Kezdőlap Címkék Pénzpiac

Címke: pénzpiac

Matolcsy lázadása Orbán ellen az Új Selyemúton kezdődött el

0

Amikor a magyar miniszterelnök rájött arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszere megszorításokra kényszerül a magas energiaárak miatt, és mert olyan államadósság lejáratai vannak mindjárt 2025-ben, hogy azokat még akkor sem lenne könnyű kifizetni, ha jönnének az uniós eurómilliárdok – melyek nem jönnek -, ezért Pekingbe menesztette kínai kapcsolattartóját, Matolcsy Györgyöt, hogy pénzt kérjen “kínai barátainktól.

Orbán Viktor gyakran nyilatkozott úgy, hogy “amennyiben az Európai Unió nem ad pénzt, akkor kapunk majd a kínaiaktól. ”A nemzeti bank elnöke lesújtóan egyértelmű választ kapott: “átértékeljük az egész Új Selyemút programot, mely 2013-ban kezdődött el, kevesebb pénzt teszünk bele, és új prioritásaink vannak: Afrika le, az ázsiai szomszédság felértékelődik.

”És Európa? Ott nem támogatunk kormányokat csak egyedi nagyberuházásokat”

– hangzott az egyértelmű válasz, melynek nyomán nemcsak Matolcsy, de Orbán Viktor is elfelejtheti nagyratörő álmait.

Jubileumi csúcs Kínában

Tíz évvel ezelőtt Kazahsztánban hirdette meg az Új Selyemút programját Hszi Csin ping elnök, aki az évfordulóra nagyszabású konferenciát tervez. A China Daily szerint több mint 150 állam képviselteti majd magát. Meghívták Orbán Viktort is, aki minden bizonnyal el is megy abban a reményben, hogy neki talán mást mond Hszi Csin ping elnök. Csakhogy a kínai elnök is bajban van: tíz éve még dübörgött a gazdaság és jó volt az együttműködés a Nyugattal. Az USA 2021-ben első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát. A legutóbbi EU – Kína kereskedelmi csúcstalálkozón az uniós biztos közölte: Brüsszel tartja magát a derisking politikához vagyis csökkenteni akarja a függést Kínától. Az USA-nak már sikerül: Kína elveszítette korábbi első helyét a kereskedelmi partnerek között, ahol immár Mexikó az első és Kanada a második, Peking kénytelen beérni a bronzéremmel. Az Európai Unió még nem tart itt: Kína még az első helyen a kereskedelmi kapcsolatokban, de Giorgia Meloni miniszterelnök már jelezte: elhagyják az Új Selyemút programot. Kína számára a fejlett világban Olaszország volt a zászlóshajó az Új Selyemút programban.

Ki finanszírozza ezekután a nemzeti együttműködés rendszerét?

Erre az egyszerű kérdésre nincsen válasza sem Orbán Viktornak sem pedig Matolcsy Györgynek. Varga Mihály pénzügyminiszter óvatosan megpendítette: megszorításokra lenne szükség, ha költségvetési egyensúlyt akarunk. Csakhogy a hatalom köreiben a megszorítás emlegetése kiátkozást von maga után. Csinálni persze csinálja az Orbán kormány is, már 2010-ben ezzel kezdte működését: 500 milliárd forintos megszorító csomaggal. Minthogy azonban erről soha senki sem beszélt politikailag sikerült megúszni, sőt 2014-ben újra kétharmados többséget szerzett Orbán Viktor a rezsicsökkentéssel. Most sokan javasolják a miniszterelnöknek a rezsicsökkentés rendszerének a megszüntetését és a tizenharmadik havi nyugdíj visszavonását. Csakhogy ezzel kockára tennék Orbán Viktor rendszerének politikai stabilitását.

Orbán Viktornak vagy pálfordulásra lenne szüksége, és valamiféle kompromisszumra Washingtonnal és Brüsszellel vagy pedig nagyon sürgősen új szponzort kell találnia.

A probléma az, hogy “a jóbarátok” is bajban vannak: sem Hszi Csin ping, sem Putyin sem pedig Erdogan nem ég a vágytól, hogy több milliárd dolláros kölcsönnel siessen Orbán Viktor segítségére, ha a magyar miniszterelnök megszorul.

Mit tesz szorult helyzetében Orbán: időhúzásra játszik. Abban bízik, hogy Donald Trump újra bekerül a Fehér Házba, és akkor majd lehet tőle kérni pár milliárd dolláros szívességet vagy legalább valamiféle garanciát. Csakhogy a pénzpiacok Trumpban sem bíznak, annyiszor átverte már őket az USA ex elnöke. Aki ígéreteiben óriás, de teljesítésben törpe: mit kapott Nagy Britannia, melynek fűt-fát ígért a Brexit idején Donald Trump? Egyáltalán látott már valaki olyan embert, aki pénzt kapott Trumptól? Orbán Viktor lenne az első ebben a valószínűtlen műfajban: úgy pénzt szerezni Donald Trumptól, hogy a barátságán kívül nemigen tud mást felkínálni. Trump nagy mondása különben is így hangzik:

“Nem szeretem a lúzereket !”

Kockázatos, hogy a mennyiségi lazítás keretében a jegybankok öntik a pénzt piacokra

Amíg nem tartanak túlságosan az inflációtól, addíg nem állítják le a mennyiségi lazítást, de meddig lehet ezt csinálni? Erről írt cikket a Chicagói egyetem pénzügyi tanszékének professzora a Project Syndicate portálon.

Raghuram G. Rajan legutóbbi könyvének a címe is sokatmondó: Hogy hagyja maga mögött a Közösséget a Piac és az Állam?

Az infláció nő az USA-ban, a munkaerőpiac munkaerőhiánnyal küzd, és a 10 éves kincstárjegy mégiscsak 1,24% kamatot ígér miközben ez 2,4%-os inflációt feltételez. Közben pedig a tőzsde egyre másra döntögeti a rekordokat. Hogy is van ez?

Lehet persze, hogy a kötvény piacon elhiszik a Federal Reserve Boardnak, hogy az infláció csak átmeneti jelenség, a jegybank kézben tudja tartani a dolgokat. Ha a Fed hosszú ideig alacsonyan tudja tartani a kamatlábat, akkor beindul a növekedés, mert a lakosság rengeteg pénzt tett félre az elzárások idején, az állam pedig önti a támogatási pénzeket a családoknak és a vállalkozásoknak. Ezenkívül óriási állami fejlesztési programok vannak készülőben.

Mindez azonban nem magyarázza meg azt, hogy miért ilyen alacsony a tízéves kincstárjegy kamata hiszen ez a gyakorlatban negatív kamatot vetít előre tíz évre!

Lehet, hogy így lesz: újabb elzárások következnek be a fejlett és a fejlődő országokban a Covid 19 vírus mutációi miatt. Lehet, hogy ez még jobban megviseli a feltörekvő államokat mint a fejletteket. Új vírusvariációk is felbukkanhatnak. Megszakadhatnak a tárgyalások a washingtoni kongresszusban a nagy állami fejlesztési tervekről.

Csakhogy ebben az esetben mivel magyarázzuk azt, hogy a tőzsde szárnyal és az infláció növekszik?

Hogy emelkedhetnek egyszerre a részvény és kötvény árak? Úgy, hogy a vagyonkezelők mindenképp profitot akarnak. Akit ez zavar, az megörülhetett annak, hogy Jerome Powell, a Fed főnöke jelezte: közel az idő amikor a jegybank már nem vásárol havonta 120 milliárd dollárért kötvényeket a gazdaság fellendítésére.

Mikor érhet véget a mennyiségi lazítás?

Sok közgazdász immár úgy véli, hogy elavult az a régi tétel, mely szerint amint felbukkan az infláció kísértete máris véget kell vetni a mennyiségi lazításnak. Az alacsony infláció két évtizede arról győzte meg a jegybankok vezetőit, hogy várhatnak még.

De meddig? Ugyanis nemcsak az infláció jelenthet veszélyt hanem az is, hogy az államadósság az egekbe nő. Ha megkezdődik a kamatláb emelés, ennek óriási kockázata lehet. Az elmúlt két évtizedben azt lehetett tapasztalni a fejlett országokban, hogy bár növekedett az államadósság, de nem nőtt a kamatkiadás, sőt a GDP-hez viszonyítva még csökkent is. De mi lesz akkor, ha megkezdődik a kamatláb emelése miközben az államadóság már elérte a GDP 125%-át? Erre azt válaszolják a mennyiségi lazítás hívei, hogy az államadósság lejárati dátumai különböznek egymástól. Nagy Britannia esetében például az átlag 15 év vagyis nem egyszerre mutatkozik meg a kamatláb emelésének a hatása hanem fokozatosan.

A probléma az, hogy más országokban kevésbé előnyös az államadóság átlagos lejárata: az USA-ban például csak 5,8 év. A másik gond a hatalmas összeg, amelyet elő kell teremteni, ha lejár az államadósság egy része. Akkor új kölcsönt kell felvenni – természetesen magasabb kamattal. Mi történik ilyenkor? Azokban az országokban, ahol a jegybank az állam egyik része, az következik be, hogy az ötéves kölcsön azonnalivá /overnight/ változik. Ily módon nagyon megnő az állam kiszolgáltatottsága a piacoknak, és főként a kamatláb emeléseknek – figyelmeztet a szerző, aki régebben maga is jegybankár volt Indiában. Raghuram G. Rajan végül hozzáteszi: a Federal Reserve Board már így is az USA államadósságának a negyedén ül. Vagyis a mennyiségi lazítás meghosszabbítása távolról sem kockázatmentes vállalkozás – érvel a pénzügyi professzora a Project Syndicate portálon.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!