Kezdőlap Címkék Polexit

Címke: Polexit

Polexit a láthatáron?

Bár Varsónak is óriási szüksége lenne rá, de a kormánypárt vezére közölte: vége az engedményeknek! Az ellenzék attól tart, hogy a jobboldali kormány az Európai Unió elhagyására készül – írja a brüsszeli Politico.

Lengyelország kisodródhat az Európai Unióból, mert egyelőre senki sem tudja:

Mi lesz Varsó  35 milliárd eurós uniós pénzével?

Véget kell vetni annak, hogy a németek és a franciák kiskirályként vezessék az Európai Uniót! – írja Mateusz Mazowiecki miniszterelnök az Euroactivban. Szerinte meg kell őrizni a vétójogot az uniós döntéshozatalban. A lengyel kormány most azzal fenyegetőzik, hogy vétózással akadályozza az uniós döntéshozatalt mindaddig amíg meg nem kapja az uniós eurómilliárdokat.

“Maximális jóindulatot mutattunk, de az engedményeinkkel nem értünk el semmit. Minthogy az Európai Unió nem teljesíti a kötelezettségeit, ezért semmi okunk sincsen arra, hogy mi teljesítsük a vállalásainkat”

– jelentette ki Jaroslaw Kaczynski. Lengyelország erős embere egy kormánypárti portálnak, a Siecinek nyilatkozott.

A brüsszeli bizottság azt követelte Lengyelországtól, hogy mondjon le a bírák politikai ellenőrzéséről, és garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét. A lengyel parlament meg is szavazott “néhány engedményt” a múlt hónapban, de nem eleget – ahogy erre Ursula von der Leyen asszony rámutatott. A brüsszeli bizottság elnöke két tűz között van, mert az Európai Parlament csak nemrég mondott le arról, hogy beperelje az Európai Bíróságon azért, mert nem elég határozott a jogállamiság kritériumait megsértő tagállamokkal: Lengyelországgal és Magyarországgal szemben.

A lengyel kormány napi 1 millió eurós büntetéssel néz szembe, mert nem teljesítette az Európai Bíróságnak a lengyel bíróságokkal kapcsolatos döntését. Miután a jogsértés már 280 napja tart, ezért Lengyelország már 280 millió euróval  tartozik.

Kaczynski előállt régi elméletével, a német-orosz hatalmi összeesküvéssel. Amikor az Északi Áramlat 2 épült, akkor a Hitler-Sztálin paktumra emlékeztetett, amely Lengyelország felosztásához vezetett 1939-ben. Most ezt nyilatkozta:

”a brüsszeli bizottság meg akarja törni Lengyelországot és teljesen alárendelni Németországnak. Nem illünk bele abba a német-orosz tervbe, hogy ők irányítsák Európát. Számukra egy független, gazdaságilag és katonailag erős Lengyelország akadályt jelent.”

Német-orosz közös tervről beszélni az Ukrajnában folyó háború kellős közepén értelmetlennek tűnhet külföldön, de a lengyel közvélemény egy része számára valószínűleg eladható. Jövőre választások lesznek Lengyelországban, és a nacionalista közvéleménynek Kaczynski ezt üzente:

“ha az Európai Unió a falnak nyom bennünket, akkor nincs más választásunk mint elővenni az összes ágyut, és tüzet nyitni Brüsszelre.”

Mit jelent ez a gyakorlatban? Krzysztof Sobolewski, a legnagyobb kormánypárt, a PiS főtitkára elmondta a közszolgálati rádióban.

“Szemet szemért  fogat fogért” – ez az új irányvonal Brüsszellel szemben. A lengyel kormány kész arra, hogy beperelje a brüsszeli bizottságot, ha nem kapja meg az uniós eurómilliárdokat. “Semmilyen akciót sem zárunk ki a jövőben” – hangsúlyozta a legnagyobb kormánypárt főtitkára.

Polexit a láthatáron?

A lengyel ellenzék attól tart, hogy a jobboldali kormány új kemény vonalas politikája ide is elvezethet. A Polgári Platform egyik vezetője, Grzegorz Schetyna szerint Kaczynski fenyegetőzése egyre nevetségesebb.

“Kaczynski minél inkább ijesztgetésre használja az Európai Uniót annál jobban nevetségessé teszi magát hiszen a lengyeleknek szegénységet hoz eurómilliárdok helyett. A törvénytelenség, az igazságszolgáltatás függetlenségének megszüntetése Polexithez vezethet.”

Sobolewski, a PiS főtitkára rádiós interjújában azt mondta, hogy “nem akarjuk elhagyni az Európai Uniót hanem át akarjuk azt alakítani, hogy a nemzetek uniója legyen.” Ez a magyar kormány retorikája. Magyarország és Lengyelország egyelőre egyaránt kimarad a helyreállítási alapból. Ezen a címen Brüsszel már több mint 100 milliárd eurót osztott ki a tagállamoknak – emlékeztet a Politico.

A francia államtitkár nem hisz a Huxitban vagy a Polexitben

“Kizárom a diplomáciai dialógusból az olyan szavakat mint a Huxit vagy a Polexit /Magyarország vagy Lengyelország kilépése az Európai Unióból” – nyilatkozta a Klubrádióban Clément Beaune, az európai ügyek francia államtitkára.

Macron elnök bizalmasa felkereste a Klubrádiót, hogy szolidaritásáról biztosítsa miután a hatalom elvette tőle a sugárzás jogát, és immár csak interneten lehet jelen a média világban. Emiatt a hallgatottsága csökken, kevesebb embert tud elérni épp a választási időszakban amikor az előválasztási küzdelmek miatt megnövekedett a közvélemény érdeklődése a közélet iránt.

“Nem reális forgatókönyv Magyarország vagy Lengyelország kilépése az Európai Unióból, egyiknek sem szabad megtörténnie!”

– hangsúlyozta a francia államtitkár. Aki utalt arra, hogy bár a jogállam vagy a sajtószabadság ügyében eltérő álláspontok vannak, azért a francia kormány keresi az együttműködést Budapesttel és Varsóval.

Macron elnök például Magyarországgal és Lengyelországgal együtt akar fellépni az atomenergia mellett, melyet Németországban és az egész Európai Unióban sokan elleneznek.

“Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy meg lehet szegni a klub szabályait! Ezért

gondolom, hogy a jogi eljárások és a pénzügyi szigorítások elérik a céljukat”

– mondta Clément Beaune.

Meleg jogok

A Klubrádióban erről nem beszélt a francia államtitkár, de Lengyelországban heves vitát folytatott a hatóságokkal, mert néhány megye LMBTQ mentes övezetnek nyilvánította magát.

Az államtitkár, aki egyébként maga is meleg, határozottan elítélte ezt. Látogatását követően több megye visszavonta az LMBTQ mentes övezet minősítést annak érdekében, hogy hozzájuthasson európai pénzekhez.

Jelenleg sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem jut hozzá az uniós helyreállítási alap euró milliárdjaihoz pedig azokat már beleszámították a fejlesztési tervekbe. Brüsszel azonban a pénzügyi szigorítással akarja elérni egyrészt az uniós normák betartását másrészt pedig a korrupció ellenőrzését Magyarországon és Lengyelországban.

Hollandia azt kéri: ne kapjon uniós pénzt Lengyelország!

A lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntése kicsapta a biztosítékot Hollandiában, ahol már korábban is megkérdőjelezték a renitens tagállamok pénzügyi támogatását.

Lengyelország kapja a legtöbb uniós támogatást, és jelentős részben ennek köszönheti dinamikus fejlődését. Most viszont ez megváltozhat hiszen Ursula von der Leyen asszony is úgy nyilatkozott, hogy a lengyel alkotmánybíróság döntésére határozott választ kell Brüsszelnek adnia. Mind a mai napig az Európai Unió visszatartja a helyreállítási alap pénzeit arra hivatkozva, hogy nem biztos: oda jut-e a pénz, ahova azt valójában szánják?

Varga Judit: a magyar kormány kiáll a lengyelek mellett

A magyar igazságügyi minisztere állásfoglalása nem épp meglepő hiszen Lengyelországhoz hasonlóan Magyarország is Brüsszel célkeresztjében van. Egymást védelmezik, de hogyha egyikük sem kap pénzt Brüsszeltől, akkor kockára teszik a népszerűségüket. Orbán Viktor Magyarországon már megkezdte a nagy osztogatást a jövő évi választások előtt. Uniós pénzek hiányában egyelőre hitelből költekezik. Csakhogy

az osztogatás beindíthatja az inflációt, amely sokkal nagyobb csapást mérhet a legszegényebb rétegekre mint a kormány által beígért pénzek.

Varga Judit a Financial Timesban úgy nyilatkozott, hogy szerinte a varsói kormány nem készül Polexitre. Korábban Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a magyar kormány utolsóként tartja a gerendát az omladozó Európai Unióban.

Mark Rutte holland kormányfő viszont nyíltan neki szögezte a kérdést: miért nem lép ki Magyarország az Európai Unióból?

Ha nem kap pénzt a magyar és a lengyel kormány Brüsszeltől, akkor felerősödhetnek a kilépés hívei a jobboldali kormánypártokban mind Budapesten mind Varsóban.

Ezzel viszont az ellenzék malmára hajtanák a vizet hiszen a közvélemény Európa párti mind Magyarországon mind pedig Lengyelországban. Gazdaságilag mindkét állam Németországtól függ, katonailag pedig az Egyesült Államoktól. Most Washingtonban sem a magyar sem pedig a lengyel kormánnyal nem szimpatizálnak.

A szuverenitás értéke pedig mind katonailag mind gazdaságilag igen csekély.

Polexit?

Lengyelország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy az uniós jog nem írja felül a lengyel parlament döntéseit, és ezzel megkérdőjelezte az Európai Unió egyik legfontosabb szabályát.

Az alkotmánybíróság, melynek kizárólag kormánypárti tagjai vannak, a miniszterelnök kérésére vizsgálta meg az Európai Bíróságnak azt a döntését, mely elítéli a fegyelmi kamarák működését Lengyelországban. Az Európai Bíróság szerint ezzel sérül az Európai Unió egyik alapértéke: az igazságszolgáltatás elválasztása a politikai hatalomtól.

Az Európai parlament képviselői közül sokan úgy értelmezik a varsói döntést, mely nyilvánvalóan a kormányzó PiS vezetőinek gondosan mérlegelt elhatározását tükrözi, hogy Lengyelország ki akar lépni az Európai Unióból.

Polexit?

Nemrég Jaroslaw Kaczynski, a PiS erős embere ellenzéki kitalációnak minősítette a Polexitet, és úgy foglalt állást, hogy Lengyelország tagsága az Európai Unióban nem lehet kérdéses. Domány András, a HVG lengyel szakértője akkor arra mutatott rá, hogy Ziobro igazságügyi miniszter, aki az EU ellenességben felülmúlja a PiS-t abban lehet érdekelt, hogy kiélezze a feszültséget és ezzel felértékelje pártját, amely nélkül nem működik a jobboldali koalició Varsóban. Lehet, hogy ez következett be, de most a következő lépést Brüsszelnek kell megtennie. Ha nem lép fel határozottan az uniós értékek védelmében, akkor lavinát indíthat el, mert Varsó példáját követheti Budapest és néhány más renitens tagállam.

A lengyel vezetők döntésében nyilvánvalóan szerepet játszhatott az is, hogy Berlinben interregnum van. Korábban Merkel kancellár elsimította az ilyen vitákat, de most ő távozóban van. Új kormány még nem alakult meg vagyis a legfontosabb uniós tagállam jóval kevésbé tudja befolyásolni az eseményeket mint korábban.

Lengyelország ugyanis gazdaságilag éppúgy Németországtól függ mint Magyarország. A kilépés enyhén szólva kockázatos játszma lenne, mert egy unión kívüli Lengyelország jóval kevesebb külföldi befektetőt vonzana mint a jelenlegi.

Kaczynski valószínűleg egyáltalán nem gondol a kilépésre csak nehéz helyzetbe kívánja hozni Brüsszelt, amely már gazdasági szankcióval is sújtja Lengyelországot. Napi félmillió eurót kellene fizetnie Varsónak, mert nem állított le egy komolyan környezetszennyező lignit bányát a cseh határ közelében. Jellemző módon az a Csehország volt a feljelentő, amely különben a visegrádi csoport tagja.

Brüsszel reakcióját árgus szemekkel figyelik Budapesten is, ahol szintén “hadban áll “a kormány az Európai Unióval.

Annyi biztos, hogy Nagy Britannia sem járt túlságosan jól a Brexittel, de Lengyelország alaposan ráfázna erre. Ha vezetői nem is mindig tudják ezt, de a közvélemény igen: a többség kitart az uniós tagság mellett, mert a magára maradt Lengyelország nem sokra menne a szuverenitásával, akkor sem, ha számíthatna Orbán Viktor támogatására.

Kaczynski: nincs Polexit!

Lengyelország az Európai Unióban akar maradni szuverenitását megőrző államként – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A legerősebb kormánypárt vezetője szerint csakis az ellenzék találta ki a Polexit kifejezést.

Lengyelország egyértelműen az Európai Unióban látja a jövőjét – mondta Kaczynski a Pap hírügynökségnek adott interjúban. Azzal érvelt a szuverenitás mellett, hogy az erős tagállamok – elsősorban Németország – eszközként használják fel Brüsszelt érdekeik érvényesítésére.

A varsói kormány alternatív tervet készül bemutatni Brüsszelben, amely szerinte jobban szabályozná az Európai Unió működését.

Varsói sokk

Még nem is oly rég a lengyel jobboldalon nem számított ritkaságnak az, hogy azt fejtegessék: az Európai Unión kivül is van élet. A Polexitet egyáltalán nem a baloldalon találták ki Lengyelországban. Csakhogy két aprócska tény gyökeresen megváltoztatta a jobboldali elit gondolkodását Varsóban.

Az afganisztáni kivonulás a vészcsengőt szólaltatta meg Kaczynski környezetében: mennyire vehetjük ezek után komolyan az USA garanciáit Európában? Kész-e megvédeni a Biden kormányzat Lengyelországot az orosz nyomással szemben?

A második pofon épp ehhez kapcsolódik: Merkel kancellár elérte, hogy az Északi Áramlat II orosz gázvezeték az USA bírálatai és szankciói ellenére akadálytalanul szállíthasson földgázt Oroszországból Németországba. Korábban Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a német-orosz földgáz szerződést.

Az Egyesült Államok mégiscsak belement ebbe, és ezt árulásként élte meg a Kaczynski kormányzat.

A nemzetközi színtér tehát igen felhőssé  vált. Ezért utasítja el oly elszántan a Polexitet Lengyelország erős embere. Akinek éppúgy hiányoznak az európai pénzek mint Orbán Viktornak. Egy szempontból viszont előnyösebb helyzetben van mint magyar barátja: csak 2023-ban lesznek választások. Ott viszont lesz egy ellenfele Donald Tusk személyében, aki Európa és Amerika maximális támogatását élvezi. Ezzel szemben Kaczynski csak Orbán Viktor barátságával dicsekedhet …

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!