Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Ferenc pápa és Putyin

0

A katolikus egyház feje békemissziót vállalt, és ennek érdekében tárgyalt Budapesten Hilarion Alfajev orosz metropolitával és Orbán Viktor miniszterelnökkel – ez derült ki a sajtóértekezleten, melyet Budapestről hazatérőben a repülőgépen tartott meg a pápa.

“Nemcsak Piroskáról és a farkasról beszélgettünk” – mondta mosolyogva Ferenc pápa, aki találkozni szeretne az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával. A magyar diplomácia vétózta meg Kirill pátriárka felkerülését az uniós feketelistára. Kirill pátriárka, akit Hilarion Alfajev metropolitával együtt az FSZB magasrangú tisztjének tartanak Nyugaton, támogatja Putyin háborúját Ukrajnában.

A két budapesti tárgyaláson szó volt arról is, hogy Ferenc pápa szívesen találkozna Putyin orosz elnökkel a béke érdekében.

“Mindenki érdekelt a békében, én pedig a magam részéről hajlandó vagyok mindent megtenni a békéért. Egy küldetés már folyamatban is van, de egyelőre nem nyilvános” – mondta Ferenc pápa, aki hozzátette, hogy “Hilarion Alfajev intelligens ember, akivel fenn kell tartani a kapcsolatot, ha komolyan vesszük az ökumenét.”

Hilarion Alfajev Moszkvában az orosz ortodox egyház külügyminisztere volt, nemrég érkezett Budapestre, ahol már bemutatták Karácsonyi oratóriumát és könyvét.

Ferenc pápa és Magyarország

Először 1956-ban figyelt fel Magyarországra a katolikus egyház mai vezetője, aki fiatal jezsuita szerzetesként Argentínában találkozott Magyarországról érkezett szerzetes társaival.

Már pápaként a migránsok befogadásának ügyében szembekerült Orbán Viktor kormányával. Ferenc pápa első útja a Vatikánon kívül egy migráns tábor meglátogatása volt Lampedusa szigetén. Mostani sajtóértekezletén az Európai Unió felelősségét hangsúlyozta a migráns probléma megoldásában “hiszen a legnagyobb teher az Európai Unió déli határára nehezedik: Görögországra, Olaszországra, Spanyolországra stb.”

Ferenc pápa a migránsok befogadásának és uniós újraelosztásának híve, míg Orbán Viktor a kerítés építésének.

A pápai nuncius azokat a magyar főpapokat támogatja, akik a pápai irányvonalat követik míg azokat, akik Orbán Viktor politikájának hívei háttérbe szorítja. Jó példa erre az egykori veszprémi érsek ügye: ő szentelte fel a Karmelita kolostort a várban, és beszédeiben maximálisan támogatta Orbán Viktor migráns ellenes politikáját. Amint elérte a 75 éves nyugdíj korhatárt, azonnal nyugdíjazták Márfi Gyulát. Helyére egy Róma irányvonalát követő érseket, Udvardy Györgyöt  nevezték ki, aki egy vita után kiutasította az egyház megyéből elődjét.

A püspöki kar elnöke, Veres András szeretne Erdő Péter bíboros utóda lenni. Vele a pápai nuncius állítólag közölte: ez csakis akkor lehetséges, ha a Vatikán irányvonalát követi és nem Orbán Viktorét. Veres püspök ezért nem is akart hosszabbítani a püspöki konferencia élén, de a miniszterelnök bizalmi emberei tudatták vele: ha nem marad, akkor annak egyháza láthatja kárát. Veres András újra a püspöki konferencia elnöke lett, de a karrierről le kellett mondania – legalábbis addig amíg Ferenc pápa ül Szent Péter trónján.

Ferenc pápa a vasárnapi misén hangsúlyozta: ”szomorú és fájdalmas zárt kapukat látni. Zárt kapukat azokkal szemben akik idegenek, mások és szegények.”

Ez egyértelmű bírálata Orbán Viktor migráns politikájának. A pápa nem takarékoskodott a hatalom bírálatával sem:

”a pásztor nem rabló és nem tolvaj! Nem él vissza a szerepével, nem nyomja el a rábízott nyájat.”

Végül arra szólította fel a híveket a Kossuth téren, hogy

“legyetek ti magatok a nyitott kapuk!”

A világtól elzárkózó nacionalizmussal szemben a kereszténység univerzális jellegét hangsúlyozta Budapesten Ferenc pápa, akinek háromnapos látogatása az egész magyar közvéleményt felrázta.

Meghalt Francois Léotard, a francia hadügyminiszter, aki az oroszoknak kémkedett

81 éves volt amikor meghalt, de a politikai halála már jóval előbb bekövetkezett amikor kiderült róla: tájékoztatja az orosz hírszerzést a NATO ülésekről és a francia hadsereg fontos ügyeiről.

2001-ben mondott búcsút a politikának az egykori nagy ígéret, aki Franciaország elnöke akart lenni. “Prostituálódott a francia politikai élet“ – ezzel indokolta meg visszavonulását, melyet akkor csak nagyon kevesen értettek meg. Lassacskán kiderült: Franciaország egykori hadügyminisztere kémkedett az oroszoknak! Erre nem a francia kémelhárítás jött rá hiszen senki sem feltételezte a liberális politikusról, hogy ilyesmire vállalkozna, de a CIA észrevette, hogy Moszkvában túlságosan is sokat tudnak a NATO tanácskozásokról. Vajon ki a vakond? A biztonság kedvéért minden résztvevőt ellenőriztek, és így bukkantak rá Francois Léotard francia hadügyminiszterre. Párizsban nem tudtak mit kezdeni az üggyel, ezért inkább elhallgatták. Máig nem tudja senki sem, hogy mivel vették rá az oroszok a kémkedésre.

Francois Léotard 1993-ban lett hadügyminiszter Edouard Balladur kormányában. Balladur elindult az elnökválasztáson 1995-ben miután Léotard lemondott erről cserébe azért az ígéretért, hogy ő lehet a miniszterelnök, ha Balladurt elnökké választják. Balladur nem nyert. A választási kampány körül viszont sok volt a pénzügyi szabálytalanság, és ezért Léotard volt a felelős. Így tíz hónapos felfüggesztett börtönre ítélték.

Karachi gate

Franciaország nagyszabású fegyver üzletet kötött Pakisztánnal, és ebben nagy szerepe volt a megvesztegetésnek. Csakhogy a pakisztáni tábornokok nem kapták meg a teljes kialkudott összeget, mert annak egy részét Balladur kormányfő választási kampányára fordították. A hoppon maradt pakisztáni generálisok furcsa módon álltak bosszút: “elnéztek” egy iszlamista merényletet, amely azt a szállodát célozta meg Karachiban, ahol a francia fegyvereket kísérő katonák laktak. A robbanás közülük is sokakat megölt. A dühös rokonok vizsgálatot követeltek, és kiderült az igazság: a francia korrupció büntetése volt a merénylet Karachiban.

Léotard ex hadügyminisztert újra elítélték: ezúttal kétéves felfüggesztett börtönbüntetést és 100 ezer eurós pénzbüntetést kapott. Emlékiratait nem adta ki, valószínűleg nem akart eldicsekedni a kínos részletekkel. Fiatalabb kortársát, Nicolas Sarkozyt, aki pedig elnök is volt Franciaországban, jogerősen börtönbüntetésre ítélték korrupcióért. Természetesen fellebbezett, de ő lehet az ötödik köztársaság első elnöke, aki börtönbe megy, mert a korrupciós ügyeit nem sikerült olyan jól eltitkolnia mint Francois Léotardnak, aki még kémügybe is belekeveredett. Mindenesetre tanulságos, hogy Franciaországban nagyot lehet bukni azért, ha valaki idegen nagyhatalommal túlságosan is jóban lesz, és belekeveredik korrupciós ügyekbe.

A magyar elit igyekszik úgy tenni, hogy mindez csakis a “nyugat alkonyát” jellemzi, de valójában Magyarországon sokkal nagyobb az esélye annak, hogy országos vezetők együttműködjenek nagyhatalmak irányítóival, és ezért még juttatást is kapjanak. Az oroszok ezt jól tudják: Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozta külföldi “barátait”. A brit hírszerzés hozzájutott egy ilyen Gazprombank listához, és ezt eljuttatta Washingtonba is.

Moszkvában a lista kiadásával gyanúsított Lukoil alelnök kiesett a kórház ablakán. Ez az orosz Windows program.

A magyar diplomácia idegesen érdeklődött Washingtonban: ki van rajta Putyin barátainak listáján? Az USA mosolyogva csak annyit közölt: magyar nevet egyelőre nem találtunk Putyin külföldi barátainak listáján.

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

Végjáték: Ciprus már nem sokáig lesz az orosz oligarchák menedékhelye

Az Egyesült Államok és Nagy Britannia komoly nyomás alá helyezte a szigetországot, hogy lépjen fel határozottabban a Putyint támogató oligarchákkal szemben, akik nemcsak az éghajlata miatt kedvelik Ciprust.

10 ezer orosz bankszámlát zároltak Ciprus szigetén az USA és Nagy Britannia kérésére. Washington és London nem viccel: 13 ciprusi céget illetve személyt feketelistára helyeztek, mert ők intézték két világszerte ismert orosz oligarcha: Roman Abramovics és Aliser Uszmanov pénzügyeit. Mindkét orosz oligarcha igen közel áll Putyinhoz. Az orosz elnök azzal bízta meg Roman Abramovicsot, hogy építsen ki baráti-üzleti kapcsolatokat a brit elittel. A dollármilliárdos Abramovics ebből a célból megvette a Chelsea futball csapatát, és ennek páholyában szinte az egész brit elit megfordult. Putyin Ukrajna elleni agressziója után a brit hatóságok rákényszerítették Roman Abramovicsot a Chelsea futball csapatának eladására is.

A dollármilliárdos Aliser Uszmanov kapcsán a Szabad Európa az év elején azt közölte, hogy

a magyar diplomácia megpróbálta őt levetetni az Európai Unió szankciós feketelistájáról.

Az Európai Unió hivatalos lapja Aliser Uszmanovot Kreml barát oligarchának nevezte, és azt írta róla, hogy “Putyin kedvenc oligarchája, az orosz elnök üzleti ügyeinek intézője.”

Aliser Uszmanov tulajdonában volt a világ legnagyobb jachtja, melynek értékét 600 millió dollárra becsülik. Az orosz oligarcha megpróbálta visszaszerezni jachtját az Európai Bíróságon, de vállalkozása nem járt sikerrel.

A londoni Guardian rámutat arra, hogy a brit hatóságok azután léptek fel Cipruson is az orosz oligarchák ellen, hogy a liberális lap hosszú leleplező írást közölt Putyin kedvenc oligarcháinak viselt dolgairól, elsősorban arról, hogy

helyi strómanok segítségével hogy játszák ki a nyugati szankciókat.

Ciprus nemrég beiktatott új elnöke információkat kért az Egyesült Államoktól és Nagy Britanniától, hogy “határozottabban fel tudjunk lépni a törvények megsértői ellen.” Cipruson a tíz évvel ezelőtti bankválság idején már kiderült, hogy rengeteg orosz pénz forog a szigeten, de akkor még külföldről nem sürgették a vizsgálatot. Putyin agressziója Ukrajna ellen döntő fordulatot hozott: az USA és Nagy Britannia jelezte, hogy immár nem tolerálja az orosz oligarchák ciprusi menedékhelyét.

 “Tudjuk, hogy Ciprus jó hírneve forog kockán”

– hangsúlyozta Christodoulides államfő. Cipruson több mint ezer orosz vásárolt magának aranyútlevelet.

4000 orosz bankszámla tulajdonost sújt a jelenlegi ciprusi döntés. A Bank of Cyprus szóvivője közölte (ennek a banknak van a legtöbb orosz ügyfele), hogy a befagyasztás a betéti állománynak csak a 0,5%-át érinti. A tiltás a hétvégén történt, hogy az orosz ügyfelek ne vehessék ki a pénzüket, de valószínű, hogy a nagy halak mint Roman Abramovics és Aliser Uszmanov már korábban fülest kaphattak, és nem tartottak túlságosan sok pénzt Cipruson. A szigetország mostani intézkedései szigorúbbak mint a legtöbb uniós tagállamban, ahol általában csak 100 ezer euró fölött vált tilossá a pénz kivétele illetve átutalása. Teljesen nem zárolták a számlákat mint most Cipruson.

Nem véletlen a ciprusi hatóságok ügybuzgalma az orosz bankszámlákat illetően: attól tarthatnak, hogy a szankciókat kijátszó bank feketelistára kerül  Washingtonban.

“Ha az amerikaiak lehetetlenné teszik, hogy egy bank dollárban kereskedjen, akkor annak a banknak vége van. Már régóta mondogattam a kormánynak, hogy Ciprus külföldi megítélése forog kockán, most végre ők is rájöttek erre”

– nyilatkozta a Guardian tudósítójának Fiona Mullen, a Sapienta Economics tanácsadó cég igazgatónője.

Ciprus évtizedek óta menedékhelye külföldi pénzembereknek

A libanoni válságok idején rendszeresen érkeztek Bejrútból családok és pénzek Ciprusra. Ugyanez történt a jugoszláviai polgárháború idején. Milosevics uralma alatt ideális pénzmosó hely volt Ciprus az egymással harcoló elitek számára. Még magának a háborús bűnökkel vádolt Milosevics elnöknek is volt bankszámlája Cipruson. 1991-ben a Szovjetunió bukása után érkeztek az első kivándorló csoportok: oroszok, ukránok, örmények stb. Roman Abramovics, aki állítólag egy ideig Vlagyimir Putyin pénztárosa volt, dollár és euró milliárdokat mosott tisztára a szigeten, ahol az ellenőrzés meglehetősen laza.

“Ciprus szabályosan függővé vált az orosz pénztől. Most az amerikai hozzákezdtek méghozzá nagyon hatékonyan ahhoz, hogy ezt megszüntessék.

Évtizedekig ment ez a játék, de most vége, ez az utolsó felvonás”

– mondja a Nicosia Egyetem professzora Hubert Fausmann.

A Nemzeti Bank irányítja az akciót az orosz pénz ellen Cipruson. A válságstáb ülésén a Nemzeti Bank elnöke elmondta, hogy összesen 123 ezer gyanús bankszámlát fagyasztottak be, és ezenkívül megszüntettek 43 ezer stróman céget, melyek elsősorban orosz ügyfeleknek dolgoztak Cipruson.

BÉKEPÁRTI? PUTYIN-PÁRTI

Gulyás Gergely az e heti kormány-sajtótájékoztatón kimondta az igazat az Orbán-kormányról. Azt állította: kétféle álláspont van a háborúval kapcsolatban. Az egyik, hogy azonnali tűzszünet és tárgyalás kell, a másik, hogy „a háború addig tartson, ameddig pontosan azok a határok lesznek, amik a háború előtt voltak”.

Szerinte, „aki utóbbi mellett áll ki, az abban érdekelt, hogy a háború még évekig tartson”. Azt hiszem, ilyen nyíltan még nem mondta ki fideszes politikus, hogy amellett van, hogy Ukrajna engedjen át területeket az Orosz Föderációnak, vagyis jutalmazzák meg az agresszort.

A nyugati világ többi országa éppen azért nem híve a tűzszünetnek, azért támogatja Ukrajnát területi integritásának helyreállításában, azért látja el Ukrajnát korszerű fegyverekkel, mert nem akar elfogadni egy olyan precedenst, amely hatályon kívül helyezné az európai biztonságnak az 1975-ös helsinki értekezleten, majd 1990 után újra megerősített, az ENSZ alapokmányára támaszkodó alapelvét, amely elutasítja az államhatárok megkérdőjelezését.

A Szovjetunió felbomlásakor az Orosz Föderáció elismerte a többi volt szovjet köztársaságnak független államként kialakult határait, de mindjárt megsértette Moldova határait Transznyisztria orosz csapatokkal történő leválasztásával, folytatta – már Putyin elnöksége idején – Abházia és Dél-Oszétia leválasztásával Grúziáról, majd a Krím annektálásával és a Donyec-medencei két „népköztársaság” létrehozásával és Ukrajna tavalyi megtámadásával véglegessé tette a szakítást a nemzetközi biztonság alapvető normáival.

A putyini orosz államnak ezt az eljárását honorálná az Orbán-kormány, amikor arra beszélné rá a nemzetközi közösséget, hogy eddigi álláspontjával szemben mondjon le Ukrajna területi integritásáról.

Legutóbb az azonnali kérdések órájában az MSZP képviselője panaszosan azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy ugyan miért nevezi őket háborúpártinak, miközben ők a Fidesz „békepárti” határozati javaslatával szemben azt a szöveget nyújtották be az Országgyűlésnek, amit az ENSZ közgyűlésén is elfogadott a tagállamok nagy többsége.

Igazi példája annak, amit én korábbi írásomban „mentegetőző ellenzékiségnek” neveztem. Orbánéknak az ellenzéket és a nyugati világot (amelyhez immár az EU és a NATO új országait is sorolhatjuk Észtországtól Albániáig) háborúpártinak nevező retorikájával szemben nem védekezni kell, hanem támadni.

Rá kell mutatni, hogy valójában Orbánéknak az Ukrajna putyini megtámadását honoráló álláspontja háborúpárti, és az híve a békének, aki kitart az európai béke és biztonság alapvető normája, a határok erőszakos módosításának elutasítása mellett.

Kár, hogy ezt a tavalyi választási kampányban sem és azóta sem mondta ki a demokratikus oldal.

Már sportolók is esnek ki az ablakon Oroszországban

0

Van egy új kiscicám – tudatta csapattársnőivel Viktorija Divak az orosz kézilabda szépségkirálynője, akinek ez volt az utolsó üzenete. Nem sokkal később holtan feküdt a betonon: kizuhant egy tömbház nyolcadik emeletének ablakán.

Viktorija Divakot a kézilabda szépség királynőnek nevezte el a sajtó, amely fiatal korától kezdve sztárolta őt hiszen 2009-ben tagja volt annak az orosz csapatnak, amely ezüstérmet szerzett a kézilabda világbajnokságon. Ezt követően Viktorija Divak játszott Németországban és Franciaországban is, majd hazatért Asztrahanyba, ahol a helyi csapatot erősítette. Halála előtt tétmérkőzést játszott az orosz bajnokcsapat ellen, de csapatával alulmaradt. Az orosz bajnokcsapat, a CSZKA a hadsereg csapata. Csapattársai és barátai kizártnak tartják a 29 éves kiváló kézilabdázónő öngyilkoságát.

Kézilabdázó körökben nem ez az első furcsa halál: a múlt héten egy 18 éves fiatal orosz lány, Julija Ituma esett ki a hatodik emeletről, és halt szörnyet Isztambulban.

Titkosszolgálati módszer a kidobás az ablakon

A pandémia idején rendszeresítette ezt a gyilkossági módszert az FSZB. A KGB utódja, melyet annak idején Putyin szervezett újra a kilencvenes években , ezzel a módszerrel tette el láb alól azokat az orvosokat, tudományos kutatókat, akik bírálták a hatalom járványkezelését. A halálnak ez a látványos módja finom figyelmeztetésnek számít azóta is Oroszországban. A leghíresebb ilyen áldozat a Lukoil olajtársaság elnöke volt, akit egy kórház hatodik emeleti ablakán dobtak ki Moszkva kellős közepén. Miért  Ez az oligarcha állítólag a brit hírszerzés kezére juttatott olyan dokumentumokat, melyek igazolják:

Putyin külföldi barátai rendszeres pénzjuttatással számolhatnak cserében a diktátor támogatásáért.

A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, mely a Gazprombank kifizetéseit tartalmazta Putyin külföldi barátainak, és eljuttatta azt a CIA-nak. A magyar diplomácia is érdeklődött a Gazprombank listája iránt Washingtonban, ahol azt a választ kapták: egyelőre nem találtunk magyar nevet a listán.

Eddig mindig meg lehetett fejteni a titkosszolgálat indítékait: miért dobtak ki valakit az ablakon? A két kézilabdázó lány esetében egyelőre semmilyen támpont sincs. Két eset lehetséges: esetleg olyan partnerük volt, akire így akartak nyomást gyakorolni Putyin mindenre elszánt emberei. A másik pedig az, hogy immár nem kell Putyin engedélye a gyilkosságokhoz. Elég, ha a helyi titkosszolgálati vezető megharagszik, mert az orosz kézilabda szépség királynője visszautasította a közeledését.

Sztálin és Berija idejében így működött a rendszer. Lavrentyij Pavlovics Berija, a titkosrendőrség rettegett főnöke 1939 és 1953 között, éjszaka Moszkva utcáin cirkált szolgálati dzsipjével, és autójába parancsolta a csinosabb nőket. Ha valaki nemet mondott, akkor irány a Gulag – valamelyik szibériai lágerben töprenghetett azon, hogy mi jár annak, aki kétségbe vonja orosz földön: a titkosszolgálat bármikor bármit megtehet. Berija néha le is lőtte a vonakodó nőket. Beriját Zsukov marsall irányításával letartóztatták 1953-ban, és gyors tárgyalás után kivégző osztag elé került. Nem a bűnei miatt hanem azért, mert örökölni akarta Sztálin trónját. Az utód, Nyikita Szergejevics Hruscsov fogadkozott: határok közé szorítják a titkosszolgálat hatalmát. Most hetven évvel később Putyin mintha az ellenkező utat járná be: egyre tágabb teret enged a titkosszolgálat terrorjának, hogy így félemlítse meg ellenfeleit és mindenkit, aki bírálni meri a rendszert, melyben lassacskán már csak az elnyomó funkció működik jól Oroszországban.

“Putyin rendszere fasiszta, de az orosz társadalom nem az”

0

A nemrég külföldre menekült  Grigorij Jugyin orosz filozófus, akit rendszeresen zaklattak, sőt meg is vertek, mert tiltakozott Putyin ukrajnai háborúja ellen úgy vélekedik, hogy a társadalom nem fasiszta pusztán Putyin és az őt szolgálók váltak azzá.

Az orosz filozófus szerint egyre több a hasonlóság Putyin rendszere és Mussolini illetve Hitler állama között. Ezeket valamiféle furcsa szentháromság jellemzi:

“a nép, az állam és a vezér egysége”.

A tömegtársadalomban magára maradt egyén, aki keresi az identitását, azt a népben – nemzetben találja meg. De mivel az egyáltalán nem egységes, ezért kell a vezér, aki összefogja a népet, és az államon keresztül irányítja azt. Ebben a rendszerben az ellenzék hazaáruló!

Putyin is ezen az alapon szervezi rendszerét hiszen külföldi ügynöknek nevezi azokat, akik bírálni merészelik őt és rendszerét” – hangsúlyozza Jugyin, aki érdekes módon nem tér ki arra, hogy Sztálin rendszere is meglehetősen hasonlított erre. Az oroszoknak ezzel kapcsolatban megvan a saját tapasztalatuk.

(Te Viktor, honnan ismerős nekem ez a módszer?)

Az élet harc

Ezt hangsúlyozta Gentile, Mussolini filozófusa, és egyáltalán nem véletlen, hogy Hitler a Mein Kampf – Harcom címet adta könyvének.

A fasizmusban folyton harc folyik belső és külső ellenségek ellen

– hangsúlyozza Jugyin.

Hitler esetében ez mindenekelőtt a zsidók elleni brutális fellépést jelentette. Az, hogy Zelenszkij ukrán elnök zsidó, ebben a tekintetben megkönnyítené Putyin helyzetét is hiszen Oroszországban is régi hagyománya van az antiszemitizmusnak. Elég arra utalni, hogy a Cion bölcsei című antiszemita “világuralmi tervet” az orosz titkosszolgálat, az Ohrana írta, hogy a cári birodalomban az elégedetlenséget a zsidókra irányítsa. Csakhogy Putyinnak számolnia kell a szovjet antifasiszta hagyománnyal. Sztálin rendszerének legnagyobb sikere az volt, hogy legyőzte a náci Németországot. Épp ezért nevezik nácinak Ukrajna rendszerét ma Moszkvában.

“Az orosz társadalom nem fasiszta”

„Putyin rendszere megpróbálja már az iskolában megkezdeni a nemzeti oktatást, és a felkészítést a permanens háborúskodásra”

– mondja Jugyin, viszont ezzel szembemegy a korábbi évek meghatározó trendjével.

“Putyin rendszere ugyanis amíg sikeres volt, és emelni tudta az életszínvonalat, arra ösztönözte a társadalmat, hogy fütyüljön a politikára, éljen magánéletet. A fasizmushoz permanens mozgósítást jelent, de az orosz társadalom nem akar „mozgósulni” – mutat rá az orosz filozófus, aki szerint

“Putyin rendszere előbb vagy utóbb széttörik a realitások falán.”

Kérdés, hogy mi jön utána hiszen Oroszország olyan sikertelen nukleáris nagyhatalom, amelynek sem a kommunizmus építése sem a kapitalizmus nem sikerült miközben a nagy barát, Kína azt mutatja, hogy lehet mindezt eredményesebben is csinálni.

Az USA hozta létre a szovjet ipart

Andrej Nyecsajev professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy Sztálin egyáltalán nem zárkózott el annyira a világtól, ahogy azt ma Putyin Oroszországában állítják. Intenzív gazdasági kapcsolatokat tartott fenn az Egyesült Államokkal és a náci Németországgal is.

A félrevezetett nacionalista orosz közvéleményt meglepetésként érhette a független Oroszország első gazdasági minisztere véleménye. A Dnyeperi vízierőművet, mely a szovjet iparosítás első nagy sikere volt, az amerikai Cooper és a német Siemens építette. A híres szovjet gyárak jórésze amerikai konstrukció. A Gorkij autógyárat, mely a Volga autókat állította elő, az amerikai Austin cég tervezte és építette meg Nyizsnyij Novgorodban, melyet a szovjet időkben Gorkijnak neveztek. A Moszkvics gyárat a Ford mérnökei tervezték meg.

A Magnyitka, az orosz acélipar központja Magnyitogorszkban egy amerikai óriás üzem pontos mása: az eredeti Garyben áll Indiana államban.

Sztálingrádban a híres traktorgyárat, mely a második világháború idején világhírűvé vált hiszen ott folytak a legelszántabb csaták a Wehrmacht és a várost védő szovjet hadsereg között 1942-43-ban, teljes egészében az Egyesült Államokban tervezték és építették meg. 100 hajó hozta Európába, ahol újra felépítették Sztálingrádban persze anélkül, hogy egy kukkot is szóltak volna arról, hogy a gyár a megvetett burzsoá nyugatról érkezett Oroszországba.

Az Albert Kahn cég 500 gyárat épített fel a Szovjetunióban – írja  Nyecsajev professzor, aki emlékezteti a gazdasági nacionalizmus híveit, hogy irányvonaluk zsákutca.

Orosz alumínium király: a Putyin rendszer nem működik

Oleg Deripaszka, akinek gyárai voltak az Egyesült Államokban is, mielőtt Putyin megindította volna háborúját Ukrajna ellen, keményen bírálta az orosz államkapitalizmust Krasznojarszkban, ahol gazdasági vezetők mondták el a véleményüket a nem épp rózsás helyzetről. Oroszország gazdasági és pénzügyi válságban van – hangsúlyozta Deripaszka.

Nemrég már Putyin elnök is elismerte, hogy a nyugati szankciók komoly károkat okoznak Oroszországnak. Oleg Deripaszka ennél tovább ment amikor kijelentette: nincs pénz az új beruházásokra!

“Ha nem jönnek a külföldi befektetők Oroszországba, akkor már jövőre elfogyhat a pénz. De ki jön olyan országba, ahol minden negyedévben megváltoznak a szabályok?”

A putyini államkapitalizmus nem működik – hangsúlyozta az oligarcha, aki szerint “az egész üzleti élet inog mint a suszter zsámolya.” Oroszországban a hivatalos statisztika szerint is 6%-kal csökkent az életszínvonal egy év alatt, a valóság ennél valószínűleg sokkal rosszabb képet mutat.

Mit lehet tenni? Deripaszka nem kertel: “csökkentsék felére – harmadára az országot irányító titkosszolgálatot, hadsereget és a köztisztviselői kart!” Miért?

“Sokba kerülnek, és kevés haszon van belőlük!”

Ez a javaslat felségsértésnek számít Oroszországban, ahol Putyin támogatói épp ebből a körből kerülnek ki. Deripaszka nem mondta ki, de ők a felelősek a háborúért, ami miatt Oroszország teljesen elszigetelődött és zsákutcába jutott.

Szijjártó Moszkvában – USA szankciók magyar vezetők ellen

Orbán Viktor legfőbb janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi saját magát, ismét Moszkvában tárgyal.

A legmagasabb rangú partner Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, de szerepel a listán a Roszatom vezetője is. Ez az orosz cég építi Paks 2-őt. A magyar földgáz ellátás 80-85%-a Oroszországból jön, ezért az energiabiztonság szempontjából döntő fontosságúak ezek a tanácskozások – indokolta utazását Szijjártó Péter a Facebookon.

Arra az apróságra már nem tért ki, hogy miközben minden más uniós tagállam mérsékelni igyekszik a gázfüggést Oroszországtól addig az Orbán kormány fenntartja azt annak ellenére, hogy emiatt többször is bírálta őket Brüsszel és Washington, amelyek egységes fellépést és kiállást várnak Ukrajna mellett és Moszkvával szemben.

A magyar diplomácia orosz külön útja eddig nem fizetődött ki: Putyin nem adja olcsóbban a földgázt “magyar barátainak”  – ahogy azt megígérte.

A Népszava kiszámolta, hogy

Magyarország 256 milliárd forinttal fizetett többet az orosz gázért mintha azt a tőzsdén vásárolta volna meg.

Attól persze, hogy Magyarország nem járt jól, egyes magyar vezetők szépen pénzelhetnek az orosz gáz üzletből. Már a Szovjetunió is így finanszírozta a hozzá hű magyar kádereket, és Putyin folytatja ezt a gyakorlatot. Jelenleg a Gazprombankon keresztül pénzelik Putyin külföldi barátait. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés, amely átadta azt a CIA-nak. Egy orosz oligarcha kiesett a kórház ablakán Moszkvában, mert állítólag köze lehetett a lista Nyugatra kerüléséhez. A magyar diplomácia nyugtalanul érdeklődött is Washingtonban a listáról, de csak azt a kétértelmű választ kapták, hogy egyelőre nem találtunk magyar nevet.

Amerikai szankciók

Az USA nem vár tovább: a nagykövetség bejelentette, hogy szerdán Pressman nagykövet szankciókról beszélhet, melyek egyes magyar vezetőket illetnek épp amiatt, hogy a magyar-orosz kapcsolatok éppoly szívélyesek ma is mint Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt pedig már több mint egy éve zajlanak a harcok Ukrajnában. A magyar diplomácia mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban elszigetelődött hiszen Orbán Viktor az egyetlen olyan csúcsvezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij ukrán elnököt. Legutóbb már Stoltenberg NATO főtitkár személyesen közölte Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy a magyar vétó ellenére megtartják a NATO – Ukrajna találkozót. A magyar diplomácia azért blokkolja ezt, mert a magyar kisebbség jogait az ukrán kormány nem kellőképp respektálja.

Életszínvonal csökkenés Oroszországban

Putyin zsákutcába vezeti országát: az elmúlt 10 évben 6%-kal csökkent a reáljövedelem vagyis az életszínvonal Oroszországban. Ez nemcsak a háború következménye, már ezt megelőzően is bukdácsolt az orosz gazdaság, amely továbbra is az olaj és a földgáz exportjából illetve a gabona kivitelből élt, és képtelennek mutatkozott arra, hogy modern gazdaságot építsen ki.

A Goldman Sachs New York-i pénzintézet moszkvai főnöke letett egy modernizációs tervet Putyin asztalára, de ő elutasította a reformokat mondván: engem a szurovikok – az erőszakszervezetek tisztikara illetve a szírovikok – a nyersanyag termelő ágazatok oligarchái támogatnak, és ők a pénzüknél vannak, és nem akarnak változást.

Miért nem?

Egy modern gazdaságban a titkosszolgálat nem játszhat olyan fontos szerepet az állam életében mint jelenleg Oroszországban. Ezután Putyin megindult a birodalom visszaszerzésének rögös útján: Grúzia – Georgia 2008, Krím félsziget 2014, Ukrajna 2022. Oroszországnak eddig sem a terület hiányzott hanem a működőképes gazdasági – társadalmi rendszer.

A bukott négyes

A Szovjetunió egykori tagállamai nagyon különbözőképpen szerepeltek a függetlenség megszerzése óta – 1991. A balti államok, melyek mindig is fejlettebbek voltak a szovjet átlagnál, dinamikus fejlődést produkáltak, bejutottak az Európai Unióba és a NATO-ba. A

Kaukázuson túli három köztársaság – Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország – vegyes képet mutatnak éppúgy mint Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán és Türkmenisztán, melyek a Szovjetunió elmaradottabb részei voltak. Az életszínvonal mégiscsak mindenütt emelkedett.

A bukott négyes: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Moldávia, ahol az eredmények siralmasak. Ukrajnában az életszínvonal a háború előtt alacsonyabb volt mint a függetlenség kikiáltásakor. Moldáviában ugyanez a helyzet: a lakosság a lábával szavazott, és egyharmad részben emigrált. Fehéroroszország hasonló csődtömeg. A mostani háború csak a felszínre hozta ezeknek az államoknak az élet és versenyképtelenségét, amelynek egyik legfőbb oka az, hogy az elitek képtelenek voltak felismerni a globális trendeket, és azokhoz alkalmazkodni. Putyin alezredes volt a KGB-ben, Lukasenko kolhoz elnök Fehéroroszországban. Még mindig nem látnak ki Sztálin csizmájából noha a diktátor már hetven éve halott.

A rendszer hatékonysága szemmel láthatóan csökken

Sztálin rendszerének alapja a fegyveres erők és a titkosszolgálat által működtetett hadigazdaság volt, és ez – minden hibája ellenére jól működött a második világháború idején, melyet a Szovjetunió meg is nyert. Most viszont Putyin Ukrajna elleni agressziója idején kiderült: a titkosszolgálat képtelen reális képet adni a szomszédos Ukrajnáról, amely évszázadokig a birodalom része volt. A hadsereg képtelen legyűrni az ukrán ellenállást noha az erőviszonyok az oroszoknak kedveznek. Az orosz hadiiparról Pekingben állapította meg egy jelentés, hogy elavult, egy nemzedék választja el a modern fegyverektől. Ráadásul fejlődésképtelen  hiszen olyan chipek kellenének hozzá, melyeket Oroszország képtelen előállítani, importálni pedig nem tud, a szankciók miatt.

Ebben a helyzetben Putyin előtt csak rossz választás van, és ezt a hidegháborús amerikai diplomácia cinikusan kihasználja. Washingtonban abban reménykednek, hogy a kudarcba fulladt háború és a csökkenő életszínvonal megbuktatja Putyint, de ez éppoly hiú remény mint az orosz diktátor terve, hogy terror bombázásokkal kényszerítse térdre Ukrajnát. Ha egy országnak nem kínálnak élhető alternatívát, akkor kitart akkor is, ha mind többen látják: a háborúzás nem megoldás semmire sem. Legutóbb erre már Putyin tanácsadó csapata, a Valdaj is felhívta a diktátor figyelmét. Putyin mint Sztálin tanítványa és Andropov árvája nagyon is tudja ezt: nem a problémákat kell megoldani hanem el kell tenni láb alól azokat, akik esetleg erre kísérletet tehetnének…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK