Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Sarkozy: Ukrajnának területi engedménnyel kellene megszereznie a békét

Franciaország egykori köztársasági elnöke, aki Macron elnök egyik tanácsadója is, könyvet adott ki, és a párizsi Le Figaro ennek kapcsán kérdezte véleményét Ukrajnáról és Oroszországról.

“Szükségünk van Oroszországra és nekik is szükségük van ránk” – jelentette ki Nicolas Sarkozy, aki ezzel De Gaulle tábornok régi alapelvéhez csatlakozott:

“Európa az Atlanti óceántól az Urálig tart.”

Sarkozy természetesen elítélte “Putyin őrült agresszióját” Ukrajna ellen, de kiállt amellett, hogy nem háborúval hanem diplomáciai tárgyalásokkal kell rendezni a problémát. Amikor Georgia-Grúzia két tartományát is megszerezte Putyin elnök, akkor Sarkozy aktívan közvetített a felek között. A francia diplomáciai testület egyik grúz tagja időközben Georgia köztársasági elnöke lett. Sarkozy Angela Merkellel együtt azon az állásponton volt, hogy Oroszországgal együtt kell működnie az Európai Uniónak nem pedig szembeállnia vele.

Az európai nagyhatalmak szó nélkül elfogadták azt is, hogy Putyin elnök 2014-ben megszerezte a Krím félszigetet. Amikor Putyin agresszióját követően tárgyalások folytak Oroszország és Ukrajna között, akkor Macron elnök amellett volt, hogy mielőbb meg kellene egyezni a háború gyors lezárása érdekében. Zelenszkij elnök habozott, de az USA és Nagy Britannia biztatására elutasította a területért békét elvet. Azóta Ukrajna hivatalos álláspontja változatlan: a cél az ország teljes felszabadítása az orosz uralom alól. Ezt az elképzelést az Európai Unió és az USA továbbra is támogatja bár mind többen kételkednek abban, hogy Ukrajna hadserege képes lenne legyőzni az oroszokat.

Sarkozy ex elnök szerint kizárt, hogy Ukrajna vissza tudná szerezni a Krím félszigetet.

Az USA szándékosan nem ad elég fegyvert Ukrajnának a győzelemhez?

Ezt állítja Anders Oslund, a Georgetown egyetem Oroszországot kutató professzora.

“Nagyon nem akarják Washingtonban, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel oroszországi célpontokat támadjanak”

– hangsúlyozta a professzor. Azt is elmondta, hogy szerinte miért óvakodik a Biden kormányzat F16-osokat és rakétákat szállítani Ukrajnának: ”Washingtonban attól tartanak, hogy Putyin egész rendszere destabilizálódhat. Közben persze továbbra is azt mondják, hogy Ukrajnának joga van olyan támaszpontokat támadnia, ahonnan őt támadják.

A Biden adminisztrációnak az a fontos, hogy az orosz atomfegyverek egy kézben maradjanak. Az sem érdekli őket, hogy milyen ez a kéz. Egy terrorista keze. A vilniusi csúcstalálkozó óta az USA és Németország egyaránt fékezi Ukrajna támogatását.

Macron francia elnök teljes mértékben megváltoztatta az álláspontját: Franciaország immár szállít rakétákat Oroszországnak.

Washingtonban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó határozza meg az Ukrajna politikát, és ő nagyon tart egy lehetséges nukleáris háborútól. Nem akar egyértelműen Oroszország ellen fordulni. 1994-ben a budapesti nyilatkozatban az USA garantálta Ukrajna szuverenitását, de erről ma már mindenki megfeledkezett.

Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az is kiderül, hogy John Bolton, Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója hasonló véleményen van. Gorka Sebestyén, Orbán Viktor egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, aki Trump csapatában folytatta amíg ki nem rúgták a Fehér Házból, azon a véleményen van, hogy Putyin sohasem indítana nukleáris háborút a NATO ellen. Oslund professzornak ugyanez a véleménye. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban ezt másképp látja, és szépen csendben valamiféle kompromisszumos megállapodást készít elő Ukrajnában. Ennek lehet része a Stoltenberg terv, amelyet a NATO főtitkára visszavont ugyan, de csak félszívvel. Valójában a területért béke elv, amelyet Sarkozy ex elnök is felvetett egyre inkább terjed. A kínai béketerv pontosan ennek lehet olyan megfelelően homályos változata, melyet mindkét fél el tudna fogadni az arcának elvesztése nélkül. Különben ugyanis tovább tart a csaknem másfél éve megkezdődött háború Ukrajnában, melynek rengeteg az áldozata emberekben és anyagiakban, az eredménye viszont nulla. Sem Oroszország sem Ukrajna nem nyerhet, de ezt sem Putyin sem pedig Zelenszkij nem ismerheti be a saját közvéleménye előtt.

Rubel a mélyben – Putyin brutális intézkedéseket tervez

Egy dollár értéke 100 rubel fölé nőtt, és a nemzeti bank hiába emelte a kamatlábat 12%-ra, nem tudta megállítani a zuhanást. Putyin ezért tőke kontrollt tervez – értesült a Financial Times.

A nagy exportőröket arra kényszerítené az új rendszer, hogy bevételeik 80%-át váltsák át rubelre, hogy ily módon erősítsék a gyengélkedő orosz fizetőeszközt. Ezenkívül betiltanák a külföldi osztalék kifizetéseket. A külföldi hiteleket sem lehetne meghosszabbítani. Megszűnne mindenféle import támogatás. Ezenkívül korlátoznák a swap ügyleteket és azt az összeget, amelyet az exportáló cégek kivihetnek  Oroszországból. A csomagot a pénzügyminisztérium állította össze, amely bírálja a nemzeti bankot a kialakult helyzetért. A nemzeti bank – látva a drámai leértékelődést – vésztanácskozást hívott össze, és arról döntött, hogy

a kamatlábat brutális mértékben emeli 8,5%-ról 12%-ra.

Ilyesmire csakis tavaly tavasszal került sor nem sokkal azután, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Akkor a rubel árfolyama még drámaibb mértékben csökkent: egy dollárért már 150-et is adtak. Aztán Moszkvának sikerült elkerülnie a pénzügyi összeomlást, és ez nem volt könnyű hiszen Nyugaton zároltak mintegy 300 milliárd dollárt az orosz deviza készletből. Az energia válság a magas földgáz és olajárakkal kihúzta a bajból akkor Oroszországot, most azonban az elhúzódó háború miatt napvilágra kerültek az orosz gazdaság strukturális nehézségei, amelyeket a nyugati szankciók fokoztak.

Idén a rubel már 26%-ot veszített az értékéből. A fejlődő országok valutái közül a három legrosszabbul teljesítő közé tartozott.

Marad a gyenge rubel?

Szakértők rámutattak arra, hogy a gyenge rubelnek komoly előnyei is voltak Putyin számára hiszen a költségvetés problémáit így könnyebb volt megoldani. A háború igen költséges dolog, de ezt Putyinnak oly módon kell finanszíroznia, hogy ne okozzon lényeges életszínvonal csökkenést- írja a CNN gazdasági rovata. Az orosz elnök népszerűsége jelentős mértékben azon nyugszik, hogy korábban életszínvonal emelkedést produkált, most pedig azt ígérte Oroszország lakóinak, hogy “helyi hadművelettel” kiterjeszti az ország határait. Ma már mind nehezebb tagadni, hogy háború zajlik Ukrajnában, ahol lassan másfél éve mindkét fél hatalmas áldozatokat hoz a győzelem érdekében. Győzelem viszont sehol sincs, ezért a Kreml megkétszerezte idei katonai költségvetést, amely így túllépi a 100 milliárd dollárt. Oroszország sok fegyvert vásárol vissza Indiából és Észak Koreából.

A Reuters megszerzett egy olyan titkos dokumentumot, mely szerint a katonai költségvetés immár eléri a közkiadások egyharmadát!

Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnökasszonya elmondta a rubel válságával kapcsolatban, hogy csökkentek az export bevételek , mert az első félévben olcsóbb lett az olaj és a földgáz a világpiacon. Jelentősen megnőttek “az állami költségvetés igényei” – fogalmazott finoman a nemzeti bank elnökasszonya a katonai kiadások drámai emelkedésével kapcsolatban.

Mindez növeli az inflációt is, ezért a moszkvai nemzeti bank nem zárja ki a  kamatláb további emelését.

Makszim Oreskin, Putyin egyik gazdasági tanácsadója a nemzeti bankot okolta a nehéz helyzetért, és hangsúlyozta “a gyenge rubel rossz Oroszországnak, mert nehezíti a strukturális változásokat és negatív hatással van az életszínvonalra.”

A NATO főtitkár ukrajnai béketervében maga Stoltenberg is kétkedik, de…

0

Ukrajna csakis akkor lehet a NATO tagja, ha lemond területének egy részéről Oroszország javára – ezt a tökéletesen realista javaslatot fogalmazta meg Jens Stoltenberg kabinetfőnöke.

A NATO főtitkárát emiatt nemcsak Kijevben bírálták, ezért másnap közölte: hiba volt beszélni erről. Vagyis nem magától a realista javaslattól határolta el magát Jens Stoltenberg hanem csak annyit mondott, hogy nem kellett volna arról beszélnie egy norvég lapban. A háttérben tehát folyik az egyezkedés hiszen mindenki látja: nem reális Ukrajna kormányának az az elképzelése, hogy katonai erővel kiszorítja Oroszországot az ország területéről. Erről folytak már tárgyalások Szaúd Arábiában, ahol jelen volt Kína képviselője is. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert Putyinra csakis a kínaiak tudnak nyomást gyakorolni a béke érdekében. Márpedig Yellen amerikai pénzügyminiszter nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg azt a nyilvánvaló igazságot, hogy a stagnáló világgazdaság számára a legjobb hír egy fegyverszünet lenne Ukrajna és Oroszország között.

Újabb orosz tábornok halt meg rejtélyes körülmények között

Gennagyij Zsidko vezérezredes egy rövid ideig irányította az ukrajnai orosz hadműveleteket. Majd Putyin leváltotta, mert az eredmények távolról sem feleltek meg az elképzeléseinek. Gennagyij Zsidko tábornok Szíriában az orosz fegyveres erők vezérkari főnökeként szolgált 2016-ban. Ezért megkapta az Oroszország hőse kitüntetést, majd Putyin kinevezte a hadügyminiszter egyik helyettesének. Az ukrajnai támadás megkezdése előtt nevezték ki a keleti katonai körzet parancsnokának. Ez a katonai körzet volt a felelős a támadásért. Miután az orosz csapatok nem tudták bevenni Kijevet a háború első napjaiban, ezért a keleti hadszíntérre koncentráltak. Itt érte őket megalázó vereség Harkov közelében 2022 őszén. Ezért Putyin bűnbakként Zsidko vezérezredest nevezte meg, akit leváltott tisztségéből. Az ő utóda lett Szurovikin tábornok, aki belekeveredett a Prigozsin féle pancser puccsba, ezért jelenleg háziőrizetben van.

Mi lett Zsidko vezérezredessel? Senki sem tudja, mert a múlt ősz óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt.

Egy félig legális portálon annyi jelent meg róla, hogy az 58 éves Gennagyij Zsidko vezérezredes hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.

Hol és mikor? Erről senki sem tud. Magasrangú katonák nem szoktak kiesni az ablakon Oroszországban sem,

az orosz Windows program a civileknek van fenntartva Putyin birodalmában.

Még az is lehet, hogy betegség következtében halt meg ágyban párnák között, de Putyin birodalmában éppúgy a hazugság az úr mint Sztálin rendszerében. Még azt sem hiszi el senki sem, ha talán véletlenül valami tényleg igaz Moszkva állításaiból.

Ukrajnában a hadműveleteket jelenleg Valerij Geraszimov hadseregtábornok, vezérkari főnök irányítja. Róla a CIA azt a hírt terjeszti, hogy a háború előtti sorsdöntő tanácskozáson ellene szavazott Putyin Kijev elfoglalásáról szőtt álmainak éppúgy mint Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke is. Ellenszavazatuk nem sokat nyomhatott a latban hiszen Putyin mégiscsak megindította a támadást viszont mindkét magasrangú vezető a helyén maradhatott. Szergej Nariskin rendszeresen tárgyal telefonon a CIA igazgatójával. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt. Utoljára ő beszélt Putyinnal a háború előtt. Medvegyev, Putyin  helyettese az orosz biztonsági tanácsban, úgy reagált a Stoltenberg tervre, hogy

nem mondanak le Kijevről sem hiszen az ukrán főváros “az orosz városok anyja”.

Moszkvai szereposztás szerint az egykor liberális Medvegyev jelenleg a szélsőséges nacionalista szerepét alakítja. Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy “nem akarunk újabb területeket elfoglalni Ukrajnában.”

Kissinger, az USA 100 éves ex külügyminisztere, aki nemrég Pekingben járt, azt nyilatkozta, hogy az év vége előtt lehet tűzszünet Ukrajna és Oroszország között – kínai közvetítéssel. A két Korea között máig sincs béke, csak tűzszünet – mutatott rá Kissinger a koreai háború befejezésének hetvenedik évfordulóján, csakhogy teljesen más érdekek mentén  tartja magát mindkét fél a tűzszünethez.

Ukrajna és Oroszország viszonylatában a tűzszünet betartására valamint az azt követő béketárgyalások eredményességére nem igazán látszik még csak halvány esély sem.

Putyin-Zelenszkij találkozó Dubajban?

Novemberben ENSZ klímakonferenciát rendeznek az Egyesült Arab Emírségekben, Mohamed ben Zajed sejk ezt az alkalmat szeretné kihasználni arra, hogy tárgyalóasztal mellé ültesse Oroszország és Ukrajna elnökét. Ferenc pápa és az USA állítólag támogatja az elképzelést – írja a L’orient le jour nevű libanoni lap.

Jelen pillanatban semmi sem mutat arra, hogy Moszkva és Kijev készen állna a kompromisszumra, de kívülről egyre többen sürgetik a háború befejezését. Jól mutatta ezt, hogy Dmitrij Peszkovtól interjút közölt a New York Times, amely közel áll a Fehér Házhoz. Biden elnök elküldte Szaúd Arábiába nemzetbiztonsági tanácsadóját az Ukrajna béke konferenciára. Jake Sullivan tárgyalásairól nem szivárgott ki semmi, de az kiderült: Szaúd Arábia trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg is ügyködik a béke érdekében. Szaúd Arábia és Oroszország a világ két legnagyobb olaj exportőre, ezért a két állam vezetői között szoros a kapcsolat, melyet az alapozott meg, hogy az Oroszországban megrendezett futball világbajnokság nyitó mérkőzését együtt nézte a díszpáholyból Putyin elnök és Mohamed bin Szalman herceg.

Törökország és Kína  is békét akar

Erdogan elnök a gabonaegyezmény új változatát sürgette, amely elvezetne a tűzszünethez Ukrajnában. Törökország mind Oroszországtól mind pedig Ukrajnából vásárol gabonát, és egyik garantálója volt a gabona egyezménynek, melyet Putyin elnök júliusban felmondott.

Kína képviselője most először részt vett egy nemzetközi tanácskozáson Szaúd Arábiában, melyen az ukrajnai békét vitatták meg. Utána Vang Ji külügyminiszter felhívta Szergej Lavrovot, és megnyugtatta:

”Kína sohasem hagyja magára Oroszországot.”

Egy ilyen mondat után kezdhetnek izgulni a Kremlben, mert elképzelhető , hogy a kínaiak és az amerikaiak közösen dolgoznak ki valamilyen béketervet , melyet sem Moszkva sem pedig Kijev nem utasíthatna vissza. Az egyre nehezebb helyzetbe került Oroszország mind jobban rá van szorulva Kínára. Zelenszkij ukrán elnök pedig korábban már beismerte: Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Moszkvával.

Orbán, a spindiktátor

Orbán Viktor Vlagyimir Putyint követi, és ily módon kínál politikai példaképet a populistáknak Nyugaton – állítja Daniel Treisman, akinek könyve nemrég magyarul is megjelent. A spindiktátorok című könyv olyan egymástól nagyon különböző rendszereket elemez mint amilyen Szingapúr, Venezuela, Törökország és természetesen Oroszország s nem utolsósorban Magyarország.

“E rendszerek alapfeltétele, hogy a politikai mozgalom vezetője valós népszerűségre tegyen szert, és utána ezt a támogatást meg is őrizze. Döntéseivel pedig anyagi előnyöket nyújtson a táborának” – hangsúlyozza a Kaliforniai Egyetem politológia professzora, aki a hvg.hu-nak nyilatkozott.

“Orbán Viktor átvette Putyin szerepét. Az orosz elnök éveken keresztül kínált egy vezetői mintát a szélsőjobboldalnak Európában és a Trump hívőknek az Egyesült Államokban.
A spindiktátorok megpróbálnak befolyást szerezni a Nyugat velük szimpatizáló részében. Csakhogy Trumpot – egyelőre még – nem a belső indíttatása  szorítja demokratikus keretek közé hanem a társadalom, melynek egyes csoportjai korlátozzák a végrehajtó hatalmat.

A spindiktatúrák integrálódni akarnak a nemzetközi szervezetekbe, hogy aztán befelé vagy kifelé manipulációkra használják fel azokat. Ezeknek a rendszereknek a kizárólagos célja a hatalom, a pénz és az ellenőrzés. A modernizáció és a globalizáció hozta el ennek a rendszernek a térnyerését. Politikai vezetők egymástól függetlenül jutottak ugyanarra a következtetésre: nincsen szükség erőre és megfélemlítésre a hatalom monopolizálásához. Ha valóban csökken majd a globalizáció, akkor megnövekszik a nyers erő.”

A jövőt illetően a szerző optimista: ”a demokrácia vonzereje tovább nő ahogy más berendezkedések a hitelüket veszítik, gazdasági válságba sodródnak. A spindiktátorok is ezért maszkírozzák magukat demokratáknak. Egyre nehezebb ugyanis kontrollálni a társadalmakat“ – hangsúlyozza a kaliforniai egyetem professzora.

A gazdasági gondok nem a demokrácia megerősödését szolgálják

Jelenleg mind Észak Amerikában mind Európában a recesszió szélén egyensúlyoznak a gazdaságok, a növekedési kilátások igencsak borúsak. Ez a proteszt szavazatokat segíti mindenütt, és Orbán Viktor azért bírálja a Nyugatot, hogy a bírálat ne őt hanem Brüsszelt és Washingtont érje. Orbán egyáltalán nem Putyint követi hiszen nem akar csődbe menni. Neki Oroszország és méginkább Kína  csak ellensúly a Nyugattal szemben. Kezére játszik Orbánnak, hogy a felzárkózás a Nyugathoz egyáltalán nem mondható sikeresnek az egész régióban, ahol megmaradt a jóléti határ éppúgy mint az USA és Mexikó között. Az amerikai politológus azt nem veszi figyelembe, hogy az emberek a lábukkal szavaznak: oda mennek, ahol jobban élnek az átlagpolgárok. Márpedig ebben a tekintetben Európa egykori szocialista államai egyaránt leszerepeltek: tömeges a kivándorlás nyugati irányban. Ebben a régióban ugyanis a demokrácia három évtizede nem teremtett jóléti államot márpedig az emberek többsége ezt remélte a rendszerváltáskor. Az Egyesült Államok a Marshall segéllyel ezt teremtette meg a második világháború után Nyugat Európában. 1990 után ilyen segély nem volt, és a közép-kelet-európai államok maradtak a szegényházban. Ott pedig nem könnyű demokratának lenni hiszen a szavazó polgárok többségét meg lehet vásárolni rezsi csökkentéssel vagy tizenharmadik havi nyugdíjjal.

Az európai harmadosztályon nem a demokrácia a többség fő gondja hanem a megélhetés. Ezt Orbán Viktor jól felmérte, és ezért tervezhet hosszú távra, mert sikeres demokráciát nem lehet felépíteni nulla forint nulla fillérből.

Miért nehéz megbuktatni az olyan autokratákat mint Orbán és Erdogan?

0

A média és a biznisz megszerzése a legfontosabb ezeknek a populista rendszereknek- állítja Stephen Pogány, aki a Social Európa portálon fejtette  ki a véleményét a nemzeti együttműködés magyar és török rendszeréről.

Törökországban a hatalom a média 90%-át ellenőrzi. Magyarországon is az a helyzet, hogy a kormányzat irányítja a média és az írott sajtó javarészét. Az Európa Tanács emberi jogi és média biztos így jellemezte a magyar helyzetet: ”aki csak a médiát nézi és hallgatja vagy az írott sajtót olvassa, az szinte csak kormánypárti hírekkel találkozik. Alternatív híreket szinte csak az interneten talál a magyar polgár“ – mondta Dunja Mijatovic. Törökországban sok ellenzéki újságírót börtönbe csuktak.

Az Orbán rendszernek figyelembe kell vennie, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, ezért finomabb, de nem kevésbé hatékony módszereket alkalmaz a média illetve az írott sajtó megfélemlítésére: kiéheztetik az ellenzéki rádiókat, televíziókat, lapokat és internetes portálokat, ahol rendszeres az adóhivatal ellenőrzése. A pénzügyileg megfojtott média azután engedelmesen követi a hatalom “iránymutatását”.

Business First – első az üzlet

Mind Orbán mind pedig Erdogan arra építette rendszerét, hogy a pénz körül forog a világ. Ezért a hagyományos üzleti elittel szemben saját biznisz világot épített fel, melynek a gazdasági sikere a hatalom jóindulatától függ. Törökországban, ahol Erdogan 20 éve van hatalmon, a vidékről jövő iszlám támogatást élvező új biznisz elit felváltja a régebbi Európa barát üzleti köröket, melyek az Atatürk rendszer hívei voltak, amely elválasztotta egymástól az iszlámot és az államot.

A Financial Times már 2017-ben arról ír, hogy Magyarország gazdasági életében mindinkább domináns szerep jut az Orbán Viktor körül kialakult új biznisz elitnek, amely lojális oligarchákból áll. Azóta ez a tendencia csak még erősebb lett hiszen Orbán Viktor üzleti alteregói, Mészáros Lőrinc Magyarország egyik leggazdagabb embere lett. Jellemző, hogy legutóbb Tusnádfürdőn Orbán Viktor egyik legrégibb barátja, Pesty László dokumentumfilmes is úgy nyilatkozott, hogy

“nem jó az, ha a kirakatban lopunk, csalunk, zsarolunk és hazudunk!”

Valóságos szimbiózis alakul ki a politikai hatalom és az új gazdasági elit között – hangsúlyozza a Social Europe.

A hatalomgyakorlás könyörtelenül hatékony

Mind Erdogan mind pedig Orbán úgy rendezkedett be mint aki mindörökké hatalmon kíván maradni. Mindkét vezér olyan politikai-gazdasági rendszert épített ki, melynek célja a hatalom megtartása mindörökké. A demokrácia ebben a rendszerben csak az autokrata hatalom álcázása.

Erdogan elnök ezt frappánsan így fogalmazta meg: “a demokrácia olyan mint a vonat. Ha az ember célhoz ér, akkor leszáll róla.”

Vagyis ebben a felfogásban a demokrácia nem más mint népszavazás az autokrata hatalom megerősítésére.

Amíg a hatalom féligazságokkal és nyílt hazugságokkal tölti meg a médiát, melyet a szegény és gyengén informált tömegek fogyasztanak, nehéz fordulatra számítani.

“Ilyen körülmények között ugyanis az autokrata vezetők sokáig népszerűek maradhatnak”- írja Stephen Pogány. A Warwick egyetem professzora valószínűleg túlbecsüli a média hatását hiszen a szocialista országokban szinte 100%-os volt a kontroll, de a hatalom mégiscsak megbukott. Nem ritkán oly drámai körülmények között mint Nicolae Ceausescu, akit neje társaságában falhoz állítottak és kivégeztek, mert olyan rémes életkörülményeket teremtett Romániában, hogy közutálatnak örvendett. Orbán és Erdogan tudja ezt, ezért megvásárolja a választók jóindulatát.

Mindketten hatalmas pénzeket fordítanak arra, hogy a legszegényebb rétegeket maguk mellé állítsák hiszen őket a legolcsóbb megvásárolni.

Erdogan és Orbán a rendszer felfelé ívelő szakaszában joggal állíthatták: Törökországban és Magyarországon még soha ilyen magas nem volt az életszínvonal! Putyin orosz elnök is ezt állította tíz évvel ezelőtt – és neki is igaza lehetett. A kis probléma most az az autokrata vezetőknek: hogy az életszínvonal mind Oroszországban mind Törökországban mind pedig Magyarországon csökken. Putyinnak már csak orbitális csalással sikerült nyerni a választáson. Erdogant nagyon megszorította az ellenzék, második fordulóra kényszerült. Orbán simán nyert 2022-ben, de miért? Mert liberális ellenfele nem ígért mást mint blood, sweat and tears – vért, könnyeket és szenvedést – ahogyan azt Churchill mondta a világháború idején. Bokros Lajos a rezsicsökkentés megszűnését és a tizenharmadik havi nyugdíjak megszüntetését javasolta 2022-ben. Ilyen ellenfelekkel szemben nem nagy dicsőség a győzelem.

Orbán és Putyin

Stefano Bottoni orosz történész szerint a magyar miniszterelnök azért követi Putyint, mert hasonlóképp látja a világot: “Putyin őszintén sosem ismerte el az egykori szovjet bábállamok függetlenségét. Orbán és az ő népe is egyfajta illegitim, ideiglenes helyzetként tekint a mai határokra.

A Kárpát medencét olyan régióként képzeli el, ahol érvényesülnie kellene a magyar szupremáciának. A régi magyar kultúrfölény elmélet lecsapódása ez. Ez a sértettség a jelenkorban csak az oroszokra, a szerbekre és a magyarokra jellemző, őket fertőzte meg. Meglátásom szerint a nagy orosz barátságnak lelki okai vannak.

A magyar jobboldal orbánista többsége úgy gondolkodik Szlovákiáról mint Putyin Ukrajnáról: ilyen ország, ilyen állam, ilyen nép tulajdonképpen nincs is. Saját revíziós vágyainak megtestesítőjét látja Putyinban. Ezért szereti, ezért azonosul vele. Orbán rájátszik erre” – mondja az olasz történész, aki a valasz.hu szerkesztőségében vitatkozott G. Fodor Gáborral, aki szintén könyvet írt Orbán Viktorról.

A magyar miniszterelnök olyan társadalmat igyekszik teremteni mint Putyin – állítja Stefano Bottoni:

a putyinizmus az, hogy nem nézünk szembe önmagunkkal.

Folyamatosan másokra toljuk a felelősséget: zsidók, migránsok, muszlimok, Brüsszel, Soros… valaki mindig elviszi a balhét amiért nekünk rossz, de azok sosem mi vagyunk.”  (Bottoni megfeledkezik arról, a bűnbakkeresés ősi zsidó szokás, és a legkülönbözőbb politikai rendszerekben alkalmazzák több – kevesebb sikerrel).

“A Fidesz megteremtette azt az állapotot, hogy a társadalom fele úgy gondolja: ilyen borzalmas gazdasági helyzetben is jó az, ami van illetve szar, de legalább biztos. Ez a putyinizmus.”

Mi vagyunk a kisebbik rossz – hirdeti Orbán, aki azt állítja, hogy vagy én vagy a káosz! Válasszatok! Az ellenzék pedig tökéletesen impotens: elképzelése sincs az alternatíváról.

“A minta az USA”

Fodor Gábor szerint nem Oroszország hanem az Egyesült Államok Orbán Viktor modellje:
”onnan jön minden, amit a Fidesz tanult.”

Való igaz, hogy Orbán Viktor ellenzéki politikusként 1992-ben az Egyesült Államokban járt, ahol tanulmányozta a modern politikai technológiát. Ezt követően kezdte meg a Fidesz átszervezését. Steve Bannon, aki választási győzelemre segítette Donald Trumpot
2016-ban, úgy nyilatkozott Budapesten, ahol fogadta őt a magyar miniszterelnök, hogy

“Orbán Trump volt már Trump előtt.”

Stefano Bottoni szerint viszont kitapintható a kádári múlt a nemzeti együttműködés rendszerén: ”a nyilvánosság ellenőrzése nagyon hasonlít a kádári rendszer működéséhez a nyolcvanas években. Azzal a különbséggel, hogy az egy lassan kinyíló, ez pedig egy bezárkózó rendszer.”

Fodor Gábor cinikus, de realista válasza:

”a politika ilyen. A politika megpróbál eszközöket alkalmazni a siker érdekében.

Mindent technológiává alakít, amit tud. A politikát úgy kell felfogni mint a focit: tudsz-e játékteret nyitni? Az ellenzék 13 év alatt erre egyetlen egyszer sem volt képes pedig a Covid vírus és az ukrajnai háború nekik is kínált erre esélyt.

Az orbáni politika lényege: ő nyitja ki, ő határozza meg a játékteret.”

Miért tudja ezt megtenni Orbán Viktor? Erre az apróságra a vitatkozó felek nem térnek ki pedig nagyon is fontos. Egyrészt azért, mert ő osztja el az uniós eurómilliárdokat legalábbis eddig ez így volt. Most is osztaná, csak épp nem jön a pénz Brüsszelből. Másrészt pedig Gyurcsány Ferenc pontosan ugyanolyan rendszert akar mint ő, csak más szósszal öntené azt le. Orbán szinte teljhatalma az alternatíva hiánya miatt áll fenn: Európa szegényházában ilyen siralmas lehetőségek vannak raktáron. Nyugat Európa államai azért váltak sikeres demokráciákká a második világháború után, mert az amerikai Marshall segély 30 éves wirtschaftswundert – gazdasági csodát eredményezett.

A rendszerváltás óta 33 év telt el Magyarországon és a többi egykori szocialista országban hol maradt a wirtschaftswunder?

Volt Putyin-Prigozsin találkozó

Dimitro Peszkov az orosz elnök sajtótitkára megerősítette Vlagyimir Putyin és a  „Wagner” csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin találkozóját, amely csaknem 3 órán át tartott – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.

„Az elnöknek volt egy ilyen találkozója (Prigozsinnal – a szerk.) amelyre 35 embert hívott meg – az összes egységparancsnokot és a felsővezetést, beleértve magát Prigozsint is. Ez a találkozó június 29-én a Kremlben zajlott és majdnem 3 órát tartott.”

Peszkov szerint a találkozón Putyin értékelte a „Wagner” csoport fronton tett lépéseit, valamint a zendülést.

A Wagner parancsnokok nyilvánvalóan elmondták Putyinnak az események saját verzióját, és hangsúlyozták, hogy

” az államfő és a főparancsnok elkötelezett hívei és katonái, és azt is elmondták, hogy készek folytatni a harcot az anyaországért”.

“Joe Biden öt perc alatt véget vethetne a háborúnak”

Azt közölte az ABC amerikai televízió nézőivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kijelentette, “hogyha a területek egy részének a feladása lenne a béke ára, akkor azt Joe Biden amerikai elnök öt perc alatt elérhette volna. Mi persze ezzel nem értettünk volna egyet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

Nem cáfolta a Washington Post információját, mely szerint korábban abban állapodtak meg William Burns CIA igazgatóval Kijevben, hogy az ukrán haderő megpróbál eljutni a Krím félsziget határáig, mert akkor Putyin rákényszerülhet a tárgyalásokra. Ezzel csak az a gond, hogy a nagy ukrán offenzíva sehogy sem tud komoly eredményeket elérni, és egyelőre szó sincs arról, hogy elérnék a félsziget határát. Putyin viszont alaposan meggyengülhetett a Prigozsin puccs következtében amikor ország világ előtt kiderült: a király meztelen! Oroszország egyetlen komoly szövetségese, Kína már régóta megegyezésre buzdítja Vlagyimir Putyint. A Prigozsin puccs után a kínai kommunista párt véleményét tükröző Global Times egyenesen azt írta:

”Putyinnak észre kell vennie, hogy az idő nem neki dolgozik!”

Nemcsak Putyin van időzavarban, de Ukrajna és az őt támogató Nyugat is. Nagyon kevesen hisznek Ukrajna katonai győzelmében, és ebből az következik, hogy szerintük Ukrajnának el kell fogadnia a területért békét elvet akármennyire is kapálózik ellene.

NATO csúcs kérdőjelekkel

Ukrajna egyelőre nem lesz a NATO tagja – erősítette meg Joe Biden. Háborúban álló államot nem lehet felvenni az észak-atlanti szervezetbe, de ennek ellenére Lengyelország és a balti államok lobbiztak ezért. Az USA azonban semmiképp sem akar felvállalni egy közvetlen konfliktust Oroszországgal akármennyire is meggyengült Putyin.

Mi most az amerikai stratégia?

Be akarják fejezni az ukrajnai háborút, hogy Kínára koncentráljanak. Ezért meghívták a NATO csúcsra Japán és Dél Korea miniszterelnökét. Washington szeretné, ha Japán a NATO tagjává válna, de ezt Franciaország és Németország ellenzi, mert tudják, hogy Kína erre határozottan reagálna. Az USA épp ezt akarja: összeugrasztani az Európai Uniót Kínával, legnagyobb kereskedelmi partnerével. A baj az, hogy az Egyesült Államok nem ajánl semmit az Európai Uniónak cserébe. Trump a brexit idején nagy hangon ígérte, hogy a britek milyen jól járnak majd, ha kilépnek, mert az USA sokkal jobb partner mint az Európai Unió! Azóta sem sikerült megkötni azt a “nagyon előnyös” USA-Nagy Britannia szerződést!

Indiának sokat ígért Biden elnök, mert Kínával szemben számít a világ legnépesebb országára. Amerikai ajánlat csak negatív van az Európai Uniónak: gyengítsétek a kapcsolatokat Kínával!

Mi hasznunk van ebből? – kérdi Macron francia elnök és Scholz német kancellár.

A NATO-ban persze az történik amit az USA akar, de vajon Biden elnöknek van-e hosszútávú stratégiája? Kiderülhet a kedden kezdődő NATO csúcstalálkozón Litvániában.

“Orbán nem jogszerűen szerezte vagyonát, ezért azt előbb vagy utóbb el fogják venni tőle”

Ungváry Krisztián történész, aki a Magyar Hang Kultúrtáj című podcastjában hangsúlyozta abbéli véleményét, hogy Orbán nem jogszerűen szerezte vagyonát. A Nemzeti Együttműködés Rendszere  és Vlagyimír Putyin rendszere között nincsen lényeges különbség “legfeljebb Magyarországon kevesebb az erőszak.”

A történész sarkos véleményéhez hozzátette, hogy

“szerencsére Magyarországra még nem importálták a Novicsokot.”

Ezt az idegmérget használja az orosz titkosszolgálat a legszívesebben, ha Putyin parancsára a rendszer ellenfeleit próbálja meg eltenni láb alól. Nagy Britanniában ezzel próbálták meggyilkolni az orosz titkosszolgálat híres árulóját és annak lányát. Az akció nem sikerült. Az orosz titkosszolgálat egykori személyzeti vezetője, aki mindössze 100 ezer dollárért adta el bajtársait a brit és az amerikai hírszerzésnek, ma rendőri védelem alatt él valahol Nagy Britanniában.

Mostanság Oroszországon belül a Windows programot kedveli Putyin titkosszolgálata: a nemkívánatos elemek kiesnek az ablakon. Például a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki átjátszotta a Gazprombank szigorúan titkos listáját a brit hírszerzésnek. Putyin a Gazprombankon keresztül pénzeli külföldi barátait. Orbán Viktor is rajta lenne a listán? Erre egyelőre nincs bizonyíték. Ungváry Krisztián szerint

Putyinnak nem kell zsarolnia Orbánt hiszen a két rendszer nagyon hasonlít egymásra.

Andropov árvái

15 évig állt a KGB élén Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki 1956-ban a Szovjetunió budapesti nagykövete volt. 1965 és 1982 között állt a KGB élén, és ezalatt az idő alatt nem riadt vissza a politikai gyilkosságtól sem. Elődjét Szemicsasztnijt azért váltotta le Leonyid Brezsnyev, mert nem volt hajlandó likvidálni Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió bukott első emberét. Jurij Andropov – Brezsnyev utasítására – megszervezte a gyilkos merényletet II. János Pál pápa ellen a lengyelországi válság csúcspontján. Nem Andropovon múlt, hogy a pápa túlélte a merényletet. Magyarországon Andropov egykori 1956-os tolmácsa, Elbert János vált gyilkosság áldozatává.

Andropov szakértői dolgozták ki azt a hibrid modellt, melyet azután Putyin a gyakorlatban megvalósított. Ez azt jelenti, hogy a politikai hatalom a titkosszolgálat kezében van miközben a gazdaságban érvényesülhetnek a piaci trendek, de szigorú állami ellenőrzés mellett. Andropovnak nem volt ideje Oroszországban kipróbálni a modellt, mert csak rövid ideig állt a Szovjetunió élén 1982-84.

A modell Oroszországban is befuccsolt pedig az orosz gazdaság jóval kevésbé függ a külvilágtól mint a magyar. A Goldman Sachs moszkvai embere kínai típusú reformot javasolt Putyinnak 2008-ban, de az orosz elnök visszautasította mondván: támogatói a szilovikok – a titkosszolgálat és a hadsereg tábornokai, és a szürovikok – a nyersanyag szektor oligarchái, gyakran maguk is titkosszolgálati tisztek, a hibrid rendszerben érdekeltek. Nyitott piacgazdaságban felmerülhetne a kérdés: mi szükség van ránk?

Orbán Viktor Putyint követi – állítja Ungváry Krisztián, aki figyelmen kívül hagyja, hogy a két állam működési feltételei alapvetően különböznek egymástól.

A magyar szuverenitás fikció hiszen a globalizált világban egy nem egészen tízmilliós ország, amely a pénzügyi csőd szélén táncol, nem oszt és nem szoroz.

Nem véletlen azonban, hogy a magyar Pravdában Földi László titkosszolgálati szakértő épp most állt elő azzal az ötlettel, hogy Orbán Viktornak magyar Wagner hadseregre lenne szüksége!

Olyan fegyveres gengszter bandára, melyet nem kötnek az alkotmányos előírások, az uniós jogi normák, Orbán parancsára bármit megtesznek. A Magyar Nemzetben meg is indokolja bevallottan alkotmányellenes ötletét Földi László:

a magyar titkosszolgálat és a hadsereg “túlságosan puha” vagyis nem feltétlenül lojális Orbán Viktorhoz!

A magyar miniszterelnök még jól emlékszik rá, hogy saját emberei állították kivégző osztag elé Nicolae Ceausescut 1989 karácsonyán, hogy átmentsék magukat a rendszerváltás utáni időkre.

Orbán viszont azt is tudja, hogy nem veszítheti el hatalmát, mert akkor előáll az Ungváry Krisztián által említett probléma: le kellene mondani a jogszerűtlenül szerzett vagyonról! Orbán Viktor mint frusztrált kisnyugdíjas? Bánatos börtön töltelék? Nem ily jövőről álmodik, aki Magyarországon a leghosszabb ideig tölthette be a miniszterelnöki tisztet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK