Kezdőlap Címkék Oroszország

Címke: Oroszország

Holt lelkek az orosz seregben

Gogol híres problémájával ma is küzd Putyin hadserege: többezer holt lélek szolgál, akik papíron növelik a létszámot, de a valóságban nem léteznek. Zsoldjukat a tisztek zsebrevágják, a felszereléseket eladják a fekete piacon. Mindez a Transparency International jelentéséből derül ki, amely kimutatja, hogy Oroszország a világ egyik legkorruptabb országa, és ez egyáltalán nem kerüli el a hadsereget sem. Így nem csoda, ha a világ egyik legerősebbnek elkönyvelt hadserege alulteljesít Ukrajnában.

Morál a mélyponton

Putyinnak több mint három hónappal a hadműveletek elindítása után sem sikerült megindokolnia: miért is harcolnak az orosz csapatok Ukrajnában, ahol viszont a hazai erők morálja jelentősen megerősödött a sikeres ellenállás következtében. Az orosz katonák morálját erősen rontja, hogy a tisztek gyakran eladják az ellátmányt a fekete piacon. Ennek következtében a tankokból gyakran kifogy az üzemanyag. A legénység kosztja pedig minden kritikán aluli. A Transparency International felidéz egy korábbi példát: Putyin szakácsa, Jevgenyij Prigozsin olyan gyenge kosztot adott a hadseregnek, amely még az orosz börtönök közismerten alacsony színvonalát sem érte el, sőt olykor fertőző is volt. Prigozsin hozta létre különben a Wagner hadsereget Putyin parancsára. Ez a veteránokból álló zsoldos alakulat végzi el a piszkos munkát mindenütt a világon, így például Szíriában vagy Afrikában. Ukrajnában nekik kellett volna végezniük Zelenszkij elnökkel egy szpecnaz alakulattal együtt, de az amerikai hírszerzés kimentette Ukrajna államfőjét. A gyilkos kommandót pedig lemészárolták.

Sojgu hadügyminiszter a kulcsfigura

A problémák láttán haderő reformot hajtott végre az orosz hadsereg, amely Szíriában bizonyította hatékonyságát. Szergej Sojgu mérnök végzettségű, és korábban az állambiztonság megbízásából ellenőrizte a hadsereget, ahol számtalan korrupciós ügyet tártak fel. Sojgu hadügyminiszter rászállt a hadiiparra, mely Oroszország ritka versenyképes ágazatai közé tartozik, de a korrupció méretei elképesztőek. Elég annyit megemlíteni, hogy az év elején letartóztatták az orosz légierő műszaki és informatikai vezetőjét. Andrej Koban tábornok szisztematikusan túlárazta a beszerzett berendezéseket, majd pedig a különbözeten osztozott a gyártókkal.

Az orosz légierő informatikai lemaradása közismert. Az orosz pilóták ezért nemigen merészkednek be az ukrán légtérbe holott korábban Ukrajna légvédelmét szétbombázták. Csakhogy az amerikai hírszerzés szinte azonnal átadja a megszerzett információkat az ukránoknak, akik ezek alapján nyugodtan lelőhetik az orosz harci gépeket. Az orosz pilóták ezért a határvidékről lövik ki rakétáikat, melyek elég gyakran célt tévesztenek. Ez is magyarázza a polgári áldozatok nagy számát Ukrajnában.

A háború 71. napja

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

  • A lengyel külügyminisztérium aggodalmát fejezi ki a pápa ukrajnai háborúval kapcsolatos kijelentései miatt. A diplomaták igyekeznek nem túlzottan odafigyelni a pápa kijelentéseire. Azzal érvelnek, hogy a pápa tévedhetetlenségének dogmája csak a hitre vonatkozik, nem a külpolitikára. A vatikáni lengyel missziónak azonban még keményebben kell dolgoznia, hogy megbízható információkat szolgáltasson az ukrajnai háborúról.
  • „A mai Magyarország egy olyan ország, amelynek meg kell értenie a helyzet fontosságát, és nem behunyni a szemét a bucsai, irpeni vagy gostomeli népirtás előtt. nekik is a szolidaritás politikáját kell folytatnia” – tette hozzá Shimon Shinkowski Vel Senk lengyel külügyminiszter-helyettes.
  • Az orosz erők áttörték az ukrán védelmet egy acélgyár körül, ahol harcosok és civilek szálltak meg. Mariupol teljes ellenőrzése lehetővé tenné, hogy Vlagyimir Putyin elnök győzelmet arathasson napokkal a rendkívül szimbolikus orosz ünnep előtt – írja a New York Times.
  • A Fehér Ház közölte, hogy a céljai elérésének kudarcai miatt Oroszország már elvesztette az ukrajnai háborút.
  • Az orosz hadsereg már napok óta megakadályozza, hogy a Herszon régió be- és kiléphessen Mikolajivba és más, az ukrán hatóságok által ellenőrzött városokba. 
  • Elfogyott a Zaporzzsje hőerőműben a szén, amelyet az Energodar átmeneti orosz megszállása és a dél-ukrajnai ellenségeskedés miatt nem tudnak szállítani – leállították a hőerőmű működését.
  • Angelina Jolie amerikai színésznő osztotta meg benyomásait a háború gyermekeivel való találkozásról Lvivben. Instagramjában a sztár egy „különleges követ” mutatott meg – egy ukrán lány által talált repeszdarabot.

    twitter.com

 

A háború 69. napja – Orbán a pápának súgott

Putyin és „különleges hadművelete”meghalt,
már a gyászjelentést is megírták.
A kérdés csak a temetés dátuma.

 

Amikor Ferenc pápa a magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetésről beszélt a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújában elmondta: Orbán közölte, hogy az oroszok május 9-ig szeretnék befejezni az ukrajnai háborút. „Remélem, hogy igen…

Ehhez képest a CNN információi szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én hadat üzenhet Ukrajnának az úgynevezett „különleges hadművelet” helyett.

Más feltételezések szerint Oroszország május 9-ét felhasználhatja az úgynevezett „DPR” és „LPR” annektálásának kinyilvánítására, Mariupol teljes ellenőrzésére és az Odesszára irányuló offenzíva fokozására. Ez lehetővé tenné Oroszország számára, hogy növelje a sorkatonák számát, amit most nem tehet.

Ferenc pápa kijelentette, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában, de nem látja értelmét Kijevbe menni.

A háború 64. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Háború: Isten sírni tanul.
Fodor Ákos

 

11:30 – Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást a megszállt Szimferopol egyik bevásárló- és szórakoztató komplexumában. Egy állítólagos volt ukrán tengerészgyalogos készítette elő a támadást.

09:50 – Az Azov -ezred közölte, hogy tegnap este az orosz megszállók mintegy 50 légicsapást mértek és nagyszámú foszforbombát dobtak le Mariupolra, és felszólította az ukrán hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a város blokkolásának feloldására vagy a lakosok és a védők evakuálására.

08:20 – Tegnap eszte az oroszok által megszállt Herszonban több robbanás történt, több helyen tűz ütött ki és megszűnt az orosz RosTV adása.

07:15 – Az orosz fekete-tengeri flotta a hajói elvesztése ellenére továbbra is képes csapást mérni ukrán és part menti célpontokra – állítja a brit hírszerzés.

06:30 – Az Egyesült Államok „hiteles” jelentésekre hivatkozik, amelyek szerint Oroszország Donyeckben kivégezte a magukat megadni próbáló ukránokat.

05:45 – Május 1-től a megszállók orosz rubelt vezetnek be Herszon régióban.

04:40 – Air Force Command Press Center szerint árilis 27-én az ukrán légierő és a szárazföldi erők légvédelmi rakétaegységei nyolc légi célt találtak el.

Ukrán légierő felvétele

04:00 – Oroszország azt állítja, hogy a háború kezdete óta több mint egymillió embert evakuált a területére, köztük 183 000 gyermeket „Ukrajna veszélyes területeiről” és a Donyeck és Luhanszk régiók ideiglenesen megszállt területeiről (ORDLO).

02:30 – A kanadai parlament alsóháza népirtásnak ismerte el az orosz hadseregó ukrajnai bűncselekményeit.

01:10 – Az Egyesült Államok Képviselőháza szimbolikus törvényjavaslatot fogadott el, amelyben felszólítja Joe Biden elnököt, hogy adja el a szankcionált orosz oligarchák lefoglalt luxuscikkeit, és használja fel a pénzt Ukrajna megsegítésére.

Magyarország az orosz kémek paradicsomává válik

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt minden európai államban megerősödött a kémelhárítás Oroszországgal szemben. Csoportosan utasítottak ki kémkedéssel vádolt diplomatákat minden NATO és uniós tagállamból – kivéve Magyarországot.

Moszkvából nézve a világot ez felértékeli Orbán Viktor rendszerét, amely igen elnéző az olyan kémek irányában, akik Oroszországból érkeztek. A Stratfor nevű elemző portál sorra veszi, hogy milyen intézkedéseket hoztak a NATO és uniós tagállamok az orosz hírszerzés aktivitásának megnehezítésére.

Washington ezt első számú szövetségesi szempontnak tekinti a NATO együttműködésben.

Ezért az ukrajnai konfliktusban legközvetlenebbül fenyegetett NATO tagállamok járnak az élen a kiutasításban: Lengyelország és a balti államok igyekeznek a szó szoros értelmében lehetetlenné tenni a hírszerzést az oroszok számára. Arra hivatkoznak, hogy ez háborús időkben létfontosságú. Az amerikai fegyverszállítmányok jórésze Lengyelországon keresztül jut el Lvivbe, az ukránok hadtáp központjába. Sok ukrán katonát Lengyelországban képeznek ki az amerikai fegyverek kezelésére. Az USA eddig már 3,2 milliárd dollár értékben szállított fegyvereket Kijevnek. Még többet ígért Zelenszkij elnöknek az amerikai hadügy és külügyminiszter, amikor ott járt a hétvégén. Sőt az USA hadügyminisztere a tárgyalások után kijelentette: Ukrajna meg is nyerheti a háborút a fegyver szállítmányok segítségével. Egyúttal sürgette az európai szövetségeseket: adjanak több fegyvert Ukrajnának! Németország meg is változtatta álláspontját. Noha Scholz kancellár nemrég még úgy nyilatkozott, hogy nem küld tankokat Ukrajnába, mert ezzel felidézné egy atomháború lehetőségét, mára kiderült: a németek olyan Gepard tankokat küldenek, melyeket a légvédelemben is használni lehet.

Lavrov: fennáll a nukleáris háború veszélye

Épp a nyugati fegyver szállításokra hivatkozva mondta ezt az orosz külügyminiszter egy moszkvai televízióban , hogy megnőtt a nukleáris konfrontáció veszélye a NATO és Oroszország között. Putyin már korábban közölte: magasabb fokozatba emelte a nukleáris készültséget. Négy fokozta van ennek Oroszországban, és a gyakorlatban annyi történt, hogy az egyesről a kettes fokozatra állították a nukleáris készültséget. Az USA megítélése szerint Putyin semmiképp sem robbant ki nukleáris világháborút, de arra sor kerülhet, hogy taktikai atom fegyvereket vessen be Ukrajnában, ahol a katonai helyzet egyáltalán nem úgy alakul, ahogy az orosz elnök szeretné.

Miért ily megértő Orbán Putyinnal szemben?

2016-ban egy belügyi értekezleten Orbán megjósolta, hogy Putyin nem éri be a Krím meghódításával hanem tovább akarja darabolni Ukrajnát. A következtetése ebből az volt, hogy ehhez nekünk semmi közünk, ki kell ebből maradni. Azt nem adta elő, hogy

Putyin korábban ajánlatot tett Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának Ukrajna feldarabolására.

Az orosz elnök szerint Ukrajna egy 10 milliós kis állammá válna, megfosztva tengerpartjától, mely teljes egészében Oroszországhoz kerülne a keleti orosz többségű területekkel együtt. Nyugat Ukrajna Lviv fővárossal Lengyelországnak jutna. Magyarország Kárpátalját kapná meg míg Románia azokat a területeket, melyeket a trianoni béke biztosított számára (Bukovina stb.) Lengyelország elutasította Putyin tervét, ezért az egészből nem lett semmi.

Orbán Viktor viszont ezt követően utasította a magyar kémelhárítást, hogy az orosz hírszerzést kezelje barátként.

Emiatt jelentősen megnőtt az orosz kémek száma Magyarországon. Olyannyira, hogy a direkt36 értesülései szerint orosz ügynökök már minden fontos állami intézményben jelen vannak. A külügy számítógépeit már otthonosan használják. Más NATO államok ellen innen indítottak támadásokat. Mindez nemigen kerülhette el az USA kémelhárítás figyelmét. Ez is oka volt annak, hogy Putyin nagy magyar barátját le akarták venni a sakktábláról. Ez a művelet a régió sok államában sikerrel járt: Bulgáriában, Romániában, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában vagy legutóbb épp Szlovéniában. Fico ex kormányfő, akit letartóztatás fenyeget egyenesen ki is jelentette, hogy „Szlovákia amerikai állam”. Az elnökasszony pedig „egy amerikai nőszemély”.

Orbán Viktor megbuktatása nem sikerült. Épp ellenkezőleg: a választás megerősítette a miniszterelnököt. Aki viszont meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO-ban. Épp ezért Orbánnak a kormányalakítás során azt is figyelembe kell vennie, hogy legyenek olyan tagjai a kormánynak, akiket elfogadnak Brüsszelben és Washingtonban, Európa nagyhatalmainak fővárosairól már nem is beszélve. Megegyezési kényszer áll fenn, és sok idő nincs a pávatáncra hiszen a háború halad előre Ukrajnában. Az oroszok pedig atombombával fenyegetnek…

Csaknem annyi zsidó él a világon mint a holokauszt előtt

A Jerusalem Post az izraeli statisztikai hivatalra hivatkozva arról számolt be, hogy a második világháború megkezdése előtt – 1939-ben – a világ zsidó népessége körülbelül 16,6 milliós volt. 2020-ban ez a szám elérte a 15,2 milliót.

A zsidó népesség megoszlása radikálisan megváltozott: míg hagyományosan a zsidók többsége Európa keleti felén élt addíg a holokauszt után már egészen más a helyzet. Izrael államban él a legtöbb zsidó: 6,9 millió. Az államalapítás – 1948 óta – ez megtízszereződött. Lengyelországban, ahol a legtöbb zsidó élt a holokauszt előtt csak pár ezren maradtak, mert itt működött a haláltáborok jórésze, ahol módszeresen meggyilkolták őket.

A második legnagyobb zsidó közösség az Egyesült Államokban él: 6 millió fő. Németországban, ahol kitalálták a holokausztot, jelenleg 118 ezer zsidó él, de a döntő többségük bevándorló. Jórészt az egykori Szovjetunió területéről érkeztek Németországba. A Szovjetunióban is jelentős zsidó népességet regisztráltak, de a rendszer bukása után a többségük emigrált. Új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy Európa nyugati felén.

Alija?

1,5 millió olyan zsidó él Izraelben, akik nem ott születtek. Izrael mindenkori vezetői arra biztatják a diaszpórában élőket, hogy vándoroljanak ki Izraelbe, ahol mintegy egymillió olyan zsidó él jelenleg, aki a Szovjetunió területén született.

Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök alijara bíztatta a francia zsidókat a párizsi iszlamista merénylet sorozat után. A francia elnökök viszont azon az állásponton vannak, hogy meg tudják óvni Európa legnagyobb zsidó közösségét. Számuk jelenleg 445 ezer,  mert nem sokan követték Netanjahu miniszterelnök felhívását annak ellenére, hogy Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége is.

A szélsőjobboldali Le Pen féle mozgalom nem is oly rég még antiszemita húrokat pengetett, de azután gyűlölet kampányukat átirányították a muzulmánokra. Mégis sokan tartottak attól, hogyha Marine Le Pen került volna hatalomra Párizsban, akkor megerősödtek volna az antiszemita tendenciák Franciaországban. Miután Marine Le Pen megbukott a választáson, ezért a francia zsidók döntő többsége továbbra sem gondolkodik az alijan.

A háború 62. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Sose kezdd te a harcot, de mindig te fejezd be!
Elcserélt életek c. film

 

21:30 – Közép-európai idő szerint szerda 8.00 órától nem szállít gázt Oroszország Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – közölte a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat.

20:30 – Dmitrij Kuleba külügyminiszter nyilatkozta a Facebook-oldalán  „Egy teljesen új szakaszba léptünk, amelyre két hónapja még senki sem gondolt. Egy olyan alapvetően új szakaszba léptünk, amiről még csak álmodni sem mert az ukrán fegyveres erők NATO-fegyverekbe való átadása, a NATO szabványának megfelelően. És ez már megtörténik.” 

19:25 – Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hosszú tárgyalóasztalnál azt mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy „a diplomáciai úton megállapodásra számít Ukrajnával”.

18:00 – Az ENSZ menekültügyi szervezete becslése szerint az év végéig több mint 8 millió ember hagyhatja el Ukrajnát a háború miatt. 

17:25 – Az orosz csapatok rakétacsapást mértek az odesszai térségre, megrongálva a Dnyeszter torkolatán átívelő hidat az Öbölben.

17:00 – Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnáról tárgyalt török ​​kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.

16:20 – Nagy Britannia  22 mentőautót és 40 tűzoltóautót adományozott felszereléssel Ukrajnának.

16:10 – Az ukrán energia üzletág vezetője szerint az év végéig felfüggeszthetik az orosz olajszállítást az EU-ba.

15:00 – Mariupolban és Donyeck régió más kerületeiben a fogyasztók több mint 30%-a le van választva az elektromos áramról, nem lehet helyreállítani az ellátást.

13:30 – Rubizsne település környékén, ahol a harcok folytatódnak, az orosz megszállók arra kényszerítik a nőket, hogy felderítsék az ukrán hadsereg elhelyezkedését, és azzal fenyegetőznek, hogy lelövik gyermekeiket.

12:50 – Lengyelország jóváhagyta első szankciólistáját, amelyen szerepel az orosz Gazprom, számos orosz és fehérorosz oligarcha – összesen 50 jogi személy és magánszemély. „A szankciók célja, hogy korlátozzák az ukrajnai háború finanszírozásának lehetőségeit a Lengyel Köztársaság területén működő gazdasági társaságok által. A szankciókról szóló törvény a Lengyelországban üzletet folytató oligarchákra vonatkozik” – áll a közleményben.

11:15 –  A moldovai kormány által el nem ismert „köztársaság” Transznisztria területén történt robbanások után gépkocsisorok alakultak ki a moldovai kormány által ellenőrzött területre.

10:55 – James Gippi, az Egyesült Királyság fegyveres erőiért felelős miniszter kijelentette, hogy Ukrajna „egészen legitim módon” támadhat meg oroszországi létesítményeket. „Teljesen törvényes, hogy Ukrajna mélyen Oroszország területére célozzon, hogy megzavarja a logisztikát, amely, ha nem zavarják meg, közvetlenül hozzájárulna az ukrán földön bekövetkezett halálesetekhez és mészárlásokhoz”.

10:00 – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország közvetett háborúban áll a NATO-val, amely fegyverszállítmányokkal segíti Ukrajnát.

08:35 – A Dnyeszteren túli belügyminisztérium arról számolt be, hogy április 26-án kora reggel a Grigoriopol kerületi Mayak faluban két robbanás történt. A robbanások után a két legerősebb rádióantenna üzemképtelenné vált. Mindkét adón az orosz rádió műsorát sugározták.

08:20 – Az orosz erők láthatóan megpróbálják körülvenni a jól megerősített ukrán állásokat Kelet-Ukrajnában. A jelentések szerint Kreminna városa elesett, Izyumtól délre pedig heves harcokról számoltak be, miközben az orosz csapatok északról és keletről próbálnak előrenyomulni Szlavjanszk és Kramatorszk városokba. Előző nap arról számoltak be, hogy Oroszország bizonyos területeken alig haladt előre, mióta Donbász teljes megszállására összpontosított, de kellő logisztika és harci támogatás nélkül Oroszország még nem ért el jelentős áttörést.

07:10 – Lavrov interjút adott az orosz első csatornának. A fő témák Ukrajna, a NATO és az Egyesült Államok voltak. Egy magas rangú orosz tisztviselő egy esetleges atomháborúról is nyilatkozott. Szerinte az atomháború veszélye valós, és ezt a veszélyt „nem lehet alábecsülni”.

07:00 – A brit hírszerzési adatok szerint az orosz invázió aláásta az ukrán mezőgazdasági termelést: Ukrajna idei gabonatermése a vetésterületek csökkenése miatt valószínűleg mintegy 20%-kal alacsonyabb lesz, mint 2021-ben.

Az éjszaka hírei:

  • Donyeck és Luhanszk megyében hat ellenséges támadást visszavertek, négy harckocsit, öt tüzérségi rendszert, tizenhárom egység páncélozott járművet, tizenöt egység gépjárművet, két üzemanyagtartályt és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg – áll az Fegyveres Erők Vezérkaraának közleményében.
  • A Herson régióban található Velyka Olekszandrivka környékén az ukrán hadsereg megsemmisített egy lőszerraktárt, és 70 oroszt megölt (a halottak pontos számát meghatározzák).
  • Donyeck és Tavriya irányban az oroszok az irányítópontokat közelebb helyezik a harcvonalhoz. Az ellenség aknavetőről, tüzérségről, rakéta-meghajtású gránátvetőről lő csapataink állásaira a teljes érintkezési vonal mentén.
  • Az oroszok hatalmas tüzet zúdítottak, és blokkolják az ukrán egységeket a mariupoli Azovstal üzem környékén.
  • Szlobozsanszkij irányban az orosz csapatok megerősíti a csapatcsoportokat, továbbra is részben blokkolják Harkovot, és tüzet zúdítanak az ukrán csapatok egységeire és a kritikus infrastruktúrára.

Fenyegeti-e az EU élelmiszer biztonságát egy elhúzódó háború?

Oroszország és Ukrajna globális szereplők a gabona exportban. A háború miatt az oroszok leállították a kivitelt, Ukrajna pedig szállítana, de nem nagyon tud hiszen Mariupol, ahol a legvéresebb harcok folynak, volt a fő export kikötő.

A közszolgálati Deutsche Welle nézett utána annak, hogy vajon az Európai Unióban lesz-e elég jóminőségű élelmiszer akkoris, ha a háború hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhat – ahogy erre Ursula von der Leyen asszony is célzott nemrégiben.

Oroszország és Ukrajna adja a világ búza exportjának 29%-át, kukorica kivitelének
19%-át. Napraforgó olajból ez 78%!

Az áremelkedés már a háborús hírek hallatán is megindult, de amióta Putyin elindította az orosz csapatokat Ukrajnába, az árak az egekbe szöktek. A FAO még sosem tapasztalt ilyen drámai mértékű áremelkedést amióta a globális piac árairól jelentést tesz közzé 1990 óta.

Az Európai Unióban az élelmiszer, alkohol és dohány árak 4,1%-al nőttek februárban. Januárban az áremelkedés még „csak” 3,5% volt. Félő, hogy az áremelkedés üteme felgyorsul.

Európában ez a fő veszély, nem az élelmiszer hiánya.

„A szegény országokban fenyegeti az ukrajnai háború az élelmiszer biztonságot. Főként azokban a közel-keleti és afrikai országokban, amelyek eddig Ukrajnából importálták a gabonát” – mondja Ariel Brunner szakértő (Bird Life Europe and Central Asia) a Deutsche Wellenek.

„Kínálati sokk következik méghozzá a közeljövőben. Fontos, hogy ezt észrevegye minden döntéshozó” – hangsúlyozza a szakértő.

Élelmiszer kereskedelem-gyors változásokkal

Az Európai Unió agrár kereskedelmében Oroszország nem töltött be túlságosan fontos szerepet a háború előtt sem. Az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export 3,7%-a irányult Oroszországba, az import 1,4%-a érkezett onnan. Ukrajna viszont annál jelentősebb kereskedelmi partnere volt az Európai Uniónak: a gabona import 36%-a érkezett onnan, az olajos magvak 16%-a. Tavaly az Európai Unió tagállamai több 3 milliárd euró értékben szállítottak mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket Ukrajnába. A brüsszeli bizottság szerint a piacok gyors változása viszonylag könnyen megoldható. A brüsszeli bizottság támogatni kívánja az uniós gazdákat, hogy a jövőben több gabonát és olajos magvat tudjanak a piacra szállítani.

A probléma nem ezzel van hanem az árakkal. Finnországban egy farmer így vázolta fel a helyzetet: „Az Európai Unió nettó exportőr mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekből, Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt elszabadultak az árak ebben a szektorban is. Ehhez jön még az energia árrobbanás, amely szintén növeli az agrár szféra költségeit.”

Mindez nagy csapás lehet az Európai Unió szegényebb régióira nézve. Magyarország jórésze ebben a kategóriában van az Európai Unióban.

Brüsszel segíteni szeretne a szegény afrikai országoknak is az élelmiszer válságban, ezért az export egy részét most oda irányítják át.

Az uniós biztos, aki a válság menedzselésért felel Brüsszelben, elmondta: „a legsebezhezhetőbbek a szegények, akik már eddig is alig tudták megfizetni az élelmiszerek árát Afrikában és a Közel Keleten. Oroszország Ukrajna elleni agressziója az egész globális élelmezési rendszert nehéz helyzetbe hozza. Sürgős akcióra van szükség!” – hangsúlyozza Janez Lenarcic.

Ébresztő az uniós mezőgazdaságnak

Az Ukrajnában folyó háború miatt hiány és áremelkedés következett be a műtrágya piacon.   Emiatt már sok helyen tüntettek is a parasztgazdák. Görögországban és Franciaországban állami illetve uniós támogatást kérnek a gazdák a műtrágya hiány enyhítésére. Brüsszel máris lépett, és közölte: a gazdák az eddiginél nagyobb támogatást kapnak, hogy meg tudjanak birkózni a növekvő műtrágya és energia költségekkel. A baj az, hogy már a háború előtt is gyorsan emelkedtek ezek a költségek vagyis nem konjunktúrális hatásról van szó.

Az egyik legnagyobb mezőgazdasági lobbi az Európai Unióban a Copa Cogeca. Ennek a főtitkára így összegezte a helyzetet: „nagyot nőttek az árak a műtrágya és energia piacokon már a háború előtt is. Drágább lett a munkaerő. Ez megdrágítja a mezőgazdasági termelést, de nagyon nehéz tovább hárítani a költségeket a kereskedelemre és a fogyasztókra” – nyilatkozta Pekka Personen főtitkár.

Mitől süllyedt el a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajója?

A Moszkva vesztét vihar okozta állítják az oroszok. A szakértők szerint az orosz csatahajó súlypontja túlságosan magasan van, ezért könnyen borulhat. Ukrán rakétatalálat érte az orosz zászlóshajót – állítják az ukránok. Az oroszok mindenesetre csapást mértek arra a hadiüzemre, amely ezeket az ukrán Neptun rakétákat gyártja.

A londoni Times egy harmadik verzióval szolgál: amerikai kémgép, melyet rakétákkal is fel lehet szerelni, süllyeszthette el az orosz zászlóshajót. Austin amerikai hadügyminiszter sosem titkolta, hogy megosztják a katonai hírszerzés információit az ukránokkal szinte azonnal. Most az történhetett, hogy az ukránok megkapták a pontos helymeghatározást az amerikaiaktól, és rakétákkal támadták a Moszkvát.

Az amerikai kémgép élőben figyelte az akciót, és nem kizárt, hogy maga is kilőtt rakétákat. Biztos ami biztos.

Mit lehet tudni az amerikai kémgépről?

A londoni Times szerint a Boeing P8 Poseidon Szicíliából szállt fel a kérdéses napon. A pozícióját utoljára az ukrán-román határtól húsz kilométerre rögzítették. Akkor körülbelül 100 kilométerre lehetett a Moszkva csatahajótól. Ezt követően az amerikai kémgép eltűnt a képernyőkről. Rövid időre ismét visszatért a képernyőre 18.23-kor de akkor már valahol Románia fölött, majd megint eltűnt. 19.24-kor újra feltűnt a képernyőn Románia felett, és visszarepült támaszpontjára Szicíliában. A Facebookon először 20.42-kor jelezték, hogy csapás érte a Moszkva csatahajót. Amely azután nagyon gyorsan elsüllyedt. Az oroszok azt állítják, hogy az összes matrózt kimentették, de a nyugati hírszerző szolgálatok ebben kételkednek.

Biden nem megy Kijevbe

Zelenszkij elnök meghívta Ukrajnába Joe Bident, aki közölte, hogy tanulmányozza az utazás lehetőségét. Washingtoni források szerint az elnök úgy döntött, hogy nem kockáztat, mert az oroszok reakciója kiszámíthatatlan. A New York-i Bloomberg úgy értesült, hogy Putyin közvetlen környezetében is mind többen bírálják az Ukrajnában folyó háborút. Ennek ellenére a hírszerzői jelentések megegyeznek abban, hogy Putyin kitart, ha nem is eredeti terve mellett, amely Ukrajna teljes leigázását jelentette volna, hanem egy B terv mellett, amely Kelet Ukrajna megszerzésére irányul. Ezért nevezte ki a Szíriában sikeres Dvornyikov hadseregtábornokot az orosz csapatok élére Ukrajnában.

Putyin fegyelmet tart a saját családjában is. Egyik lánya, Maria, külföldön akarta megünnepelni a születésnapját egy „baráti országban” feltehetően Törökországban. Putyin megtiltotta az utazást. A brit hírszerzés szerint az orosz elnök attól tartott, hogy lánya nem tér vissza Oroszországba a születésnapi ünnepségről.

A háború 54. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

„… aki közvetlen és valóságos veszélyben saját biztonságára gondol, az a döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelést, de ha kéri a leszerelést, akkor már nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető.”
Joseph Heller

 

11:30 – Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Mariupol sorsa vörös vonallá válhat a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokon.

10:25 – Ausztria valószínűleg néhány év múlva lesz képes lemondani az orosz földgázról – az ország 80%-ban az orosz gáztól függ, így „ma, holnap lehetetlen”. – mondta Karl Nehammer osztrák kancellár az NBC-nek.

09:20 – A regionális katonai igazgatás szerint legalább 6 embert öltek meg orosz rakéták Lvivben. A mentés jelenleg is folyamatban van, jelenleg 6 halottról és 8 sérültről tudnak . Egy gyermek is van az áldozatok között.

09:00 – Több orosz rakéta, amelyek reggel Lvivot lőtték, vasúti létesítmények közelében robbant. 

08:15 – A legfrissebb adatok szerint 24-en megsérültek és öten meghaltak Harkiv régióban az elmúlt 24 órában, ahol egész éjszaka ágyuzások hangja hallatszott. 

07:45 – Brit hírszerzési információk szerinz Mariupol védőinek kitartó ellenállása minden hadműveleti területen problémákat okoz az orosz csapatoknak. A titkosszolgálat megjegyzi, hogy a Kreml fellépési módszerei Mariupolban, a polgári infrastruktúra és a lakóházak ágyúzása megegyeznek azzal, amit az orosz katonaság tett Szíriában és a második csecsen háborúban alkalmazott – „annak ellenére, hogy az orosz védelmi minisztérium február 24-én kijelentette, hogy Oroszország nem fog csapást mérni városokra és a polgári lakosságra”.

06:55 – Az orosz hadsereg április 18-án, hétfőn reggel öt célzott rakétát lőtt ki Lviv (Lemberg) felé, a következmények tisztázása folyamatban van. 

03:00 – Április 16-án, a háború kezdete óta először többen érkeztek be Ukrajnába Lengyelországból, mint ahányan távoztak – jelentette a lengyel határőrség.

01:00 – A luhanszki Adminisztráció vezetője felszólította a régió lakosait, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget életükért, és hagyják el azt a területet, ahol a harcok zajlanak.

00:05 – Civilek, köztük nők és gyerekek rejtőznek víz és élelem nélkül  az orosz csapatok által körbezárt mariupoli Azovstal üzem területén. 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK