ortodox Archives » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék Ortodox

Új zsidó kulturális központ nyílt Berlinben

2023-06-25

A 40 millió eurós beruházást a Chabad zsidó közösség szervezte meg: Berlin városa mellett több német tartomány járult hozzá a kulturális központ felépítéséhez, és természetesen üzletemberek és polgárok is adakoztak.

“Amikor a vége felé kezdett elfogyni a pénzt, akkor önkéntes adakozást hirdettem, és 36 órán belül 1,5 millió euró jött össze “

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Yehuda Teichtal rabbi az ortodox zsidó közösség vezetője, aki megálmodta a kulturális központot Berlin Willemsdorf kerületében.

Mi lesz a hét emeletes kék épületben? Mindenekelőtt iskola és óvoda, ezenkívül szociális gondozó hely és természetesen sportpályák. A kóser kávézót szánják az intézmény társasági központjának, ahol összegyűlhetnek a zsidó kulturális központ látogatói.

“Mi olyan ortodox zsidó közösség vagyunk, amely nyitott a világra “

– hangsúlyozta Yehuda Teichalt rabbi, aki emlékeztetett rá, hogy ez a zsidó közösség Európa keleti felében alakult meg, de a központját már 1941-ben áthelyezte New York Bronx városrészébe. A második világháború során a nácik 6 millió zsidót öltek meg, köztük ennek a zsidó közösségnek is sok tagját. Yehuda Teichalt rabbi sok családtagja is a holokauszt áldozata lett.

A most 51 éves rabbi New Yorkból érkezett 25 évvel ezelőtt Németországba.

Bővítik a zsinagógát

A kulturális központ egyik sarkában működik a 250 személyes zsinagóga, de ez az utóbbi időben szűknek bizonyul, mert Berlin zsidó népessége dinamikusan növekszik.

Nagy szerepet játszik ebben az ukrajnai háború: Ukrajnából és Oroszországból ezrek érkeztek Németországba, amely a kivándorlók egyik kedvenc célpontja. Yehuda Teichtal rabbi hangsúlyozza, hogy mindenkit szívesen látnak a zsidó kulturális központban, tartozzon bármelyik valláshoz vagy legyen akár ateista. Az új zsinagógába a tervek szerint majdnem 600-an férnek majd be. Az európai rabbik konferenciája úgy határozott, hogy a központot Londonból áthelyezik Münchenbe, a nácizmus egykori kiindulópontjába, hogy ezzel is demonstrálják a zsidóság szerepét Németországban és az egész Európai Unióban.

Ferenc pápa az orosz ortodox egyház egyik vezetőjével is találkozott

Polonius

2023-04-30

Ferenc pápa az orosz ortodox egyház egyik vezetőjével is találkozott

Hilarion Alfajev metropolitát átölelte Ferenc pápa, aki szeretne közvetíteni Moszkva és Kijev között. Hilarion Alfajev metropolita jelenleg a Magyarországon élő orosz ortodoxok vallási vezetője, de korábban a külkapcsolatok irányítója volt Moszkvában az ortodox egyház központjában.

Kirill pátriárka is ezt a fontos tisztességet töltötte be mielőtt az orosz ortodox egyház vezetője lett. Mindkét főpapot azzal gyanúsítja az ellenzék Oroszországban, hogy a titkosszolgálat magasrangú tisztjei és támogatják Putyin Ukrajna elleni agresszióját. Az Európai Unió szerette volna feleket listára helyezni Kirill pátriárkát emiatt, de a magyar diplomácia ezt megakadályozta, így nem kobozták el az orosz ortodox főpap hatalmas, nyugati bankokban őrzött vagyonát. Az orosz ortodox egyház nemcsak belföldön, de külföldön is aktívan együttműködik a titkosszolgálattal, birtokai és templomai kiváló búvóhelyek Putyin hírszerzői számára.

Hilarion Alfajev Krisztus oratóriumát a budapesti Zeneakadémián mutatták be tavaly decemberben.

Márciusban jelent meg Hilarion Alfajev könyve Jézus Krisztusról Budapesten. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes így méltatta a könyvbemutatón az orosz metropolita könyvét: ”a mai ember számára is megragadhatóvá teszi a hitet.”

Ferenc pápa megköszönte az ukrán menekültek befogadását

A katolikus egyház feje Ukrajna miniszterelnökével tárgyalt a Vatikánban mielőtt útnak indult volna Budapestre. Az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban az egyházaknak köszönte meg azt, hogy befogadták az Ukrajnából menekülőket. Ferenc pápa a migránsok befogadását szorgalmazza mindenütt, így nem véletlenül nem az államnak hanem az egyháznak köszönte meg a befogadást. A migráció kérdésében Ferenc pápa és Orbán Viktor véleménye élesen szembeáll egymással. Ferenc pápa a templomban találkozott olyan menekültekkel, akik nemcsak Ukrajnából, de Szíriából, Afganisztánból, Jordániából stb. érkeztek Magyarországra.

A katolikus egyházfő, akinek családja bevándorlóként érkezett Itáliából Argentínába, így beszélt a menekültekhez és persze a magyar hatóságokhoz:

”nem elég csak kenyeret adni, mely táplálja a gyomrot hanem a szívet is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segélynyújtás, de az egész emberre figyel: Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani.”

Ferenc pápa ezt követően felkereste az Istenszülő Oltalma nevű görög katolikus templomot. Az osztrák-magyar monarchia utódállamaiban sok görög katolikus él, mert a XVIII.-ik században Kaunitz osztrák kancellár kitalálta, hogy Őfelsége ortodox híveit át kellene téríteni Moszkva vagy Konstantinápoly hűségéről Rómáéra. Ők lettek a görög katolikusok, akik szép számmal élnek Magyarországon is, de sokkal többen Ukrajnában és Romániában. Sztálin és Ceausescu beolvasztotta a görög katolikus egyházat az ortodoxba, de a rendszerváltás után újra szétváltak. Ukrajnában a görög katolikusok a nemzeti érzés legfőbb hordozói, mert az osztrák-magyar monarchiában nem zaklatták őket míg a cári Oroszországban és a Szovjetunióban az ukrán nemzeti érzést nacionalizmusnak bélyegezték és üldözték.

Szerbia leszbikus miniszterelnökét támadja egy ortodox püspök

Polonius

2022-08-18

Szerbia leszbikus miniszterelnökét támadja egy ortodox püspök

Nikanor, bánáti ortodox püspök nyilvánosan kiátkozta Ana Brnabic szerb miniszterelnököt, aki nyíltan leszbikus. A kiátkozásra az okot az szolgáltatta, hogy a miniszterelnök támogatja a Europride felvonulást, melyet a tervek szerint szeptemberben rendeznek meg Belgrádban.

Nikanor püspök felszólította a híveit, hogy “ha kell fegyverrel is harcoljanak azok ellen, akik szentségtörést követnek el mindaz ellen, amit mi drágának tartunk ebben az országban”.

A miniszterelnök válasza

“Nemzeti egységre van szükségünk. Most amikor Vucic elnök Brüsszelbe utazik, hogy Koszovóról tárgyaljon, akkor nem engedhetjük meg az ilyen vitákat egymás között.”

A NATO és az Európai Unió közvetít a szerb és a koszovói elnök között.

Az ortodox püspök és a leszbikus miniszterelnök asszony vitájában Vucsics elnök mondja ki a végső szót.

A szerb vezető azért állította a miniszterelnök posztjára a nyíltan leszbikus Ana Brnabicsot, hogy az Európai Uniónak megmutassa: Szerbia mennyire nyitott és toleráns állam.

Szerbia szeretne bekerülni az Európai Unióba, de ennek nemcsak az az akadálya, hogy Vucsics elnök szinte teljhatalmat gyakorol az országban hanem az is, hogy Belgrád továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával. Szerbia nemhogy semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben, de segíti az orosz cégeket abban kijátsszák a nyugati embargót.

SZAKÍTVA SZÉCHENYIVEL

Bauer Tamás

2021-09-11

Az első Orbán-kormány idején Széchenyi-tervnek nevezték el a fejlesztési pénzek állami osztogatását. Alighanem azért tették ezt, mert a gazdaság fejlesztésében példaképnek tekintették Széchenyi István felfogását.

Amikor 2010-ben újra kormányra kerültek, Új Széchenyi-tervként jelölték meg az állami fejlesztési pénzek osztogatásának keretét. Nem igazán gondolták végig a dolgot, hiszen köztudott: Széchenyi azok közé a nagy magyarok közé tartozik, akik követendő példát láttak a Nyugatban.

A magyar reformgondolkodás már Széchenyi előtt is, és Széchenyi óta is mindig példaként tekintett a Nyugatra, ellenségként a nacionalista és kommunista önkényuralmak tekintettek rá.

Orbán a Fidesz egyik káderképzőjének, mondhatni a Fidesz Lenin-intézetének tanévnyitóján minden korábbinál egyértelműbben, elvi síkon mondta ki: számára immár nem példakép a Nyugat, hanem lesajnált, elutasított idegen világ. Azt mondta, hogy a nyugatiak, akikkel ő állítólag beszélget, „[ú]gy hiszik, hogy miután évtizedekig kimaradtunk a nyugati közösségből, mi egyszerűen csak hátrébb tartunk, de majd biztosan felfejlődünk hozzájuk. Nem értik, hogy valójában egy mély kulturális, geográfiai, geopolitikai és filozófiai különbségről van szó, amelynek semmi köze az általuk elképzelt történelmi fejlődéshez.

Itt, a latin és ortodox szellem határvonalán, a nyugati és orosz világ határmesgyéjén, a keresztény és a muzulmán civilizáció törésvonalán, itt az élet súlyosabb, a tétek mindig nagyobbak, az emberek, a népek és a nemzetek önképe mindig kontúrosabb. (…)

Itt úgy alakul az élet, hogy a közösség, a nemzet minden tagjának munkája és személyes életteljesítménye összeadódik a küldetésünk teljesítésének nagy közös erőfeszítésébe. Minden gyermek újabb őrhely, minden becsülettel elvégzett munka és produktív élet nagy hozzájárulás a közös magyar vállalkozáshoz, a sokszáz éves hivatásunk teljesítéséhez. Ezért vagyunk olyanok, amilyenek.

Orbán az egyén autonómiájára épülő nyugati polgári társadalommal állítja szembe a nemzeti kollektivizmus eszméjét, amelyben kitüntetett szerepet játszik az állam és a vele összefonódó egyház.

Nem is annyira távoli rokona ez a világkép a putyini orosz állam eurázsiaiság-ideológiájával (евразийство), amely szintén a nyugati világgal állítja szembe az orosz nemzeti kollektivizmust.

Nyílt szakítás ez a magyar progresszió Széchenyire is visszanyúló nyugatos tradíciójával

Koronavírus miatt halt meg a szerbek pátriárkája

FüHü

2020-11-20

Koronavírus miatt halt meg a szerbek pátriárkája

Irinej pátriárka nemrég részt vett Montenegro ortodox egyházi vezetőjének temetésén. Az ottani pátriárkát nyitott koporsóban temették el.

A pópák és a hívek csókjaikkal búcsúztatták Montenegro pátriárkáját, aki életében nyíltan gúnyt űzött a korona vírusjárványból. Nem kizárt, hogy a szerbek pátriárkája ott kapta meg a Covid-19 fertőzést, amely azután az életébe került.

A szerb ortodox egyház híveinek a számát 12 millióra becsülik. Döntő többségük az egykori Jugoszlávia területén él: Szerbiában, Montenegróban és Bosznia Hercegovinában illetve Koszovóban.

Ha karácsony, akkor fegyverropogás

Bódis Gábor

2018-01-07

A Stille nacht (Csendes éj) német karácsonyi dal aligha hangzott el Szerbiában január 6-án, karácsony szent estéjén. És ha fel is hangzott volna senki sem halhatta, hiszen a szokásos fegyverropogás elnyomta volna a szelíd dallamot. Nemcsak az ortodox (pravoszláv) vallási ünnepet tisztelik meg a szerbek levegőbe lődözéssel, hanem bármilyen örömteli családi eseményt. Úgyis mint a lakodalmat, temetést és a régi szép időkben a hadseregbe való bevonulást.

Most is hajnalig tartott a ropogós duhajkodás még a többnemzetiségű Szabadkán is. Ilyenkor nem ildomos ablakot nyitva tartani és az óvatosabbak a szoba közepére húzódnak. Arról nem is beszélve, hogy a nagy zsivaj, lárma a nemrégi háborúk kellemesen nosztalgikus hangulatát idézik. A fegyverek jó kézben maradtak.

A kereszténység ortodox feléhez tartozók (az igazhitűek) azért késnek két hetet a karácsonnyal (is), mert a 16. században nem tértek át a Gergely-naptárra, hanem vallási ünnepeiket a régi Julián-naptár szerint tartják. Ezért volt például a mi naptárunk szerint novemberben az októberi bolsevik forradalom. Persze ez nem került be a vallásos ünnepek közé, egészen érthető okokból.

Az ügyet tovább komplikálja, hogy egyes ortodox egyházak (görögök, bolgárok) a 20. században áttértek a Gergely-naptárra, így ők december 25-én ünneplik Jézus születését. Ez még fokozható, mondjuk azzal is, hogy az ukrán görögkatolikusok a Vatikán alá tartoznak, de ünnepeiket a Julián-naptár szerint tartják. De már gondolkodnak azon, hogy változtassanak.

Maradjunk azonban Szerbiánál, ahol nemcsak a fegyverek zajától hangos a karácsony, hanem a szimbólumok szintjén is különbözik a rítus. Az ünnepet ugyanis megelőzi karácsony böjtje, amely negyven napon át tart. Az ünneplés január 6-án, a böjt utolsó napjának reggelén kezdődik, amikor a házigazda elindul, hogy egy kisebb tölgyfát vágjon ki.

Ez jelképezi azt a fát, amelyet a pásztorok ajándékoztak a kis Jézusnak, amivel József tüzet gyújthatott a hideg barlangban, ahol Jézus megszületett.

A hagyományok szerint így indul egy szerb férfi reggele karácsony böjtjén. Tudósítások szerint Szabadkán már a kora hajnali órákban tömegesen érkeztek a hívek a makkhetesi erdőbe, hogy badnjakot vágjanak, vagyis azt a tölgyfaágat, amely karácsonykor az ünneplő család otthonát díszíti.

A sajátságos jugoszláv szocializmus (titoizmus) idején ezek a vallási szokásokat nagy tömegekben nem gyakorolták. Ez csak a rendszerváltás után vált látványos habitussá, de ilyen szempontból semmi különbség sincs a pravoszláv vagy a katolikus hívők között sem. Az átkosban nem volt ildomos templomba járni, pláne kisebb helyeken. A kilencvenes évektől kezdve viszont már presztízskérdéssé vált. Az egykori párttitkárok ott imádkoztak az első sorban, az azelőtt is rendszeres látogatók pedig a hátsó sorokba szorultak. De hát ez az élet rendje Kelet-Európában.

A karácsonyfa azonban nem tűnt el nyomtalanul a pravoszláv többségű Szerbiában. Sőt. Az új év jelképévé vált. Nem is akármilyen jelképpé, hiszen az idén csekély 25 millió forintot költött rá a főváros, természetesen közpénzből. A kákán is csomót keresők azt is feltárták, hogy az adásvételre három nappal azelőtt került sor, hogy az illetékesek aláírták volna a szerződést egy bizonyos Keep Light! nevű céggel, amely az ünnepi világítást is biztosítja Belgrádban. Egyesek nem voltak restek és összehasonlították az árakat. Például a New York-i Rockefeller Center előtt álló 20 méter magas norvég fenyő 8 millió forintba került. A belgrádi csak 18 méteres, de még így is a legmagasabb a Balkánon.

Hát kell ennél szebb ajándék szilveszterre?

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: ortodox