Kezdőlap Címkék Nemzeti Együttműködés Rendszere

Címke: Nemzeti Együttműködés Rendszere

Trump a nemzeti együttműködés rendszerét kívánja bevezetni az USA-ban?

0

Trump úgy gondolja, hogy ami ment Európa közepén szinte észrevétlenül kijátszva  a demokratikus  szabályokat az neki is menni fog, főleg, hogy elnökként már bebizonyította: hatalma megtartásáért véráldozat meghozatalára is képes.  

“Bekerültünk Trump elnök programkészítő csapatába, és nagyon is komoly szerepünk van benne” – dicsekedett Orbán Viktor 2024 júliusában. A magyar miniszterelnök először 2019- ben találkozott Donald Trumppal – Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közvetítésével. Azóta egyre intenzívebb a kapcsolat: Orbán Strasbourgban az Európai Parlamentben kijelentette:

“pezsgőt bontunk, ha Trump nyer novemberben az elnökválasztáson.”

Trump tanácsadói időközben figyelmesen tanulmányozzák a nemzeti együttműködés rendszerét, melynek jelentős részét át akarják venni, ha Trump másodszor is hatalomra kerül az Egyesült Államokban. A választott autokrácia keltette fel a Heritage Foundation figyelmét hiszen Orbán Viktor már 2010 óta úgy erősíti meg egyre jobban a személyi hatalmát, hogy közben minden választást fölényesen megnyer. A Budapesten működő Danube Institute együttműködési egyezményt kötött a Heritage Foundation-nel, mely Donald Trump programját írja. Kevin Roberts, a Heritage Foundation elnöke már 2022-ben kijelentette:

“a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon, ez a mi modellünk!”

2024 májusában zártkörű összejövetelen fogadta Orbán Viktort a Heritage Foundation vezérkara.

Vance, Donald Trump alelnökjelöltje ezt követően jelentette ki a CBS televízióban:

”Azt gondolom, hogy Orbán jó döntéseket hozott, és mi ebből itt az Egyesült Államokban tanulhatunk.”

A különbség persze óriási az USA és Magyarország között hiszen Trump nem reménykedhet olyan nagy többségben a Kongresszusban mint Orbán Viktor a magyar parlamentben, ráadásul az Egyesült Államokban nem is kétharmados hanem négyötödös többség kellene ahhoz, hogy az elnök olyan teljhatalmat gyakorolhasson mint Orbán Viktor Magyarországon. Azonkívül a bíróságok függetlensége nem kérdés az Egyesült Államokban míg a nemzeti együttműködés rendszerében az igazságügy is erőteljes kontroll alatt működik hiszen a kulcspozíciókban a hatalom emberei ülnek.

Miben mutathat példát a nemzeti együttműködés rendszere Trumpnak? “Mi megmutattuk a republikánusoknak, hogy miképp lehet megtörni a liberális befolyást a társadalomra az állam erejével” – büszkélkedik Orbán egyik embere, aki azért kérte, hogy a nevét ne árulják el.

Trump ellenőrizni akarja a Federal Reserve Boardot is

A jegybank szerepet betöltő magánbank szuverén döntéseit Biden elnök garantálja, de Trump ezen is változtatni akar: ”meg akarjuk találni a szabadság szigeteit, és az ellenőrzésünk alá kívánjuk vonni azokat” – mondta erről Trump program bizottságának gazdasági felelőse. Russel Vought költségvetési igazgató volt amíg Trump a Fehér Házban ült.

A Federal Reserve Board érzi a veszélyt: ezértis csökkentette 0,5%-al a kamatlábat, hogy fellendülést idézzen elő az amerikai gazdaságban megtámogatva ezzel Kamala Harris kampányát.

Trump csapata az igazságügyi minisztérium átformálására készül: az elnök nevezi ki a 93 kerületi ügyészt. Itt Trump villámgyors változtatást akar. Polt Péter a nemzeti együttműködési rendszer jogi kulcs figurája, ennek alapján Washingtonban az igazságügyi minisztérium lesz a lándzsa hegye, ha Trump újra hatalomra kerülne.

Az ex elnök Joe Bidenre is le akar sújtani “választási csalás” miatt. Saját oldalán – Truth Social – az ex elnök így írt erről szeptemberben:

”Azokat, akik CSALTAK a választások során 2020-ban a törvény teljes szigorával kell megbüntetni, amely hosszú börtönbüntetéssel jár!”

Ez nem üres fenyegetés: a republikánus többségű Legfelső Bíróság megerősítette, hogy az elnöknek joga van ehhez, ha a nemzetbiztonság ezt indokolja.

Óriási személyi változások várhatóak

Ahogy Orbán Viktor lecserélte a közszolgálati dolgozók jelentős részét 2010 után, ugyanerre készül Trump amennyiben megválasztják. Az elnök legkevesebb 4000 új hívét állíthatja kulcspozíciókba 2025 elején. Nyolc évvel korábban Trump kénytelen volt a hagyományos republikánus elitből válogatni , mert nem voltak saját emberei. Most viszont már vannak. Trump ki akarja söpörni a jelenlegi adminisztrációt arra hivatkozva, hogy Washington D.C. 90%-ban a demokratákra szavaz. A Heritage Foundation által kidolgozott program összesen 50 ezer szövetségi alkalmazott elbocsátását irányozza elő, és Trump nem hagy kétséget afelől, hogy ezt meg is kívánja valósítani.

“Megsemmisítem a mélyállamot Washingtonban”

– hangsúlyozza Donald Trump. Akinek nem is kell mindenkit kirúgnia, mert a többség meghunyászkodik, ha látja: az elnök nem a levegőbe beszél. A Heritage program már arról ír, hogy “van húszezer biztos kipróbált káderünk.”

Média kontroll

Trump ezen a téren is utánozhatja Orbán Viktort, aki nemcsak a közszolgálatot foglalta el hanem azon kívül is jelentős befolyást szerzett. A közszolgálati média az USA-ban egyáltalán nem jelentős, de az nagy figyelmet keltett, hogy a világ leggazdagabb embere, Elon Musk 44 milliárd dollárért megvásárolta a Twittert,  melyet X-nek keresztelt el. Maga Musk készített interjút Donald Trumppal az X-en a választási kampány idején, és ezt többszáz millióan látták. Trumpnak rajta kívül is vannak milliárdos barátai, akik képesek hasonló manőverekre annak érdekében, hogy a média, amelynek fő iránya a demokratákkal szimpatizál, irányt váltson, és átvegye Donald Trump narratíváját.

Orbán vészhelyzetet hirdetett eredetileg a Covid járvány miatt, majd meghosszabbította az ukrajnai háborúra hivatkozva. A vészhelyzet ma is fennáll Magyarországon, ahol az országot ugyan semmilyen veszély sem fenyegeti, de a nemzeti együttműködés rendszerét annál inkább. Trump élhet ugyanezzel a módszerrel:  Benjamin Netanjahu arra ösztönzi, hogy az USA és Izrael támadja meg együtt Iránt. Ez nemcsak világháborús kockázatot jelenthet, de komoly belső feszültséget is hiszen terrorista merényletek reagálhatnak a közel-keleti háborúra. Erre hivatkozva Trump veszélyhelyzetet hirdethetne erőteljesen korlátozva ellenfeleinek politikai és jogi lehetőségeit. Ezért a mostani elnökválasztásnak különösen nagy tétje van nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára is.

Orbán, a meztelen diplomata

A magyar miniszterelnök a világ minden fontos emberével találkozik júliusban hiszen jelenleg Kijev, Moszkva és Azerbajdzsán után Kínában tárgyal, majd a NATO közgyűlésen találkozhat “szövetségeseivel.”

Kérdés, hogy meglátogatja – e Donald Trumpot, akinek a barátságát 10 millió dollárért vásárolta meg? Most már csak azt kellene megtudni, hogy mi értelme van mindennek. A mai digitalizált világban a miniszterelnök közvetítési lehetőség nulla, mindenki közvetlen kapcsolatban áll egymással valamilyen formában.

Orbánnak ez PR sikert hoz, de a választások után ez inkább csak kompenzáció hiszen először bukkant fel számára is komoly ellenfél a nemzeti együttműködés rendszerében. Magyar Péter azzal, hogy hatalmas szavazó tábort gyűjtött össze azzal az egyszerű mondattal, hogy “Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett” komoly kihívóvá vált. Főként mert Orbán Viktornak elfogyott a pénze: hiányoznak az Európai Unió eurómilliárdjai, és az európai választások nem hoztak olyan fordulatot, mely a pénzcsap megnyitását eredményezné. Putyin és Hszi Csin-ping csak Orbán rokonait, barátait és üzletfeleit finanszírozza, a rendszert nem. Biden elnök le akarja venni a sakktábláról Orbán Viktort, aki ezért lelkesedik igazán Donald Trumpért. Aki politikai védelmet talán ad, de egyetlen centet sem az ő “magyar barátjának”. Akkor miért szavazzunk rád Viktor? – kérdi a magyar választó, akinek a szíve ott, ahol a pénztárcája. Éppúgy mint mindenütt másutt a huszonegyedik században, ahol a nagy eszmék politikai hatása kimúlt. Maradt a prózai való: nézzük, miből élünk?

Háború ellenes akciótervet hirdetett a magyar kormány

A nevetségesség ha ölne, akkor már régen eltűnt volna a nemzeti együttműködés rendszere, melynek nevében most Gulyás Gergely bejelentette, hogy további adókat vetnek ki a bankokra és a multinacionális cégekre.

Mégis miért? Mert nincs egy vasunk sem – válaszolhatná őszintén Gulyás Gergely kancellária miniszter, akinek egykori jóbarátja Orbán Viktor legfőbb kihívója. Mi köze a bankoknak és a multiknak az ukrajnai háborúhoz, melyhez Magyarország egy fillérrel sem járul hozzá? Talán ők vagy a magyar lakosság a felelős azért, hogy a magyar gazdaság alig fejlődik, a költségvetési hiány viszont óriási, és senki sem tudja: miképp csökkentse azt.

A gazdasági logika megszorító csomagot követelne, de Orbán Viktor úgy fél ettől mint a tűztől hiszen ez romba dönthetné politikai életművét: a nemzeti együttműködés rendszerét.

Orbán számára a megszorító csomag politikai tabu. Neki pénzt kell szereznie mindenáron, de honnan? Brüsszellel elrontotta a viszonyt, ott senki sem ég a vágytól, hogy kiutalja a befagyasztott euró milliárdokat. Ha a piacon vesz fel kölcsönt, akkor az méregdrága, és emiatt egyre többet kell költenie a hitelek törlesztésére. Mi lesz így a 2026-os választáson?

Orbán, a meztelen diplomata tovább lohol, de pénzt sehol sem kap, sőt ígéretet sem. Marad Münchausen báró mint megoldás…

A vagyoni piramis és az ellene lázadók

Margaret Thatcher konzervatív pártja kezdte el a globalizációt több mint 40 éve a liberális Hayek eszméire támaszkodva, a héten a konzervatívok tizennégyéves uralom után megsemmisítő vereséget szenvedtek el Nagy Britanniában.

Franciaországban a liberális Macront szorongatják a jobb és baloldali szélsőségesek, akik csak egy dologban értenek egyet: le Macronnal, akit Franciaország és Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault támogat, akinek vagyona meghaladja a 200 milliárd eurót. A globalizáció ezekben az országokban csillagászati vagyonokat eredményezett a legfelső egy százalék kezén miközben a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnált.

Thomas Piketty francia közgazdász Capital című könyve számokkal bizonyította a vagyoni piramis kialakulását: az alsó kétharmad joggal érezhette úgy, hogy átverték miközben az elit adóparadicsomokba mentette vagyonát. A dollármilliárdos Donald Trump azzal dicsekedett a választási kampány során, hogy 16 éve nem fizet adót! Amint megválasztották 2016-ban az első dolga volt az adókat csökkenteni. Most is ezt tervezi, noha az USA már most is csillagászati összeget, 892 milliárd dollárt fordít a korábbi kölcsönök törlesztésére, jövőre ez az összeg meghaladja az 1000 milliárd dollárt! Nagy Britanniában Liz Truss miniszterelnök rekordot állított föl: oly rövid ideig állt Őfelsége kormányának élén. Az ok: olyan költségvetést terjesztett elő, melynek a deficitje meghaladta a 40 milliárd fontot!

És nálunk?

Orbán Viktor államkapitalista rendszere illiberális retorikával küzd a globalizáció ellen – szavakban. A valóságban éppen olyan vagyoni piramist épít mint a globalizáció élharcosai.

A felső egy százalék nagyon is pénzénél van míg az alsó kétharmad államfüggő: nem azért szavaz a rendszerre, mert boldog benne és elégedett hanem azért, mert különben nem tudna megélni.

A nemzeti együttműködés rendszerének fiktív piacán csakis a kapcsolati tőke számít, a teljesítmény nem. Kik lázadnak ez ellen? Nálunk nem az alsó kétharmad, mely fenntartja Orbán Viktor tragikomikus rendszerét hanem a középosztály, amely úgy érzi: a globális versenyben is megállná a helyét. Mit üzen számukra Orbán Viktor? Ugyanazt mint Gyurcsány Ferenc: el is lehet innen menni…

Ennek a középosztálynak a felfutó csillaga Magyar Péter, aki észrevette, hogy a nemzeti együttműködés rendszere szétrohadt a sok képmutató hazugságtól. Saját fegyverével akarja legyőzni Orbán Viktort: a jól hangzó demagóg hazugsággal, amely elsősorban a bírálatban jeleskedik a teljesítményben nem: Magyarország a nemzeti együttműködés tizennégy évének eredményeképp az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett! Ez nem anomália, ez volt a rendszer célja, mert csakis az államfüggő alsó kétharmad szavaz meg olyan szisztémát, mely örökkévalóvá teszi a kiszolgáltatottságot. Közben pedig tovább épül a vagyoni piramis: Mészáros Lőrinc vagyona egyetlen évben 50%-kal nőtt, és megközelíti az 1000 milliárd forintot.

Szegény országban szupergazdagnak lenni – ez az igazi úri passzió hiszen itt minden ember sokkal olcsóbban megvásárolható mint Amerikában, ahol Orbán Viktornak 10 millió dollárt kellett „leperkálnia” Donald Trump “barátságáért.”

150 milliárd forinttal nőtt Mészáros Lőrinc vagyona az idén

0

“Nehéz időszakot hagyunk magunk mögött” – mondta évértékelő sajtóértekezletén Orbán Viktor miniszterelnök, aki bizonyára nem a leggazdagabb magyarra, Mészáros Lőrincre gondolt. A miniszterelnök alteregója, aki tavaly lecsúszott a harmadik helyre, újra az első lett a Forbes listáján, mert idén sikerült 150 milliárd forinttal növelnie a vagyonát.

Mégis miből amikor Magyarországon szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala? Vagy talán a kettő között van összefüggés?

591,3 milliárd forintra becsüli Mészáros Lőrinc vagyonát a Forbes vagyis Orbán Viktor egykori osztálytársa már euróban és dollárban is milliárdos. Neki bejött a nemzeti együttműködés rendszere. A második helyen Csányi Sándor szerénykedik, az OTP elnöke tavaly még megelőzte Mészáros Lőrincet, de idén már lemaradt mögötte. Neki 573 milliárd forint a vagyona. Az idén először szerepel a Forbes ötvenes listáján Tiborcz István, a miniszterelnök veje. A törekvő ifjú, akinek villámgyors karrierje csakis Nicu Ceausescuhoz hasonlítható 75,3 milliárd forintos vagyon boldog tulajdonosa Orbán Ráhellel együtt.

Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója korábban lecsúszott a listáról, de most visszatért. Neki még időközben elhunyt férje alapozta meg vagyonát, aki nyakig benne volt kétes ingatlan ügyletekben a kilencvenes években.

Az ötven leggazdagabb magyar összvagyona 6935 milliárd forint vagyis a tavalyi GDP 10%-a!

Az oligarcháknak tehát jó éve volt az idei is, de vajon miért sikerül nekik mindig majdnem minden miközben a többség megélhetési gondokkal küszködik?

Az oligarcha átváltja a vagyont és a hatalmat egymásra

Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere ezen a pofonegyszerű alapelven működik.

“Az oligarcha vagyonára támaszkodva megszerzi a politikai hatalmat, és politikai befolyását vagyona gyarapítására használja föl. Az oligarchikus uralom stabilitásának alapja tehát a vagyon és a politikai hatalom hézagmentes összefonódása”

– írja Bokros Lajos ex pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban, ahol rámutat a nemzeti együttműködés rendszerének alapvető tulajdonságára: ”a kisajátított politikai hatalom révén a piaci és a politikai verseny egyaránt megkerülhető, korlátozható és felszámolható.”

Mindez azonban csak azt indokolja, hogy miért gazdagodik rohamtempóban Mészáros Lőrinc, de arra a kérdésre nem ad választ, hogy miért megy neki akkor is jól amikor a lakosság döntő többsége megélhetési válsággal néz szembe? Rá és a többi oligarchára miért nem vonatkozik a válság?

A globális kapitalizmusban a liberális szabályozás érvényesül vagyis alacsonyak az adók, ha pedig nem azok, akkor könnyű kijátszani a jogszabályokat, és ennek következtében a tőkejövedelmek gyorsan növekednek miközben a munkajövedelmek reálértékben stagnálnak vagy csökkennek a fejlett világban – erre a kínos kontrasztra Thomas Piketty francia közgazdász mutatott rá Capital című könyvében. Az Egyesült Államokban és Európában ugyanez a helyzet: a gazdagok gazdagodnak miközben a bérből és fizetésből élők az inflációval küszködnek.

The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag gazdagodik – énekelte everybody knows – mindenki tudja – című számában Leonard Cohen.

Miért támogatják Orbánt a nyugdíjasok, ha a legtöbben mindössze 185 ezer forintot kapnak havonta?

A nyugdíjas medián 185 ezer forint vagyis az 500 eurót sem éri el. A legnagyobb nyugdíjas csoport ennyit kap egy hónapban azután, hogy idén 15%-kal emelkedett a nyugdíj. Igaz, az infláció 25%-os, és különösen jelentős a drágulás ott, ahol a nyugdíjasok a legtöbbet költenek: az élelmiszer piacon.

Európai mércével mérve szánalmasan alacsonyak a magyar nyugdíjak. Elég arra rámutatni, hogy Macron elnök minimum 1200 eurót ígér mostani reformjában, amely ellen sokan tiltakoznak Franciaországban. Mégis Macron elnök népszerűsége a mélyponton míg Orbán Viktor -jelentős részben a nyugdíjas társadalom szavazataival – fölényesen nyeri a választásokat.

A nyugdíjasok többsége Orbánt támogatja míg a fiatalok jóval kevésbé lelkesek

Miért? A magyar miniszterelnök politikai csodafegyvere az államfüggő kiskeresetű rétegek megvásárlása és megtartása. Ezeket a választópolgárokat olcsón meg lehet vásárolni, és mivel végtelenül kiszolgáltatottak, ezért rendkívüli mértékben hálásak.

Rettegnek nyugdíjasok a liberális elittől, amely Bokros Lajos szájával újra meg újra elmondja: nem jár nekik a rezsivédelem és a tizenharmadik havi nyugdíj! Egy olyan országban, ahol az átlag nyugdíjas nyomorog, ez nem épp az, amit a társadalomnak ez a kiszolgáltatott része hallani akar. A lepukkant egészségügyi rendszer gondoskodik arról, hogy Orbán Viktor számára ne jelentsen megoldhatatlan pénzügyi problémát a nyugdíjas társadalom megvásárlása. Évente ezerszámra halnak meg olyan nyugdíjasok, akik más szerencsésebb országokban még sokáig élhetnének. 2021-ben 46 ezerrel csökkent a nyugdíjasok száma.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere ésszerűen működik: a lehető legolcsóbban vásárolja meg a győzelemhez szükséges választópolgárokat, akik alternatíva híján csakis Orbán Viktorra szavazhatnak.

Béke és biztonság – ez a magyar miniszterelnök aktuális jelszava, amely szinte egyértelműen a nyugdíjas társadalom számára készült. Nem csoda, ha a tehetséges fiatalok elpályáznak az országból, amely elveszítette a perspektívát. De a nyugdíjas társadalomból ki akarja látni a jövőjét?

Újra 60 euró alatt a gázár, de a gázszámlák nem csökkennek

Kedden 10%-kal csökkent a földgáz ára a hollandiai gáztőzsdén jórészt amiatt, mert az időjárás Európa nagy részén továbbra is viszonylag enyhe. Így újra 60 euró alatt a földgáz ára pedig nyáron elérte a 345 eurót is.

Az árakat az is csökkenti, hogy Kínának hosszútávú gáz szerződése van több országgal – Oroszország, Türkmenisztán, Irán stb. – és ezt a gázt részben Európában adja el, mert a hazai tárolók tele vannak.

2021 nyarán 35-45 euró volt a földgáz ára Európában. Miért ugrott meg még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt?

Furcsa hálótársak

A világ legnagyobb földgáz exportőrei: Közel Kelet, Oroszország, USA, Norvégia stb. nagy veszteségeket szenvedtek el, mert a Covid pandémia idején kicsi volt a kereslet hiszen a gazdaságok jórésze leállt. A pandémia után megugrott a kereslet, de az exportőr országok nem siettek azt kielégíteni, hogy felverjék az árakat. Mindenkinek szüksége volt pénzre: az amerikai palagáz termelők csak drágán tudták előállítani a nyersanyagot, számukra az áremelés létfontosságú volt. A Közel Keleten az olaj és gáz bevételekből akarják finanszírozni az átállást a megújuló energia forrásokra. Oroszország pedig a gazdasági stagnálást kizárólag az olaj és földgáz exporttal tudja ellensúlyozni. Putyin csakis ily módon tudja megőrizni a támogatottságát, mert nem kell csökkentenie az életszínvonalat.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója szinte megszüntette Moszkva legjobb piacát, az Európai Uniót, amely viszont rekord áron vásárolt be az idei télre a világpiacon.

A gáz és villanyszámlák mindenütt drasztikusan emelkedtek Európában, amely így komoly versenyhátrányba került az Egyesült Államokkal szemben. Macron francia elnök és Scholz német kancellár olyan uniós csomagot akar, amely ellensúlyozza az Egyesült Államok több mint 300 milliárd dolláros fejlesztési tervét, mely diszkriminálja a külföldi vállalkozókat. Az USA óriási előnyt élvez ezen a téren hiszen a földgáz ott jóval olcsóbb mint Európában, ahol minden kormány igyekszik megkímélni a magas energiaköltségektől a családokat és a vállalkozókat, de ennek ellenére mindenütt jelentősen megdrágultak a villany és gázszámlák. Nem is nagyon fognak ezek csökkenni – figyelmeztette az Európa fogyasztókat a legnagyobb norvég energiaexportőr cég főnöke, aki a sajtónak elmondta: a kormányok magas extraprofit adója miatt nekik nem sok lehetőségük marad az árcsökkentésre. Finoman célzott arra, hogy a kormányok hatalmas pénzeket szednek be az energia számlákból, és jelentős részben ebből finanszírozzák egyéb kiadásaikat.

Miből?

Míg Európa gazdagabb nyugati részén a családi kiadások 5-10 %-át jelentette a rezsi az energiaválság előtt, addig ez  Európa keleti részében 15-20% volt, ahol jóval alacsonyabbak a jövedelmek. Az áremelkedés nagy csapás a szegény családoknak Európa nyugati felén hiszen most már átlagosan 12-20%-a megy rá a költségvetésnek a rezsire. Európa keleti felén azonban ez sok helyen

drámai változást jelent, mert a rezsi elviheti a családi jövedelem 25-35%-át is!

Ez megroppanthatja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét is. Ezért összpontosítja Orbán Viktor a költségvetés plusz bevételeit a rezsivédelmi alapba. Csakhogy honnan jönnek ezek a plusz bevételek? Jórészt az infláció által megnövelt 27%-os áfából. Vagyis a fogyasztók finanszírozzák a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amely kétségbeesetten várakozik az európai pénzekre, hogy ezekből tartsa fenn Orbán Viktor hatalmát. Közben pedig Matolcsy György jegybank elnök állapította meg, hogy Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny állama közé tartozik.

A Fitch pénzügyi minősítő le is értékelte Magyarországot.

Mit mond erre Orbán Viktor: mi magyarok különleges nemzet vagyunk! A kasszánál erre kevesen kíváncsiak…

A Nemzeti Bank kimondta az igazságot majd korrigált

0

42%-os élelmiszer inflációt jósolt jövőre a jegybank, és ezt a hvg.hu közölte is. Majd kapott egy levelet, melyben a Nemzeti Bank azt közölte, hogy a “helyes inflációs adat 29,7%”. Mi történt?

A Nemzeti Bank elvben független intézmény, de a nemzeti együttműködés rendszerében együttműködésre van ítélve, mert különben a rendszer még gyengébb hatásfokkal működne mint jelenleg. Orbán Viktor nemzetközi sajtóértekezletén célzott is rá, hogy Matolcsy György még nehezebb helyzetben van mint ő. Az infláció ugyanis az ő felelőssége.

Orbán bűnbakot keres, Matolcsy viszont szívesen lemondana erről a szerepről.

Ezért tartott realista előadást a magyar gazdaság helyzetéről nem pedig azért, mert hirtelen megvilágosodott. Csakhogy Orbán Viktornak valahogy el kell fogadtatnia az inflációt a közvéleménnyel. Energia ügyben még előveheti az uniós szankciókat bármennyire is mesterkélt ez a beállítás hiszen például a hazai benzinár sapkát 13 hónap után szüntették meg. Hol volt 13 hónappal ezelőtt Putyin agressziója Ukrajna ellen, és az emiatt meghozott uniós szankciók?

Az élelmiszerek esetében nem nagyon lehet semmire sem hivatkozni: ebben a kormány felelőssége nyilvánvaló.

Mi történik ilyenkor a Nemzeti Együttműködés Rendszerében?

Orbán Viktor emberei megállapítják, hogy rendszerhiba történt, mert a 42%-os infláció olyan magas, hogy azt semmilyen propagandával nem tudják ellensúlyozni. Ezért leszóltak a “független” Nemzeti Banknak, hogy az élelmiszer infláció nem lehet több 30%-nál. Ekkora tévedés szakmailag lehetetlen, de politikailag annál jobban érthető. Matolcsy persze mondhatott volna nemet is, de jól ismeri Orbán Viktort. Ebben az esetben a kormánypárti sajtó hirtelen érdeklődni kezdene aziránt, hogy a jegybank elnökének fia miképp került a 100 milliárdosok táborába? A következő lépés pedig az lenne, hogy az újonnan létrejött Integritási Hatóság tenne fel kérdéseket Matolcsy Györgynek. Akinek ezekután vennie kellene a kalapját. Matolcsy viszont mindenáron maradni akar hiszen az esetleges távozásról csakis az erő pozíciójából alkudozhat. Közben elszáll az infláció Magyarországon, ahol már senki sem emlékszik arra, hogy pár napja a miniszterelnök még egyszámjegyű inflációt jósolt jövő decemberre. Álmodik a nyomor. A Nemzeti Bank szerint minimum 15% lesz az infláció jövőre. Ha a kincstári optimizmus ilyen, akkor milyen lehet a valóság, melyet a hatalom kétségbeesetten takargat nehogy kiderüljön:

a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében a király meztelen.

Matolcsy élesen bírálta az Orbán kormány gazdaságpolitikáját

“Szembe kell néznünk azzal, hogy Magyarország válság közeli helyzetben van” – hangsúlyozta a Nemzeti Bank elnöke, aki a parlament gazdasági bizottsága előtt mondta el a véleményét a magyar gazdaság helyzetéről.

Amely lesújtó: ”a pénzügyi és makrogazdasági mutatók jelenleg az első-második legrosszabbak az Európai Unióban, jövőre már minden bizonnyal az elsők lesznek.
15-18% lesz az infláció, ez pedig a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Ha Magyarország folytatja a jelenlegi gazdaságpolitikát és nem hajt végre kétharmados fordulatot, akkor elveszett ez az évtized. Stagnálás, stagfláció következik. Ez most még megelőzhető , de egy év múlva már nem”- jósolta a Nemzeti Bank elnöke. Aki hozzátette : “ pénzügyi szempontból Magyarország a világ negyedik vagy ötödik leginkább sérülékeny országa.” Miért ? Nem az uniós szankciók miatt- ahogy azt a kormány állítja.

“A magyar infláció 80%-át az energia árrobbanás okozta, amely már az ukrajnai háború előtt 2021-ben elkezdődött.”

Matolcsy György nem tagadta, hogy az infláció és a forint leértékelődése között szoros összefüggés áll fenn.

“A forint egy százalékos leértékelődése 0,3%-os inflációt okoz. Tehát egy 10%-os forint leértékelődés 3%-os inflációs többletet okoz.”

Matolcsy György ugyanakkor cáfolta, hogy Magyarország a fizetésképtelenség határán táncolna: ”semmilyen veszély semmilyen fizetésképtelenségre nem áll fönn. Nagyon sajnálom, hogy barátunk, Kaczynski úr a magyar gazdaság összeomlásáról beszélt. A magyar gazdaság egyáltalán nem omlik össze. Bajban vagyunk sok szempontból épp saját döntéseink hiánya miatt, de egész Európa bajban van.”

Matolcsy bírálta az ársapkákat, és követelte, hogy azokat azonnal vezessék ki a rendszerből. A Nemzeti Bank elnöke ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy

“Magyarország az egyetlen olyan ország, amely több benzint és több gázolajat fogyaszt mint az energia válság előtt.”

Az Orbán kormány hallgat

Most állítja össze a jövő évi költségvetést a kormány, amely kétségbeesetten keresi a módját annak, hogy miképp tudná megfékezni az inflációt recesszió nélkül. Orbán Viktor elszántan védelmezi a rezsicsökkentést, mert tudja, hogy ez politikai támogatottságának egyik legfőbb alapja.

”Ez közgazdaságilag lehet, hogy nem helyes, de társadalompolitikai szempontból szükséges” – mondta a miniszterelnök pénteki rádiós interjújában. Orbán zárt ajtók mögött többször is a Nemzeti Bank politikáját tette felelőssé az inflációért és a forint leértékelődéséért. Más kérdés, hogy maga Orbán ösztönözte ezt azokban az időkben amikor az egész világon laza pénzügyi politikát alkalmaztak.

Immár ennek vége van – ezt hangsúlyozza Matolcsy György, aki azt a megbízást kapta Orbán Viktortól, hogy jövő ilyenkorra vigye le az inflációt 10% alá. Matolcsy tisztában van vele, hogy erre jóformán semmi esélye sincsen. Most szigorú pénzügyi és költségvetési politikát sürget a stabilitás érdekében. Orbán viszont előre menekül: úgy akarja leállítani az inflációt, hogy közben a gazdaság ne süllyedjen válságba.

Ezt kellene megoldania Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, aki Matolcsy székére pályázik. A Nemzeti Bank egykori alelnöke sokkal jobban ért a pénzügyekhez mint maga Matolcsy György, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy meg tudja oldani az Orbán Viktor által rábízott feladatot. Neki kellene megmentenie a nemzeti együttműködés gazdasági rendszerét. Csakhogy az az olcsó pénzre és a kedvező nemzetközi feltételekre volt kitalálva. Ezek híján a magyar gazdaság a válság felé tart, ahogy Matolcsy György megjósolta.

Orbán Viktor pedig – mint Münchausen báró – a saját hajánál fogva akar kimenekülni  a krízisből, amely hosszú alkonyt ígér a nemzeti együttműködés rendszerének.

Kaczynski: ha Orbán nem enged az uniónak összeomolhat a Nemzeti Együttműködés Rendszere

Jaroslaw Kaczynski, aki a V4-en belül Orbán legjobb barátja volt,  nem tévedett nagyot s ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja, mert hatalma megtartása érdekében, azaz a brüsszelből érkező pénzért az EU eddig kategórikusan elutasított. Teheti, Orbánnak nem most roppant meg a gerince, mára már észre sem veszi.

Lengyelország erős embere biztos abban, hogy hazája megkapja az eurómilliárdokat az Európai Uniótól anélkül, hogy komolyabb engedményeket tenne, de Magyarország helyzete rosszabb:

ha Orbán nem enged, akkor összeomolhat a gazdaság.

A lengyel kormány nem avatkozik bele a piac működésébe ahogy azt a magyar megtette – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski, aki szerint az ársapkák több problémát okoznak mint amennyit megoldanak.

Kaczynski szerint a PiS, a legnagyobb kormánypárt megnyeri a jövő évi választásokat, és legkésőbb azt követően Lengyelország megkapja a helyreállítási alapból neki járó milliárdokat.

Varsó és Brüsszel között elsősorban azért mérgesedett el a viszony, mert az Európai Unió központjában úgy vélik: a lengyel kormány korlátozni akarja az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Magyarország esetében is problematikus a jogállami normák betartásának kérdése, de hazánk ellen súlyos vád a kormányzati korrupció is.

Lengyelország esetében ez nem merül fel. A 73 éves Jaroslaw Kaczynski továbbra is egy lakótelepi lakásban él noha több mint 30 éve fontos szerepet játszik hazája közéletében. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei viszont szépen gazdagodnak- jelentős részben az uniós pénzekből.

Brüsszel jóváhagyta a magyar mezőgazdaság fejlesztési tervét

Ez 8,4 milliárd eurós uniós pénzt jelent. Ezt a magyar kormány 10 milliárd euróra egészítheti ki. A viták nem a mezőgazdasági alapról folynak a magyar kormány és Brüsszel között. Azok a pénzek amiatt vannak elsősorban függőben, mert a többi uniós tagállam nem bízik meg abban, hogy oda jutnak a támogatási pénzek ahova az Európai Unió szánja azokat.

Az elmúlt években azt tapasztalhatták, hogy az uniós támogatási pénzeket elsősorban Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei kapták.

Ezért a korrupció elleni harc fokozását sürgeti Brüsszel illetve a többi 26 tagállam. Létre is jött egy új testület ennek érdekében, de kérdés, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy Brüsszel átutalja a függőben levő többi uniós támogatást. A magyar kormányt az idő is szorítja , mert a pénzpiacok a forint árfolyamának megítélését jelentős részben ettől teszik függővé. A lengyel zloty, a cseh korona vagy a román lej sokkal jobban állja a piaci viharokat mint a magyar forint. Ennek megfelelően az infláció is magasabb nálunk mint a környező országokban. Mindez valóban megroppanthatja a nemzeti együttműködés rendszerét, amely Orbán egyik legfontosabb politikai aduját, a rezsi csökkentést is leértékelte. Orbán szövetségese, Jaroslaw Kaczynski tehát egyáltalán nem túlzott amikor azt állította: uniós támogatás híján összeomolhat a magyar gazdaság.

Orbán politikai megdicsőülése a gazdasági válság kellős közepén

Miközben a Nemzeti Együttműködés Rendszere épp összeomlik gazdaságilag Magyarországon, Orbán Viktor miniszterelnök a nyitó szónoka lesz a radikális republikánusok konferenciájának Dallasban. A magyar miniszterelnök ezt megelőzően találkozott Trump ex elnökkel, aki szintén felszólal a republikánusok konferenciáján hiszen az ő támogatásukkal szeretne visszajutni a Fehér Házba.

“A háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere a béke”

– nyilatkozta Orbán Viktor azt követően, hogy találkozott Donald Trumppal.

Washington hidegháborús vonalával szemben, melynek legutóbbi provokatív lépése Nancy Pelosi demokrata képviselő házelnök tajvani villámlátogatása volt, a republikánusok óvatosabb állásponton vannak. A 99 éves Kissinger ex külügyminiszter szerint Washingtonnak tárgyalásokra kellene törekednie Moszkvával és Pekinggel nem pedig keresni a konfrontációt “a demokrácia és az autokrácia között”.

Gazdasági világválság

Az USA gazdasága recesszióba süllyed és ugyanez várhat Európára is. Kínában az elmúlt negyedévben mindössze 0,4%-os növekedést mutattak ki a statisztikusok, akik mindig alkalmazkodnak a pekingi kormányzat elvárásaihoz. Az energiaválság már Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt megkezdődött. Az USA kezdetben azt remélte, hogy mint energia exportőr profitál is belőle. Kiderült, hogy tévedtek Washingtonban, mert olyan világméretű infláció indult meg, melyet a Federal Reserve Board – az USA jegybankja – csak úgy tud megállítani, hogy a magas kamatlábbal recessziót idéz elő. Ennek hatása az egész világban megmutatkozik.

Magyarországon összeomlóban a Nemzeti Együttműködés Rendszere, melynek gazdasági alapját a rezsicsökkentés és az olcsó hitelek jelentették. Az infláció – különösen az energia és élelmiszer árak drasztikus növekedése – megoldhatatlan feladata elé állítja a magyar családok döntő többségét – Orbán Viktor szavazótáborát. A kormánynak nincs receptje a válság kezelésére sőt enyhítésére sem.

Orbán 12 év után nem hivatkozhat arra, hogy mindez az ellenzék műve Magyarországon. Arra viszont igen, hogy a válság előidézésében és fokozásában nagy szerepe volt a hidegháborús washingtoni diplomáciának. Minthogy Orbán kedvenc ellensége Soros György, az amerikai demokraták egyik legfőbb támogatója, ezért a magyar miniszterelnök számára nem nehéz kijelölni a bűnbakot. Csakhogy ettől még nem oldódik meg a válság. Trump hivatkozhat arra, hogy sok amerikai családnak megoldhatatlan gondot jelent a számlák kifizetése a magas infláció miatt. Az ex elnök ellenzékben van az Egyesült Államokban míg Orbán Viktor 12 éve hatalmon Magyarországon, ahol

“a politikai siker recept” épp most válik a gazdasági válság áldozatává.

A magyar miniszterelnök hét szűk esztendőt jósolt. Ezt a perspektívát picit nehéz megetetni a választókkal, akiknek még áprilisban is azt ígérte Orbán Viktor, hogy megvédi a rezsi csökkentést. Ehelyett jön a rezsifrász és a politikai kijózanodás ideje. A vezér nem tesz csodát. De akkor mi szükség van rá?!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK