Kezdőlap Címkék Netanjahu

Címke: Netanjahu

Az izraeli csapás a konfliktus új szakaszát jelzi, de megáll a totális háború előtt

Irán első reakciója azt sugallta, hogy a felek ismét elhárították az ellenőrizetlen háborút, még akkor is, ha a kilátás nagyobb, mint valaha.

Izrael szombat délelőtti megtorló támadása Irán ellen egy új és veszélyesebb szakasz kezdetét jelentette a két ország évek óta tartó konfliktusában, de úgy tűnik, legalábbis egyelőre nem vált ki egy teljes háborút, mondták el elemzők.

A támadás volt az első alkalom, hogy Izrael nyilvánosan elismerte, hogy katonai műveletet hajt végre Iránon belül, miután évekig stratégiai hallgatást tartott az iráni földön elkövetett merényleteiről és szabotázscselekményeiről. Az 1980-as években Irakkal vívott háború óta ez is ritka támadás volt külföldi légierő részéről Iránban.

Bár ez egy jelentős pillanat volt, a támadás nem váltott ki azonnal iráni fenyegetést a megtorlásra, enyhítve a félelmeket, hogy a Közel-Kelet két legerősebb hadserege irányíthatatlan konfliktus előtt áll.

„Az árnyékháború évei teljes mértékben nyílt konfliktusba keveredtek – bár egyelőre kezelt konfliktusként” – mondta Ellie Geranmayeh, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának Irán szakértője, egy berlini kutatócsoport. „Teherán lenyelheti ezeket a katonai létesítmények elleni csapásokat anélkül, hogy olyan ellenakciót tenne, amely további izraeli válaszlépésekre ösztönözne” – tette hozzá.

Miután az Egyesült Államok hetekig nyomást gyakorolt ​​támadása hatókörének csökkentésére, Izrael elkerülte, hogy érzékeny nukleáris dúsító telephelyekre és olajkitermelő létesítményekre csapjon le, megtorlásul a hatalmas ballisztikus rakéták támadása miatt, melyeket Irán a hónap elején lőtt ki Izraelre.

Tisztviselők szerint szombaton az izraeli vadászgépek ehelyett nagyjából 20 katonai létesítményre összpontosítottak, köztük légvédelmi ütegekre, radarállomásokra és rakétagyártó telephelyekre.

A támadások viszonylag visszafogott fókusza lehetővé tette az iráni intézmények számára, hogy a normalitás érzését vetítsék előre szombat reggel. A légiközlekedési hatóság újra megnyitotta Irán légterét, és az állami hírügynökségek képeket és felvételeket sugároztak az élet visszatéréséről – elemzők szerint minden jel arra utal, hogy az iráni vezetés megpróbálja lekicsinyelni az izraeli támadás jelentőségét, és csökkenteni a belföldi várakozásokat egy nagyszabásúval szemben. Iráni válasz.

„Ez egy új szakasz kezdete, egy veszélyes szakasz, amely sokkal több érzékenységgel jár” – mondta Yoel Guzansky, a tel-avivi székhelyű kutatócsoport, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének iráni izraeli szakértője. „De a zene, amit Iránból hallok, alapvetően azt mondja: „Ó, ez nem semmi.”

Ennek eredményeként hozzátette:

„Lehetséges, hogy a két fél legalább ezt a kört lezárja, és nem fogunk látni iráni megtorlást – vagy ha látni fogjuk, akkor az kicsi lesz.”

Ennek ellenére az elemzők arra figyelmeztettek, hogy még ha a legutóbbi eszkaláció enyhül is, az Iránt és Izraelt tovább sodorta egy kezelhetetlen konfliktus felé. A két ország éveken át titkos háborút vívott, amelyben mindkét fél aláásta a másik érdekeit, és támogatást nyújtott a másik ellenfelének, miközben ritkán vállalt felelősséget saját támadásaiért. Ez a rejtett konfliktus nyílt konfrontációba fordult, amikor tavaly kitört a háború Izrael és Irán gázai szövetségese, a Hamász között.

Miután a Hamász vezette izraeli támadás tavaly októberben kirobbantotta Izrael pusztító gázai háborúját, Irán többi közel-keleti meghatalmazottja, köztük a Hezbollah is, palesztin szövetségesükkel való szolidaritásból csapást mért Izraelre. Izrael viszont fokozta az iráni érdekek elleni támadásait a régióban, ami közvetlen eszmecseréhez vezetett a két ország között, először áprilisban, most pedig októberben.

Egyes elemzők attól tartanak, hogy Izrael, bár viszonylag visszafogottan viselkedett szombaton, a november eleji amerikai elnökválasztást követően nagyobb támadást indít. A szavazás egy olyan hatalomátmenetet indít el, amelynek során Washington befolyása és az iráni-izraeli konfliktusra való összpontosítása csökken.

Irán légvédelmének és radarrendszerének megrongálásával Izrael megkönnyítette vadászgépei számára, hogy a jövőben Iránt támadják, ami vagy elriaszthatja Teheránt az erőteljes válaszadástól, vagy felbátorítja Izraelt, hogy újabb támadásokat próbáljon ki, vagy mindkettőt.

„Megkönnyebbülten sóhajt majd Irán és a régió, hogy az Egyesült Államoknak egyelőre sikerült megfékeznie Netanjahut” – mondta Geranmayeh, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre utalva.

„De attól tartunk, hogy ez az amerikai választásokig vezető átmeneti korlátozás. Az előttünk álló „sánta kacsa” szakasz egy olyan pillanat lehet, amikor új izraeli támadásokat láthatunk Iránon belül az iráni képességek további kimerítésére.”

Trump Putyinnak: “Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed”

0

Nyilatkozott Donald Trump a Wall Street Journal szerkesztőségében arról, hogy milyen kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel amikor hatalmon volt.

“Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed. A kibaszott Moszkva kellős közepén ütlek meg. Barátok vagyunk, nem akarom ezt megtenni, de nincsen más választásom.”

Mit válaszolt erre Vlagyimir Putyin? “Erről szó sem lehet!” Mire Trump:” De igen, nagyon is szó lehet erről!”

Az USA elnökeként a Kreml elleni támadással fenyegetőzött Donald Trump:

”olyan keményen foglak megütni, hogy leszedem azokat a kibaszott kupolákat a fejedről. Mert hát tudják, Putyin kupolák alatt lakik.”

Donald Trump vissza akar kerülni a Fehér Házba, és az amerikai akcióhősök nyelvét használva magyarázza el a választási kampány idején az amerikai választóknak: hogy intézi ő a külpolitikát. John Bolton, Trump első  nemzetbiztonsági tanácsadója a választási kampány idejére időzítve könyvet adott ki, melyben veszélyesnek nevezi Trumpot az Egyesült Államok érdekeire. Mindezzel együtt Trump nem indított egyetlenegy háborút sem amíg a Fehér Házban ült, sőt határozott arról: ki kell vonulni Afganisztánból. Aztán a csúfos menekülés Afganisztánból már az utódjára, Joe Bidenre maradt. Húszéves amerikai megszállás után visszatértek a tálibok, akik pillanatok alatt elsöpörték a nyugatbarát rendszert, és visszaállították a középkort Afganisztánban.

Trump arról is beszélt a Wall Street Journalnek, hogy Kína ellen nem indítana háborút, mert hogyha Tajvan körül kiéleződne a helyzet, akkor akár 200%-os büntető vámokkal sújtaná Pekinget.

Az igazi veszély a Közel Kelet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra akarta rávenni Donald Trumpot, hogy indítsanak együtt katonai akciót Irán ellen annak érdekében, hogy az iszlamista rendszer egész nukleáris iparát lerombolják nehogy Teherán atombombához jusson. Irán nem ismeri el Izrael létének a jogosságát, és támogatja a Hamászt és a Hezbollahot.

Az elnökség idején Trumpot a katonák lebeszélték az Irán elleni akcióról mondván túlságosan kockázatos és túl kevés az esély a sikerre a nagy területű országban, ahol szét vannak szórva a nukleáris ipar telephelyei. Arra sikerült Trumpot rávennie Benjamin Netanjahunak, hogy az USA lépjen ki az iráni atomalkuból. Ennek keretében Irán vállalta, hogy nem fejleszt atombombát, ezért a világ felfüggesztette a szankciót vele szemben.

Trump most azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Jelenleg igen intenzív a katonai és gazdasági együttműködés Moszkva és Teherán között. Nemrég járt Iránban Oroszország miniszterelnöke és Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Az iráni drónok sok ukrán tankot semmisítenek meg a frontokon. Ezért egy Irán elleni katonai akciónak nagy a kockázata. Trump mindenestre arra buzdította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy támadja meg bátran Irán nukleáris célpontjait. Ettől Biden elnök eltanácsolta Izraelt. Benjamin Netanjahu állítólag úgy időzíti az Irán elleni válaszcsapást, hogy azzal a maximális támogatást nyújtsa Donald Trumpnak az elnökválasztáson.

Orosz-iráni csúcs a közel-keleti háború kellős közepén

Miközben Irán és Izrael között nyílt háború zajlik Putyin orosz elnök találkozott a perzsa államfővel Türkmenisztán fővárosában. Hanijet Pezeskian Iránban mérsékelt politikusnak számít, de a vallási vezető, Khamenei ajatollah mégiscsak őt támogatta, mert békülni akar a Nyugattal. Az iráni Forradalmi Gárda viszont nem akar.

Iránban nagy parádén mutatták be az új csodafegyvert: a Shahed 136B drón továbbfejlesztett változatát, melynek hatótávolsága 4000 kilométer. A felvonuláson a másik szenzáció a Dzsihád ballisztikus rakéta volt. Szent védelmi hét vette ezzel kezdetét Iránban, ahol elvonultak Khomeini ajatollah sírja előtt. A vallási vezető irányította a forradalmat 1979-ben amikor elfoglalták az USA nagykövetséget is Teheránban, és háborút hirdettek a Nyugat és különösen Izrael ellen. Khomeini kétfrontos háborút folytatott: a kommunista párt 15 ezer aktivistáját ölette meg, hogy elvegye Moszkva kedvét a “testvéri segélynyújtástól”, mely 1978-ban Afganisztánban megtörtént.

Aztán Oroszország és Irán együtt mentette meg Asszad rendszerét Szíriában. A Hamász terrorista szervezet vezetői többször is jártak Moszkvában azt követően is, hogy terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen 2023 október hetedikén. A Hamász politikai vezetőjét a Moszad Teheránban gyilkolta meg.

Netanjahu mesterterve

Az izraeli miniszterelnök valószínűleg tudatosan hagyta figyelmen kívül a Moszad jelentéseit a készülő Hamász terrortámadásról tavaly októberben, hogy ezzel kellő erkölcsi alapot szerezzen régi kedvenc tervének megvalósításához: Irán nukleáris kapacitásának megsemmisítéséhez. Obama elnök öt másik nagyhatalom vezetőjével együtt megállapodott Iránnal a katonai atom program leállításáról. Trump elnök ezt a megállapodást – Benjamin Netanjahu biztatására – felrúgta, de a közös támadást Irán ellen nem vállalta fel. Most azonban arra buzdítja Izraelt: elsőként a nukleáris létesítményeket támadja Iránban! Benjamin Netanjahu azzal számol, hogy Donald Trump hamarosan újra az Egyesült Államok elnöke lesz, és akkor zöld utat kap Iránnal szemben. Biden elnök ugyanis egyáltalán nem támogat egy Irán elleni akciót. Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje kerek-perec megmondta Netanjahunak: ezt a háborút be kell fejezni!

Miért adná fel Putyin Irán támogatását?

Jelenleg az iráni drónok jó szolgálatot tesznek az ukrajnai háborúban. Ezért is kérte Zelenszkij elnök, hogy a NATO védje Ukrajna légterét. Az iráni drónok olykor NATO tagállamok határmenti területein landolnak Lengyelországban vagy Lettországban. Biden nem kíván igazán aktívan belekeveredni az ukrajnai háborúba, mert nem akar nyílt konfliktust Oroszországgal. Trump egyenesen megegyezne Putyinnal Zelenszkij feje felett. Miért? Nemcsak azért, mert ezzel növelné nemigen létező diplomáciai presztízsét hanem azért is, mert ezzel talán ráveheti Putyint arra: hagyja magára Iránt! Enélkül ugyanis igencsak kockázatos az Irán elleni támadás hiszen a nagy területű  és népes állam legyőzése egyáltalán nem tűnik egyszerűnek. Még nagyobb problémája Trumpnak és Netanjahunak az esetleges katonai győzelem után, hogy mi lesz utána? Afganisztánban és Irakban kiderült, hogy a katonai győzelem felér egy kiadós politikai vereséggel.

Miért kockáztatja a 75 éves Netanjahu a 76 éves Izraelnek nemcsak a biztonságát, de a létét is? Mert arra gondol, hogy az idő nem Izraelnek dolgozik: a demográfia jelentős arab többséget vetít előre a jelenlegi határokon belül, az Egyesült Államok elkötelezettsége pedig a Közel Kelet és főként Izrael iránt egyre csökken. A Közel Kelet az olcsó kőolaj felfedezésével vált világpolitikai tényezővé, ha ennek szerepe csökken a zöld átállás miatt,  akkor visszasüllyedhet a periferikus létezésbe, ami nem sok jót ígér a globális versengésben.

Nem áll titkosszolgálati védelem alatt a csipogók ügyében érintett magyar nő

0

Azt nyilatkozta az Alkotmányvédelmi Hivatal. Korábban Cristiana Bársony-Arcidiacono édesanyja azt nyilatkozta az AP hírügynökségnek, hogy lánya a magyar titkosszolgálat védelme alatt áll, és azt tanácsolták neki: ne álljon szóba a médiával!

Az Alkotmányvédelmi Hivatal nem védi, de kihallgatja Cristiana Bársony-Arcidiaconot – ez derül ki a titkosszolgálat közleményéből, mely arra is rámutat: a csipogók, melyek felrobbantak Libanonban, ahol több mint 3 ezer ember megsebesült és 30-nál is többen meghaltak a Hezbollah hálózat tagjai közül, nem Magyarországon készültek. Cristiana Bársony-Arcidiacono ezt nem is állította soha pusztán arra utalt, hogy cége közvetítő szerepet játszott az ügyben, mely minden bizonnyal a Moszad akciója volt a libanoni Hezbollah ellen. Gyurcsány Ferenc ex miniszterelnök a Facebookon azt állította, hogy a magyar titkosszolgálatoknak tudniuk kellett az ügyről. Tekintettel Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor kapcsolatára ez minden bizonnyal igaz lehet.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága jövő csütörtökön tárgyal az ügyről

Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke már egyeztetett azzal az államtitkárral, aki Rogán Antal minisztériumában a titkosszolgálatokat felügyeli. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke arra kérte Farkas Örsöt, hogy számoljon be a csipogók ügyéről is.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt írta a Facebookon, hogy

“nemzetbiztonsági ügyben inkább nem kérünk tanácsot Gyurcsány Ferenctől.”

Kocsis Máté hozzátette: ”meggyőződtünk arról, hogy az eset nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.”

A Soros ellenesség kapcsolja össze Orbánt és Netanjahut

A magyar miniszterelnök Benjamin Netanjahu támogatásával jutott be először Trump elnökhöz: mindhárman szemben állnak Soros Györggyel, aki a demokraták fő támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban. Soros György szembeszáll a nacionalizmussal Magyarországon éppúgy mint Izraelben, és elutasítja Trump America First politikáját. Ehelyett olyan Egyesült Államokat akar, amely együttműködik Európával, és a világ más demokratikus nemzeteivel. Washingtonban a demokrata adminisztráció szemben áll mind Benjamin Netanjahu mind pedig Orbán Viktor politikájával. A gázai övezetben Biden elnök fegyverszünetet szeretne elérni, de Benjamin Netanjahu ehelyett tovább folytatja a háborút, melyet kiterjeszt Ciszjordániára és a libanoni Hezbollahra is, mivel Libanon felől folyamatos támadás éri az országot.

A két állam kiváló kapcsolatait a Pegazus szoftver megvásárlása mutatta meg: Czukor Józsefet, Orbán akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját ebből az alkalomból fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök is. Elvben a Pegazus szoftvert csakis az országon kívül illetve terroristák ellen szabad felhasználni, Rogán Antal titkosszolgálata azonban vígan alkalmazza azt az ellenzékkel illetve a független médiával szemben is.

Ezt is kifogásolta David Pressman, az USA budapesti nagykövete, aki feltette a kérdést: demokrácia-e még Magyarország? Ez egyáltalán nem elméleti kérdés: ha Washingtonban úgy ítélik meg, hogy a nemzeti együttműködés rendszere már nem demokrácia, akkor fontolóra vehetik Orbán Viktor eltávolítását.

Gyurcsány Orbánt vádolja a Hezbollah elleni Moszad akció miatt

0

“Orbán híresen jó kapcsolatot ápol Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, de eddig még nem fordult elő olyan, hogy Magyarországot is belekeverte volna az évtizedek óta tartó véres konfliktusba. Ezzel a döntésével a magyar embereket terroristák célpontjává tette.

Magyarország a közel-keleti válság kellős közepébe került. A Földön nincs olyan, hogy erről a magyar titkosszolgálatok nem tudtak. De hogyha Orbán azzal védekezne, hogy nem tudott róla, akkor Magyarország még sosem volt ennyire gyenge és kiszolgáltatott” – írta a Facebookon Gyurcsány Ferenc, aki hozzáfűzte: a DK vizsgálatot követel ebben az ügyben!

Dezinformáció

A Hezbollah Libanonban működő terrorszervezet nem használ mobil telefonokat nehogy azokat a Moszad lehallgassa. Erre Naszrallah sejk, a mozgalom vezére a közelmúltban is figyelmeztette a síita milícia hálózatát. A kapcsolatot csipogóval tartották, melyek egy részét egy tajvani cég szállította egy Magyarországon bejegyzett vállalkozás közvetítésével. Megszólalt a magyar vállakozás vezetője, aki egy amerikai televíziónak nyilatkozva tagadta, hogy ők állították elő a csipogókat, melyeket azután a Moszad felrobbantott Libanonban. Bársony-Arcidiacono Cristiana Rosaria szerint ők csak közvetítő szerepet játszottak ebben az ügyben.

A csipogók felrobbantása miatt 11 ember – köztük egy gyerek is meghalt, és 1800-an megsebesültek Libanonban, ahol pánik tört ki a Hezbollah hálózatában. A Hezbollah, amely mögött Irán áll, rendszeresen támadja Izraelt, és emiatt a zsidó állam területének egy részét ki kellett üríteni. Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemrég jelentette be, hogy a kormány egyik stratégiai célja az, hogy lehetővé tegye a lakosság visszatérését a Hezbollah által támadott térségbe Izraelben.

Szaúdi herceg: “Nem tárgyalunk közvetlenül Izraellel”

“Szaúd  Arábia mindig is az USA közvetítésével tárgyalt Izraellel, mert a kapcsolatok alapvető kérdése a palesztin állam“ – hangsúlyozta Turki bin Fejszal herceg, aki 24 évig irányította hazája titkosszolgálatát.

Fejszál kissé meglepő módon 10 nappal azelőtt mondott le, hogy az Al Kaida megtámadta az Egyesült Államokat 2001 szeptember 11-én. Korábban az afganisztáni háború idején Turki bin Fejszal herceg ajánlotta az amerikaiak figyelmébe Oszama bin Ladent, az Al Kaida későbbi vezérét, akit amerikai kommandósok 2011-ben meggyilkoltak.

Ma sem világos, hogy milyen kapcsolat fűzte Oszama bin Ladent Turki herceghez, a szaúdi titkosszolgálat akkori irányítójához. Jellemző, hogy a hamburgi Der Spiegel tudósítója erről nem kérdezte Turki herceget, aki valószínűleg csakis úgy vállalta az interjút, hogy ez a kínos téma nem kerül szóba. A 79 éves Turki bin Fejszal herceg, aki nagykövet volt Washingtonban és Londonban továbbra is igen befolyásos személyiség Szaúd Arábiában különösen ami a külpolitikát illeti.

Trump első elnöki útja Szaúd Arábiába vezetett

Erre emlékeztet a szaúdi herceg, aki szerint Roosevelt elnök óta minden amerikai elnökkel megtalálták a közös hangot az érdekek alapján. A Jaltából hazafele tartó Roosevelt elnök kötötte meg azt a paktumot a világ legnagyobb olaj exportőrével, amely mindmáig meghatározza az USA és Szaúd Arábia kapcsolatait. Maga Szaúd király írta alá az egyezséget, és Turki bin Fejszal – az unoka szerint – ez mindmáig kitart. Persze azért vannak változások, nem is kicsik: Szalman király ellátogatott Moszkvába, és fia, Mohamed bin Szalman herceg paktumot kötött Putyinnal miközben az USA Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfelei közé sorolta már 2021-ben.

Hogy oldható meg a gázai konfliktus?

Turki bin Fejszal herceg szerint csakis úgy, ha létrejön valamiféle palesztin állam. Ezt ma már az USA és Európa is támogatja, de Benjamin Netanjahu kormánya elutasítja. Izrael közvéleménye megosztott: a hatalmon levő jobboldali – szélsőjobboldali koalíció semmiféle palesztin államot sem tart elfogadhatónak. Mi lesz akkor a palesztinokkal, akik Nagy Izrael területén immár többséget alkotnak? Erre az egyszerű kérdésre Benjamin Netanjahunak nincsen válasza, de a szélsőjobboldalnak van: el kell űzni a palesztinokat Nagy Izrael területéről és mindenekelőtt a gázai övezetből és Ciszjordániából!

Ez több mint 5 millió embert jelentene, ezért az arab világban ezt senki sem tartja elfogadhatónak. Egyetlen arab állam sem kíván átvállalni ilyen hatalmas embertömeget hiszen a szomszédos országok: Egyiptom és Jordánia hatalmas gazdasági – társadalmi gondokkal küszködnek.

Minden az USA – Izrael kapcsolattól függ

Ezt állítja Turki bin Fejszal herceg, aki a titkosszolgálat vezetése után nagykövet volt Washingtonban és Londonban:

”nem az Egyesült Államok irányítja Izraelt hanem pont fordítva”

– fogalmazta meg a véleményét a szaúdi herceg.

Benjamin Netanjahu Trump elnökségére vár, mert tőle reméli  a megoldást. Jellemző a helyzetre, hogy az Izrael és a Hamász között folyó tárgyalásokon rendszeresen részt vesz a CIA és az egyiptomi titkosszolgálat főnöke is, az izraeli oldalon pedig ott ül a Moszad vezetője is.

A problémát az jelenti, hogy a Hamász mögött ott áll Irán és Oroszország. Iránban mérsékelt politikust választottak elnökké méghozzá az ország első számú vezetőjének, Khamenei ajatollahnak a támogatásával. Trump volt az, aki kilépett az iráni atomalkuból Netanjahu biztatására, és elnöksége vége felé háborút fontolgatott Irán ellen. Most új helyzet állt elő, de Biden elnök diplomáciája a gázai konfliktust éppúgy nem tudja megoldani mint az ukrajnai háborút. Biden – amíg birtokában volt szellemi képességeinek – profi volt a külpolitikában, ezért Obama elnök azt rá is bízta. Csakhogy azóta Biden megkezdte a hidegháborús külpolitikát 2021-ben, és tökéletesen elveszítette a fonalat.

Az amerikai diplomácia egy csődtömeg, melynek felszámolása egy olyan Trumpra vár, aki amatőr a külpolitikában. A tapasztalt Turki bin Fejszal herceg viszont joggal mutatott rá, hogy mind Trump mind Biden elnöki kampányában elítélte Szaúd Arábiát, de azután a realitások kijózanító hatást gyakoroltak rájuk, és mindketten modus vivendit kerestek a Közel Keleten. Akárki kerül a Fehér Házba novemberben ugyanígy cselekszik majd – jósolta a titkosszolgálati veterán szaúdi herceg.

Netanjahu, Erdogan és Orbán, a három jómadár együtt szomorkodik az ágon

0

Bajban vannak az illiberális államról álmodó egyaránt korrupt, és mára a felelősségre vonás elől menekülő miniszterelnökök.

Izraelben nagy tüntetést rendeztek a gázai terrortámadás féléves évfordulóján: azok a polgárok mozdultak meg, akik Netanjahu távozását követelik.  Netanjahu bűne sokszoros. Egyrészt azért, mert hagyta felnőni a Hamászt, melynek terrortámadását elnézte, másrészt pedig azért, mert hat hónap alatt sem ért el eredményt. Nem tudta kiszabadítani a túszokat, nem volt képes megsemmisíteni a Hamászt. A terrorszervezet viszont elérte célját: Izrael újra magára maradt a Közel Keleten, és mindinkább a világban is.

Biden elnök ultimátumban követelte a gázai hadműveletek leállítását a túlságosan sok polgári áldozat miatt. Netanjahu retirált, a csapatok nagy részét kivonták a gázai övezetből. Hogyan tovább? Netanjahu zsákutcába manőverezte Izraelt, és előre menekül. Nem állhat félre, és nem mondhat le, mert akkor megindul újra a korrupciós vizsgálat, amely akár börtönbe is küldheti a 75 éves kormányfőt, aki minden elődjénél hosszabb időt töltött a miniszterelnöki székben.

Erdogan és Orbán sem állhat félre, mert akkor megindulhat a korrupciós vizsgálat

Az öreg és beteg Erdogan közölte a nagy nehezen megnyert országos választás után, hogy ez a ciklus az utolsó. Most elveszítette az önkormányzati választásokat pedig ő maga is Isztambulban kezdte meg politikai pályafutását. Csakhogy rendszere sokáig sikeres volt, az emelkedő életszínvonalat meghálálta a vallásos vidék, melynek fiatalabb nemzedékei megtöltötték a nagyvárosokat. Erdogan, akinek fejébe szállt a dicsőség hiszen hívei szultánnak  nevezték, önálló diplomáciába kezdett: szembefordult Izraellel és az USA-val, sőt még Kínával is az ujgur lázadók támogatása miatt. A következmény: a sikeres török gazdaság megindult a lejtőn lefelé. Egy ponton Peking egymilliárd dollárt ajánlott a kétségbeejtő helyzetbe került Erdogannak: ha nyilvánosan szakít az ujgur iszlamista mozgalommal, akkor megtámogatják megingott rendszerét. Erdogan el is ment Urumcsiba, hogy felhívja az ujgurok figyelmét: Hszi Csin-ping atyai gondoskodásának vessék alá magukat!

Washington először puccsal akarta elűzni Erdogant, de a török elnök ezt kivédte ám a gazdasági válságot már nem tudta. Az óriási infláció felemészti társadalmi bázisát, de nem állhat félre hiszen rendszere velejéig korrupt. Annak idején fia árusította az Iszlám Állam olaját a világpiacon.

Orbán sem állhat félre

Amikor az USA meg akarta buktatni Abdul Razak miniszterelnököt Malajziában, akkor korrupciós pert indított ellene New Yorkban. Nem volt ez oly nehéz hiszen Malajzia fejlesztési alapjából több mint százmillió dollárt költöttek a Wall Street farkasa című filmre, Leonardo di Caprioval a főszerepben. Polt Péter malajziai kollégája rezzenéstelen arccal közölte: nincs itt semmi látnivaló. A korrupciós per végösszege 4,5 millárd dollárra rúgott, ebből csaknem egymilliárd Abdul Razak miniszterelnök magánszámláján landolt. Eljött a választási időszak, és a korrupt miniszterelnök megbukott. Az új főügyész első dolga az volt, hogy korrupciós pert akasztott a bukott kormányfő és még jobban utált neje nyakába. A pár több mint ötven bőrönddel száguldott a repülőtér felé, de megállították őket. Abdul Razak 12 éves fegyház büntetését tölti korrupció miatt Malajziában.

Ne ily véget adj istenem! – fohászkodhat Orbán Viktor, akinek rokonai, barátai és üzletfelei számolatlanul nyúltak le eurómilliókat.

Ezért ódzkodik attól Brüsszel, hogy eurómilliárdokat utaljon ki a magyar kormánynak. Az Európai Parlement a korábbi átutalások miatt perli a brüsszeli bizottságot. Az Európai Parlement utolsó ülésszakán két témában is foglalkoznak Magyarországgal. Ezért imádkozik Orbán új Európai Parlamentért és új brüsszeli bizottságért, meg persze új elnökért Washingtonban. A baj az, hogyha imái meghallgatásra találnak, pénze akkor sem lesz elég. Kívülről senki sem akarja finanszírozni rendszerét, mely gyengén muzsikál. A választópolgárok jóindulatát viszont valamiből meg kellene vásárolnia. 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költött erre. Ez okozta a rekord magas inflációt. Ami viszont megrendítette a választói bázist.

Ingyen Orbán trónját sem őrzi senki,

legfeljebb Mészáros Lőrinc, aki attól retteghet, hogy Orbán Viktor zárkatársa lehet egy korrupciós ítélet sorozat után.

Benny Gantz nem kér engedélyt utazásához

Benny Gantz, az izraeli háborús kabinet minisztere, a Nemzeti Összetartozás Pártjának vezetője vasárnap Washingtonba utazik. Az utazást korábban nem egyeztették Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel – jelentette tegnap este a Ynet.

A közelgő utazás feszültséget szül Gantz és Netanjahu között. A héber sajtó azt idézte, hogy a miniszterelnök „világossá tette Gantz miniszter számára, hogy Izrael államnak csak egy miniszterelnöke van”.

Azt mondták, hogy az utazást a miniszterelnök jóváhagyása nélkül szervezték meg, és ellentétes a kormányrendelettel, amely szerint „minden miniszternek előzetesen egyeztetnie kell a miniszterelnökkel az utazást, beleértve az utazási terv jóváhagyását”.

A Ynet szerint Gantz várhatóan Washingtonból utazik Londonba. Látogatására akkor került sor, amikor a Biden-kormányzat egyre frusztráltabb Netanjahuval és kormányával kapcsolatban.

Biden a hét elején kijelentette:

Izrael elveszíti nemzetközi támogatását, ha megtartja „hihetetlenül konzervatív kormányát”.

Az Egyesült Államok eltökélt szándéka, hogy megállapodásra jussanak, amely ideiglenesen leállítja a gázai harcokat és szabadon engedi a terroristák által október 7-én ejtett túszokat.

Miért nem akadályozta meg a Hamász erősödését Netanjahu izraeli miniszterelnök ?

0

Netanjahu nem számolta föl a Hamász pénzügyi hálózatát pedig megtehette volna – ezt a vádat fogalmazta meg a Moszad egyik régi vezetője, aki korábban többször is javasolta Izrael miniszterelnökének, hogy “tegyék tönkre a Hamászt pusztán pénzügyi hálózatának felszámolásával.”

Udi Levy, aki a BBC-nek nyilatkozott hangsúlyozta: ”nagyon sok pénztől megfoszthattuk volna a Hamászt, amely így nem tudott volna olyan erős terrorista hálózatot kiépíteni mint amilyennel szembe kellett néznünk október hetedikén. A Hamász szörnyeteg nem ugyanaz lett volna október hetedikén” – mondta a Moszad egykori pénzügyi hírszerző főnöke, aki többször is javasolta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek: csapjanak le a pénzügyi támogató hálózatra, amely lehetővé teszi a Hamász erősödését a gázai övezetben. Nagyon nagy pénzekről volt szó: “a Hamásznak dollár milliárdokra volt szüksége ahhoz, hogy kiépítse azt a hatalmas földalatti alagút hálózatot, amely lehetővé teszi az ellenállást az izraeli hadsereggel szemben.”

Levy már 2014-ben felhívta Netanjahu figyelmét arra, hogy komoly pénzek érkeznek a Hamászhoz Törökországon keresztül. Mit tett Netanjahu miniszterelnök? Semmit!

A Hamász pénzügyi birodalma nagy és erős

“Két fő szponzora volt a Hamásznak: Katar és Irán. Törökország is legalább ennyire jelentős, mert a Hamász ott intézi a pénzügyei legnagyobb részét” – jelentette ki a Moszad pénzügyi hírszerző részlegének egykori vezetője. Aki elmondta a BBC Panorama műsorában, hogy a Hamásznak legkevesebb negyven cége van, melyek a Közel Keleten és Észak Afrikában működnek, de javarészük Törökországban van bejegyezve. Mivel foglalkoznak ezek a cégek Algériában, Egyiptomban, az Öbölben, Szudánban és Törökországban? Vannak útépítő vállalkozások, de a Hamász érdekelt az egészségügyben és a gyógyszeriparban is. Vannak aranybányái, turista irodái és nyakig benne van az ingatlan bizniszben is.

A Hamász üzleti befektetéseinek összegét a Moszad 422 millió dollárra becsülte 2018-ban. A terrorista szervezet, amely Izraelnek a létét sem ismeri el, a pénzét ingatlanba fekteti, hogy így védekezzen az infláció ellen.

2022-ben az USA pénzügyminisztériuma a Hamász hat vállalkozását tette feketelistára.

“A Hamász pénzügyei szempontjából ideális befektetés az ingatlan, amely őrzi az értékét” – nyilatkozta a BBC-nek a Royal United Services Institute – Rusi – pénzügyekkel foglalkozó vezetője. Tom Keatinge kiemelte, hogy a Törökországban bejegyzett ingatlan vállalkozások kulcs szerepet játszanak a Hamász vagyon értékének megőrzésében és gyarapításában. Az egyik ilyen Törökországban bejegyzett ingatlan cég, a Trend GYO, melyet az USA feketelistára tett. Ennek alapító elnöke, aki 2022-ben távozott a cég éléről, dicsőíti az Al Aksza hadműveletet – a Hamász így nevezi az október hetediki borzalmas mészárlást és túszejtést. A BBC írt ennek a Hamid Abdullah al Ahmarnak, de természetesen nem kapott választ.

A Trend GYO, melyet az USA szankcióval sújtott, úgy nyilatkozott, hogy “működése megfelel a nemzetközi pénzügyi szabályoknak, és az USA szankció megalapozatlan és igazságtalan.” A török hatóságok is megvizsgálták a Hamászhoz köthető céget, de nem találtak semmi kivetnivalót annak működésében.

Jahja Szinvar a pénzügyi birodalom megteremtésében is kulcsszerepet játszott

A Hamász katonai vezetője, aki az első számú felelős az október hetediki terror támadásért, korábban nagy figyelmet fordított a pénzügyi hálózat kiépítésére.

2007-ben, egy évvel azután, hogy a Hamász hatalomra jutott a gázai övezetben Izrael és Egyiptom szigorított a blokádon, hogy meggyengítse a terrorista szervezetet. Jahja Szinvar ekkor felvette a kapcsolatot Iránnal, amely síita szemben a szunnita Hamász-szal, de éppúgy elutasítja Izrael létét mint a terrorista szervezet.

“Jahja Szinvar üzenetet  küldött Iránba: pénzt és fegyvereket kért az Izrael elleni harcra. Iránból a válasz az volt: mindent megkaptok, ami a harcotokhoz szükséges”

– mesélte a BBC-nek az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat egyik tisztje, aki 150 órán keresztül hallgatta ki Jahja Szinvart. Az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat tisztje később rájött arra, hogy Jahja Szinvar a börtönből is kapcsolatot tartott Iránnal.

Katar volt Irán mellett a Hamász fő szponzora. Katarban élnek a Hamász politikai vezetői, akikkel a Moszad és a CIA vezetői is rendszeresen tárgyalnak a túszok kiszabadításáról illetve a fegyverszünetről. A Katarból érkező pénzekről az izraeli kormány is tudott hiszen a Hamász abból fizette a közalkalmazottakat a gázai övezetben.

Hogy ment ez a gyakorlatban?

“Minden hónapban megjelent Rafahban, a határátkelőnél a katari emír embere, aki különgépen érkezett. Egy nagy bőrönd volt nála tele pénzzel. Ezt átadta a Hamásznak, és már ment is vissza Katarba”

– emlékezik Udi Levy, a Moszad pénzügyi hírszerzésének egykori főnöke. Aki hangsúlyozta: ”ebből a pénzből sok jutott a Hamász katonai szárnyának is.”

Sok támogatás érkezett az ENSZ-től, az Európai Uniótól, a palesztin hatóságtól, amely Ciszjordániában működik. Ezeket a pénzeket humanitárius célokra szánták, de az izraeli titkosszolgálat szerint jelentős részük a Hamász katonai szárnyát erősítette.

Mit tett Netanjahu miniszterelnök, aki semmiképp sem akar palesztin államot?

Már 2019-ben így magyarázta stratégiáját:

”Mindenkinek, aki meg akarja akadályozni egy palesztin állam létrejöttét támogatnia kell a Hamászt, és meg kell könnyíteni, hogy az pénzhez jusson. A stratégiának célja az, hogy minél távolabb kerüljön egymástól a gázai övezet és Ciszjordánia”

– mondta Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke.

“Netanjahu célja az volt, hogy erősítse a Hamászt a Fatah palesztin szervezettel szemben nehogy létrejöjjön egy egységes palesztin szervezet, amellyel tárgyalni kellene egy palesztin állam megalakulásáról” – hangsúlyozta egy washingtoni Közel Kelet Kutató Intézet vezető kutatója. Khaled Elgindy, a Middle East Institute palesztin szakértője ugyanazt a vádat fogalmazza meg Benjamin Netanjahu ellen mint az izraeli baloldal, amely felelősnek tartja a miniszterelnököt azért, hogy a Hamász brutális terrortámadása felkészületlenül érte Izraelt.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök tagadja, hogy szándékosan erősítette meg a Hamászt a mérsékelt Fatah-hal szemben, közölte: csakis humanitárius okokból járult hozzá, hogy Katar jelentős összegű pénzeket küldjön a Hamasz terrorista szervezetnek.

Netanjahu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy célja a Hamász terrorista szervezet teljes megsemmisítése, “addig folytatjuk a hadműveletet, amíg nem marad senki, akit terrorizmusért pénzelni lehetne a gázai övezetben” – mondta Izrael miniszterelnöke.

„A győzelemig folytatjuk. semmi sem állít meg minket”

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a háború kezdete óta most először látogatott el csapatokhoz a Gázai övezet északi részén, a Hamásszal fennálló fegyverszünet közepette.

„Minden erőfeszítést megteszünk, hogy visszakapjuk túszainkat” – mondja Netanjahu az irodája által közzétett videóban.

                 

„Három célunk van ezzel a háborúval kapcsolatban: a Hamasz felszámolása, az összes túszunk visszaszerzése, és annak biztosítása, hogy Gáza ne váljon ismét fenyegetéssé Izrael Államra”

– mondja.

„A végéig, a győzelemig folytatjuk. Semmi sem állíthat meg minket, és meg vagyunk győződve arról, hogy megvan bennünk az erő, az erő, az akarat és az elszántság, hogy elérjük a háború összes célját.”

A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint Netanjahu meglátogatta az izraeli csapatok által feltárt Hamasz egyik alagútját. Hozzá csatlakozott vezérkari főnöke, Tzachi Braverman, Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK