NATO Archives » Oldal 32 a 33-ből » Független Hírügynökség

A NATO szerint a kormány ismét félrebeszél, de ők továbbra is ragaszkodnak a militarizációhoz

FüHü

-

2018-01-03

A NATO szerint a kormány ismét félrebeszél, de ők továbbra is ragaszkodnak a militarizációhoz

A NATO felől cáfolták azt téves kormányzati információt, miszerint az úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Terv a „NATO-kötelezettség” része ellene. Ennek ellenére az Emmi továbbra is kitart amellett, hogy ezt a militarizálást Budapestnek mindenképp végre kell hajtania.

A Népszavának hivatkozó NATO hivatalnok úgy nyilatkozott, hogy a „katonai szövetség csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére”. Ugyanakkor a magyar kormány kezdeményezése tagállami hatáskörbe tartozik, és a nemzeti hatóságok felelőssége, hogy az állampolgárokat és az ország infrastruktúráját megvédjék a terrortámadástól és annak következményeitől.

Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke közleményben tudatta, hogy szerinte semmilyen terrorfenyegetettség nem indokolja azt, hogy iskolaigazgatóknak és óvodavezetőknek testületileg Honvédelmi Intézkedési Terveket kelljen írniuk a gyermekek tanítása helyett. Ugyanúgy ez az elképzelés a gyűlöletkeltő „kommunikációs kampány” része, és militarizálja a magyar gyerekeket.

Ennek ellenére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) továbbra is azt hangoztatja, hogy a

„NATO rendszere előírja, hogy a tagállamoknak minden olyan lehetőséget meg kell teremteniük, amely a lakosság felkészítését segíti egy esetleges krízishelyzet esetén”.

A honvédelmi törvény pedig szerintük kimondja, hogy a NATO-tagállamoknak jogszabályi kötelezettségük eleget tenni a válságreagálási rendszer követelményeinek. Ezeknek megfelelően Magyarország minden állami intézménye rendelkezik honvédelmi intézkedési tervvel, amelyet az Emmi által fenntartott intézmények többsége már elkészített, az oktatási intézményekben pedig a következő hónapokban fogják elvégezni ezt a feladatot.

NATO: Párbeszédre törekszünk Oroszországgal

FüHü

-

2017-12-30

0

NATO: Párbeszédre törekszünk Oroszországgal

„A NATO nem akar új hidegháborút!” – nyilatkozta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a DPA német hírügynökségnek. Hozzátette: „Tudomásul kell vennünk, hogy Oroszország a korábbinál határozottabban lép fel a NATO keleti határainál. Ezért fokozni kell a politikai párbeszédet és a katonai csatornákon is javítani kell a kapcsolatokon”.

Németország a NATO legutóbbi külügyminiszteri ülésén javasolta, hogy vegyék fontolóra a szankciós politika folytatásának a kérdését, és kezdeményezzenek párbeszédet Moszkvával. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter akkor lehűtötte a reményeket, mondván:

„konszenzus van abban, hogy a kapcsolatok teljes helyreállításának nem jött el az ideje!”

Az amerikai diplomácia vezetője arra célzott, hogy a NATO keleti határai mentén orosz fenyegetéstől tartanak a tagállamok. Rex Tillerson nemrég felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és kérte: Oroszország csökkentse aktivitását Ukrajna keleti részén. Moszkva ugyan tagadja, de a NATO meg van győződve arról, hogy a kelet-ukrajnai milíciák tulajdonképpen Putyin irányítása alatt állnak. Az USA ezért nemrég úgy döntött, hogy tankelhárító rakétákat ad el Ukrajnának.

Közben Putyin elnök is arról beszélt a hadügyminisztérium év végi tanácskozásán, hogy Moszkva nem akar új hidegháborút. Főként pedig nem akar új fegyverkezési versenyt, hiszen az tönkretenné az orosz gazdaságot.

Az Egyesült Államok európai szövetségesei: Németország, Franciaország és Olaszország azt szeretnék, ha a NATO mielőbb párbeszédet kezdene Moszkvával.

Ebben a kérdésben a magyar diplomácia is hasonló célra törekszik miközben legfőbb szövetségese, Varsó az elsőszámú szószólója a kemény irányvonalnak Oroszországgal szemben.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár tehát nincsen könnyű helyzetben, ha valamiféle közös Oroszország politikát próbál kidolgozni. Ráadásul az orosz kérdés több NATO tagállamban egyben belpolitikai ügy is, hiszen Washingtonban még egyáltalán nem zárult le a vizsgálat, amely Donald Trump amerikai elnök korábbi orosz kapcsolatainak nemzetbiztonsági kockázatát próbálja meg kideríteni.

A hidegháború óta nem volt ilyen intenzív az orosz tengeralattjárók aktivitása

FüHü

-

2017-12-25

0

A hidegháború óta nem volt ilyen intenzív az orosz tengeralattjárók aktivitása

Erről Jens Stoltenberg NATO főtitkár beszélt a Frankfurter Allgemeine Sonnenzeitungnak nyilatkozott. Oroszország 13 új tengeralattjárót állított hadrendbe, amivel komolyan veszélyezteti az atlanti útvonalat Stoltenberg szerint.

Európának biztosnak kell lennie abban, hogy szükség esetén megfelelő támogatás érkezik Észak-Amerikából- fejtegette a NATO főtitkára. Az észak-atlanti katonai szervezet csökkentette haditengerészeti aktivitását a hidegháború végén, de most újra fejlesztésre van szükség. Ezért hamarosan létrejön egy új atlanti parancsnokság, mely koordinálja a tagállamok katonai aktivitását az Atlanti-óceánon – mondta Jens Stoltenberg.

Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök az év végi hadügyminisztériumi tanácskozáson kijelentette: Oroszország nem akar új fegyverkezési versenyt. Ezt azzal indokolta, hogy ha belemnnénk a versenybe, az elszívná a pénzt az orosz gazdaságból. Azt is kifejtette, hogy nincs szükség új katonai támaszpontokra külföldön, ezért a GDP mindössze 2,8%-át költik katonai célokra jövőre.

„Célunk a békés külpolitika, ezt minden irónia nélkül mondom”

-jelentette ki Putyin elnök a hadügyminisztériumban Moszkvában.

Washingtonban nemigen adnak hitelt az orosz elnök szavainak, és Moszkvát továbbra is stratégiai ellenfélnek tartják. Putyin nemrég Szíriában járt, ahol megerősítette, hogy a két orosz támaszpontot nemcsak, hogy fenntartják, de tovább bővítik, és Oroszország fokozta a támogatást az Ukrajna keleti részén harcoló lázadóknak – mondta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) értekezletén. Emiatt az USA növeli fegyverszállításait az ukrán hadseregnek.

Itt az EU közös védelmi rendszere

FüHü

-

2017-12-11

0

Huszonöt tagállam – köztük Magyarország – aláírta a PESCO-t, a közös védelmi programot.

Ezt még a lisszaboni szerződés határozta el, de hosszú évekig nem történt semmi. A közös határvédelem és az orosz fenyegetés most mégis rádöbbentett a tagállamokat:

itt az idő a katonai együttműködésre.

Azért vált ez most lehetővé, mert Nagy Britannia, amely elszántan ellenezte a közös védelmi terveket, kilépőben van az Európai Unióból. Az angolokon kívül az írek és a máltaiak maradtak még kívül a közös védelmi rendszeren. Ők szintén azt gondolják: ha védelem, akkor NATO.

A menekültválság és az orosz fenyegetés viszont rádöbbentette a 25 tagállamot, hogy csakis közösen lesznek képesek megvédeni az európai határokat. Ráadásul Donald Trump kétértelmű kijelentései arról, hogy az európai szövetségesek mennyire számíthatnak Amerikára nehéz helyzetben, megerősítették a brüsszeli döntés támogatását a tagállamokban.

Jean Claude Juncker szerint Csipkerózsika felébredt.

Jövőre 17 közös védelmi program indul el. Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere” történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy 25 tagállam zöld jelzést adott a közös védelmi politikának az Európai Unióban.

Az európai hadseregek informatikai korszerűsítése évi 41 milliárd euró

FüHü

-

2017-11-23

0

Az európai hadseregek informatikai korszerűsítése évi 41 milliárd euró

Legalábbis ez derül ki a Müncheni Biztonsági Konferencia jelentéséből, amelyből a brüsszeli Politico szerzett meg egy példányt. Eszerint a következő öt-hét évben az EU tagállamoknak évente plusz 41 milliárd eurót kell arra költeniük, hogy a hadseregeiknek korszerű informatikai rendszerei legyenek és ezek hatékonyan össze is kapcsolódjanak.

A jelentés hangsúlyozza, hogy különösen fontos az, hogy még a legtávolabbi területeken állomásozó katonai egységek is be legyenek kapcsolva az egységes informatikai rendszerbe. Erre a hardverre és szoftverre kellene költeni a legtöbbet. A másik nagy tétel az informatikai háborúra felkészült szakértők alkalmazása a hadseregben. Jelenleg ezek száma a 28 európai uniós tagállamban mindössze 2500-3500-ra tehető és ez nagyon kevés. Az USA hadseregében kétszer ennyien szolgálnak az informatikai parancsnokság állományában. Ezeknek a szakértőknek az alkalmazása bonyolult feladat, mert kevesen vannak és sok helyen igénylik a tudásukat.

Honnan lesz erre pénz? Plusz 97 milliárd euró állna rendelkezésre abban az esetben, ha az EU tagállamai betartanák a NATO-beli kötelezettségüket.. Ez azt jelentené, hogy a hadi költségvetés elérné mindenütt a GDP 2%-át. Ez bőven fedezné az informatikai korszerűsítés magas árát. A Müncheni Biztonsági Konferencia jelentése ebben a tekintetben meglehetősen szkeptikus: ígéretek ugyan vannak bőven, de aligha valószínű, hogy ezeket be is tartaná az EU 28 tagállama.

Finnország annyira tart az oroszoktól, hogy belépne a NATO-ba?

FüHü

-

2017-10-30

0

Finnország annyira tart az oroszoktól, hogy belépne a NATO-ba?

Finnország egykori moszkvai nagykövete pontosan ezt javasolja, és most már van egy olyan elnökjelölt is, aki ezt képviseli majd a januári elnökválasztáson. Finnországban az államfő dönt a diplomáciai és a védelmi ügyekben – természetesen a parlamenttel együttműködve.

Az oroszok rendszeresen megsértik a skandináv és balti államok légterét. Svédország, amely éppúgy mint Finnország, nem tagja a NATO-nak, újra katonai támaszponttá tette Gotland szigetét az orosz fenyegetés miatt. Az egész térségben azt követően nőttek meg az aggodalmak, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben.

Ekkor volt Finnország nagykövete Moszkvában Hannu Himanen, aki most egy régi tabu ledöntését javasolja:

lépjEN be az ország a NATO-ba.

Könyvet adott ki Nyugat vagy Kelet, avagy a geopolitika visszatérése címmel. A mondanivaló lényege az, hogy jobb félni, mint megijedni, Finnország egyedül képtelen lenne elriasztani egy esetleges orosz fenyegetést. A NATO-val a háta mögött mindjárt másképp mennének a dolgok.

A NATO négy zászlóaljat állomásoztat Lengyelországban és a Baltikumban,

hogy elriassza Moszkvát, mely nemrég nagy hadgyakorlatot rendezett a határvidéken.

Az orosz fenyegetésre hivatkozva Nils Torvalds, a Svéd Néppárt vezére Finnországban azt javasolja: vitassák meg a NATO-tagságot, és ha a többség támogatja azt, akkor lépjenek be a szervezetbe. A jelenlegi elnök nem támogatja ezt, de úgy véli, hogy a népszavazás jó gondolat.

Finnország fenntartja a katonai szolgálatot és hadserege – az ország méreteihez képest – igen erős. 280 ezer katonája a finnek többsége szerint megfelelő elrettentő erőt jelent. Szerintük

a NATO tagság veszélyes lehet, mert az USA esetleg konfliktusba keveredhet Oroszországgal, és akkor ez automatikusan Finnországot is érintené.

A finnek történelmi tapasztalatai óvatosságra intenek: Sztálin csapatai megtámadták az országot azt követően, hogy a Szovjetunió lepaktált Hitlerrel. Hősies ellenállás után a finnek kénytelenek voltak elfogadni egy megalázó békét. Amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót, akkor mellé álltak. Így a vesztes oldalra kerültek és attól féltek: a Szovjetunió bekebelezi őket. Sztálin másképp döntött, de kikötötte: Finnország nem léphet be a nyugati katonai szövetségbe.

Ez persze már régen volt, a Szovjetunió már a múlté. Ezért javasolja a volt nagykövet, hogy lépjenek be a NATO-ba, hogy Moszkvának eszébe se jusson az, hogy egykor Finnország is a cári birodalom része volt.

Vajon retteghet-e Kelet-Európa?

FüHü

-

2017-10-21

0

A NATO képtelen lenne megvédeni kelet-európai tagállamait egy esetleges orosz katonai támadással szemben. Az észak-atlanti katonai szövetség egy titkos dokumentumához hozzájutott a Der Spiegel, s szombaton kínos következtetésekre jutott.

A hidegháború végén a NATO jelentősen csökkentette erőit Európában. 2014-ben Ukrajnában szembekerült egymással az Egyesült Államok és Oroszország, Kijevben nyugatbarát kormányzat került hatalomra, válaszul Oroszország pedig annektálta a Krím félszigetet és lázadást szított Ukrajna keleti, orosz többségű tartományaiban.

A nyugati világ emiatt szankciókat alkalmaz, ám a kelet-európai NATO tagállamokban nőtt az aggodalom:

ha az oroszok megtámadnak minket, akkor vajon Amerika a segítségünkre siet-e?

Növelte az aggodalmakat, hogy Donald Trump amerikai elnök a választási kampánya során oroszbarát húrokat pengetett. Elnöki periódusa első szakaszában egyszer sem említette a NATO-nak azt a kötelezettségét, hogy minden egyes tagállam elleni támadást a többiek úgy értelmezik, mintha őket érte volna agresszió. Vagyis Amerika automatikusan háborúba kerülne Oroszországgal, ha az megtámadná Lengyelországot vagy a Baltikumot.

Trump aztán Varsóba repült és meggyőzte az ott összegyűlt kelet-európai szövetségeseket: számíthatnak Amerikára.

A szándék tehát megvan, de vajon erő is rejtőzik mögötte? Mindenesetre a Der Spiegel által ismertetett NATO dokumentum erős kétségeket ébreszt ez iránt.

Kiderül például belőle, hogyha Oroszország erőteljes támadást indít több tankhadosztály bevetésével, akkor a NATO négy zászlóaljat tud azonnal mozgósítani vele szemben. Nem kell ahhoz katonai szakértőnek lenni, hogy belássuk: ez bizony édeskevés. A NATO ugyan 40 ezerre emelte csapatainak létszámát a határmenti országokban, de ez távolról sem elég. Ráadásul a logisztika egyáltalán nem megfelelő. Lengyelország és a Baltikum korábban a Varsói Szerződéshez tartozott, a területet az oroszok úgy ismerik mint a tenyerüket. A nyugati NATO tisztek távolról sem ennyire tájékozottak. A kelet-európai út- és vasúthálózat sok tekintetben nem felel meg arra, hogy azon amerikai tankok vagy más súlyosabb harci járművek közlekedjenek.

Hagyományos támadás esetén tehát a tagállamok elsősorban a saját erőikre lennének utalva. Ezek pedig eltörpülnek az orosz hadigépezet mellett.

Nemrég az oroszok – Belorusziával közösen – hadgyakorlatot rendeztek Zapad (nyugat) néven, és ez újra megerősítette az aggodalmakat Putyin szándékait illetően. Nemcsak Lengyelországban és a Baltikumban, de másutt is, így Romániában és a skandináv államokban. Ukrajna pedig egyenesen attól tart, hogy a hadgyakorlat felkészülés volt az ország lerohanására.

Moszkva természetesen cáfol, de nyilvánvalóan tisztában van a NATO gyengeségeivel.

Ráadásul ezek a logisztikai nehézségek csak hosszú távon oldódhatnak meg hiszen az út és vasúti hálózat korszerűsítése évekig is eltarthat amellett, hogy csillagászati összegbe kerül.

A Der Spiegel által ismertetett NATO dokumentum tehát csak növeli az aggodalmat, mert azt valószínűsíti, hogy hagyományos haderővel végrehajtott orosz támadás esetén Amerika aligha lenne képes megvédeni az észak-atlanti katonai szervezet kelet-európai tagállamait az agresszióval szemben.

A békülékeny NATO főtitkár nem akar újabb hidegháborút

Bódis Gábor

-

2017-10-09

0

A békülékeny NATO főtitkár nem akar újabb hidegháborút

A NATO-t aggasztja a határainál megnövekedett orosz katonai jelenlét, amit nem hagy válasz nélkül az észak-atlanti szervezet, ugyanakkor párbeszédre törekszik Oroszországgal, nem akar újabb hidegháborút – mondta rá Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Bukarestben.

Stoltenberg a NATO parlamenti közgyűlésében, a Bukarestben zajló 63. ülésszak megnyitóján beszámolt arról, hogy a védelmi szövetség „kötelezettségvállalásainak arányában” megerősítette jelenlétét a Fekete-tenger térségében, válaszul az Ukrajna elleni orosz akciókra kanadai, román, olasz és bolgár pilóták közösen járőröznek a térségben.

„Oroszország a szomszédunk, itt van és itt is marad, nem akarjuk elszigetelni, a NATO nem akar újabb hidegháborút, megelőzni, nem kirobbantani akarunk konfliktusokat” – hangoztatta a NATO főtitkára.

Putyin is csatasorba állt

FüHü

-

2017-09-19

0

Az amerikaiak 600 ejtőernyőst küldtek a Zapad 2017 hadgyakorlattal határos NATO tagállamokba, hogy megmutassák az oroszoknak: készek Lengyelország és a Baltikum megvédésére.

Az oroszok szerint védekező hadműveletet gyakorolnak, mert a NATO fenyegetésétől tartanak. Kis szépséghibája az orosz érvelésnek, hogy az orosz és belorusz csapatok a feltételezett NATO támadás után ellentámadást indítanak- tankok segítségével. Mindezt Putyin elnök, aki egyúttal a hadsereg főparancsnoka,

a parancsnoki harcálláspontról szemlélte meg.

Ott volt az orosz hadügyminiszter és a vezérkari főnök is.

A NATO azt követelte, hogy megfigyelői is jelen lehessenek a parancsnoki tanácskozásokon, de ezt a kérést az oroszok mosolyogva elutasították. Arra hivatkoztak, hogy a hadgyakorlaton csak nem egészen 13 ezer katona vesz részt. Épp ezért csak három NATO megfigyelőt kötelesek fogadni, és a megfigyelőknek azt mutatják meg, amit ők akarnak. A NATO vitatja a létszámot,

egyes források szerint csaknem százezer katonát érint a Zapad hadgyakorlat.

Lengyelországban és a három balti államban a NATO 4000 fővel növelte a létszámot, hogy elrettentse Oroszországot bármiféle katonai kalandtól. Mike Pence amerikai alelnök nemrég felkereste az érintett NATO államokat és megerősítette Trump ígéretét: az USA szükség esetén megvédi őket! A térségben járt a Zapad hadgyakorlat előtt Jens Stoltenberg a NATO főtitkára is.

Oroszország – miközben hadgyakorlatot rendhez – a békevágyát hangoztatja. Anatolij Antonov, Oroszország új nagykövete nemrég bemutatkozó látogatást tett a Fehér Házban. A veterán diplomata, aki nemrég még a hadügyminiszter helyettese volt Moszkvában, azt javasolta Trump elnöknek: legyen újra forró drót a két nagyhatalom hadserege és titkosszolgálata között! Ez a kapcsolat 2014-ben szakadt meg amikor Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. Emiatt Washington és Moszkva kapcsolatai a mélypontra kerültek. Donald Trump választási kampánya során az orosz kapcsolat javítását ígérte, de ebből a gyakorlatban egyelőre semmi sem lett.

A NATO-t aggasztja a közelgő orosz hadgyakorlat

FüHü

-

2017-08-31

0

A NATO-t aggasztja a közelgő orosz hadgyakorlat

100 ezer katona is részt vehet a Zapad, vagyis Nyugat elnevezésű közös orosz-belorusz hadgyakorlaton, melyet szeptember 13 és szeptember 20 között rendeznek meg a NATO keleti határai mentén- vélik az észak-atlanti szerződés szakértői, akik nagyobb átláthatóságot követelnek, mint amilyet az oroszok nyújtanak akarnak.

Az oroszok három NATO megfigyelőt hívtak meg a hadgyakorlatra, de ennél a NATO sokkal többet akar.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerint a mai feszült helyzetben sokkal nagyobb ellenőrzési lehetőség kell. A NATO főtitkára körutat tett Kelet Lengyelországban azon a határvidéken, melynek túloldalán megrendezik a közös orosz-belorusz hadgyakorlatot.

Jens Stoltenberg szerint felül kell vizsgálni a bécsi megállapodást,

mely a hadgyakorlatok ellenőrzését biztosítja a másik fél számára. Oana Lungescu, a NATO szóvivője szerint nem elég az, hogy ha a három meghívott megfigyelő részt vehet a látogatók napján. Meg kell engedni, hogy ők ott legyenek a parancsnoki gyűléseken és beszélgessenek a hadgyakorlaton résztvevő katonákkal. Ezenkívül az oroszoknak engedélyezniük kell azt is, hogy a NATO repülőgépek átrepüljenek a hadgyakorlat fölött és felvételeket készíthessenek. Mitől tart a NATO ?

Az orosz csapatok villámgyorsan bevonultak Grúziába 2008-ban, és elszakítottak két autonóm területet az országtól. 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Most sokan attól tartanak, hogy a Zapad hadgyakorlat nem más mint felkészülés Litvánia, Lengyelország és Ukrajna elfoglalására. Moszkva természetesen hevesen cáfol.

Alekszandr Fomin altábornagy hadügyminiszter-helyettes szerint „tiszta fantazmagóriáról van szó”.

Szerinte a Zapad hadgyakorlaton csak 5500 orosz és 7200 belorusz katona vesz részt.

Ennek azért van jelentősége, mert a bécsi dokumentum 13 ezerben szabja meg azt a létszámot ameddig elég, ha csak három megfigyelőt hívnak meg a másik oldalról. Az orosz hadügyminiszter-helyettes szerint teljes mértékben kizárt, hogy az orosz hadsereg Ukrajna, Litvánia vagy Lengyelország lerohanására gondolna. Az érintett országokban viszont emlékeznek a történelemre, és ezért nem nagyon bíznak Moszkva ígéreteiben. A NATO szakértők azt gondolják, hogy az orosz csapatok és a felszerelés egy része a hadgyakorlat után is Belorusziában marad, hogy lehetővé tegyen egy meglepetésszerű támadást.

Mit csinálnak ebben a helyzetben a NATO csapatok Kelet-Lengyelországban és a balti államokban? 1200 NATO katonát vezényeltek ide, a javarészük amerikai. Christopher L’Heureux alezredes az USA második lovas ezredének tisztje Kelet-Lengyelországban elmondta: figyelünk! Igyekszünk felmérni az orosz hadgyakorlat jelentőségét, és nem túlreagálni azt.

Címke: NATO

A NATO felől cáfolták azt téves kormányzati információt, miszerint az úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Terv a „NATO-kötelezettség” része ellene. Ennek ellenére az Emmi továbbra is kitart amellett, hogy ezt a militarizálást Budapestnek mindenképp végre kell hajtania.

„NATO rendszere előírja, hogy a tagállamoknak minden olyan lehetőséget meg kell teremteniük, amely a lakosság felkészítését segíti egy esetleges krízishelyzet esetén”.

Ebben a kérdésben a magyar diplomácia is hasonló célra törekszik miközben legfőbb szövetségese, Varsó az elsőszámú szószólója a kemény irányvonalnak Oroszországgal szemben.

Erről Jens Stoltenberg NATO főtitkár beszélt a Frankfurter Allgemeine Sonnenzeitungnak nyilatkozott. Oroszország 13 új tengeralattjárót állított hadrendbe, amivel komolyan veszélyezteti az atlanti útvonalat Stoltenberg szerint.

Huszonöt tagállam – köztük Magyarország – aláírta a PESCO-t, a közös védelmi programot.

itt az idő a katonai együttműködésre.

Jean Claude Juncker szerint Csipkerózsika felébredt.

Finnország egykori moszkvai nagykövete pontosan ezt javasolja, és most már van egy olyan elnökjelölt is, aki ezt képviseli majd a januári elnökválasztáson. Finnországban az államfő dönt a diplomáciai és a védelmi ügyekben – természetesen a parlamenttel együttműködve.

A NATO képtelen lenne megvédeni kelet-európai tagállamait egy esetleges orosz katonai támadással szemben. Az észak-atlanti katonai szövetség egy titkos dokumentumához hozzájutott a Der Spiegel, s szombaton kínos következtetésekre jutott.

A szándék tehát megvan, de vajon erő is rejtőzik mögötte? Mindenesetre a Der Spiegel által ismertetett NATO dokumentum erős kétségeket ébreszt ez iránt.

Hagyományos támadás esetén tehát a tagállamok elsősorban a saját erőikre lennének utalva. Ezek pedig eltörpülnek az orosz hadigépezet mellett.

Moszkva természetesen cáfol, de nyilvánvalóan tisztában van a NATO gyengeségeivel.

A NATO-t aggasztja a határainál megnövekedett orosz katonai jelenlét, amit nem hagy válasz nélkül az észak-atlanti szervezet, ugyanakkor párbeszédre törekszik Oroszországgal, nem akar újabb hidegháborút – mondta rá Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Bukarestben.

Az amerikaiak 600 ejtőernyőst küldtek a Zapad 2017 hadgyakorlattal határos NATO tagállamokba, hogy megmutassák az oroszoknak: készek Lengyelország és a Baltikum megvédésére.

a parancsnoki harcálláspontról szemlélte meg.

egyes források szerint csaknem százezer katonát érint a Zapad hadgyakorlat.

Szerinte a Zapad hadgyakorlaton csak 5500 orosz és 7200 belorusz katona vesz részt.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA