Kezdőlap Címkék Popovic

Címke: Popovic

Diktátort buktatni csak szépen…

A tüntetésre és kordonbontásra készülő vegyes társaságok szíves figyelmébe ajánljuk Szrgya Popovics Útmutató a forradalomhoz című művét. Egy belgrádi banda flegma basszusgitárosaként kezdő, aztán az Otpor! (vagyis Ellenállás!) egyik vezetőjévé vált egyetemi rektor (a legrégibb skóciai egyetem, a St.Andrews University vezetője) kézikönyvet írt kezdő forradalmároknak. Annak a tapasztalatnak az alapján, hogy miként sikerült Slobodan Miloševićet megbuktatni.

„Füstös kis belgrádi lakásainkban összegyűltünk, és úgy döntöttünk, hogy mozgalmat indítunk. Az Otpor! nevet választottuk, ami azt jelenti, hogy ellenállás. Meglett a logónk is, egy kifejező fekete ököI, a társadalmi változásokra törekvők visszatérő motívuma, ezt használták a nácik által megszállt Jugoszlávia partizánjai a 2. világháború idején.”

„Aktivistaként két választásod van. Csinálhatod, amit Harvey Milk kezdetben csinált, azaz megpróbálod összegyűjteni azokat az embereket, akik már többé-kevésbé hisznek a mondanivalódban. Ez nagyszerű módszer, ha az ember bármiben a tizedik helyen akar végezni. Mindig számíthatsz egy kicsiny és lelkes rajongói bázisra – köztük a barátaidra, a szomszédaidra és a nagymamádra -, ők támogatni fognak, bármit is teszel. A módszernek hála mindig érezheted, hogy igazad van, igazságos, tiszta és jó vagy. A hátránya annyi, hogy soha nem győzöl. A másik választás sokkal jobb, és talán meglep, de nem is sokkal nehezebb. Elég hozzá, ha meghallgatod és kitalálod, mi foglalkoztatja a többieket, és csatáidat ebben az összefüggésben vívod meg.”

„Azok, akik tudják, hogy hogyan kell stratégiájukat kicsi és megvalósítható feladatokra lebontani, valószínűbb, hogy sikeresek lesznek, mint azok, akik üres szólamokat kiabálnak, és dobköröket alkotnak. De ha tudod, hogy milyen kis csatákat nyerhetsz meg, és hogyan kell sok embert magad mellé állítani, még csak felig arattál győzelmet. A munka másik fele, hogy újonnan felfedezett követőidnek valami olyat tudj ajánlani, amiben hihetnek. Ehhez pedig saját jövőképre van szükséged.”

„Természetesen a hatalom tartópillérei mindenhol mások. Kis afrikai falvakban talán a törzs vénei a legfontosabb pillérek, de Szerbia kisvárosaiban az Otpor! kampány során azt tapasztaltuk, hogy életbevágóan fontos a mi oldalunkra állítani az

orvosokat, a papokat és a tanárokat. Ők a véleményvezérek. Vállalatok esetében ezt a szerepet a részvényesek játsszák, akik a pénzüket befektetik. Akár falusiakat akarsz a magad oldalára állítani egy vérszomjas diktátor ellen, akár a McDonald’s-ot próbálod arra kényszeríteni, hogy egydolláros menü- jébe egészséges ajánlatokat is betegyen, mindenképpen tudnod kell, hogy melyik pillért kell célba venned.”

„A politikai humor olyan régi mint maga a politika, a szatírát és a tréfát évszázadok óta használják arra, hogy megmondják az igazat a hatalomnak. A modern kor heccistái azonban új szintre emelték a humort. A nevetés és a tréfa már nem mellékes eszköz egy mozgalom stratégiájában, hanem sokszor maga a stratégia. Napjaink erőszakmentes aktivistái a tiltakozások taktikáját már nem a haragra, a neheztelésre és a dühre alapozzák. Általánosan jellemző, hogy az aktivizmus hatékonyabb formája felé fordulnak, amely a humorban és vidámságban gyökerezik. Mindez meglepő módon annál jobban működik, minél keményebben csapnak Ie rá a diktátorok.”

„Felismertük, hogy mihelyt védekező állásba vonulunk vereségünk már csak idő kérdése. Ezért aztán tréfás akciónk után koncertet szerveztünk, a koncert után felvonulást, a felvonulás után választásokat, a választási csalás után polgári engedetlenséget és sztrájkokat. Az aktivizmust akciófilmként fogtuk fel, rájöttünk, hogy ha az események nem mozdulnak tovább valami nagyobb és hangosabb és nagyszerűbb felé, a közönség elunja magát. Gondolkozz hasonlóan, és a tervezés szinte magától megvalósul, minden a helyére kerül majd.”

Az ember, aki nem kávézott Orbánnal

„Srđo, azt írja a magyar kormánypárti média, hogy te azért jöttél Budapestre, hogy megdöntsd az Orbán-rendszert. Meg tudnád őket nyugtatni?”

„Mesebeszéd. Habár… nem szeretném őket nagyon megnyugtatni. Azt hiszik talán, hogy ha itt megjelenik egy szerb az azonnal fellázít egymillió magyart?”

Srđa Popovićtyal csevegtünk délután az Írók boltjának galériáján, ahol könyvének magyar fordítását mutatták be: Útmutató a forradalomhoz. „Hogyan lehet tejberizs, Lego figurák és más erőszakmentes eszközök segítségével közösségeket mozgósítani, diktátorokat megbuktatni vagy egyszerűen megváltoztatni a világot.”

Azért a tegeződés, mert a Milošević elleni összefogás során sokszor találkoztunk.

Veszélyes titkokat, sőt, konkrét házi készítésű puccsreceptet tartalmazhat a nem túl vaskos kötet, ha már a kormánymédia ennyire begerjedt.

A Magyar Idők „hírhedt felforgatónak” nevezte a tengerbiológus végzettségű egykori szerbiai lázadót,

aki az Otpor (Ellenállás) egyik vezetőjeként jelentősen hozzájárult Slobodan Milošević bukásához (2000).

Srđa Popović annak a Zoran Đinđić meggyilkolt miniszterelnöknek a politikai gyermeke, akinek nevéhez fűződik a szerbiai demokrácia két és fél éve. A többi elhanyagolható.

”Nagyon hasonlít a két vezető, Vučić és Orbán. Mindkettőjüket személyesen ismerem. Orbánt még 1990 óta.

Az egyikük a szélsőjobbtól jutott el a középig, a másik a liberálistól a szélsőjobbig” – mondta a FüHünek nyilatkozva az erőszakmentes ellenállás nemzetközi szakértője, aki jelenleg egy NGO-t vezet és a belgrádi egyetemen ad elő.

Az Írók Boltjában elhangzott: Popovićnak olyan sűrű  programja van, hogy még egy nagyon fontos találkozót is lemondott: Orbán Viktorral kávézott volna.

”Tényleg nem akartál a magyar miniszterelnökkel kávézni?”

„Ez így nem pontos. Találkoznunk kellett volna, de nem jött össze.”

Másfél órás performansza alatt Popović összesen ha kétszer említette Magyarországot. Talán éppen ez a trükkje a hírhedt nemzetközi felforgatóknak, hogy minden másról beszélnek csak a lényegről nem. Hogy elvonják a figyelmet. Ez már Tuskó Hopkins óta közismert.

Egyébként miért utalt volna arra napokkal ezelőtt maga a magyar propagandaminiszter, hogy ”olyan Soroshoz köthető külföldiek tartanak előadásokat Magyarországon, akik korábban Szerbiában és Macedóniában vettek részt zavargásokban.”

”Megvagy Srđo, beszélsz nekünk Afganisztánról, Oroszországról, Tunéziáról, Trumpról, Bushról, Putyinról, de tudjuk kire gondolsz.”

„Én csak a médiából értesülök Magyarországról, szerény a tudásom erről az országról.”

Viszont érintőlegesen mondott valamit, amire talán a magyarországi ellenzék is odafigyelhetne.

„A Milošević-ellenes politikai és civil összefogás lényege pontosan az volt, hogy a soviniszta hatalommal szemben magához vonzotta a nemzeti kisebbségeket is. 2000-ben Milošević 9 százalékkal veszítette el az elnökválasztást (és ezt követően házi őrizetbe, majd Hágába került). A Szerbiában élő nemzeti kisebbségek aránya pontosan 9 százalék. Mivel ezek közül a legnépesebb a magyar, ezúttal is szeretnék köszönetet mondani nekik.”

Talán ha a magyar demokratikus ellenzék is felhagyna a parttalan „ahol adót fizetsz, ott szavazhatsz” narratívával, esetleg egykor még ezekre a szavazatokra is számíthatna.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!