Kezdőlap Címkék Német választás

Címke: német választás

Antiszemita videókat készített a német képviselő

0

A Bundestagba bejutott szélsőjobboldali AfD képviselője elismerte, hogy korábban antiszemita videókat készített.

Peter Felser cége 2001 és 2003 között olyan fajgyűlölő és antiszemita videókat készített a neonáci Republikánus párt számára, melyeket betiltottak Németországban. A holokauszt tagadása Németországban bűncselekménynek számít.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung megkérdezte az Altetnative für Deutschland (AfD) képviselőjét, hogy mit gondol ma a videókról. Falser, akinek pártja a harmadik helyen végzett a választásokon Németországban, elismerte, hogy a videókat lehet úgy értelmezni, hogy “azok tagadják a holokausztot, a zsidók tömeges kiirtását”. Hozzátette, hogy ma már sajnálja, hogy ezeket a videóját elkészítette.

Az AfD képviselői között több olyan személy is van, aki korábban neonáci csoportokban fejtett ki aktivitást. Ezeket a csoportokat hivatalból figyeli az alkotmányvédő hivatal, melynek feladata az, hogy védelmezze a demokráciát és megakadályozza szélsőséges csoportok aktivitását Németországban.

„Sárga lapot kaptak a hagyományos pártok”

A Nyugat és a Kelet közötti szakadékot jelzi a szélsőjobboldali, populista pártok erősödése, például az, hogy az Alternative für Deutschland (AfD) bekerült a német parlamentbe – ezt mondta Daniel Dettling, a német re:publik – Institut für Zukunftspolitik nevű, pártoktól független német elemzőintézet vezetője a FüHünek. Szerinte a hagyományos pártoknak üzentek a szavazók. Arról is beszélt, hogy a magyar-német viszonyban semmilyen változást nem okoz a választás, mert Németországban „senki nem szereti Orbán Viktort és a reformjait.” Daniel Dettlinggel egy varsói konferencián beszélgettünk.

Daniel Dettling

Annak, hogy egy szélsőjobboldali-populista párt a harmadik helyet szerezte meg a választáson, milyen következményei vannak a német politikai életre?

Az biztos, hogy a politikai rendszer és általában a napi politika sokkal bonyolultabb lesz. A két nagy párt sokat veszített, ketten együtt majdnem 14 százalékot. Nem is folytatják a közös kormányzást, vagyis egy nagyobb, szélesebb körű koalícióra van szükség, a kereszténydemokraták mellett a liberálisok és a zöldek együttműködésével – ez lehet a Jamaica, a pártok színeire utalva.

A probléma az, hogy

a liberálisok és a zöldek eléggé ellentétes dolgokat gondolnak

sok mindenről. Az FDP a liberális gazdaságpolitikában hisz, a zöldek inkább baloldaliak, és természetesen fontos nekik a környezetvédelem. Ugyanakkor a vezetőik ismerik egymást, mondhatni, barátok, ezért én optimista vagyok, hogy a koalíció kitart a következő négy évben.

Ami még fontos, hogy a nagy pártok megijedtek, mondhatni, riadókészültségben vannak a populista szélsőjobboldal miatt. Főleg a CSU, a CDU bajor testvérpártja. A pártelnök, Horst Seehofer, az Önök miniszterelnökének, Orbán Viktornak nagy barátja, különösen ideges, hiszen eddig mindig 50 százalék fölötti, vagy akörüli eredményt ért el, most meg 38-at, vagyis rengeteget veszített. Így viszont a CSU akár az instabil faktor is lehet, mert jövőre tartományi választások lesznek, ezért nem valószínű, hogy aktívan részt akarnak venni a kormányzásban.

Az biztos, hogy ez egy érdekes időszak Németországban.

Nem vagyunk ahhoz szokva, hogy szélsőjobboldali populisták üljenek a parlamentben, hiszen ez most először fordul elő a második világháború óta. Egyébként főleg Keleten szavaztak rájuk sokan, a volt NDK-ban ők lettek a második legnagyobb erő. Ez is jelzi, mekkora a szakadék Kelet és Nyugat között.

Populista, illetve szélsőséges pártoknál gyakran tapasztalható, hogy ahogy nőnek, úgy erősödnek a párton belüli törésvonalak is. Az AfD esetében Frauke Petry társelnök már be is jelentette, hogy ő nem ül be a frakcióba. Várható esetleg az ellentétek további éleződése, esetleg egy pártszakadás is?

Baden-Württembergben ez már meg is történt, az ottani tartományi parlamentben már két frakciójuk van.

Két irányzat van a párton belül: az agresszív, idegengyűlölő, illetve a valamivel nyitottabb, pragmatikusabb, kevésbé ideológiai alapokon álló.

Az nyitott kérdés egyelőre, hogy ezek az ellentétek párton belüli szakadáshoz vezetnek-e, vagy elintézik párton belül.

Az viszont biztos, hogy a szavazókat nem érdekelték az ilyen belső konfliktusok, hanem figyelmeztetni akarták a nagy pártokat. Úgy is mondhatjuk: sárga lapot kaptak a hagyományos pártok. Az emberek azt akarják, hogy a pártok oldják meg a problémákat, többek között a bevándorlás kérdését. Ez lesz szerintem az egyik legnagyobb kihívás: meg kellene alkotni az új, bevándorlásról szóló törvényt.

Ilyen most ugyanis nincs Németországban.

A hatóságon múlik, hogy befogadják-e egy menedékkérő kérelmét, vagy nem. Ha elutasítják, akkor ugye vissza kellene küldeni oda, ahonnan jött, de ha mondjuk nincs útlevele, akkor ez már nem megy. Szükség lenne tehát egy modern bevándorlási törvényre, ki kellene mondani, ki az, aki jöhet, és ki az, aki nem.

Az új politikai helyzet hogyan befolyásolhatja az Európai Unió jövőjét?

Én azt gondolom, hogy ez egy lehetőség az Európai Uniónak. Franciaországban ugye Emmanuel Macront választották elnöknek, aki nagyon EU-párti, erősebb, egységesebb uniót akar. Angela Merkel pedig nagyon pragmatikus,

ő képes arra, hogy létrehozza a francia-német alkut,

amelyet remélhetőleg aztán a keleti államok is követnek majd. Kialakulhat egyfajta egyensúly: Franciaország lesz a változások motorja, Németország meg megvalósíthatóvá alakítja őket.

Ami biztos: az egyik fő kompromisszumnak annak kell lennie, hogy Németországnak az eddiginél több pénzt kell áldoznia az EU-ra. Az alternatíva ugyanis még többe kerülne. És ha ezt nem tesszük meg, akkor a populisták is folyamatosan ki tudják majd használni például a görögök nehéz helyzetét.

Átfogó, fenntartható reformokra van szükség,

amelyeket az EU többi tagállama is elfogad.

Az elmúlt időszakot valamilyen szinten tekinthetjük a jobboldali populizmus és a szélsőjobboldal sikertörténetének. Most ugye az AfD bekerült a német parlamentbe, Franciaországban Marine Le Pen ugyan nem nyerte meg a választást, de ott volt a második fordulóban, és akkor még nem beszéltünk például Lengyelországról vagy Magyarországról. Mi az ilyen pártok sikerének a titka?

Sok mindenből tudnak profitálni. Ilyen többek között a továbbra is meglévő ellentét a „Kelet” és a „Nyugat” között. Kihasználják a globalizáció veszteseit. Sokan kulturálisan érzik magukat vesztesnek, az üzeneteik nekik is szólnak. Nem mindenki van arról meggyőződve, hogy a jövő, amerre tartunk, jobb lesz, nem értik, hogy miért jó, ha a nők dolgoznak, jogokat kapnak a melegek, vagy befogadjuk a bevándorlókat.

Ezt ugyanis senki nem magyarázta el nekik.

Sokan azért ellenzik az ilyen újdonságokat, mert nem értik, hogy szükség van például a bevándorlásra, mert öregszik a társadalmunk és egyre kevesebben dolgoznak. Bizonyos területeken munkaerőhiány van.

Sokáig erről nem beszélt senki, csak a szélsőjobboldal. És az ő üzenetük egyszerű:

„Mi majd megoldjuk a problémát,

megvédjük a régi világot, a régi értékeket.” Nagyon fontos a nyelvezet, amit használnak. A tényeket is mindig értelmezik, körítést adnak hozzájuk, az érzelmekre akarnak hatni.

És persze nagyon komolyan hozzájárul a sikerükhöz az is, hogy sokan csalódtak a hagyományos pártokban.

Daniel Dettling

A múltban azt lehetett látni, hogy egy-egy politikai ideológia, irányzat megerősödése ideiglenes volt, utána mindig egy másik kerekedett felül. Várható most is majd valamikor egy liberális fellendülés?

Ha úgy vesszük, Németországban már meg is van ennek a jele: az FDP megduplázta szavazatainak számát. De fontos megjegyezni, hogy korábban ők ultraliberálisok, vagy neoliberálisok voltak, de a kudarcok után megtanulták, hogy változtatni kell. Most már elfogadják, hogy nem lehet mindent a piacra bízni, a problémák megoldásához az államra, még a bürokratákra is szükség van.

Egyelőre a tanulási folyamat közepén vannak, de ha nem lesznek sikeresebbek, az csak a szélsőjobbnak jó. Egyébként Németországban pont ez az aggodalom tarthatja össze a koalíciót.

Várható-e változás a magyar-német viszonyban a választások után?

Semmi nem fog változni. A magyar pozíció Németországban eléggé elszigetelt, legalábbis Bajorországon kívül.

„Senki nem szereti Orbán Viktort és a reformjait.”

Sőt, sokan aggódnak miattuk.

De azért én optimista vagyok, hogy javulni fog az EU és a magyarok, vagy épp a lengyelek viszonya. Egy dolgot ugyanis mindenkinek meg kell érteni: ezeknek az országoknak időre van szükségük. Szeretnek kicsit kívülállónak lenni, megmutatni, hogy mások, mint a többiek. Érzékenynek kell lenni a többieknek arra, hogy a félelmek itt nagyobbak, mint máshol. És afelől pedig nyugodtak maradhatunk:

Magyarország nem fog kilépni az Európai Unióból.

Merkel nyert, de veszített, nem is keveset – Gyorshír

0

Angela Merkel pártja ugyan megnyerte a német parlamenti választásokat, ám a vártnál kisebb arányban. A szociáldemokraták is rosszabbul szerepeltek az általuk reméltnél, ugyanakkor a szélsőjobb pártja minden várakozást meghaladóan erős lett, s harmadik erőként jutott be a Bundestagba.

Este hat órakor zárták le az urnákat, s rögtön megjöttek az exit-poll eredmények, amelyek szerint hatpárti lesz a parlament:

CDU/CSU: 32,5%

SPD: 20%

AfD: 13,5

FDP: 105,

Zöldek: 9,5

Baloldali párt: 9%

Eredmény reggel lesz.

Sajtóértesülések szerint a német szociáldemokraták ellenzékbe vonulnak – jelentette az MTI.  A beszámolók alapján a párt vezetői egyhangúlag döntöttek arról, hogy az SPD ellenzékben politizál a következő ciklusban.

 

Németország választ – Frissítve

0

Kiszámíthatatlan a németek voksolási hajlandósága – míg délig időarányosan többen szavaztak, mint négy éve, délután kettőre már kevesebben voltak, mint ugyanebben az időben a legutolsó választáson, 2013-ban. A szavazásra jogosultaknak közel a harmada azonban már levélben letudta állampolgári kötelességét.

Reggel nyolckor kezdődtek a választások. A Bundestag megválasztására jogosult 61,5 millió állampolgár 42 párt 4828 jelöltjére adhatja le a voksát. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.  Mint korábban beszámoltunk róla, az első eredménybecslések az urnazárás – este 6 óra – körül jelennek majd meg, végeredmény hétfő kora reggelre várható.

Eddig nem igazolódtak be azok a félelmek a vasárnapi német parlamenti választáson, hogy történelmien alacsony lesz a részvételi arány. Délig többen mentek el szavazni, mint négy éve, ám utána némileg csappant a kedv.

Délután 2 óráig a 61,5 millió választásra jogosult 41,1 százaléka szavazott a szövetségi parlamenti választáson. A levélben szavazók adatait nem tartalmazza a kimutatás.

Ez kismértékű csökkenés a négy évvel korábbi 41,4 százalékhoz képest – jelentette az MTI a szövetségi választási bizottságra hivatkozva.

Népszava kora délutáni tudósításai még a megelőző állapotot tükrözték, azt, hogy délig a nagyvárosokban jóval többen járulnak az urnákhoz, mint négy éve.  Münchenben például jóval többen szavaztak a négy évvel ezelőttinél: délig 57,1 százaléknyian, a levélben leadott voksokkal együtt (44,3). A keletnémet Potsdamban hosszú sorok kígyóznak az urnák előtt. Délig 29,6 százalék szavazott, 2013-ban ugyaneddig az időpontig 25,8 százalék. Akadnak azonban negatív példák is. Összességében Szászországban a részvétel nem változott a négy évvel ezelőttihez képest, Türingiában pedig csökkent is az akkori 31,2-ről a mostani 24,5 százalékra.

Szakértők szerint a magas részvételi arány a nagyobb pártoknak kedvez.

A választás tétje igazán nem is az, hogy Angela Merkelnek sikerül-e negyedszerre is győzelemre vinnie pártját, a CDU-t, hanem az, hogy a választások után kivel alakíthat majd koalíciót.

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban – írta az MTI. Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

A nap eseménye: Választások Németországban

0

Reggel nyolckor megkezdődtek a választások Németországban. A Bundestag megválasztására jogosult 61,5 millió állampolgár 42 párt 4828 jelöltjére adhatja le a voksát. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.  Az első eredménybecslések az urnazárás – este 6 óra – körül jelennek majd meg, végeredmény hétfő kora reggelre várható.

Mint a FüHü előzetes latolgatásában is megírta: eléggé lefutottnak tűnik az eredmény. Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni. A felmérések szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint 10 százalékkal vannak mögötte.

Várt győzelme esetén Merkel történelmi tettet hajtana végre: zsinórban negyedszerre lehetne az ország kancellárja. Történelminek mondható az is, hogy fél évszázad után ismét esélye van a szélsőjobbnak bejutnia a parlamentbe.

A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban – írta az MTI. Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

A választási kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az Európai Unió tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta. Ugyanakkor Orbán Viktor neve és Magyarország nem éppen pozitívnak ítélt példája – a menekültválság kapcsán – többször is téma volt, mégpedig több párt kommunikációjában is.

A német választási rendszer

Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag  tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe. Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.

 

 

 

 

Ez volt ma – 2017. szeptember 23.

0

Szombaton idehaza – természetesen – a jövő évi választásokra való készülődés jegyében történtek dolgok, Európában a német választások kínálják a legnagyobb izgalmakat, Ázsiában pedig a kardcsörtetések. Ott volt iráni rakétakísérlet, észak-koreai földrengés (vagy nem is az talán?) és kemény kínai válaszlépés. Az Egyesült Államokban nem csak ezzel, a tavalyi elnökválasztások orosz beavatkozási kísérletének az utózöngéivel is küszködni kell. 

Aláírás az Agorában

Fotó: Facebook (Közös ország Mozgalom)

Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.

 

A  „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.

Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.

Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.

Lengyel  László szemben Botkával?

wikimedia

„Az őszi nyitány ellenzéki káoszba fúlt. Folytatódott a mindenki harca mindenki ellen, egymás és önmaguk legyilkolása” – így kezdődik Lengyel László írása a szombati Népszavában.  A politológus szerint a az utolsó utáni pillanatban vagyunk; „politikai megállapodást kell kötni és ellenzéki koalíciót kell teremteni, mind a Fidesz legyőzése, mind a kormányzás érdekében” – írja. Aztán hozzáteszi: a politikai tárgyalások sora megakadt a felső szinten. Botkának és az MSZP-nek kell kimozdulni a holtpontról és tárgyalást kezdeményezni a listaállítás kérdéséről, vagyis a közös lista, a választási párt, vagy koordinált indulás változatairól – szögezi le.

Lengyel véleménye azért figyelemre méltó, mert róla az a közvélekedés, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjének az egyik legerősebb, legbefolyásosabb támogatója.

A Népszava ugyancsak szombati lapszámában viszont találunk egy írást Botka Lászlótól is. Ebben lényegében megismétli korábbi álláspontját; azaz ő is híve a közös listának, a koordinációs tárgyalásoknak, de változatlanul, listán kívül akarja látni Gyurcsányt.

„Csak olyan közös listával lehet indulni a választáson, melyen nincsenek rajta olyan politikusok, akik a 2010 előtti kormányzást jelképezik.(Egyéni körzetben természetesen megmérethetik magukat, ha van esélyük a győzelemre.)”

Innen indul szeptember utolsó hete. Már nincs hét hónap a választásokig.

Merkel vagy Merkel

Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért. Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.

A felmérések szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint 10 százalékkal vannak mögötte.

A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.

21 államban próbálkoztak hackerek

Forrás: Flickr. (Bryan Jones)

Wisconsin, Ohio, Kalifornia – ez a három állam is azok között van, ahol orosz hackerek igyekeztek beleszólni a tavalyi elnökválasztásba. Összesen 21 államban észleltek ilyet – ismerte be a szövetségi kormány illetékes minisztériuma. 13 állam jelezte, hogy kapott ilyen értesítést Washingtonból. Az oroszok tagadnak.

A belbiztonsági tárca  jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnök javára avatkoztak be az orosz hackerek a voksolásba, ám annyira nem sikerült nekik, hogy konkrét elektori szavazatot megváltoztassanak – írja a Reuters.

Sikeres iráni rakétakísérlet

Fotó: Flickr. (Алексей М)

Rájár a rúd Donald Trump amerikai elnökre: Észak-Korea után Irán is ráncigálja a nem létező bajuszát: miközben Phenjan minden eddiginél nagyobb erejű nukleáris kísérlettel fenyegetőzik, Teherán sikeresen tesztelte középhatótávolságú nukleáris rakétáját, amelyet – mint jelezte – hamarosan hadrendbe tudnak majd állítani. A 2000 kilométer hatósugarú rakétával végzett kísérlet – legalábbis a CNN egy helyi televízióra, a Press TV-re hivatkozva azt írta – pénteken  volt. Az amerikai hírtelevízió arról is beszámolt, hogy a közeli jövőben már hadrendbe lehet állítani a rakétát. A kilövés helye egyelőre ismeretlen.

Földmozgás Észak-Koreában – az ok még nem ismert

Fotó: Wikimedia

Szokatlan szeizmikus mozgásra utaló jeleket észleltek Észak-Koreában, a földalatti nukleáris kísérletekhez közeli helyszínen. Nem tudni egyelőre, hogy pontosan mi okozta, a jelentések és vélemények eltérőek, de inkább kisebb földrengés lehetett, mintsem földalatti nukleáris kísérlet.  A nukleáris szerződések betartása felett őrködő zürichi CTBTO főtitkára Twitterezett arról, hogy Észak-Koreában, ötven kilométerre a korábbi földalatti kísérleti robbantások helyszínétől szeizmikus tevékenységet észleltek – jelentette a Reuters.

A kínai szeizmológiai intézetet idéző MTI jelentése szerint  ugyanakkor a 3,4-es fokozatú földrengés epicentruma mindössze öt kilométerre volt a szeptember 3-ai föld alatti nukleáris robbantást helyszínétől, az ország északleleti részén.

 

Youtuberek kérdezhették Angela Merkelt

0

Négy fiatal youtuber kérdezhette a német kancellárt, a beszélgetést élőben közvetítették a videómegosztón.

Merkel elmondta, hogy jogosnak tartja az Air Berlinnek adott 150 millió eurós állami áthidalókölcsönt. Véleménye szerint az lett volna a rossz döntés, ha “utazók tízezreit hagyják cserben azért, mert már nincs pénz benzinre”. Szerinte a kormány alaposan átgondolta a döntést, és

szinte biztosra ígérheti, hogy nem az adófizetőknek kell majd megfizetniük a cég megmentését.

Arról is beszélt, hogy szeptember 4-ére összehívta a magas kén-dioxid koncentráció miatt érintett tartományok és városok képviselőit, hogy átbeszéljék, hogyan lehetne az elektromos autók terjedéséhez szükséges infrastruktúrát, elsősorban a töltőállomások számát bővíteni. Ez ugyanis, mint mondta, az egyik legfontosabb kitétele annak, hogy az emberek e-autót merjenek  vásárolni. Azt is mondta, hogy

sokat kell még azért dolgozni, hogy 2020-ra egymillió elektromos autó legyen Németországban.

Angela Merkel szerint nem kell tartani a III. világháború kitörésétől az Egyesült Államok és Észak-Korea konfliktusa miatt. Azt is mondta, hogy az éles kijelentések nem vezetnek sehova, és a nézeteltérést békés úton kell megoldani.

A német-török viszonyról azt mondta,

sok a nézeteltérés, de még tárgyalóviszonyban van a török elnökkel,

és mindent megtesznek annak érdekében is, hogy a Törökországban fogvatartott német állampolgárok kiszabaduljanak.

Merkel próbálta arról is meggyőzni a fiatalokat, hogy menjenek el választani, mert igenis számít az ő szavazatuk is.

Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja magát feministának, azt válaszolta,

a férfiak és nők egyenlőségének megteremtésén dolgozik, úgyhogy ebben az értelemben talán feminista.

Hozzátette, hogy amennyiben újraválasztják, igyekszik majd a kormányzati feladatokra egyenlő arányban férfiakat és nőket kijelölni, ebbe azonban a koalíciós partnerének is lesz beleszólása.

Az egyórás beszélgetést több mint 55 ezren nézték élőben. Interjúztatói összesen hárommillió követővel rendelkeznek a Youtube-on, és a legkülönbözőbb témákkal foglalkoznak: van, aki szépségtippeket ad, más politikai és társadalmi témákkal foglalkozik vagy épp a technikai újdonságok iránt érdeklődik.

MTI/FüHü

Martin Schulz szerint hiába a nagy hátrány, ő lesz a kancellár

0

A német szociáldemokraták kancellárjelöltje szerint jó esélye van megnyerni a választást, a mintegy 15 százalékos hátrány ellenére. Azt is mondta: a szolidaritás alapelv, nem mazsolázgathat belőle senki.

Schulz a ZDF-nek nyilatkozott, a beszélgetést az MTI szerint vasárnap este mutatják be. Az előzetesen közölt részletek szerint Schulz nyitottnak mutatkozott ismét együtt kormányozni a CDU-val és a CSU-val, ha ő lesz az új kancellár.

A felmérések szerint egyébként

a szocdemek bőven le vannak maradva Angela Merkel kereszténydemokratái mögött:

támogatottságuk csak 23-25 százalékos, míg aCDU/CSU 37-40 százalékon áll.

Schulz az interjúban kritizálta a német autógyártókat, mert szerinte az iparág “elaludta a jövőt”. Szerinte gyártók a rövidtávú pénzügyi sikerek érdekében nem fektettek be olyan területekbe, amelyekbe a jövő érdekében kellett volna. Ez vezetett a dízelbotrányhoz.

Martin Schulz
Fotó: MTI/EPA/Massimo Percossi

Schulz este az RTL-en is szerepel majd, ott állampolgárok kérdezik. Az adásból előzetesen közöltek szerint a menekültek és bevándorlók kiutasításával kapcsolatban a kancellárjelölt azt mondta:

ha valaki ebben az országban védelmet kér, de nem tiszteli a törvényeket, akkor ki kell utasítani.

Ostobaságnak nevezte a 200 ezres felső hatást a bevándorlók befogadásáról, amelyet Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke javasolt.

Választási győzelme esetére pedig azt ígérte, minden megtesz azért, hogy európai szinten nagyobb szolidaritás alakuljon ki a menekültek segítésében, eddig ugyanis szerinte sok tagország kibújt a teherviselés alól és Németország mögé rejtőzött. Azt mondta:

A szolidaritás egy alapelv, nem mazsolázgathat belőle mindenki a kedve szerint.

Arról is beszélt, hogy kancellárrá választása esetén Németország csak akkor hagyná jóvá az EU költségvetését, ha megegyezés születne egy egységes bevándorlási és menekültpolitikáról.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK