Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Nem minden részletet vert nagydobra az MTI Putyin és Orbán tárgyalásáról

0

Fociról, energetikai beruházásokról és gazdasági együttműködésről beszéltek és szóba került a Török Áramlat, valamint a paksi atomerőmű is. Ezt közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI-vel, és e közlés nyomán ezt a tájékoztatás kapta a közélet híreire kíváncsi magyarországi nyilvánosság.

Pedig, volt ott más is. A 444 portálé az érdem, ők találták meg, hogy az orosz közmédia ennél részletesebben is beszámolt arról, miről tárgyalt a két ország vezetője.

Sok mindenről, amit Havasi Bertalan és a vele szövetséges MTI nem tartott fontosnak megosztani  a magyar emberekkel.

És most itt nem azt hiányoljuk, hogy Putyin elnök elmondta, mennyire jó futballistának tartja a magyar miniszterelnököt. Ez nyilván egy kötelező tiszteletkör, s ennek elhallgatását betudhatjuk a magyar miniszterelnökre jellemző és köztudott szerénységnek.

Azt azonban már nehezebb megmagyarázni, hogy Orbán az orosz közmédia szerint azt is mondta Putyinnak: még a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai, ha nem lennének, azok a kártékony szankciók, amelyek veszteséget okoznak Magyarországnak. Azokra a törvényekre gondolt Orbán Viktor, amelyek korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, és tiltják a fegyverek és bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

A szankciókat – amelyeket legutóbb két hete Orbán Viktor is aláírt – 2014 óta többször is meghosszabbították.

Orbán „tisztelgett” Putyinnál

Sajátos körülmények között tudhattuk meg, hogy a vasárnapi labdarúgó VB döntője előtt a magyar miniszterelnököt egy rövid megbeszélésen fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök is. A találkozóról kiadott közleményekből, ha lényeges dolgokat nem is, annyit biztosan ki lehetett olvasni, hogy Orbán Viktor „tisztelgett” az orosz államfőnél.

„A futball VB megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt egymással Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin” – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök amúgy meglehetősen szűkszavú sajtótitkára. Tájékoztatása szerint Orbán gratulált Putyinnak a VB megrendezéséhez, és biztosította Putyint, hogy Magyarország nagyra tartja az orosz kultúrát”.

A látogatásról kiadott hivatalos orosz fotókon a magyar oldalon Orbán Viktor mellett Csányi Sándor és a követség munkatársa látható, míg a másik oldalon Sergei Lavrov külügyminiszter, az elnöki tanácsadó Jury Ushakov és az Orosz-Magyar Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke, Veronika Skvortsova, egészségügyi miniszter is részt vett.

Ha találkozónak nem csupán egy „tisztelgő” látogatás lett volna a célja, akkor a magyar oldalon is „megfelelő szinten”, legalább helyettes államtitkárral kellett volna képviselni minket – kommentálta az elnök hivatalos, kremlin.ru oldalán megjelent fotót és a beszélgetésről kiadott jegyzőkönyvet neve elhallgatását kérő külügyi szakértőnk. – Csányi Sándor feltehetően nem csak az utazást biztosító magángép tulajdonosaként ülhetett be a találkozóra, inkább, mint a legnagyobb, Oroszországban is aktív magyar bank elnök-vezérigazgatója, valamint az orosz piacra is termelő mezőgazdasági nagyvállalkozások tulajdonosa léphetett be a helyiségbe. Ő abban volt érdekelt, hogy kezet foghasson az orosz vezetővel, tette hozzá.

A találkozóról megjelent kétoldalú közleményekben is fel lehet fedezni némi eltérést. Havasi sajtótitkár az MTI-t még arról is tájékoztatta, hogy a megbeszélésen szóba került a Török Áramlat gázvezeték, amely Orbán szerint Magyarországnak is kiemelten fontos. Emellett beszéltek a paksi atomerőmű építéséről, amiről kijelentették, hogy „minden a korábban kialakított mederben halad. Végül abban is megállapodtak, hogy szeptember 18-án újra találkoznak Moszkvában.”

Ezzel szemben a Kreml hivatalos oldalán a beszélgetés egyes részleteit is szó szerint idézik. Miután Putyin üdvözölte vendégét, így folytatta:

„Örülök, hogy megtartotta az ígéretét, és eljött a világbajnokság döntőjére. Nincs semmi meglepő ebben, hiszen mindannyian jól ismerjük, mint egy jó labdarúgót, aki szereti a labdarúgást. Remélem, élvezni fogja a mai mérkőzést. Természetesen örülök, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy beszéljek Önnel néhány aktuális kérdésről. Együttműködésünk sikeresen fejlődött. Tavaly a kölcsönös kereskedelem 25 százalékkal nőtt az adataink szerint, és az idei első három hónapban is ugyanazt a növekedést mutatta. Ennek eredményeképpen az orosz piacon dolgozó magyar partnereink bevételei is növekszenek. Az energiával és az atomenergiával foglalkozó főbb projektjeink a tervek szerint zajlanak. Észrevettem, hogy eredményes együttműködésünk van például a gyógyszeriparban, az egyik magyar vállalkozás az orosz piac 4 százalékát látja el termékeivel. Ez egy nagyon jó mutató. Sokat kell beszélnünk. Nagyon örülök, hogy látlak.” – fejezte be az orosz elnök.

Orbán Viktortól a következő mondatokat idézi az orosz hivatalos forrás:

„Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani a lehetőségért, hogy találkozhattunk. Gratulálok a csodálatos világbajnoksághoz és az esemény szakmai megszervezéséhez. Azok, akik nem tudtak részt venni, sajnálhatják, a magam részéről nagyon örülök, hogy itt lehetek. Életemben ez volt az első alkalom, hogy módom adódott két napot tölteni Szentpéterváron, és három napot Moszkvában. Csodálatos lehetőséget kaptam. Ez a két város az európai civilizáció gyémántja. Nem értem eléggé azokat, akik kíváncsian utaznak Budapestről Bécsbe, hogy meglátogassák a Bécsi Állami Operaházat, de nem akarják meglátogatni a Bolsojt, amely az európai kultúra gyöngyszeme. Természetesen mindkét város mély benyomást tett rám.

Volt egy politikai vonatkozása is a látogatásomnak: a NATO csúcstalálkozójára egyenesen Szentpétervárról utaztam el. Ami a kétoldalú kapcsolatainkat illeti, mi is úgy gondoljuk, hogy jól haladnak. Köszönöm, hogy elnök úr, ezt is megemlítette.

Őszintén szólva, ha nem lennének a szankciók, amelyek károkat okoznak, még gyorsabban haladhatnánk. Biztosíthatom Önt, elnök úr, hogy támogatjuk az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok normalizálását.”

Feltűnt, hogy Havasi sajtótitkár nem tett említést sem arról, hogy a találkozón a magyar miniszterelnök valamilyen formában szóba hozta volna a NATO csúcson tett látogatását, illetve hangsúlyozta volna a szankciókkal kapcsolatos, az uniós állásponttal „közel sem egyező” magyar véleményt. Az orosz fél pedig említést sem tett a Török Áramlat témájáról – jegyezte meg külügyi szakértőnk.

Ami a találkozó tényleges politikai súlyát jelzi: a Kreml honlapján egymás után tesznek említést Putyin elnök további találkozóiról. Ugyanabban a teremben, mintegy „futószalagon” tárgyal az orosz elnök a következő VB-t képviselő katari emírrel, Tamim bin Hamad Al Thanival és Kolinda Grabar-Kitarovicrel, Horvátország elnökével is.

Orbán újabb kézrázása

0

Ahogy sejteni lehetett a tegnapi Putyinnal folytatott találkozója után: ma megjelent egy újabb betű és az orosz elnökkel kezet rázó kép Orbán Facebook oldalán. A VAKÁCIÓ beteljesüléséhez még két betű – és ennek megfelelően két kép – hiányzik.

 

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. július 15., vasárnap

 

A képek arról próbálnak tanuskodni, hogy komoly prograemot bonyolít, amely után jöhet a megérdemelt pihenés.  Angela Merkel német kancellár, Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök, Donad Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel azok, akikkel eddig kezet rázott Orbán. Azt nem mondhatjuk, hogy tárgyalt is, hiszen például az amerikai elnökkel ez nem jött össze még a NATO csúcs farvizén sem.

A nap kérdése – Orbán Putyinnál

0

A diplomáciában szokatlan módon jelentették be Moszkvában a vasárnapi Putyin-Orbán találkozót, a külpolitikai szakértő szerint ez arra utal, hogy az orosz elnök magához rendelte a magyar miniszterelnököt. Vajon mi az igazság?

Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint milyen Putyin és Orbán viszonya?

Bréking nyúz, július 15. – Tudósítás a másik valóságból

0

Orbán Viktor igazán elemében van: tárgyalt Putyinnal, majd jelen lehetett a foci VB döntőjén, Moszkvában. Nyilatkozott is a Nemzeti Sportnak a horvát és a magyar fociról, no meg a Puskás Akadémiáról. Az alternatív valóság médiájában mára is jut sorosozás, migránsozás, odavágás – ezúttal a többi között a Figyelő ment neki egy igazán tekintélyes brit lapnak. Némi változatosságként Erdélybe kalauzol minket a Pesti Srácok, amelynek ez alkalmat kínált egy jó kis románozásra. Jó olvasást!

Origo/Nemzeti Sport – Orbán Viktor: azt várjuk horvátoktól, fordítsák meg a futballtörténelmet

Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal is a helyszínen, a moszkvai Luzsnyiki Stadionban nézi meg a labdarúgó-világbajnokság döntőjét. A Nemzeti Sportnak adott interjúban a kormányfő elárulja, hogy a döntőben is a horvátoknak szorít, és amondó, hogy a torna egyik legkisebb országának sikere nekünk, magyaroknak is reményt adhat.

„Igen, rokonszenvezek velük, egyrészt szomszédként összeköt bennünket a közös történelem, a közös futballmúlt. Tíz magyarból kilenc nekik szurkol, sokan utaznak most Horvátországba, hogy ott éljék át a döntőt” – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is elmondta, hogy a hét eleji brüsszeli NATO-csúcson azt tapasztalta, hogy a régió többi vezető politikusa is a horvátokkal van, nekik szurkol.

A horvátok sikerének egyik legfontosabb üzenete, hogy, ha nekik, a régió egy négy és fél milliós nemzetének sikerült eljutnia a vb-döntőig, akkor ez másnak sem lehetetlen.

„Mert a futballsiker mégiscsak a tehetségre épül.”

Nagy a lemaradásunk, de nem mozgunk más dimenzióban, senki nem tud olyan okot, olyan érvet mondani, ami lehetetlenné tenné, hogy a magyar futball utolérje a horvátot.

Amióta 2006-ban az MTK akadémiája után másodikként megalapítottam a Puskás Akadémiát, sok keserűség, csalódás ért, de akkor is úgy gondoltam, húsz évet rá kell szánnunk arra, hogy visszakerüljünk a futballban minket megillető helyre.”

Figyelő – Külföldi sajtóban ismételték régi hazugságaikat Soros emberei

Nem tetszik a The Independentnek Magyarország bevándorláspolitikája, ezért megszólaltatták az Amnesty International és a Helsinki Bizottság munkatársait, hogy elmondhassák szokásos sirámaikat.

A menetrendszerű unalom elkerülése végett – amit a Soros-hálózat operatív tisztjeinek megszokott panelei jelentenek – idézték Abdult is, egy Magyarországra tévedt “menekültet”.

A stílusosan, és semmiképp nem félrevezetően, csak a “független” nevet viselő sajtóorgánum egyvalamitől biztos nem függ: a helyes fogalomhasználattól. Az Independent Magyarországról szóló cikkének szövegében ugyanis tíz alkalommal szerepel a menekült szó, márpedig akik eljutnak Magyarország déli határaihoz, miután átvonultak egy rakás biztonságos országon, bajosan lehetnek menekültek. És akkor azt még jótékonyan elhallgattuk, hogy az Európát sújtó invázió nem politikai menekülteknek, hanem gazdasági bevándorlóknak “köszönhető”.

A cikk csúcspontján megszólal Abdul, egy afgán “menekült”, aki elmondja, hogy borzalmas megpróbáltatáson ment keresztül, mióta népvándorol, de Magyarország a legrosszabb, olyan elfogadhatatlanul bánnak itt velük. Ja, itt még komolyan veszik, hogy egy országnak határai vannak, amiken nem lehet csak úgy ki-be járkálni.

Az olyan történetekkel meg, amikor egy Abdul elmeséli, hogy megverték, bezárták stb., mindig jusson eszünkbe az a bevándorló, aki a sínek közé rántott egy anyát és gyermekét, miközben magát ütlegelte.

Pesti Srácok – Lábbal tiporja a nagyváradiak múlthoz való kötődését a román polgármester

A nagyváradi utcanevek magyarosításának megoldatlan kérdése mögött mély és szerteágazó, politikai és történelmi problémák húzódnak meg. Ilie Bolojan, a nagyváradi román polgármester nem csak figyelmen kívül hagyja, hanem meg nem történtként kezeli a Bihar megyei város nagyívű magyar múltját, pedig Nagyvárad történelmi és turisztikai jelentősége is magyar értékekben gyökeredzik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) eddig is voltak helyi önkormányzati képviselői, de ma ellenzékben vannak a Bihar megyei városban.

Azért, hogy a polgármester látványosan megalázza az RMDSZ-t, úgy döntött, a választásokon 5 százalékot sem kapó Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökét, Zatykó Gyulát tanácsadói pozícióba emelve alkalmazza a magyarságot érintő ügyek kézben tartására.

Ez az álca csak arra szolgál, hogy úgy tudja saját akaratát érvényesíteni a magyar ügyekben, mintha az a legkedvezőbb megoldás lenne a nagyváradi magyarság számára.

Szabó József, az RMDSZ politikusa és Borsi Balázs, a helyi “Reggeli Újság” című lap volt főszerkesztője segít az eligazodásban.

Trump: Én vagyok a legnépszerűbb republikánus elnök

0

Donald Trump megerősítette : indulni akar 2020-ban az elnökválasztáson. Az amerikai elnök a hétvégén ősei szülőföldjén Skóciában golfozott, miután a NATO csúcsértekezleten összeveszett szövetségeseivel, vérig sértette vendéglátóját, Theresa May brit miniszterelnököt, s készült a hétfői helsinki találkozójára Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump az elnöki gép fedélzetén nyilatkozott Piers Morgannak, a Daily Mail on Sunday sztár újságírójának.

Szerinte nincs senki a liberális demokrata táborban, aki eséllyel vehetné fel a harcot ellene 2020-ban. A demokrata jelölt 2016-ban Hillary Clinton volt, s ő hiába szerzett több szavazatot Trumpnál, a republikánus jelölt több államban győzött, és ezzel több elektorhoz jutott.

„Én vagyok a legnépszerűbb republikánus elnök” –állította szemrebbenés nélkül Trump.

A londoni bulvárlapban Abraham Lincolnhoz hasonlította magát, és azzal büszkélkedett, hogy sokkal népszerűbb nála. Megjegyzendő egyébként, hogy Lincoln az egyik legkevésbé népszerű republikánus elnök volt az Egyesült Államokban, mert polgárháborút viselt a déli államok ellen, egy déli színész lelőtte, de halála után a nemzeti egység szimbólumává vált. A sors iróniája, hogy Trump elsősorban azokban a déli államokban népszerű, amelyek a polgárháború idején Abraham Lincoln ellenségeinek számítottak.

A 72 éves Trump jelezte az újságírónak, hogy az egészségével lehetnek problémák, de politikai támogatottsága miatt egyáltalán nem aggódik.

Pedig volna miért: Mueller különleges ügyész 12 orosz kémet vádolt meg azzal, hogy beavatkoztak a választási kampányba 2016-ban Donald Trump érdekében. Az orosz informatikus kémek feltörték a Demokrata Párt adatbázisát, és ezzel hozzájárultak Trump választási győzelméhez.

Hillary Clinton a vereség után nyíltan megvádolta Oroszországot azzal, hogy őt gyengítve győzelemhez segítette Trumpot, akit Putyin valamilyen módon a markában tart.

Trump hétfőn találkozik Putyinnal Helsinkiben. Nagylelkű ajánlata van: ha Putyin ráveszi Iránt arra, hogy kivonja csapatait az Izraellel határos Szíriából, akkor Washington feloldja a szankciókat Oroszországgal szemben. Trump a javaslattal az amerikai zsidó közösség szimpátiáját igyekszik elnyerni. Novemberben ugyanis választásokat tartanak az Egyesült Államokban. A republikánusoknak minden egyes szavazatra szükségük lesz, hogy el ne veszítsék a többségüket a szenátusban és a képviselőházban. Ha ez megtörténne, akkor Trumpnak kínos kérdésekre kellene válaszolnia a múltját illetően. T

rump azonban a jövőbe tekint: 2024-ig akar a Fehér Házban lakni. Utána pedig szíve szerint a stafétabotot lányának Ivanka Trumpnak adná át, aki így az USA első elnökasszonya lehetne.

 

Trump az említett interjúban nem csak politikai terveiről beszélt, érintette a menekültkérdést is, s ennek kapcsán szóba hozta Magyarországot. Kifejtette, hogy szerinte a tömeges bevándorlás rossz hatással lesz Európára, majd hozzátette, hogy „Egyes országok nem vesznek át (bevándorlókat). Őket tényleg megrója emiatt az Európai Unió. Vessen pillantást példának okáért Magyarországra. Ők nem akarják azt tenni, amit a többi ország közül egyesek tettek. Most ez egy nagyon komoly dolog, humanitárius alapon kéne tenni valamit, de azért ez megváltoztatja Európát. Ez komoly mértékben megváltoztatja Európát” – mondta Trump

 

Orbán moszkvai útja

0

„Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre…” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Orbán szokatlan kijelentésére, hogy a NATO és Európa számára Oroszország jelenti az egyik legfőbb veszélyt, gyorsan megjött Moszkva válasza. Az orosz elnöki hivatal egyik alacsonyabb beosztású munkatársa jelentette be az eseményt, egyoldalúan, az összes diplomáciai szabály megszegve. A Reuters erről szóló jelentését olvasva mindenkiben az a benyomás erősödött meg, hogy a Kreml mintegy magához rendelte Orbánt. Hogy a színfalak mögött teljes egészében mi zajlik, ezt nehéz átlátni, de hogy a kapcsolatok eddigi menetét valami megakasztotta, azt biztosan jelzi a normálistól eltérő eljárás.

Arról tudni lehetett, hogy Orbán és Vlagyimir Putyin között a héten lezajlik majd egy találkozó, de ennek fontosságát igencsak leértékelte, hogy a világ abban a hitben élt: a bilaterális kapcsolatokban nincs érdembeni változás. Ráadásul – az elvárások szintjén – az „alkalom” is formálissá stilizálta a tervezett eszmecserét, minthogy a futball világbajnokság döntője szolgáltatott volna erre lehetőséget. Most azonban, hogy megtörtént a diplomáciai szokásokat felrúgó moszkvai bejelentés, okkal számíthatunk rá, hogy a miniszterelnök és az elnök találkozójáról sok minden elmondható lesz, kivéve azt, hogy protokolláris jellegű.

Mert minden ilyen közös programot komoly diplomáciai egyeztetés előz meg, melynek szokásos ügymenete a hírek szerint el is indult a magyar miniszterelnökség és az orosz nagykövetség között. Ezt általában egy kétoldalú bejelentés szokta követni, melyben az érintettek jelzik a magyar és az orosz szándékot, s adott esetben közlik a találkozó helyszínét és időpontját. Ha időközben valamilyen vis major adná elő magát, azt szigorúan a háttérben, diplomáciai csatornákon rendezi a két ország külügyi apparátusa.

Az is egy járható út lehetett volna, hogy – tekintettel a két politikai vezető 2009 óta szárba szökő kapcsolatára – Putyin felhívja Orbánt, s felveti neki aggályait. De mint láttuk nem ez történt. Az orosz fél egyrészt készakarva meg akarta alázni Orbánt, másrészt olyan helyzeti előnyt kívánt teremteni a maga számára, hogy a feltételeket később ő diktálhassa. Harmadrészt: példát kívánt statuálni a világ – és elsősorban az oroszok által fenyegetett Európa – számára a tekintetben, hogy mit lehet megtenni egy önmagára nagyhatalomként tekintő állammal, mint amilyen Oroszország, és mit nem.

Volt már erre példa. Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov főkén a balti államokkal szemben engedett meg magának korábban hasonló módszereket. Egészen addig, amíg bízhatott abban: Észtország, Lettország és részben Litvánia jelentős orosz kisebbsége, kormányukra gyakorolt belső nyomással kiszolgálja az orosz érdekeket. Ám mióta ezek az államok az Európai Unió tagjai lettek, az ottani orosz kisebbségek örömmel fedezték fel jogaik bővülését, s eszük ágában sincs ma már feláldozni a szerzett jogokat az orosz lojalitás oltárán. Nem mellesleg igencsak lehűtötte a kedélyeket az, hogy a balti államok igen gyorsan – és Moszkva számára végül is váratlanul – a NATO tagjai lettek.

Ám a mostani orosz közlés kevéssé barátságos formája – vagyis egyoldalúsága – a maga nemében egyedülálló, példátlan.

De a hírek szerint a magyar vezetés magatartása is az. Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre a miniszterelnöknek:

Megszűnt az a hitelválság, amellyel a magyar kormánynak akkor kellett szembesülnie, amikor gyorsan – és nagy titokban – letárgyalta a megállapodást Moszkvával.

Orbán az utóbbi időben egyre nagyobb nyűgnek érzi az orosz feltételeket, amelyek ráadásul megkötik a kezét, hogy a befolyó hitelkeretet a saját elképzelései és céljai szerint költhesse el.

Végül, de nem utolsó sorban a magyar kormányt az iparkamara és saját szakértői is figyelmeztették: képtelen lesz teljesíteni a megállapodás azon részét, hogy a paksi beruházás 40 százaléka önerőből teljesüljön. Ehhez nincsenek meg a források, elsősorban technológiai téren, de szakértelemben sem.

Minderről már egy ideje tudni lehet. Miért ne épp Moszkva lenne igen jól informálva a kormány szándékairól, elvégre Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta lényegében nagyvonalúan elnézte azt, hogy az orosz hírszerzés olyan szabadon tevékenykedjen Magyarország területén, mint egyetlen más kelet-európai országban sem. Emiatt Putyin tulajdonképpen okkal tekinthetett úgy Orbánra, mint egy vazallus ország első emberére.

Viktor és Vlagyimir – két férfi, egy eset

Ma találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktorral. Hogy miről beszélnek, még nem tudjuk, és nagy valószínűséggel később sem fogjuk megtudni. Azt fogjuk tudni, amit tudatni fognak Magyarországgal, Oroszországgal és a világgal.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Annyi biztos, hogy szeptemberben megint találkoznak, mert rendszeressé vált már, hogy évente kétszer is összejönnek. Magyarország kis ország, de Putyinnak fontos, mert Európa közepén van és az Európai Unió tagja. Putyinnak fontos az Európai Unió, ezért Orbánnak is fontos, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. Hiába a Brüsszel-ellenes retorika, hogy nem leszünk gyarmat, meg hogy állítsuk meg Brüsszelt, Orbánnak esze ágában sincs kilépni. Nemcsak a fejlesztési pénzek miatt, amelyek meglehetősen nagy mennyiségben és többnyire ellenőrizetlenül özönlenek Magyarországra, hanem az oroszok díjaznák ezt, akiknek csak addig érdekes Magyarország, ameddig az EU tagja. Ebbe még az is belefér, amit Orbán a minap mondott. Hogy kétféle veszély fenyegeti Európát, keletről Oroszország, délről a terrorizmus.

Putyin csak röhög azon, ha Orbán veszélynek nevezi, neki elég az, ha tudja, hogy az intéző úr teszi a dolgát. Rombolja Európát, miközben saját birtokát vasmarokkal tartja kézben. Lehetne persze keményebb is, gondolja Putyin, olyan, mint mi, odahaza Moszkvában, de a magyaroknak egyelőre ennyi is elég. Nem kell senkit lelőni, elég néhány kirakatper, tanulnak ezek abból is.

Jó helytartónak tartja a gazda az intézőt, bár van néhány dolog, ami miatt ráncolja a homlokát. A paksi beruházás ügye például lassabban halad, mint ahogyan szeretné. Sok az okoskodás, jogszabály. És a felújított orosz metrókocsikkal is sok a baj. Pedig, a gazda szerint jó kis szerelvények azok, olyanok, mint újkorukban. Lehet, hogy még most is újak.

Amúgy meg tetszett a gazdának, amit legutóbb Magyarországon látott. A sajtó például már majdnem teljesen meg van zabolázva, a vidéki lapokat is szépen megfegyelmezték, mindenki tudja és teszi a dolgát. A néhány megmaradt szabad sziget is a mi tenyerünkből eszik.

Jól végzi a munkáját az intéző úr, talán még meg is jutalmazza a gazda. Pedig, nem szokott ő jutalmazni senkit. Nála az a jutalom, ha nem büntet. Amúgy meg, merne csak ugrálni az intéző úr, rögtön előkerülne néhány dokument a gazda zsebéből. Terhelő, ahogyan Magyarországon mondják. Bankszámlákról, bármiről, de ennek még nem jött el az ideje. Ha az intéző úr megbízhatóan végzi a dolgát, talán soha nem is kerülnek elő ezek a dokumentek. És akkor azok a csúnya pletykák sem igazolódnak be, amelyek az intéző úrral kapcsolatban időről időre felbukkannak a még megmaradt független sajtóban.

Oroszország erős, a birodalmi lépegető hatalma félelmetes. Magyarország viszont biztonságos, Budapest szép.

Van ott folyó és földje jó.

Egy hét – Magyar futballsikerek a világbajnokságon

Ez a hét a magyar futballsikerek jegyében telt el. Igaz, nem vagyunk ott a világbajnokságon, de nekünk nem is kell ott lennünk ahhoz, ha valahol győzni akarunk. Márpedig mindig győzni akarunk, mert mi erre vagyunk teremtve. Heti összefoglaló.

Igaz, egyelőre a stadionokkal nem túlságosan jól Horvátország  labdarúgó válogatottja menetel, de ezt is a mi nevükben teszik, ha gólt rúgnak helyettünk rúgják. Nem kisebb futballszakértőtől tudjuk ezt, mint Orbán Viktor miniszterelnöktől, aki a NATO csúcson – ahol nem mellesleg többször is Trump amerikai elnök közelében fotóztatta magát – a következőket mondta: „Magyarország mindig a Duna menti futballkultúra része volt, ezért a horvátok sikere persze a horvátoké, de egy kicsit úgy érezzük, hogy abban mi is benne vagyunk, hiszen ez a régió dicsősége is”.

Vagyis, ha Modric, vagy valamelyik társa gólt rúg horvát színekben, akkor azt a gólt egy kicsit mi rúgtuk. És ez így van rendjén, nem azért építettük azokat a bazi nagy stadionokat, hogy aztán ne osztozzunk a horvátok dicsőségében.

És a klubcsapataink is igen jól szerepelnek a nemzetközi porondon. Mind a négy csapatunk még versenyben van, igaz, a jövő heti visszavágók után ez már nem lesz így. A Vidi (és ez most nem becézés, a szurkolók nagy bánatára így hívják egy ideje a Videotont) és a Ferencváros döntetlent játszott, a Budapest Honvéd és az Újpest kikapott.

Ha van olyan ember, akit a részletek is érdekelnek, azok kedvéért elmondjuk: csütörtökön este a Ferencváros hazai pályán 1-1-es döntetlent játszott az izraeli Makkabi Tel-Aviv csapatával, visszavágó egy hét múlva, nem túlságosan vérmes esélyekkel. Az Újpest Bakuban játszott és egygólos előnyről végül 3-1-re kikapott az azeri Neftcitől. A Budapest Honvéd szerdán 2-1-re kikapott a macedón Rabotnicki Szkopje otthonában, a legesélyesebbnek a bajnok Vidi FC látszik, amely még kedd este játszott 1-1-es döntetlent a luxemburgi Dudelange otthonában. A BL főtáblára kerüléshez a székesfehérváriaknak négy párharcot kellene megnyerniük.

Amúgy 28 éve fordult elő utoljára, hogy a négy, nemzetközi kupában szereplő magyar csapat közül egyik sem tudta megnyerni a selejtező első mérkőzését, igaz, akkor nem luxemburgi ellenféllel, hanem például a fénykorát élő Maradonával felálló Milan volt az egyik ellenfél.

Ezzel együtt elmondhatjuk, hogy jó úton haladunk. Épülnek az újabb stadionok, hamarosan a Puskásról létesítmény is elkészül, ha tartani tudjuk a tempót, és ilyen ütemben fejlődik a magyar futball, akkor jövőre még az is előfordulhat, hogy nemcsak Horvátország, de a velünk ugyancsak baráti viszonyban lévő Lengyelország is világbajnoki döntőt játszhat. Sőt, ha jól viselkednek, még a bolgároknak is van erre esélyük, Magyarországon kívül ugyanis Bulgária volt ez egyetlen uniós ország amely képviseltette magát Erdogan török elnök beiktatásán.

A magyar fölény egyébként a török fővárosban is megmutatkozott, mégpedig azáltal, hogy nem is egy, hanem két Orbán jelent meg az ünnepélyes beiktatáson, majd az azt követő fogadáson. A magyar miniszterelnök ugyanis Gáspár fiát is magéval vitte. Utóbbiról ugyan nem lehet tudni, hogy milyen minőségben vett részt a ceremónián, feltehető, hogy nem a hamarosan országos hálózattal rendelkező Felház nevű egyház vezetőjeként domborított az Erdogan tiszteletére összegyűlt vendégseregben.

Más fontos dolog szerencsére nem történt Magyarországon, a parlamenti ellenzék – a DK kivételével – megszavazta, hogy az országgyűlési képviselők a minimálbér háromszorosát, hozzávetőlegesen havi 900 ezer forintot vihessenek haza. Mondhatnánk erre, amit Józsi bácsi szokott mondani a kocsmában  Dunarettentőn: ne azt nézzük, hogy mennyit keresnek, hanem a kezüket figyeljük inkább, vagyis azt, hogy mennyit találnak.

Netanjahu az izraeli történelmet árulja el

0

Orbán Viktor jövő heti jeruzsálemi látogatása előtt azt írja a Washington Post, hogy az antiszemitizmus nem zavarja Benjamin Netanjahut, ha az a szövetségesei felől érkezik. Az izraeli kormányfő ezért törleszkedik Orbán Viktorhoz, és ilyen megfontolásokból lép túl a lengyel holokauszt-törvényen.

Olyannyira, hogy a múlt hónap végén megállapodást írt alá Varsóval, és a szerződés feloldja a lengyeleket az alól a szerep alól, amelyet a zsidók kiirtásában töltöttek be a 2. világháború végén. De idetartozik az is, amikor a politikus tavaly beszállt a magyar kormánypropagandába Soros György ellen, pedig a kampány csöpögött az antiszemitizmustól és idegengyűlölettől.

Orbán, aki dicsérte Horthyt, nem csupán zsidóellenes összeesküvés elméleteket terjeszt, politikája egyúttal a melegek és a menekültek ellen is irányul. Utóbbi szöges ellentétben áll a holokauszt tanulságaival, de azzal is, hogy Izrael korábban a térség LGBT-közösségének liberális otthonaként határozta meg magát.

Netanjahu már jó 8 éve hatalmon van, mégis úgy tesz, mintha bármelyik pillanatban megbukhatna. A jelek szerint csakis a saját érdekeit követi, és ebbe belefér az is, hogy szélsőjobbos európai kormányokkal álljon össze. Amikor összeszűri a levet az olyanokkal, mint a magyar és a lengyel kormány, lényegében az izraeli történelem nagy darabjait árulja ki. Cserében a másik fél nem bírálja országát az emberi jogok megsértéséért. És ha Magyarország kulcsfontosságú szövetséges lehet neki, akkor meg lehet feledkezni a nyilvánvalóan antiszemita kirohanásokról Soros ellen. Persze ez nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök cionista alapon zsidóellenes volna, de ettől még elősegítheti a zsidók elleni gyűlöletet, a maga javára aknázhatja ki a holokauszt emlékét. Például úgy, hogy antiszemitizmussal vádolja meg azokat, akik szóvá merik tenni Izrael emberi jogi politikáját. Egyébiránt a holokauszt tanulságai közé az is beletartozik, hogy véget kell vetni az antiszemitizmusnak.

Washington Post/Szelestey Lajos

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!