Kezdőlap Címkék NVI

Címke: NVI

Megint zavar a választási irodában – szivárognak az adatok

Még mindig nincsenek adatok a választási részvételről se, noha fél nyolckor mindenhol bezártak a szavazóhelyek. Eközben a kormánysajtó már csaknem 90 százalékos feldolgozottságú eredményt közöl – törvénytelenül.

A tavaly áprilisi több órás rendszerleállási skandalum után a Nemzeti Választási Iroda még a választási részvételi adatokat se közölte, noha a legutolsó szavazókör is bezárt 19.29-kor – közölte Pálffy Ilona, az NVI elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján negyed kilenc után. A szokás az, hogy egy órával az urnazárás után végleges részvételi adat van.

Eközben a kormánysajtó már javában szivárogtatja az adatokat, noha 23 óra előtt ez törvénytelen. A Magyar Nemzet 88 százalékos feldolgozottságú adatokat tud. Eszerint 53 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP az EP-választáson, ez 13 EP-képviselőt jelentene nekik.

A második a Demokratikus Koalíció 16 százalékkal, és így 4 képviselőt juttathatna az Európai Parlamentbe. Ezen adatok szerint a 9 százalékos Momentum 2 jelöltje lenne befutó, a Jobbik (7 százalék) és az MSZP-Párbeszéd szövetség (7 százalék) is pedig 1-1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe.

Már megvan az ellenzék tízezer delegáltja

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból szerda kora délelőtti adatok szerint 25 509 szavazóköri delegáltat jelentettek be a május 26-ai európai parlamenti választáson listát állító pártok.

A legtöbb delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, 14 195-öt. Az MSZP-Párbeszéd 4829-et, a Demokratikus Koalíció 2736-ot, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2696-ot, a Mi Hazánk Mozgalom 487-et, a Momentum Mozgalom 289-et, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 140-et, az LMP 135-öt, a Magyar Munkáspárt pedig kettőt.

Ez még csak részadat, a bejelentések feldogozása jelenleg is folyik.

Pálffy Ilona a lemondásán gondolkodik

0

Miközben a tüntetők új választást, az ellenzéki pártok pedig több szavazókörben a szavazatok újraszámlálását követelik, a Nemzeti Választási Iroda vezetője most szólalt meg először a botrányosra sikerült választás kapcsán.

Pálffy Ilona az RTL Klub Magyarul Balóval című, éjszakára száműzött műsorában elmondta, hogy bár voltak hibák, de ezek inkább tudatlanságból fakadtak, és nem volt mögöttük szándékosság. Megismételte, hogy nem a választási rendszer, hanem a választási iroda honlapja hibásodott meg, vagyis nem a szavazatok számlálása volt hibás, „csupán” az érdeklődők tájékoztatása szenvedett csorbát.

Mint mondta, egyetlen dolog van, amit maga sem ért, mégpedig az, hogy miként kaphattak egyes szavazók nemzetiségi és listás szavazólapokat is.

Azzal kapcsolatban, hogy miért nem hozták sokáig nyilvánosságra a részeredményeket, és miért csak magas feldolgozottságnál kezdték közölni az adatokat, azt válaszolta: a szavazatok számlálása időben elkezdődött, ám a hatályos rendelkezések értelmében, ameddig nem fejeződik be a szavazás, addig nem lehet nyilvánosságra hozni a részeredményeket, mert ez befolyásolná a még szavazásra várakozókat. (Mint ismeretes, a nagyszámú átjelentkezések miatt néhány szavazókörben a szervezetlenség miatt kilométeres sorok alakultak ki, és sokan csak a hivatalos urnazárás után több órával tudták leadni a szavazatukat.)

A Nemzeti Választási Iroda vezetője ugyan a választás óta folyamatosan gondolkodik a lemondásán, ám úgy gondolja, hogy végig kell csinálnia a választást követő vizsgálatokat, s majd ezek végeztével dönt arról, hogy megy, vagy marad a posztján.

Száz százalékos, de nem jogerős az eredmény

Nem sikerült fordítani sehol sem a billegő körzetekben – derül ki az Országos Választási Iroda által vasárnap hajnalra közzétett, a voksok 100 százalékát feldolgozó eredményekből. A vártnál tovább tartott, de megvan a külképviseleteken leadott mintegy 50 ezer, illetve az átszavazók mintegy 200 ezer voksának a feldolgozása, de végleges eredmény még nincs. Még van ugyanis lehetőség jogorvoslatra. 

 

30 990 szavazatot kapott a Fidesz-KDNP jelöltje Csenger-Zalán Zsolt Pest megye 02.számú egyéni választókerületében (Budakeszi) – az ellenzék közös indulója, az LMP társelnöke és miniszterelnök-jelöltje Szél Bernadett pedig 30 694-et. Így a szavazatok 0,42 százalékával győzött a kormánypárti jelölt.

Forrás: NVI

A 109 egyéni választókerületből 91-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség jelöltje nyert, 8-ban az MSZP-Párbeszéd szövetség, 3-ban a DK, 1-1-ben a Jobbik, az LMP, illetve az Együtt jelöltje szerzett mandátumot, valamint 1 független jelölt is bejutott a parlamentbe.

Országos listáról a Fidesz-KDNP 42, a Jobbik 25, az MSZP-Párbeszéd 12, az LMP 7, a DK 6 képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata pedig 1 kedvezményes mandátumhoz jutott (ő a Fidesz embere).

Forrás: NVI

Az új Országgyűlésben így a Fidesz-KDNP-nek összesen 133, a Jobbiknak 26, az MSZP-Párbeszédnek 20, a DK-nak 9, az LMP-nek 8, az Együttnek és a német önkormányzatnak 1-1 képviselője lesz, és 1 független jelölt is bejutott.

Ami a jogorvoslati lehetőségeket illeti: az egyéni választókerületi eredmény ellen kedden 16 óráig lehet fellebbezést benyújtani az NVB-hez – írja az MTI.

A szavazatok újraszámlálására kis szavazatkülönbségre hivatkozva nincs mód, az csak akkor lehetséges, ha a szavazatszámláló bizottság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el a számolásnál.

Fellebbezni lehet a szavazóköri eredményt megállapító döntés törvénysértő voltára, illetve a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva. Például törvénysértés lehet, ha valamelyik szavazatszámláló bizottság rosszul számlálta össze az egyes jelöltekre leadott szavazatokat vagy például érvényesnek fogadott el érvénytelen voksot. Szintén lehet fellebbezni, ha az oevb rosszul adja össze a beérkezett szavazóköri jegyzőkönyvekben szereplő számokat vagy elírja az egyik számot.

A fellebbezés elbírálására három napja van a Nemzeti Választási Bizottságnak, azaz jövő péntekig, április 20-áig kell döntenie.

Ha a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálásával lehetséges, erre hat nap áll rendelkezésére, azaz a határidő április 23.

Az NVB határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására három nap áll rendelkezésre, és a Kúriának ugyancsak három napja van a kérelem elbírálására.

 

 

Megismételt választás: Részben/egészben?

Nagyon sok furcsaság történt a vasárnap országgyűlési választásokon, kezdve a számítógépes rendszer többszöri összeomlásától a részvételi adatok alakulásán át az egyes pártokra adott voksok elpárolgásáig. Tóth Zoltán választási szakértő, aki a DK színeiben képviselő-jelölt volt további eseteket is említ: volt például olyan szavazókörzet, amely szavazatszámláló bizottsági tagjainak nem engedték, hogy tanúi lehessenek az általuk leadott dokumentumok számtógépes rögzítésének. Előfordult az is, hogy más adat jelent meg a számítógépben, mint amit a jegyzőkönyvben rögzítettek. Mindezek és több más jel alapján szögezte le Tóth Zoltán a Független Hírügynökségnek adott interjújában: bebizonyosodott, hogy a választási törvényünk társadalmilag igazságtalan, a választási eljárás pedig félig szabad, de tisztességtelen és átláthatatlan.     

A furcsaságok egyike az adtok nyilvánosságra hozatalának visszatartása volt, amire ugyan hallottunk magyarázatot Pálffy Ilonától, a Nemzeti Választási Iroda elnökétől, ám sokan hamisnak tartják az érvelését, hogy addig nem lehet közzétenni még részadatokat sem, amíg valahol szavaznak (s ez két körzetben késő estig elhúzódott). Ráadásul, amikor elkezdték nyilvánosságra hozni az eredményeket, akkor előbb jelentek meg – nagyfokú feldolgozottság mellett, már táblázatos formában  – a hivatalos hírügynökség, az MTI fizetős felületén, mint az NVI honlapján. Mit mond ezzel kapcsolatban a törvény?

Az adatok visszatartása teljesen jogtalan, törvényellenes volt. Egyben azt mutatja, hogy az NVI és annak a vezetője elfogult a Fidesz irányában. Megállapítható, hogy az NVI kivételezett a Fidesszel és az MTI-vel, előbb adta ki számukra az információkat, mint hogy megosztotta volna azokat a társadalom egészével. Erre semmilyen jogosítványa nincs, a törvény ugyanis azt mondja ki, hogy minden párttal  és a közvéleménnyel egyenlően kell megosztania a választásokkal kapcsolatos információkat. Az NVI-nek ez a lépése konkrétan sérti a választási eljárási törvény esélyegyenlőségi alapelvét. Plusz, az Alkotmánybíróság döntése óta tudjuk, hogy normasértő is volt ez, ami szintén törvénybe ütközik.

Mindenkinek ugyanis egyenlő joga van az egyenlő információhoz, ezért a választási eljárásban minden nyilvános, kivéve amit államtitoknak nyilvánítanak.

De hát a választás eredményét senki nem nyilvánította államtitoknak.

Lehet-e jogorvoslattal élni?

Minden olyan dologra, ami a választásokkal összefügg lehet jogorvoslatot kérni. Lehet feljelentést tenni. És kell is tenni. Ebben az esetben azért, mert

megállapítható, hogy a választási iroda kivételezett bizonyos felekkel, holott erre nincs jogosítványa,

mert – hangsúlyozom még egyszer – minden egyes párttal és a közvéleménnyel egyenlően kell megosztania minden választásokkal kapcsolatos információt.

Furcsaságnak tartom a részvételi adatok alakulását is. Jómagam végig kísértem és táblázatban rögzítettem reggel héttől az NVI által Budapestre megadott összes részvételi  adatot, s egyértelmű a nagy visszaesés este fél hét és a hét órás urnazárás között. Pedig az utóbbiban a belföldön szavazók mellett már a külképviseleten és levélben voksolók száma is szerepel. Ezt most hogyan?

Idézném az NVI vezetőjét, aki erre azt tudta mondani, hogy rosszul striguláztak a szavazóbizottságok. Ez elfogadhatatlan válasz! Kötelessége megmondani, hogy pontosan mi történt.

Azért kapja a nagy fizetését, hogy a nyilvánosság előtt felelősséget vállaljon a saját és az általa irányított munkáért.

Mivel lehet ezt akkor magyarázni? Egyáltalán, lehet rá magyarázat?

Nincs, nem lehet rá magyarázat. A helyi jegyzőkönyv-vezető és a számlálóbizottság tagjai egyszerűen nem idézhették elő ezt a helyzetet. Egyébként pedig, aki volt már valaha is felelős állami beosztásban, az tudja, hogy mielőtt egy adatot közzétesznek, azok teljességét és korrektségét le kell ellenőrizni. Ez esetben mindkettő elmaradt. Emellett, amikor rájöttek arra, hogy hibáztak, azt nyomban nyilvánosságra kellett volna hozniuk – ehelyett annyit tudtak mondani, hogy a helyiek nem tudnak strigulázni. Persze lefelé mutogatni könnyű…

„Nincs magyarázat” – mondta. Hát arra van-e, ami a számítógépes rendszerrel történt? Jómagam fent voltam déltájban az NVI felületén, amikor egyszer csak ledobott, jó órát nem is tudtam visszajutni rá,  s amikor végül igen, akkor már a korábbi rendszer működött. Őszintén szólva, nekem a „hosszú bájtok éjszakája” jutott az eszembe, az, amikor az első Orbán-kormány hatalomra jutása után pár hónappal, 1998 halottak napjára szabadságra küldték az akkori adóhatóság, az APEH dolgozóit, s a fáma szerint az ő távollétükben az akkori APEH-elnök, Simicska Lajos iránymutatása alapján eltüntettek a rendszerből több adatot, s más módon is belenyúltak az adatbázisokba.

Szerintem sokaknak ez jutott az eszébe.

Megjegyzem, a mai napig nem működik az új endszer. Nem csak vasárnap volt kétszer rossz egy kicsit. Ma is halott.

Csak el kellene talán számolni azzal a temérdek milliárddal, amit az informatikai rendszerbe öltek. Ám államtitoknak nyilvánították az állami informatikai rendszerrel kapcsolatos minden információt. Látjuk, ez olyan jól sikerült, hogy maga a rendszer is államtitokként funkcionál, hiszen nem működik.

Egyébként pedig az informatikai rendszer összeomlása egyebek között konkrétan megakadályozott sok választót abban, hogy szabadon gyakorolhassa a választói jogát.

Ugyanis délután háromig lehetett – volna – beadni az igényeket mozgó urnákra, de az informatikai rendszer hibája miatt sokan ezt már nem tudták megtenni. Ezt ki fogja reparálni? Talán az NVI számára a választás flott lebonyolításának jutalmára félretett pénzekből fog ez a kompenzáció megtörténni? A jutalomból adnak egy kicsit a kárvallottaknak?

Vasárnap voltak a választások, s szerdára ígérte az NVI a dokumentumok kiadását, digitalizálva. Ami mégsem az eredeti, nehezebben másítható „kézzel írt” dokumentum. Ez ellen nem lehet tenni?

Ezért kell az, hogy a pártok és a civil szervezetek alaposan ellenőrizzék a cd-n a pártok számára szerda délre ígért jegyzőkönyveket. Nagyon sok párt maga is gyűjtött az egyes szavazókörökben lévő megbízottjaitól jegyzőkönyvet – ezeket kell összehasonlítani a CD-n megtalálható, a  számítógépes adatfeldolgozás eredményeivel.

Például van konkrét bizonyíték Budapest 13. kerületéből, hogy kétszer is más jelent meg a szavazóbizottság adataként a számítógépben, mint, amit a bizottság  tagjai jegyzőkönyveztek.

Erről készült is egy külön jegyzőkönyv.

Mert hogy ott volt ellenzéki pártdelegált tag?

Igen, de a 10 200 szavazókörnek csak a harmadában volt ellenzéki pártdelegált. Ez az ellenzék felelőssége. Pedig a delegáltaknak köszönhetően derült fény egy olyan ügyre is, hogy amikor egy  szavazatszámláló bizottság tagjai bevitték a szavazókörből az urnákat, a szavazólapokat, a jegyzőkönyvet, s egyéb szükséges dokumentumot,

ám kérésük ellenére sem engedték meg nekik, hogy jelen legyenek akkor, amikor rögzítik a számítógépbe ezeket. Így azok, akik magát a jegyzőkönyvet készítették, nem láthatták, hogy az abban foglaltak kerülnek-e valóba be a rendszerbe.

Ez egyszerűen törvénytelen!

Volt sok más „érdekesség” is – például volt, ahol a Jobbik listájára leadott szavazatok egy ismeretlen párt szavazataiként jelentek meg; másutt egyetlen listás szavazatot sem kapott az MSZP-P ott, ahol egyéniben sokat – pedig vidéken a taktikai szavazás kevéssé indokolhatná ezt;  s a sor még folytatható. Az Interneten is sok hasonló esettel találkozik az ember. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezek napvilágra kerüljenek és jogorvoslatot kapjanak?

Sok lehetőség van. Mindenesetre bejelentéseket kell tenni.

Szőnyegbombázni az NVI-t?

Igen.

A végkimenetel pedig nyitott, de ad abszurdum, akár a választás eredményét is meg kellene semmisíteni.

Persze ha egyetlen szavazókörben történt ilyen eset, az nem befolyásolja érdemben a végeredményt, de ha igen, akkor meg kell semmisíteni az eredményét, és ott nem lenne szabad kiadni a képviselői mandátumot.

Ön hogy látja? Mi lesz a végkimenetel?

Ami biztos, nem nyeltük le az eredményt. Mi, akik több millió ember bizalmát élvezzük, nem nyugodhatunk bele abba, hogy törvénytelenségek voltak. Vissza kell állítani a jogállamiságot! Ugyanis ez a törvény társadalmilag igazságtalan, a választási eljárás pedig félig szabad, de tisztességtelen és átláthatatlan.

 

Több mint furcsa: részvételi számok érthetetlen alakulása

A várakozásokra rácáfolva elsöprő Fidesz-győzelmet hozott a vasárnapi magyarországi képviselőválasztás, amelyen egy több, mint furcsa, mondhatni teljesen érthetetlen dolog történt. Ez a szavazói részvételi arányról kiadott számok alakulása.

 

Miközben a Nemzeti Választási Iroda által közzétett 18:30-as részvételi adatok  szerint a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 68,13 százaléka jelent meg a belföldi szavazókörökben az urnáknál, a végleges, 19 órás részévteli arány csak 67,08 volt, pedig ebben – olvasható az NVI honlapján már benne van minden belföldön, külképviseleten és levélben szavazó. Azaz, a szavazás utolsó fél órájában úgy csökkent a voksolók száma, hogy hozzáadódott többszázezer szavazat. Miközben egyébként a még este kilenckor is kígyózó sorok miatt nem hirdetett előzetes eredményt az NVI.

Nem is kell ragozni, íme a számok Budapestre, ahol – tudjuk és az eredmények is azt mutatják – a leghangosabb volt a kormányváltó hangulat.

 

Lapszem – 2018. április 4.

0

Igazi tavaszi időjárás várható szerdán: napsütésre és akár 20 fokos maximum hőmérsékletre lehet számítani az Izidorok névnapján. Itt pedig a mai lapszemle:

Magyar Hírlap: Biztos kezekben a választási rendszer

Előzetes eredmény még április 8-án, éjfél előtt várható, majd a következő napokban számolják össze a külképviseleti szavazatokat és a külhoni voksokat – mondta a Magyar Hírlapnak Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke. Az interjúban arról is beszél, hogy pénteken jár le az átjelentkezési határidő, a levélszavazatok közül pedig a szombat éjfélig beérkezőket tudják figyelembe venni. Elmondta, hogy a jelölteknek egészen a szavazás megkezdéséig van lehetőségük visszalépni, ami a dél-amerikai külképviseleteken már szombaton 11 órakor megkezdődik. A választási informatikai rendszerre két cég felügyel, de egy esetleges kibertámadás esetén is lesz eredmény, mert ezt a papíralapú jegyzőkönyvek összesítése alapján értékelik ki.

Népszava: Ezt ajánlja Karácsony Gergely – és ezt kéri cserébe

Négy további választókerületben hajlandó visszaléptetni jelöltjét az MSZP-Párbeszéd az LMP és az Együtt javára, cserébe azonban elvárják, hogy a két párt minden olyan körzetben lépjen vissza, ahol a szocialisták jelöltje esélyesebb. Ez Karácsony Gergely ajánlata, amelyet Tóth Bertalan frakcióvezető úgy kommentált, hogy nem visszalépési szépségtapasz, hanem a győzelem forgatókönyve – írja a Népszava. Az MSZP frakcióvezetője hangsúlyozta: pártja a 106 egyéni választókerületből így összesen ötvenkettőt engedett át (46-ot a DK, 2-t független jelölt kapott, illetve most itt van Karácsony 4-es ajánlata), azaz egyértelmű, hogy mindent megtesz a kormányváltásért. 25 helyen ők várják el az LMP-től és az Együtt-től a visszalépést. Részben ott, ahol a szocialista jelöltek korábban egyéniben is nyertek, ott, ahol jelenleg fej-fej mellett állnak a Jobbik és a Fidesz jelöltjével, illetve ahol ők a legesélyesebb ellenzéki jelöltek – írja a lap.

Magyar Nemzet: Még saját aktivistáit is megfigyelheti a Fidesz

Csak a legmegbízhatóbb aktivistákat küldené mozgósítani a Fidesz a választás napján – írja a Magyar Nemzet birtokába jutott információkra hivatkozva. A pártközpontban 1-től 10 pontig értékelték az aktivisták teljesítményét, és a maximális számot elérők az adott településen egy név- és címlista alapján mozgósítanák a kormány szimpatizánsait. Ehhez egy iPad áll rendelkezésükre, és miután az iPadekben navigáció is van, azt is ellenőrizni tudják, hogy az aktivista valóban kiment-e a megadott címekre – írja a lap, amely szerint ezenfelül telefonos mozgósítást is tervez a Fidesz. Úgy tudják, lesznek a választókerületekben kisbuszok is, amelyekkel elviszik szavazni azokat a választópolgárokat, akik kérik.

Magyar Idők: Eredményes volt Miskolcon a korábbi rendteremtés

Feleannyi kiemelten kezelt bűncselekményt követnek el Miskolcon, mint 2012-ben, a közterületen elkövetett bűntettek száma pedig 56 százalékkal csökkent az utóbbi nyolc évben – mondta a Magyar Időknek ­Hubay György, a miskolci közgyűlés rendészeti bizottságának elnöke. Ez az önkormányzati rendészet felállításának, illetve a térfigyelő rendszerek fejlesztésének és a nyomortelepek felszámolásának köszönhető – írják. A városban további 1,6 milliárd forintból fejlesztik a térfigyelő rendszert.

Akik vállalják a nehézségeket és szavaznak

Szombaton 16 órakor lezárult a külképviseleti névjegyzékbe vétel határideje. Valamivel több mint 53 ezer olyan magyar állampolgár fog voksolni április 7-én, illetve 8-án a 118 külföldi magyar képviselet egyikében, akik idehaza bejelentett lakcímmel rendelkeznek. A legtöbben Londonban és Münchenben terveznek ikszelni. Mutatjuk a számokat!

Habár ezúttal már több mint kétszer annyian regisztráltak a külhoni szavazásra, mint négy éve, a külföldre kivándorolt magyar állampolgároknak azonban még így is durván csak a tizede fog voksolni az áprili országgyűlési választásokon.

Ez jó hír a kormány számára, hiszen ez a tábor minden valószínűség szerint valamely ellenzéki pártra ikszel majd, ahogy egyszer már ezt megtette, amikor a lábával szavazva külföldre távozott

Az, hogy viszonylag kis számban szavaznak ők az éppen annyira jó hír a Fidesz számára, mint az, hogy a szinte kizárólag a Fideszt támogató kettős állampolgárságú, levélben választó határon túli magyarok nagyon aktívak voltak, az ő számuk közel 380 ezer.

Ezt persze igazságtalannak érzik a személyesen szavazni kénytelenek, ahogy azt a külföldön élő magyarok jó részének a véleményét mintegy összegezve a Berlinben élő  Czebe Katalin foglalta össze portálunknak:

„Egy demokratikus jogállamban nem fordulhat elő az a kettős diszkrimináció, ami a magyar lakcímmel rendelkező külföldön élő magyarokat éri a választáson”

– szögezte le a HR-területen dolgozó szakember, aki egyébként egyike azoknak a fiataloknak, akik Németországban elindították az Itt szavazok mozgalmat – elősegítendő, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt április 8-án.

Persze sok szempontból érthető, hogy viszonylag kevesen tudják vagy akarják felvállalni a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok közül az országgyűlési választásokon való részvétel érdekében rájuk háruló teendőket. Miután ugyanis összesen 118 városban lehet személyesen szavazni,

sokan nem tudják kifizetni az odautazás költségét, és/vagy ráfordítani a szükséges időt (van olyan, akinek ezer kilométert vagy még többet is meg kellene hozzá tenni).

De sokan mégis felvállalják mindezt, a többi között azért – s erről egy másik kezdeményezés, az ugyancsak szavazásra buzdító Stop Orbán! – Te vagy a mérleg nyelve egyik aktivistája, Nuszbaum Attila beszélt portálunknak: felelősséget éreznek hazájuk sorsáért.

Mindenesetre a szombaton délután 16 órakor lejárt határidőre több mint 53 ezren regisztráltak (a végleges szám majd vasárnap lesz meg. Az eddigi legfrissebb, március 31-én hajnalban frissített adtok szerint a szám: 53 115 fő. Négy éve 28 161 embert vettek fel a külképviseleti névjegyzékbe.

A legtöbben az Egyesült Királyságban és Németországban fognak szavazni, miközben van olyan ország  – például Angola -, ahol csak heten regisztráltak.

Forrás: NVI

Az egyes városokat is érdemes megnézni – a már említett Angola fővárosban, Luandában szavaznak majd a legkevesebben (heten), míg nem meglepő módon Londonban és Münchenben a legtöbben.

Forrás: NVI

 

Londonban  2014-ben 5400-an adták le a voksukat, s – ahogy korábban megírtuk – annak érdekében, hogy minden rendben menjen, az idén az NVI tervei szerint  14 függönyös szavazófülke áll majd rendelkezésre, de a termet úgy tervezték, hogy 8-12 további mobil fülke is elhelyezhető.

 

Akik levélben szavaz(hat)nak
378 449 azoknak a száma, kik levélben adhatják le voksukat az országos pártlistákra – a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok ugyanis egyéni jelöltekre nem szavazhatnak. Vannak olyan kettős állampolgár szavazók, akik nem bíznak semmit a véletlenre: már most leszavaztak. Igaz, nincsenek még túlságosan sokan, számuk ezidáig 2088. Az NVI-hez közvetlenül eljuttatott szavazatok száma 2 070, de 818-an nem a postán adták fel a szavazólapjukat, hanem leadták valamely külképviseleten.
Nagy erőfeszítést nem kell a szavazásért tenni – ugyanis a levélben szavazóknak pusztán annyi dolguk van, hogy egy egyszerű – levélben vagy elektronikusan benyújtott – regisztrációt követően (amire nincs is szükség, ha már négy éve regisztrált az illető) kitölti a postán megkapott szavazólapot és a többi dokumentumot, amelyeket az útmutató szerint bezár a kapott borítékba, s azt vagy postán (a postaköltséget a magyar állam állja) vagy személyesen eljuttatja vagy bármely külképviseletre vagy választási irodába.

Garantálható-e a külhoni szavazás tisztasága?

Sokakban felmerül: vajon biztosított-e a választások tisztasága a magyar lakcímmel rendelkező külhoni szavazók számára? Hol, hogyan, milyen körülmények között választhatnak ők 2018-ban?  Ezekre is kerestük a választ.

 

Nem  véletlen a gyanakvás. Az Orbán-kormány ugyanis jócskán megnehezítette a magyarországi lakcímmel rendelkező külhoni választók dolgát, akik – a lakcímmel nem rendelkezők, zömmel a határon túli magyarok közül kikerülő szavazókkal ellentétben – nem voksolhatnak levélben. S habár ma már 5-600 ezresre becsült a számuk, közülük – objektív  okokból (esetenként többszáz kilométert kell utazni, ami pénzt, időt jelent, stb.) , illetve szubjektív megfontolásokból (nagyjából már látható) még százezren sem fognak szavazni április 8-án, miközben a határon túli magyarok közül közel 400 ezren elküldik postán a szavazatukat. Persze nem véletlenül kedvez a kettős állampolgároknak a törvény: ők zömmel Orbán-pártiak, míg akik egyszer már szavaztak – a lábukkal –, vélelmezhetően most sem a Fideszt fogják erősíteni.

De lássuk a felvetéseket és a válaszokat!

Hogyan tudják garantálni a szavazás titkosságát egy olyan, a kormány kontrollja alatt lévő külföldi szavazóhelyiségben, ahol csak néhány ember adja le a voksát?

A kontroll felvetése amiatt életszerű, mert a 118 külföldön létesítendő szavazóhelyiség mindegyike nagykövetségen vagy konzulátuson lesz kialakítva, s a helyi választási biztosok, azaz a külképviseleti választási iroda vezetője és többi tagja jellemzően a Külgazdasági és Külügyminisztérium alkalmazásában álló személy lesz.

„A külföldön személyesen leadott szavazólapok közül csak a lezárt borítékokban elhelyezetteket fogadják el érvényesnek” – reagált a Nemzeti Választási Iroda a felvetésünkre.

A kinti választási biztosokat egyébként a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg a feladattal. Érdekes módon ezért ők díjazást is kapnak. Mint azt az NVI-nél kérésünkre elmondták: a külképviseleti választási iroda vezetője 30 ezer, egy-egy tag 200 külképviseleti névjegyzékbe vett választópolgárig 15 ezer, e fölötti regisztrált esetében 25 ezer forintot kap. Az, hogy összességében hányan lesznek, ma még nem tudják megmondani, a pontos és végleges létszám a március 31-i határidő lezárulta után lesz majd meg.

Hogyan oldják meg az egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapok kérdését?

Megkérdeztük az NVI-től, hogy az egyes külhoni szavazóhelyiségbe az ott regisztráltak egyéni választási körzeteinek a szavazólapját küldik-e csak ki? S ha igen, a kis szavazóhelyiségekben – ahol például csak a magyar képviseleten dolgozó kiküldöttek és családtagjaik szavaznak – nem áll-e fent annak a veszélye, hogy kontrollálható, melyik választópolgár, melyik listára, illetve melyik párt egyéni jelöltjére szavazott? Mint megtudtuk: a külképviseleten szavazó választópolgár azokat a szavazólapokat kapja meg, amelyeket a saját magyarországi lakcíme szerinti szavazóhelyiségben kapott volna.

A választópolgárnak a szavazatát borítékba kell zárnia, különben szavazata érvénytelen.

A KÜVI tagok a borítékokat nem nyitják fel, nem számolják meg, hanem a lezárt urnát Budapestre szállítják a Nemzeti Választási Irodához. Mivel a zárt borítékra rá van írva, hogy melyik választókerületbe tartozik, itt az NVI-ben a külképviseletekről beszállított valamennyi borítékot valamint az átjelentkezéssel szavazók borítékjait a 106 választókerületnek megfelelően szétválogatják, és a 106 választókerületi székhelyre elszállítják.

Minden választókerületben van egy kijelölt szavazókör, amelynek urnáit április 8-án este nem nyitják föl; ezekhez keverik az előbb említett borítékokat, és csak ekkor (április 14-én) kezdődik a borítékok felnyitása, a szavazatok megszámolása.

Hogyan oldják meg a tumultuózus jelenetek kialakulását?

Miközben a választási biztosok egyes helyeken bizonyára unatkozni fognak – például az angolai fővárosban, Luandában jelen állás szerint csak hét ember fog szavazni –, másutt nem fogják győzni a munkát. Ez utóbbiak közé sorolható minden olyan választási helyiség, ahol legalább ezer fő vette magát előzetesen nyilvántartásba.

Itthon is ez a bűvös szám, egy-egy szavazóhelyiségben ezer fős választópolgárral számolnak, igaz közülük nem megy el mindenki, például 70 százalékos részvétel esetén csak hétszázan fordulnak meg a szavazóhelyiségben. Ugyanakkor a külhoni szavazók jellemzően sokkal nagyobb arányban jelennek meg – náluk a szűrő maga az előzetes regisztráció, s aki ezt meglépi, az jó eséllyel az x-et is be fogja majd húzni április 8-án. Így azután lehet arra számítani, hogy például Londonban a március 31-ig még rendelkezésre álló időben óráról órára nőni fog a regisztráltak száma. Megnéztük:

március 27-én reggel hat órakor még csak 6929-en voltak, öt órával később, 11-kor már 7707-en. Jó eséllyel vélhetően legalább tízezren fognak szavazni az angol fővárosban.

Ennek a tömegnek a leszavazását pedig flottul kell megoldani, nehogy előfordulhasson – amire azért korábban már volt példa, s portálunknak is volt, aki erről számolt be –, hogy az utcai várakozást többen nem tudták vagy nem akarták vállalni, s bár elmentek leszavazni, végül nem tudtak levoksolni. Az NVI kifejezetten a négy évvel ezelőtti londoni  voksolásról azt mondta, hogy 5400-an flottul leszavaztak.

Az angol fővárosban a tervek szerint 14 függönyös szavazófülke áll majd rendelkezésre, de a termet úgy tervezték, hogy 8-12 további mobil fülke is elhelyezhető.

Emlékeztetettek arra, hogy 2014-ben az 5400 választópolgárra 10 mobil fülke állt rendelkezésre és – mint mondták – sorállás a fülkéknél még a csúcsidőszakban sem alakult ki.

mennyi idővel számolnak per szavazó?

A  szavazás folyamata a következő:

  • személyazonosság megállapítása magyar hatóság által kiállított személyigazolvány, útlevél vagy jogosítvány alapján (lakcímkártya nem kell)
  • szavazólap lepecsételése
  • a választópolgár aláírja a névjegyzéket
  • a KÜVI tag átadja a szavazólapokat és a borítékot
  • a KÜVI tag tájékoztatást ad a szavazófülke használatáról és a boríték lezárásának szükségességéről (a nem lezárt borítékban lévő szavazatok érvénytelenek!)
  • a szavazó a fülkében kitölti a lapokat, beteszi a borítékba, azt lezárja és a borítékokat bedobja az urnába.

Az NVI-nél azt mondták, hogy nehéz megmondani, mennyi időbe telik egy szavazó leszavazása: pár perctől negyed óráig eltarthat.

Mindenesetre fogadkoznak, hogy nem lesz fennakadás, még az általunk e tekintetben legproblémásabbnak felvetett Londonban sem.

NVI: több mint 378 ezer határon túli regisztrált a választásra

0

Az április 8-ai országgyűlési választáson a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok csak akkor vehetnek részt, ha szombat 16 óráig kérték regisztrációjukat a Nemzeti Választási Irodánál.

Az NVI vasárnapi adatai szerint 378 622 választópolgár regisztrált, ebből 50 014-en jelezték, hogy a szavazási levélcsomagot személyesen szeretnék átvenni a kijelölt külképviseletek egyikén, 328 608-an pedig azt kérték, az NVI levélben juttassa el nekik a szavazási levélcsomagot. Az utolsó két napban mintegy háromezren regisztráltak.

Az NVI ezen a héten kezdte postázni a szavazási levélcsomagokat. Azok a választópolgárok, akik a levélcsomag személyes átvételét kérték, hétfőtől vehetik át azokat a tizenkét kijelölt külképviselet egyikén.

A levélben szavazók csak országos pártlistára szavazhatnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK