Kezdőlap Címkék Nyugdíj

Címke: nyugdíj

Makutyi dumák – (Elnézést, Iszlai úr!)

Írtam már a lentebbiekről bőségesen, de a FIDESZ nevű egybeszabott, már-már prokrusztészi konglomerátum csak nem akar leszállni róluk. Mostanában pláne sok a baj, nagyon kell uralniuk a közbeszédet, ugyanis az új sztár szintén diktálni szeret(ne), és ez ügyben tevékeny is, ahogy ezt láttuk a hőmérőzős és a gumicsizmás akciókban. A legközelebbi nyilván a mozdonyvezetés lesz, amivel bemutatja, milyen sokat késnek a vonatok. Eddig erről fogalmunk se volt. Kösz az infót, haver.

Tudjuk, persze, hogyne tudnánk, a közbeszéd tematizálása a legfontosabb, így aztán annak ismertetése, hogy a TISZA mit tervez a minimálbéresekkel, a nyugdíjasokkal meg a tanárokkal, nyilván majd később fogunk hallani. Valamikor. Ráérni ráér, hiszen valamelyik nagyeszű eszmefuttatásában olvastam a minap, hogy egy pártprogramot öt perc alatt meg lehet írni. Látod, látod, hülye déká, mit erőlködsz itt a kilencven oldalas programoddal! Elég lett volna annyi, mint Magyaréknál: nem lesz lopás, oszt punktum. Ennek megírása fél percbe se telik. A vicc az egészben az, hogy a nagyeszű ezen irománya megjelent. Nem is akárhol. Nem is akármilyen lapban.

A témavariálás fideszéknél úgy szokott kinézni, hogy a lerágott csontokat nem dobják el, hanem gondosan elteszik máskorra, és mikor támadják őket, például Románia GDP-jével példálózva, gúnyos mosoly kíséretében, akkor hirtelen előkapják az egyiket, és mintha még lenne rajta bármi, belecsámcsogják a képünkbe. De komolyan ám!

Hát akkor lássuk… mármint a csámcsogást.

Menczer Tamás:

Magyar Péter pártja nem akar rezsicsökkentést, a kormánypártok viszont akarnak, és azt Magyar Péterékkel szemben is meg fogjuk védeni. Magyar Péter tagadja a nyilvánvalót, azt állítja, hogy ők nem támadják a rezsicsökkentést. Magyar Péter egyik embere nem olyan hazudós, mint ő” – folytatta a kormánypárti politikus Gerzsenyi Gabriellának, a Tisza Párt EP-képviselőjének szavait is idézve, aki Brüsszelben azt a kérdést tette fel: – Hogyan tervezik a rezsicsökkentés által kivéreztetett szolgáltatók feltőkésítését?” – Magyar Péter embere nem akar rezsicsökkentést, nem akarja megvédeni az embereket, nem a magyar emberek oldalára állt.

Az csak a hülyék számára nem nyilvánvaló, hogy Magyar Péter embere nem akar rezsicsökkentést (2011 és 2021 között is végig ezen dolgozott, mint EP képviselő), de most nem azt mondta.

Csak arról érdeklődött, hogy a kormány kiktől veszi el azt az összeget (Kuss legyen! Ez nem megszorítás!), amely a rezsicsökkentés miatt az államkasszából hiányozni fog, mert be kell tömni ám a lyukat. Szegény Varga, nem irigylem, egyáltalán.

Egyébként a rezsicsökkentés tényleg megvédi a magyar embereket. A legjobban azokat védi meg, akik a legtöbbet fogyasztanak. Megvédi az állam persze a gazdagokat is, mert így ők is részesülnek a csökkentésből. A két halmaz között jelentős az átfedés, így aztán igen jól jön a rezsicsökkentés a nemzet Mészárosának, enyhítendő az anyagi gondjait, és mivel ő is magyar, a magyar emberek megvédését tekintve sikeres az ügy! Van is jachtja Mészárosnak az Adrián!

Megjegyzendő még, hogy Bulgárián és Magyarországon kívül az össze többi állam nem a szolgáltatásokat, hanem a szegényeket támogatja, így ugyanis az állam olcsóbban jön ki, a gazdagok jobban takarékoskodnak (nekik van pénzük is hozzá), és a rendszer a többi állam szerint igazságosabb. Arról pedig, hogy rezsicsökkentés költségeit végül nem ám Orbán meg a sleppje fizeti, hanem az egyéb adók révén pont mi, azaz a szegény, megvédendő magyarok, nem kell mindenkinek tudni. A nép jó része nem is tudja, az hótziher!

Szentkirályi Alexandra:

A fővárosi cégek vezetésében eddig nagy arányban szerepeltek Gyurcsány Ferenchez köthető személyek. Például Draskovics Tiborra, a Gyurcsány–Bajnai-korszak egyik legsokoldalúbb megoldóemberére is kulcsfontosságú pozíciókat bíztak a Karácsony Gergely vezette Városházán. A BKK igazgatóságában ülő politikus korábban volt a Gyurcsány-kabinet pénzügyminisztere, a kormányzati közigazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli minisztere, majd igazságügyi és rendészeti minisztere. De a már említett Mártha Imrét sem kell bemutatni a Demokratikus Koalíció elnökének, hiszen éppen Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt, 2008-ban került a Magyar Villamos Művek (MVM) élére.

Ebben az az érdekes, hogy szegény, nemhogy a győzelemről, de még a versenyről is lemaradt jelöltasszony nem azt veti a nevezettek szemére, hogy rosszul dolgoztak, és ebből a városnak kára lett, hanem hogy ismerik Gyurcsányt. Na most, ha van olyan szabály, hogy „a Gyurcsányt ismerők biztosan rosszul dolgoznak”, akkor egyértelmű Szentkirályi felháborodása, ellenesetben viszont a helyzet az, hogy a „Hosszú haj, rövid ész” mondást ugyan nagyon helytelennek tartom, de vannak esetek, mikor el kell fogadni.

Egyébként a kormány tele van „Orbán Viktorhoz köthető személyekkel”. Azok ellen nincsen kifogása, tisztelt asszonyom?

Nyitrai Zsolt

A nyugdíjasoknak nagyon sokat köszönhet Magyarország, a magyar emberek, családok, éppen ezért a kormány mindig kiáll az érdekeikért és megvédi a juttatásaikat. Egyebek között visszaadtuk nekik a korábban a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, ráadásul megemelt formában. Eddig 5 alkalommal fizettünk számukra nyugdíjprémiumot, amire 2010 előtt sosem volt példa”

Mint az már néhányunknak a könyökén jön ki, a legtöbbünknek viszont fogalma sincs róla, a baloldal a nyugdíjemelésre a svájci indexálást használta, amely nem csak az inflációtól, hanem a bérektől való lemaradástól is megvédte a nyugdíjakat. Orbánék persze rögtön változtattak, a svájci indexálást eltörölték, így 2011. óta a nyugdíj csak az infláció mértékével emelkedik, következésképpen a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsult. Jó kis megvédés, mi?

A baloldal nem elvette, hanem bevezette a 13. havit (Medgyessy), egy miniszterelnök volt, aki regnálása alatt végig fizette (Gyurcsány), Bajnai pedig szüneteltetni rendelte a világválság miatt, és azt mondta, ha a válságnak vége, újból fizethető. Orbán a világgazdaság szárnyalása és az ide ömlő EU pénzek ellenére 10 évig nem fizette, azaz jóságos visszaadásról szó sincs, hanem 10 évig ellopta a nyugdíjasoktól, akik ezt az eltolvajolt pénzt már sohasem fogják visszakapni.

A nyugdíjprémiumot nem Orbán, hanem Bajnai vezette be (ezért „nem fizették 2010. előtt” – remélem, érthető). Bajnai azt mondta, ha az országnak jól megy, azaz a GDP növekmény > 3,5 %, kapjanak belőle  a nyugdíjasok is. Ezen az alapon Orbánéknak tehát nem ötször, hanem már hétszer kellett volna fizetniük, ha betartják Bajnai előírását. De nem tartották be.

Az pedig, hogy a nyugdíjpénztárak tőkéjének lenyúlásával a jövő nyugdíjasaitól elvették az akkori GDP 10 %-át (melynek jó részét Gyurcsányék gyűjtötték össze), a nyugdíjasok tönkretételének nagy művén már csak a korona.

Orbán Balázs

„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Ezek után, ha valamelyik fideszes szidni merné a Kádár korszakot (amely orosz gyarmaton való élést Orbán Balázs önként választaná ’56-ban a forradalom helyett), vagy a negyvennyolcas hősöket emlegetné (amikor Orbán Balázs eltanácsolná Kossuthékat a forradalomtól, mondván, nincs értelme az egésznek, mert valaki úgyis behívja majd a ruszkikat), az a szerencsétlen nyugodtan körberöhöghető. Csak ne legyen balhé, igaz, Orbán Balázs úr? És ne tessenek jönni nekünk Trianonnal, mert ott Magyarország ugyanúgy területeket vesztett, ahogy most az ukránoknak tanácsolja, hogy inkább veszítsenek területeket. Miután pedig a gyarmat az gyarmat, ha mi kerülnénk Oroszországtól függő helyzetbe, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt Putyin úgy zavarná szanaszét, mint a sicc. Persze Viktor a helyén maradhatna, mint háromujjas báb, és végre tüzelhetnénk az orosz gázt dögivel.

Na, kérem, hát ezeket a megunhatatlanul ugyanolyan hazugságlepleket próbálják fideszék újból és újból és megint csak ráteríteni a választói tömegekre, hogy azok a sötétben botorkáljanak, és nehogy lássanak valamit a szegényházi olimpia leendő országában, ahol a dolgok egyre rosszabbul mennek.

Az igazi röhej az, hogy hogy továbbra is hisszük és hagyjuk. A Viktor mégiscsak jobb, mint a Gyurcsány, nem? Húzd rá cigány, csak azért is! Harcoljon a hazáért a rosseb!

Na, így vigadunk mi.

Az átlagos öregségi nyugdíj kisebb mint amennyi a megélhetéshez kellene

208 ezer az átlagos öregségi nyugdíj Magyarországon, és 221 ezer forint kellene havonta a tisztességes megélhetéshez. Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éves mérlege. Persze a nyugdíjasnak lehet még plusz jövedelme például hazai vagy külföldi munkavállalásból vagy ingatlan kiadásából. Mindettől függetlenül a mintegy 500 eurós átlag nyugdíj szánalmasan kevés.

A KSH a nagyon szűkös megélhetést 126 ezer forintban határozza meg. Több mint 430 ezer 65 év feletti nyugdíjasnak ennyi sem jutott Magyarországon. Ez mintegy 300 eurónak felel meg. A szűkös megélhetéshez a KSH szerint 161 ezer forint kell – mintegy 400 euró. Ebben a kategóriában 491 ezer nyugdíjas van. Vagyis, ha nincsen más jövedelme, akkor a nyugdíjasok 40%-a szűkösen vagy nagyon szűkösen tud csak kijönni a nyugdíjából.

A legtöbben – 630 ezren – a 160-220 ezres kategóriában vannak vagyis 400-550 euró havonta.

A boldog kevesek 400 ezer fölött

Tavaly 101 ezren tartoztak ebbe a kategóriába, amely a csúcsot jelenti a nemzeti együttműködés siralmasan alulteljesítő rendszerében. Ez az ezer eurós szint a szegénységi küszöb az Európai Unió fejlettebb országaiban. Miután a magyar infláció rekordot döntött az Európai Unióban, ezért az életszínvonal még ebben a kategóriában is csökkent. Igazában csak azok élhetnek jól 65 év fölött, akik nem a nyugdíjra alapozták a megélhetésüket.

Szuper nyugdíjasok

Akiket kedvel a hatalom, azokat 65 éves koruk fölött sem hagyja magára. Pintér Sándor belügyminiszter papíron kisnyugdíjas, de kapja miniszteri fizetését, és szépen pénzelhet a vállalkozásaiból is. Vagyonának összegét éppúgy jótékony homály fedi mint Orbán Viktor esetében, aki még csak közeledik a nyugdíj felé bár hogyha marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor meglepő gyorsasággal megérkezhet oda.

Az idén 80 éves Martonyi János szuper nyugdíjas, minden bizonnyal a milliós havi nyugdíjhatár fölött jár, és az Orbán kormány egy-két igazgató tanácsi poszttal is honorálja, hogy 8 évig külügyminiszter volt Orbán kormányaiban. Mindez bőségesen elég lenne bármely magyar nyugdíjasnak, de Martonyi vagyona nem ebből van hanem a legnagyobb amerikai ügyvédi iroda partneri szerepéből. Miért kapta ezt az egykori privatizációs kormánybiztos? Mert a General Electric és más egykori amerikai cégek reprivatizálása során tekintettel volt az USA érdekeire. Érdemes tehát a hatalmat szolgálni. Ezért is nem lepődik meg senki igazán a korrupción Magyarországon hiszen hogyha becsületes munkával csak olyan nyugdíjat lehet elérni, amely alatta marad az európai szegénységi küszöbnek, akkor a “más megoldás” keresése józan egzisztenciális döntésnek számít.

Egyáltalán nem véletlen, hogy az Európai Unió legszegényebb országaiban a legnagyobb a korrupció: Bulgária, Magyarország, Románia.

Orbán rendszere épp e két pilléren nyugszik: szegénység és korrupció. Sziklaszilárd alap ez Magyarországon, ahol Orbán abból csinált rendszert, ami évtizedek óta realitás volt, csak épp szégyellte felvállalni a magyar nyomorúságot, amely a lakosság 10-15%-ának biztosít európai életszínvonalat, a többiek pedig megválaszthatnak egy olyan kormányt, amelyik ezt tartósítja is. Legfeljebb az emberek változnak, de a rendszer Magyarországon “örök”.

A társadalom gyorsan öregszik – emelik a nyugdíjkorhatárt

Ma már az átlag kínai hosszabb életre számíthat mint az USA polgárai: 78 év a várható életkor noha a Kínai Népköztársaság kikiáltása idején – 1949-ben – ez még csak 36 év volt. A következő öt évben fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt, hogy a társadalomnak legyen ideje hozzászokni az életforma változáshoz.

Jelenleg 60 év a korhatár a férfiaknál, a nőknél 50 a fizikai dolgozóknál, a többieknél 55 év. A kommunista párt vezetése, mely a nyugdíjreformról döntött, nem közölte azt, hogy konkrétan mit jelent a tervezett változás, de tavaly egy szakmai tanácskozáson elhangzott, hogy 65 évre kívánják felemelni a nyugdíjkorhatárt. Miért? Mert a nyugdíjkassza kimerülőben van: a társadalomtudományi akadémia már 2019-ben figyelmeztetett arra, hogyha minden így megy tovább, akkor 2035-ben befuccsol a rendszer, mert a kifizetések felülmúlják a befizetett nyugdíjjárulékot. Az 1,4 milliárd lakosú Kína népessége csökkenni kezdett 2023-ban, és ez a tendencia nem csak hogy tartósnak ígérkezik, de egyre gyorsulónak is. Kína elveszítette az első helyet Indiával szemben, ahol még mindig növekszik a lakosság, mert a kormányzat nem alkalmazott egyke politikát a gazdasági növekedés érdekében.

Egyre nehezebb egységes megoldást találni

Ezt elismerte a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt angol nyelvű lapja, a Global Times is mondván: “nincs mindenki számára használható egységes recept.” A kínai X-en, a Weibon ezt így fejtette ki egy hozzászóló:

“Aki fizikai munkát végez, az általában alig várja a nyugdíjat míg a szellemi munkakörben szívesen tovább folytatnák tevékenységüket, hogy pénzt keressenek.”

Sok fiatal nyugtalankodik a nyugdíjkorhatár tervezett emelése miatt ugyanis így számukra később ürülhetnek meg a jólfizető nagy presztízst jelentő állások:

”mi lesz így a fiatal nemzedék karrierjével?“

– tudakolják a Weibon.

Kínában a pandémia után nem indult be az a dinamikus növekedés amire a társadalom és a vezetés is számított: az évi 5% nemzetközi összehasonlításban nem rossz eredmény, de kevés ahhoz, hogy megoldja a társadalom problémáit.

Mi lesz 300 millió emberrel?

Ez Kína legnépesebb nemzedéke, a mai ötvenes-generáció, amely már közvetlenül érintett a nyugdíjkorhatár emelésében.

Az 1978-ban megkezdett sikeres gazdasági reform, amely a világ második számú gazdasági nagyhatalmát megteremtette, elsősorban az ő munkájuk miatt volt sikeres. Az életszínvonal emelkedett is, de mi lesz velük öreg korukra?

Mindeddig a kínai kommunista párt Konfucius bölcs intelmét ismételte meg a fiataloknak: minden fiú köteles gondoskodni az idős szüleiről! A BBC tudósítója megkérdezett egy idős házaspárt, hogy mit jelent ez a gyakorlatban?

Cao gazda 72 éves, felesége szintúgy, nyugdíjuk az nincsen. Liaoning tartományban élnek a szülőföldjükön, a gyerekeik távol laknak tőlük, de gyakran látogatják őket. A házaspár 20 ezer jüanból él egy évben – ez körülbelül 2700 dollárnak felel meg. Csakhogy a kukorica felvásárlási ára csökken vagyis idén lehet, hogy kisebb lesz a bevételük.

“Még öt évig bírom a munkát, ha nem jön közbe nagy betegség, és nem szeretnék a gyerekeim terhére lenni. Talán bemegyünk az asszonnyal egy otthonba vagy kiköltözik hozzánk valamelyik gyerek.”

Egyre másra létesülnek ilyen nyugdíjas otthonok Kínában részben az önkormányzatok részben pedig a vállalatok jóvoltából. A konstrukció általában az, hogy fiatalok, akik munkát vállalnak egy ilyen szociális otthonban ingyen élhetnek ott cserében azért, hogy ellátják az idős kínaiakat, akik nem akarnak a gyerekeik terhére lenni.

A szerencsés öregeknek van nyugdíjuk, mert állami cégnél dolgoztak a városokban, de a falusiaknak nincsen. Pedig az otthonokban fizetni kell: egy házaspár havi 2000 jüanért kap egy “házastárs lakosztályt“ a Napfény öreg otthonban. Csakhogy Kínában az átlagos nyugdíj jelenleg 170 jüan – szánalmasan kevés. Mindenkinek gondolni kell tehát arra, hogy félretegyen nyugdíjas éveire vagy pedig rá lesz utalva a gyerekre. A szigorú egyke politika miatt a legtöbb családban csak egy gyerek születhetett, és ez most komoly társadalmi drámát eredményez: Konfucius azt mondta ki, hogy a fiú kötelessége a szülők ellátása, a lányok a férj családjában kötelesek gondoskodni az idős felmenőkről. Akinek tehát “csak” lánya van, az nehéz helyzetbe kerülhet.

Cao gazda így látja a jövőt:

“80 éves koromig kihúzzuk itt falun a feleségemmel, utána pedig remélem, hogy valamelyik gyerek kiköltözik hozzánk. Mi ugyanis nem mehetünk be a városba, mert a gyerekek olyan házakban laknak, ahol nincsen lift. 80 évesen öt emeletet megmászni az olyan mintha a hegytetőre szeretnék feljutni minden nap”

– vázolta fel helyzetét a 72 éves kínai parasztember a BBC tudósítójának.

Egyre több nyugdíjas dolgozik, mert képtelen megélni a nyugdíjból

Tavaly már a nyugdíjas korosztályt 10%-a dolgozott míg 2010-ben a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán ez még csak 3,3% volt. Ebben nyilvánvalóan nagy szerep jutott az inflációnak, amely minden uniós rekordot megdöntött tavaly az Európai Unióban, melynek Magyarország a legszegényebb és legkorruptabb tagállama.

A tények: az átlag nyugdíj az Európai Unióban 1294 euró, ez mintegy 460 ezer forintot jelent. Ha valakinek ilyen “magas” nyugdíj jut Magyarországon, akkor szerencsésnek mondhatja magát. Mennyi az átlagnyugdíj Magyarországon? 388 euró vagyis 140 ezer forint. A nagy inflációt követő időszakban ennyiből nemigen lehet megélni. Az senkit sem vigasztal, hogy Bulgáriában még alacsonyabb az átlagnyugdíj: 226 euró, Luxemburgban, ahol a legmagasabb a nyugdíj, az átlag 2575 euró.

Miért szavaznak mégiscsak Orbán Viktorra a nyugdíjasok?

Orbán Viktor nagy politikai leleménye az, hogy létrehozott egy szegény államfüggő réteget, amelyet a választások előtt szerény juttatásokkal is meg lehet vesztegetni. Ez a réteg korábban is megvolt Magyarországon, ahol a lakosság kétharmada ide tartozik, de a baloldali-liberális kormányok elhanyagolták őket. Orbán számítása bevált: a kisnyugdíjasok és a többi szegény népréteg a nemzeti együttműködés rendszerének sziklaszilárd politikai alapjává vált. Megélhetése ugyanis kizárólag az államtól függ. Ezért szavaznak Orbán Viktorra nem pedig Rogán Antal propagandájának hatására. A kisnyugdíjasok azért hiszik el Rogán propagandáját, mert a miniszterelnök “jótékony“ juttatásaival megvásárolta a támogatásukat.

Orbánnak ezért egyáltalán nem fontos a lakosság többségét kitevő szegény és kiszolgáltatott milliók helyzetének javítása hiszen egy jól szituált és jól tájékozott középosztály megvásárlása jóval drágább.

Orbánnak most épp az okoz gondot, hogy nincsen pénze a választópolgárok megvásárlására. Miután eddig ezt az uniós euromilliárdokból fedezte a magyar miniszterelnök, a jövő sem ígérkezik felhőtlennek Orbán Viktor számára hiszen Brüsszel egyáltalán nem ég a vágytól, hogy kiutalja a befagyasztott eurómilliárdokat.

Szűcs Judith: ennek a lánynak a szegényházban a helye?

“Nem szeretek panaszkodni, de az első nyugdíjam 28600 forint volt, és azóta sem lett sokkal több” – mesélte a Kiskegyednek Szűcs Judith, akit nemcsak Magyarországon, de az egész egykori szocialista táborban diszkó királynőnek tekintettek. A hetvenéves Szűcs Judith elmondta, hogy “valósággal sokkot kaptam amikor a postás meghozta az első nyugdíjamat.”

Miből él? “Ha van fellépésem, abból elvagyok” – válaszolta Szűcs Judith. Magyarországon az átlagnyugdíj 231 ezer forint, ezt sok művész nem éri el, mert aktív időszakában önhibáján kívül nem fizetett komoly nyugdíj járulékot.

A nyugdíjasok Orbán leghűbb támogatói

Ilyen gyenge nyugdíjak mellett miért szavaz mégis az idős generáció zömmel Orbán Viktorra? Mert

Orbán jó politikai érzékkel két dolgot ígér nekik: biztonságot és inflációhoz igazított nyugdíjat.

Ehhez képest minden másodlagos a nyugdíjas nemzedékek számára. Az is, hogy az Orbán rendszerben tudatosan működtetnek gyenge egészségügyi hálózatot: akinek van pénze annak esélye is lehet a hosszú életre, akinek nincs az imádkozhat ezért. Orbán számára a nyugdíjasok csakis addig érdekesek amíg rá szavaznak. Utána elpatkolhatnak hiszen csak viszik a pénzt az államkasszából, melyet pedig a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei akarnak lenyúlni. Orbán számítása mindeddig bevált, és semmi okunk sincsen azt feltételezni, hogy ez a közeljövőben változna. Holott maga Orbán hét szűk esztendőt jósolt 2022-ben. Az ellenzéknek ez jó esélyt kínálna, de a nyugdíjasok jól érzik: tőlük nem kapnák meg a biztonságot és a nyugdíjak emelését az infláció mértékében. Bokros Lajos 2022-ben a Népszavában fejtette ki, hogy a nyugdíjasoknak nem jár a tizenharmadik havi nyugdíj, és meg kellene szüntetni a rezsi csökkentés rendszerét.

A nyugdíjasok értették a finom célzást, és leszavaztak Orbán Viktorra, akiről pedig tudták, hogy korrupt és pocsék egészségügyi rendszert üzemeltet.

A magyar nyugdíjasnak nincsen, mert nem lehet illúziója az állammal kapcsolatban, amely épp akkor hagyja magára amikor a legszegényebb és a legelesettebb.

De hát a magyar nyugdíjas realista: Szűcs Judith is kérvényezte szánalmasan alacsony nyugdíjának felemelését, és kapott is pár ezer forintot hiszen a hatalom sem lophat nyugodtan annak tudatában, hogy az egykori diszkó királynő szegényházba kerül vagy éhen hal miközben ő vígan élvezi szorgos vagyongyűjtő életének zsákmányát.

Nyugdíj (x)

A címbe azért nem került bele konkrét szám, például VIII. vagy XXI., mert már annyiszor írtam róla és annyi helyen, hogy biztosan tévesztenék, nem lenne pontos a számolásom – meg aztán az ember lusta is utána keresni mindnek, amit már többször rég megírt.

Jóval egyszerűbb annyit közölni az (x) jelzéssel, hogy immár ikszedszer van mondanivaló, ami vagy azt jelzi, hogy a gondos kormány sokszor fejleszti és tökéletesíti a rendszert a nyugdíjasok érdekében, vagy azt, hogy a ravasz kormány állandóan trükközik. Mindenki szabadon dönthet, melyik változat helyes.

A nyugdíjasok széles választóréteget képviselnek. Mintegy kétmillió öregségi nyugdíjas van, mellettük pedig félmilliónyi egyéb nyugdíj jellegű járulékot kapó ember, azaz ez a 2,5 millió fő a teljes lakosság 26 százalékát képviseli. Választópolgárként természetesen még többet (32 %), hiszen ők mindannyian választókorúak, ezért a politikai csoportoknak igencsak érdemes foglalkozni velük, ahogy a problémával is, amelyet ők jelentenek.

A problémán kezdve az értékelést, a nyugdíjasokkal az a gond, hogy ők a nyugdíjat már csak kapják, de nem adnak érte semmit. A jelenben csak terhet jelentenek.

Nem mondom, a múltban, mikor még dolgoztak és befizettek ahelyett, hogy pénzt kellett volna rájuk fordítani, jól jöttek a kormányzatnak, mint az akkori nyugdíjasok eltartói (többek között), de ma már csak kiadásként jelennek meg a költségvetésben, mégpedig az egyik legnagyobb kiadásként. Ez az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer, amely jelenleg nálunk működik.

A rendszer korszerűbbre való leváltását Bokros a magánnyugdíj-pénztárakkal gondolta megoldani, amelyekben munkás évei alatt mindenki saját magának gyűjtötte volna a nyugdíját, és mikor nyugalomba vonul, azt az összeget kapta volna meg (a korábban elhunytak meg a hosszú életűek kb. kiegyenlítik egymást, ha a pénztár jól számolja ki). Sajnos ez a rendszer az átmeneti időszakban, azaz amíg mindenki át nem kerül a korábbi rendszerből az újba, az állam számára jelentős, sőt egyre növekvő többletkiadással jár, és Gyurcsány miniszterelnöki korszakában már komoly összeget kellett ráfordítani. A Gyurcsány–kormány a neki megadatott 5 év alatt becsületesen rá is fordította, sőt a Bajnai kormány is befizette a szükséges összeget, így aztán a MANYUP tőke a 2010-es választásig döntő részben Gyurcsányék jóvoltából 2700 milliárd forintra hízott, amellyel gazdálkodva a pénztárak nem csak megőrzik a befizetett pénzeket, hanem jó befektetések esetén a hosszú évek során munka nélkül tudják mindenki nyugdíját növelni. Illetve tudták volna, ha.

A derék magyar nép által 2010-ben megválasztott kormánynak azonnal kellett a pénz, hogy bemutassa, mennyivel jobb gazdálkodó, mint az elődje, ezért körbenézett, hogy pénzszerzési ügyben mit lehetne tenni. Az elődök által rájuk hagyományozott 39 milliárd EUR MNB devizatartalékhoz nem nyúlhattak (az akkori GDP kb. 35 %-a), az nagyon rossz üzenet lett volna a külföldi befektetőknek, ezért a második legegyszerűbbet választották, a MANYUP pénztárak tőkéjét. Ezzel két legyet ütöttek egy csapásra. Egyrészt nagy összeg áramlott be a költségvetésbe (az akkori GDP 9 %-a), másrészt onnantól kezdve az Orbán kormánynak nem kellett a pénztárakba befizetnie.

Ami Gyurcsányéknak tehát kiadás volt a költségvetést illetően, az Orbánéknál bevételként jelentkezett, ráadásul megszabadultak az évenkénti befizetéstől, azaz immár 13 éve nem kerül nekik semmibe. Az Orbán Féle Első Nagy Kunszt fényesen bevált.

Kellett a trükkhöz persze valami indok meg még ígéret is

Az indokot Selmeczi tragikus víziója szolgáltatta, miszerint a pénztárak csak eltőzsdéznék az emberek összekuporgatott pénzecskéjét rossz befektetéssel (például magyar államkötvényt vesznek – Magyarország, Orbánéknak hála,  2011. decemberétől 2015. márciusáig bóvliban volt, és ma is csak egyetlen lépcsővel van fölötte), ezért a nyugdíjakat a játékfüggő pénztáraktól meg kell védeni! A kétségbeesett kiáltozás megtette a hatását, alig maradt a pénztárakban valaki. Rossznyelvek szerint persze ehhez a kormány fenyegetése is hozzájárult, mert Orbánék azt mondták, aki a pénztárban marad, állami nyugdíjra ne számítson.

Az ígéretet is a kormány tette, mondván, ha valaki a jövőben majd nyugdíjba megy, az akkori kormány fog nyugdíjat folyósítani neki. Reméljük, leszünk akkor még annyian, hogy kitermeljük szegény leendő nyugdíjasoknak azt a pénzt, továbbá reméljük, hogy az akkori kormány oda is fogja nekik adni.

Az Orbán Féle Második Nagy Kunszt sem volt valami bonyolult. A korábbi kormányok alatt a nyugdíjak összegének évenkénti módosítása a svájci indexálás szerint történt, azaz nem csak az infláció növekedését vették figyelembe, hanem a bérek növekedését is, tehát a nyugdíjak a béreket is követték, ha nem is teljesen, de valamennyire.

Az Orbán kormány ezt a számítási módszert eltörölte, helyette bevezette a tisztán inflációkövető rendszert. Ebből következően annak, aki már 2010-ben nyugdíjat kapott, a mostani 2023. évi nyugdíja egy fillérrel sem ér többet a piacon, mint a 2010-es. Az Orbán kormány immár 13 éve jót spórol a nyugdíjasokon. Hogy a szinten tartást a „nyugdíjak megvédésének” hívja, az csak természetes.

Nem csoda, hogy a nyugdíjak leszakadtak a bérek mögött, és

míg 2010-ben az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset 74,5 százalékát tette ki, ez az arány mára 50 százalék alá süllyedt.

Hiába nőtt az állam bevétele a bérek növekedésével, ebből a nyugdíjasok nem kaptak semmit. Ez az arány a nyugdíjasok szempontjából még rosszabb lenne, ha figyelembe vennénk, hogy a nyugdíjrendszerből elhalálozás miatt kiesők nyugdíja törvényszerűen kisebb, mint a nyugdíjrendszerbe újonnan belépők most megállapított nyugdíja, azaz a kifizetett nyugdíjtömeg ugyan nő, de a nyugdíjasokat egyenként tekintve egy fillérrel sem.

Az Orbán Féle Harmadik Nagy Kunszt a tálalás. A tálalás alatt természetesen ferdítés, trükközés, hazudozás, mellébeszélés és ezek mindenféle ötvözete értendő, magyarán propaganda, melyet a Harmadik Birodalomban vittek tökélyre, és most a Habony Művek teljes mértékben használja is. Például a minap azt mondja Vitályos Eszter magyar jogász, politikus, államtitkár, 2021-től a Fidesz országgyűlési képviselője, 2022-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, valamint parlamenti államtitkára, hogy

Hat százalékos nyugdíjemeléssel kezdődik a 2024-es év, a januári emeléssel átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal lesz magasabb a nyugdíj a 2023 decemberinél.

Na most ebből kizárólag a beavatott, különleges kiképzést kapott, speciális agyműködéssel bíró egyetemi tanárok tudják, hogy csak a mondat második fele igaz, az első nem.

Ez ugyanis nem nyugdíjemelés. Kizárólag a várható infláció kompenzálása.

Sajnos Kati néni a faluvégen, akinek Petőfi anyjára emlékeztetőn csak egy „Helló pipi”-re futja, „Helló röfi”-re semmiképp (többesszámban pláne nem, hozzá nem is megy a miniszterelnök, nehogy a magyarországi szegénység nyilvánvalóvá váljon), annyit lát ebből, hogy több forintot hoz a postás. Mivel pedig nincs senki, aki elmagyarázná a trükköt, továbbra is áldani fogja Orbán Viktor nevét, mert ő megvédi a szegény népet a gonosz boltosok ármánykodásától. Azt, gondolom, mondani sem kell, hogy az államtitkár asszony által szintén megemlített 2023. évi 18,5 százalékos „nyugdíjemelés” sem emelés, mivel a trükk ugyanaz, mint a fenti. Őszinte kormányok ezeket kompenzációnak neveznék, na de hol van, kérem, a mi kormányunk attól? És hol van az a médium, amelyik ezzel foglalkozik, valamint hol van az az önkéntes csapat, amelyik e tudást eljuttatja mindenkihez? Így aztán Kati néni biztos benne kire kell szavazni. Hiszen Eszter asszony azt mondta

Az idősek a nehezebb időkben is számíthatnak ránk„. Rájuk. Hát ja. A mi pénzünkből. Amennyit nagyon muszáj. Többet nem. Nehogy már szegény Mészárosék szájától vonják el a falatot!

Azt is kijelentette az államtitkár asszony, hogy „2010 óta a nyugdíjak összege több mint duplájára emelkedett, a vásárlóereje pedig 20 százalékkal nőtt.” Mivel az infláció 2010. óta összesítve 103 százalék (az árak több mint a duplájukra emelkedtek), egyértelműen mondható, hogy a nyugdíjak vásárlóereje személyenként egy fillérrel sem nőtt (hiszen csak az inflációt kompenzálják, a svájci indexálást eltörölték, az egyénenkénti vásárlóerő eleve nem is nőhetett), a derék hölgy itt azt használja ki, hogy a kisnyugdíjasok egy része elhunyt, és az újonnan belépőknek náluk nagyobb nyugdíja van. Így „nő” az átlag vásárlóerő. Vitályos Eszter trükközik. Ahogy megszoktuk már.

Az ominózus 13. havi nyugdíjat illetően csak ismételni tudom magam: a tizenharmadik havi ellátmányt Orbán esztelen minimálbér duplázása miatt Medgyessynek kellett bevezetnie. A Gyurcsány kormányok végig fizették, majd 2010-ben Bajnai függesztette fel, mondván, ha a világválságnak vége, akkor ismét folyósítható. A Bajnait követő Orbánék nyilván másra koncentráltak, mert 10 éven keresztül nem vették észre, hogy a világválság befejeződött, ömlik az EU pénz, és (szerintük!) az ország legjobb tíz évét éli, így aztán a figyelmetlenségük miatt nem fizették a tizenharmadik havit egyetlen évben sem. Megállapítható tehát, hogy Orbán nem jóságosan visszaadta, hanem csak abbahagyta az ellopását. Muszáj volt neki. Közel jártunk már a választáshoz.

Ki fogja ezt a sok Kati néninek elmondani?

Sokasodás

Azután megáldá Isten Noét és az ő fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a Földet.

A hozzájuk tartozó nőket Isten nem áldotta meg, és nem is szólította föl semmire. Nyilván elvannak áldás nélkül is, a szaporodás és sokasodás tudatos kezelése meg nem az ő reszortjuk ugyebár. Az komoly dolog, nem lehet rábízni bárkire. Ott van nekik a kihordás, a szülés meg a fölnevelés, mit is akarhatnának még?

Mondott persze az Úr Noénak ezen kívül még sok minden mást is, például, hogy:

„Aki embervért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremté az embert.”

Ebből következik, hogy az emberélet isteni természetű, az istenképű embert bántani tilos, az élet mindenképpen megőrzendő, és ha egy istenképű leszúrna egy másik istenképűt, akkor a gyilkost egy harmadik istenképűnek kell leszúrnia, hogy az isteni rend helyreálljon. Ezzel az Úr legalizálta a háborúkat, és még azt is lehetővé tette, hogy a nemzetállam egyházi potentátjai áldják meg a leendő tömeggyilkosokat és fegyvereiket, hiszen ők nem is tömeggyilkosok, hanem csak az isteni parancsot követik. A vérbosszú ugyanis egyértelműen az, ott nincs mese, nem ám megvárjuk, hogy a gyilkos majd pokolra jut, hanem azonnal cselekedni kell (lásd: Gáza).

A saját képre teremtés és a szaporodási parancs gyanakvóbb elmék esetében felveti annak lehetőségét, hogy mi itten valami földönkívüliek génbankja lennénk, akik istent játszottak akkoron, hogy jól átverjenek minket ezzel a sokasodással meg szaporodással, de ezt egyelőre hagyjuk, mert ha azok is vagyunk, az idegenek rég elfeledkeztek rólunk, és nem jönnek vissza friss génekért, mivel kihaltak már egy ideje. A civilizációk élettartama rövid, az okostelefon egy idő után érdekesebb lesz, mint a szex (ezt a felmérések bizonyítják), a gyerek teherré válik, hiszen tőlünk rabol időt, így aztán legfeljebb pár tízezer év jut egy civilizációra, utána vége. Az időtartama azért ennyi, mert el kell jutni az ősembertől odáig, hogy az okostelefont feltalálja valaki. Mikor az már megvan, felgyorsul minden piszkosul.

Érdekességképpen megemlíthető, hogy Enrico Fermi, az atommáglya atyja nagyon csodálkozott azon, hogy az idegenek nincsenek itt, ugyanis a Tejútrendszerben valószínűsített sokmilliárd életre alkalmas bolygó ismeretében azt várta, hogy ha csak minden századikon alakul ki élet, akkor is itt kéne nyüzsögni nekik. Ám a valóságban nem nyüzsög itt egy se. Az ellentmondás Fermi azon tévedéséből következik, hogy ő a civilizációk élettartamát gyakorlatilag végtelennek hitte, viszont ha az tízezer években mérhető, két civilizáció találkozása, azaz időbeli egybeesésük a 13 milliárd év alatt teljesen valószínűtlen, így hiába lennének térben nagyon közel egymáshoz, nem találkozhatnak sohasem. Szerintem jól van ez így. Az egymással kakaskodó, viaskodó, sőt az egymás lakosságát válogatás nélkül és tömegesen likvidáló nemzetállamok is rengeteg bajt okoznak, hát még az idegenek mennyit okoznának, mert ha idáig el tudnak jönni tőlük, a miénknél jobb a fegyverzetük.

A Föld, mint az köztudott, egy 12.000 km átmérőjű kőzetbolygó, amely elég nagynak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy az Úr Noé családján keresztül az emberiség kénye-kedvére adta a teljes növény- és állatvilágot, ehhez az emberiség önerőből hozzácsapta még a komplett ásványkészletet, majd ezek révén és ennek birtokában az isteni parancsot követve 8 milliárdra szaporodott, gyorsan kiderül, hogy kicsike kis bolygócska ez.

A határt pár évtizede elértük, a nekünk ma még kedvező klíma gyorsulva kezd felborulni, a szemét terjed már a tengerekben is, a nagy embersűrűség miatt a járványok hatalmas erőre kapnak, ami egyáltalán nem előny, sőt hátránynak mondható, mert a járvány miatti emberveszteség a létszámhoz képest minimális, a fogyasztás viszont ugrásszerűen nő (betegellátás, készülékek, műszerek, gyógyszerek, speciális élelmiszerek, valamint az egészségesek mindenféle módon való védekezése). Nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy ha nem csinálunk valamit, az ember számára romló körülmények fogják elintézni az emberiség létszámcsökkenését, de az nem lesz kellemes senkinek.

A „romló körülmények” azt jelenti, hogy egy emberre kevesebb jut vízből, az élelmiszerből, a tiszta levegőből, melegebb lesz a bolygó, Afrika élhetetlenné válik (a migránsai tömegesen hagyják ott a földrészt), a sivatagok északabbra lesznek, például Európában is, sokkal gyakoribbá válnak a hőségnapok, a tornádók, a cunamik és egyéb forgószelek, a satöbbiről nem is beszélve – ahogy ezt már sokan és sok helyen megírták. A létszám drasztikus növekedését, így a klímaváltozást teljes együttműködéssel megakadályozhattuk volna, ha úgy száz éve nekifogunk, de amíg vannak nemzetállamok, közös célról nem beszélhetünk. és száz éve nagyon is voltak nemzetállamok. Mondhatni, hatványzottan. Az együttműködés zavarait illetően lásd például a nemzetállamok alkotta EU-t. Ott is csak apró célokat lehet kitűzni, a nagyokat mindig elgáncsolja valaki.

Az egyértelmű, hogy ha már elég fejlettek vagyunk, azaz mind több a szabadidőnk, a szórakozási lehetőségünk és a pénzünk, hogy ezt megfizessük, akkor a mindenkinél ott lévő okostelefonok már dolgoznak a létszámcsökkentésen, így aztán minél fejlettebb egy ország, a születésszám annál alacsonyabb. Sok helyen kisebb már, mint amekkora a jelenlegi létszám fenntartásához szükséges. Ebből következően az emberiség szaporodásának saját maga általi, önként és dalolva való visszafogása automatikus, azért nem kell tennünk semmit, az egyetlen probléma a sebesség, ami jelenleg még nagyon alacsony. Ráadásul a Föld néhány országa nem elég fejlett a létszámcsökkenéshez, és a fejletteknél is úgy néz ki, hogy a klíma az emberi élhetőség szempontjából az egy főre jutó fogyasztás növekedése miatt gyorsabban romlik, mint ahogy a létszám csökkenéséből adódó kevesebb ember általi fogyasztás javítja.

Az emberiség létszámcsökkentése nem fokozható (mégse vagyunk tömeggyilkosok… illetve igen, de azért mégse), ezért a klímaváltozáson kell technikai módszerekkel javítani. Sajnos a nemzetállamok miatt az emberiség egységes célra való összefogása nem lehetséges, így a teljes Földet tekintve csak egyes zónák és területek dolgoznak a közös cél érdekében, például az Európai Unió. Ha nem sikerül, és a klíma tovább melegszik, akkor elszabadulhat az erőszak, a harc a területért, a vízért, mivel pedig a nemzetállamok könnyen felpiszkálhatók, a pusztítás világszerte hatalmas lesz, mintegy megfejelve a klíma által okozott, már úgyis komoly megélhetési nehézségeket, és a Föld ténylegesen a civilizáció utáni korszakban játszódó Hollywood-i filmek látványára fog hasonlítani elállatiasodott hordákkal és erőszakkal, ami belefér.

A fentiek alapján mondható, hogy jó lenne némi, illetve hát drasztikus  létszámcsökkenés, mert akkor kevesebb ember ökológiai lábnyoma terhelné a Földet, magyarán: 8 milliárdan vagyunk tisztelt embertársaim, azt a sokasodást meg szaporodást ne erőltessük már annyira!

Ezt a racionális megfontolást két irányzat nem fogadja el. Az egyik a vallás, amely szerint az Úr parancsát kell követni, ha beledöglünk is a nagy életvédelembe (se tabletta, se egyéb védekező eszköz, se abortusz, se öngyilkosság, se eutanázia, mert mindegyik tilos!), kérdezném is tisztelettel, hogy az Úr, a Megváltó meg a Szentlélek egytől-egyig tényleg ezt akarja? Ők mondták? Ez biztos?

A másik néhány nemzetállam vezetésének bornírt elképzelése arról, ha nagyobb létszámú lenne a nemzet, jobb lenne neki. Ezek a vezetők erőltetik is az új honpolgárok születését mindent bevetve hozzá, de ennek kevés értelme van. Nagyon lassú a folyamat, és még csak nem is sikeres, mert hiába minden, úgyis fogy tovább a nép. Az erőlködés csak a pénzt viszi.

Van azért kivétel. Hiába ésszerűtlen és a fő szempontból sikertelen az ilyen próbálkozás, egy esetben mégiscsak érthető: ha valahol, teszem föl, egy különösen balszerencsés országban a teljes nyugdíjpénztári tőke a sors kifürkészhetetlen akaratából eltűnt vagy megsemmisült. Ott ugyanis tényleg előfordulhat az, hogy a lakosság elöregedése miatt a dolgozók a nyugdíjasokat egy idő múlva nem tudják majd eltartani. Az ilyen helyen az emberek nem maguknak gyűjtik a pénzt aktív korukban, melyet majd nyugdíjasként igénybe vesznek, hanem amig dolgoznak, ők tartják el a nyugdíjas korosztályt, aztán, mikor nyugdíjba mennek, várják, hogy eltartsák őket (felosztó-kirovó rendszer).

Különösen igaz ez akkor, ha a társadalom munkaalapú, mert a tudásalapú társadalmakban az idősek tudnak dolgozni akár nyolcvan éves korukig is (azaz a nyugdíj korhatára gond nélkül emelhető), de szalag mellett, villáskulccsal nem menne nekik. Ezért kell ott minden áron, azaz sok pénzt beletömve forszírozni a gyermekvállalást, amely pénz jól jönne máshol. Hja, kérem, mondhatják a kárörvendők, jobban kellett volna vigyázni a MANYUP tőkére, és betartani a Selmeczi féle csatakiáltást: „Megvédjük a nyugdíjakat!”

Bocsánat, MANYUP-ot tetszett mondani? Meg Selmeczit? Ezek konkrét nevek? Tehát igen? Akkor ezek szerint tényleg van ilyen szerencsétlen ország, ahol az ellenzék, valami Gyurcsány nevű miniszterelnökkel az élen gyűjtötte össze a MANYUP tőke döntő hányadát, az új regnálók meg azt szépen zsebre tették. Mind a 2700 milliárdot. Ezért most itt a baj.

Van még lejjebb, tessen mondani?

17-17,5% között lesz az infláció vagyis a nyugdíjasok kaphatnak 10 hónapos pótlékot

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a kormány idén 17-17,5%-os éves átlagos inflációra számít. Miután a nyugdíjak 15%-kal emelkedtek az év elején, ezért ennek alapján a nyugdíjasok mindenképp számíthatnak plusz pénzre.

A Portfolió azt is kiszámolta, hogy ennek alapján egy átlag nyugdíjas milyen összegre számíthat: 52 ezer forintra. Ha euróban vagy dollárban számítjuk, akkor ez szánalmasan kevés, és egyáltalán nem kompenzálja az inflációt, amely például az élelmiszerek terén az átlagnál magasabb az idén, de minthogy az átlag nyugdíj ma Magyarországon mindössze 208 ezer forint, ezért ez az összeg távolról sem elhanyagolható. A költségvetésnek ez plusz kiadást jelent, és növeli a deficitet.

Varga Mihály: az euró biztonságot ad

A pénzügyminiszter a Tranzit politikai fesztiválon arról beszélt, hogy Magyarország számára cél az euró kritériumok teljesítése, aztán majd, ha ez már sikerült, akkor el lehet dönteni azt, hogy a csatlakozás célszerű-e vagy sem.

Orbán Viktor nem is nagyon titkolja, hogy nem kíván csatlakozni az euróövezethez, mert ez csökkenti a magyar kormány mozgásterét. Más kérdés persze, hogy olyan stabilitást jelent a magyar gazdaságnak, melyet a forint képtelen biztosítani. Orbán Viktor már csak azért sem akarja az euró bevezetését, mert akkor nem alkalmazhatja jól bevált politikai fegyverét: a béremelést forintban miközben a magyar fizetőeszköz leértékelődik. A munkabérek emelését mindig fel lehet mutatni mint eredményt és szavazatszerző intézkedést miközben a külföldi befektetőknek továbbra is elő lehet adni, hogy a magyar munkaerő jólképzett és rendkívül olcsó – euróban vagy dollárban számolva.

Az átlag fizetés vagy az átlag nyugdíj euróban számolva szánalmasan alacsony, és jól mutatja, hogy

az Orbán kormány eredményei az életszínvonal emelésében siralmasan gyengék.

Ha mindezt a bőrükön érzik a magyar választópolgárok, akkor miért szavaznak mégiscsak Orbán Viktorra? Mert a magyar miniszterelnök legalább beszél a bérek emeléséről és az életszínvonalról.

Liberális ellenfelei mint például Bokros Lajos a tizenharmadik havi nyugdíj és a rezsi csökkentés megszüntetését javasolják!

Olyan körülmények között amikor a magyar átlagpolgár vagy átlag nyugdíjas alig tud kijönni a havi jövedelméből. A szociális demagógia kizárólag a jobboldal propagandájában szerepel. Márpedig az embereket elsősorban a megélhetés érdekli nem pedig a kormány politikája. Amíg a hatalom úgy lop, hogy az átlagpolgár is kap valamit, addig a rendszer stabil. Ezért beszél annyit Orbán Viktor a bérek emeléséről, hogy ki ne derüljön: ha euróban vagy dollárban számolunk, akkor a magyar munkajövedelmek vagy nyugdíjak az Európai Unió legvégén kullognak. Orbán Viktor viszont joggal hivatkozhat arra, hogy ez már 2010 előtt is így volt. Arról viszont mélységesen hallgat a miniszterelnök, hogy a magyar jövedelmek a jövőben is sereghajtók lesznek Európában.

6%-os nyugdíj emelés jövőre, avagy egy kockázatos költségvetés

Varga Mihály pénzügyminiszter az új költségvetés kapcsán bejelentett 6%-os nyugdíjemelést 2024-re, de hozzátette: lesz tizenharmadik havi nyugdíj is.

Minthogy jelenleg az infláció 20% fölött van, ezért kissé túlzottan optimistának látszik a jövő januári 6%-os előrejelzés. Tudja ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki észrevette, hogy az európai piacokon

a földgáz ára kétéves mélyponton van viszont a rezsi ár Magyarországon nem csökkent. Indoklás: a szolgáltatók még magas áron kötöttek szerződést!

Mikor kezdenek el csökkenni a rezsiárak? Rejtély. Éppúgy mint az, hogy a kormány miképp kívánja 3% alatt tartani a költségvetési hiányt, ha nem jönnek meg az uniós euró milliárdok?! Erre az egyszerű kérdésre sincsen válasz az új költségvetésben, de senki sem hiszi immár, hogy abból megvalósulna bármi is.

A Költségvetési Tanács például azt írta a Portfolió portálnak, hogy

“a hiánycél teljesítése összességében kockázatosnak tekinthető.”

Több más időzített bomba is ketyeg a költségvetésnek, melyet Varga Mihály védelminek nevezett. Kit védenek meg? A nyugdíjasokat a 6%-os emeléssel?

2479,8 milliárd forint uniós forrásból

Ennyit remél a jövő évi költségvetés Brüsszelből. Csakhogy Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa jelezte: lehet, hogy ettől a brüsszeli bizottságtól Magyarország már nem kap pénzt. Ez a brüsszeli bizottság addig működik amíg nem áll fel az új bizottság. Ez beletelhet akár két évbe is. Ezalatt az idő alatt Magyarország 20 milliárd eurót veszíthet. Megér nekünk ennyit Orbán Viktor? A magyar nyugdíjasoknak aligha pedig eddig ők voltak a leghűségesebb szavazók. Kérdés, hogy kitart-e a lelkesedésük akkor is, ha csak 6%-os nyugdíj emelést kapnak január elsején ?!

Drámai életszínvonal csökkenés Magyarországon

Az infláció megeszi a bér- és nyugdíjemelést, ezért jóformán mindenki az életszínvonal visszaesést konstatálhatja saját családi költségvetésében, ha nincs ezen kívül valamilyen plusz jövedelme.

A reálbérek 7,6%-kal csökkentek az előző évhez képest. Ilyen nagy visszaesést a KSH csak a 2008-as nagy pénzügyi válság idején mért. Akkor megrendült a baloldali kormányzat, amely kénytelen volt behívni a Nemzetközi Valutaalapot. A választásokon Orbán Viktor könnyedén győzött hiszen az életszínvonal csökkenését mindenki észrevehette. Most mintha hasonló lenne a helyzet ahogy erre Matolcsy György is felhívja a figyelmet. A jegybank elnök korábban még gazdasági miniszter korában kipaterolta az IMF-et mondván: megoldjuk a problémát magunk! A körülmények szerencsés alakulása miatt ez akkor sikerült is, de mostanában épp Matolcsy jelentette ki: Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny országa közé tartozik.

Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?

Emlékszünk: a Bajnai kormány felvállalta a pénzügyi szigort és az ezzel járó népszerűtlenséget. A baloldal el is vesztette a választásokat 2010-ben.

Orbán Viktor előre menekül

A miniszterelnök már csak a Gyurcsány-Bajnai duó eredményei láttán sem választja a szigorítás útját, melyet régi jobbkeze, Matolcsy György javasol neki. Ehelyett tovább forszírozza a növekedési programot abban a reményben, hogy az infláció a külső hatások miatt csökken. Ez nem teljesen alaptalan várakozás, mert az energia árak már beépültek a rendszerbe itthon miközben a külvilágban stabilizálódtak. A dinamikus bérnövekedés sok családot megóv attól, hogy meg kelljen húznia a nadrágszíjat. Csakhogy nem mindenkinek nő a bére dinamikusan. Még azok is megérzik az inflációt, akik részesülnek a béremelésből. A végső kép lehangoló: a medián nettó kereset ma Magyarországon 294 ezer forint. Ennyit keres az átlag magyar egy hónapban. Ha ezt átszámítjuk euróra vagy dollárra, akkor az összehasonlítás siralmas. Régebben még lehetett azt állítani, hogy azért alacsonyak a jövedelmek Magyarországon, mert az árak is alacsonyak, de az infláció következtében ez ma már végképp elveszítette az igazságtartalmát. 700 eurónál alig több az átlag kereset Magyarországon 2023-ban. Hogy lehet ebből megélni miközben tőlünk nyugatra a szegénységi küszöböt felemelték 1000-ről 1200 euróra?

Miért van mégis Orbán nyeregben?

Mert a baloldali-liberális ellenzék szigorítási politikát javasolna, ha merne vagyis újabb Bokros csomagot. Ezt a választópolgárok elutasítják. Marad a Mi Hazánk szélsőjobboldali mozgalom, amely növelni tudja a népszerűségét, mert kihasználja a megélhetési válságot! A fiatalok körében egyre népszerűbb, mert felvállalja a szociális demagógiát. Orbán azért erős, mert az ellenfél gyenge nem csak politikailag, de szellemileg is. A baloldali-liberális ellenzéknek egészen egyszerűen semmilyen mondanivalója sincsen akkor amikor az ország megélhetési válsággal küszködik. Ez nem egyszerűen szegénységi bizonyítvány hanem politikai öngyilkosság.

De ebben a körben Descartes igazsága már régen így módosult:

nem gondolkodom, tehát vagyok!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK