Kezdőlap Címkék Neonáci

Címke: neonáci

Kiderült: valódi neonácik Orbán flamand barátai

Tusnádfürdőn fotózkodott Orbán Viktor egy flamand ifjúsági szervezet, a Schild & Vrienden képviselőivel. A szervezet belső fórumai rasszista, antiszemita, nőgyűlölő, a nácikat dicsőítő megjegyzésekkel vannak tele. Vizsgálat indult az ügyben.

A VRT flamand közszolgálati tévé szerezte meg a Schild & Vrienden (Pajzs és Barátok) tagjainak internetes üzeneteit. Ezek között többek között olyanok voltak, amelyekben a feketéket állatokhoz hasonlították, zárt csoportokban pedig szexista, antiszemita, horogkeresztes képeket is megosztottak egymással. Az egyiken például egy kupac hamu és egy lapát látható, a szöveg pedig ennyi: „Így kell felszedni zsidó csajokat”. (A műsort először a 444.hu vette észre, majd az MTI is írt róla.)

A műsor szerint az eredetileg a Genti Egyetemen megalakult mozgalomban

fajok háborújáról beszélnek és arról, hogy készen kell állni akár erőszakkal is megállítani a bevándorlás jelentette fenyegetést.

A Schild & Vrienden eddig a konzervatív értékek őrzőjének állította be magát. Ez volt az a szervezet, amelynek tagjai Tusnádfürdőn találkoztak Orbán Viktorral, a beszélgetésükről készült videót pedig nyilvánosságra is hozták. Ezen egyébként Orbán többek között azt mondja: „ha Belgium változást akar, álljon fel, és harcoljon”, különben néhány éven belül nagyon más országgá válhat.

A szervezet alapítója és vezetője, a 25 éves Dries Van Langenhove Tusnádfürdőn részt vehetett egy kerekasztal-beszélgetésen is, többek között Kósa Lajossal és Hidvéghi Balázzsal, a Fidesz kommunikációs igazgatójával, ahol a bevándorlás elutasításáról és a Nyugat összeomlásáról beszélt.

A Schild & Vrienden két éve tavaly nyáron alakult, néhány száz tagja van. A nevüket egy régi flamand csatakiáltás ihlette, és a flamand felkelőkre utal a szervezet egyenruháján szereplő 1302-es szám is. Akkor győzték le ugyanis a francia sereget.

Fotó: Facebook

Belgiumban azért is ismertek voltak, mert többször megtámadták a velük egyet nem értőket. Márciusban például egy, a nyitott határokat népszerűsítő rendezvényt zavartak meg Gentben, ahol összetűzésbe keveredtek az azt szervezőkkel.

Korábban is keveredtek verekedésbe,

a szervezet tagjai önvédelmi edzéseket, egyfajta kiképzést is tartanak,

ami szintén aggodalmat keltett Belgiumban. Dries Van Langenhove ráadásul szívesen fotózkodik fegyverekkel is.

Ő egyébként néhány hónapja meglehetősen baráti interjút is adott a Mandinernek. Ebben többek között arról beszélt, hogy a politikai korrektséget tartja a legnagyobb problémának, hosszasan hangoztatta bevándorlásellenes nézeteit és dicsérte Magyarországot.

Most viszont a flamand köztévének köszönhetően nyilvánosságra kerültek a tagok valódi nézetei. 67 ezer, zárt csoportokban küldött üzenetet és posztot vizsgáltak át,

ebből sokban nyíltan dicsőítették a nácizmust.

A tagok is tisztában voltak vele, hogy bajba kerülhetnek, ha kiderülnek valódi nézeteik. Van Langenhove az egyik posztban azt írta: soha, senki ne készítsen képernyőfotókat a csoport bejegyzéseiről. Egy másikban pedig azt: szalonképesen kell kommunikálniuk, hogy különböző intézményekben kulcspozíciókba kerülhessenek. Arról is írt, hogy elkerülhetetlen a „jó” és a „gonosz” közötti harc, és hogy eljön majd az erőszak ideje.

Dries Van Langenhove és Orbán Viktor
Fotó: YouTube

Miután a súlyosan gyűlöletkeltő üzenetek nyilvánosságra kerültek, Koen Geens belga igazságügyi miniszter bejelentette, hogy az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. A Genti Egyetem pedig felfüggesztette Dries Van Langenhove-t, és fegyelmi eljárást is indított ellene.

Van Langenhove egyébként azt állítja: puszta vádaskodásokról van szó, és ők nem rasszisták és nem antiszemiták.

Az is kiderült, hogy a nacionalista Új Flamand Szövetség ifjúsági szervezetének mintegy húsz tagja is benne van a Schild & Vriendenben. Bart De Wever pártelnök azt mondta: megdöbbent, és meg fogják vizsgálni, hogy kizárják-e az érintetteket. Mint mondta:

„nincs helye a pártban a szélsőségességnek és az ilyen gyomorforgató kijelentéseknek”.

A szervezet tagjai korábban fotózkodtak Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkárral is, aki most azt mondta: „Ez nem az én Flandriám”.

Büszkén náci a svéd pártvezér

0

Az Északi Ellenállási Mozgalom nevű svéd neonáci párt vezetője, Simon Lindberg Hitlerhez hasonlította magát. Az orosz propagandamédiának adott interjút.

Svédország lakosságának 20-30%-a nem európai, tőlük meg kell védeni az igazi svédeket, a bevándorlókat el kell kergetni – többek között ezeket mondta Lindberg az orosz propaganda zászlóshajójának, az RT-nek. Nem véletlen persze, hogy pont őt interjúvolták meg:

Putyin közismerten támogatja a szélsőjobboldali szervezeteket az Európai Unió tagállamaiban.

Az Északi Ellenállási Mozgalom nyíltan antiszemita és antiglobalista. Lindberg az Európai Uniót hibáztatja a menekülthullámért. Ő maga egyébként korábban tiltakozott, amikor neonácinak nevezték, most viszont nyíltan dicsőítette Adolf Hitlert, akit szerinte „hazugságokkal sároztak be”.

Egyenesen azt mondta:

„Mi nemzetiszocialisták vagyunk, éppen úgy, mint Adolf Hitler.”

A 2015-ben alapított párt most először indul választásokon Svédországban, ahol feljövőben van a szélsőjobboldal. Annak ellenére, hogy egy jelentés szerint a bevándorlás jót tett a gazdaságnak. Az Európai Unió tagállamai közül Svédország az egyik leginkább sikeres, miközben a populista pártok által irányított Olaszország vagy Görögország gazdasági teljesítménye hosszú ideje stagnál.

Szeptember 8-án tartják a svéd választásokat, akkor derül ki, hogy a bevándorlás témáját meglovagló, az orosz propaganda által segített szélsőjobboldal mekkora valós támogatásra számíthat. A neonácik ugyan nem valószínű, hogy bekerülnek a parlamentbe, a másik szélsőjobboldali párt, a magyar kormánypropaganda által is sztárolt Svéd Demokraták viszont a korábbinál jobb eredményt érhet el.

Élete végéig börtönben marad a neonáci sorozatgyilkos

0

A müncheni felsőbíróság tíz rasszista gyilkosság miatt ítélte el a Nemzetiszocialista Underground (NSU) nevű szélsőjobboldali terrorszervezet vezetőjét, Beate Zschäpét.

Zschäpét az NSU által 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságokban és erőszakcselekményekben társtettesként ítélte el a bíróság. Az életfogytiglanra ítéltek Németországban legkorábban 15 év után kérhetik, hogy feltételesen szabadlábra kerülhessenek, de a bíróság különösen súlyosnak mondta ki az elkövetett bűncselekményeket, amivel gyakorlatilag ettől a lehetőségtől is megfosztják Beate Zcshäpét.

A 43 éves nőt a gyilkosságok mellett terrorszervezet tevékenységében való részvételben és gyújtogatásban is bűnösnek találták. Négy társát is elítélték. Ralf Wohlleben, aki a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt tisztségviselője is volt, tíz év börtönt kapott, mert fegyverekkel látta el az NSU-t. Holger G.-t három évre ítélték terrorszervezet támogatásáért. Ő is adott át fegyvert az NSU tagjainak, valamint hamis papírokkal támogatta őket. André E. két és fél év, Casten S. három év börtönt kapott. Utóbbi

a gyilkosságok idején még nem volt 18 éves.

Tőle kapták az NSU tagjai azt a CZ-83 típusú pisztolyt, amellyel később kilenc embert agyonlőttek.

A Deutsche Welle Németország második világháború utáni korszakának az egyik legnagyobb tárgyalásaként jellemzi a pert. Az MTI tudósítója szerint a törvényszék épületénél már kora reggel hatalmas sorok kígyóztak, olyan nagy volt az érdeklődés; volt, aki már kedd este óta várt, hogy bejuthasson, de a terembe csak ötven embert engedtek be.

A bíróság előtt várakozók egyperces csenddel emlékeztek az áldozatokra.

Az NSU 2000. szeptember 11. és 2007. április 25. között tíz embert gyilkolt meg.

A gyilkosságokat rasszista indokból követték el.

A legtöbb áldozat kisvállalkozó volt, kebabot vagy zöldséget árult. Többségük török nemzetiségű volt, de volt köztük egy görög származású is, utolsó áldozatuk pedig egy fiatal német rendőrnő volt.

Többségüket fényes nappal közvetlen közelről hangtompítós pisztollyal fejbe lőtték. A hatóságok két, összesen 20 sérülttel járó kölni robbantásos merényletet, valamint 15 rablást is az NSU számlájára írnak. A nyomozók szerint a támadásokat hárman követték el, de Zschäpe két feltételezett társa, Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt 2011-ben egy bankrablást követően öngyilkos lett.

Arra az eljárásban nem került elő bizonyíték, hogy a nő bármelyik bűncselekménynél személyesen jelen lett volna. Ugyanakkor a bíró szerint fontos szerepe volt a tervezésben, és abban is, hogy a szervezetet a külvilág felé ártalmatlannak próbálták feltüntetni.

Az ügyben a német hatóságokat is rengeteg bírálat érte, ugyanis

éveken át egyáltalán nem gyanították, hogy a gyilkosságok mögött egy szélsőjobboldali csoport áll.

Sokáig azt a szálat követték, hogy török szervezett bűnözői körök vagy éppen az áldozatok családtagjai követték el a bűncselekményeket, és nem is kötötték össze a gyilkosságokat. Az NSU létéről csak Mundlos és Böhnhardt öngyilkossága után szereztek tudomást. Zschäpe négy nappal később feladta magát, de előtte felgyújtotta azt a lakást, amelyet hárman közösen béreltek Zwickauban, hogy minden bizonyítékot megsemmisítsen.

Beate Zschäpe ügyvédje nem sokkal az ítélet kihirdetése után bejelentette, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújt be a szövetségi legfelsőbb bírósághoz.

FIFA büntetés az oroszoknak neonáci zászló miatt

0

10 ezer svájci frankos büntetést kell fizetnie az Orosz Labdarúgó Szövetségnek, mert az Uruguay-Oroszország mérkőzésen neonáci zászlót vettek észre a FIFA ellenőrei. A meccset az oroszok 3-0-ra elveszítették Szamarában.

Az orosz szurkolótábor kemény magja hírhedt arról, hogy sokan közülük náci szimpatizánsok, annak ellenére, hogy a második világháború idején Hitler hadserege borzalmas pusztítást végzett a Szovjetunió területén.

A második világháború emléke egy másik futballmérkőzésen is kísértett az oroszországi labdarúgó világbajnokságon. Szerbia futballszövetségét 20 ezer svájci frankra büntette meg a FIFA, mert a szerb szurkolók ismét csetnik zászlót lobogtattak a Brazília elleni meccsen. A mérkőzést Szerbia 2-0-ra elveszítette és kiesett. (A csetnikek a második világháború idején a nácik oldalán küzdöttek a Tito-vezette kommunista partizánok ellen Jugoszláviában.)

A csetnik zászló a szerb nacionalizmus egyik szimbóluma. A délszláv háború idején a szerb nacionalista milíciák ezerszám gyilkoltak a fronton és a hátországban is. Vezetőiket Hágában a nemzetközi bíróság ítélte el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szigorúan utasította a rendőrséget, hogy akadályozzanak meg minden rendbontást a futball világbajnokság idején.

A rendszer eddig jól működött: a duhaj magatartásukról ismert orosz szurkolók nem törtek és zúztak, ahogy ezt sokszor külföldön és odahaza is megteszik. Persze egyelőre Oroszország továbbjutott. Senki sem tudja, hogy miképp reagál az alkoholtól túlfűtött orosz szurkolótábor arra, ha csapata netán kiesik.

Börtönbüntetés neonáci honlapért

0

Altermedia Deutschland – ez volt annak a neonáci portálnak a neve, amelyet betiltottak, vezetőjét és két munkatársát pedig most bíróság ítélte el.

Egy 29 éves informatikus irányította a portált, őt két és fél éves börtöbüntetésre ítéltek. Három nőre – akik a telefonhívásokat fogadták és a kapcsolatot tartották a közönséggel – felfüggesztettet rótt ki a stuttgarti bíróság.

„Megáll az ész! Maguk semmit sem tanultak?!”

– mondta a bíró az ítélethirdetéskor. Nem véletlenül: a portál ugyanis nyíltan uszított a zsidók és a külföldiek ellen, s tagadta a holocaustot. Ez pedig Németországban bűnténynek számít.

Németországban az elmúlt években megszaporodtak a neonáci bűncselekmények – részben a 2015-ös menekültáradat miatt. A tavalyi választáson bekerült a parlamentbe az Alternative für Deutschland párt, melynek sok neonáci tagja és követője is van. Bár most – a második világháború után először  bekerült a Bundestagba egy szélsőjobboldali párt, ettől még a neonácik politikai befolyása továbbra is csekély Németországban, ahol a döntő többség levonta a tanulságokat az 1933-45 között tartó náci korszakból.

Veszélyben a zsidó életforma Németországban

0

Legalábbis a Központi Zsidó Tanács egykori elnöke, Charlotte Knobloch szerint, aki a Heilbronner Stimme lapnak azt mondta, hogy a Hanuka idején csakis állandó rendőri jelenlét óvta meg a menorákat Berlinben és Münchenben. A kormányzatnak sokkal többet kellene tennie azért, hogy megvédelmezze a zsidó kisebbséget Németországban – szögezte le.

Knobloch, aki jelenleg a Münchenben és Felső Bajorországban élő zsidók szervezetének vezetője interjújában arról is beszélt, hogy Heilbronban nem volt ilyen védelem, és le is rombolták az óriási menorát.

Mind a jobb, mint pedig a baloldalon tapasztalható a fokozódó antiszemitizmus, sőt a német társadalomnak már a közepét is elérte a jelenség – fejtette ki. A muzulmán közösség egyes tagjai vesznek részt antiszemita megmozdulásokon, például izraeli zászlókat égettek Berlin utcáin, amikor Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el.

A hétköznapokban is nő az antiszemitizmus: Berlinben egy zsidó étteremtulajdonost inzultáltak a vallása miatt. A gázkamrákat is emlegette egy 60 körüli férfi. A tulajdonos barátnője videófelvételt készített erről. A társas oldalakon ez a videó sok antiszemita kommentárt is kiváltott. Izrael nagykövete később felkereste az étterem tulajdonosát Berlinben, hogy gratuláljon bátor kiállásáért.

A német parlament áprilisban jelentést kapott az antiszemitizmus alakulásáról Németországban. Valószínű, hogy az új parlament szigorítani fog a törvényeken, de Németországnak egyelőre nincs új kormánya. A politikai bizonytalanság is az antiszemitizmusnak kedvez. Arról nem is beszélve, hogy az új német törvényhozás harmadik legnagyobb pártja lett az Altetnative für Deutschland, melynek tagjai közül szép számmal akadnak egykori neonácik is.

Neonáci tetoválásokért kirúgás jár

0

Lipcsében a bíróság helybenhagyott egy olyan, konkrét ügyben hozott döntést, amelynek értelmében a rendőrség kötelékében nem szolgálhat a nácizmussal szimpatizáló ember. 

 

Az ügyben érintett rendőr teste tele volt neonáci tetoválással, magára varratta egyebek között a II. Világháború után az országban betiltott náci indulót, a Horst Wessel Lied-et is. Számtalan náci emléktárgyat is találtak a lakásában végzett házkutatás során.

A bíróság most kimondta: nem szolgálhat a rendőrség kötelékében olyan ember, aki alkotmányellenes nézetekkel szimpatizál.

A rendőr szakszervezet üdvözölte a döntést. Szóvivője úgy nyilatkozott, hogy hosszú idő után most végre egyértelmű határozat született. Az eltávolított rendőr kollégái ugyanis folyamatosan jelezték, hogy őket zavarják társuk neonáci tetoválásai, de a parancsnokok nem tettek semmit mondván, hogy ez személyes ügy.

Nemrég a német hadseregből is kitettek egy neonáci hadnagyot, aki laktanyai szobájában a Wehrmacht emléktárgyait őrizgette.

Sokkal többen vannak a neonáci Reichsbürger szervezetben, mint gondolták

0

Erről beszélt az Alkotmányvédelmi hivatal egyik vezetője, aki elismerte: régebben azt hitték, hogy a Németország törvényeit semmibevevő neonáci szervezetnek maximum 10 ezer tagja lehet, ma a nemzetbiztonsági szolgálat már 15 ezer fölé becsüli a számukat.

Ráadásul közülük ezernek legális fegyverviselési engedélye van.

Mintegy 900-ra becsüli hivatal azt a kemény magot, amely valóban veszélyes lehet a német demokráciára.

A közvélemény akkor figyelt fel igazán erre a szervezetre, amikor tavaly egyik tagja fejbelőtt egy rendőrt legálisan tartott fegyverrel.

A neonáci szervezet azért nem ismeri el a német alkotmányt, mert számukra az 1937-es Németország létezik. 1945 óta Németország szerintük megszállt állam.

Nem mindenki neonáci a tagok közül, de igen sokan utálják a menekülteket. Németországban a legutóbbi választásokon jól szerepelt a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland, melynek vannak olyan aktivistái, akik a Reichsbürger tagjai. A párt különösen erős az egykori NDK-ban, ahol a második helyen végeztek.

Németországban az Alkotmányvédelmi hivatal feladata az, hogy figyelje a szélsőséges szervezeteket, melyek veszélyeztethetik a demokráciát. Nemrég a hadügyminiszter rendelt el vizsgálatot, mert

egyes laktanyákban a Wehrmachtot dicsőítő képeket tettek ki a katonák a szobájuk falára.

A hadügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy hasonló tendenciának nincsen helye a német fegyveres erőknél, melyek a demokráciát kell, hogy védelmezzék.

Neonáci propagandát terjeszt egy német áruházlánc

0

A Rewe áruházlánc szóvivője nem is tagadta, hogy egyes szupermarketekben kapható a Reichsbürger nevű, betiltott szélsőjobboldali szervezet lapja, a Magazin2000plus.

„Árusítunk szélsőséges baloldali és jobboldali sajtótermékeket is. Szólásszabadság van. Amíg az újság nem sérti az alkotmányt addig nálunk kapható”- mondta a Rewe szóvivője a Berliner Morgenpostnak.

Csakhogy

a Reichsbürgert betiltották Németországban épp azért, mert nem ismeri el az alkotmányt.

A hatóságok terroristacsoportnak tekintik a szervezetet azóta, hogy egyik tagja rendőrgyilkosságot kísérelt meg. Akkor a rendőrök több házkutatást is tartottak a Reichsbürger tagjainak lakásán, és nagy mennyiségű fegyvert és robbanóanyagot találtak. Ezenkívül olyan gépeket, melyekkel okmányokat lehet hamisítani.

A Reichsbürgernek 12600 nyilvántartott tagja van. Ők nem ismerik el a német alkotmányt arra hivatkozva, hogy Németország még mindig a szövetségesek által megszállt állam. Épp ezért

saját útlevelet és saját jogosítványt hamisítanak

– törvények nyilvánvaló megsértésével.

A szervezet propagandája sokban átveszi a neonácik érvelését: Németország nem demokrácia, hanem olyan részvénytársaság, melynek élén egy csúcsmenedzser áll, akit jelenleg Angela Merkelnek hívnak. Ő nem a német érdekeket képviseli, hanem valamiféle „háttérhatalmakat”.

A Reichsbürger propagandája gyakran antiszemita

mondván: „a zsidók túlságosan nagy szerepet kapnak a politikai és a gazdasági életben”. Egyáltalán nem ítélik el a náci birodalma, sőt, vissza akarják állítani a Reichet, a birodalmat az 1937-es határokkal. A Magazin2000plus kiadója magát a „megbízott német kormány külügyminiszterének” nevezi.

Németország jelenleg a választási kampány végénél tart: szeptember 24-én rendezik meg a parlamenti választásokat. A fő esélyes Angela Merkel kancellár. A szélsőjobboldali pártok nem rendelkeznek komoly támogatottsággal.

Neonácikat ítéltek el zsidó sírok meggyalázása miatt – Franciaországban

0

250 sírt dúlt fel öt neonáci fiatal 2015 februárjában Elzászban. Az eset óriási felháborodást keltett, különösen miután kiderült: egyes sírokat kinyitottak és belevizeltek. Látva a felháborodást, az egyik fiú önként jelentkezett a csendőrségen, amely azután az egész neonáci csoportot lekapcsolta.

Francois Hollande akkori köztársasági elnök a helyszínre utazott, hogy mindenkit megnyugtasson: a francia állam szigorúan fellép a nemzeti és vallási kisebbségek zaklatása ellen. Elzász és Lotaringia határtartomány, amely sokáig Németországhoz tartozott. Amikor a náci Németország legyőzte Franciaországot, akkor visszakerült a németekhez. Az itteni fiatalok a Wehrmachtban illetve az SS-ben szolgáltak. Éppen ezért

ezen a területen még határozottabban lép fel a francia állam az antiszemitizmus ellen.

Mivel az egész neonáci csoport a tettek elkövetése idején fiatalkorú volt, ezért zárt tárgyalást tartottak. A csoport vezetőjét 18 hónap börtönre ítélték – felfüggesztve. Három tag egyéves börtönt kapott, szintén felfüggesztve. A legfiatalabbat nyolchónapos börtönre ítélték, de ezt az ítéletet is felfüggesztették.

A neonáci csoport tagjai a bíróság előtt megbánták a tetteiket, habár a jelenlévők szerint ez nem tűnt túlságosan őszintének.

Ugyanakkor kiderült: egymást Heil Hitler és Sieg Heil kiáltással köszöntötték. A zsidókról, mint alacsonyabb rendű fajról beszéltek, és rendszeres szófordulatuk volt a „piszkos zsidó”.

Franciaországban a neonáci csoportosulások marginálisak, de

a szélsőjobboldal gyűjtőpártja, a Nemzeti Front tartalmaz neonáci szimpatizánsokat.

A párt alapítója, Jean Marie Le Pen kifejezetten antiszemita volt, viszont a lánya, aki a Nemzeti Front jelenlegi vezetője, a párt politikai pozíciói megerősítése miatt szakított ezzel az irányzattal. Ellátogatott Izraelbe, és megígérte az ottani jobboldali vezetőknek: az antiszemitizmus a múlté.

A fajgyűlölet viszont nem: jelenleg a Nemzeti Front rasszizmusa a muszlimok ellen irányul. Jelenleg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK