Kezdőlap Címkék Orosz beavatkozás

Címke: orosz beavatkozás

EP-választás: oroszbarát „hasznos idióták” befolyásolnak

Holnaptól rendezik az EP-választást az unióban. Oroszország inkább Nyugat-ellenes kampányt folytat, de helyi „hasznos idiótákkal” befolyásolhatja a választás eredményét. Nálunk inkább az EU a célpont.

Csütörtöktől vasárnap estig tartják a 28 európai uniós tagállamban az európai parlamenti választást. Az eddig inkább szatírába hajló Brexit folyamatos elhúzódása nyomán a szigetország kénytelen megtartani a választást, bár abban bíznak, hogy be se kell ülniük az EP-be, mert mégis sikerül már júniusban kilépniük. Ők mindenesetre az első napon, 23-án letudják a szavazást.

Megvannak az eszközei Moszkvának

Ezt az EP-választást is végigkíséri az orosz beavatkozás hamis hírekkel és manipulációkkal. A Political Capital (PC) és partnerei a Friedrich-Naumann-Stiftung támogatásával vizsgálják az orosz beavatkozási kísérleteket a V4 országaiban. Ezzel foglalkozó tanulmányuk elsődleges megállapítása az, hogy az EU és az EP-választások kétségkívül a Kreml befolyásolási kísérleteinek célpontjai lehetnek, és Moszkvának mind az indítéka, mind az eszközei megvannak arra, hogy befolyásolja a 2019-es EP-választásokat, ezzel javítva saját érdekeinek képviseletét az uniós döntéshozatalban.

A PC leszögezi azt is, hogy

ez annál hatékonyabb, ha oroszbarát kormányok egy csoportja befolyásolja az Európai Tanácsot,

(az állam- és kormányfők testülete) munkáját. Moszkvának előnyére válhat, ha felerősíti saját hangját az EP-ben és azt az illúziót kelti, hogy komoly kihatása volt a voksolás eredményére.

Az EU csak másodlagos célpont

Az orosz hatalom elsődleges célja a Nyugat gyengítése, egyes Kreml-barát üzenetek (például hogy az Egyesült Államok az EU-t használja más országok irányítására, vagy hogy a CIA áll az Euromajdan mögött) értő fülekre találhatnak egyes tagállamok lakosságának körében. Az EP-választások kiváló alkalmat teremtenek e magyarázatok terjesztésére, de ennek konkrét hatását lehetetlen lesz pontosan megmérni.

A Kreml által finanszírozott média (RT, korábbi nevén Russia Today, Sputnik) alapvetően a Nyugat (az Egyesült Államok, NATO) hiteltelenítésén dolgozik, néhány esetben anélkül, hogy egyáltalán említené Oroszországot. Az RT és a Sputnik angol nyelvű változatán talált magyarázatok néha figyelemre méltóan egységesek, ami arra utal, hogy egy-egy kulcsfontosságú orosz érdeket (például Venezuelát) érintő témában a Kreml igyekszik meggyőzni a hallgatóságot saját igazáról.

A Kreml tehát az EP-választással szemben bizonyos fokú érdektelenséget mutat. Ennek oka az, hogy az orosz finanszírozású médiumok közvetlen támadásainak többsége az Egyesült Államok és a NATO ellen irányul, nem az Európai Unió ellen – fogalmaz a PC jelentése. Mikor azonban az RT és a Sputnik mégis foglalkozik uniós témákkal, szinte kizárólagosan EU-ellenes szereplők nézeteit terjesztik.

De van kivétel

A helyi portálok kedvenc témakörei változatosak:

a magyar dezinformációs portálok leginkább az EU-ra összpontosítanak,

míg a cseh alternatív médiatér, hasonlóan az RT és a Sputnik riportjaihoz, inkább általános Nyugat-ellenes üzeneteket fogalmaz meg. Van azonban, ahol összetalálkozik az orosz érdek és egyes belpolitikai törekvések.

Az orosz döntéshozók célja az unió gyengítése és egységének megbontása, hogy nagyobb befolyást nyerjenek a blokk belügyei felett, míg

egyes belső uniós szereplők hasonló célokat akarnak elérni politikai, ideológiai okokból.

Ez az egybeesés vezet a Kreml által pénzelt médiumok és a helyi dezinformációs portálok narratíváinak közeledéséhez. Neveket nem említ a PC, de aligha tévedünk, ha például a magyar kormány EU-ellenes kampányára gondolnak.

Összejátszás kívül-belül

Az általános Nyugat-ellenes manipulációban az európaiak általános politikai orientációját megváltoztatni kívánó tevékenységként tekinthetünk. Ennek

hatása lehet az EP-választások eredményére is: a Nyugat-ellenes narratívák szintén az euroszkeptikus erők üzeneteit közvetítik,

például hogy ők az egyetlen megoldás az Oroszország elleni háború elkerülésére.

A PC-ben arra a következtetésre jutnak, hogy az említett külső-belső összejátszás, az orosz narratívák jelenléte az euroszkeptikus szereplők üzeneteiben számottevően növeli a Kreml európai elérését. Moszkva és az euroszkeptikus erők között van egyfajta kétoldalú magyarázatmegosztás. Míg a hivatalos, félhivatalos Kreml-párti média befolyásolhatja a helyi oroszbarát szereplők üzeneteit, addig a helyi szereplők látásmódja hozzájárulhat a Kreml hivatalos retorikájához, például nyilatkozataikon keresztül.

Összességében tehát kijelenthető, hogy az európai Kreml-barát, euroszkeptikus erők – akiknek többsége a PC szerint

inkább tekinthető „hasznos idiótának”, mintsem orosz ügynöknek

– sokkal fontosabb szerepet játszanak az Európai Unión belül az oroszbarát üzenetek terjesztésében, mint maga a Kreml. Moszkva ezzel teljes mértékben elégedett lehet, mivel narratívái így nemcsak hogy elérik az európai lakosságot, hanem ily módon még nagyobb is lehet a hatásuk.

Orbán ma is meglátogatja Putyint

Immár kilencedszer találkozik Orbán Viktor miniszterelnökként Vlagyimir Putyinnal, ezúttal ismét Moszkvában. Hivatalosan a paksi bővítés és Magyarország gázellátása szerepelnek a napirendben – de az biztos, hogy több más témáról is szó lesz.

„Önök bizonyára tudják, hogy Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ennek az a formája, hogy

minden évben egyszer áttekintjük a legmagasabb szinten az orosz-magyar kapcsolatok állását”

– ezt mondta Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tavalyi, budapesti látogatásakor.

A két politikus között az évenkénti találkozók nem ekkor kezdődtek. Orbán 2009-ben, még ellenzéki vezérként találkozott Szentpétervárról Putyinnal. Ezt követte két üzletember titkos útja Moszkvába: őket nem Putyin fogadta, hanem üzleti ügyekről tárgyaltak, de találkoztak a titkosszolgálat vezetőjével is. Mindezt a Direkt36 oknyomozói újságírói derítették fel.

Ez a két üzletember az Orbánhoz akkor még nagyon közel álló Simicska Lajos és Nyerges Zsolt volt. 2010-ben aztán Orbán már miniszterelnökként járt Moszkvában Putyinnál. A Direkt36 szerint saját környezetének azzal magyarázta az oroszokhoz való közeledést, hogy így akart erősebb alkupozíciót Magyarországnak a nemzetközi színtéren, valamint gazdasági előnyöket is remélt tőle.

Azt is meg kell jegyezni, hogy

nem ő az első magyar miniszterelnök, aki próbál jóban lenni Putyinnal:

Gyurcsány Ferenc annak idején még a házában is fogadta az orosz elnököt, és megígérte, hogy támogatja egy új gázvezeték építését. Ezért aztán pont a Fidesz bírálta a leghangosabban.

De térjünk vissza az Orbán-Putyin találkozókhoz – ezek ugyanis hamarosan rendszeressé váltak. 2013 és 2014 januárjában Moszkvában, 2015 februárjában Budapesten, 2016 februárjában megint Moszkvában, majd tavaly februárban ismét Budapesten találkoztak.

Csakhogy közben változott a nemzetközi helyzet: a Krím 2014-es annektálása miatt ugyanis az USA és az Európai Unió is szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Így míg az első néhány találkozón főleg gazdasági kérdések voltak a középpontban, utána

Putyin számára szimbolikus jelentőségűek is voltak a találkozók:

megmutathatta, hogy őt az EU és a NATO egyik tagállamában is nagy tisztelettel fogadják.

Az oroszok közben terjesztették a dezinformációs kampányaikat a világban, beavatkoztak (többek között) az amerikai elnökválasztásba, Szíriában hatalmon tartották a tömeggyilkos, saját népe ellen ideggázt bevető Bassár el-Aszadot – Putyin viszont tavaly néhány hónapon belül másodszor is Magyarországra látogatott. Februári látogatásán ugyanis Orbán meghívta az itt rendezett augusztusi judo világbajnokságra is.

Idén sem a mostani lesz az első kétoldalú megbeszélésük: már találkoztak a foci vb kapcsán is. Orbán a vb elődöntőjét és döntőjét ment megnézni Oroszországba, és közben, ahogy Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök az MTI-ek elmondta, „a futballvébé megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt” Putyinnal, többek között szóba került a Török Áramlat gázvezeték és a paksi bővítés is.

Az orosz közmédia szerint Orbán azt is mondta Putyinnak:

a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai,

ha nem lennének a „kártékony szankciók”, amelyek veszteséget okoznak Magyarországnak.

A szankciók meghosszabbítását egyébként Orbán is többször elfogadta, ami jól mutatja azt a kettős játékot, amelyet az oroszokkal kapcsolatban is játszik.

Forrás: Facebook / Orbán Viktor

Egyrészt Magyarországon rendkívül erős az orosz befolyás: a Kremlinwatch, az European Values elemzőközpont egyik programja nemrég egy olyan jelentést adott ki, amelyben az orosz befolyásolási kísérletek elleni kormányzati fellépéseket értékelte. Eszerint az EU-ban Görögország és Ciprus után Magyarországon a legrosszabb a helyzet ebben a tekintetben.

A Kremlinwatch többek között azt vizsgálta, hogy az ország vezetése elismeri-e a fenyegetést, milyen lépéseket tesz ellene és ezeknek milyen eredményük van. Magyarországon viszont a jelentés szerint

a kormányzat nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot,

hiszen Orbán politikai céljait jól szolgálja, hogy az orosz kormány egész Európában támogatja a populista erőket.

Pedig hosszasan lehet sorolni a magyarországi orosz befolyást bizonyító tényeket.

Több olyan esetet is lehet például mondani, ahol más ajánlatok ellenére oroszok nyertek el jelentős megbízatásokat: ilyen a paksi bővítés és a hármas metró szerelvényeinek felújítása.

A magyar kormánypropagandából az orosz dezinformációs kampányok köszönnek vissza.

A legnagyobb orosz propagandaadó könnyen elérhető Magyarországon, ráadásul rendszeres hivatkozási forrásként szolgál a kormányhoz közeli propagandatermékeknek. Ahogy Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója nemrég a Független Hírügynökségnek fogalmazott: a magyar kormány azért nem küzd az orosz dezinformáció ellen, mert maga is terjeszti.

A Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta oknyomozó riportjából kiderült, hogy több, Putyinhoz közeli ember is magyar papírokat kapott a letelepedésikötvény-programban, többek között az orosz kémfőnök családja is

A Wall Street Journal pedig nemrég arról írt, hogy az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez.

A Direkt36 egy másik riportjából pedig az is kiderült, hogy a magyar kormány lelkesen asszisztál ahhoz, hogy Oroszország pénzügyi eszközökkel terjessze nemzetközi befolyását, a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül.

Ugyanakkor annak is vannak néha jelei, hogy a kormány próbál mást kommunikálni: a brüsszeli NATO-csúcson az állami tévének adott interjúban például Orbán azt mondta:

Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély.

Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon. Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.

Persze az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban. A Frontiers of Freedom amerikai intézet alelnöke, Radványi Miklós a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott: Egyéb érdekei mellett Orbán egyik fő célja, hogy egyfajta közvetítővé váljék Putyin és az EU, illetve Putyin és az USA között. „Arra vágyik, hogy olyan szerepet töltsön be, mint amilyent a rendszerváltás előtt Ausztria játszott.

Csak azt nem veszi észre, hogy a kutyának sincs erre szüksége.”

Ráadásul Európában Orbánt és politikáját gyakorlatilag már csak a populista szélsőjobboldal támogatja – vagyis azok a pártok, amelyek többségét az oroszbarát alakulatok közé lehet sorolni. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.

Orbán legújabb nagy barátja, Matteo Salvini pártjának például intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal, Salvini többször járt Oroszországban, a pártja által vezetett észak-olasz megyék közül több is elismerte a Krím-félsziget bekebelezését.

A Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlamentben is szinte

csak az oroszbarát szélsőjobboldal állt Orbán mellé.

Ugyanakkor, ahogy Radványi Miklós fogalmaz: ebbe az orosz kormány nem fog beleszólni, uniós belügynek tekinti. Persze, az is valószínű, hogy az orosz propaganda ezt a lehetőséget is felhasználja majd az EU gyengeségéről, megosztottságáról szóló üzenet alátámasztására.

Tehát bőven lesz miről tárgyalnia Putyinnak és Orbánnak. Az előzetes információk szerint egyébként a két fő téma Magyarország gázellátása és a paksi bővítés lehet.

Újabb amerikai szankciók az oroszok ellen

0

Az eddigi legsúlyosabb szankciókat lépteti életbe az Egyesült Államok Trump hivatalba lépése óta. Az orosz destabilizáló beavatkozások miatt 19 embert és öt szervezetet, köztük két titkosszolgálatot sújtanak.

A csütörtökön bejelentett szankciók érintik a szövetségi biztonsági szolgálatot és a GRU-t, a katonai hírszerzést. A 19 magánszemélyből 13 már rajta van az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozást vizsgáló Robert Mueller különleges ügyész listáján.

A büntetéssel sújtottak egyike Jevgenyij Prigozsin üzletember, aki

szentpétervári trollgyárával avatkozott be a választásba.

A bejelentést tevő pénzügyminisztérium közleményéből kiderül, hogy az elnökválasztás mellett az amerikai infrastruktúra, energetikai, nukleáris és vízügyi létesítmények, továbbá kereskedelmi vállalatok elleni orosz kibertámadások és Moszkva általános destabilizáló tettei vannak a kiváltó okok között. Az orosz akciók egyike a NotPetya nevű kibertámadás, amelyet az elnökválasztás idején indítottak.

A pénzügyminisztérium kilátásba helyezi, hogy az Egyesült Államok további büntetésekre készülnek orosz kormányzati tisztségviselők és oligarchák ellen „destabilizáló tevékenységük miatt”. Washington pedig folytatja nyomásgyakorlását Moszkvára Ukrajna destabilizálása és a Krím elfoglalása, valamint a korrupció és emberi jogi visszaélések miatt.

Tegnap Nagy-Britannia is szankciókat jelentett be Oroszország ellen, Szergej Szkripal megmérgezése miatt. Ezekről itt olvashat bővebben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK