Németh Szilárd Archives Page 3 of 4 › Független Hírügynökség

Választás ’18: Csütörtökig nyilatkozni kell

FüHü

-

2018-01-17

Választás ’18: Csütörtökig nyilatkozni kell

Csütörtökön jár le az a határidő, amíg az online portáloknak nyilatkozniuk kell, hogy befogadnak-e politikai hirdetéseket, a televízióknak erre hosszabb idejük van. A közszolgálati médiaszolgáltatóknak a törvény szerint kötelező biztosítani valamennyi arra jogosult pártnak felületet, míg a kereskedelmi orgánumok szabadon dönthetnek arról, hogy vállalják-e ezt a feladatot, vagy nem.

A jelöltbejelentési határidőig – amely a vonatkozó igazságügyi miniszteri rendelet szerint az országgyűlési választást megelőző harmincnegyedik nap, az idén március ötödike – nincs semmiféle szabályozás a kampányra, ez a „szabad rablás időszaka”: ennek a győztese az a párt, amelynek van pénze, energiája, és képes kihasználni az állami monopolhelyzetet. A korlátozó szabályok a határidő után lépnek be.

Azt már Polyák Gábor médiajogász közölte a Független Hírügynökséggel, hogy a közszolgálati sajtónak egyenlő mértékben kell ingyenesen biztosítani a pártoknak a felületet. Erre a közszolgálat kötelezett, ugyanakkor a kereskedelmi médiumok csak ingyen tehetik ezt meg – közölte.

Egyébként az ide vonatkozó törvényi előírás azt tartalmazza: a médiumoknak a listát állító pártok számára egyenlő feltételeket kell kínálniuk.

A Független Hírügynökség elsőként az ATV vezérigazgatóját kérdezte, van-e már döntésük ebben a kérdésben. Németh Szilárd elmondta, hogy a csütörtöki határidőre leadták jelzésüket, azt tudniillik, hogy az atv.hu áll a pártok rendelkezésére, le fogja adni a hirdetéseiket.

„A tévénkről még nincs végleges döntésünk, de szinte biztosra veszem, hogy ott is hasonlóan fogunk eljárni”

– nyilatkozta a vezérigazgató.

A zoom.hu-nál arról tájékoztattak bennünket, hogy a hírportál szintén befogadja a pártok hirdetéseit – az Európa párti és a hazai törvényeket tiszteletben tartó párthirdetéseket természetesen vállaljuk, hiszen országgyűlési választásokról van szó – nyilatkozta a FüHü-nek Murányi András hírigazgató. Hozzátette: olyan hirdetéseket közölnek, amelyek a választás jogegyenlőségét és tisztaságát szolgálja. Az olyan kormányzati vagy akár pártközleményeknek, hirdetéseknek a zoom.hu nem ad teret, amelyek sértik a portál elveit, függetlenségét, vagy szorosan nem sorolhatók az országgyűlési választások érdekeihez, mint például a Soros-hirdetések.

Ugyanakkor terjed az a hír is a szakmában, hogy ha egy média úgy dönt, vállalja a kampány reklámanyagainak a közlését, akkor ugyan kötelező minden listát állítani képes formációt egyformán befogadni, mégis, ha az ellenzéki hirdetésnek is otthont ad, akkor NAV-vizsgálatra is számíthat.

A kormánypártok egyébként – a zoom.hu értesülései szerint amelyet utóbb cáfoltak – lefoglalták a plakátfelületek jelentős részét, így pedig de facto kiszorítanak mindenkit a piacról. Ez ráadásul a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. Törvény 2. Paragrafusában rögzített alapelvek egyikével is szembemegy, amely szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között.

Bréking nyúz, december 28. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2017-12-28

0

Bréking nyúz, december 28. – Tudósítás a másik valóságból

A két ünnep között sem pihen a kormányzati propagandamédia, szerintük például Trump kaotikus első éve, amelynek végén népszerűsége rekordmélységbe zuhant, „páratlanul sikeres” volt. Egy kormánypárti blog az „arcait” ültette le egy beszélgetésre, egy másiknak maga Németh Szilárd nyilatkozott, de olyan lap is van, amelyik szerint a Nyugat már elbukott.

Az Origo szerint páratlanul sikeres volt Trump első éve, szó sincs káoszról

„Bármit is állít a liberális, mainstream média a Trump-adminisztráció első évének igenis komoly eredményei voltak, írja a Fox News. (Trump kedvenc adója, amelyet álhírek miatt már perelnek is – a szerk.)

Voltak olyan ígéretek, amelyeket egyelőre még nem sikerült teljesíteni, például nem épült meg a fal az amerikai-mexikói határon, nem semmisítették meg véglegesen az ObamaCare-nek nevezett egészségügyi reformot, és az infrastruktúra megújítására vonatkozó csomagot sem fogadta el a Kongresszus. De mindegyikben történtek már előrelépések és 2017-ben összesen 81, eléggé fontos jogszabályt sikerült elfogadtatni, amelyekről az álhíreket gyártó liberális média „természetesen” nem beszél.”

A Pesti Srácok „arcai” beszélgettek

„Önmagát hívta meg vendégként a PestiSrácok.hu az idei év utolsó Polbeat adásába – Ambrus Petra kolléganőnk Stefka Istvánt, Huth Gergelyt és Ambrózy Áront kérdezte a rendhagyó felvételen. A pezsgő epizódban szóba került sok minden, kezdve avval, hogy lesz-e “mortal kombat” Beer Miklós migránsbarát püspök és a kijelentéseiről egyelőre mélyen hallgató Erdő Péter bíboros között, illetve, hogy nem is a muszlimokra kell haragudni, hanem azokra, akik előttük hajbókolva feladják az európai identitást – például a dél-tiroli Bolzano polgármestere, aki a mohamedán érzékenységre hivatkozva lebontatta a város hagyományos óriás-karácsonyfáját.

A PS-bloggerek vezénylő altábornokaként tündöklő Ambrózy a műsor elején látszólag csendesebb álláspontra helyezkedett, mondván, tömegközlekedéssel jár, nem “náculhat” a kedvére és azt sem szeretné, ha “beleköpnének a giroszába”, de aztán persze “nácult” bőven. A beszélgetőpartnerek megállapították: “Európa ellenségei a félkegyelmű ateista-kommunisták. Sajnos elég sok van belőlük.” Egyben nemet mondtak a “gyökértelen álszolidaritásra”, mert “mégsem importálhatjuk az egész harmadik világot”.”

Igazi nagyágyú a 888-on: interjú Németh Szilárddal

„888.hu: Érdekes módon, amióta a magyar kormány nevén nevezve a dolgot elkezdett a Soros-tervről és annak veszélyeiről a nyilvánosság előtt beszélni, azóta eddig soha nem látott komolyságú támadássorozat indult Magyarország ellen az EU-bürokraták részéről. Van-e összefüggés Soros tervének a megakadályozása és a Magyarország elleni támadások között?

Németh Szilárd: A Magyarország ellen indított három európai uniós kötelezettségszegési eljárás, illetve azok magasabb fokozatba kapcsolása mind összefüggésben állnak a Soros-terv végrehajtásával. A felsőoktatási törvény, a civiltörvény, illetve a kötelező kvóta be nem tartásának az ügyei azok, amikről szó van. A felsőoktatási törvény ellen kizárólag egy intézmény, a Soros kezében lévő CEU érdekében indult eljárás. Ezen az egyetemen képzik ki azokat, akiket aztán elhelyeznek a Soros-tervet végrehajtó politikai, kulturális, tudományos vagy civil szervezetekhez. Profi módon oktatják-képzik őket a gazda által meghatározott feladatukra. Például itt Budapesten is beszerezhető angol nyelvű tankönyvek állnak rendelkezésükre Európa etnikai, vallási összetételének megváltoztatására.”

A Magyar Idők szerint a Nyugat már elesett

„A tét nagy. Megmaradnak-e az eddig elért gazdasági eredmények? Az otthonteremtési hozzájárulás? A családi adókedvezmények? Megmarad-e az ország szuverenitása, vagy belépünk azok sorába, akiknek borgőzös agyában az Európai Egyesült Államok képe körvonalazódik? Ezeket a kérdéseket is forgassuk magunkban most és amikor átlépjük az új év küszöbét. Néhány hónap múlva lehet dönteni, hogy merre menjen tovább az ország szekere.

Sokszor mondtuk, hogy úgy szeretnénk élni, ahogy az osztrákok vagy éppen a németek. Az irigyelt Nyugat azonban elesett. A multikulti megbukott. Vállaljuk a saját utunkat, vagy feladjuk magunkat? Tessék választani!”

Az északi szomszédunknál így vélekednek a „nemzeti konzultációról” és a „Soros-tervről”

Sikorsky

-

2017-12-20

0

Az északi szomszédunknál így vélekednek a „nemzeti konzultációról” és a „Soros-tervről”

Štefan Markuš 2010 óta egyik legjobb „Magyarország-szakértőnek” számít Szlovákiában, aki a magyar politikával kapcsolatos tapasztalatait egyenesen az első Orbán-kormány idejéből szerezte, amikor nagykövet volt Budapesten. Most a legutóbbi „nemzeti konzultáció” eredményét és a „Soros-terv létezését” járta körül, és igencsak érdekes megállapításokra jutott.

Štefan Markuš szlovák tudós, író és egykori nagykövet a szlovák Pravda oldalán megjelent véleménycikkében sikeresnek nevezte a magyar kormány „nemzeti konzultációját”: lehet, hogy csak valamivel több, mint kétmillióan küldték vissza a kitöltött kérdőíveket (a Fidesz állítása szerint 2 301 463-an), de a többség mégiscsak egyetértett a Fidesz-KDNP álláspontjával.

A szerző rámutatott arra, hogy hiába feszül komoly ellentét a magyar kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő, vagyis a Jobbik között, Soros Györggyel ellen hajlandóak összefogni. Ez bizonyítja egyrészt az a tény, hogy a szlovák médiában rendszeresen „ultrajobboldalinak nevezett párt” októberben feljelentette az amerikai milliárdost, mivel szerintük „Soros szét akarja verni a magyar alkotmányos rendszert”. Másrészt pedig december 12-én a két párt együtt szavazta meg a magyar Országgyűlésben „az Európai Parlament (EP) a Soros-terv végrehajtásáról szóló határozatával szembeni” határozati javaslatot. Markuš külön kiemelte, hogy ebben a határozatban az egész uniós kvóta- és menekültrendszert már eleve a „Soros-tervnek” keresztelték el.

A szerző ezután azon töprengett, hogy vajon kinek van igaza. Vajon tényleg létezik a Soros-terv, ahogyan azt a magyar kormány állítja, vagy az egész csak a figyelemelterelésére szolgál az ország valódi problémáiról? Mennyire van valóságalapja az amerikai milliárdos nyakába varrni az egész menekültválságot?

A magyar kormány már egy jó ideje azt állítja, hogy van egy ilyen összeesküvés, a „nemzeti konzultáció” és a kampányhadjárat pont ennek a bebizonyítását szolgálta. Az egykori nagykövet szerint Budapest azt hiszi, hogy az EP határozatának nyílt elutasításával egy kemény üzenetet küldött Brüsszelnek: a kötelező betelepítést nem elfogadható a „Szent István-i korona öröksége alapján működő országban”. A magyar Országgyűlésben Németh Szilárd volt az, aki erőteljesen hirdette a „Soros-terv” létezését, és folyamatosan bírálta azokat a társait akik „nem hisznek ebben az összeesküvésben”.

„Nézzék át az Európai Parlament javaslatát, és akkor meggyőződhetnek a Soros-tervről valódiságáról”

– idézte a Fideszes képviselőt a szerző, amikor Szabó Szabolcs nyíltan megkérdőjelezte az összeesküvés terv létezését. Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika (LMP) elnöke levélben fordult a kormányhoz, amelyben a „Soros-terv” iránt érdeklődött. Ha valóban van ilyen, akkor a kormánynak kötelessége erről tájékoztatni részletesen a lakosságot. Ám ez nem történt meg, csupán a téves és eltúlzó kormányzati propagandahadjárat, ami miatt a magyarországi baloldal nem hisz az összeesküvésben és emiatt folyamatosan azt kapja a másik oldaltól, hogy ők valójában is a Soros-terv végrehajtói.

Ám Markuš a cikkben nem rejtette véka alá a Sorossal kapcsolatos kritikus megjegyzéseit sem, ami elsőre furcsának tűnhet, hiszen eddigi tudomásunk szerint egyszer sem bírálta az amerikai milliárdost, illetve az írásaiban a szlovák olvasók előtt többnyire a magyar kormány állításait tagadta. A szerző úgy látja, hogy Soros György a nyilatkozataival és az írásaival

lényegében a saját csapdájába esett.

Ezekben ugyanis maga Soros nem cáfolta vagy tagadta, hogy lennének tervei a menekülteket illetően, vagy ne létezne egyfajta „saját megoldási javaslata” a migrációs válsággal kapcsolatban – vélte Markuš. Ugyanúgy, amikor az elmúlt hetekben a Soros által támogatott szervezetek elkezdték szlovákra is lefordítani és megjelentetni az amerikai milliárdosnak a migrációs válság esetleges megoldásáról szóló javaslatait, akkor azzal közvetve elismerték a „Soros- terv” létezését.

Markuš azzal zárta a cikkét, hogy a kormány intenzív propagandája ellenére továbbra is sokan úgy vélik Magyarországon, hogy a Soros-terv illúzió és utópia, és erőteljesen megosztja a közvéleményt, valamint a társadalmat. Ezért ilyenfajta környezetben lehetetlen rendes vitát folytatni a témáról, pedig más európai országok – köztük Szlovákia számára is – fontos lenne megtudni: „A Soros-terv mítosz vagy valóság?”

A szakértő korábbi Magyarországról szóló elemzése.

Pert nyert az Eötvös Károly Intézet Németh Szilárd ellen

FüHü

-

2017-12-07

0

Pert nyert az Eötvös Károly Intézet Németh Szilárd ellen

A Fidesz alelnöke azt mondta: az intézet „sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól, mint amit bevallott.

Az Eötvös Károly Intézet közleményében azt írja, hogy ez súlyos vád, ha igaz lenne, akkor meghamisították volna közhasznúsági jelentésüket. Németh Szilárd azt is állította, hogy ezt a nemzetbiztonsági szolgálatoktól tudja, és hogy a szolgálatok a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén nyilatkoztak erről, amit az ellenzéki képviselők is hallottak.

Ezeket az állításokat aztán Németh Szilárd nem tudta bizonyítani.

Szél Bernadett, a bizottság tagja korábban sajtótájékoztatón közölte, hogy a bizottság jegyzőkönyveinek tanúsága szerint az Eötvös Károly Intézetről az ülésen szó sem esett.

Az intézet közleményében azt írja: Németh Szilárd állításai azért is fenyegetők, mert „jogszerűen csakis bűncselekménnyel, illetve terrorgyanúval illetett személyeket, gonosztevőket szabad lehallgatni”.

A bíróság első fokú ítélete szerint

Németh Szilárdnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie,

és háromszázötvenezer forint sérelemdíjat is fizetnie kell.

A rászoruló családokat támogatnák a parlamenti büntetésekből

FüHü

-

2017-11-30

0

A rászoruló családokat támogatnák a parlamenti büntetésekből

Kövér László Szél Bernadettre a maximális, a fizetés egyharmadát jelentő büntetést szabta ki, míg Hadházy Ákosra százezer forintos megrovást kapott. Az LMP szerint elfogadhatatlan, hogy a Kövér László által saját hatáskörben kiszabott büntetésekből befolyt összeget később a Kövér László által vezetett Országgyűlés költheti el szintén saját hatáskörben.

Mint ismeretes, Kövér László a napokban jelentős büntetéssel sújtotta Hadházy Ákost és Szél Bernadettet, amiért az LMP társelnökei egy „hazudik” felíratot tartott fel az Országgyűlésben, miközben Németh Szilárd beszélt.

Az LMP szerint már önmagában az is elfogadhatatlan, hogy

Kövér László kettős mércét alkalmazva folyamatosan korlátozza az ellenzéki frakciókat a szabad véleménynyilvánításban.

Az azonban végképp tarthatatlan, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a ház elnöke érdekelt a minél gyakoribb és minél magasabb büntetések kiszabásában, mert ezen pénzek utána az általa irányított Országgyűlés által elkölthető összeget növelik.

Az LMP ezért azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy alapot, és az összes büntetésből befolyó pénz oda kerüljön.

Az összegből később olyan rászoruló családokat kellene támogatni,

akikről a kormány az elmúlt hét évben teljesen megfeledkezett.

Fidesz-kongresszus: Rogán Soros-birodalomról beszélt

FüHü

-

2017-11-12

0

Fidesz-kongresszus: Rogán Soros-birodalomról beszélt

Rogán Antal szerint olyan is van, hogy „Soros-média”, és örült a Népszabadság bezárásának.

A kongresszus korábbi eseményeiről itt, itt és itt olvashat.

Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter viccel próbálta kezdeni beszédét, de nem aratott sikert. Ezután szinte végig Soros György nem létező tervéről és hálózatáról beszélt.

Szerinte az igazi ellenség a határon túlról fenyeget,

a Soros-birodalom „mindennel szembemegy, ami nekünk szent és fontos, és a rombolást tűzte ki célul”. Azt állította, hogy „Soros médiája” nem beszél az európai terrorhullámról, tagadja a „no-go zónák” létét. Szerinte „Soros-birodalom hadosztályaival” szemben bátornak kell lenni, és együtt kell elvégezni a munkát. Azt ígérte, hogy ehhez „hétről-hétre” szállítani fogják a muníciót.

Beszélt a Jobbikról is: megkérdezte, mikor indítanak kamiont a Pride-on, és hogy Vona Gábor mikor szólítja fel a tagságot, hogy szavazzanak Gyurcsány Ferencre. Azt is mondta, hogy

örült a Népszabadság megszüntetésének.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy célokra van szükség a sikerességhez, és

„az országot nem lehet úgy irányítani, mint egy részvénytársaságot”.

Szerinte a kormány a legversenyképesebb országot akarja felépíteni. Azt is mondta, hogy az ország csődben volt, de mára megbecsült lett.

Németh Szilárd szerint az ellenzék tele van korrupciós ügyekkel, és „szétesett, mint a Riga-lánc.” Ő is sorosozott egyet, szerinte Soros György „benyújtotta a tervét”, Simicska Lajos pedig „felvásárolta a Jobbikot”, a baloldalon meg „mindenki Gyurcsány kottájából játszik”.

Utána Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a vizes világbajnokság sikeres megrendezéséről beszélt.

Az ügyészség kezében az azeri pénzek sorsa

FüHü

-

2017-10-19

0

Az ügyészség kezében az azeri pénzek sorsa

Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a Független Hírügynökség megkeresésére azt válaszolta, hogy az azeri ügyben nem nyilatkozhat, mivel ügyészségen folyamatban lévő ügyben nem teheti. Október elején Polt Péter legfőbb ügyész még arról beszélt, hogy nem indított vizsgálatot az ügyészség az azeri pénzmosási ügy magyarországi vonatkozásaival kapcsolatban. Az ellentmondást tisztázandó fordult a FüHü informátorunkhoz, aki szerint Staudt Gábor jobbikos politikus azeri ügyben tett feljelentése megérkezett a Legfőbb Ügyészséghez.

A Legfőbb Ügyészség a vesztegetés gyanúja kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a pénzmosás gyanúja kapcsán pedig a Fővárosi Főügyészséghez továbbította az iratokat. Döntés egyik ügyészségen sem született még, így egyelőre háromesélyes a dolog:

egyik vagy mindkét ügyészség elrendelheti a nyomozást, amennyiben felmerül valamilyen bűncselekmény gyanúja,
elutasítja a feljelentést bűncselekmény hiányában,
feljelentés kiegészítést rendel el, hogy kiderítse, történhetett-e bűncselekmény.

A Független Hírügynökség megkérdezte Molnár Zsoltot is, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnökét, hogy tud-e az ügyészségi eljárásról. Azt válaszolta, hogy nem tudja, Németh Szilárdnak milyen értesülései vannak a folyamatban lévő ügyről, neki csak arról volt tudomása, hogy a titkosszolgálatok nyomozást folytatnak az azeri pénzek ügyében. Nem tartja kizártnak, hogy a máltai oknyomozó újságírónő meggyilkolása katalizálni fogja a magyarországi nyomozást is.

Arról mindenesetre csak a FüHü-től értesült, hogy az ügyészség mégiscsak megmozdult, bár nem kizárt, hogy megint a Fidesz kedve szerint jár el, és félreteszi az aktákat.

Október elején Polt Péter legfőbb ügyész még arról beszélt, hogy nem illetékes az ügyészség az azeri pénzmosási ügy magyarországi vonatkozásaival kapcsolatban.

Egy csalás anatómiája

Lendvai Péter

-

2017-10-11

0

Lassan minden család választókorú tagja megkapja a nemzeti konzultáció újabb kérdéseit, amelynek eredményéről máris úgy beszél a Fidesz, hogy milyen felhatalmazást fog számára adni a nép. Indokolt lenne egy próbaper: a Fidesz elképzeléseit vajon miért mindannyiunk pénzéből, a központi költségvetésből kell finanszírozni?

A kormánypárt folyamatosan úgy beszél ezekről a nemzeti konzultációs akciókról, mint legitim népszavazásokról. A napokban Németh Szilárd nyilatkozott az előző konzultációval kapcsolatban úgy, mintha annak eredménye a magyar emberek egyértelmű többségi döntése lenne. Számára, számukra az egymillió visszaküldött kérdőív elegendő arra, hogy hivatkozási alapul szolgáljon. (Érdekes módon a valódi népszavazásra az utóbbi időben alig-alig hivatkoznak, talán nem véletlenül, az ugyanis elbukott, nem érte el a törvényben előírt százalékot.)

A nemzeti konzultáció könnyebb utat kínál ahhoz a kommunikációs kampány-kormányzáshoz, amit a Fidesz folytat.

Folyamatosan manipulálni kell az embereket – ez a cél, és ehhez eszköz, az amúgy már unalmassá vált, ezúttal ötödik alkalommal használt nemzeti akármi…

Ebben a költségeket is sajátosan számolja a kormány: kizárólag az akció közvetlen áráról beszél, és valahol külön számolja el a reklámköltéseket, pedig azok jóval magasabbak az egyéb kiadásoknál. Nem szólva arról, hogy a tematika – ugye mindenki tudja? Soros György terve, amely valójában nem is létezik – lényegében a Fidesz-KDNP tárcáját kíméli.

Ez ugyanis egyértelműen pártpolitikai célokat szolgáló akció; csoda, hogy eddig párt, vagy civilszervezet sem fordult a bírósághoz.

Természetesen jól tudjuk, hogy egy ilyen beadványnak vajmi kevés esélye lenne az orbáni fékek és ellensúlyok nélküli rendszerben, de arra talán esélyt kínálnának, hogy felnyissa néhány ember szemét az egyenlőtlen esélyekre, és a feneketlen pénzköltésre.

A Független Hírügynökség információi szerint az előző nemzetinek hívott konzultációra, pontosabban annak kampányára– közterületi, rádió- és tv-hirdetések, online megjelenések –

3-4 milliárdot költött a kabinet; pontos számot azért nem tudunk, mert a kormány mind a mai napig nem számolt el vele pontosan.

Kilóg a lóláb

De ez az írás elsősorban arról akar szólni, hogy milyen módon lóg ki a lóláb, hogyan játszadozik velünk Orbán Viktor és csapata, milyen trükkökkel akar bennünket beetetni. Talán emlékeznek rá, a Független Hírügynökség a piacról – olyan persze nincs – szerzett információi alapján megírta: a Fidesz, pontosabban a kormány készül valamire, mivel a baráti ügynökségeknél már ott vannak a megrendelések a kampány szeptember 15-i kezdetére. Portálunk igyekezett arról is hírt szerezni, hogy milyen kreatív anyag készül az új kampányhoz, ám csak arról kaptunk értesítést, hogy a tavaszihoz hasonló nagyságrendű akcióval lesz majd dolgunk. Ebből nagyjából lehetett következtetni a költségekre és a kampány intenzitására. Néhány nappal később azt a korrekciót hallhattuk, hogy az akció csak október 1-én fog indulni. Hogy miért csúszik, arról nem tudtunk információt szerezni, de utóbb azért erre is választ kaptunk.

Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz-kormány kampánygurui azzal a forgatókönyvvel álltak elő: legyen az ötletgazda a párt frakciója.

Orbán Viktor erre rábólintott, így állt elő az a helyzet, hogy miközben már az egész terv készen állt, a kreatívok dolgoztak a plakátokon, a helyek le lettek foglalva, kifelé egy váratlan ötletként lett eladva az akció. A Fidesz kihelyezett frakcióülésén álltak elő – a hivatalos közlés szerint – az ötlettel: a kormánypárt parlamenti csoportja kérte fel a kormányt arra, hogy tudja meg nemzeti konzultáció keretében, hogy mi is az emberek véleménye a Soros-tervről. És mit tesz isten?! Orbán tényleg felvállalta a kezdeményezést, rányomta a pecsétjét: legyen így. Tette ezt akkor, amikor már minden elő volt készítve. Elő volt készítve, hogy Soros Györgyöt kell újra a középpontba állítani; az eddig kampányok alapján az emberek már nagyon megutálták a magyar származású üzletembert, arca neve éppen elég félelmet, illetve gyűlöletet kelt Brüsszel és a bevándorlók ellen.

Az így előállított hazugságlánc mellesleg még inkább indokolna egy próbapert: a Fidesz elképzeléseit vajon miért mindannyiunk pénzéből, a központi költségvetésből kell finanszírozni.

Kecs és kellem

Föld S. Péter

-

2017-10-11

0

Naná, hogy nekünk is az jutott az eszünkbe a képről, mint mindenki másnak. Jelesül Kant sokat idézett megfogalmazása, miszerint szép az, ami érdek nélkül tetszik.

Ahhoz, hogy lájkoljuk ezt a fotót, nem fűződik semmi érdekünk. Nem lesz tőle olcsóbb a kenyér, kiszámíthatóbb az időjárás, több utazásra jogosító a kombinált bérlet.

Tetszik, csak úgy. Mert ez a kép úgy jó, ahogy van. Aki elvesz belőle, vagy hozzátesz valamit, hazudik. Mozdulat van itt, kecs és kellem.

Mintha egy cirkuszi kötéltáncost látnánk, amint éppen gyakorol. Miközben tudjuk, hogy egészen másról van szó. Maga Németh Szilárd fedezhető fel a képen, a Fidesz egyik alelnöke. Rezsi Szilárdnak is nevezi a nép, mert ő szokta elmondani a magyar embereknek, hogy milyen jól jártak a rezsicsökkentéssel.

Most azonban nem ez a téma. Németh Szilárd abból az alkalomból tartott sajtótájékoztatót, hogy bejelentették: jelentős szerepet szán a kormány az Egyesített Szent István és Szent László Kórház (ESZSZK) és Rendelőintézetnek, amely az Egészséges Budapest Program keretében az intézmény 190 ezer négyzetméteres területen, 188 milliárd forintból újul meg.

Ettől a bejelentéstől lett akkora jókedve az alelnöknek, hogy még a fotósok előtt sem fogta vissza magát.

Persze, lehet, hogy csak gyakorolta vízen járást. Valahol az örökkévalóságot is el kell kezdeni.

Befekszünk a Soros-tervnek

Lendvai Péter

-

2017-10-05

0

Először is azt kellett eldöntenem magamban, miként is viszonyuljak a csütörtök esti ATV produkcióhoz. A produkció ezúttal nem magára a televíziós programra vonatkozik, hanem arra a kezdeményezésre, amely az Egyenes beszéd kulisszái közötti Németh Szilárd-Molnár Zsolt találkozóra. Úgy nézem a tévét, hogy itt most egy valódi politikai vita részese leszek, vagy inkább műsorként tekintek rá; mennyiben élvezetes, mennyiben szórakoztató, mennyiben folytatható.
Aztán, a majd harminc perc végén képtelen voltam eldönteni, mit is láttam valójában. Arra jutottam, nem lehet különválasztani a két szempontot, merthogy valójában egyiknek sem felelt meg. Nem volt műsor és nem volt vita. Valószínűleg nem is lehetett.

Az előzményekről annyit: Molnár Zsolt, az MSZP parlamenti képviselője, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke vitára hívta Rogán Antalt, vagy a Fidesz frakcióvezetőjét. Ez utóbbi, alias Gulyás Gergely Németh Szilárdot, a nemzetbiztonsági bizottság alelnökét delegált a stúdióba. Ebben a pillanatban fel volt adva a kérdés a szocialista politikus számára. elfogadja-e partnerként saját alelnökét, vagy, mint eleve vállalhatatlant visszautasítja. Németh Szilárdról ugyanis tudni lehet, hogy bár tanáremberként aposztrofálja magát, nagy valószínűséggel sehol nem kapna katedrát; stílusa nem ezen a helyen jelöli ki a helyét. Ezzel együtt Molnár, nyilván, nem tehetett mást, mint elfogadta a delegáltat. A Fidesz persze jól tudja, mit várhat Németh Szilárdtól, ő stabilan hozza azt a sztendert, amit beletápláltak. Két dolgot kell neki minden ilyen helyzetben tudomásul vennie: lehetőleg nem engedni szóhoz jutni a partnert, és minél többször elmondani a belé táplált negatív hívó szót. Esetünkben, és még jó ideig ez így lesz a magyar politikai közéletben, a Soros-tervet.

Rónai Egon, aki igazán nem volt irigylésre méltó helyzetben lényegében két téma köré tervezte a vitát: az orosz befolyás növekedéséről, beleértve az azeri baltás gyilkos kiadatását és a feltételezések szerint cserébe érkező kilenc millió dollár kérdéskörét, valamint a Fidesz által bedobott forró ősz problematikáját.

Azt persze tudjuk, hogy az ilyen disputák ritkán hoznak olyan eredményt, amely arról tanúskodna, hogy kinek hány embert sikerült meggyőznie a saját igazáról. Mi naivan olykor, abból indulunk ki, hogy amikor például valahol Nyugat-Európában, vagy az Egyesült Államokban , elnöki, kancellári, miniszterelnöki vitát rendeznek valamelyik televíziós csatornán, a közvélemény kutatók utólagos értékelése, amelyet ugye a nézők véleménye alapján matatnak ki, egyfajta objektív mérőszám, és tényleges eligazítást adnak arról, ki szerepelt jobban. Itt, Magyarországon teljesen értelmetlen volna egy ilyen mérés, csak az derülhetne ki belőle, hány fideszes és hány szocialista követte a műsort, mert bizony úgy is pártszimpátia alapján értékelnék a látottakat. Szándékosan nem hallottakról beszélek, mert hallani olykor semmit nem lehetett, a párhuzamos beszédek miatt. De lehetett is, tökéletesen elbeszéltek egymás mellett, nem érvre érv, állításra ellenállítás hangzott el; nem is várhattunk ilyet, hisz – mint már jeleztem – Németh Szilárdnak az volt a feladata, hogy bármilyen összefüggésben, akár összefüggéstelenül is a Soros-tervet hozza szóba. És ő ezt hősiesen meg is tette. Hiába mondta neki például a vitapartnere, hogy senki nem akarja lebontani a déli határon lévő kerítést, teljes nyugalommal – vagy indulattal – kijelentette: dehogynem. Mint ahogy azt is: csak azért nincs Magyarországon terrorcselekmény, azért nem válik Londonná, Párizzsá, Brüsszellé hazánk, mert a kormány uralja a helyzetet és meggátolja a bűnözők beáramlását. Némethnek olyan színvonalú mondatok is az eszébe jutottak, hogy „maguk még egy miniszterelnök-jelöltet sem tudnak kiállítani”, utalva Botka László lemondására, mintha ennek bármi köze lenne akár a nemzetbiztonsághoz, akár a forró őszhöz.

Mint ahogy azt is sikerült kijelentenie: a magyar jövő megy tönkre, ha befekszünk a Soros-tervnek.

Nagyjából egyébként ez az egyetlen olyan mondat, amellyel maximálisan egyetérthetünk: mindannyiunk jövőjét teheti tönkre, ha befekszünk a Soros-tervnek. Pedig erről szól a nemzeti konzultáció.

Arról pedig, hogy miről szól egy ilyen televíziós vita, jobb, ha nem beszélünk. A legkevésbé a kultúráról. Vagy egymás tiszteletéről.

Címke: Németh Szilárd

„Nézzék át az Európai Parlament javaslatát, és akkor meggyőződhetnek a Soros-tervről valódiságáról”

lényegében a saját csapdájába esett.

A Fidesz alelnöke azt mondta: az intézet „sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól, mint amit bevallott.

Ezeket az állításokat aztán Németh Szilárd nem tudta bizonyítani.

Németh Szilárdnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie,

Kövér László kettős mércét alkalmazva folyamatosan korlátozza az ellenzéki frakciókat a szabad véleménynyilvánításban.

Rogán Antal szerint olyan is van, hogy „Soros-média”, és örült a Népszabadság bezárásának.

Szerinte az igazi ellenség a határon túlról fenyeget,

örült a Népszabadság megszüntetésének.

Folyamatosan manipulálni kell az embereket – ez a cél, és ehhez eszköz, az amúgy már unalmassá vált, ezúttal ötödik alkalommal használt nemzeti akármi…

Ez ugyanis egyértelműen pártpolitikai célokat szolgáló akció; csoda, hogy eddig párt, vagy civilszervezet sem fordult a bírósághoz.

3-4 milliárdot költött a kabinet; pontos számot azért nem tudunk, mert a kormány mind a mai napig nem számolt el vele pontosan.

Kilóg a lóláb

Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz-kormány kampánygurui azzal a forgatókönyvvel álltak elő: legyen az ötletgazda a párt frakciója.

Az így előállított hazugságlánc mellesleg még inkább indokolna egy próbapert: a Fidesz elképzeléseit vajon miért mindannyiunk pénzéből, a központi költségvetésből kell finanszírozni.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA