Kezdőlap Címkék OBH

Címke: OBH

Bíróságok átalakítása: közeleg a végső pont?

Beáldozzák Handó Tündét, egyúttal miniszteri kézbe veszik a bíróságok közvetlen irányítását: ez körvonalazódik a kiszivárgott tervekben. Ha ez megtörténik, az a végső pont a demokrácia életében – mondta a jogszociológus. Közben az uniós terv megfékezni éppen az ilyen folyamatokat.

Miután hirtelenjében lemondott az Országos Bírói Tanács (OBT) négy tagja és egy póttagja, elkezdődött a találgatás ennek okáról. A Független Hírügynökség múlt csütörtökön arról írt lehetséges háttérként, hogy a Handó Tündét szorosabban ellenőrizni kívánó testület emberei talán szembesültek az újabb kétharmados Fidesz-győzelemnek a bírói szervezetre váró következményeivel. Merthogy a január végén újraválasztott OBT akkor lényegében azzal az igénnyel lépett fel, hogy eleget tesz küldetésének és szorosabb felügyeletet gyakorol az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és elnöke, Handó munkája felett, amit a korábbi összetételben nem tett meg.

Az OBH januári újraválasztása igen viharos lefolyású volt, több új tag került szembe korábban Handó Tündével, illetve nem kerültek be többen az OBH emberei közül. A testület az OBH tényleges ellenőrzésének szándékával látott munkának.

A múlt heti történés szerint tehát a távozók jövőjük védelme érdekében inkább visszavonulót fújtak. Némileg más megvilágításba került ez az esemény, amikor – másnap – kiszivárgott, hogy készen áll a terv az OBH megszüntetésére és jogköreinek az igazságügyi tárcába olvasztására.

Ezzel olyan elképzelés körvonalazódik, amelyben a bírósági önigazgatást (az OBT-t) úgy alakítják át, megszüntetve kiegyensúlyozó szerepét, hogy egyúttal felszámolják az OBH-t is. Mindkét esetben a „komoly működési problémák” lehet az indok. (Az OBT 15 tagjából ment el 4 és egy póttag a senki által sem elhitt „szakmai-vezetői és családi okok” miatt, Handó pedig szintén „problémássá vált”.)

Nem kicsi a tét.

Az OBH a magyar igazságszolgáltatás irányító szerve,

amelynek élén 2012-es létrejötte óta Handó Tünde áll; Handó az Orbán család baráti körének tagja, a hatályos alaptörvényt megszövegező Szájer József felesége. Az OBH dönt bírák és a bírósági vezetők kinevezéséről és a bíróságok ügyelosztási rendjéről is. Ezzel pedig közvetve arra is befolyásuk lehet, hogy egy-egy ügyet melyik bíró tárgyalja.

Kényes, politikai tartalmú ügyekben azonban eddig a bíróságok inkább „rosszul teljesítettek”, nem hozták a kormány által elvárt ítéleteket (például a Sukoró-perben nem sikerült Gyurcsány Ferenc „bűnösségét” igazolni, eddig a „kémper” is léket kapott).

Ráadásul a Handó vezette OBH

az eddigi legkomolyabb beavatkozási kísérletet élesen ellenezte.

Tavaly októberben miniszteri rendeletben úgy módosították a bírói pályázatok elbírálását, hogy a kormányzati hivatalokból érkező pályázók dupla annyi pontot kaphatnak a szakmai múltjukra, mint a többiek. Az OBH még ennek tervezetét értékelve úgy fogalmazott, hogy nem támogatható, az a bírói álláshelyekre vonatkozó pályázati eljárás során adható pontszámok rendszerében több ponton hátrányos helyzetbe hozza a bírákat és a bírósági titkárokat. Ehhez a véleményhez csatlakozott a Magyar Bírói Egyesület.

Vagyis Handó kívül és belül egyaránt parazsat gyűjtött maga alá.

Lehet összefüggés az OBT-beli lemondások és az OBH megszüntetése szándékának kiszivárgása között – mondta a Független Hírügynökségnek Fleck Zoltán jogszociológus. Szerinte a legrosszabb variáció látszik kormányzati szándékként: a bírói és bírósági vezetők kinevezése, valamint az ügyelosztás teljes áthelyezése minisztériumi hatáskörbe. Demokráciákban a bírói tanácsok, önigazgatási szervek és a kormányzat között a hatáskörök megosztása figyelhető meg, de

az ügydöntő jogok a bírák szervezeteinél vannak.

A múlt heti történések láttán Fleck úgy véli, hogy „készül valami”. A Handó-féle modell megszüntetéséért nem fájna a szíve, de ennél sokkal rosszabb jöhet a kormányzati kétharmad birtokában – tette hozzá.

A hétvége eseménye a Financial Times híre arról, hogy a keleti EU-tagoktól a déli államokhoz csoportosítanának át rengeteg pénzt, továbbá elvárás lehet a jogállami keretek fenntartása is – írta erről a hvg.hu.

A „jogállami keretek” alatt mindenek előtt a bíróságok függetlenségét értik az unióban, s eddig elsősorban a lengyel igazságügyi „reform” láttán fogalmazták meg lehetséges válaszként a tervet (és indították el a „hetes cikk szerinti” eljárást). Fleck Zoltán szerint azonban

a magyar válság is régóta érik,

és ha a kormány – mint minden autokrata rezsim – tovább akar keményíteni politikáján, akkor a bíróságokhoz hozzá kell nyúlnia. A bíróságok függetlensége a végső pont a demokráciák életében: ha ez eltűnik, minden borul.

Ha a Fidesz a hatalomban marad, a törvénytelenségek mindennaposak lesznek!

A Jobbik bemutatta új antikorrupciós programját, amely elsősorban a hatalmon lévő politikai elit vagyoni helyzetét vizsgálná meg. A pártelnök szerint ugyanis Orbán Viktor és környezete az elmúlt nyolc évben szétlopta az országot. Emiatt kormányra kerülve emelnék a büntetési tételeket, feloldanák a titkosnak minősített államközi szerződéseket, s csatlakoznának az Európai Ügyészséghez is. A terv bemutatásakor Vona Gábor elismerte, hogy csak abban az esetben lehet Orbán Viktor kormányát leváltani, ha a választók 70 százaléka elmegy szavazni, ellenkező esetben hatalmon marad a Fidesz. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Staudt Gábor, a Jobbik törvényalkotási bizottságának tagja szerint a pártja fenntartja korábbi álláspontját, s nem kívánja jelöltjeit visszaléptetni.

 

Még a választás előtti utolsó pillanatokban sem tervezik, hogy legalább a Fidesz megbuktatása, a kormányváltás érdekében visszaléptetik jelöltjeiket az esélyes ellenzéki jelölt javára?

Álláspontunk változatlan, jó ideje bejelentettük, hogy jelöltjeinket senki javára nem léptetjük vissza.

Erkölcsileg nehezen tartanánk felvállalhatónak, ha átadjuk a helyet olyan XX. századi baloldali pártoknak, amelyek részt vettek az ország tönkretételében. Nem kívánunk tehát visszalépni az MSZP és a DK politikusai javára. De ha ettől el is vonatkoztatnánk, az együttműködés ellen szól a választási matematika is. Kutatásaink azt mutatják, hogy ha a Jobbik jelöltje bárhol visszalépne, akkor a szavazóink legalább akkora arányban szavaznának át a Fideszre, mint a baloldali jelöltekre. Ez pedig segítené a kormányt, nem pedig megbuktatná.

Az sem baj, ha az együttműködés hiánya megakadályozza az ellenzék kormányra kerülését?

A már említett közvélemény kutatás azt is kimutatta, hogy a fővárosban, vagy más nagyvárosban, ahol a jelöltjeink kevéssé esélyesek, átszavazási hajlandóságot mutató választóink – független attól, hogy a Jobbik vezetői mit mondanak – mindenképp átszavaznak majd, mert ezek a támogatóink is kormányváltást akarnak. Viszont ha visszalépünk, akkor nagyobb arányban szavaznának a Fidesz jelöltre, mint a kormányváltókra.

Viszont vannak körzetek, ahol az ellenzék akkor erős, ha egy jelölt áll szemben a Fidesz jelöltjével. Ezt Fekete-Győr András úgy fordította le, hogy a Jobbik és az MSZP közötti együttműködés nélkül nem lesz leváltva a Fidesz. Ez nem számít?

Ez a Momentum elnökének a véleménye, aki nincs olyan régen a politikában, hogy kellőképp átlássa a helyzetet. Ezt kellő tisztelettel mondom.

Azt Fekete-Győr sem mondta, hogy megállapodást kell kötni, csupán annyit, hogy együtt kell működni, vissza is lehet léptetni.

Csak ismételni tudom, hogy a fővárosban a Fideszt erősítenénk, ha nem lennének jelöltjeink. Viszont ha a nagyvárosokban a baloldali erők megállapodnak az együttműködésben, akkor simán le lehet győzni az ottani kormánypárti jelölteket.

Viszont van olyan felmérés, amely szerint a Jobbik, de akár az LMP szavazói is helyeselnék, ha pártjuk a kormányváltás érdekében hajlandó lenne jelölteket visszaléptetni.  

Ezt a helyzetet kissé csalókának érzem. Ha ugyanis a választótól azt kérdeznék, hogy a Jobbik visszalépése után a baloldali párt, vagy a Fidesz jelöltjére szavaznának, akkor legalább akkora arányban a kormánypártot jelölik meg, vagy távol maradnának az urnától, ami ugyancsak akadálya lehet a kormány megbuktatásának. Ezt kutatások igazolják, s persze sok szavazó is felhívta erre a figyelmünket. Úgy gondolom tehát, hogy az összefogás a baloldali pártok leckéje marad. Nekik kell ezt a feladatot megoldani.

Kétségtelen, az ellenzéki győzelem elmaradásáért a választók elsősorban Karácsony Gergelyt hibáztatnák, de a kutatások szerint Vona Gábor lenne a másik felelőse a kudarcnak. Ezt tudja?

Ilyen rövid idővel a választás előtt már nincs értelme ilyesmit méricskélni, vasárnapra kiderül, hogy kinek volt igaza.

Ha a Jobbik kiugróan szerepelne a választáson, egyedül akkor sem tudna kormányozni. Van kiszemelt koalíciós partner?

Erről is döntöttünk korábban: csakis XXI. századi pártokkal tudnánk együttműködni, tehát akik nem voltak az ország széthordásának részesei.

S ha emiatt meghiúsul a kormányváltás?

Az MSZP vagy a DK koalíciós félként sem merül fel. Korábban az volt a gyakorlat: ha a parlament elé jó javaslat került, akkor azt mi támogattuk. Ez tehát független az előterjesztőtől, mert lehetett az a DK, vagy a Fidesz törvény tervezete. Ez eddig is így történt, ezután is így lesz. De ezt nem együttműködésnek tekintjük, hanem egy adott ügyben a helyes döntés meghozatalának.

Ha szükség lenne rá, egy esetleges Fidesz győzelem esetén vállalnák a koalíciós fél szerepét?

Nem. Ugyanis

hiába mondanánk a Fidesznek, hogy ne lopjatok, valószínűleg akkor sem állnának le. Ma már államilag szervezett a korrupció, talán ha akarnák, akkor sem tudnák egyesek a lopást abbahagyni.

Kétségtelen, nincs olyan nap, hogy ne derülne ki valami elképesztő ügylet. Ez betudható a kampánynak, esetleg Simicskának, vagy a hatalmon lévő urak elkezdtek hibázni?

Kapkodnak, idegesek, hibáznak, ráadásul iszonyú méretű a lopás. A kampánynak egyelőre még nem témája, de az lesz majd a Microsoft ügy is. A hírek szerint a kormányzat a valós ár többszöröséért vett szoftvert az államnak, s az ügy szálai Orbán Viktor közvetlen közelébe érhetnek. Azért lehet belőle nagy botrány, mert már az amerikai igazságszolgáltatás is nyomoz. Hasonló okból Romániában is eljárás indult, kilenc egykori miniszter sok éves börtönt kapott, ezen felül 17 millió eurós vagyonelkobzást szabtak ki.  Miközben

a Microsoft szakértői szerint messze a magyar ügy a legsúlyosabb, csak még nem ismerjük teljesen, de már rendelkezésre áll minden dokumentum. Ezt az esetet a magyar ügyészség aligha tudja majd elsikálni.

Ez persze az egész országnak kínos lenne, ha a hivatalban lévő magyar miniszterelnök ellen külföldről indulna nyomozás.

Pedig leállítani már aligha lehet, és az ilyen ügyekkel az ország a keleti diktatúrák irányába halad.

A Független Hírügynökség már foglalkozott azzal, hogy Orbán Viktort, Lázár Jánost, Matolcsy Györgyöt, Mészáros Lőrincet, és a kormányfő vejét Tiborcz István is kitilthatják Amerikából. Ez lenne mögötte?

Az esetleges kitiltásban a Microsoft ügy is közrejátszhat, tudomásom szerint az anyacég minden bizonyítékot átadott már az amerikai hatóságoknak, tehát az eset nem maradhat következmények nélkül. Azt persze nem állítom, hogy vasárnapig elvinnék az esetleges gyanúsítottakat.

Mindez alig érződik a kormányzat népszerűségén, hisz az Elios-os lámpák miatt a fél ország sötétben botorkál, mégis a Fidesz vezeti a nagyvárosok népszerűségi listáját.

Így volt ez a hódmezővásárhelyi választás előtt is, aztán mégis megbuktak. Ugyanis a magyarok valóban toleránsabbak a korrupcióval, mint a nyugati szavazópolgárok, de mára a korrupció már meghaladta a társadalom tűréshatárát, ezért is akar a többség kormányváltást.

A Fidesz csak azért szerepel még mindig a kutatások élén, mert a választók nem merik bevallani, hogy elegük van a kormányzati diktatúrából, vagyis a hatalom elzavarására készülnek.

Nagyon meglepődnék, ha vasárnap Orbán Viktorra, vagy a pártjára szavaznának azokban a városokban, ahol a kormányfő veje cserélte ki milliárdokért a közvilágítást.

Az emberek nem hülyék, világosan felfogták, hogy Semjén Zsolt milliókért háziállatokra vadászott. A helikopterrel elszállított rénszarvas látványa mélyebb nyomot hagy az emberi agyakban, mintha a miniszterelnök-helyettes lebukott volna tízmilliós csalással. De végül ez is csak a választáson bizonyosodik majd be.

Akik a Fidesz további regnálásától tartanak, félnek az önkormányzatok felszámolásától, és a bírói rendszer szétverésétől. Ennek némileg ellentmond, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde saját beosztottjával szemben vesztett el egy pert. Ettől persze a bírói kar is térdre kényszerülhet?

Reméljük, erre nem kerülhet sor. Mindenesetre még próbálkoznak vele. Ez az ügy ráadásul nem is egy magas vezetői posztról, „csak” egy bírói helyről szól. Handó nem akarta kinevezni Vasvári Csaba bíró urat, pedig a pályázatok nyerteseként ő volt a befutó. Az ügyben eljáró első fokú bíróság viszont Vasvári bírónak adott igazat „főnökével” szemben, tehát ma már kimondható, hogy az OBH elnöke, Handó Tünde feltételezhetően valóban jogsértő módon járt el, aminek akár büntetőjogi konzekvenciái is lehetnek. Vasvári bíró ügye csak egy eset, emellett számtalan jogsértés történik.

De mi nem szeretnénk, ha a törvénytelenség válna gyakorlattá a magyar igazságszolgáltatásban. Ilyen eset legfeljebb diktatúrában fordulhat elő. Ha a Fidesz marad hatalmon, akkor a hasonló jogsértések mindennaposak lesznek. Láthatjuk, hogy azokat az ügyeket valahogy nem vizsgálják érdemben, ahol Fidesz közeli emberek érintettek. Tehát dolgunk lesz bőven!

Vannak azért ügyek a Jobbikon belül is. Ön a párt etikai bizottságának elnöke, meglepődött, amikor Farkas Gergely pénzt ajánlott egy LMP-s visszalépésért. Ez nem kínos? 

Nézze, meghallgattam a felvételt, érezhetően komolytalan beszélgetés volt a két politikus között. Fel sem merült, hogy Farkas Gergely helyben 600 ezret le akart volna szurkolni. Mindenesetre helytelen dolog volt, s az érintett bocsánatot kért. Az ügyet lezártuk.

A másik ügy már a pártot érinti: sajtóhírek szerint a Jobbik pénzt ígért a Kisgazdapártnak, ha visszalépteti jelöltjeit. A megállapodáson az ön neve tanúként szerepelt.

Szó sincs arról, hogy „megvettük” a Kisgazdapártot, az egész ügyet a Fidesz igyekezett felfújni, de nem sikerült.

A választások után tudnak tárgyalni arról a javaslatról, amelyet Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy nem politikai, hanem szakértői kormányzásra van szükség?

Mint mondtam, vasárnapra koncentrálunk, minden hasonló kérdésről a választások után döntünk.

Arról sem beszéltek, hogy ön esetleg belügyminiszter lehet?

Erről szó sem volt.

De arról igen, hogy miként vennék vissza a Fideszes magánvagyonokat. Ennek kidolgozták a lehetőségét?

Igen! Sok jogi megoldás van erre, terveink szerint a frissen keletkezett vagyonoktól kell a régebbiek felé haladni. Elsőként tehát az elmúlt nyolc évben keletkezett magánvagyonokat kell visszavenni, de a 2010 előttiekre is sort kell keríteni, egészen a rendszerváltásig; tehát a rendszerváltáskor ellopott vagyonokra is gondolunk. Természetesen a törvények szellemét is tiszteletben tartva. Ahol a jogszabályok nem adnak mozgásteret, ott a nyilvánosság előtt fogjuk bemutatni a törvénytelenségeket. Az embereknek ugyanis joguk van tudni, hogy mi történt.

A Fidesz vezetők állítják, hogy az elmúlt nyolc évben mindent „lepapíroztak”, mindent törvénnyel igyekeztek alátámasztani. Így vissza tudják venni a vagyont?

A legtöbbet biztos. Nagyon sok hibát követtek el, s még az sem mindig volt törvényes, ahogyan a jogszabályokat megalkották.  Tisztázni kell tehát, hogy a törvényesített rablással mit lehet kezdeni.

Meg tudja azt valaki mondani ma Magyarországon, hogy Orbán Viktornak mekkora a vagyona?

Ha az igazságszolgáltatás megfelelően működik, akkor ez nem lehet gond. Úgy gondolom, hogy

a Fidesz az utóbbi időben már nem volt elővigyázatos, azt gondolták, hogy ez a tánc örökké tart majd.

Részben alkotmányellenes Handó Tünde utasítása

0

Az alaptörvénnyel ellentétesen írt elő olyan magatartási szabályokat az Országos Bírósági Hivatal elnöke, amelyek megsértése akár a bíró felmentéséhez is vezethetnek. Egy bíró fordult a testülethez, szerinte a kétharmados törvényi szabályozás helyetti belső utasítás sérti a bírák függetlenségét.

Az Alkotmánybíróság (Ab) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének úgynevezett integritási utasítását, mert az több ponton is alkotmányellenes – olvasható az Ab honlapján.

Handó Tünde, az OBH elnöke tavaly adta ki „a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről és a bírák ennek megfelelő magatartásáról” szóló úgynevezett integritási szabályzatát, amely a bírók elleni eljárásokat is rögzítette. A szabályzat szerint az OBH elnöke

nem kötelező jellegű ajánlásban is megfogalmazhat

olyan magatartási előírást, amelynek megsértése esetén a bírákkal szemben eljárás indítható.

A szabályzat azt is tartalmazza, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint „az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról”. Arról azonban nem rendelkezik a szabályzat, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg.

Az utasítás ellen egy bíró fordult az Alkotmánybírósághoz. Szerinte az OBH elnökének utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyek

megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését

is eredményezheti. Ez azonban a panaszos szerint ellentétes az alaptörvénnyel, amely kimondja: a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak sarkalatos törvényben szabad megállapítani.

Az Ab megállapította, hogy a kötelező erővel nem rendelkező, alkotmányossági ellenőrzés alól kivont utasítás

nem írhat elő olyan magatartási szabályokat,

amelyek érinthetik a bírói függetlenséget, ezért a testület az ajánlásra vonatkozó szövegrészt megsemmisítette.

Az Ab-határozat szerint Handó Tünde olyan magatartási szabályokat írt elő, amelyek megsértése esetén a jogorvoslathoz való jog biztosítása elengedhetetlen lenne. Ilyen garanciális rendelkezéseket azonban az utasítás nem tartalmaz és az alaptörvény alapján nem is tartalmazhat.

Az Alkotmánybíróság kimondta továbbá: a vizsgált rendelkezések – mint például az integritássértés megállapítása, kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, valamint az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása – mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik, ezért a szabályzat erre vonatkozó szabályai alaptörvény-ellenesek, azokat a testület szintén megsemmisítette.

Az Ab magyarázata szerint a bírák fegyelmi felelősségre vonása, a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések csak törvényi felhatalmazáson alapulhatnak.

Milyen színű fehérneműt viseljenek a bíróságokon?

0

Lehetőleg fehér, fekete vagy testszínű alsónemű, fehér vagy testszínű melltartó, fehér trikó, fekete vagy testszínű harisnya és bokafix, fekete pamutzokni az ajánlott viselet a bírósági alkalmazott hölgyeknek, az uraknál pedig a borosta nem, az állszakáll viszont megengedhető.

Ezt írja a hvg.hu a bíróságok arculati kézikönyvéből idézve. A színes kiadvány a bíróságok ügyfélbaráttá válása jegyében készült.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) dizájnerei készítették nyolcmillió forintért a Országos Bírósági Hivatal (OBH) arculati kézikönyvét. Ennek egyik szempontja, hogy a bíróságok megítélését az ítéletek minősége mellett az ügyfelekkel való bánásmód is meghatározza a Handó Tünde OBH-elnök bevezetőjében írottak szerint. A hvg.hu által ismertetett kézikönyvben Handó a magyar bíróságok ügyfélbaráttá válásának folyamatában fontos lépésnek tartja, hogy a kezelőirodákat egységes megjelenésű ügyfélközpontok válhatják ki. Ezen túlmenően az ügyvitel sztenderdizálása, az ügyfél-tájékoztatás korszerűsítése is ezt a célt szolgálná.

A MOME javaslatot tett új öltözködési iránymutatásra is. A dress code fő vonala

eszerint a fehér és fekete lenne: e két színben öltözködjenek a bírósági alkalmazottak, az új irodai arculati színekkel összhangban.

A leghelyesebbnek formaruhát tartják, bár ezt az OBH nem tervezi – írja a lap.

Ápoltsági irányvonalat is kijelölnek a MOME tervezői. Nem pártolják a túlzott parfümhasználatot, tiltanák a műkörmöket, rikító hajcsatokat és a kócosságot. A férfiak viselhetnének beilleszthető vagy karika fülbevalót, az állszakáll is rendben, de a borosta már nem.

A ruhaviseletre részletekbe menő ajánlást állítottak össze. Ha valaki magától nem tudná, innen kaphat iránymutatást arra, hogy

a nőknek öt munkanapra öt bugyi ajánlott, fehér, fekete vagy testszínű.

A melltartó legyen testszínű vagy fehér, a trikó fehér, a harisnya és a bokafix fekete vagy testszínű, a pamutzokni pedig fekete.

A tervek szerint egységesítik az ügyfélközpontokat, de a dizájnerek szerint ezt kellene elvégezni a tárgyalótermekkel és dolgozószobákkal is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!