Kezdőlap Címkék Opera

Címke: opera

Orosz opera törölte Netrebko meghívását, mert az énekesnő elítélte Putyin háborúját

Az Ukrajnában született orosz opera énekesnő, aki jelenleg Bécsben él, azt követően ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót, hogy a New York-i Metropolitan és több más operaház jelezte: addig nem tartanak igényt a fellépésére amíg nem foglal állást a háború ügyében, amely saját hazájában folyik.

Anna Netrebko, aki korábban jó kapcsolatot ápolt Putyin elnökkel, sokáig habozott, de végül elítélte az orosz agressziót. Nem késett a válasz Oroszországból: Novoszibirszk városának operaháza közölte, hogy nem tart igényt a világhírű orosz énekesnő szereplésére. Anna Netrebko június másodikán lépett volna fel Oroszország harmadik legnépesebb városában Szibériában.

Mit gondolnak a háborúról Oroszországban?

Biztosak vagyunk benne, hogy az igazság a mi oldalunkon van – írja a novoszibirszki operaház közleménye.

„Anna Netrebko számára nyilvánvalóan fontosabb a nemzetközi szereplés mint a Haza sorsa! Országunk gazdag a tehetségekben, és könnyen megtaláljuk majd a tegnapi sztárok utódait.”

Netrebko pálfordulása különösen fájhat Putyinnak hiszen az énekesnő pontosan azok közé a kelet ukrajnai oroszok közé tartozik, akiknek „a felszabadítására” érkeztek az orosz tankok Ukrajnába. Putyin várakozása ellenére sehol sem fogadták virággal az orosz tankokat, melyek közül nagyon sokat kilőttek Ukrajnában.

Az orosz lakosság 87%-át nyugtalanítja „a különleges hadművelet” ahogy a háborút Oroszországban nevezik. A megkérdezettek többsége helyesli ugyan Putyin céljait, de aggasztja őket a túlságosan magas ár. Mindenekelőtt a száguldó infláció és a rubel érték vesztése.

A BBC szerint az orosz közvélemény többsége támogatja Putyin háborúját jelentős részben azért, mert a hatalom szinte teljesen monopolizálja a hírszolgáltatást. Ez a szovjet időket idézi. Valószínű azonban, hogy a fiatalabb generációk az interneten tájékozódnak, és ott csekély angol tudással is egészen eltérő információkhoz lehet jutni.

Putyin = Hitler

Az akarat diadala című náci propaganda film jutott sokak eszébe amikor megnézték Putyin performanszát a Luzsnyiki stadionban. A putyini propaganda abban is utánozza Goebbels információs rendszerét, hogy „az igazság ismétlés kérdése.” A hazafias propaganda hazugságai így sok ember számára elfogadhatóvá válnak. Ráadásul az orosz propaganda nem annyira a direkt hazugságra épít hanem az elhallgatásra. Nem beszélnek a háborúról, nincsenek képek a városok ostromáról Ukrajnában. A tömeges menekülés sem téma a szigorúan ellenőrzött orosz sajtóban.

Putyin pozícióját sokkal inkább az elit fenyegetheti mint a nép. Hitler ellen azt követően kezdtek merényletet szervezni a Wehrmacht tábornokai, hogy partra szálltak az angolszász erők Franciaországban. A kudarc döbbentette rá a Führer korábbi támogatóit arra, hogy megpróbáljanak megszabadulni Hitlertől.

Mussolini ugyanígy járt Rómában. Míg korábban mind a nép mind az elit lelkesen támogatta, amint megérkeztek az amerikai csapatok Szicíliába, megindult az összesküvés a Duce ellen. A Fasiszta Nagytanács, melynek saját veje, Ciano gróf is tagja volt, leszavazta. Bár a Nagytanácsnak nem volt döntési joga, de a király megragadta az alkalmat. Magához rendelte Mussolinit, akit percek alatt leváltott és elfogatott. Utóda Badoglio tábornok lett, aki egyezkedni kezdett a szövetségesekkel. Mussolinit ugyan Hitler kommandósai kiszabadították, de a diktátor teljhatalmából nem maradt semmi. A nácik bábfigurája lett.

Hitlert végül a biztonsági főnöke, Heinrich Himmler is elárulta. Helyettese, Wolf tábornok Allen Dulles-szel alkudozott Svájcban.

Az elit nem bocsátja meg a kudarcot senkinek sem hiszen a túlélésre játszik, amely olykor könnyebben megy a diktátor feláldozásával.

A nap kérdése: Miért maradnak el a Billy Elliot előadásai?

1

„A Magyar Állami Operaház biztosítja nézőit arról, hogy megtartja Billy Elliot című produkciójának 29 előadását – miközben az összesen 44 db, június-júliusra tervezett alkalomból 15-öt törölni volt kénytelen az elmúlt hetek sajtóvitái nyomán. Félreértések elkerülése végett aláhúzzuk: az előadásokat nem a sajtóvita miatt hagyjuk el, hanem a sajtóvita nyomán visszaesett érdeklődés miatt.” – áll az Operaház közleményében.

This poll is no longer accepting votes

Ön elhiszi az Operaház hivatalos magyarázatát, hogy miért marad el a Billy Elliot 15 előadása?

Az MTI esete a cenzúrázott valósággal

A Független Hírügynökség egy korábbi cikkben már beszámolt Szájer József sirámairól, jelesül arról, hogy a Fidesznek milyen nagy média-ellenszélben kell dolgoznia. A Fidesz Európai Parlamenti képviselője egy meglehetősen terjedelmes levélben tájékoztatta néppárti frakciótársait a magyar választásról, pártja helytállásáról, valamint arról, hogy bár nagy volt az ellenfél média-túlsúlya, ők derekasan állták a sarat.

Bármennyire hihetetlen, nem szakadt le a plafon, amikor Szájer József a következőket írta: „Mindegyik párt, és a média jelentős része (amelyet oligarchák finanszíroznak, mint Simicska Lajos vagy Soros György) ellenünk kampányolt… …Hét az egy ellen harcot vívtunk a kormányzáshoz szükséges többségért. Olyan erőkkel küzdöttünk, amelyeknek elsöprő médiaereje, példátlan befolyása és majdnem határtalan erőforrásai voltak… Az ő forrásaik gyakran erős külföldi támogatással jártak együtt, az önök országainak médiájától, politikai pártjaitól, az önök otthoni riválisaitól.”

Ehhez képest a Magyar Távirati Iroda – továbbiakban: MTI – mai belpolitikai előrejelzésében egyetlen szóval sem említi, hogy két tüntetés is lesz szombaton Budapesten. Az egyik kisebb, de nem jelentéktelen: a megszüntetett  a 80 éves Magyar Nemzet – mely az erőszakkal eltérített reklámozók hiányában termelt évi többszáz-milliós veszteséget  – mellett demonstrálnak délután 4 órától.

A másik a vasárnapi választás óta szerveződik a Facebookon. Eddig 37 ezren jelezték részvételüket, 84 ezren pedig érdeklődnek. (Az érdeklődők mintegy harmada-fele el is szokott menni.)

Forgalomkorlátozások is lesznek emiatt Budapesten, nagy rendőri készültség és mindenféle híresztelések az esetleges rendbontásokról, valamint arról, hogyha lesznek ilyenek, az a kormányhoz közeli provokátoroknak köszönhető.

Szóval, téma a ma délutáni tüntetés, ám ehhez képest a polgárok adóforintjaiból fenntartott, közszolgálatinak nevezett  MTI hallgat róla, mint a sír.

Ha még a humorunknál lennénk, akkor ezúttal is azon ironizálnánk, mint más hasonló esetekben: hogy az MTI nem azért nem ír a kormány számára kellemetlen, vagy éppen kínos esetekről, mert szakmailag és morálisan nincs a helyzet magaslatán, hanem azért, mert nem szeretné, ha a magyar emberek szomorúak lennének. Márpedig a magyar emberek, ha tudnák, mi a valós helyzet az országban könnyen lehet, hogy el lennének keseredve, és az MTI, valamint a közmédiának nevezett, közpénzből fenntartott sajtóbirodalom az emberek érdekében hazudik, mert épp ettől a rossz érzéstől kívánja megóvni őket.

A helyzet azonban egy ideje egyáltalán nem vicces – a választás óta pedig különösen nem az. A bőrünkre megy a játék, mert az a tét, hogy felszámolják-e a maradék demokráciát, vagy hagynak valamennyit mutatóba.

Úgyhogy, nem tehetünk mást, minthogy – az MTI helyett – ezúton közöljük: Mi vagyunk a többség – tüntetés a demokráciáért elnevezéssel nagyszabású tüntetés kezdődik ma délután fél 6-kor Budapesten. (Valamint Magyarország és Európa több nagyvárosában). A demonstráció résztvevői az Opera előtt találkoznak, és onnan vonulnak a Kossuth térre, az Országház elé.

Minden külön értesítés helyett.

Nem avatkoztak bele „fekete kezek” a Porgy és Bess bemutatójába

Bár voltak olyan nézők, akik tényleg aggódtak, hogy esetleg elmarad az előadás, szombaton több mint harminc év után, a tiltást megtörve fehér énekesekkel mutatták be a Porgy és Besst Magyarországon. Azt már nem tehetjük hozzá, hogy gond nélkül ment le a bemutató az Erkel Színházban, hiszen majd harminc perc csúszással kezdődött az előadás, és politikai korrektségből is van még mit tanulnia a Magyar Állami Operaháznak – bár ez manapság egyre kevésbé elvárás, sőt.

Hosszasan lehet vitázni arról, hogy mennyire szép húzás a jogtulajdonosok kifogásai ellenében bemutatni egy darabot, és arról is, hogy melyik gesztust lehet inkább lerasszistázni: azt, hogy Ira Gershwin végrendelete értelmében, a szokást mintegy írásban rögzítve, csak feketebőrű énekesek szerepeltetéséhez járulnak hozzá az örökösök a Porgy és Bessben, vagy azt, hogy egy magyar színház ennek ellenére, gyakorlatilag egy kiskaput kihasználva figyelmen kívül hagyja ezt. Komplex problémáról van szó, amelyben Ókovács Szilveszter főigazgató egyértelművé tette az álláspontját: a jogtulajdonosok tiltakozás ellenére, az „all-black cast” kitételt figyelmen kívül hagyva, hazai énekesek előadásában mutatta be a Magyar Állami Operaház január 27-én George Gershwin Porgy és Bess című operáját a budapesti Erkel Színházban, Almási-Tóth András rendezésében. Erre az adott lehetőséget, hogy az Opera által aláírt szerződésben állítólg ez a kitétel nem szerepel, így az idei négy előadást megtartják, de persze a következő évadban is játszani szeretnék a betanult darabot – Ókovács pedig ezért akár perre is menne. A FüHü-nek az Opera sajtóosztálya azt a tájékoztatást adta, hogy megvárják az utolsó, február 8-i előadást, és másnap elküldik az új, a következő három évad dátumaira szóló engedélykérő levelet. „Ha erre a rasszista kitétel miatt nemleges válasz jön, akkor új fejezethez ér a vita, amely innentől már teljesen a nyilvánosság előtt zajlik majd.

Főigazgató úr biztos abban, hogy a következő három évadban a Porgy szerepelni fog az Erkel Színház műsorán”

– írták.

Ókovács Szilveszter egyébként azt, hogy a jogörökösök akarata ellenére így játszák a darabot, azzal indokolta, hogy az opera egyetemes művészeti érték, ezért nem lenne szabad egy darabot bőrszín alapján kisajátítani, annál is inkább, mert absztrakciós műfajról van szó.

A művészet szabadságáért való kiállás mellett azonban úgy tűnik, a főigazgató presztízskérdést is csinált a fehér Porgy és Bessből. Az Origón a bemutató napján megjelent publicisztikájában így fogalmazott: „mindjárt indul a Porgy operatörténetileg mindenféleképpen jegyzett „fehér” premierje.”

Az örökösök tiltakozása nyomán annyi történt, hogy a plakátokon és más, az előadással kapcsolatos reklámokon, hirdetéseken a kifogásukat feltüntették, ennek megfelelően a bemutatón megvásárolható műsorfüzeten is ott virított a piros felirat:

„A Porgy és Bess bemutatása jelen formában nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel”.

A Porgy és Bess újabb magyarországi bemutatójának egyébként nyilván nem tett rosszat a körülötte zajló hírverés: nagy az érdeklődés a négy előadásra, akit érdekel Gershwin operája, igyekszik most megnézni, hátha jövőre már nem lesz műsoron. Sokan még szombaton is aggódtak a nézők közül, vagy legalábbis viccelődtek azon, hogy mi lesz, ha mégsem tartják meg az előadást. A premiert természetesen megtartották, de azért nem sikerült simára az operatörténeti pillanat: majdnem félórás csúszással tudták megkezdeni az előadást az Erkelben, mert meghibásodott a színpadi világítást vezérlő elektronika. A problémát maga Ókovács Szilveszter jelentette be a színpadon, miután több mint tíz perce várt a közönség a kezdésre.

Jelenet George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, Ira Gershwin Porgy és Bess címû operájának próbáján a budapesti Erkel Színházban 2018. január 25-én
MTI Fotó: Mónus Márton

Mivel jeles eseményről volt szó, nyilván frusztrálta a főigazgatót a probléma, ebből azonban semmi nem látszott. Még kétszer kellett megjelennie, hogy kezelje a majdnem félórásra duzzadt csúszás problémáját, de végig teljesen fesztelen volt, részletesen elmagyarázta a hiba okát, és viccel ütötte el a kellemetlenséget. Például azzal, hogy, ha majd az Erkel felújításáért is lobbizni akar, a premier közönsége lesz a tanúja rá, hogy szükség van erre. Vagy azzal, hogy

ne aggódjunk, nem fekete kezek vannak a dologban.

A művészet szabadságáért kiálló Ókovácsnak ez a megjegyzése derültséget, de vélhetőleg sokakban visszatetszést is keltett. Azon túl, hogy az ilyen viccelődés politikailag teljesen inkorrekt – bár ez egyre kevésbé jelent problémát a közbeszédben -, különösen egy, a rasszizmus problémájával ennyire átitatódott mű esetében ízléstelen.

Ezt pedig nem mi akarjuk ráhúzni az előadásra: ahogy a FüHü-nek küldött válaszból is kitűnik, a főigazgató az, aki szerint egyenesen a fehérekkel szembeni rasszizmus az all-black cast kitétel. Az Opera abban a sajtóközleményben is kijátszotta a rasszizmuskártyát, amelyet a „fehér” premier kapcsán körbeküldött, és az operawire.com-on is megjelent. Arra hívták fel a figyelmet, hogy egyesek magát George Gershwint is rasszistának tartották azért, ahogyan az afroamerikaiakat ábrázolja a műben, pedig, ahogy az Opera hangsúlyozza, mi sem állt távolabb a zeneszerzőtől. Ezen logika mentén szerintük a darab bemutatásakor sem illik rasszistának lenni a másik irányból. Ez akár még elfogadható érv is lenne, viszont ha ekkora az egyenlőség, akkor talán a darab premierjén sem szerencsés bajkeverő fekete kezekkel viccelődni. A megjegyzés ráadásul teljesen értelmetlen, mert a Porgy és Bess szereposztásáról végrendelkező, a librettót jegyző Ira Gershwin maga is fehér volt (csak döntésével a fekete énekeseket szerette volna támogatni), ezért ha valakik megakadályozhatták volna a bemutatót, azok sokkal inkább fehér kezek.

A PC-ből egyébként másoknak is lenne hová fejlődniük az intézményben. A szombati bemutató előtt tartott Hangoló című programon – amely egyébként nagyon hasznos és jó kezdeményezés -, a darabot úgy ismertették, hogy végig négerezték a benne szereplő karaktereket, egy ponton pedig az is elhangzott, hogy Porgy, mit tegyünk, nyomorék. Pedig erre az állapotra is van már szebb szavunk, már ha ilyesmire van még bármiféle igény 2018-ban Magyarországon.

Ókovács Szilveszter a csúszás miatt, még az előadás megkezdése előtt kompenzációt ajánlott fel a premier nézőinek: az igényeket a porgy@opera.hu email címre várják, névvel, címmel és a szombati előadásra szóló jegy fotójával – közölte kérdésünkre az intézmény. Kárpótlásként az Opera a minden magyar újszülötthöz eljutatott Útravaló című CD-jének 2018-as kiadását ajánlotta fel, ami az Opera Gyermekkar első önálló albuma. A lemezen Szőnyi Erzsébet A makrancos királylány című kétfelvonásos meseoperája és Kodály Zoltán, Kocsár Miklós, Esterházy Pál, Karai József és John Rutter egy-egy vallásos ihletettségű műve szerepel.

Folytatódik az Operamacera

0

Mozart Figaro házassága című művével folytatódik a Nemzeti Filharmonikusok Operamacera sorozata vasárnap a Müpa Fesztivál Színházban.

A 11 és 15 órakor kezdődő eseményen köreműködik Kolonits Klára szoprán, Cseh Antal bariton, Bordás Barbara szoprán, Kálnay Zsófia mezzoszoprán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Dinyés Dániel vezényletével, a rendező Göttinger Pál – közölték a Nemzeti Filhanrmonikusok.

Az Operamacera sorozat következő részében Dinyés Dániel karmester-zeneszerző és Göttinger Pál rendező a mozarti operaszínpad bebarangolására hívja az érdeklődőket, a mű és a színpadi énekes játék mélyére vezetve. Nem keresztmetszetet adnak, de olyan összefüggésekre is rávilágítanak, amelyek egy hagyományos operaelőadás alatt rejtve maradhatnak a közönség előtt.

Francois Leleux vezényletével Beethoven Coriolan-nyitánya, Mozart C-dúr oboaversenye és Schubert IV. „Tragikus” szimfóniája hangzik el a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenyén január 20-án a Müpában.

Francois Leleux budapesti koncertjének műsorát azonos alaphangú dúr és moll hangnemek köré szerkesztette, mintha ugyanannak a témának két ellentétes oldalát mutatná be. A c-moll hangnem Beethovennél hősi, patetikus hangulatok kerete. A C-dúr hangnem Mozart műhelyében a pompával, a fenségessel kapcsolódott össze. A hangverseny második részében a tizenkilenc éves Schubert remekműve csendül fel, amelynek érdekessége, hogy a „tragikus” cím magától a zeneszerzőtől származik.

Áradó gyűlölet

Árad a gyűlölet Giacomo Meyerber A hugenották című operájából, amiben ádázul dúl a vallásháború, ha úgy tetszik, kettészakadt az ország. Aki keresztény, nemigen áll szóba protestánssal és viszont, és hát nem csupán a tekintetek gyilkosak, hanem a tettek is, ezt látjuk, érzékeljük az Erkel Színház Szikora János által rendezett előadásában.

 

Abszolút van valóságalapja a cselekmény egy részének, például a történelembe a Szent Bertalan-éji mészárlásként elhíresült borzadályos tömeggyilkosság. Ezután a rémtettek elkövetői az összes protestáns legyilkolását tervbe vették, az iszonyatos cselekedetekbe katonákon kívül a felhergelt polgárok is beavatkoztak, és öldököltek, öldököltek, eszmék, téveszmék, rögeszmék, ideológiák meg saját agresszivitásuk alapján.

Fotó: Berecz Walter

Mondhatnánk azt is, hogy egész pályás letámadásra törekedtek, és lényegében ezt teszi a nézőkkel Meyerbeer műve is. Nem ritkán végtelenül, falrepesztően hangos a zene, amit meglehetősen tekintélyes létszámú zenekar produkál, de nagy a kórus is, a díszletek is grandiózusak, a jelmezek pompázatosak, balettkart is latba vetnek, nem véletlenül hívják ezt francia nagyoperának. Igazán nem szeriőz műfaj, állíthatnám azt is, mindenáron, akár erőszakosan, hatni akar. Az más kérdés, hogy Meyerbeer amúgy német születésű, eredetileg Jakob Liebmann Beernek hívták, csak miután korai operái megbuktak, költözött Olaszországba, hogy tanulmányozza az ottani operaírást. A világhírt végül a Párizsban töltött időszak hozta meg számára, az Ördög Róbert fergeteges sikerét öt évvel később jócskán felülmúlta A hugenották. Ami hosszúságát tekintve is nagyszabású, már-már wagneri méretű, este 6-kor kell kezdeni, hogy a szokott időben befejeződjön. Meyerbeer különböző zenei stílusokat is egymásra halmozott és ötvözött benne. A librettót szerző Émile Deschamps és Eugéne Scribe realitást ötvözött szövevényesen sokfelé indázó, rémdrámába hajló fantáziaszüleménnyel.

De a lényeg a szűnni nem akaró, szikrázó gyűlölet, ami megmérgez mindent, ideológiával mossa át az agyakat, métellyel átitatott cselekvésre késztet.

Fotó: Berecz Walter

Az Oliver von Dohnányi által jókora szuggesztivitással vezényelt zenekar olykor a dobhártyánkat fenyegeti. A tobzódó őrületet lírai futamok is áthatják. Persze, hogy a két ellentábor képviselői között szerelem szövődik, és nem nehéz kitalálni, hogy ez tragédiával végződik, az elvakultság iszonytató vérfürdővel jár. A Horesnyi Balázs által tervezett festői díszlet hátterében apokaliptikus víziók jelennek meg, Kovács Yvette Alida jelmezei a fehér és a fekete kontrasztját használva, megjelenítik az éles, árnyalatlanul durva ellentéteket.

Szikora János rendező értője a monumentális színpadi tablóknak, Richard Strauss művének, Az árnyék nélküli asszonynak színpadra vitelével jelentőset alkotott a Magyar Állami Operaházban. A hugenották nem ennyire kiegyenlítetten magas színvonalú produkció. Az első résznek a hőfoka már-már egekbe tör, aztán némileg lankad a lendület, hogy végül ismét fokozódjon.

Fotó: Berecz Walter

Valois Margit, Navarra királynéja szerepében, Kolonits Klára énekesi és színészi szempontból is a topon van, megjelenít egy fajsúlyos embert, aki próbál és próbál békíteni, de szinte törvényszerű, hogy félremenjenek a szándékai. A mozgékony, szemfüles apródjaként Balga Gabriella sok babért arat. Saint-Bris grófként Cseh Antal megmutatja, milyen katasztrófához vezet a szemellenzős farkasvakság. A Létay Kiss Gabriella által megformált lánya apja keze által hal rút halált. Boncsér Gergely a protestáns Raulként hőstenor és hősszerelmes, de édes légyott helyett ő is kénytelen hadban állni, és pokoli halált halni. Gábor Géza, a szolgájaként, mentené, ami menthető, de szinte semmi nem az. Nevers gróf, Haja Zsolt megszemélyesítésében, is a mészárlás áldozata lesz.

Ugyanúgy kő kövön nem marad, mint egy Shakespeare tragédiában. A gyűlölet halált vet és halált arat.

Szikora rendezése nem játszik rá direkt a fölöttébb kézenfekvő áthallásokra. Eléggé fájdalmasan világosak azok anélkül is, hogy bármit aktualizálna.

Ókovács Szilveszter marad az Opera főigazgatója

0

2023-ig meghosszabbították a megbízatását.

Ókovács Szilveszter
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A kultúráért felelős államtitkárság MTI-nek küldött közleménye szerint Ókovács Szilveszter főigazgatói megbízatása 2018. február 15-től öt évre szól. A posztra augusztusban írtak ki pályázatot, ezt nyerte meg az eddigi főigazgató.

Ilyen magas hangot még nem hallott a Met közönsége

0

Olyat hallhatott a New Yorki Metropolitan Opera közönsége a héten, amelyet az intézmény több mint 130 éves története során még soha: egy szopránénekesnő, Audrey Luna olyan magas hangot énekelt ki a színpadon, mint korábban még senki.

A New York Times beszámolója szerint Luna a magas C-nél magasabban lévő A hangot énekelte ki Thomas Adès The Exterminating Angel című kortárs operájában. Csak a másodperc töredékéig hallható a darabban a rekorddöntés, de ez a hangjegy az első, amelyet a színpadra érkezve Audrey Lunának ki kell énekelnie.

Az operaénekesnő elmondta, hogy korábban még a magas C-nél egy oktávval magasabban lévő C-t is próbálgatta gyakorlásként, tehát tudta, hogy képes kiénekelni ilyen magas hangot, de színpadon még soha nem vállalkozott hasonlóra.

A zeneszerző, aki egyébként is a határok feszegetéséről ismert, úgy fogalmazott, hogy a szokatlanul magas hangjegy és az egész dallammenet a transzcendens metaforája az operájában. Mikor a The Exterminating Angelt komponálta, megkereste Audrey Lunát, aki korábban már Adès egyik művében kiénekelte a magas G-t.

Az operaénekesnő, aki egyébként a darabban is egy operadívát játszik,

vállalkozott a feladatra, pedig a dolgot még az is nehezíti, hogy nincs idő arra, hogy bemelegítse a hangját, hanem egyből ki kell énekelnie a hihetetlenül magas hangot.

A magas C kiéneklése egyébként a szopránénekesek között nem ritka, és D illetve E hangot is sokan ki tudnak énekelni, de a G és az A már keveseknek megy. A magas A-hoz az adottságok mellett sok gyakorlás szükséges, és a feladat nehézségét jól mutatja, hogy még egy olyan híres operaházban, mint a Metropolitan Opera sem hallhatta a közönség 137 évig.

A legmagasabb hang eddig a New York Times beszámolója szerint Donizetti Lammermoori Lucia című operájában hangozhatott el, amikor az énekesnők tehetségük bebizonyítására még a leírtaknál is magasabb hangot énekeltek ki. Nem véletlen, hogy a The Exterminating Angel története szerint Audrey Luna karaktere is Donizetti operájában énekel.

Az Opera továbbra is törvénytelennek tartja a sztrájkot

Fellebbeznek a bíróság döntése ellen – válaszolta a FüHü kérdésére az Opera sajtóosztálya arról, hogy mit szólnak ahhoz, hogy a bíróság a szakszervezetek javára döntött a sztrájk ügyében.

Ahogyan azt megírtuk, csütörtökön érkezett meg a bírósági döntés arról, hogy joga van sztrájkot hirdetni a három, az operaházi dolgozókat tömörítő szakszervezetnek a kollektív szerződés ügyében. Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke a FüHü-nek elmondta, hogy már el is kezdték szervezni a sztrájkot a végül elmaradt október 28-i helyett. Rotter Oszkár pénteken úgy fogalmazott, hogy nem tudja, fellebbez-e az Operaház vezetése a döntés ellen, de szerinte ezzel csak lejáratnák magukat.

Megkerestük az intézményt is, és az Opera válaszából egyértelműen kiderül, hogy nem értenek egyet a döntéssel.

Az Opera továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a sztrájk meghirdetése törvénytelen volt, ezért fellebbez a bírósági döntés ellen

– írták. Azt is hozzátették, hogy a héten is tárgyalt a vezetőség a szakszervezetek képviselőivel a kollektív szerződés ügyében.

Jogosan sztrájkolnak az operaházi dolgozók a bíróság szerint

Csütörtök délután megérkezett a bírósági döntés, amely a szakszervezeteknek ad igazat az Operaház vezetése ellenében – mondta a FüHü-nek Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke.

A szakszervezetek hatalmas sikerként értékelik a bírósági döntést, amely azt jelenti, hogy jogosan élnek a sztrájk eszközével azért, hogy rákényszerítsék Ókovács Szilveszter főigazgatót az operaházi kollektív szerződések aláírására.

Rotter Oszkár elmondta, hogy el is kezdték szervezni a sztrájkot, miután az eredetileg október 28-ára, A hugenották premierjére tervezett munkabeszüntetés végül elmaradt. A szakszervezeti vezető azt még nem tudta megmondani, hogy körülbelül mikor lehet a sztrájkra számítani.

Jelenet Giacomo Meyerbeer A hugenották címü ötfelvonásos operájából az Erkel Színházban
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Rotter Oszkárnak arról sincs információja, hogy az Operaház vezetése akar-e fellebbezni a bírósági döntés ellen, de szerinte ezzel csak lejáratnák magukat. Hozzátette, hogy nagyon

sokat jelent a társulatnak, hogy a szakszervezeteknek adott igazat a bíróság,

és házon belülről és házon kívülről is sok támogatást kapnak a kollektív szerződésért folytatott harcban.

Ahogy a FüHü megírta, eredetileg október 28-ára tervezték a sztrájkot, amely egy nagyon fontos premiert, A hugenották bemutatóját érintette volna az Erkel Színházban. Ókovács Szilveszter viszont már előre jogellenesnek minősített egy esetleges sztrájkot, és bíróságra vitte az ügyet. A szombati premiert végül megtartották, a sztrájkot pedig elhalasztották. A főigazgató engedményeket is tett a társulatnak, de a kollektív szerződést egyelőre nem volt hajlandó aláírni.

Úgy tudjuk, a tárgyalások folytatódnak az Opera vezetése és a szakszervezetek között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK