Kezdőlap Címkék Pályázat

Címke: pályázat

Újabb sumákság készül az OKFŐ aktuális covid-teszt beszerzése körül?!

Több mint félmillió darab covid-gyorstesztet kíván vásárolni az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), a nemrég kiírt közbeszerzési eljárás feltételeinek hirtelen módosítása azonban sokakban felveti egy szervezett visszaélés lehetőségének gyanúját. Ez utóbbit az mindenképpen alátámasztja, hogy az OKFŐ máig nem tisztázta semmilyen módon a covid-járvány ideje alatt – akkor ráadásul közbeszerzési eljárás nélkül lefolytatott – súlyosan korrupciógyanús és sokmilliárd forint közpénzt felemésztő covidteszt-beszerzéseinek körülményeit – írja Ujhelyi István európai parlamenti képviselő.

A tényfeltáró sajtóban már hivatkozott friss közbeszerzési hirdetmény hatszázezer covid-gyorsteszt beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást, azt azonban nem tudni, hogy milyen célra és milyen költségkerettel kívánja megvásárolni ezeket a teszteket az állami intézmény. Ugyanilyen érdekesség, hogy az első – még február elején közzétett – közbeszerzést időközben visszavonták és azt az előírt feltételeken módosítva jelentették meg újra márciusban. Eredetileg kitétel volt, hogy csak olyan cég nyerhet a pályázaton, amely az elmúlt három évben már rendelkezett olyan megrendeléssel, amelynek során minimum négyszázezer darab tesztet képes volt leszállítani. Ezt a darabszámot az új kiírásban levitték a felére, és már csak kétszázezer a referencialimit. Normál esetben nem lenne ebben semmi különleges, azonban az OKFŐ a mai napig nem tisztázta semmilyen érdemi módon a korábbi súlyosan korrupciógyanús, többmilliárdos covidteszt-beszerzései kapcsán felmerült kérdéseket, így jelen esetben is jogosan merül fel a kérdés: nem azért kell-e módosítani a kiírás részletein, hogy azzal egy adott vagy remélt beszállítónak kedvezzenek?

Emlékezetes, hogy az OKFŐ (illetve akkori jogelődje) 2020 évvégén összesen öt szerződést kötött három különböző céggel, mintegy ötmilliárd forint értékben covid-tesztek beszerzésére. Az általam korábban közérdekű adatigénylés során kikért szerződések közül két cég esetében ordít, hogy leginkább stróman közvetítőként iktathatták be őket a beszerzési folyamatba.

Az egyik vállalkozás korábban thai-masszázzsal foglalkozott, semmilyen kapcsolódó referenciával nem rendelkezett, viszont a másfélmilliárd forintos megrendelés aláírása előtt hirtelen cégtulajdonos lett benne a Fidesz egyik korábbi országgyűlési képviselője.

A másik, szintén milliárdos tesztbeszerzést elnyerő céget a szerződés aláírása előtt néhány héttel alapították csak, tulajdonosa pedig a ferencvárosi Fidesz meghatározó alakja és képviselője volt, aki korábban még a kormánypárt egyik alelnökének személyi titkáraként is dolgozott.

Mindkét céget az OKFŐ-vel kötött sokmilliárdos üzlet után hamar eladták, átalakították, felszámolásuk – vagyis a nyomok eltüntetése – jelenleg is zajlik. Azt, hogy az OKFŐ, illetve jogelődje miért ezeket a cégeket bízta meg akkor a covidtesztek beszerzésével, a mai napig nem tudni. Az elmúlt egy hónapban többször is elküldtem ezzel kapcsolatos levelet és benne a közérdeket szolgáló kérdéseimet Révész János jelenlegi országos kórházi főigazgatónak, de eleddig semmilyen válasz nem érkezett.

Határozott álláspontom, hogy az OKFŐ jelenlegi vezetésének erkölcsi kötelessége és jogi felelőssége is tisztázni a 2020-as korrupciógyanús beszerzések minden részletét, éppen azért, hogy semmilyen jelenlegi, a közbeszerzési- és korrupcióellenes szabályoknak egyébként megfelelni akaró eljárásra ne vetüljön hasonló, lemoshatatlan árnyék.

Ezúton is arra kérem az OKFŐ jelenlegi vezetőjét, hogy ne gátolja, hanem példaértékű módon segítse elő a korábbi vezetés által aláírt szerződések kapcsán felmerült súlyos kérdések tisztázását. Ha ebben rövid időn belül nem mutatkozik partnerség, akkor kénytelen leszek minden jogi lehetőséget kihasználva rászorítani erre az illetékeseket.

Tartozunk annyival a covid-járvány következtében elhunyt több mint hatvanezer magyarnak, hogy elszámolunk azokkal a sokmilliárdos beszerzésekkel, amelyek otromba nyerészkedés gyanúját keltették.

Andy Landy mosolyalbuma – Szilárdságtan

Szerdán volt hír, hogy Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter pályázatot írt ki a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói posztjára. Demeter Szilárd, aki 2018 óta vezeti a PIM-et, „széleskörű konzultáció” után úgy döntött, ismét pályázik a pozícióra.

Ettől féltünk!

Gábor György: Elmemunka

Szerintem ideje volna annak, hogy a magyar ellenzéki pártok egyes képviselői végre elkezdjenek gondolkodni. Ez az Erasmus-történet a maga összetettségében nagyon is alkalmas volna az elmemunka beindítására.

Az Európai Bizottság döntése nem csak a hallgatókat sújtja a csereprogramok leállításával (Erasmus), hanem az egyetemeket is (Horizont), amelyeket ezáltal sok tízmilliós pályázati lehetőségektől fosztottak meg. Mindez rossz? Nagyon rossz, egyenesen katasztrofális.

Csakhogy!

Az EU továbbra sem fog tankokkal bevonulni az országba, nem fogja „testvéri segítségnyújtás” címén szétlőni a fővárost, s nem fog a Corvin közben vagy a Széna téren heves és elkeseredett harcokat előidézni.

Az ellenzék a lehető legnagyobb hibát követi el akkor, amikor akarva-akaratlan (de inkább akarva) átveszi a velejéig hazug fideszes narratívát, s most magyarság-versenyben próbál beelőzni: igen, nagyon rossz azoknak az alapítványi egyetemekre beiratkozott diákoknak, akik mostantól nem vehetnek részt az Erasmus csereprogramjában,

de talán nem kellett volna hagyni és elfogadni azt, hogy a kizárólagos politikai érdekektől vezérelve átlátszó, korrupt és a tisztességtelenség minden létező formájával kibélelt alapítványi formába izmozhassa át a kiszemelt egyetemeket a mi bölcs pártunk és kormányunk.

Csak halkan mondom: volt példa az ellenállásra, úgy hívták, hogy Freeszfe: oktatók és hallgatók közös, a személyes, a privát egzisztenciális félelmeken a köz érdekében példamutató bátorsággal és elszántsággal túllépő tiltakozás-sorozat, csak éppen a többiek, a gyáván hallgató Rektori Konferenciától az összes többi érintett egyetemig mindannyian eltartott kisujjal, s elegáns távolságtartással, kényelmes fotelből szemlélték az eseményeket, a szolidaritás jeleként pazar elméleti megbeszélést folytatva egy-egy baráti társaság familiáris félhomályában.

Lehet tehát felháborodottan az EB döntését bírálni, a nagy magyar-nemzeti oldal rozzant vádjaira válaszként, mintegy bizonyítandó, hogy az ellenzék is magyar, s a magyar diákok érdekeiért kiáll, nehogy megint és újfent és naponta hatszázszor, hanem érjük el, hogy mostantól naponta csak ötszázkilencvenhétszer üvöltsék ránk leépült, szellem- és intellektus nélküli, ám remekül kifundált repetitív aljasságaikat, hogy ezek nem magyarok, hogy háttérhatalom, hogy dollárbaloldal, hogy idegen szív, idegen érdekek, s lehet önkéntesen, saját erőből vinni a kötelet a kivégzésre, az akasztás úgyis megtörténik, csak éppen vicces lesz, hogy ezek még a kivégző eszközökről is maguk gondoskodtak.

És persze most panaszkodnak az érintett egyetemek, de hiszen van is okuk a panaszra: várhatóan nehezebb idők következnek. És most jönnek a jogvédők, a diákok jogaira kényesek, meg a saját egyetemeik anyagi helyzetéért aggódók, a bátrak, a hősök, akik mernek ellenállni az EB döntésének. Hülye EB!

Csakhogy!

Amikor jól érzékelhetően nehezebb idők következtek, akkor feszes vigyázzállásban várták a nehezebb időket: a totálisan átlátszó, ócska és persze időzített bombaként robbanásveszélyes alapítványosdi végső aláírási ceremóniáihoz maguk készítették oda a székeket, az asztalt, terítővel, virágos vázával és Bíró László József nagyszerű találmányát, a golyóstollakat. Meg sem hallották a legnagyobbak beszédeit, a célt, hogy a tudományt és az oktatást mostantól a „nemzeti” eszme hassa át (hogy micsoda???) az „internacionalista-globalista” eszmeiséggel szemben (hogy micsoda ???), s nem zavart senkit sem közülük az intézményes garanciák hiánya, az átláthatatlanság, a velejéig korrupt rendszer újabb szárba szökkenése, hogy totálisan inkompetens emberek kerülnek az egyetemi alapítványokba, teljhatalommal, közvetlenül bekötve a kormányhoz, az államigazgatáshoz, a fideszes önkormányzatokhoz, a fideszes rokoni, baráti és csókos körökhöz, hogy az egyetemeknek ebbe beleszólásuk sem lehetett, nekik a kuss jutott, cserébe a Karmelitából kinevezettek élethosszig tartó funkcióhoz jutottak, igazi, hamisítatlan politikai komisszárokként, 1-1,5 milliós fizetéskiegészítéssel.

Ámen!

Ez senkit nem zavart. Közben mindenki arról beszélt, hogy ez a rohadt Európai Unió elfordítja a fejét, semmit sem tesz, tizenkét éve lélegeztetőgépen tartja az Orbán-rezsimet, pénzeli a maffiaállamot, meg német autóipar, meg olcsó munkaerő, meg rabszolgapiac, meg így, meg úgy. És Merkel! És ez mind igaz volt, sajnos teljes mértékben. Most meg történni látszik végre valami, igen, fáj, ahogy fáj a köröm alá behatoló tüske, de fáj annak eltávolítása is. Most mindenki a maga bibijét emeli az égnek, s jajkiáltások közepette obégatja: nem, ezt nem lehet, mert ez fáj, de nagyon! És a Fidesszel vállvetve azonnal fegyverbe a közös ellenség, az Európai Bizottság ellenében, ahol ezt a csúnyaságot voltak képesek megtenni. Velünk. Pedig nekünk lenne sok jó ötletünk: igaz, eddig ezekből egy sem jött be, s a tehenek vígan döglenek továbbra is.

S ahogy emlékeim szerint simán és ellenállás nélkül átmehetett az alapítványi forma messziről bűzlő pokoli bugyra, ugyanúgy nem emlékszem arra, hogy például a közoktatásban részt vevő tanárok és diákok tüntetésein, megmozdulásain oly nagyon képviseltették volna magukat az egyetemek, az oktatók és a hallgatók, s az erasmusos jogvédő harcosok.

Pedig ott is a diákokról volt szó: oké, nem az Erasmus csereprogramjával külföldre utazókról, hanem „csak” azokról, akiknek jövője épp az általános iskolákban és a gimnáziumokban csesződik el véglegesen, akiket már az általános iskola első osztályában megfosztanak minden lehetőségtől a felzárkózásra, hogy ezzel egy életre esély és sors nélkülivé váljanak, akiket nem a nagy nemzetközi munkaerőpiacokon zajló versenyekre készítenek elő, tudásból, értelemből, korszerű felkészültségből, önálló, autonóm gondolkodásból, vitakészségből, hanem hittanból, erkölcstanból, testnevelésből és lojalitásból, leginkább a hazai cselédpiacot szem előtt tartva.

És akadnak, akik most azzal állnak elő, hogy minden jó lesz, minden szép lesz és példaértékű, mert megvan a megoldás: az alapítványi kuratóriumokból vonják vissza a minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat, polgármestereket, s ezzel minden hófehérré és átlátszóvá bír majd magasztosulni.

Hát egy nagy lófaszt!

Semmi sem magasztosul sehová, inkább még koszosabb, még büdösebb, még alpáribb lesz minden: hiszen ott maradnak azok, akik ezer szállal kötődnek a Fideszhez, nem miniszterek ők, de Lévai Anikó barátnői, a Tiborcz-tulajdonolta bank vezérigazgatói és így tovább, és így tovább, akik nagyon, de piszkosul, de marhára bizonyítani kívánnak, hisz bizonyítaniuk kell, ez a dolguk, ez a kötelességük, ezért kapják az obsitot, az egész még koszhadtabb lesz, de kényelmesen hátradőlhetünk, mert megoldottunk mindent, s nem csak az EU-t, de még magunkat is sikeresen átvertük!

Vivát!

És mi változott? Semmi. A mocsok megmaradt, a rendszer ugyanúgy átláthatatlan, változatlanul nincsenek összeférhetetlenségi szabályok, nincs egyetemi vétójog, nincsenek intézményes garanciák, az alapítványokban továbbra is élethossziglan üldögélhetnek a rendszer- párt- és kormányhű fidesznyikek, sub specie aeternitatis, a politikai idea változatlan, éljen és virágozzék a nemzeti eszméjű oktatás és tudomány, szemben az internacionalista-globalista eszmeiséggel, senkinek nem fáj semmi, ne is fájjon, arra érzékenyek vagyunk, mindenkinek a maga körömalja, egyre nagyobb a gyűlés, a furunkulus, sebaj, sose halunk meg, mit nekem te zordon, és az EB végre szokja meg és tanulja meg, milyen az a hamisítatlan, utánozhatatlan, sokszáz éves Magyar-vándor.

Ha nem pályázunk, komoly uniós pénzekről marad le a magyar egészségügy

Csak idén mintegy 311 millió euró válik elérhetővé az Európai Unió egészségügyi programjából, a jövő évi célokról és prioritásokról pedig már zajlik a konzultáció; félő, hogy ezekből Magyarország kimarad – figyelmeztetett Ujhelyi István szocialista EP-képviselő csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának MSZP-s tagja szerint Magyarországon az egészségügyi ellátás színvonala jelentős mértékben elmarad a nyugat-európai rendszerek minőségétől, az Orbán-kormány pedig fejlesztések helyett inkább forrásokat vont el az ágazattól. A képviselő emlékeztetett, ezért lett az egyik kezdeményezője és kidolgozója az Európai Egészségügyi Unió programjának, amely koncepció egyik pillére éppen arról szól, hogy a tagállamok közegészségügyi ellátórendszerei közötti különbségeket egy európai standardizálással minél jobban minimalizálni lehessen.

Az MSZP politikusa a sajtótájékoztatón elmondta: jelentős lobbimunka eredménye, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben a korábbi forráskeret sokszorosa áll rendelkezésre egészségügyi programokra,

az „EU4Health”-program büdzséje összesen mintegy 5,4 milliárd euró. Ennek időarányos részeként még ebben az évben 311 millió euró válik elérhetővé, benne többek között mintegy 750 ezer eurónyi forrás kifejezetten mentálhigiénés programokra.

Ujhelyi ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy „Lélekvakcina” néven korábban saját javaslatokat tett a döntéshozók asztalára, ennek egy – szakszervezeti és gyermekvédelmi vezetők által kiegészített – részét még a Fidesz-kormány is elfogadhatónak nevezte a napokban.

Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az egészségügy finanszírozása és működtetése kizárólagos tagállami hatáskör, ezért különösen fontos, hogy ezek az uniós plusz források milyen mértékben jutnak el az érintettekhez. Ujhelyi bejelentette azt is, hogy az Európai Bizottság a következő napokban még nyitva tartja azt az átfogó konzultációs lehetőséget, amely az „EU4Health” pénzügyi keretének jövő évi, vagyis 2022-es prioritásairól és felhasználási céljairól szól.

Az MSZP európai politikusa szerint kiemelten fontos lenne, hogy ne csak a többi tagállam érintett civilszervezetei, hatóságai és állami intézményei fogalmazzák meg speciális elvárásaikat és felhasználási javaslataikat, hanem Magyarország is. Ujhelyi hozzátette: az ügyben levélben fordult Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterhez, hogy tájékoztatást kérjen arról, milyen prioritásokat jelölt meg a magyar kormány az „EU4Health”-keretből lehívható uniós forrásokkal kapcsolatban, illetve miként tudja és akarja bevonni ebbe a konzultációba a civil- és szakmai szervezeteket.

Praktikus segítség a közbeszerzés területének megválasztásához

0

Milyen szempontok, ismérvek és számadatok elemzésén keresztül célszerű arról döntést hozni, hogy mely területen induljunk el közbeszerzéseken? A felsoroltakon túl, mit érdemes még számításba venni a döntésnél? A cikkben ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg.

Miként mérhető fel, hogy mely területen célszerű közbeszerzésen indulni?

Azt előre le kell szögeznünk, hogy a kérdés meglehetősen komplex, ennek megfelelően összetett gondolkodást igényel a megközelítése. Célszerű többféle szemszögből mérlegelni a lehetőségeket, majd a kapott eredmények fényében mérlegelni, mely területen indokolt közbeszerzésen indulni.

  • Lényeges szempont például, hogy a kiszemelt területeken mekkora nagyságrendben adottak a lehetőségek az ajánlattételre.
  • Szintén rámutathat az egy-egy területben rejlő potenciál nagyságára, ha a rá vonatkozó közbeszerzések összértékét vesszük alapul.
  • Indokolt lehet továbbá szemügyre venni ágazatonként a közbeszerzések átlag értékét, összevetve ezeket az értékeket a potenciális versenytársak számával. Magyarul a szektorban beérkezett ajánlatok számának átlaga is hangsúlyos.

Ezek tehát a fő szempontjaink. Most vessük össze őket a 2020-as év releváns statisztikáival és adataival!

Legmagasabb összérték, kis verseny

Ebben az összevetésben az energiaforrások területe magasan kiemelkedik a maga mintegy 500 milliárd forintos összértékével. Ebből kiindulva mondhatnánk, hogy a kőolaj és egyéb fosszilis, illetve a megújuló energiaforrások közbeszerzése felé kellene mozdulnunk.

A teljes képhez viszont hozzátartozik, hogy az energia piac zárt szektor. Az új belépők elvétve rúgnak labdába, egy KKV számára pedig nem sok esélye van a próbálkozásnak. A „milyen területen érdemes közbeszerzésen indulni” kérdés megválaszolása kapcsán nem javasolt egyetlen tényező alapján dönteni, a releváns statisztikákon túl az adott iparág specifikus sajátosságait szintén ismerni kell.

A közbeszerzések lehetséges területei, ahol nagyarányú az ajánlattételi lehetőség

Nyilván ott találkozhatunk viszonylag magasabb számú ajánlattételi lehetőséggel, ahol eljárásból és eljárási részből is akad bőven. A 2020-as adatok alapján ebből a szempontból az orvosi felszereléseknél lehet keresnivaló, feltéve, ha ez releváns terület a számunkra.

Ezen felül az élelmiszerek, a laboratóriumi felszerelések, vagy pedig a gépjármű közbeszerzések kapcsán akad nagyobb számú ajánlattételi lehetőség. Utóbbi azért rejthet kiemelt potenciált, mert a tartozékok és alkatrészek is ide sorolandók.

Az ajánlattételi lehetőségek számán túl azt sem árt felmérni, hogy a szóba jöhető területeken mennyire éles versenyhelyzetre számíthatunk.

Az egyes területeken beadott ajánlatok, illetve a piacon lévő szereplők arányának fontossága

Hiteles mutatószáma lehet a versenynek, illetve a versenyben indulók számának az előzetes felméréséhez a beérkezett ajánlatok számára vonatkozó átlagérték. A legtöbb ajánlat az informatikai eszközök, számítógépek és tartozékok kapcsán kiírt közbeszerzésekre érkezik, de hasonlóan éles a konkurencia a bútorokra vonatkozóan is.

Persze ezt a képet is lehet tovább árnyalni úgy, hogy az egyes területen a nyerteseinek az összetételét vizsgáljuk. Értelemszerűen minél több különböző cég pályázott sikerrel egy adott időszakban, annál kedvezőbb lehetőségek mutatkozhatnak az adott szektort tekintve.

Ebből az aspektusból tekintve a lehetőségekre, az ipari gépek és villamos gépek szektora mellett a gépjárművek, számítógépek és a bútorok közbeszerzési piaca mindenképp kedvező lehetőségekkel kecsegtet.

Utóbbi három ráadásul akár kisvállalkozásként, akár új belépőként is reális opciót jelenthet. Ellenben az orvosi eszközök, vagy az energiaforrások területén pontosan az ellenkező tendencia rajzolódik ki. Fontos megjegyezni viszont, hogy míg az energiaforrások piacán a termékek változatossága nagyon szűk, addig az orvosi felszerelések esetén nagyon magas.  Így számos kisebb területen, például olyan fogyóáruk esetén, mint a fertőtlenítők vagy tisztítószerek, védőfelszerelések, munkaruhák a közbeszerzések jó lehetőséget kínálnak sok pályázható felhívással és nagyobb versennyel.

Összegzés

Konklúzióként elmondható, hogy tudatosan megközelítéssel megalapozott választ adhatunk a fentebb taglalt kérdésre. Érdemes olyan területre fókuszálni, ahol sok ajánlattételi lehetőség, de relatív alacsony az ajánlattevők száma. A megfelelő adatok elemzésével egyes iparágakon belül is tovább bontható, hogy milyen területek vagy akár termékcsoportok milyen üzleti lehetőséget kínálnak.

A közbeszerzések adatai nyilvánosak így az elektronikus közbeszerzési rendszerből vagy a közbeszerzési értesítőből is elérhető minden adat, aminek segítségével áttekinthető a piac tagoltsága és a szereplők tevékenységei.

A cikk alapjául szolgáló teljes elemzés: Milyen területen érdemes közbeszerzésen indulni?

Ugyanazt, csak drágábban

Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és közfeladati helyzettel visszaélés gyanújával tett feljelentést az újbudai Szent Kristóf Rendelőintézet korábbi főigazgatója, az EMMI frissen kinevezett helyettes államtitkára ügyében – dr. László Imre, Újbuda polgármestere. A feljelentés egyelőre ismeretlen tettes ellen szól.

Újbuda Önkormányzata nem sokkal a 2019. októberi önkormányzati választások után döntött úgy, hogy el kell végezni az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok gazdasági átvilágítását. Így Újbuda egyik komoly és fontos intézménye a szakorvosi járóbeteg-ellátást, és egészségügyi szolgáltatás nyújtó Szent Kristóf Szakrendelő is vizsgálat alá került.

Az intézményt 2019. november 29-ét megelőzően 10 éven át dr. Kóti Tamás ügyvezető igazgató – főigazgató vezette. Dr. Kóti Tamás 2021. január elseje óta az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára.

A feljelentést megalapozó átvilágítás az alábbi tényeket állapította meg.

Dr. Kóti Tamás 5 évre magát bízta meg egy uniós pályázati projekt szakmai vezetőjének, melynek ellátásáért főigazgatói fizetése mellé további 370.000,- Ft/hó megbízási díjban részesítette magát.

A megbízási szerződést mind a megbízói, mind a megbízotti oldalon dr. Kóti Tamás írta alá.

A dokumentumon a gazdasági igazgató aláírása is szerepelt, akinek nem volt aláírási jogosultsága.

A pályázati kiírás szerint a támogatást igénylőnek vállalnia kellett, hogy a projekt teljes megvalósítási ideje alatt, a projekt szakmai feladatainak megfelelő színvonalú ellátása érdekében 1 fő szakmai vezetőt alkalmaz „munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében.” Ennek ellenére dr. Kóti Tamás saját magával kötött megbízási szerződést.

A szerződés ráadásul azért is szabálytalan volt, mert a szakmai vezető megbízására a fenntartási időszakban nem is volt szükség. Ezen túlmenően a 2 év + 36 hónap (5 év) megbízási díj jelentősen meghaladja a 15 millió forintos közbeszerzési értékhatárt, tehát eleve semmisnek minősíthető a szerződés, mivel azt a közbeszerzési törvény megkerülésével kötötték meg. A korábbi főigazgató költségvetési forrásigényét az Önkormányzat felé nem jelezte, tulajdonosi engedélyt nem kért, így nem is kapott.
Az Önkormányzat a megbízást szerződést tavaly felmondta, addigra viszont már több mint 6 millió forintot vett fel ebből a korábbi főigazgató.

Az átvilágítás azonban egy másik szabálytalanságot is feltárt.

2018 márciusában digitális tüdőszűrő rendszer beszerzésére írt ki pályázatot a szakrendelő.

Már az eljárást megindító felhívás tartalma is jogszabályba ütköző volt, tekintve, hogy az ajánlatkérő olyan nyilatkozat benyújtását írta elő, amit nem követelhetett volna meg. Így jogszerűtlen tartalmú előírás alapján kötelezte hiánypótlási felhívásra a kedvezőbb paraméterekkel pályázó tüdőszűrő rendszert gyártó céget. A pályázó a hiánypótlást nem teljesítette így az eljárásból kizárták, ajánlatát pedig érvénytelenítették.

Tekintettel arra, hogy a pályázatra két ajánlat érkezett ugyanazon gyártó, ugyanazon gépére és az egyik szereplőt kizárták, így egyetlen érvényes ajánlat maradt.

A nyertesnek hirdetett 32 millió plusz áfa összeggel pályázó cég ajánlata 9 millióval volt drágább, mint a másik gyártási tudással, kapacitással rendelkező pályázóé,

azonban a jegyzőkönyv szerint a nyertes pályázati munka esetében is szükség lett volna hiánypótlási felhívás kibocsátására vagy felvilágosítás kérésére, de ez nem történt meg.

Rejtély, hogy mindezek ismeretében miért nem érvénytelenítették az egész eljárást.

Így a Szakrendelő 9.000.000,- Ft + áfa összeggel drágábban, fele annyi időre szóló jótállás mellett vásárolta meg a digitális tüdőszűrő berendezést, amely mindkét paraméterében felveti a „kár” és ezen keresztül a „károkozás” lehetőségét.

Dr. László Imre emiatt – egyelőre ismeretlen tettes ellen – jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja, valamint egy rendbeli közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegésével elkövetett közfeladati helyzettel visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt tett feljelentést dr. Kóti Tamás főigazgatóságának idejére esett két ügy kapcsán.

Segítség kkv-knak munkahelyteremtéshez 

0

Több mint 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 262 kis- és közepes vállalkozás. A támogatással mintegy 2100 új munkahely létesítéséhez, s 4400 munkahely megőrzéséhez járul hozzá az állam.

 

A nemzetgazdasági miniszter döntött a „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása” program pályázatairól. A regionális beruházási támogatás, vagy csekély összegű (de minimis) támogatás jogcímen pályázható munkahelyteremtő támogatás keretében többek között új eszközök, gépek beszerzése, ingatlanvásárlás, bérleti díjak, vagy lízing költségek számolhatók el – áll a tárca közleményében.

A pályázónak 2 éves foglalkoztatási és 3 éves fenntartási kötelezettséget kell vállalnia. A támogatás mértéke nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,5 millió Ft, ezen felül a vállalatok kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén új munkahelyenként 500 ezer forint, vagy 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személynél új munkahelyenként 800 ezer forint, és kedvezményezett járásban vagy településen új munkahelyenként további 400 ezer forint kiegészítő támogatást kaphatnak.

A pályázattal a foglalkoztatottak számának növelését, a tartós foglalkoztatás biztosítását célozzák elérni.

A sikeresen pályázók listáját itt taláják.

Idén is van ARCunk

0

Már hagyománynak számít Budapesten az 56-osok terén megnyíló ARC plakátkiállítás. Ebben az évben 850 pályamunka érkezett, ebből 85-öt állítottak ki óriásplakát formájában.

Az idén talán még a korábbiaknál is jobban érződik az alkotásokon a politika.

A FüHü fotóriportja a képgalériában nézhető meg.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK