Januárban kerül a kormány elé a „Soros-terv” megakadályozása. A politológus az orosz-modellt tartja elképzelhetőnek, a „nem kívánatossá” nyilvánítás Miskolcon már megtörtént. Mindeközben a Soros-alapítvány lényegében visszatér az állampárti civil működési támogatáshoz, amelyet egyszer már feleslegesnek ítélt.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány januári ülésére intézkedéseket dolgoz ki a „Soros-terv” megakadályozása érdekében – közölte Rogán Antal, a kabinetiroda vezetője hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. Kifejtette: mivel már a konzultációs kérdőívek első feldolgozások alapján is látszik, hogy az emberek túlnyomó többsége elutasítja a „Soros-tervet” és Magyarország szuverenitásának korlátozását, lépeseket kell tenni a „terv” megakadályozása érdekében.
Ez ma a kormány legfontosabb feladata, ezért a kabinetiroda azon dolgozik, hogy a kormány januári ülésére
összeállítsa azokat az intézkedéseket,
amelyekkel Soros György „tervének” végrehajtása megakadályozható Magyarországon és az EU területén is.
Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a határozati javaslatot, amelyben tiltakoznak az Európai Parlament (EP) „Soros-terv végrehajtásáról szóló határozatával szemben”. Ebben az állítólagosan elfogadott kötelező és felső korlát nélküli migrációs betelepítést és kötelező szétosztást utasítják el. Ennek sorában szólítja fel a parlament a kormányt, hogy ne engedjen az EP és „az uniós bürokrácia” nyomásának. A határozat szövegben található az a mondat, hogy az Országgyűlés elutasítja, hogy „jogköröket adjanak át a bevándorlást támogató Soros-szervezeteknek annak érdekében, hogy azok részt vegyenek a bevándorlók behozatalában és szétosztásában”.
Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője szerint a jogszabályok betűje egyre kevésbé érvényes Magyarországon, a Soros-féle alapítvánnyal szemben eddig is politikai fellépések történtek, legutóbb Pécsett, Debrecenben és Miskolcon.
Rogán szavai viszont arra utalnak, hogy valamilyen intézményes, jogi lépésen törik a fejüket. A politológus szerint ebben az esetben az orosz modellt tudja elképzelni. Oroszországban
törvényt hoztak a „nem kívánatos szervezetekről”,
amelyek tevékenységét betiltották. Ezek közt található a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (az ismert angol betűszóval: Open Society Found – OSF) is.
Ez lélektani nyomás karácsony előtt, hogy januárban visszatérnek erre – mondta Rogán bejelentéséről a FüHü érdeklődésére a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője. Csontos Csaba el se tudja képzelni, milyen „intézkedésről” lehet szó. Külön érdekes, hogy az EU területére is ki akarják terjeszteni – tette hozzá.
Az intézményes, jogszabályi keretbe öntött ellenlépésekről, esetleg a Magyarországon működő civil szervezeteket érintő tervekről Csontos Csaba úgy véli, ez felesleges pánikkeltés, a lakosság hiszterizálása lenne, mert
„migrációs központot” senki sehol se tervez létrehozni.
Bármilyen intézkedés velük szemben diszkrimináció lenne, mert ezek a szerveződések évek óta működnek és teszik dolgukat – mondta Csontos.
A szóvivő a tervek konkrétumok ismerete nélkül a riasztó orosz és török kormányzati példákat említette.
Az OSF két szervezettel állapodott meg, Pécsett és Debrecenben, amelyek tevékenységének nehezítésére már indult kezdeményezés a Fidesz soraiból. Legutóbb pedig Miskolc fideszes polgármestere, Kriza Ákos jelentette be, hogy az OSF „nem kívánatos” a városban. Miskolc egyébként szóba se került helyszínként – mondta Csontos Csaba.
Az OSF szóvivője hangsúlyozza, hogy az alapítvány helyi ügyekben kíván támogatást nyújtani a megállapodásban lévő szervezeteken keresztül, akár beteg gyerekekről, akár romák helyzetének javításáról, esélyteremtésről legyen szó. Az OSF egymillió dollárt (árfolyamtól függően körülbelül 280 millió forint) szán ezen programok segítésére, de
a pályázatok kiírása a partnerszervezetek feladata,
az OSF sem ebbe, se a döntésbe nem szól bele.
Igen – válaszolta Csontos Csaba a FüHü felvetésére, hogy
az OSF most lényegében visszatér a gyökerekhez,
a 25-30 éve elindított programokhoz, amelyekben a magyar civil társadalom megerősítésére és a demokratikus intézmények létrehozására törekedett Soros György alapítványa.
Ezeket sok évvel ezelőtt megszüntette az OSF, mert szerintük Magyarország az unió tagjaként már érett demokrácia, amely nem szorul ilyen segítségre.
Most tehát feléleszti a régi modellt az alapítvány.
„Egyelőre EU-tagok vagyunk, ez a garancia”
– mondta Csontos Csaba, aki lát „fékeket”, de ezek szerinte már nem itthon vannak.
A menekültek ügyével a Transparency International nem foglalkozik, de Soros-terv szerintük se létezik, amit ennek tulajdonít a kormány, az fantazmagória. Jogi igazgatója, Ligeti Miklós nem akar tippet adni arra, hogyan lehetne fellépni civil szervezetekkel szemben. Annyit azért megjegyez, hogy ha a kormány ennyire aggódik az ellenőrizetlen, bizonytalan hátterű, kockázatos külföldiektől, akkor miért engedett be a családtagokkal együtt eddig 19 885 külföldit a letelepedési kötvény megvásárlása ellenében, húszszor annyit, ahány menekült ügyének elbírálásáról lenne szó.
A „kötvényesek” 85 százaléka kínai, az ő biztonsági ellenőrzésük 20 nap alatt esélytelen, egy oroszról pedig már tudjuk, hogy büntetett előéletűként sem akadt fenn a rostán – mondta Ligeti.
