Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő a sajtónak jegyzőkönyv részleteket mutatott be azon indokkal, hogy feltárja mindenki előtt, a hatalom részéről az ellenzék korrupciós ügyekbe való provokált belerángatása folyik.
A részlet:
„2021-ben, de a pontos időpontra nem emlékszem, azzal keresett meg XY, hogy őt megkereste egy felsővezető azzal, hogy meg kellene buktatni a III. kerületi polgármestert, és ehhez szükség lenne a cégemre. Közbevetett kérdésre elmondom, hogy a felsővezetővel kapcsolatban annyit mondott, hogy ez egy állami vezető, hivatalos személy, de nem nevezte meg, és én sem kérdeztem, hogy ki az. Nekem azt mondta, hogy mi állami érdekből cselekszünk, és hogy ő is ezért vállalta el.”
A Központi Nyomozó Főügyészség természetesen rögtön reagált. Az MTI-hez eljuttatott közleménye:
„A vallomással érintett ügyben valójában egy büntetett előéletű személy tett ajánlatot egy költségvetési csalás miatt eljárás alá vont vállalkozónak, magát fedett nyomozónak kiadva. Azt állította, hogy munkakapcsolatban áll egy miniszterrel és felajánlotta az eljárás megszüntetését, ha a vállalkozó ellenzéki politikusokra vonatkozó bizonyítékokat és pénzt ad át neki. A lefolytatott nyomozás szerint a férfinak nem volt köze a nyomozó hatóságokhoz és nem rendelkezett kapcsolatokkal sem a miniszter, sem a rendőrség felé. A vállalkozó bár pénzt nem, azonban korrupciós bűncselekményre vonatkozó információkat átadott az ál-nyomozónak. A vállalkozó végül önként megjelent a Központi Nyomozó Főügyészségen és felfedte a történteket.”
Tehát van egy vállalkozónk, akit megkeresett XY, és azt mondta neki, hogy ismer valakit a felső állami vezetésből. A két sztori csak ennyiben azonos (hát ez nem valami sok).
Ha a különbségeket vizsgáljuk:
- a jegyzőkönyv szerint a beszélgetés pillanatában még nem történt korrupciós bűncselekmény, mivel a hívó szerint azt kellene kiprovokálni a vállalkozónak, ezért van szükség a cégre.
A közlemény szerint a vállalkozó már rendelkezett „információkkal” (bizonyítékról nincs szó), azaz a bűncselekmény már megtörtént.
- A jegyzőkönyvben a megbuktatandó célszemély konkrét (a III. kerületi polgármester).
A közlemény szerint ellenzéki politikusokról van szó (többesszám), azaz bárki jó XY-nak, csak bizonyíték legyen ellene.
- A jegyzőkönyv szerint XY állami érdekre hivatkozik, amely indokolja a provokációt, és azt várja, hogy a vállalkozó önként csatlakozik az akcióhoz.
A közlemény szerint a vállalkozó ellen eljárás folyik, és XY erre hivatkozva zsarolja a vállalkozót, hogy csak akkor szüntetik meg ellene az eljárást, ha megteszi, amit kér.
- A jegyzőkönyv szerint XY csak az akcióban való részvételt kéri a vállalkozótól.
A közlemény azt írja, XY pénzt és bizonyítékokat kért, de csak információkat kapott, mást nem.
Mikor az ember ezeken a különbségeken átrágta magát, több dolgon is elgondolkodik.
- A vállalkozó ugyebár „önként bement az ügyészségre és felfedte a történteket”. Vajon miért ment be? Hiszen ha nem hülye, rég rájöhetett volna, hogy az egész egy nagy átverés, mivel az ellene folyó eljárást egyáltalán nem szüntették meg.
- Vajon miért hazudott arról, hogy mi a cél?
- Vajon miért nem említette, hogy az ellene folyó eljárás megszűntetése volt a zsarolási eszköz, mikor az ügyészség erről úgyis tud? Vajon miért nem említette egyáltalán, hogy ez zsarolás volt, azaz miért azt mondta, hogy XY államérdekre hivatkozott?
- Vajon miért nem beszélt arról, hogy XY pénzt(!) kért tőle, mivel ebből rögtön észrevehette volna, hogy szó sincs fedett nyomozóról, ez csak egy egyszerű átverés?
A fentiek alapján három dologra gondolhatunk
Az egyik az, hogy az ügyészség hazudik. Ez, mondjuk, érthető, rendkívül kellemetlen lenne a regnálóknak (akikhez a „független” ügyészség is hozzátartozik), ha Vadai beletrafált volna.
A másik az, hogy a vállalkozó hazudik. Ez lehetséges, az viszont biztos, hogy a hazugságaiból semmiféle előnye nem származott volna (a „korrupciós információiból” annál több, lásd vádalku), azaz kissé érthetetlen, amit csinál.
A harmadik az, hogy két XY létezik, az egyik a valódi, aki a vállalkozót megkereste, és aki azokat és úgy mondta, amelyek és ahogyan a jegyzőkönyvben szerepelnek, a másik meg az ügyészség konstruálta csaló a vád hárítása érdekében. Persze az is lehet, hogy a kettő ugyanaz, mivel egy ügyészségnek igencsak hatásos érvei szoktak lenni, hogy XY a második énjét is vállalja el. Pláne ha XY büntetett előéletű, aminthogy az ügyészség szerint az.
Mint azt már több helyről hallottuk, Polt vállalkozik Vadai kérdéseinek megválaszolására, de csak tanúk, azaz közvetítés nélkül, így aztán a sötét hátsó szobában lefolytatott kérdések-válaszok akcióról mindenki azt mondhat utólag, amit csak akar. Ezzel Vadai kapálózása ad acta, snitt. Polt részéről gúnyos mosoly.
Létezik még a fenti katyvasznak egy krimiszerű, vagy inkább mesebeli változata is: a végén kiderül az igazság.
De nem fog. Majd hülye lenne.
