Kezdőlap Címkék Oroszország

Címke: Oroszország

A profit mindenek fölött

A Coca Cola és a Pepsi Cola még mindig csinál profitot Oroszországban   bár már réges-régen bejelentették távozásukat. A furcsa anomáliára a Bloomberg hívta fel a figyelmet arra utalva, hogy sok más nyugati cég és bank még mindig pénzt csinál Oroszországban, melyet szankciók sújtanak Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt.

A Coca Cola az elsők között reagált az orosz agresszióra – 2022 február 24, és már a szankciók bejelentése előtt arra kérte partnereit, hogy vonják ki termékeit az orosz piacról. Eltelt több mint két év, a híres logo még mindig ott virít Oroszországban, vajon miért? A magyarázat meglehetősen egyszerű: Oroszországban a Coca Colát a Multon Partners állítja elő, ez pedig egy önálló cég, a Coca Cola HBC tulajdona. Ez a cég nem a New York-i hanem a londoni tőzsdén van bejegyezve. Ebben a Coca Cola HBC-ben az anyacégnek csak 21%- os részesedése van.

Így történhetett meg, hogy a Multon Partners vígan a piacra dobhatta a Dobry Colát – Jó Colát” – amely majdnem pontosan ugyanolyan mint az eredeti, melyet “kivontak a forgalomból.”

Mi történt? A Coca Cola egyszerűen csak átpasszolta az üzletet a Coca Cola HBC-nek, amely profitot csinál a Dobry Colával. Aki eredeti Coca Colát szeretne inni, annak sem kell sokáig keresgélnie Moszkvában vagy Szentpéterváron hiszen Grúzián vagy Kazahsztánon keresztül akadálytalanul importálják a híres amerikai italt Oroszországba.

Putyin minden eszközzel igyekszik megőrizni a béke látszatát a hátországban, ezért nem sokkal az Ukrajna elleni támadás után

hoztak egy olyan törvényt Oroszországban, hogy immár nem kötelező “a nem baráti államok” szabadalmi jogának figyelembevétele

vagyis a híres márkákat nyugodtan lehet használni a jogok tulajdonosának hozzájárulása nélkül is. Így a Coca Cola továbbra is harmadik az orosz piacon 6%-os részesedéssel. Ebből persze nem szabad arra következtetni, hogy a Coca Cola nem érezte meg a háború hatását: 2021-ben még piacvezető volt 26%-os részesedéssel Oroszországban, ahol lassan kapaszkodik vissza. Tavaly 12%-kal több Coca Colát adtak el Oroszországban mint egy évvel korábban. Közben a Coca Cola atlantai központjában a vezérkar mossa kezeit mondván: mi kiadtuk a kezünkből az irányítást. A profitot persze besöprik hiszen 21%-os részesedésük van a Coca Cola HBC-ben.

A Pepsi a Coca Cola nyomában

A Pepsi is rögtön kivonta híres termékeit az orosz piacról Putyin agresszióját követően ám ezután  új hasonló kínálattal állt elő, melyet a cég féltucat gyárában állítanak elő Oroszországban.

Tavaly a Pepsi orosz részlegének eladásai 12%-kal növekedtek, és elérték a 209 milliárd rubelt – ez 2,3 milliárd dollárnak felel meg.

A Yale School of Management tanulmányt készített arról, hogy miképp reagáltak a nyugati cégek Putyin Ukrajna elleni agressziójára? Több mint ezer cég jelezte, hogy csökkenti vagy épp megszünteti jelenlétét Oroszországban, de több mint két évvel az ukrajnai háború kezdete után igencsak vegyes a kép. Nem véletlenül hiszen Putyin minden eszközzel igyekszik akadályozni a nyugati cégek távozását lehetetlenné téve az orosz leányvállalatok eladását tisztességes áron. Az Unilever és a Nestlé nevetségesen alacsony árajánlatot kapott távozáskor, a dán Carlsberg és a francia Danone orosz cégeit egyszerűen el akarták kobozni, és ennek árnyékában kellett tárgyalniuk az oroszok által kijelölt vásárlókkal.

Más nyugati cégek viszont vígan maradtak: Auchan, Benetton, Subway stb. Arra hivatkoznak, hogy ők távol állnak a hadiipartól.

Putyin hadigazdaságra állította át Oroszországot, ezért tavaly 3,6% os volt a növekedés. Rekord minimumra, 2,6%-ra csökkent a munkanélküliség Oroszországban, ahol számos ágazatban munkaerőhiányt tapasztalnak. A munkabérek nőnek, így a piacon szép profitokat lehet elérni. Csak épp az jelent gondot, hogy a profitot kihozzák Oroszországból.

A Coca Cola orosz részlege tavaly megnégyszerezte profitját Oroszországban, és ezzel felülmúlta az ukrajnai háború előtti szintet – közölte a Business Insider, amely arról nem számolt be, hogy sikerült-e kihozni a pénzt az amerikai cégnek a szankciók sújtotta Oroszországból?

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Biden elnök Európába érkezett, hogy megerősítse a NATO egységét szimbolikusan is hiszen látogatása egybeesik a partraszállás dátumával. 1944 június hatodikán az amerikai és brit csapatok azért szálltak partra Normandiában, hogy felszabadítsák Európát a náci uralom alól, és megakadályozzák, hogy Sztálin hadserege elérje az Atlanti óceánt.

Washingtonban az ázsiai – csendes óceáni hadszínteret tartották a fontosabbnak, és eredetileg csak 1945-re vagy 1946-ra tervezték a partraszállást Franciaországban, de meglepte őket a szovjet hadsereg előretörése, melynek tempójából kiszámították: Sztálin hadserege elérheti az Atlanti óceánt 1945-re, ha nincsen nyugati front. Ezt mind az USA mind Nagy Britannia el akarta kerülni – mindenáron.

Biden elnök is azért jött most a választási kampány kellős közepén Európába, hogy felelevenítse az atlanti szövetséget, és a közös szembenállást egy kontinentális fenyegetéssel ezúttal Oroszországgal szemben.

Biden már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig megerősítette az USA vezető szerepét a    NATO-ban, és megsemmisítette az együttműködést az Európai Unió és Oroszország között.

Orbán kilóg a sorból

A magyar miniszterelnök nem fogadja el Biden elnök hidegháborús diplomáciáját , és nem akar a NATO zászlaja alatt Oroszország ellen küzdeni. Ezért Putyin ki akarta őt tüntetni a legmagasabb külföldinek adható kitüntetéssel, a Barátság Érdemrenddel. Orbán taktikusan átpasszolta ezt Szijjártó külügyminiszternek, aki egyedül az uniós diplomáciai vezetők közül továbbra is felkeresi Oroszországot. Most megismétli tavalyi útját Szentpéterváron – a magyar szuverenitás jegyében.

A Putyin által finanszírozott magyar szuverenitás tragikomikus fordulat Orbán pályafutásában, de egyáltalán nem meglepő.

Moszkvában nagyon jól ismerik Orbán Viktort

Gorbacsov alighogy a Szovjetunió vezetője lett, tárgyalásokba bocsátkozott a Nyugattal, és ennek egyik fejleménye volt Moszkva 1945-ös hódításának feladása: így jöhetett létre a rendszerváltás Magyarországon és a többi kis szocialista országban. Ki fogja levezényelni a vértelen rendszerváltást? – érdeklődött az USA budapesti nagykövete szovjet kollégájánál. Aki mosolyogva közölte: a magyar elvtársak listával szolgálnak hamarosan.

A rendszerváltó politikusoknak ezen a KGB által jóváhagyott listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, aki az amerikai és a szovjet nagykövetség tudtával mondta el nevezetes beszédét Nagy Imre temetésén a szovjet csapatok kivonásáról, melyről az USA és a Szovjetunió már réges- régen megegyezett

– igaz, hogy erről nem tájékoztatta senki sem a magyar közvéleményt.

A fiatal Orbán Viktor, aki 1989-ben kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten lelkesen képviselte a rendszerváltást és a nyugati szövetséget mindaddig amíg rá nem döbbent: az USA számára ez a régió kizárólag stratégiai szempontból fontos, az itt élők megélhetése tökéletesen közömbös. Az USA számára a régióban csakis Lengyelország és Románia számít, az összes többi kis ország csak akkor válik érdekessé, ha kilóg a sorból. Orbán Viktor pedig pontosan ezt teszi.

Dafke?

Nyilván ez is szerepet játszik ebben, de a miniszterelnök azzal számolhat: ha az USA-nak nem vagyok fontos, akkor a moszkvai és a pekingi kapcsolatok felértékelnek engem Washingtonban. A CIA valóban lelkesen tudakozódik is a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatok után. Orbán Pekingben parolázott Putyinnal, és nemrég itt járt Hszi Csin-ping elnök is. Most pedig Szijjártó külügyminiszter Szentpéterváron tárgyal.

Miről? Az orosz földgázszállításról. Szijjártó közölte, hogy az ukrajnai háború Magyarország energiabiztonsága szempontjából negatív tényező. Ezzel sok más európai állam is így járt, de ők igyekeztek csökkenteni a függést Oroszországtól. Sikerrel. Magyarország nem csökkenti az energiafüggést, miért nem? Ahogy Gyarmati István veterán nagykövet rámutatott: Moszkva ezen keresztül finanszírozza Orbán Viktor rendszerét! Mészáros Lőrinc milliárdjainak jelentős része a rendszerhasználati díjból származik. Moszkva már a szovjet időkben is úgy finanszírozta magyar barátait, hogy olcsón szállította a földgázt és a kőolajat, melyet azután a magyar elvtársak drágán, valutáért eladtak Nyugatra – lecsippentve a saját hasznukat. Most ugyanez megy, csakhogy az oroszok által finanszírozott magyar elit a saját lakosságát vámolja meg. Ügyes.

Ezt van hivatva feledtetni a béke propaganda, amely egyáltalán nem hatástalan hiszen még a Time magazin is megkérdezte Biden elnököt: nem csúszhat-e bele a NATO egy Oroszország elleni háborúba Ukrajna miatt? A válasz:

”akkor csúsznánk bele, hogyha nem támogatnánk Ukrajnát. Egyébként pedig sehogy sem csúszunk bele egy háborúba”

– válaszolta Biden, akinek a diplomáciája kínos kudarc sorozat a választási kampány kellős közepén: sem az ukrajnai háború sem a gázai válság nem kecsegtet gyors megoldással, de még lassúval sem igazán.

“A nyugati bankok szörnyen sokat kockáztatnak Oroszországban”

Az Egyesült Államok szankciókat fontolgat olyan pénzintézetek ellen, melyek közvetve támogathatják Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában – nyilatkozta a Reuters hírügynökség az Egyesült Államok pénzügyminisztere.

“Keményebben akarjuk szankcionálni azokat a nyugati bankokat, amelyek továbbra is ottmaradtak Oroszországban” – közölte Janet Yellen, aki résztvett a G7 pénzügyminiszterek értekezletén Olaszországban.

Az USA örülne, ha az osztrák Raiffeisen illetve az olasz Unicredit kivonulna Oroszországból? A kérdésre Yellen pénzügyminiszter így válaszolt:

”Csak akkor alkalmazunk konkrét szankciókat velük szemben, ha erre okunk van, de azt hiszem, hogy a két bank óriási kockázatot vállal azzal, hogy ottmaradt Oroszországban. Azt hiszem, hogy mindkét bank felügyeleti szervei figyelmeztették őket arra, hogy legyenek nagyon óvatosak!”

El kell hagyni Oroszországot! – erre figyelmeztette az Európai Központi Bank nevében Fabio Panetta az uniós bankokat. Hangsúlyozta, hogy azoknak a bankoknak a reputációja nagyon meggyengülhet, melyek továbbra is ottmaradnak  Oroszországban. A Raiffeisen International messze a legnagyobb uniós bank, mely még marad Oroszországban, a második helyen az Unicredit áll. Harmadik az IntesaSanpaolo olasz bank, amely távozóban van orosz földről. Biden elnök nemrég felhatalmazta a washingtoni pénzügyminisztériumot, hogy kitilthatja a dollár övezetből azt a bankot, amely támogatja Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában.

Az amerikai pénzügyminisztérium azon az állásponton van, hogy

“Oroszország mindinkább hadigazdasággá válik, ezért nem könnyű szétválasztani a polgári és a katonai szektort.”

Yellen pénzügyminiszter ezenkívül azt is hangsúlyozta, hogy az orosz katonai erőfeszítéseket olyan szállítások is támogatják, melyek az Egyesült Arab Emírségekből, Kínából vagy Törökországból érkeznek Oroszországba.

A Raiffeisent már megfenyegették

Az osztrák pénzintézet, mely a legnagyobb nyugati bank Oroszországban, kapott egy levelet a washingtoni pénzügyminisztériumtól, melyben azt közölték: a Raiffeisen Internationalt kizárhatják a dollár övezetből amennyiben megköt egy 1,5 milliárd eurós ügyletet egy feketelistán szereplő orosz oligarchával – emlékeztet a CNBC gazdasági portál. A Raiffeisen International értette a finom célzást, és visszalépett az üzlettől Oleg Deripaskával.

Frankfurtban Yellen pénzügyminiszter európai bankvezetőkkel találkozott, és figyelmeztette őket, hogy tartsák be a nyugati szankciókat Oroszországgal szemben, mert különben “szigorú büntetéssel számolhatnak.”

Megszűnt az orosz pénzmosás Rigában pedig ez nagy pénzt

Egyetlenegy szervezet foglalkozik a pénzmosás elleni harccal, és ez ellenőrzi azt is, hogy betartják-e a szankciókat Oroszországgal szemben, amely korábban a kis balti államot szívesen használta a piszkos pénzek tisztára mosására. A pénzügyi ellenőrző szervezet vezetője a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

“Roppant egyszerű: ugyanazokat az eszközöket használjuk az Oroszország elleni szankciók ellenőrzésére mint amelyeket a pénzmosás elleni harcban kifejlesztettünk” – mondja Paulis Iljenkovs. Emlékeztet arra, hogy a pénzügyi ellenőrző szervezetet azt követően hozták létre még 2018-ban, hogy az USA pénzügyminisztériuma figyelmeztette a kis balti államot: az oroszok szisztematikusan pénzmosásra használják fel az ország bankjait.

Nemcsak az oroszok hajtottak végre gyanús pénzügyi műveleteket Lettországban hanem Észak Korea is.

Az USA figyelmeztette a kis NATO tagállamot, hogy ballisztikus rakétáinak fejlesztését a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam olyan pénzekből fedezi, melyek Lettország bankjain keresztül folynak át. Észak Korea ellen ENSZ szankciók vannak érvényben, hogy leállítsák a nukleáris és rakéta fejlesztési programokat, melyekkel a kis állam diktátor-dinasztiája szomszédait sőt már az Egyesült Államokat is fenyegeti. A lettországi ABLV bank azért is felkeltette az USA figyelmét, mert Putyin ezen keresztül pénzelte a korrupt politikusokat Azerbajdzsánban és Ukrajnában.

Az egész Baltikumra kiterjedt az orosz pénzmosó hálózat: összesen 230 milliárd euróról volt szó. Nemcsak helyi bankok keveredtek ebbe bele hanem a Danske Bank és a Swedbank is. Ezekben az ügyekben perek folynak – írja a Politico.

A Nemzeti Bank elnöke orosz ügynök?

A 2018-as év rémesen nehéz volt Lettország pénzügyi életében hiszen az ABLV, melyet az USA kizárt a dollárpiacról, az ország harmadik legnagyobb bankja volt. A megindult vizsgálat azután azt is leleplezte: a nemzeti bank elnöke szorosan együttműködik az oroszokkal!

Ilmars Rimsevics a megbízhatóság példaképe volt Rigában hiszen a függetlenség kikiáltása óta ő irányította a Nemzeti Bankot.

Aztán kiderült, hogy egy szaunában Riga mellett csinos összegeket fogadott el egy banktól, melyet bezártak, mert az Európai Központi Bank ragaszkodott ehhez. A szálak azután Oroszországba vezettek…

Az ex Nemzeti Bank elnökről végülis nem bizonyították be, hogy orosz ügynök. Korrupció miatt viszont kapott hat évet, most is ül.

Mit tett Lettország politikai vezetése ebben a nehéz helyzetben?

Döntött a bankok és pénzintézetek teljes felülvizsgálata mellett, létrehozott egy egységes ellenőrző szervezetet. Ami talán még lényegesebb: elrendelték, hogy a jövőben a bankok és pénzintézetek a hazai cégek és polgárok pénzügyeire koncentráljanak ne pedig a sokszor gyanús külföldi ügyletekre, melyek igen gyakran pénzmosást jelentettek Lettországban. Korábban Lettország híd akart lenni Oroszország és a külvilág között, ez szinte egyik napról a másikra megszűnt. Ez a stratégia működött: míg 2015-ben a betétek több mint a fele külföldi volt, ez 2022-re 12,5%-ra csökkent. A legnagyobb bank, a Swedbank politikája is alapvetően megváltozott:

”a kockázatvállalási képességünk radikálisan csökkent. Nincs már ehhez étvágyunk”

– nyilatkozta a Politiconak a bank egyik vezetője.

Rigában a pénzügyi ellenőrzés centralizált és szigorú

Erről nyilatkozott a pénzügyi ellenőrző szervezet  új vezetője , aki a nemzeti bankból érkezett, mert április elsejétől a szankciók ellenőrzése is kizárólag hozzájuk tartozik:

”Régebben a nemzeti bank sem nagyon tudta, hogy mi zajlik a piacon, mert nem volt kötelező adatszolgáltatás.

Most viszont hogyha valaki Oroszországgal akar valamilyen ügyletet kötni, akkor be kell adnia egy részletes dokumentációt hozzánk, és megvizsgáljuk, hogy a tervezett üzlet nem sért-e valamilyen szankciót?

Ha ez a rendszer jól működik Lettországban, akkor miért nem lehet megvalósítani az Európai Unió szintjén? Jelenleg az a helyzet, hogy a 27 tagállam a maga módján ellenőrzi a szankciókat.

Az USA-ban természetesen van ilyen szervezet: Office of Foreign Assets Control. Mi lenne, hogyha az Európai Unióban is lenne ilyen szervezet, amely az amerikaival együtt ellenőrizné a szankciók betartását? Ez már korábban is felmerült amikor a CIA főnöke, William Burns egyeztetett Ursula von der Leyen kabinetfőnökével a szankciókról.

A Politicot arról tájékoztatta két magasrangú uniós tisztviselő, akik nem kívánták megnevezni magukat, hogy február óta folynak ilyen tárgyalások, de nincs előrehaladás. Miért nincs? Mert a tagállamokban nagy a tartózkodás az egységes uniós szankciós pénzügyi felügyelettel szemben. Az észt Financial Intelligence Unit igazgatóhelyettese szerint ez a tartózkodás érthető:

”nem igaz az, hogy egy rendszer mindenkinek egyformán jó. Egészen más a kockázat attól függően, hogy a tagállam hol helyezkedik el, mekkora és milyen a pénzügyi rendszere”

– mondta Laura Aus, aki hozzátette: ”Nálunk Észtországban több az orosz mint Cipruson, de az orosz vagyon nagyobb a szigeten mint nálunk.”

Észtország Lettországgal ellentétben nem centralizálta a szankciók ellenőrzését, mert náluk jól működik az információk cseréje a különböző intézmények között a külügytől a vámhivatalig.

Hollandiában ugyanez a helyzet: nincs egységes szervezet, de jó a koordináció a különböző intézmények között, és ezért hatékony az Oroszország elleni szankciók ellenőrzése.

Lettország sikereire hivatkozva megpályázta a pénzmosás elleni uniós ügynökséget – az AMLA-t – de az végülis Frankfurtba került, oda, ahol az Európai Központi Bank is működik.

Béketárgyalás Ukrajnáról Oroszország nélkül?

0

Svájcban június 15-én és 16-án békekonferenciát rendeznek, melynek célja az ukrajnai háború lezárása. A tanácskozáson Oroszország, melyet meg sem hívtak, nem vesz részt.

Putyin elnök csapatai 2022 február 24-én támadták meg Ukrajnát, melyet egy háromnapos villámháborúval teljesen meg akartak változtatni: oroszbarát rendszert akartak Zelenszkij kormányzata helyére. A villámháborút – amerikai segítséggel – sikerült kivédeni, azóta elkeseredett harcok folynak a két fél között. Kezdetben megindultak a béketárgyalások Isztambulban Oroszország és Ukrajna között, de ezek kurtán furcsán véget értek. Gerhard Schröder egykori német kancellár szerint a Nyugat megfenyegette Ukrajnát: ha kiegyezik Oroszországgal, akkor nem számíthat sem NATO sem EU tagságra, és búcsút inthet a pénzügyi támogatásnak is. Gerhard Schröder egykori német kancellárt évek óta Putyin pénzeli.

Zelenszkij elnök álláspontja az, hogy az oroszokkal csakis azt követően lehet tárgyalni, hogy minden katonájukat kivonták Ukrajna területéről. Katonai szakértők csekély esélyt látnak arra, hogy Ukrajna – a NATO segítségével – képes lenne kiszorítani az orosz csapatokat az ország teljes területéről. A 100 éves korában tavaly meghalt Kissinger szerint:

“Putyin nemcsak a hatalmát, de az életét is elveszíthetné, ha kivonná csapatait Ukrajnából.”

Biden amerikai elnök egyszer nyíltan kimondta: “Az USA célja az ukrajnai háborúval nem más mint Putyin megbuktatása.” Ezt a kijelentést aztán az USA elnöke visszavonta, de egyáltalán nem kizárt, hogy tulajdonképp elárulta az igazi szándékait.

Mit érhet el a svájci békekonferencia?

“Oroszország nélkül nem lehetséges a békefolyamat Ukrajnában” – hangsúlyozta a nyilvánvaló tényt a svájci külügyminiszter. Másképp látja ezt Lengyelország és Németország:

“Putyin elnökkel az a gond, hogy nem tartja be a szavát, teljesen hiteltelen”

– jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter miután találkozott Annalena Baerbockkal, a német diplomácia vezetőjével. Ha ezt a kritériumot komolyan vennénk, akkor nem lehetne diplomáciai tanácskozást tartani hiszen a világpolitikában egyáltalán nem Putyin az egyetlen ilyen szereplő. Obama elnök például hivatásos hazudozónak nevezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az USA akkori elnöke pechére elfelejtette kikapcsolni a mikrofont. Utána bocsánatot kért, de nyilvánvaló volt, hogy komolyan gondolja: Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke hivatásos hazudozó. Az ifjabb Bush elnök nyilvánvaló hazugság alapján támadta meg Irakot 2003- ban, mégsem mondta senki, hogy az Egyesült Államokkal nem lehet tárgyalni. Hasonlóképp Trump elnök is szinte naponta követett el diplomáciai bakikat, mégsem jutott senkinek sem eszébe, hogy ne tárgyaljon vele.

Sikorski álláspontja diplomáciai nonszensz, de jelenleg a NATO is ezen az alapon utasítja el a tárgyalást Putyinnal. Zelenszkij elnök persze tisztában van a realitásokkal:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el.”

Hol az amerikai béketerv?

Blinken külügyminiszter amikor még bízott Ukrajna katonai győzelmében, akkor arról beszélt, hogy mind a NATO-nak mind pedig az Európai Uniónak fel kellene vennie tagjai közé a függetlenségét védelmező országot, mely a Nyugathoz kíván tartozni. Csakhogy Putyin valószínűleg azért indította meg a háborút, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát, és ez azóta is vörös posztó az oroszok szemében. Washingtonban állítólag már felmérték, hogy Ukrajna katonai győzelme nem túlságosan valószínű, ezért kompromisszumos javaslatot készítenek elő a svájci békekonferenciára. Eszerint Ukrajna csak az Európai Uniónak lenne a tagja – az oroszok ezt nem ellenzik, de a NATO-nak nem. Viszont az USA olyan nukleáris rakétákat helyezne el Lengyelországban, melyek közelről fenyegetnék Oroszországot, ha nem is oly közelről mint Ukrajnából.

A terv Varsóban nem vált ki osztatlan lelkesedést, mert Lengyelországban még sokan emlékeznek Kuklinski ezredes ügyére: a vezérkari tiszt a nyolcvanas évek elején az Egyesült Államokba szökött, és magával vitte azt a térképet, melyen rajta volt, hogy hol vannak a szovjet nukleáris rakéták lengyel földön. Kuklinski ezredes nyugati nyilatkozataiban arra hívta fel a figyelmet: hazafias indokból cselekedett, mert úgy látta: egy nukleáris háború esetében Lengyelország megsemmisült volna!

Magyarországon nem volt Kuklinski ezredes, de a helyzet hasonló kockázatot jelentett hiszen nálunk is voltak szovjet nukleáris rakéták!

Kínai békegalamb?

Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Pekingben arra figyelmeztette a kínaiakat: súlyos következményekkel járna, ha komolyan támogatnák Oroszország háborúját Ukrajnában. Peking újra letette a nagy esküt mondván, hogy számára sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Egy kínai Oroszország szakértő megírta a londoni Economistban: “Kína nem szövetkezik senkivel harmadik állam ellen!”

Vagyis Peking megtagadta az orosz szövetséget annak érdekében, hogy modus vivendit találjon az Egyesült Államokkal. A kínaiak közölték: részt vesznek a svájci békekonferencián. Washingtonban és Brüsszelben abban bíznak, hogy Hszi Csin-ping elnök rá tudja venni Putyint: hagyjon fel a megnyerhetlen háborúval. Elsőként az USA távozó vezérkari főnöke mondta ki a nagy ukrán offenzíva kudarca után, hogy patthelyzet alakult ki a fronton: ”most már a diplomatákon a sor.”

Ferenc pápa már fehér zászlót emlegetett mondván a béke megér egy tárgyalást.

Zelenszkij elnök megsértődött. Lecserélte a vezérkari főnököt, az amerikai elnök aláírta a 61 milliárd dolláros újabb támogatást, de az új katonai vezető is csak arról tudott beszámolni, hogy

“a fronton nehéz a helyzet.”

Macron elnök emiatt már azt javasolta: a NATO tagállamok küldjenek katonákat Ukrajnába. Lengyelország és a balti államok ezt támogatják, de Németország és az USA nem. Putyin hangsúlyozta: “ez közelebb vihet egy világháborúhoz.”

A svájci békekonferencián a tervek szerint 160 állam vesz részt. Oroszország az egyetlen nagy hiányzó. Képes lesz-e a svájci békekonferencia olyan békejavaslatot letenni az asztalra, melyet az oroszok elfogadnak? Megindulhatnak-e a béketárgyalások? Minden szem Kínára szegeződik: a kínaiaknak már volt két javaslatuk, de Nyugaton egyiket sem vették komolyan mondván Peking Moszkva szövetségese. Miután Ukrajna katonai győzelmének lehetősége elillant, Kína felértékelődött hiszen csak Hszi Csin-ping elnök tud igazán nyomást gyakorolni Putyinra. Svájcban mindenki számára elfogadható kompromisszumot kell találniuk a résztvevőknek vagy tovább folytatódik a megnyerhetetlen háború, amely mérhetetlen szenvedést okoz Ukrajnának, és komoly gazdasági problémákat Oroszországnak és az Európai Unió tagállamainak.

Az Egyesült Államok „továbbra is biztosítja” az ATACMS-t Ukrajnának

Az Egyesült Államok „továbbra is biztosítani fogja” az ATACMS rakétákat Ukrajnának. A készletek felhalmozására irányuló hónapokig tartó munka azt jelenti, hogy még többet is adnak a hőn áhított nagy hatótávolságú fegyverből, mint eddig jelezték, és ígéretet tesznek rá, hogy folyamatosan biztosítani fogják – mondja a nemzetbiztonsági tanácsadó.

Az Egyesült Államok most abban a helyzetben van, hogy „jelentős számú” nagy hatótávolságú ATACMS rakétát szállítson Ukrajnának – mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön újságírók egy kis csoportjának. Azt is állítja, hogy ezeket Ukrajnának lehet adni anélkül, hogy ártana az Egyesült Államok készenlétének.

Ukrajna az ATACMS-t – a hadsereg taktikai rakétarendszereit – Oroszország 2022. februári inváziója óta kéri.

A rakéták hatótávolsága 300 kilométer, ami lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy csapást mérjen a Krím kulcsfontosságú utánpótlási vonalaira, vagy esetleg lehetővé tenné számukra, hogy Ukrajna belső területeiről eltalálják az orosz vonalakat.

Elméletileg azt is megengedhetik Ukrajnának, hogy ukrán területről támadja Moszkvát – ez az egyik oka annak, hogy a Kreml 2022-ben azt mondta, hogy az ATACMS Ukrajnának történő odaítélése vörös vonal átlépése.

Miközben hónapok óta folynak a spekulációk arról, hogy Ukrajnában ATACMS lehet, Sullivan megerősítette, hogy először a március 12-i elnöki lehívási hatósági csomag részeként szállították őket, amely azután jött létre, hogy a Pentagon 300 millió dollár elszámolatlan „költségmegtakarítást” fedezett fel.

„Most Ukrajnában vannak, és már egy ideje Ukrajnában vannak. Még azelőtt megérkeztek oda, hogy a kiegészítés elkészült volna”

– mondta.

De ellentétben sok olyan tétellel, amely felkerül az Egyesült Államok által Ukrajnának biztosított fegyverek listájára, Sullivan szerint az ATACM-ek konkrét számának megadása árthat Ukrajnának a csatatéren.

„Ha megmondanám, hogy hányat, akkor alapvetően az ellenség egyszerűen visszaszámolhatna ebből a számból, és ez előnyöket biztosíthatna számukra” – mondta.

Ellentétben a hagyományos, alacsony technológiájú tüzérségi lőszerekkel, mint például a tarackok 155 mm-es lövedékei, az ATACMS sokkal érzékenyebb képesség, és nem könnyű ugyanabban a mennyiségben előállítani.

Putyin szóvivője béketárgyalásokat javasol

Dmitrij Peszkov szerint “jó alap lenne az orosz – ukrán béketárgyalásokra a 2022-es tárgyalás, mely majdnem sikerrel járt.” Oroszország agresszióját követően tárgyalások folytak semleges területen, és végül megszületett a tűzszüneti megállapodás, melyből máig tisztázatlan okok miatt nem lett semmi.

Schröder, ex német kancellár, aki Putyin pénzen él amióta nyugdíjba ment, és fontos szerepet játszott a német – orosz kapcsolatok alakításában, azt nyilatkozta, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök ultimátuma akadályozta meg a fegyverszünetet. Az egykori német szociáldemokrata kancellár szerint a Nyugat közölte Zelenszkij elnökkel: amennyiben elfogadja a fegyverszünetet, akkor a jövőben nem számíthat pénzügyi és katonai támogatásra. Ukrajna már akkor is lélegeztető gépen élt hiszen az orosz háromnapos villámháborút is csak az USA segítségével tudta megállítani, kapitulált. Zelenszkij elnök közölte: a béke tárgyalások előfeltétele az, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről – beleértve a Krím félszigetet is, melyet Oroszország 2014-ben foglalt el.

A Krím félszigetet Hruscsov 60 évvel korábban adta Ukrajnának, mert a párt harcokban Ukrajna Kommunista Pártja őt támogatta vetélytársaival szemben.

A Krímben az ukránok mindig kisebbségben voltak, a kezdeti tatár többséget, később a betelepítések orosz többséggé változtatták. Oroszország ünnepélyesen bekebelezte a Krímet. Ennek feladását a tárgyalások előfeltételének megtenni nyilvánvalóan azt jelenti: Ukrajna és a mögötte álló Nyugat nem hajlandó tárgyalni. Most is ezt mondta Dmitrij Peszkov: Ukrajna nem áll készen a béketárgyalásokra.

Zelenszkij elnök válaszul kijelentette:

”ha akkor megállapodást kötöttünk volna, azzal nem lett volna vége a háborúnak”

– vagyis 2022 áprilisában egyáltalán nem bíztak abban, hogy Putyin betartja ígéreteit. A bizalmatlanság egyáltalán nem alaptalan hiszen Putyin az agresszió kezdete előtt hónapokig azt állította: Washington hazudik amikor azt állítja, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát! Majd 2022 február 24-én az oroszok mégiscsak megtámadták Ukrajnát. Azóta tart a háború, amelyik megnyerhetetlen hiszen az ukrán hadseregnek nincsen meg az ereje ahhoz, hogy kiszorítsa az oroszokat az ország területéről.

Stoltenberg NATO főtitkár le is vonta a tanulságot: 5 éves finanszírozási tervet dolgozott ki Ukrajna támogatására. Ezalatt az idő alatt a NATO tagállamok 100 milliárd dollárt fizetnének be egy közös kasszába, melyből Ukrajnát támogatnák.

Trump mint békeangyal?

Ferenc pápa látva a háborús helyzet reménytelenségét felszólította Ukrajnát, hogy mutassa fel a fehér zászlót, és kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.

Ezt Zelenszkij elnök és a NATO elutasította, de alternatívát képtelenek felmutatni. A háború támogatottsága egyre csökken Ukrajnában és Oroszországban. A NATO megosztott: Lengyelország és a három balti állam támogatja Macron elnöknek azt a javaslatát, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába a gyengélkedő ukrán hadsereg támogatására. Az USA, Nagy Britannia és Németország ezt elutasítja. Magyarország és Törökország a béke pártján áll. Erdogan elnök többször is felajánlotta közvetítő szerepét annál is inkább, mert 2022 áprilisában ott folytak az orosz- ukrán tárgyalások.

Putyin egyik kezével békejobbot nyújt, a másikkal fenyegetőzik: közzétett egy videót az új orosz csodafegyverről.

A náci Németországban Goebbels propagandája terjesztette a csodafegyver mítoszt akkor amikor már az angolszász hatalmak és a Szovjetunió harapófogóba fogta a náci Németországot. Werner von Braun ki is fejlesztette a V1 és V2 rakétákat, de ezek már nem tudtak változtatni a háború menetén: Hitler öngyilkos lett amikor a szovjet csapatok már közel jártak bunkeréhez.

Putyin orosz elnök most Donald Trumpban bízik, aki fogadkozik: napok alatt rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Ezt senki sem tudja, talán maga Donald Trump sem.

Azt viszont tudja az ex elnök, aki vissza akar kerülni a Fehér Házba: az amerikai közvéleményt nemigen érdekli a külvilág, de semmiképp sem akar háborút. Trump ezért békeangyalként akar bevonulni újra a Fehér Házba, ha megnyeri a választásokat. Trump támogatói azt hangsúlyozzák: hiba volt, hogy Biden stratégiai ellenfélnek jelölte Kínát és Oroszországot. Trump tárgyalna mind Hszi Csin-ping kínai mind pedig Putyin orosz elnökkel. Persze novemberig még sok idő van, Biden elnök is ráveheti Zelenszkij ukrán államfőt a tárgyalásokra. Ezzel tisztában van Ukrajna elnöke is, aki legutóbb úgy nyilatkozott Washingtonban:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, csakhogy mi ezt nem fogadnánk el.”

A két háború miatt csúcson az olajár

Háború dúl Ukrajnában és a gázai övezetben, emiatt magas olajár várható az egész év során, mert senki sem látja a konfliktusok végét. Az OPEC+ szerdán úgy döntött, hogy visszafogja a kitermelést a magasabb ár reményében.

89 dollár fölé emelkedett a Brent olaj hordónkénti ára, október óta sosem volt ennyire magasan. Októberben indult meg a Hamász terrortámadása Izrael ellen, nemsokára megkezdődött az izraeli válaszcsapás, melynek azóta sincsen vége. Irán, a világ egyik nagy olajtermelője háborúval fenyegeti Izraelt, amely a forradalmi gárda két tábornokát is megölte Szíriában. A Közel Kelet a világ egyik legnagyobb olaj szállítója, bármilyen konfliktus emeli az nyersanyag árát.

A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a mostani rekord nem a Közel Kelet miatt következett be elsősorban hanem azért, mert

ukrán drónok eltalálták Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítóját Asztrahanyban.

Ez az olajfinomító 340 ezer hordó olaj feldolgozására képes naponta tehát nagyon jelentős az orosz gazdaság számára. Az oroszok először cáfolták a találat hírét, majd azt közölték: a kár nem jelentős. A benzin és dízel tartalékok továbbra is magas szinten állnak – siettek tudatni Moszkvában, ahol mind nagyobb aggodalmat okoz, hogy az ukránok immár az Oroszország számára létfontosságú olaj és földgáz infrastruktúrát támadják távol a két állam határától. Korábban az orosz hadsereg rombolta Ukrajna infrastruktúráját, hogy gyengítse az ellenállást, de most az ukránok is áttértek erre.

Mi lesz a világ olajellátásával?

Oroszország a világ három legfontosabb olaj termelője közé tartozik Szaúd Arábiával és az Egyesült Államokkal együtt. A háborúban álló állam legfőbb exportbevétele az olajexport, melyet szankciók sújtanak ugyan, de Indián és más országokon keresztül mégiscsak elérik a világpiacot. Ha viszont az ukrán hadseregnek a nyugati technika segítségével sikerülne érzékeny csapást mérnie az orosz olajiparra, akkor gondok jöhetnek a világ olajellátásában – mutatnak rá szakértők. Még az Egyesült Államok is megérezheti a hatást:

”ha tartósan csökken az orosz olaj export, akkor ez az Egyesült Államok olajkészletére is hatással lehet ebben a hónapban sőt azután is”

– nyilatkozta a Reutersnek Jim Ritterbusch, a Ritterbusch és társai cég elnöke.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a levegőben lóg egy iráni válaszcsapás Izraellel szemben.

“Irán támogatja a Hamászt, de eddig közvetlenül nem vett részt a konfliktusban. Ha ez megtörténik, akkor a háború már az egész Közel Keletet érintheti. Ez pedig hatással lehet a globális olaj ellátásra” – mondja Tamás Varga, a PVM olajkereskedője.

“Bár folyik valamiféle diplomáciai aktivitás, de fennáll a veszélye annak, hogy Irán ezúttal közvetlenül is beavatkozik a gázai konfliktusba” – mutat rá Bob Yawger, a Mizuho energia részlegének igazgatója.

Az USA nyersolaj készlete 2,3 millió hordóval csökkent a múlt héten.

Közben a kereslet nő mind Kínában, ahol féléves szünet után indult be az ipar, mind pedig az Egyesült Államokban, ahol másfél év után most először jelentettek dinamikus növekedést a feldolgozó iparban.

Az OPEC+ továbbra is visszafogja a termelést

Szerdán a közel-keleti olajexportőrök és Oroszország valamint néhány más kőolajszállító állam olaj miniszterei úgy döntöttek, hogy a félév végéig fenntartják az olaj kitermelés visszafogását noha a Brent hordónkénti ára immár alulról súrolja a 90 dollárt – jelentette a Bloomberg.

A tanácskozás után Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az orosz olajipar vezetője közölte: betartják az OPEC+ döntését az olaj kitermelés visszafogásáról. Oroszország a múlt hónapban tudatta a világgal: a második félév során további 471 ezer hordóval csökkenti olajkitermelését. Oroszországnak ugyan a háború miatt óriási szüksége van az olaj export bevételekre, de Moszkvában úgy gondolják, hogy a magasabb árakkal kompenzálni tudják a mennyiségi veszteséget.

Novak miniszterelnök-helyettes megerősítette a Reuters korábbi becslését, mely szerint júniusban napi 9 millió hordó lesz az orosz olajtermelés, amely februárban még 9,5 millió hordó volt.

Nemcsak az USA, de Irán is figyelmeztette Moszkvát a terrorakcióra

A Reuters szerint Iránban kihallgattak olyan iszlamista terroristákat, akik merényleteket hajtottak végre illetve arra készültek, és ennek során jutottak arra a következtetésre, hogy az Iszlám állam következő célpontja Moszkva lehet.

Értesítették Oroszországot éppúgy mint az Egyesült Államok, de az orosz elhárítás nemhogy nem tett semmit, de nyíltan gúnyolódott a külföldi figyelmeztetéseken. Putyin elnök a véres terrorakció előtt, mely 140 ember életét követelte Moszkva határában, eligazítást tartott az FSZB tisztjeinek. Azon élcelődött, hogy a CIA figyelmeztetése szerint 48 órán belül várható lett volna az Iszlám Állam terrorakciója, de az égvilágon kívül semmi sem történt. Való igaz, hogy az időpont tévesnek bizonyult, később következett be a terrorakció, de a hatás teljes volt ugyanis az orosz terrorelhárítás tökéletesen felkészületlennek mutatkozott. Vajon miért? Az FSZB szinte tökéletes rendőrállamot működtet Oroszországban azt követően, hogy kudarcot vallott a villámháború Ukrajnában. Lesújtanak a háború ellenzőire, az LMBTQ aktivistákra és mindenkire, aki valamiben szembeszállt a rendszerrel, amely mint a részeg hajó megy előre anélkül, hogy tudná: merre tart?

Putyin mozgósít

150 ezer szerencsétlen fiatalember kezdheti meg a katonaéletet a megnyerhetetlen háború kellős közepén. Putyin azt ígéri nekik, hogy nem kerülnek bele “a különleges hadművelet” poklába, de hát az orosz elnök azt is megígérte, hogy nem támadja meg Ukrajnát. A háború már 25 hónapja tart, és senki sem látja a végét.

Ferenc pápa húsvéti Orbi et urbi áldásában mondta ki a nyilvánvaló igazságot:

”minden háború abszurd!”

A megoldás keresésére buzdított mindenkit, de ehelyett csak háborús szólamok érkeztek mindenfelől. A fegyver és lőszergyártás a csúcsra jár Európában és az Egyesült Államokban, és mégsem képes kielégíteni Ukrajna háborús igényeit. Amelyeket mind nehezebb finanszírozni.

Németországban 2027-ben kimerül a 100 milliárd eurós hadiipari keret, de a fegyvergyárak hosszútávú szerződéseket akarnak. Ez évente 50 milliárd euróval terhelné meg a nagyon feszes német költségvetést, de erre sehol sincsen fedezet.

A legerősebb kormánypárt, a szociáldemokrata  már közölte: semmiképp sem áldozza be a jóléti kiadásokat a fegyverkezés érdekében hiszen 2025-ben választások lesznek. Az ellenzéki CDU – CSU viszont a fegyvergyártás gyors felfutását sürgeti. Így jöhet létre az az abszurd helyzet, hogy a Rheinmetall Ausztráliában gyártott tankokat szállít majd a Bundeswehrnek. Ferenc pápa nem véletlenül jegyezte meg:

“a fegyvergyárak a fő nyertesei az ukrajnai háborúnak, mert a kormányok kénytelenek a jóléti kiadások csökkentésével finanszírozni a rekord összegű hadikiadásokat.”

Putyin és az idegen zászló hadművelet

0

Az orosz titkosszolgálat kedvenc húzása, hogy más zászló alatt hajt végre olyan akciókat, melynek célja a moszkvai hatalom megerősítése nehéz helyzetekben.

A II. János Pál pápa elleni gyilkos merénylet, melyet a már agyhalott Brezsnyev helyett Andropov rendelt el Moszkvában, és a török szürke farkasok mesterlövésze hajtott végre a Szent Péter téren Rómában a lengyelországi válság kellős közepén. A mostani idegen zászló terrorista művelet az ukrajnai háború kellős közepén történt, és bár az Iszlám Állam vállalta magára a merényletet, de Putyin joggal tehette fel a kérdést: ki a megrendelő?

Belenézett a tükörbe, majd vígan megvádolta Ukrajnát.

Holott a CIA azért figyelmeztette még időben Moszkvát a készülő merényletről, hogy hozzáfűzhesse: Ukrajnának az ég világán kívül semmi köze sincsen hozzá!

Érdemes megemlíteni, hogy Horváth József tábornok, a nemzeti együttműködés rendszerének a kommunista titkosszolgálattól örökölt hőse, a Hír Televízióban átvette Putyin meséjét, és majdnem nyíltan Budanov tábornokot, az ukrán titkosszolgálat fejét állította be megrendelőnek.

A terrorakció forgatókönyvét Moszkvában írhatták

Az Iszlám Állam terroristái öngyilkos merénylők, akik meghalni mennek a helyszínre. A szent dzsihád harcosai nem pénzért gyilkoló terroristák. Márpedig épp az orosz terrorelhárítás állapította meg, hogy a tadzsik terroristák csinos összeget kaptak ezért “a különleges műveletért.” Nem is áldozták életüket a helyszínen hanem Ukrajna felé menekültek. Miért nem állították meg őket még a helyszínen? Hol voltak a különleges terror elhárító osztagok? 90 perccel a vészjelzést követően érkeztek a helyszínre holott Moszkva környékén számtalan fegyveres alakulat biztosítja a rendet. Ennek ellenére hagyták, hogy a terroristák elmeneküljenek méghozzá Ukrajna felé.

Zelenszkij elnök azonnal közölte is:

“Putyin számára a saját népe is feláldozható a hatalom megtartása érdekében.”

Az idegen zászló hadművelet Putyin számára sem ismeretlen: 1999-ben Rjazanyban és másutt iszlamista merényleteket hajtottak végre. Ezeket az FSZB vagy maga szervezte vagy tudatosan elnézte. A cél az volt, hogy szentesítse a második csecsenföldi háborút, mely az elsőnél is brutálisabb volt. Putyin végülis célt ért, mert Csecsenföldön egy olyan iszlamista terrorista vezér az úr, aki neki esküdött hűséget.

Az iszlamista terror a nagyhatalmak szolgálatában

Az Iszlám Állam elnevezésű szunnita terrorista szervezet azt követően jött létre a CIA támogatásával Irakban, hogy az amerikai hadseregnek sikerült ugyan elfoglalnia az arab országot, de az permanens polgárháborúba zuhant a síita többség és a szunnita kisebbség között. Az Iszlám Állam tisztikarát jelentős részben Szaddám Huszein egykori titkosszolgálati embereivel töltötték föl. Ők szervezték meg katonai precizitással a párizsi merénylet sorozatot amikor egyszerre nyolc helyszínen indítottak támadást polgári célpontok ellen.

Miért került szembe Oroszországgal az Iszlám Állam?

Mert Szíriában a kisebbséget képviselő alavita Asszad rendszert támogatta a szunnita többséggel szemben. Az orosz hírszerzés ott likvidálta az Iszlám Állam tadzsik főtisztjét, aki korábban Putyin mellett harcolt mint Tadzsikisztán titkosszolgálati főnöke a polgárháborúban, mely végképp csődbe taszította az egykori Szovjetunió legszegényebb tagállamát.

Ezek után egymás után következtek az Iszlám Állam merényletei Oroszország ellen:

Az Iszlám Állam Khorasszan szárnya sem először támadt Oroszországra: 2015-ben ők robbantottak fel egy orosz utasszállító gépet Egyiptom fölött. Több mint kétszáz ember meghalt.

2017-ben ők hajtották végre a metró merényletet Szentpéterváron, 2022-ben pedig öngyilkos merényletet követtek el Oroszország kabuli nagykövetsége ellen. Az ok: Szíria. A polgárháború, melyben szembeállnak ma is, de Asszad elnök – orosz támogatással győzött. Az Iszlám Állam viszont veszített.

Putyin előszeretettel működik együtt terrorszervezetekkel a Közel Keleten. A Hamász, mely brutális terror támadást hajtott végre Izrael ellen múlt októberben, kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Moszkvában gyakran vendégeskedik a Hamász vezérkara. Sőt legutóbb már egyeztető tárgyalást is tartottak az orosz fővárosban a különböző palesztin terrorista szervezetek. Az Iszlám Állam a palesztin szélsőségesek között is igen aktív. Jelen van a gázai övezetben, melyet az izraeli hadsereg hónapok óta próbál megtisztítani az iszlamista terroristáktól.

Putyin állítólag tudott a Hamász terrortámadásról Izrael ellen, de nem figyelmeztette Benjamin Netanjahut. A titkosszolgálat és a terror Putyin fejében rokon fogalmak lehetnek. A kérdés most az, hogy ez az idegen zászlós művelet milyen célt szolgál: mozgósítást Oroszországban?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK