Kezdőlap Címkék OPEC

Címke: OPEC

Miért tűzött ki az USA 10 millió dolláros vérdíjat egy miniszter fejére Venezuelában?

Sokmillió dolláros korrupciós hálózat vezetésével vádolják Venezuela ex olajminiszterét. Venezuelában az állami olajvállalat finanszírozza a költségvetést, szerepe meghatározó a baloldali populista rendszer fennmaradásában. Az elnök egykori leghűbb szövetségesét most korrupcióval vádolják Venezuelában. Az USA 10 millió dollárt tűzött ki az ex miniszter fejére.

“Gazdasági összeesküvéssel” vádolja a főügyész Tareck el Aissami ex olajminisztert és társait Venezuela főügyésze. A vádlottak között szerepel Simon Zerpa egykori pénzügyminiszter. Mi a vád lényege ? Az, hogy a miniszterek irányításával úgy adtak el olajat külföldön, hogy az érte járó pénzt nem fizették be a Nemzeti Bankba, ahogy ez kötelező Venezuelában, hanem saját folyó számlákon helyeztek el többszáz millió dollárt. A főügyész a korrupción túl politikai célt is lát a hálózat működésében, melynek célja szerinte az volt, hogy “lerombolja Venezuela egész gazdaságát.”

El Aissami egykori olajminisztert már bukása óta – 2023 március – nem látták a nyilvánosság előtt megjelenni, de most a szigorúan ellenőrzött állami televízió azt mutatta, hogy csuklyás fegyveresek kísérik a börtönbe a megbilincselt ex olajminisztert. Akinek érdekes múltja van: a rendszer alapító Chavez tábornok kedvence volt Venezuelában, ahol a baloldali populista rendszer az olajjövedelemre alapozta jövőjét, de nem számolt azzal, hogy az USA szankciói megakadályozhatják a világ legnagyobb olaj kincsének kiaknázását. Az amerikai gépekkel működő venezuelai olajipar egyre kisebb hatékonysággal működik, de a leleményes venezuelai vezetés folyamatosan keresi az alternatívát, és ebben volt kulcs szereplő a közel-keleti származású olajminiszter, aki jó kapcsolatokat ápolt a Közel Keleten túl Kínával és Oroszországgal is. Ez a két nagyhatalom nyújt diszkrét támogatást Nicolas Maduro folyamatosan gyengélkedő rendszerének, ahonnan emberek milliói menekülnek a  csökkenő életszínvonal miatt.

A leleményes olajminiszter az USA célkeresztjébe került: 10 millió dollárt tűztek ki a fejére kábítószer csempészés miatt.

Az energiaválság fordulatot hozott Venezuela megítélésében

Biden elnök tudja, hogy a benzin ára meghatározó az amerikai választópolgárok számára, ezért feloldotta a szankciókat Venezuela olajipara ellen. Évtizedes lemaradást persze nem lehet gyorsan pótolni, de Venezuela olajexportjának felfuttatásával némiképp enyhíteni lehetne a globális olaj hiányt, melyet az OPEC+ mesterségesen idéz elő, hogy Szaúd Arábia és Oroszország a többi tagállammal együtt megtölthesse az államkasszát az emelkedő árakból befolyó jövedelmekből.

A politikai per mindenkinek jó

Venezuelában elnökválasztást rendeznek júliusban, és Nicolas Maduro elnök mindenképp meg akarja tartani a hatalmat. Egy nagy korrupciós per azt mutathatja be a népnek, hogy a hatalom keményen fellép a saját emberei ellen is, hogyha azok túllépik a törvényes kereteket. Maduro az Egyesült Államoknak is prezentálhatja El Aissami ex olajminisztert, akire nem véletlenül tűztek ki ilyen magas vérdíjat. Az USA 10 millió dollárt terrorista vezetékre szokott kitűzni, ezért lebukását Biden elnök is elkönyvelheti mint sikert a nemzetközi bűnöző hálózatok elleni harcban, mert a Közel Keleten az olaj kereskedelem szorosan összefonódik a droggal és a fegyverekkel, melyeket gyakran terrorista szervezeteknek adnak el.

A terrorizmus elleni harc Nicolas Maduro elnöknek is szívügye lett az utóbbi időben: Putyin mintájára Venezuelában is nemes egyszerűséggel terroristának nevezik a hatalom ellen fellépő embereket vagy szervezeteket.

Venezuelában nemrég letartóztattak egy népszerű You Tube influenszert, akit terroristának neveznek, mert támadta Nicolas Maduro elnök baloldali populista rendszerét – írja a londoni Guardian.

A két háború miatt csúcson az olajár

Háború dúl Ukrajnában és a gázai övezetben, emiatt magas olajár várható az egész év során, mert senki sem látja a konfliktusok végét. Az OPEC+ szerdán úgy döntött, hogy visszafogja a kitermelést a magasabb ár reményében.

89 dollár fölé emelkedett a Brent olaj hordónkénti ára, október óta sosem volt ennyire magasan. Októberben indult meg a Hamász terrortámadása Izrael ellen, nemsokára megkezdődött az izraeli válaszcsapás, melynek azóta sincsen vége. Irán, a világ egyik nagy olajtermelője háborúval fenyegeti Izraelt, amely a forradalmi gárda két tábornokát is megölte Szíriában. A Közel Kelet a világ egyik legnagyobb olaj szállítója, bármilyen konfliktus emeli az nyersanyag árát.

A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a mostani rekord nem a Közel Kelet miatt következett be elsősorban hanem azért, mert

ukrán drónok eltalálták Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítóját Asztrahanyban.

Ez az olajfinomító 340 ezer hordó olaj feldolgozására képes naponta tehát nagyon jelentős az orosz gazdaság számára. Az oroszok először cáfolták a találat hírét, majd azt közölték: a kár nem jelentős. A benzin és dízel tartalékok továbbra is magas szinten állnak – siettek tudatni Moszkvában, ahol mind nagyobb aggodalmat okoz, hogy az ukránok immár az Oroszország számára létfontosságú olaj és földgáz infrastruktúrát támadják távol a két állam határától. Korábban az orosz hadsereg rombolta Ukrajna infrastruktúráját, hogy gyengítse az ellenállást, de most az ukránok is áttértek erre.

Mi lesz a világ olajellátásával?

Oroszország a világ három legfontosabb olaj termelője közé tartozik Szaúd Arábiával és az Egyesült Államokkal együtt. A háborúban álló állam legfőbb exportbevétele az olajexport, melyet szankciók sújtanak ugyan, de Indián és más országokon keresztül mégiscsak elérik a világpiacot. Ha viszont az ukrán hadseregnek a nyugati technika segítségével sikerülne érzékeny csapást mérnie az orosz olajiparra, akkor gondok jöhetnek a világ olajellátásában – mutatnak rá szakértők. Még az Egyesült Államok is megérezheti a hatást:

”ha tartósan csökken az orosz olaj export, akkor ez az Egyesült Államok olajkészletére is hatással lehet ebben a hónapban sőt azután is”

– nyilatkozta a Reutersnek Jim Ritterbusch, a Ritterbusch és társai cég elnöke.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a levegőben lóg egy iráni válaszcsapás Izraellel szemben.

“Irán támogatja a Hamászt, de eddig közvetlenül nem vett részt a konfliktusban. Ha ez megtörténik, akkor a háború már az egész Közel Keletet érintheti. Ez pedig hatással lehet a globális olaj ellátásra” – mondja Tamás Varga, a PVM olajkereskedője.

“Bár folyik valamiféle diplomáciai aktivitás, de fennáll a veszélye annak, hogy Irán ezúttal közvetlenül is beavatkozik a gázai konfliktusba” – mutat rá Bob Yawger, a Mizuho energia részlegének igazgatója.

Az USA nyersolaj készlete 2,3 millió hordóval csökkent a múlt héten.

Közben a kereslet nő mind Kínában, ahol féléves szünet után indult be az ipar, mind pedig az Egyesült Államokban, ahol másfél év után most először jelentettek dinamikus növekedést a feldolgozó iparban.

Az OPEC+ továbbra is visszafogja a termelést

Szerdán a közel-keleti olajexportőrök és Oroszország valamint néhány más kőolajszállító állam olaj miniszterei úgy döntöttek, hogy a félév végéig fenntartják az olaj kitermelés visszafogását noha a Brent hordónkénti ára immár alulról súrolja a 90 dollárt – jelentette a Bloomberg.

A tanácskozás után Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az orosz olajipar vezetője közölte: betartják az OPEC+ döntését az olaj kitermelés visszafogásáról. Oroszország a múlt hónapban tudatta a világgal: a második félév során további 471 ezer hordóval csökkenti olajkitermelését. Oroszországnak ugyan a háború miatt óriási szüksége van az olaj export bevételekre, de Moszkvában úgy gondolják, hogy a magasabb árakkal kompenzálni tudják a mennyiségi veszteséget.

Novak miniszterelnök-helyettes megerősítette a Reuters korábbi becslését, mely szerint júniusban napi 9 millió hordó lesz az orosz olajtermelés, amely februárban még 9,5 millió hordó volt.

További termelés csökkentésre buzdítja az OPEC+ államokat Putyin és Mohamed bin Szalman

A világ két legnagyobb olajexportőre mindent elkövet azért, hogy ne csökkenjen az olaj ára – erről tárgyalt három órán keresztül Vlagyimir Putyin Mohamed bin Szalman herceggel, aki édesapja, a király  helyett teljhatalommal irányítja Szaúd Arábiát.

“Elsősorban az OPEC+ együttműködésről tárgyaltunk, ennek a két országnak nagy a felelőssége abban, hogy stabil helyzet alakuljon ki az olajpiacokon” -jelentette ki Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője a háromórás eszmecsere után.

Szaúd Arábia és Oroszország a világ olaj termelésének egyötödét jelenti – írja a Reuters, amely rámutat arra, hogy ez adja az erőt Putyinnak és Mohamed ben Szalman hercegnek, hogy komoly hatást gyakoroljanak a globális olajárakra. Csakhogy az OPEC+ nemrég tartotta meg évzáró értekezletét, és utána esni kezdtek az árak. Az OPEC+ értekezleten meghosszabbították a korábbi termelés visszafogási vállalásokat, melyek alapján Szaúd Arábia napi kétmillió hordóval, Oroszország pedig félmillió hordóval kevesebbet termel ki, hogy magasan tartsák az olajárat. Az érintettek sejtették, hogy ez kevés lesz, ezért Szaúd Arábia további egymillió hordós termeléscsökkentést vállalt. Most Putyin és Mohamed ben Szalman trónörökös minden OPEC+ tagállamot arra buzdított, hogy “önként” csökkentsék a termelésüket az olaj árának védelmében.

A Közel Kelet is téma volt

“Szaúd Arábia és Oroszország együttműködése hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a feszültség a Közel Keleten. Mohamed ben Salman trónörökös ezt emelte ki a Putyin elnökkel folytatott tárgyalások témái közül” – foglalta össze a csúcstalálkozót a szaúdi hírügynökség. Az Spa ehhez hozzáfűzte Mohamed ben Szalman szavait:

”Sok közös érdek van Oroszország és Szaúd Arábia között, és ezek alapján együttműködünk a Közel Keleten és általában az egész világon.”

Ez utóbbi célzás minden bizonnyal arra vonatkozik, hogy Szaúd Arábia – az oroszok és a kínaiak ajánlásával beléphet a BRICS közösségbe, amely valamiféle ellenpontja kíván lenni a Nyugatnak.

Putyin környezetéből kiszivárgott, hogy eredetileg Moszkvában akartak találkozni Mohamed ben Szalman herceggel, mert az orosz elnök nem szívesen mozdul ki Oroszországból azóta, hogy nemzetközi elfogató parancs van ellene érvényben az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Az utolsó percben döntöttek arról, hogy mégiscsak Putyin tesz látogatást a Közel Keleten, ahol az Egyesült Arab Emírségeket is felkereste. Az Egyesült Arab Emírségek is kérték felvételüket a BRICS-be, melyet Putyin szeretne Amerika ellenes szövetséggé alakítani, de India, amely stratégiai partneri viszonyt alakított ki Washingtonnal, ezt ellenzi.

G7 szankció szigorítás az orosz olaj exporttal szemben

Putyin azért is repülhetett vadászgépen a Közel Keletre, mert a G7 államok – az USA, Japán, Németország, Nagy Britannia, Franciaország és Kanada – úgy határoztak, hogy tovább szigorítják a szankciót az orosz olaj eladására, mert az eddigi rendszer könnyen kijátszható volt.

A G7 60 dolláros ársapkát húzott az orosz olajra egy évvel ezelőtt, de a brüsszeli Politico kénytelen volt megállapítani, hogy ez jórészt kudarcot vallott, mert drágábban kelt el az orosz olaj, amely a háborúskodó Oroszország legfőbb bevételét adja.

Átlagosan 70 dollárt fizettek egy hordó orosz olajért a globális piacon, és ez bőven elég volt arra, hogy feltöltse az orosz költségvetést. Ukrajna ezért azt kérte a G7 államoktól illetve az Európai Uniótól, hogy 30 dolláros ársapkát húzzanak az orosz olajra. Ezt a G7 nem fogadta el, de alaposan megszigorította a rendszert. A 60 dolláros olajársapka 34 milliárd dollárt vett ki az oroszok zsebéből, mert az első időszakban Moszkvában még nem fedezték fel a kiskapukat. Azután azonban meglelték, és harmadik országokon keresztül értékesítették az orosz olaj jelentős részét. Ebben kiemelkedő szerep jutott Kínának, Indiának és Törökországnak, de más államok is szépen kerestek az üzleten. Ezt a kiskaput akarja bezárni a G7, amely közölte, hogy január elsejétől szigorúan ellenőrizni fogja azt, hogy a vásárlók valóban 60 dollárért vagy olcsóbban vették meg az orosz olajat. Ellenőrzési rendszert dolgoztak ki, mely április elsejétől léphet életbe, és minden hordó olaj származási helyét rögzíteni fogja. Persze elég sok az ellenérdekelt fél, ezért kétséges az ellenőrző rendszer hatásos működése a globális olaj piacon. Az Európai Unió támogatta a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, ezért minden bizonnyal a szigorításról is szavazni fognak legkésőbb a jövő heti csúcstalálkozón. Alexander de Croo belga miniszterelnök optimistán nyilatkozott erről a brüsszeli Politiconak:

“még a jövő heti csúcstalálkozó előtt elfogadhatjuk a  12-ik  szankciós csomagot Oroszország ellen.”

Kudarcba fulladt  a Nyugat olajszankciója Oroszország ellen

A G7 és az Európai Unió ársapkát húzott az orosz olajimportra tavaly decemberben. A brüsszeli Politico hozzájutott egy olyan friss jelentéshez, mely szerint az oroszoknak jelentős mértékben sikerült kijátszani ezt az olaj szankciót, emiatt tehát nem csökkent lényegesen Oroszország bevétele.

Hordónként 60 dollárban állapította meg az ársapkát a G7 és az Európai Unió, de az orosz olaj ennél lényegesen drágábban is vevőt talál a világpiacon. Oroszország persze így is megérezte az olaj szankciót hatását, mert körülbelül 34 milliárd dollárral kevesebbet kapott legfőbb export cikkéért ebben az évben. Ez derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air jelentéséből.

34 milliárd dollár körülbelül kéthónapos export bevételt jelent tehát a veszteség jelentős volt az orosz oldalon, de távolról sem akkora, amennyiben a nyugati világ és főként Ukrajna reménykedett.

Mennyiért árusítják most az orosz olajat a világpiacon? Átlagosan 70 dollárért. Hogy lehetséges ez amikor az olajszállító hajók 48%-ban a G7 vagy EU államok tulajdonában állnak vagy olyan biztosítókkal vannak kapcsolatban, akik ezekben az országokban vannak bejegyezve? Az ársapkát jelentős mértékben figyelmen kívül hagyják ezeknek az olajszállító hajóknak a tulajdonosai és a biztosítói, akiket nem is nagyon nyugtalanítanak különböző ellenőrzésekkel – állapítja meg a jelentés.

A legnagyobb kiskapu azonban az olajfinomítás:

India például óriási mennyiségben importál orosz olajat, majd ezeket finomítás után eladják a világpiacon anélkül, hogy ebből bármilyen probléma keletkezne. Az európai fogyasztók így nyugodtan használhatnak orosz olajat anélkül, hogy tudnának róla.

A számok magukért beszélnek: India 134%-kal növelte olaj importját Oroszországból az elmúlt évben. Ez hatalmas mennyiséget jelent: az orosz tengeri olaj export csaknem felét. India  üzemanyag exportja rakéta sebességgel ívelt felfelé az Európai Unió irányába. Ukrajna ezért kérte Brüsszeltől, hogy tiltsa be az ilyen háromoldalú olaj üzleteket.

Ez annál is nehezebben menne, mert az oroszok szellem flottát is használnak az olaj exportra, és ezért rendkívül nehéz kideríteni a nyersanyag származási helyét.

Ukrajna tiltakozik

“Az ársapka nagyon jó ötlet volt, de a gyenge pontja a rendszernek az ellenőrzés” – nyilatkozta a Politiconak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. Oleg Usztenko szerint “ amikor az olaj szankciót bevezették egy évvel ezelőtt, akkor pánik tört ki az orosz piacon. Jelentős mértékben csökkenni kezdtek az orosz olaj jövedelmek. Erre megkezdődött a kiskapuk keresése, és ezeket azután meg is találták Oroszországban.”

Mit akar most Ukrajna elérni? Azt, hogy bárkit, aki megsérti az orosz olajszankciót bűnügyi eljárás keretében vonjanak felelősségre.

Mit szól ehhez Brüsszel?

“Kiábrándító, de nem igazán meglepő az, hogy az oroszok kijátsszák az olajszankciót”

– jegyezte meg filozofikusan egy magasrangú uniós diplomata, aki neve elhallgatását kérte a Politicotól.

Mit csinálnak most Brüsszelben?

“Gondolkodunk azon, hogy miképp lehetne bezárni a kiskapukat, de tudomásul kell vennünk, hogy a szankciók sohasem lehetnek 100%-ig hatékonyak.”

Mit jelenthet ez a gyakorlatban? A tizenkettedik szankciós csomagban az szerepel, hogy az olajkereskedőket és szállítókat kötelezni kell arra, hogy reális statisztikát készítsenek a szállított olajról. Elég ez?

“Ezzel lehet, hogy valamilyen mértékben csökken az oroszok bevétele az olaj exportból, de az igazán hatékony az lenne, ha szankciókkal fenyegetnék meg az olajkereskedőket és szállítókat” – állítja Janis Kluge, a német nemzetközi biztonságpolitikai intézet vezető munkatársa, aki szerint “a gyenge rubel és az erős olaj export megtölti az oroszok kasszáját még a 60 dolláros ársapkával is.”

Ezért Kijev azt javasolja, hogy 30 dolláros legyen az ársapka az orosz olajra. Az elmúlt évben ez az ársapka 49%-kal kisebb bevételt hozott volna Oroszországnak.

Az OPEC+ 80 dolláros olajárat akar

Nemrég megtartott ülésén az OPEC+, amelynek vezető ereje Szaúd Arábia és Oroszország meghosszabbította a visszafogást a kitermelésben, és  további csökkentést vállaltak a tagállamok “önkéntesen”, hogy magasan tartsa az olaj árát. Putyin orosz elnök Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségbe látogat, hogy a helyszínen egyeztesse a legnagyobb olaj exportőrök érdekeit. Mind Szaúd Arábia mind pedig az Egyesült Arab Emirségek kérte felvételét a BRICS-be, amely az USA-val szembenálló szövetség. Kína és India, a BRICS vezető hatalmai az élen járnak abban, hogy segítsék Oroszországot az olaj szankció kijátszásában miközben maguk is szép haszonra tesznek szert eközben – derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóközpont jelentéséből.

Az OPEC nagy olajkeresletre számít a jövő év végéig

Nem enyhül a piaci nyomás az olajkitermelőkre, amelyek küszködnek azzal, hogy megfelelő mennyiségű olajat hozzanak a felszínre a következő másfél évben.

Napi 32 millió hordóra becsüli saját  olajának keresletét 2023 végére a szervezet. Ez megközelíti a maximális kitermelést, sőt lehet, hogy meg is haladja azt – jegyzi meg a Financial Times. Emiatt továbbra is deficit mutatkozhat a világ olaj kínálatában.

“Nagy lesz az egyensúlyhiány jövőre is”

– kommentálta az OPEC friss jelentését Amrita Sen, az Energy Aspects vezető szakértője. Ez az első ilyen előrejelzés 2023-ra, és ebből az derül ki, hogy elsősorban Kína és India növekvő fogyasztása miatt nem enyhül a nyomás a termelőkre. Napi 2,7 millió hordó plusz termelésre lesz szükség, és ebből az OPEC-en kívüli termelők csak 1,7 millió hordós többletet  produkálhatnak. Mindebből az következik, hogy a 13 OPEC tagállamnak átlagosan napi több mint 30 millió hordó olajat kell kitermelniük, az év végére pedig el kell érniük a 32 millió hordós teljesítményt.

Idén júniusban az OPEC napi 28,7 millió hordót ért el vagyis ehhez kellene még hozzátenni legkevesebb 3,3 millió hordót naponta. Amrita Sen szerint:

“a piac rendkívül feszes, és az OPEC valószínűleg nem lesz képes hozni ezt a többlet teljesítményt.”

Mit jelent ez az árra nézve?

Bár a világban megnövekedett a félelem a gazdasági recessziótól, de az ár továbbra is magas: a Brent 100 dollár körül jár. Júniusban persze volt 125 dollár is, ez tehát csökkenést jelent.

Az International Energy Agency szerint sok függ Irántól, mely az OPEC tagja, de jelenleg amerikai szankciók sújtják. Elvben ugyanis az OPEC képes lenne napi 34 millió hordós olaj kitermelésre, de ebben már benne van az iráni olaj. Ez napi 1,3 millió hordó olajat jelent. A szankciók miatt a legális piacon ez nincs jelen.

Mi van az orosz olajjal, melyet ugyancsak szankciók sújtanak? Az ukrajnai háború miatt nagy a bizonytalanság. Az OPEC szerint az orosz olajkitermelés csak napi 200 ezer hordóval csökken jövőre vagyis 10,4 millió hordó lesz naponta.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint jobban csökkenhet az orosz olajkitermelés a szankciók miatt: napi 3 millió hordóval. Ha így lesz, akkor ez tovább fokozza a nyomást az OPEC országokra.

Az olajexportáló országok szervezete az elmúlt 12 hónapban megszüntette a korlátozásokat, melyeket a pandémia miatt vezetett be amikor alacsony volt a kereslet, de nem növelte agresszív módon a kínálatot, pedig erre többen is felszólították. Biden elnök többször is kérte erre Szaúd Arábiát, az OPEC legnagyobb exportőrét, és a héten személyesen is tárgyal ebben az ügyben Mohamed bin Szalman herceggel, a sivatagi monarchia trónörökösével. A külső nyomásra az OPEC már belement abba, hogy növelje az olajkitermelést júliusban és augusztusban. Eredetileg naponta csak 432 ezer hordó pluszt akartak kitermelni, de ezt megemelték napi 650 ezer hordóra. Ezzel tulajdonképp véget vetettek a kvóta rendszernek, melyet Oroszországgal együtt határoztak el a pandémia idején.

Mi lesz augusztus 31 után?

Képes lesz-e az OPEC növelni a kitermelést? Teljes a bizonytalanság – írja a londoni Financial Times. Az OPEC két tagállama: Nigéria és Angola már nem volt képes emelni a kitermelést, Szaúd Arábia emiatt bevállalt napi 11 millió hordót. A baj az, hogy eddig tartósan ilyen sok olajat nem volt képes a felszínre hozni.

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az OPEC+  (ez Oroszországot és néhány más termelőt jelent a 13 tagállamon kívül) képes lehet a kereslet kielégítésére 2023-ban, de csak úgy, ha a tartalék kapacitásait a minimálisra vagyis napi 1,5 millió hordóra csökkenti.

Olajár emelkedés az uniós csúcs után

123 dollár fölé nőtt egy hordó Brent olaj ára  azt követően, hogy az Európai Unió az orosz olajembargóról döntött. Ez a trend megállt amikor kiderült: az OPEC+ fontolgatja, hogy kizárja Oroszországot abból az egyezményből, amely az olajkvótákat szabályozza a termelő államok között.

Ez megkönnyítené a jelenlegi kitermelési egyezmény végét. Legtöbbször persze az érintett állam kéri a felfüggesztést. Ha nem így történik hanem annak akarata ellenére zárják ki az egyezményből, akkor az az egész OPEC+ megszűnéséhez vezethet el” – nyilatkozta egy vezető szakértő a CNBC-nek.

Helima Croft, az RBC ügyvezető igazgatója arra célzott, hogy az oroszok és a közel-keleti olajtermelő államok között szakadás következhetne be pedig Putyin orosz elnök és Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös hosszútávra állapodott meg. Szaúd Arábiára viszont nagy amerikai nyomás hárul annak érdekében, hogy növelje az olajkitermelést, és ily módon mérsékelje a benzinár emelkedését az amerikai piacon.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte az uniós csúcs után, hogy az orosz olajexport 75%-át azonnal érinti az embargó. Az év végére ez 90%-ra emelkedik. Korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt ennek a fő ellenfele – emlékeztet a CNBC arra utalva, hogy Magyarország az orosz olaj nagy felhasználója és a magyar miniszterelnök baráti kapcsolatokat ápol Putyin orosz elnökkel.

Az Európai Unió olaj importjának körülbelül a 36%-a érkezik Oroszországból.

Az uniós embargó fokozza az aggodalmakat a piacon, hogy a már amúgy is gondokkal küzdő kínálat növelheti az árakat. Az energiaárak már a múlt év során is jelentős mértékben emelkedtek, és az orosz olaj uniós embargója fokozhatja ezt a nyomást.

Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki a CNN televíziónak nyilatkozott, épp ezzel indokolta a magas amerikai inflációt.

Az Egyesült Államokban ilyenkor fogy a legtöbb benzin, ezért az orosz olaj embargója szűkíti a kínálatot – mutatott rá Avtar Sandu, a Philip Nova menedzsere. Aki hozzátette: nem valószínű, hogy az OPEC+ országok változtatnak álláspontjukon vagyis csak lassan növelik a kitermelést – 432 ezer hordóval naponta.

Brent rekord

Két hónapos csúcsra, 123 dollár fölé emelkedett egy hordó Brent olaj ára az uniós döntés után – írja a BBC. Egy év alatt ez 70%-os növekedést jelent. Az Európai Unió eddig évente több mint 400 milliárd eurót fizetett az orosz olajért és földgázért. Putyin elnök jelentős részben ebből finanszírozza az ukrajnai háborút. A Nyugat pont ezért alkalmaz szankciókat Oroszország ellen.

Minthogy az Európai Unió embargója azonnal életbe lép az orosz olajjal szemben, ezért azt nem lehet gyorsan helyettesíteni alternatív energiahordozókkal – szél, napenergia stb.  Az uniós tagállamoknak gyorsan olajat kell találniuk a világpiacon. Ez nem lesz könnyű – mondták azok a szakértők, akik a BBC kérdéseire kommentálták az uniós embargót.

Az energiaárak növekedése nagyon megemelte a megélhetési költségeket egész Európában, pont emiatt csökkent a szankciók iránti lelkesedés – írja a BBC.

Lengyel kormányfő: Putyin megtámadhatja Ukrajnát

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a fehérorosz határon kialakult helyzetről nyilatkozott a Bild Zeitungnak abból az alkalomból, hogy Varsó vendége Horst Seehofer német belügyminiszter.

Seehofer nem véletlenül most utazott Varsóba, teljesen érthetően érdeklődik a migránsválság iránt hiszen a lengyel-fehérorosz határon összegyűlt bevándorlók döntő többsége Németországba igyekszik.

Morawiecki miniszterelnök szerint a helyzet a határon most stabil, de továbbra is fenyegető.

Lukasenka elnök, aki beszélt Merkel kancellárral és Putyin elnökkel is, úgy nyilatkozott,Mohay hajlandó tárgyalni az Európai Unióval. Amely a maga részéről újabb szankciókkal sújtotta Fehéroroszországot. A lengyel vezetés – teljes joggal – azt feltételezi , hogy Lukasenka Putyin bábjaként cselekszik.

Morawiecki ezzel kapcsolatban azt a feltevést fogalmazta meg, hogy elképzelhető : a lengyel – fehérorosz határon kialakult hibrid háború csak figyelemelterelés. Putyin valójában Ukrajna ellen tervez katonai akciókat.

Az kétségtelen tény, hogy jelentős orosz erők gyülekeznek Ukrajna határán.

Washington nem nyugtalankodik

Lengyelország a NATO tagja, ezért elvben határainak védelme minden más szövetségesnek is fontos. Ukrajna szeretne belépni a NATO-ba, erről győzködte Biden elnököt a Fehér Házban Zelenszkij ukrán elnök. Biden elnök nemrég Moszkvába küldte a CIA igazgatóját , hogy tájékozódjon.

William Burns magával Putyinnal is eszmét cserélt noha ez az orosz protokolban nem szokásos.

Vajon miről beszélhettek, hogy Washington ilyen nyugodtan szemléli a lengyel-fehérorosz határ konfliktust és az ukrán helyzetet? Minden bizonnyal kijelölték azokat a határokat, melyeket egyik félnek sem ajánlatos átlépnie.

Moszkva szempontjából ez Ukrajna NATO tagsága. Lavrov külügyminiszter nemrég újra megerősítette: ez a vörös vonal átlépését jelentené.

Peszkov, Putyin szóvivője azt mondta: nem kizárt, hogy még az idén újabb amerikai-orosz csúcs lesz. Valószínűleg ez is virtuális mint a kínai elnök esetében, mert a Covid 19 vírus miatt Putyin nem kíván találkozni személyesen senkivel.

Az olaj fronton amerikai-orosz érdekazonosság van

Az USA éppúgy érdekelt az olaj árának emelésében mint Oroszország azóta amióta felfedezték a palaolaj kitermelésének lehetőségét. A baj az, hogy a palaolaj kitermelése drága. Most viszont egy hordó olaj ára elérte a 80 dollárt. Ilyen áron már a palaolaj is megéri vagyis az USA az OPEC-cel és Oroszországgal együtt húz hasznot az olajválságából.

A földgázzal hasonló a helyzet. Jelenleg az amerikai cseppfolyósított földgáz a király a világpiacon.

Más kérdés, hogy az amerikai fogyasztók ettől egyáltalán nem boldogok hiszen nekik is többe kerül a rezsi és a tankolás.

A kereslet és az ár is növekedni fog

Idén a koronavírus járvány miatt beleáll a földbe a fekete arany forgalma, de 2021-ben a várható gazdasági fellendülés és a nagy olajtermelők (OPEC +) termelés visszafogása rendkívüli mértékben megnövelheti a keresletet a kőolaj iránt – ezt jósolja a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA).

Még mínuszba is lement a kőolaj ára, mert a Covid 19 vírus világméretű leállást eredményezett. Emiatt raktározási gondok is felmerültek, mert a kereskedők nem tudták eladni a már kitermelt kőolajat. Az olaj ára nemcsak a vírusválság miatt csökkent hanem mert Szaúd Arábia és Oroszország eszelős árversenybe kezdett, hogy kiszorítsák a piacról az amerikai palaolajat, melynek a kitermelési költségei magasabbak. A rosszul időzített árverseny kétségbeejtő következménnyel járt a nagy olajtermelőkre, mindenekelőtt Szaúd Arábiára és Oroszországra. Putyin elnök és Mohamed bin Szalman ezért megegyezett az olajkitermelés csökkentéséről, hogy mérsékeljék az áresést. Az OPEC+ 9,4 millió hordóval csökkentette a napi kitermelést áprilisban és májusban. Az amerikaiak idén napi 900 ezer hordóval, jövőre pedig napi 300 ezer hordóval fogják vissza a termelést – írja a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése.

Idén csökkenés jövőre emelkedés

Az IEA egyeztette a konjunktúra előrejelzését az OECD-vel. Ennek alapján becsülte meg az olajpiac várható kilátásait. 2020-ban átlagosan napi 8,4 millió hordós csökkenést tart valószínűnek, de 2021-ben már 5,7 millió növekedést prognosztizál. Optimizmusának alapja Kína, ahol először indult újra a gazdaság a járvány után, és az olaj iránti kereslet áprilisban és májusban alig maradt el a tavalyitól noha akkor szó sem volt több hétig tartó elzárásról.

A légiforgalom továbbra is problematikus

A közlekedés használja fel a világ kőolaj termelésének durván a felét. A francia konjunktúra intézet szerint ez 27 %-al esett vissza az egész világon. Míg az autóközlekedés gyorsan helyreáll a nyitást követően, a légiforgalom akadozik. Hosszú időbe kerül amíg a repülés fogyasztása eléri a korábbi szintet. A leállás idején napi 3 millió hordó olaj esett ki a fogyasztásból, és az előrejelzések szerint jövőre csak 1 millió jön vissza vagyis a kereslet erősen deficites marad a légiforgalomban.

A gyáripar a világ olaj szállításának a negyedét használja fel. Ez hamar helyreállhat a nyitás után, mert minden állam abban érdekelt, hogy minél gyorsabban újrainduljon a gazdasági élet. Nem utolsósorban azért, mert a benzin fogyasztás az államok fontos adóbevétele. Az olajpiac tehát helyreállhat, de nagyon sok a bizonytalansági tényező – állapítja meg a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése, melyet a marketwatch portál ismertet.

Olajár-emelkedés a húsvéti ajándék

Csaknem 10 millió hordó olajjal kevesebbet hoznak a felszínre az OPEC+ országai, melyek kétségbeesetten nézték az olajár történelmi mélyrepülését.

Négynapos maratoni ülés után megállapodtak: 9,7 millió hordó olajjal kevesebbet hoznak a felszínre, hogy a világpiacon helyreálljon a kereslet és a kínálat egyensúlya.

Orosz-szaúdi párharc és megállapodás

Az óriási méretű csökkentést az tette lehetővé, hogy a két legnagyobb exportőr, Oroszország és Szaúd Arábia fogcsikorgatva bár, de megállapodott. Putyin a legrosszabbkor kezdett öngyilkos árversenybe Szaúd Arábiával, amely Oroszországgal együtt szintén olajjal árasztotta el a világpiacot. Mindkét nagy exportőr ily módon akarta kiszorítani az USA palaolaj cégeit a piacokról. Az időzítés rémes bolt: a korona vírus járvány miatt a világgazdaság leállt. Emiatt az olaj iránti kereslet a mélypontra csökkent. Erre döbbentek rá Moszkvában és Rijádban. Véget vetettek az árversenynek. Most abban bíznak, hogy az olajkitermelés csökkentése jótékony hatással lesz az árakra. Jelenleg ugyanis csurig tele vannak a világ olaj raktárai. Emiatt van ahol egy hordó ára a mínuszba került vagyis drágább volt a raktározás mint az eladási ár!

Az OPEC+ megállapodás május elsején lép életbe – közölte Kuvait olajminisztere, aki elsőként számolt be az olaj kitermelés csökkentési egyezményről.

Mi lesz Putyin rendszerével, ha csökken az olajár?

Minden oroszok ura válságtanácskozást folytatott telefonon Szalman királlyal, a világ másik nagy olaj exportőrével. A téma az olajár csökkenése, mely nehéz helyzetbe hozhatja mind Oroszországot mind Szaúd Arábiát.

Mindkettőjüknek 60 dolláros hordónkénti ár kellene ahhoz, hogy finanszírozni tudják a költségvetést és az ambiciózus fejlesztési terveket. Nemrég még 70 dollár felett volt az olajár – ez az iráni válság miatt ment fel ilyen magasra, de most lefelé tart 50 dollár felé.

Kína a vírussal küzd

A kínaiak a világ legnagyobb olaj vásárlói, de a vírus-válság miatt napi 3 millió hordóval kevesebbet vásárolnak! Mi lesz így az olajexportőr országokkal? Az OPEC tagok kedden és szerdán egyeztetnek. Oroszország itt nem tag. Csak az úgynevezett OPEC+ tanácskozásokon szokott részt venni.

Putyin rendszere meginoghat

A nemzeti együttműködés orosz rendszerét mindenekelőtt az olaj és földgáz export finanszírozza. Miután a földgáz ár a kőolajhoz van kötve, ezért az olaj árának tartósan lefelé menő iránya komoly gondokat okozhat a gazdasági tervezőknek Moszkvában.

Az oroszok máris közölték: aktívan együttműködnek a kínaiakkal a korona vírus ellenszerének megtalálásában. Közben viszont nem engedik be a kínaiakat a hosszú közös határon. Ha a kínaiak hosszabb távon csak kevesebb kőolajat vesznek Oroszországtól az komoly gondot okozhat Putyin egész rendszerének, mely most épp átalakítás alatt áll. Putyin 2024 után már nem lehet elnök, valamit ki kell találni helyette. Akármit is találnak: azt meg kell szavaztatni az orosz polgárokkal! Ha az olajár csökkenése miatt lejtmenetbe indul az orosz gazdaság, akkor Putyinnak nehéz lesz olyan többséget felmutatnia, mely legitimálná hatalmát Oroszországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK