Kezdőlap Címkék Nyugdíjasok

Címke: nyugdíjasok

Hol jó nyugdíjasnak lenni?

A leggazdagabb országokban – válaszolja erre a kérdésre a Natixis, amely 18 kritérium alapján mérte fel a nyugdíjasok életesélyeit a világ 44 államában. 

Az első tíz között csupa jóléti állam szerepel: Svájc és Norvégia helyet cserélt az első és második helyen, utánuk következik: Izland, Írország és Hollandia. A legjobb tíz közé bekerült még Luxemburg, Ausztrália, Németország, Dánia és Új Zéland. Magyarország a 32-ik a listán vagyis nincs mit dicsekednünk. Magyarország előtt végzett az Európai Unió tagállamainak döntő többsége, mögöttünk csak Litvánia és Lettország szerénykedik. Bulgária és Románia valamilyen oknál fogva nem került be a Natixis felmérésébe. Érdekes, hogy az a három mediterrán ország, amely sok magyar nyugdíjas álma, gyengén szerepelt ebben a felmérésben: Magyarország mögött végzett Görögország /37-ik hely/ és Spanyolország /39-ik hely/, Olaszország eggyel előzi Magyarországot / 31-ik hely/. Az USA a 22-ik, Kína a 39-ik, és az utolsó helyen India szerénykedik /44-ik/.

Hol nem jó nyugdíjasnak lenni?

Magyarországon, és általában Kelet és Dél Európában, ott, ahol kicsi a nyugdíj, laza a szociális háló és gyenge, alulfinanszírozott az egészségügy. Ez mind nagyobb probléma mindenütt Európában, ahol rohamosan öregszik a népesség, és az ellátó rendszer nincsen erre felkészülve, mert a kormányok szisztematikusan alulfinanszírozzák ezt a területet, amely sem politikai sem pedig üzleti hasznot nem hoz. Orbán Viktor politikai találmánya, hogy ebből a kiszolgáltatott, a létbiztonságért rettegő igen népes társadalmi csoportból szolid szavazó bázist gyártott magának: a közvélemény-kutatások egyértelműen mutatják, hogy az idősebb korcsoportok zöme Fidesz szavazó míg a fiatalabb generációk a Tisza pártot támogatják. Mindkét döntés teljes mértékben logikus: a nyugdíjasok félnek a változástól, inkább a biztos rosszat választják, mert tartanak attól, hogy bármiféle váltás az ő kárukra menne végbe. Ez nem alaptalan félelem hiszen a liberális közgazdász, Bokros Lajos a róla elnevezett csomag atyja, többször is kifejtette:

”a nyugdíjasoknak nem jár a tizenharmadik havi nyugdíj sem pedig a rezsicsökkentés általános rendszere.”

Most az Orbán kormány szépen csendben nagyobb megszorítást hajt végre mint Bokros Lajos 1995-ben, de igyekszik kímélni a nyugdíjasokat hiszen ez a legbiztosabb szavazó tábora.

A fiatalabb generációk viszont váltást sürgetnek, mert azt látják, hogy a nemzeti együttműködés rendszere feléli Magyarország jövőjét. Orbán legnagyobb ellenfele nem Magyar Péter hanem a Központi Statisztikai Hivatal, amely kimutatja, hogy Magyarország az Európai Unió szegényházában csücsül – Bulgária és Románia társaságában. Eközben pedig Orbán rendszere a korrupciós lista élén virít az Európai Unióban. Amíg ment a szekér addig keveseket zavart, hogy szeretett vezérünk milliárdokat lop el euróban. Bottoni olasz – magyar történész, aki könyvet publikál az Orbán rendszerről, 15 milliárd euróra becsüli azt az összeget, melyet a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei lenyúltak az elmúlt 13 évben. A magyar GDP 20 ezer milliárd körül stagnál az utóbbi években. A növekedés eltűnt, ezzel együtt a perspektíva is elveszett. A többség életszínvonala stagnál vagy csökken Magyarországon.

“Ez a legfontosabb oka annak, hogy Magyar Péter mozgalma ilyen gyorsan meg tudott erősödni és ennyire népszerűvé vált ilyen rövid idő alatt”

– hangsúlyozta Lakner Zoltán politológus, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást.

Raskó György: a nyugdíjasok többsége elszegényedett az infláció miatt

Az egykori agrár államtitkár, aki jelenleg Magyar Péter tanácsadója, a Facebookon számokkal igazolja, hogy Orbán legelszántabb támogató, a nyugdíjasok egyre rosszabban élnek, mert az élelmiszerárak emelkedése messze meghaladja a nyugdíjak növekedését.

“A lakosság jórészének elfogyott a pénze, emiatt takarékosan vásárolnak, és akkor is csakis az OLCSÓ – Raskó kiemelése – termékeket. A sokkoló drágulást a KSH adatai is visszaigazolják: 2021 és 2024 augusztusa között az élelmiszerárak hazánkban átlagosan 60,2%-kal nőttek, miközben a teljes infláció “csak” 39,1%-kal emelkedett.”

A szegényebb néprétegek, és ide tartozik a nyugdíjasok döntő többsége is, relatíve szűkös költségvetésük sokkal nagyobb százalékát költik élelmiszerre mint a középosztály vagy a gazdagok.

“A nyugdíjasok totálisan elszegényedtek. Az ő inflációs rátájuk 40,5% három év alatt. A medián alatti nyugdíjasok a pénzüket a rezsire, gyógyszerre és élelmiszerre fordítják. 2022 nyara oda nem is futja nekik másra, ez egymillió 120 ezer embert jelent” – írja Raskó György a Facebookon. Aki hozzáfűzte:

“az Európai Unió inflációja a fele volt a magyarországinak!”

Magyarország, amely a múltban agrár gazdaságnak számított, az élelmiszerár inflációban is rekordot döntött az Európai Unióban: az uniós átlag 28,9%, a magyar 60,2%!”

Miért? Mert Magyarországon a legmagasabb az áfa: 27%, és a kormány ezenkívül is külön adókkal sújtja a vállalkozásokat és a kereskedelmi láncokat.

“Ilyen a világon sehol sincsen!” – hangsúlyozza Raskó György, aki jelenleg agrár vállalkozó és Magyar Péter tanácsadója.

További élelmiszer áremelkedés várható

13 hónapja szeptember produkálta a legnagyobb élelmiszer áremelkedést a globális piacon- közölte a FAO. Az ENSZ élelmezési világszervezete szerint a globális árindex 124%-ra emelkedett. Ez a mutató az öt legfontosabb élelmiszer átlagát fejezi ki: növényi olajok, gabona, hús, tej és cukor. Leginkább a cukor árindex növekedett: augusztusban 10%-kal, és elérte a 125%-ot.

A magyar élelmiszerárak jelentős mértékben függenek a nemzetközi hatásoktól, ezért további emelkedés várható a hazai piacokon is.

Az inflációs sokk véget ért – állapította meg a KSH, de a vásárlók mégsem költenek – búslakodik Nagy Márton gazdasági miniszter. Vajon miért nem? Mert az infláció ugyan csökkent, de az a magas árak lassúbb emelkedését mutatja miközben a jövedelmek egyáltalán nem nőttek az infláció mértékében az elmúlt három évben. A nettó medián keresetek 2020-hoz viszonyítva 68%-kal nőttek, a medián nyugdíjak 61%-kal.

A nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a bérektől: a növekedés átlagosan 133 ezer forintot jelentett a dolgozók esetében míg a nyugdíjasok átlag 77 500 forintot kaptak.

Az  átlagos  fogyasztói  árindex  ebben  az  időszakban 45%-kal nőtt, az élelmiszereké      71%-kal! Vagyis a bérek és a nyugdíjak emelkedése kompenzálta az áremelkedést általában, de az élelmiszerek esetében ez nem igaz! Márpedig a szegényebb néprétegek költségvetésében jóval nagyobb szerepet játszanak az élelmiszerek mint a középosztály vagy a gazdagok kiadásaiban.

Vagyis az Orbán kormány leghűségesebb támogatói jártak a legrosszabbul, de mégiscsak ők szavazták meg az újabb kétharmadot 2022-ben. Miért? Mert a kormány a tizenharmadik havi nyugdíjjal és más szociális támogatással megvásárolta őket miközben az ellenzéknek eszébe sem jutott, hogy velük foglalkozzon. Az ellenzék a középosztály liberális gazdaságpolitikáját javasolja, amely a legszegényebb rétegek számára semmi jót sem jelent, ahogy ezt Bokros Lajos tudatta is a 2022-es választások előtt a Népszavában:

“nem jár a tizenharmadik havi nyugdíj sem pedig a rezsi csökkentés!”

Ez világos üzenet a legszegényebb néprétegek számára, akik a lakosság többségét teszik ki az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államában.

Orbán tudatosan alulfinanszírozza az egészségügyet

0

Évente 200-400 milliárd plusszal már szép eredményt lehetne elérni, és ezt a betegek is megéreznék – hangsúlyozta Szócska Miklós, az Orbán kormány egykori egészségügyi államtitkára, aki a Pénzügykutató Intézet tanácskozásán fejtette ki a nézeteit.

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser szerint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügy normális működéséhez. Az alulfinanszírozás eredménye: a magyar lakosság átlagos várható életkora  öt évvel elmarad az uniós átlag mögött. Még Csehország is sokkal jobban áll mint mi: a 65 évnél fiatalabban meghalt férfiak számaránya 19% Csehországban míg Magyarországon 29%. 15 ezer férfi tehát azért hal meg idő előtt, mert a magyar egészségügy szintje még Csehországot sem éri el.

Az egészségügyi kiadások között is ég és föld a különbség:

“4200 euró/fő Csehországban, Magyarországon 2600 euró”

– hangsúlyozta Lantos Gabriella.

Szócska Miklós ex államtitkár elmesélte, hogy miképp sikerült elfogadtatnia az egészségügyi termékadó ötletét a kormánnyal: “odamentem a miniszterelnökhöz a kormány ülésének szünetében, és mondtam neki, hogy emelni kell a háziorvosok bérét, mert különben tarthatatlan helyzet alakul ki az egészségügyben. Nincs pénz! – válaszolta Orbán Viktor. Nem a kormánytól kérek pénzt hanem van egy ötletem: vezessünk be egészségügyi termékadót! – mondta erre Szócska Miklós. Miután Orbán átlátta, hogy nem kell fizetnie,  rábólintott. Matolcsy akkori pénzügyminiszter dúlva fúlva Orbánhoz rohant, de már nem tehetett semmit. Orbán döntött, és az ügy ezzel le is zárult.”

Vajon miért spórol ennyire az egészségügyön Orbán Viktor?

A gyengén muzsikáló egészségügy villámgyorsan exportálja a nyugdíjasokat a túlvilágra. A hatalom ily módon két legyet is üt: másra költheti a pénzt miközben a gyenge alulfinanszírozott egészségügy egyre több nyugdíjastól szabadítja meg.

2010-ben még majdnem 3 millió nyugdíjas élt Magyarországon, tavaly már csak kevesebb mint 2,5 millió.

Míg a magyar költségvetés csak 3,6%-ot fordít egészségügyre addig az uniós átlag ennek több mint a duplája: 8% felett van.

A következő évtizedben sem lesz több pénz az egészségügyre – jósolja az OECD és a WHO.

Surányi György, a Nemzeti Bank egykori elnöke elmondta a Pénzügykutató tanácskozásán, hogy ő villámgyorsan tudna találni 2000 milliárd forintot, melyet a jelenlegi költségvetés másra fordít, de sokkal jobb helye lenne az egészségügyben.

Lengyel László,  a Pénzügykutató intézet elnök – vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, egykori olasz kormányfő a brüsszeli bizottságnak készített jelentésében olyan uniós alapok létrehozását javasolja, melyek az ukrajnai háborún és a zöld átmeneten kívül az egészségügyet finanszíroznák az Európai Unióban. Ehhez a tagállamoknak közösen kellene kölcsönt felvenniük.

Orbán Viktor szuverenitás koncepciójába ez nem fér bele: alkotmányba iktatja, hogy Magyarország nem támogat semmiféle közös uniós kölcsön felvételt.

Sztálin elvtárs, minden idők egyik legnagyobb gyilkosa, gyakran beszélt arról, hogy “legfőbb érték az ember”.

Orbán hozzá hasonlóan nagy emberbarát: a nyugdíjasokra csak addig van szüksége amíg leszavaznak rá. Utána vár rájuk a kórház, ahol láthatatlan betűkkel ki van írva:

Voi che entrate, lasciate ogni speranza! – ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!

Orbánt az ág is húzza: fogynak a nyugdíjasok

Minden más európai országban növekszik a nyugdíjasok száma, amely komoly fejtörést jelent az épp aktuális kormányzatnak, de Magyarországon – a gyorsan öregedő társadalomban – csökken a nyuggerek száma, és ez komoly gondot jelenthet Orbán Viktornak, aki éppen rájuk alapozta a nemzeti együttműködés politikai rendszerét.

Ez ugyanis a legnagyobb választói csoport, amely komolyan is veszi a részvételt a szavazáson, ezért állásfoglalása döntő fontosságúvá válhat a győzelem szempontjából. Orbán mindeddig jól számolt: a frusztrált nyugdíjas társadalom döntő többsége őt támogatja 2010 óta, és ez kétharmados győzelmet jelent, amely a gyakorlatban szinte teljhatalmat biztosít a miniszterelnöknek.

2010-ben még majdnem 3 millió nyugdíjas élt Magyarországon: 2 millió 937 ezer, és ez a lakosság 29,3%-át tette ki. Mára már csak kevesebb mint 2,5 millió nyugdíjas maradt: 2,423 millióan részesültek nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban Magyarországon. Ez a lakosság 25,3%-a vagyis az egynegyede.

Miért e fogyatkozás egy gyorsan öregedő társadalomban? A rendszer úgy van kitalálva, hogy egyre több idős polgár úgy éri el a nyugdíj korhatárt, hogy nem jogosult nyugdíjra,
de a fogyatkozás alapvető oka nem ez hanem az egészségügy tarthatatlan állapota.
Az évtizedek óta alulfinanszírozott egészségügy rohamtempóban exportálja a nyugdíjas társadalmat a túlvilágra. Ráadásul Orbán olyan magas árszínvonalat tart fenn, amely erodálja a nyugdíjasok életszínvonalát, akiknek mindinkább választaniuk kell: esznek, fűtenek vagy megvásárolják a szükséges gyógyszereket. Orbán számára az a gond, hogy mind több nyugdíjas döbben rá erre, és áll be Magyar Péter mögé.

Ex oriente lux – jön a kínai elnök

Orbán utolsó reménye a kommunista Kína, európai hídfőállásnak tekinti Magyarországot. A tervek szerint Hszi Csin-ping és Orbán Viktor újabb kínai elektromos autógyár építését jelenti be, és más fontos kínai beruházásokról is szó van például a ferihegyi repülőtérre tervezett gyorsvasútról. A kínaiak rámentek a gyorsvasút technológiára, és erre alapozva létrehozták a világ legnagyobb ilyen hálózatát. Pekingben bíznak a vasút jövőjében, ezért építik a Budapest-Belgrád vasútvonalat. Igaz, hogy ennek a vonalnak egyelőre hiányzik az eleje és a vége: az elképzelés ugyanis az, hogy Görögországból Németországba szállítsák a kínai árukat Pireusz kínaiak által megvásárolt kikötőjéből.

Korábban Orbán Pekingbe menesztette Matolcsy Györgyöt, kínai kapcsolattartó emberét, hogy pénzt kérjen Hszi Csin-ping elnöktől a hiányzó uniós euró milliárdok pótlására. A válasz lesújtó volt: Kína kormányokat nem támogat, pénzt csak kínai beruházásokra ad a szóban forgó országnak. Orbán azóta nemigen beszél arról, hogy

“ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd kapunk a kínaiaktól.”

Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb gazdasági partnere, és Peking mindent megtesz, hogy ez így is maradjon annak ellenére, hogy az USA arra ösztönzi Brüsszelt: építse le kapcsolatait a világ második legerősebb gazdaságával.

Az európai vezetők egyelőre ellenállnak: Olaf Scholz kancellár épp akkor lépett be a TikTok sokszázmilliós táborába amikor Biden elnök betiltotta azt az Egyesült Államokban. A német kancellár Pekingben lobbizott a német export érdekében, és egyáltalán nem kíván szakítani Kínával. Ugyanez a helyzet a francia elnökkel is:

“Európa nem lehet az USA vazallusa”

– jelentette ki Macron elnök Pekingből hazatérőben, és ezt az álláspontot erősítette meg a napokban a Sorbonne egyetemen. Hszi Csin-ping elnököt Emmanuel Macron üdvözli elsőként Európában amikor májusban ide látogat.

Orbán Viktor is fogadhatja az 1,4 milliárd lakosú Kína vezérét, de kérdés, hogy mire megy vele. A kínai beruházások elsősorban Kínának jelentenek hasznot, Magyarország marad a környezetvédelmi gondokkal és a fogyatkozó munkaerővel. Nálunk ugyanis nemcsak a nyugdíjasok fogynak, de a fiatalok is, ezért felmerül a kérdés: ki fog dolgozni a kínai gyárakban Magyarországon? Egyre több vendégmunkásra lesz szükség, és ez korántsem erősíti Orbán Viktor migránsellenes politikáját. Az LMBTQ ellenes propagandával a kegyelmi ügy kapcsán megbukott, a beáramló külföldi munkaerő kérdésessé teszi a migránsellenes jelszavak hatását. Marad az ukrajnai háború: a béke ügyében Orbán Viktor egy húron pendül a kínaiakkal. Csakhogy

Blinken külügyminiszter nemrég felhívta a kínaiak figyelmét: ha javítani akarják a kapcsolatokat az USA-val, akkor semmiképp sem támogathatják Putyin ukrajnai háborúját.

Peking letette a szent esküt hiszen számára sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Ha Washington Orbán eltávolításához kéri Peking hozzájárulását, akkor a magyar miniszterelnök nagy kínai barátja, Hszi Csin-ping elnök mosolyogva arra is rábólintana.

Garázdaság

Hát, kérem tisztelettel, nem lehet mindig ugyanarról írni. Az olvasónak már a könyökén jön ki, hogy 2010. előtt svájci indexálás volt, azaz a nyugdíjak akkoriban nem csak az infláció, hanem a bérek arányában is emelkedtek, és nem szakadtak le úgy a bérektől, ahogy már 14 éve teszik, hogy a 13. havit Medgyessy vezette be, Gyurcsány végig fizette, és Bajnai ugyan a válság miatt szüneteltetni rendelte, de azt mondta, ha jobb idő jön, újra bevezethető.

Ámde 2010. után hiába jöttek jobb idők sok-sok EU pénzzel meg világgazdasági fellendüléssel, a derék Viktor akkor sem változtatott. 10 évig lopta a nyugdíjasoktól a 13. havit. Az a ravasz húzás, hogy a svájci indexálást hatalomra kerülésekor azonnal megszüntette, és a MANYUP kasszát is lenyúlta 2700 milliárddal, Orbánt ismerve magától értetődik.

A rezsicsökkentés is unalmas, mert már mindenki tudja, hogy a 2022-es választás kampányában nem ám csak egy egyszerű közgazdász, mint például Bokros, hanem maga az összefogott ellenzék miniszterelnök jelöltje, Márki-Zay Péter jelentette ki, hogy:

Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra.”

Erre aztán a teljes NER média azonnal rácsapott (pl. origo):

A Gyurcsány vezette baloldal győzelme esetén tehát eltörölnék azt a kedvezményt, amivel minden magyar család havonta átlagosan 32 ezer forintot tud megspórolni.”

Magyarázkodhatott hát szegény dilettáns Márki-Zay, mindenki csak röhögött rajta, és mikor végül a háború kitörése után fiainkat akarta vágóhídra küldeni, az összefogott ellenzék akkorát bukott vele, mint előtte még soha.

A bukásban vastagon benne vannak a nyugdíjasok, de ők rosszul tudják a dolgokat, hiába hiszik azt, hogy jól. Az ellenzék regnálása alatt sokkal nagyobb biztonságban lenne mind a nyugdíjuk, mind ők maguk, mivel az ellenzék visszahozná az Orbán által eltörölt svájci indexálást, megtartaná a 13. havit, és a rezsicsökkentést is sokkal igazságosabbá tenné, amennyiben a kevesebbet fogyasztó arányosan több támogatást kapna, így nem Hatvanpuszta meg a többi „nagyfogyasztó” szippantaná föl előlük a pénzt. A nyugdíjasok azért tudják rosszul, mert a NER sajtó hazudik nekik, a független sajtó nem teszi helyre a dolgokat (vajon miért?), a magyar értelmiséget meg láthatóan nem érdekli ez az egész hercehurca. Elvannak ők Orbán alatt is szépen, a Mari néni meg örüljön, hogy a rokonok jóvoltából él még egy ideig.

Ezek a nagy témák sajnos kezdenek kifogyni, mert akinek erről értelme lenne írni, azokhoz nem jut el, akikhez meg eljut, azok olvasnának már helyette mást. A fentiek miatt csak néhány apróságra fókuszálhatunk.

Ilyen például az elvetemült Varju László másodfokon való elítélése, akinek Németh Szilárd birkózóválogatottjában simán akadna hely, és még az olimpián sem volna esélytelen, bármely súlycsoportban indulna is. Hollik pont ezt akarja, hogyha már elítélték, vonuljon Varju vissza, mondjon le, tűnjön el, legyen akár birkózó, ha tetszik, de ne rontsa itt a levegőt nagystílű, de főleg büntetlen előéletű tolvajok között. Piha! Még egy jachtja sincs neki!

Az öldöklő küzdelmet tekintve az esetről készült videofelvételen látszik, hogy Varju nem egy emberrel vette fel a harcot, hanem hat, pont erre kiképzett, jól megtermett biztonsági őrrel. A garázdaságot a bíróság bizonyítottnak látta, mert az amatőr ketrecharcos megadás helyett akcióba lendült, és levert hat profit. Nagyon remélem, hogy ezek után az MTVA úgy rúgta ki mindegyiket, hogy a lábuk sem érte a földet! Ezekre a pancserokra, akik nem bírtak egyetlen vézna garázdával, még egy tyúkól védelmét sem szabad rábízni senkinek, nemhogy a magyar csúcsmédium székházát!

Az esetnek két előzménye van. Az egyik a 2006-os székház ostrom, amellyel össze lehet hasonlítani, a másik a közmédia 2010. utáni FIDESZ pártszolgálatba állítása, ami miatt Varjuék egyáltalán odamentek.

2006.09.19.

„A pár ezres tömeg ezután a térről felszedett utcakövekkel kezdte dobálni a székházat és rendőröket, majd hamarosan autókat gyújtottak fel. Miközben a bejáratot elérőket többször is könnygázzal illetve tűzoltóslaggal verték vissza a székházba vezényelt rendőrök, újabb és újabb rohamok indultak a kapuk ellen… A tüntetők fél kettőkor feltépték az addig kitartó vasrácsokat a főbejáratnál, és behatoltak a székházba. Miután hamar kiderült, hogy a még ott talált dolgozók nem tudják újraindítani az ostrom miatt negyed kettőkor beszüntetett adást, a székház egyfajta látványossággá változott: az ostrom nyomait viselő bejáraton át a tüntetők csoportosan vonultak be, a többség egyszerűen csak körülnézett, illetve az aulában kezdett pihenni, de többen kifosztották a büfét és ‘szuvenireket’ vettek magukhoz.”

Az ostromban több mint 100 rendőr sérült meg, többen súlyosan (a kockakő nehéz). Úgy tudom, a székházat ostromlók közül nem ítéltek el senkit, pláne nem garázdaságért, mint ahogy most Varjut meg Fekete-Győrt. A mi ’06-os hőseinket ez a kis büntetlenség bizton megilleti. Ahogy a büfé árukészlete.

2018.12.16.

A tömegből 11 ellenzéki politikus az igazolványa felmutatása után bejutott az épületbe, ahol egy öt pontból álló követeléslistát akartak beolvastatni. Vasárnap éjjel azonban a köztévé biztonsági szolgálatának vezetője nem engedte őket a stúdiókhoz, és tévés vezetőkkel sem sikerült beszélniük… A követeléseik: a rabszolgatörvény azonnali visszavonása; kevesebb rendőri túlóra; független bíróságok; Európai Ügyészség; független közmédia.”

A legutolsó a leglényegesebb: az Orbán kormány a kapott kétharmad birtokában a közmédiát fideszes pártmédiává „alakította át” (a „silányította” visszafogottabb, úri változata). Ezzel hatalmas előnyhöz jutott, figyelembe véve egyrészt az adás foghatóságát, amely az ország területén mindenütt adott, másrészt főleg a vidéki tévézési szokásokat, ahol a „magyar tévé” a messze a leginkább nézett csatorna, főleg az idősebbek körében. Nagyon fontos hát az ellenzéknek a független közmédia követelése, mert az MTVA fideszes mivolta miatt az ellenzék hangja sok helyre nem jut el. Mivel az ellenzéki képviselőknek pont azokban a stúdiókban kellett volna megszólalniuk, ahová sohasem hívják meg őket, ezért voltak kénytelenek a „behatolásos” módszert választani, hogy felhívják magukra a figyelmét azoknak, akik csak az MTVA-t nézik, vagy csak azt tudják nézni, mert más nincs nekik.

Az akció nem lett sikeres. Varjuékat kidobták. Az ellenzék azóta sem tudja a közmédián keresztül a lakosság jó részét megszólítani. Erről a kormány gondoskodik.

Ami meglepő: a nem NER-es magyarországi médiáknak az MTVA lenyúlási ügyhöz való hozzáállása. Állandó téma náluk a Megafon meg az egyéb fideszes törpe hírharangok közpénzből való, állami támogatásának elítélése, ugyanakkor az MTVA-ról, melyet évente majd 150 milliárd (nem millió!) közpénzből működtet a FIDESZ, nincs szó sehol. Még csak szembe sem állították a dollárbaloldal néhány milliárdjával, bemutatva a magyar emberek ellopott pénzéből fizetett MTVA pártkampányolását, azaz a magyar választásokba a külföldi magánpénzek elfogadásánál sokkal súlyosabb bűn révén való fideszes beavatkozást. Csak nem valami tabutéma ez? Az ÁSZ, amelynek elvileg a közpénz védelme a fő feladata, magától értetődőn kussol (őket is a FIDESZ fizeti, a főnöküket nagyon gavallérosan), de mi van a független médiákkal, tessen mondani?

A 2006-os székház ostromban fideszes képviselő nem vett részt, így a magyarok halált megvető bátorságú, No 1. street fightere sem (tőle magától tudjuk, hogy az). Ebből is látszik, hogy a 12 évvel később otromba agresszivitással támadó DK-s képviselő mennyivel veszélyesebb a mi szelíd és jólelkű miniszterelnökünknél, aki soha nem tenne olyat, hogy miközben négyen rángatják, egy meg rajta ül, a földön fekve kézzel gáncsolja el szegény hatodik őrt, aki belesérül az aljas támadásba. Kristálytiszta testi sértés, lehet mondani. Tessék elképzelni, kérem, milyen sötét korszak borulna ránk, ha egy ilyen ellenzék kaparintaná meg a hatalmat! Nagyon ideje volt már az elszabadult Varjut helyretenni: eddig, és ne tovább, gyurcsányfióka! Coki! Reméljük, ért a szóból, illetve hát a büntetésből.

– Istennél a kegyelem! – harsogta a bíró a széttört pálcát nézve kis mosollyal, amely ördögien hasonlított valakiére, akit most nem fogok megnevezni.

Tudja azt mindenki jól.

Putyin bocsánatot kért egy nyugdíjastól az infláció miatt

Felfüggesztette a tojás és a fagyasztott csirkehús vámját Oroszország miután egy nyugdíjas Putyin évvégi sajtóértekezletén kifogásolta a csirke és a tojás magas árát.

A statisztikai hivatal szerint több mint 50%-kal drágult idén a tojás Oroszországban, ahol az infláció hivatalosan 7,4%. Vagyis alacsonyabb a háborúban álló Oroszországban mint Magyarországon, ahol viszont Orbán Viktor miniszterelnök győzelemről beszélt, mert sikerült 10% alá vinni az inflációt az év végére.

Mind Moszkvában mind Budapesten óriási nyomás alatt publikál számokat a statisztikai hivatal. A magyar statisztikai hivatal ráadásul az Eurostatnak is küld adatokat vagyis kevésbé “szuverén” e téren mint az orosz statisztikai hivatal. Miért tartotta szükségesnek a bocsánatkérést Vlagyimir Putyin egy nyugdíjastól az infláció miatt?

A nyugdíjas kulcsfigura ezekben a rendszerekben

Putyin jövőre választásra készül, és bár minden ellenfelét jó előre diszkvalifikálta a nemzeti együttműködés rendszere mégiscsak számolnia kell az elégedetlenséggel, amely az elhúzódó háború és a romló életszínvonal miatt meglehetősen általános Oroszországban. A szankciók ellenére Oroszország talpon maradt ugyan, de mindenki megszenvedi a háború következményeit. A hazafias propaganda csak ideig óráig feledtetheti azt, hogy Putyin képtelen teljesíteni legfőbb ígéretét: az életszínvonal lassú – de biztos emelését. Ezen nyugszik az orosz államfő népszerűsége hiszen Oroszország népe sohasem élt oly jól mint Putyin idején. Csakhogy ennek vége. Az orosz államfő elutasította a gazdaság fejlődéséhez szükséges reformokat hatalma megtartása érdekében, és a háborúval végképp eljátszotta a jövőt. Ezért fontosak a nyugdíjasok szavazatai, mert a fiatalokra aligha számíthat. A több mint egymillió kivándorló jórésze közülük került ki, és aki otthon maradt az sem a hősi halálról álmodik egy megnyerhetetlen háborúban. Putyin elmúlt hetven és a múlt foglya lett.

Orbán Viktor még csak hatvan múlt, de ugyanígy a múlt rabjává vált, akit a nyugdíjasok milliói tartanak hatalmon. Ő is elmondhatja mint Putyin, hogy soha oly jól nem élt az ország népe mint az ő uralmának idején, de ennek éppúgy vége mint Oroszországban. Az infláció elvitte a szerény jólétet. Perspektíva nemigen van, már a miniszterelnök emberei sem ábrándoznak arról, hogy utolérjük Ausztriát. Mindenki beletörődni látszik abba, hogy Orbán Viktor a szegényház királya, fenntartja a nemzeti együttműködés rendszerét amíg csak él. A perspektíva hiánya a nyugdíjasokat már kevéssé zavarja hiszen többségük nem készít nagy terveket, de a többi generáció felteheti a kérdést: tudja-e Orbán Viktor, hogy merre van előre? Az évvégi sajtóértekezleten csak annyi derült ki, hogy “mindenért Brüsszel a hibás”. Ez programnak meglehetősen  csekély különösen, hogy a miniszterelnök azt is közölte: “ki kell egyezni Brüsszellel.”

Az EU sem tudja, hogy merre van előre

Nemcsak a magyar miniszterelnök küszködik a perspektíva hiányával, de az egész Nyugat is: Biden produkciója középszerű, Donald Trump nyugodtan legyőzheti őt a jövő évi választáson. Németországban és Franciaországban népszerűtlen a középutas kormányzat pedig ők készítik elő az Európai Unió nagy reformját: előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Ez ellen küzd foggal körömmel Orbán Viktor, ezért védelmezi “szuverenitását”, amely egy globalizált – digitalizált világban még csak nem is fikció. Az ésszerű reformoknak nincsen politikai támogatottsága az Európai Unió tagállamaiban, a népszerű populista politika pedig képtelen ésszerű gazdasági programot kidolgozni. Ebben a patthelyzetben az Európai Unió már eddig is évtizedeket veszített el a versenytársakhoz képest, és félő, hogy a jövő évi európai választások megerősítik ezt a negatív tendenciát. A válság persze előrelépést is kikényszeríthet hiszen mind több helyen döbbennek rá az Európai Unióban, hogy a jelenlegi trend lefelé mutat.

A nyugdíjasok az infláció legnagyobb vesztesei

Júniusban még mindig 20% fölött maradt az infláció, a nyugdíjaskosár árai még magasabban jártak: 21,2% – mutat rá a Pénzcentrum. Miért? Mert azoknak a termékeknek az árai emelkednek a legjobban, amelyekre a nyugdíjasok elsősorban költenek: rezsi, élelmiszerek, gyógyszerek.

Magyarországon, ebben a mezőgazdasági országban az élelmiszer infláció tizedik hónapja 30% fölött jár! Miért? Magyarázat sokféle van, de jellemző a helyzetre, hogy az Orbán kormány két olyan oszlopos híve mint Bogár László és Boros Imre is tarthatatlannak nevezte a helyzetet. Bogár László, aki államtitkár volt az Antall kormányban, számokkal bizonyította, hogy

a földgáz ára ma alacsonyabb Európában mint az ukrajnai háború kitörése előtt volt!

Miért nem csökken akkor Magyarországon is? – tette fel a költői kérdést Bogár László. Boros Imre pedig azt nem érti, hogyha a gazdáktól olcsón veszik a búzát, akkor miért méregdrága a kenyér? Nyilván érzik, hogy az infláció pontosan az Orbán rendszer legelszántabb támogatóit: a nyugdíjasokat és a társadalom szegényebb harmadát sújtja a leginkább.

Közgazdasági közhely, hogy az infláció a szegények adója.

Orbán Viktor azt ígéri, hogy az év végén egyszámjegyű lesz az infláció. Ez merész vállalás, de nem lehetetlen ugyanis mind az energia mind az élelmiszer infláció már a múlt évben is beindult, ezért a bázis adatok is magasak a második félévben.

Miért hallgat az Orbán kormány?

Nem reagálnak a nyugdíjas szövetségek kérdéseire, hogy emeljék már a nyugdíjat hiszen a 15%-os éves emelést meghaladó mértékben galoppozik az infláció. A hivatalos válasz az, hogy majd meglátjuk novemberben. Akkor viszont visszamenőleges hatállyal lehet emelni a nyugdíjakat, ha a kormánynak lesz rá pénze. Csakhogy nincsen. Hiányoznak az eurómilliárdok, a gazdaság recesszióban, ezért az adóbevételek sincsenek a csúcson.
A kormány azért nem csökkenti az energia árakat, mert jól pénzel az áfával. Az üzemanyag ára pedig tovább emelkedik – itt az áfa mellett a jövedéki adó is az államkincstárt gazdagítja. Minden forintra szükség is van hiszen a költségvetés hiánya rekordokat döntöget. Az államadósság is szépen megy fölfelé. A hiányzó eurómilliárdokat, melyek nem jönnek az Európai Unióból, a nemzetközi pénzpiacról kell pótolni – jóval drágábban. Magyarország az adósságcsapda felé menetel: végül már azért kell újabb és még drágább hiteleket felvenni, hogy a korábbi kölcsönöket az ország törleszteni tudja.

A nyugdíjas “fogyóeszköz”

Orbán Viktor számára a nyugdíjasok csak a választások pillanatában kellenek, utána már fölös kiadást jelentenek. A lepukkadt magyar egészségügy gondoskodik is arról, hogy a nyugdíjasok miután megtették kötelességüket, és leszavaztak Orbán Viktorra, a túlvilágra szenderüljenek.

Orbán Viktor legkevesebb 1500 milliárd forintot költött a 2022-es választások megnyerésére, és ennek jelentős részét a nyugdíjasok kapták.

Az infláció azért is olyan magas Magyarországon minden uniós tagállamot megelőzve, mert Orbán Viktor ezzel a módszerrel veszi vissza a választásokra elosztogatott pénzeket. Ez ugyanazt a funkciót tölti be mint a megszorító csomag, de nagy előnye, hogy az inflációért a kormányon kívül mást is lehet okolni.

Orbán abban bízik, hogy a nyugdíjasok és a szegények – leghűbb szavazói – türelmesek, mert államfüggők. Csakis tőle várhatják sorsuk jobbrafordulását. A liberális piacgazdaság számára ez a többmilliós réteg, mely eldönti a választásokat, csak koloncot jelent.

Orbán emiatt nyugodtan alhat. Ami miatt éjszaka mégiscsak nyitva lehet a egyik az az, hogyha az Európai Unió nem küldi a 27 milliárd eurót, akkor nem tudja finanszírozni a rendszert. Akkor pedig legelszántabb hívei között is felmerülhet a kérdés, hogy

mi a fontosabb: Orbán Viktor vagy 27 milliárd euró?

Drasztikus gyógyszer adóemelés – újabb csapást mér az Orbán kormány az egészségügyre

Miközben minimális mértékben – 10%-kal – kívánja növelni az egészségügyi kiadásokat a jövő évi költségvetés addig brutális mértékben megemelik egyes gyógyszer fajták adóját. Emiatt egyes gyógyszergyártók kivonulhatnak a magyar piacról.

A támogatott, 10 ezer forint alatti termelői áras gyógyszerek adója 20%, efölött viszont az eddigi 28%-ról 40%-ra emelkedik az adó július elsejétől! Ha a nagy nemzetközi gyógyszergyártó cégek úgy döntenek, hogy ennyiért már nem éri meg Magyarországon árusítani a termékeiket, akkor kivonulhatnak a magyar piacról és ennek súlyos következményei lehetnek a gyógyszer ellátásban.

A 40%-os extra profit adót nem biztos, hogy kifizetik az új gyógyszereket előállító cégek, de a generikus gyógyszereket gyártóknak így biztosan nem éri meg Magyarországon maradni. Márpedig így komoly hiány alakulhat ki fontos gyógyszerekből Magyarországon.

Mindössze 9,7%-os növekedés az egészségügyi kasszában

Ennyivel számol jövőre a költségvetés, amely arra a fikcióra van felépítve, hogy az általános éves infláció 6%-os lesz. A nyugdíjak is ennyivel emelkednek miközben a gyógyszerek árának növekedése ezt biztosan meghaladja majd. Az egy főre jutó GDP növekedésnek így új, nem ortodox módszerét folytatja az Orbán kormány, amely ily módon bevallja a nemzeti együttműködés rendszerének egyik titkát:

az egészségügy elhanyagolása tudatos politikai döntés, melynek célja a túlságosan is nagy költségvetési kiadást jelentő nyugdíjas réteg létszámának csökkentése.

Az egy főre jutó GDP-t úgy is lehet növelni, hogy a lakosság létszáma folyamatosan csökken. A legtöbb egykori szocialista országban ez a helyzet: a rendszerváltás óta óriási a lakosság csökkenése egyrészt a kivándorlás miatt másrészt pedig mert sokkal többen halnak meg mint ahányan születnek.

A kiszolgáltatott népcsoportok, melyek az európai szegénységi küszöb alatt élnek, mégiscsak rászavaznak az Orbán kormányra, mert a magán egészségügy költségeit nem tudják vállalni. Marad az állami egészségügy, melyet a hatalom szisztematikusan alulfinanszíroz, mert hűséges nyugdíjas szavazó táborára csakis a választások idején van szüksége.

Orbán és a nyugdíjasok

0

A jövőre tervezett 6%-os nyugdíjemelés kicsaphatta a biztosítékot Orbán Viktor legelszántabb  támogatói között is, ezért a több mint 2,5 millió nyugdíjas megnyugtatására a pénzügyi államtitkár nyilatkozott arról a Magyar Nemzetben, hogy tulajdonképp korábban félreértették őt amikor rá hivatkozva azt írták: idén nem kapnak plusz pénzt a nyugdíjasok hiába magas az infláció.

Most viszont ezt mondta Banai Péter Benő államtitkár:

”A hatályos rendelkezések szerint, ha az infláció augusztusban túllépi az éves emelést, akkor novemberben januárig visszamenőleg kiegészítő emelést kell folyósítani. Ugyanakkor a kormány szükség szerint kiegészítő nyugdíj emelést adhat. Erre legutóbb tavaly nyáron került sor.”

Idén a nyugdíj emelésének mértéke 15% volt. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújában azt mondta, hogy most 22% az infláció. Vagyis

a statisztikai hivatal megkaphatta  az ukázt: vigye le az inflációt 15% alá augusztusban!

Orbán Viktor fogadkozott: leviszi az inflációt 10% alá. Ez azért lenne lehetséges, mert a felemelt gáz és villany árak tavaly a második félévben gyorsították fel az inflációt vagyis a bázis nagyon magas. Főként, hogy a földgáz ára az európai piacon drasztikusan csökkent. A kormány akár csökkenthetné is a földgáz árat, hogy ezzel mérsékelje az inflációt. Valamilyen oknál fogva ez nem jutott eszébe Orbán Viktornak.

A 6% alááshatja Orbán politikai bázisát

Miért ad ilyen keveset hűséges szavazó táborának a miniszterelnök? Mert nincs egy vasa se! Az európai pénzek nem jönnek, a kínaiak pedig közölték: kormányokat nem támogatnak!

Erdogan választási győzelme megerősítette Orbán Viktort abban, hogy a magas infláció ellenére is megőrizheti szavazótáborát. A miniszterelnök el is mondta pénteki rádiós interjújában, hogy imádkozott Erdogan győzelméért. A török ellenzék vezérét Soros emberének nevezte. Arra a paradoxonra utalt ezzel, hogy a kisemberek számára a török és a magyar nemzeti együttműködési rendszer a kisebbik rossznak tűnhet. Az ellenzék tervezett liberális gazdaságpolitikája, együttműködése a Nemzetközi Valutaalappal, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval a szegényebb rétegek számára veszélyt hozhat megszorító csomagok formájában. Orbán és Erdogan az infláció révén csökkenti az életszínvonalat, mert ilyenkor nem kizárólag a kormányt okolják mint egy megszorító csomag esetében.

A demokrácia a múlt, az autokrácia a jövő

Ezért dicsőítette Erdogan nemzeti együttműködési rendszerét Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Mit is mondott Erdogan, aki húsz éve van hatalmon, és most még öt évre kapott felhatalmazást?

“A demokrácia olyan mint a vonat. Ha az ember elérte a célját, akkor leszáll róla!”

Erdogant a hívei szultánnak nevezik. Orbán Viktor még nem tart itt, de Erdogan iránti lelkesedése azt mutatja, hogy errefelé igyekszik. Némi problémát jelez persze a pénzügyi vészhelyzet: nem jönnek az európai pénzek. Nem tudja kifizetni hűséges szavazó táborát, a nyugdíjasokat. Ezért Orbán Viktor, aki Erdogan győzelméért imádkozott eddig, most azért fohászkodhat: a nyomorúságos 6% ellenére is rá szavazzon a több mint 2,5 millió nyugdíjas döntő többsége. Nem sok múlik ezen: épp csak Orbán Viktor hatalma. Amelyet nem engedhet el hiszen

szeme előtt lebeghet Malajzia miniszterelnökének tanulságos példája: amíg hatalmon volt addig ügyet sem vetett korrupciós ügyeire a szigorúan kézben tartott főügyész. Amint a korrupt kormányfő elveszítette a választást Malajziában, megindult a jogi gőzhenger.

A bukott miniszterelnök immár 12 éves börtönbüntetését tölti.

Csúcson a nyugdíjas infláció

Az átlagnál jóval gyorsabban növekedtek az árak két szektorban: az élelmiszerek és az energia esetében. Márpedig ez a kettő a gyógyszerekkel együtt meghatározó a nyugdíjasok fogyasztói kosarában.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint az élelmiszerek árai 43,2%-kal nőttek februárban. Már ez is rémesen magas, de a nyugdíjasok által leggyakrabban vásárolt élelmiszerek esetében ez 48%! Ez kész katasztrófa. A legjobban a kenyér drágult : egy év alatt 98%-kal! A sajtnál az éves áremelkedés 87%, majd a tej és a tojás jön 85 illetve 83%-kal.

Csak emlékeztetőül: a nyugdíjak 15%-kal növekedtek az év elején.

Az energia és a gyógyszerek terén is drámai az emelkedés, ezért a nyugdíjasok mindinkább az elé a választás elé kényszerülnek, hogy miről mondanak le: a fűtésről és világításról vagy az evésről és az ivásról, esetleg az életmentő gyógyszerekről.

Orbán Viktor abban bízik, hogy az infláció egy számjegyű lesz az ősszel.

Kérdés, hogy megvalósul-e addigra az egy számjegyű infláció a valóságban is, és nemcsak a KSH mutatja ki – a miniszterelnök baráti biztatására.

A másik kérdés az, hogy hány nyugdíjas éri meg az egyszámjegyű inflációt?

Az államilag alulfinanszírozott egészségügy gondoskodik arról, hogy mind kevesebb nyugdíjas okozzon gondot Orbán Viktornak, akinek a csak a választások idejére van szüksége a megalázott és megszomorított milliókra, akik rászavaznak, mert kétségbeejtő helyzetükben csakis az állam szociális támogatásával tudják elkerülni a katasztrófát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK