Címke: olaj

A világ két legnagyobb olajexportőre mindent elkövet azért, hogy ne csökkenjen az olaj ára – erről tárgyalt három órán keresztül Vlagyimir Putyin Mohamed bin Szalman herceggel, aki édesapja, a király  helyett teljhatalommal irányítja Szaúd Arábiát.

“Elsősorban az OPEC+ együttműködésről tárgyaltunk, ennek a két országnak nagy a felelőssége abban, hogy stabil helyzet alakuljon ki az olajpiacokon” -jelentette ki Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője a háromórás eszmecsere után.

Szaúd Arábia és Oroszország a világ olaj termelésének egyötödét jelenti – írja a Reuters, amely rámutat arra, hogy ez adja az erőt Putyinnak és Mohamed ben Szalman hercegnek, hogy komoly hatást gyakoroljanak a globális olajárakra. Csakhogy az OPEC+ nemrég tartotta meg évzáró értekezletét, és utána esni kezdtek az árak. Az OPEC+ értekezleten meghosszabbították a korábbi termelés visszafogási vállalásokat, melyek alapján Szaúd Arábia napi kétmillió hordóval, Oroszország pedig félmillió hordóval kevesebbet termel ki, hogy magasan tartsák az olajárat. Az érintettek sejtették, hogy ez kevés lesz, ezért Szaúd Arábia további egymillió hordós termeléscsökkentést vállalt. Most Putyin és Mohamed ben Szalman trónörökös minden OPEC+ tagállamot arra buzdított, hogy “önként” csökkentsék a termelésüket az olaj árának védelmében.

A Közel Kelet is téma volt

“Szaúd Arábia és Oroszország együttműködése hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a feszültség a Közel Keleten. Mohamed ben Salman trónörökös ezt emelte ki a Putyin elnökkel folytatott tárgyalások témái közül” – foglalta össze a csúcstalálkozót a szaúdi hírügynökség. Az Spa ehhez hozzáfűzte Mohamed ben Szalman szavait:

”Sok közös érdek van Oroszország és Szaúd Arábia között, és ezek alapján együttműködünk a Közel Keleten és általában az egész világon.”

Ez utóbbi célzás minden bizonnyal arra vonatkozik, hogy Szaúd Arábia – az oroszok és a kínaiak ajánlásával beléphet a BRICS közösségbe, amely valamiféle ellenpontja kíván lenni a Nyugatnak.

Putyin környezetéből kiszivárgott, hogy eredetileg Moszkvában akartak találkozni Mohamed ben Szalman herceggel, mert az orosz elnök nem szívesen mozdul ki Oroszországból azóta, hogy nemzetközi elfogató parancs van ellene érvényben az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Az utolsó percben döntöttek arról, hogy mégiscsak Putyin tesz látogatást a Közel Keleten, ahol az Egyesült Arab Emírségeket is felkereste. Az Egyesült Arab Emírségek is kérték felvételüket a BRICS-be, melyet Putyin szeretne Amerika ellenes szövetséggé alakítani, de India, amely stratégiai partneri viszonyt alakított ki Washingtonnal, ezt ellenzi.

G7 szankció szigorítás az orosz olaj exporttal szemben

Putyin azért is repülhetett vadászgépen a Közel Keletre, mert a G7 államok – az USA, Japán, Németország, Nagy Britannia, Franciaország és Kanada – úgy határoztak, hogy tovább szigorítják a szankciót az orosz olaj eladására, mert az eddigi rendszer könnyen kijátszható volt.

A G7 60 dolláros ársapkát húzott az orosz olajra egy évvel ezelőtt, de a brüsszeli Politico kénytelen volt megállapítani, hogy ez jórészt kudarcot vallott, mert drágábban kelt el az orosz olaj, amely a háborúskodó Oroszország legfőbb bevételét adja.

Átlagosan 70 dollárt fizettek egy hordó orosz olajért a globális piacon, és ez bőven elég volt arra, hogy feltöltse az orosz költségvetést. Ukrajna ezért azt kérte a G7 államoktól illetve az Európai Uniótól, hogy 30 dolláros ársapkát húzzanak az orosz olajra. Ezt a G7 nem fogadta el, de alaposan megszigorította a rendszert. A 60 dolláros olajársapka 34 milliárd dollárt vett ki az oroszok zsebéből, mert az első időszakban Moszkvában még nem fedezték fel a kiskapukat. Azután azonban meglelték, és harmadik országokon keresztül értékesítették az orosz olaj jelentős részét. Ebben kiemelkedő szerep jutott Kínának, Indiának és Törökországnak, de más államok is szépen kerestek az üzleten. Ezt a kiskaput akarja bezárni a G7, amely közölte, hogy január elsejétől szigorúan ellenőrizni fogja azt, hogy a vásárlók valóban 60 dollárért vagy olcsóbban vették meg az orosz olajat. Ellenőrzési rendszert dolgoztak ki, mely április elsejétől léphet életbe, és minden hordó olaj származási helyét rögzíteni fogja. Persze elég sok az ellenérdekelt fél, ezért kétséges az ellenőrző rendszer hatásos működése a globális olaj piacon. Az Európai Unió támogatta a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, ezért minden bizonnyal a szigorításról is szavazni fognak legkésőbb a jövő heti csúcstalálkozón. Alexander de Croo belga miniszterelnök optimistán nyilatkozott erről a brüsszeli Politiconak:

“még a jövő heti csúcstalálkozó előtt elfogadhatjuk a  12-ik  szankciós csomagot Oroszország ellen.”