezt követően megállapítja: amíg a Soros- meg a CEU-ellenességben is van antiszemitizmus bőven a puszta ostobaság mellett, addig az ember vissza merészel következtetni, és valami fordított prolongálással azt mondja: lehet, hogy Radnótit nem gyűlölték, a gyűlölet viszont ott lógott a világ felett, és amikor lezúdult, nem válogatott. Különben az sem mentség, ha pont Radnótit nem gyűlölték: akkor ugyan miért is volt igényük a gyűlöletre, és most miért van?

„Mellézuhantam, átfordult a teste” – Ma 74 éve ölték meg Radnóti Miklóst

0

Radnóti Miklós 1944. május 19-én írta meg Töredék című költeményét, s ugyanezen a napon kézhez kapta újabb behívóját, amely már a harmadik munkaszolgálatára szólt.

 

Május 20-án vonult be Vácra, társaival még aznap továbbmentek Sződligetre. Innen öt levelezőlapot és öt levelet küldött haza. Május 27-én gyalog mentek tovább Vácra, majd onnan marhavagonokban indultak Szerbiába. Június 1-jén Zaječarba érkeztek, s a német Todt-szolgálat Lager Berlin nevű központi tábora felé vitt az útjuk, ez a jugoszláviai Bor közelében állott. Június 2-án Lager Heidenauba szállították teherautóval. Ott rézbányáknál, vasútépítésen dolgozott.

Két turnusban indultak haza a Lager Berlin munkaszolgálatosai, Radnótit eredetileg a második menetoszlopba osztották be, ám egy emberséges tiszt áthelyezte őt az első csoportba, amely korábban indult. A második csoportot a partizánok néhány nappal később felszabadították, mindenki megmenekült. Az első csoport létszáma jócskán megfogyatkozott, mire a nyugati magyar határhoz értek.

A költő a Harmadik Razglednicát Mohácson írta, 1944. október 24-én. Innen marhavagonban mentek tovább Szentkirályszabadjára, ahol az utolsó, a negyedik Razglednicát írta, amely egyben utolsó verse is. Ez kelt 1944. október 31-én. Szentkirályszabadján a bori keret visszavette az SS-től a foglyok felügyeletét. Szentkirályszabadja után Radnóti sorsa nem ismert, hogy Abdáig mi történt vele, nem tudni, a két település közötti útvonalról a vélemények különbözőek.

A már járni sem tudó Radnótit a győri kórházba irányították. Mivel a várost a szövetségesek éppen szőnyegbombázták, így rengeteg súlyos sebesült és halálos áldozat lett a romok alatt. Emiatt az intézmény nem tudta fogadni, elküldték. A beteg munkaszolgálatosokat – köztük Radnótit – egyetlen győri kórház se fogadta be. Halálának pontos körülményei nem teljesen ismertek, de egyes források szerint Marányi Ede honvéd alezredes parancsára, Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete november 9-én Abda község határában lőtte le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt.

Jegyzőkönyv a 12. számú holttestről

Orvosi vélemény: A tömeges gyilkosság elkövetésének időpontját mintegy 1,5-2 évvel datáljuk vissza: a rothadás fokát, a ruházat állapotát a talajviszonyokkal hozva összefüggésbe. A lövések általában hátulról előrehaladó irányúak (tarkó-arc), voltak azonban ellenkező irányúak is. A bűncselekmény 22 egyén életének erőszakos módon való kioltásában állott.

Ruházat: Hosszú steppelt szürke kabát, kötött nadrág, turista bakancs.

Vélemény: Tarkón, fejtető irányú koponyalövés, rögtöni halállal.

Jegyzet: A ruházatából előkerült iratköteg huszonöt tételből áll. A papírlapokon az írás elmosódott, szétázott, nehezen olvasható. A dokumentumok szélén egységesen vörös vérfolt.

A tisztiorvos megjegyzése: A kihantolás során a 12. holttest nadrágja hátsó zsebében találtam egy talajvízzel és az oszlásban lévő holttest nedveivel átázott és földdel szennyezett jegyzetfüzetet. Ezt napon megszárítottuk és a talajtól óvatosan megtisztítottuk: ez a jegyzőkönyv Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra.

Radnóti Miklós: Töredék

0

Oly korban éltem én e földön,

mikor az ember úgy elaljasult,

hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,

s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,

befonták életét vad kényszerképzetek.

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,

az áruló, a rabló volt a hős,

s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,

már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor ki szót emelt, az bujhatott,

s rághatta szégyenében ökleit,

az ország megvadult s egy rémes végzeten

vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor gyermeknek átok volt az anyja,

s az asszony boldog volt, ha elvetélt,

az élő írigylé a férges síri holtat,

míg habzott asztalán a sűrü méregoldat.

…..

Oly korban éltem én e földön,

mikor a költő is csak hallgatott,

és várta, hogy talán megszólal ujra,

mert méltó átkot is úgysem mondhatna más,

a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!