Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

“Orbán életét az orosz titkosszolgálat tervezi meg”

Azt állítja Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki a Facebookon arról írt, hogy “Orbán Viktor semmiképp sem engedi át a hatalmat 2026-ban. Orbánnak és a családjának nincsen vesztenivalója, ezért mindent meg fog tenni az orosz titkosszolgálat segítségével a hatalom megtartására.”

Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki a Facebookon arról, hogy Orbán Viktor felkészült a menekülésre is:

”saját, magánkifutó pálya épült a felcsúti uradalom mellett, melyet csakis ő használhat. Orbán magánrepülőgépein a rakétavédelmi rendszer már alapfelszerelés.”

Lin Piao marsallt és családját, Mao bukott trónörökösét úgy tették el láb alól, hogy Oroszország irányába tartó gépét rakétával lelőtték. Ezekután Kína megköthette a nagy alkut az Egyesült Államokkal 1972-ben.

“Orbán birtoka katonailag 24 órában védett terület. A birtok területén atombunker van.”

Káncz Csaba szerint még az is kérdéses, hogy lesznek-e egyáltalán választások 2026-ban vagy az orosz titkosszolgálat valamilyen belorusz forgatókönyvet készít elő Orbán Viktor számára.

“Orbán mindenre felkészült, követi az orosz titkosszolgálat protokollját. A miniszterelnök célja a hatalom megtartása, és az, hogy biztosítsa Oroszország érdekeit és tartós befolyását Budapesten. Magyarország katonai- logisztikai szempontból kulcspozícióban fekszik Moszkva szempontjából, de a nemzeti együttműködés rendszere megbukott egy ex nyugati államban mélyen a NATO hátországaban” – írta Káncz Csaba a Facebookon.

Orbán hogy került ilyen függő viszonyba?

Gorbacsov hatalomra kerülése után Moszkva és Washington megállapodott abban, hogy Magyarország és néhány más szocialista ország távozik a keleti blokkból, és a Nyugat része lesz. Az USA budapesti nagykövete érdeklődött szovjet kollégájától, hogy kik fogják levezényelni a vértelen rendszerváltást Magyarországon? A szovjet nagykövet egy listát nyújtott át amerikai kollégájának. A listán rajta volt a fiatal Orbán Viktor is. Akinek szervezetét, a Fideszt még a Kádár rendszerben engedélyezték noha a törvény tiltotta nem rendszer konform mozgalmak működését. Orbán Viktor politikai presztízsét a Nagy Imre temetésen elmondott beszéde alapozta meg: ruszkik haza! Orbán a beszédet nem az ellenzékkel hanem az amerikai és a szovjet nagykövetséggel egyeztette. Ebben az időszakban ideális együttműködés alakult ki Moszkva és Washington között: jól mutatta ezt Ceausescu bukása. A román diktátorra a halálos ítéletet nem Romániában hanem Washingtonban és Moszkvában mondták ki.

Csakhogy azután Washingtonban kidolgozták a Szovjetunió bukását követő új stratégiát, és ebben Magyarországnak már semmilyen szerep sem jutott. Az Egyesült Államok számára Lengyelország és Románia fontos ebben a térségben, Magyarország pedig nem. Orbán ebben a helyzetben csatlakozott a nagy német álomhoz, a kontinentális együttműködéshez: Európa, Oroszország és Kína együtt megkontrázhatja az USA világhatalmát. Kohl, Schröder, Merkel és Orbán ennek a nagy tervnek voltak a képviselői, de ez végképp elbukott amikor Putyin megtámadta Ukrajnát. Európa immár újra egyértelműen az USA-t választotta. Washington pedig már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az USA és az Európai Unió ezért akarja levenni a sakktábláról Orbán Viktort. Trump talán nem, de az ő számára Európa teljesen mellékes hadszíntér. Trump tudja, hogy három nagy konfliktus sok az USA-nak. Ezért akarja rendezni Ukrajna ügyét, hogy azután a Közel Keletre illetve a Távol Keletre, Kínára koncentrálhasson. Trump számára Orbán hatalom technikája az érdekes nem a diplomáciája.

Közvetítőre nincs szükség, Trump mindent maga intéz, már persze, ha hatalomra kerül. Ha Kamala Harris nyer, akkor Orbán Viktorra hiába vigyáz az orosz titkosszolgálat…

Miről tárgyalt a magyar vezérkari főnök helyettese az orosz katonai attaséval?

A NATO tagállamok diplomatáinak körében feltűnést és megütközést keltett, hogy a kínai nagykövetség ünnepi fogadásán Kajári Ferenc altábornagy hosszasan beszélgetett Szmirnov ezredessel, a távozó orosz katonai attaséval.

“Általában furcsának és nemkívánatosnak tartjuk az ilyen viselkedést, ráadásul azzal az orosz katonai attaséval, aki 100%-os valószínűséggel a katonai hírszerzés – GRU –  tisztje”

– mondta a Vsquare portálnak egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú NATO tisztviselő Brüsszelben.

Jelenleg már csak Magyarországon van orosz katonai attasé, mert Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően kiutasították őket a visegrádi országok. Magyarországon jelenleg öt orosz katonai attasé is akkreditálva van, ha a helyetteseket is beszámítjuk. A NATO központban úgy tartják számon a katonai attasékat mint akik a hírszerzés – a GRU – tisztjei. Magyarországon több orosz diplomata tartózkodik – a számuk 45 – mint a három másik visegrádi államban összesen! A visegrádi együttműködés lényegében összeomlott azt követően, hogy Orbán Viktor nyíltan oroszbarát politikát folytat még Putyin Ukrajna elleni agressziója után is.

Kajári tábornok a magyar katonai titkosszolgálat főnöke volt

2016-ban nevezték ki erre a fontos posztra az idén 57 éves főtisztet, aki szolgált Afganisztánban is, és Koszovóban az első magyar parancsnok volt a KFOR élén, amely a NATO nevében próbálja meg fenntartani a rendet az albán többség és a szerb kisebbség között. Szerbia és Oroszország rendkívüli mértékben érdeklődik Koszovó iránt.

Moszkva balkáni érdeklődése fokozódott az ukrajnai agressziót követően, a magyar diplomácia erőteljesen támogatja az oroszbarát erőket a térségben.

Legutóbb Szijjártó Péter külügyminiszter a Boszniai Szerb Köztársaság vezetőjének kampányzáró nagygyűlésén mondott beszédet – ékes szerb nyelven! Koszovói szolgálata után Kajári Ferenc visszatért a katonai titkosszolgálat élére. Innen léptették elő a vezérkari főnök helyettesévé, ahol a munkaköréhez tartozik a katonai titkosszolgálat felügyelete is. Nariskin tábornok családjának birtoka volt Magyarországon, valószínűleg menekülőútnak szánta. Nariskin tábornok az orosz titkosszolgálat főnöke, aki a hírek szerint nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Ezért az orosz elnök nyilvánosan megalázta a Védelmi Tanács ülésén, de nem váltotta le Nariskin tábornokot, aki kiszivárgott hírek szerint rendszeresen tárgyal a CIA igazgatójával William Burns-szel. A CIA igazgatója korábban moszkvai nagykövet volt tehát jó ismerőse Nariskin tábornoknak.

Orbán mindent Trump győzelmére tesz fel

A magyar miniszterelnök eddig ügyelt arra, hogy míg élesen konfrontálódik az Európai Unió vezetésével addig a NATO-val szemben jóval óvatosabb politikát folytat, mert tudja: az amerikaiak nem viccelnek! 2021-ben az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően a NATO tagállamok tömegesen utasítják ki az orosz diplomatákat, különösen azokat, akiket a titkosszolgálat tisztjeinek tartanak.

Ebben a helyzetben a kínai nagykövetség ünnepi fogadásán nyíltan beszélgetni az orosz katonai attaséval a magyar katonai titkosszolgálatot felügyelő vezérkari főnökhelyettesnek, nyílt kihívást jelent a NATO-val szemben.

Kajári Ferenc altábornagy tüntető gesztusa nyilvánvalóan Orbán Viktor utasítására történt vagyis a miniszterelnök ország – világ előtt igyekszik megerősíteni: számára a szoros kapcsolat Oroszországgal és Kínával stratégiai döntés akármit is gondol erről az Egyesült Államok vagy az Európai Unió. Trump, ha nyer megdorgálhatja ezért Orbán Viktort hiszen megüzente neki: nem ért egyet azzal, hogy a magyar miniszterelnök Putyin és Hszi Csin-ping kezét rázogatja. Dehát Trump maga is erre készül. Ezért lehet, hogy elnézi Orbán Viktornak az orosz és Kína-barát politikát hiszen Európában igen kevés szövetségese van. Orbán viszont Strasbourgban is jelezte: pezsgőt bont, ha Trump győz.

Kamala Harris viszont Trump szemére hányta, hogy olyan diktátorokkal és autokratákkal paktál mint Kim Dzson-gun, Hszi Csin-ping, Putyin és Orbán Viktor! Illusztris társaság …

Orbán király meztelen

Miniszterelnök úr, milyen háttéralkut kötött Vlagyimir Putyinnal? – érdeklődött a Facebookon Magyar Péter annak kapcsán, hogy Orbán Viktor politikai igazgatója úgy fogalmazott épp a magyar 56 tanulságaira hivatkozva, hogy Ukrajnának nem kellett volna ellenállnia az orosz agressziónak.

Orbán Viktor azzal alapozta meg politikai karrierjét, hogy Nagy Imre temetésén először mondta ki nyilvánosan 56 jelszavát: ruszkik haza! Emellett ki is tartott egészen 2009-ig amikoris a hatalomra készülődő ellenzék vezéreként találkozott Putyin orosz elnökkel Szentpéterváron. Azóta megtörtént a pálfordulás: teljes az összhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között. Vajon miért? Lehetne magyarázat a titkosszolgálati múlt, de Orbán Viktor esetében ennél lényegesen többről volt szó: egy történelmi trendről, melyet a magyar miniszterelnök szolgált.

Merkel, Orbán és a kontinentális együttműködés

A keleti nyitás valójában német elképzelés, amely mögött az a stratégiai terv állt, hogy Európa Oroszországgal és Kínával együttműködve megteremti a világgazdaság új centrumát az Egyesült Államokkal szemben. Angela Merkel kancellár 17-szer járt Pekingben amíg a német kormány élén állt, Putyinnal pedig hol németül hol oroszul társalgott hiszen tanulmányai egy részét Szentpéterváron végezte, melyet akkor még Leningrádnak hívtak. A nagy terv megbukott, mert Németország elitje késve vette észre a digitális globalizációt, a német ipar elkényelmesedett, mert a hagyományos analóg ágazatai sikeresek voltak a világpiacon. Aztán beütött a krach: Putyin agressziója Ukrajna ellen. Az USA már 2021- ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin agresszióját kihasználva új hidegháborút indított el, melyben Európa csak másodhegedűs lehet az Egyesült Államok mögött.

Az európai – orosz – kínai együttműködés ábrándja szertefoszlott, Orbán Viktor olyan trendhez csatlakozott, mely elbukott.

A semlegesség mint fügefalevél

Merkel kancellár taktikusan nyugdíjba ment látván a koncepció bukását ám Orbán Viktor ezt nem tehette meg hiszen a nemzeti együttműködés rendszerének léte rajta áll vagy bukik. Meghirdette a szuverén és semleges gazdaságpolitikát, amely tragikomikus egy globalizált világban. Két semleges ország sokkal jobban felismerte a helyzetet: Finnország és Svédország belépett a NATO-ba. Svájc ugyan nem lépett ki a semleges státuszból, de vizsgálta az orosz pénzeket, és perben ítéltek el négy bankárt Putyin pénzeinek kezelése miatt. A svájciak tudják: a világban a dollár az úr, Washington szava meghatározó.

Orbán Viktor úgy tesz mint aki ezt nem veszi észre: Amerika hanyatlásáról és Kína feltörekvéséről tart kiselőadást hűséges híveinek.

Csakhogy Pekingben sokkal reálisabban látják a helyzetet, és ezért mindenáron modus vivendit akarnak találni az Egyesült Államokkal, mellyel Orbán Viktor viszonya a mélypontra jutott. Ha maradnak a demokraták Washingtonban, akkor megkísérlik Orbán megbuktatását. Trump ettől minden bizonnyal eltekintene, de semmiképp sem tolerálná a baráti viszonyt Moszkvával és Pekinggel. Orbán Viktor diplomáciája zsákutcába jutott, és minthogy erre alapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, hatalma is elveszítette az alapját. Ettől még megkísérelheti a következő választás szavazóinak megvásárlását mint 2022-ben, de tudomásul kell vennie:

“oly világ fia vagy, melynek napja letűnt.”

Hiteltelen

A hitelesség nagyon fontos dolog. A hiteles embernek elhiszik, amit mond, így a hiteles ember akár halálra hazudozhatja is magát, akkor sem lesz belőle semmi baj.

A hiteltelen ugyanakkor minden helyen és pillanatban az, és még ha minden szava és cselekedete az összes létező és jövőbeli ténnyel harmonizálna is, akkor sem hisznek neki.

Tudjuk ám mi azt, amit tudunk!” somolyog a nép a bajsza alatt, már akinek van olyan, és ha a szegény hiteltelen egyszer azt találná mondani, hogy kétszer kettő egyenlő néggyel, azonnal átírnák az összes matekkönyvet, mert amit ő mond, az biztos nem igaz.

A hitelesség, más néven a következmények nélküli hazudozás lehetősége nagyon hasznos dolog. Ott van például egy középeurópai miniszterelnök (ha jól tudom, Viktor a keresztneve, azaz már eleve predesztinált a győzelemre), ő aztán akármennyit is hazudhat, hisznek neki az emberek. Két éve már annak, hogy a negyedik választást is kétharmaddal húzta be.

A legutóbbit például azzal, hogy az ellenfele, bizonyos MZP azt mondta, ha miniszterelnök lesz, és a NATO kéri, küld katonát Ukrajnába. Hajh, föl is kapták a vizet a NER újságírói (központi utasításra kapták föl természetesen), és annyira legyalázták az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét a fiaink mészárszékre küldésének vádjával, hogy abból mindenkinek villámcsapás szerűen kiderült, a Viktor keresztnevű miniszterelnök akkor sem küldene magyar legényeket a halálba, ha a NATO ezt kérné hazánktól! Mivel pedig Viktor rendkívül hiteles ember, fiaink ilyetén megmentése révén akkora győzelmet aratott, hogy még a Holdról is látható. Mondta ő személyesen. Valószínűleg ott is járt már, csak a szerénysége tiltja megemlíteni.

A rendkívül független magyar értelmiség persze pontosan tudta és tudja ma is, hogy egyrészt Ukrajna nem NATO tag, ezért a NATO nem fog kérni egy tagállamától sem katonákat Ukrajnába, másrészt, ha tényleg végveszélyhez tendálna a helyzet (mikor a tét már élet, vagy halál), és mégis ezt kérné, akkor Magyarország, mint NATO tag, egészen biztosan teljesítené a kérést, abszolút függetlenül attól, hogy ki a miniszterelnök. Következésképpen Viktorék a hitelességüket kihasználva verték át a népet.

A független értelmiségiek tudták ezt akkor is, de nem mondta senki. Ennyi Álarcosbálos Oszkárt még nem látott a világ, amennyi itthon volt található, a nép ezért hitt Viktoréknak, így a győzelmi mérték érthető.

Különös fényt ad az ügynek, hogy a miniszterelnök korábban már bevallotta a rókaszerű viselkedést, mikor azt mondta:  „…ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok.” Ez körülbelül azt jelenti, hogy „Hazudtam, és még fogok is”, További érdekesség, hogy ezt először 2008-ban mondta, azóta tudhatnánk róla, hogy hiteltelen – és a nép mégis fordítva tudja. Hogy ezt hogy sikerült összehozni Viktornak, a független értelmiségnek, meg a népnek együttesen, és hogy lehetne változtatni rajta, arról híres könyvek fognak szólni, persze majd egy boldogabb korban, amelyben sokunk már nem lesz tényező .

Bízzunk a jövőben, hogy a problémára választ talál… bár az is lehet, hogy mégsem, és a rejtély örökké rejtély marad. Amint azt egy nagy gondolkodó mondotta volt: az igazi problémának nincsen megoldása, és ez a probléma sajnos igazi. Szegény Magyarország, mondhatja bárki. Teljes joggal. Igazolhatom.

A remény azért még halványan ugyan, de él, mert mikor Viktor, akit az egészségügyről faggattak, csak úgy lazán odavetette a sajtómunkásoknak, hogy Magyarországon ma 8000 orvossal több dolgozik, mint 2010-ben (Na, ugye!), a szokvány virtuális sallert egy derék hölgy nem hagyta annyiban. Belenyugvás helyett utána járt.

Ráadásul meg is írta, és hogy még tovább fokozzam, írása egy nagy olvasottságú lapban megjelent. (Elolvasásra itt ajánlhatom.) A végeredmény sajnos a megszokott, Viktor hitelességének ismét annyi lett, mert a dolgozó orvosok száma nem 8000 fővel nőtt, hanem 300 fővel csökkent. A statisztikai többlet forrása az, hogy az orvosok jelentős része a magán (fizetős) ellátásban másodállásban dolgozik. És ha ehhez hozzávesszük, hogy „míg 2012-ben a kórházakból elbocsátott páciensek száma 2 371 660 volt, 2023-ban már csak 1 991 468, ami mintegy 16 százalékos teljesítménycsökkenést jelent”, valamint azt, hogy az egészségügyet (az oktatással együtt) rendőri felügyelet alá kellett helyezni, hogy működjön valahogy, a Viktor által vázolt helyzet kormányzati diadalból az egész országot érintő, megalázó vereségbe fordul, és az mindenkinek nagyon szomorú. Az egészségügyi kár a betegeket tekintve még ennél is sokkal szomorúbb.

Az írás végéről ugyan hiányzik, hogy „Ennél az óellenzék az elmúlt 14 évben sokkal tovább jutott volna az egészségügy fejesztésében”, de így is érdemel egy gratulációt. Mégpedig nagyot. A mai, ínséges időket tekintve ez már komoly valami, és ha csak karcolja a kormány hitelességi sziklatömbjét, azért is hálásak vagyunk.

Viktorral szemben áll a hiteltelenségi Csimborasszó. Név szerint az óellenzék, illetve ma már csak a maradványai. Mint az a fentebb írtakból látható, a pártok és a politikusok hitelességét vagy hiteltelenségét nem ők alakítják ki. Ahhoz nekik semmi közük, hiszen hiába mondott Viktor többször is olyat (a fenti mellébeszéléseken túlmenően pl: „A cafeteriához nem nyúlunk”, „Mindenkinek lesz egyéni nyugdíjszámlája”, „Mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk”, „Minden háztartást havi 181.000 forinttal támogatok”, „A TAO nem közpénz”, stb, stb.), amitől jobb országokban bárki pillanatok alatt tűnne el a süllyesztőben, ezek egyike sem ártott a hitelességének egy fikarcnyit sem. Az pont úgy nem változik, ahogy az óellenzék „hiteltelen” besorolása sem. Immár 18 éve.

Az óellenzéket illetően egy esetről tudok (ne tessenek örülni, nem Gyurcsány mondta). Lendvai jelentette ki 2002-ben a választási kampány során: „Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is értse, nem lesz gázáremelés”. Azért mondta, mert a FIDESZ azzal kampányolt, hogy ha az MSZP nyer, 1./ azonnali, 2./ 40 %-os gázáremelés lesz. Lendvai erre mondta, hogy nem. Mikor Medgyessyt megkérdezték, ő is tagadta, persze nem arra gondolt, hogy mostantól már soha, hanem visszakérdezett: „Hány évre ígérjem meg? Húsz évre?” És bizony másfél év múlva lett is gázáremelés. 20%-os, ha jól tudom, azóta lovagol a témán Viktor csapata pedig már se Lendvai, se Medgyessy nincs sehol.

Az igazi hiteltelenség persze csak 4 évvel később, 2006-ban kezdődött, és azóta tart. Érdekessége, hogy nem csak Gyurcsány hajdani pártja, az MSZP, meg mostani pártja a DK „hiteltelen”, hanem az LMP meg a Momentum is, azaz a hiteltelenség tényleges definíciója attól függ, hogy valaki szemben áll-e Orbánnal, vagy nem. Ha igen, akkor hiteltelen. Punktum. Ezt nem vette észre se Schiffer, se Donáth Anna, hogy a regnálói hitelesség definiálja az ellenzéki hiteltelenséget, ezért vannak ott, ahol, és ezért volt hiába az összes kemény, sőt akár durva elhatárolódásuk Gyurcsánytól. Nem ért az semmit az Orbánellenességgel szemben. Ha valaki azt mondja, hogy ez egy emeletes ökörség, annak természetesen igaza van, de a nép politikaszemlélete nem a szikár, érzelemmentes gondolatmenetéről meg a logikájáról híres. Mondhatni ellenkezőleg. Ez van. Így jártunk. Lehet választani.

Egy kivétel azért létezik. A TISZA. Szemben áll Orbánnal, és mégis ömlenek hozzá a szavazók (igaz, hogy mind hitehagyott óellenzéki, aki egy hitehagyott fideszesben látja a megváltás zálogát), ráadásul Magyarék még semmiféle hitelességet nem tudtak fölmutatni, de ennek ellenére! Ahogy látom, ők „ránézésre” hitelesek, és ha nem lennének azok, akkor is! Ez egy szokvány magyaros izé, amit a tudósok nem tudnak hová tenni. Van belőle számtalan.

Az „elmúltnyócévesek” 2010-ben tökéletes rendben adták át az országot. Hiába hazudta a FIDESZ, semmiféle csőd nem fenyegetett, az adósbesorolásunk ugyanúgy BBB – volt a S&P-nál, mint ma, és ha beszámítjuk a fiókban lévő, Orbánnak otthagyott MANYUP tőkét (amely ma már nincs, mert fideszék felélték), az akkori 80,6%-os, GDP-re vetített államadósság ténylegesen csak ~70% volt. Ez az adósságérték ma 75%. A sokszor hangoztatott „Eladósították az országot” imamalom tehát úgy hülyeség, ahogy van.

Az óellenzéknek azóta semmiféle alkalma nem volt, hogy hitelességét vagy hiteltelenségét bizonyítsa, mert egy másodpercig sem volt kormányon. Ezért értelmiségünk legjobbjai, akik veszik az embert próbáló, elmefelőrlő fáradságot és nagy olvasottságú lapokba írnak, az óellenzék hiteltelenségét ugyan állandóan hangoztatják, de nem tudják mivel alátámasztani. A legutóbbi próbálkozás, hogy az óellenzéki pártok, mikor szövetkeztek is, akkor sem voltak igazán jóban, ezért hiteltelenek. Tényleg? Fantasztikus!

Persze, ha a szegény választópolgár sokat olvassa a független lapokat, akkor állandóan megerősítést nyer eddigi hitében, ami sajnos nem segít rajtunk. Igaz, Orbán leváltását ma már senki sem az óellenzéktől várja, hanem az új, von Haus aus hiteles Mózestől (ő is fideszes volt), aki kivezet minket Orbán földjéről a Kánaánba. A mi Mózesünk leginkább a hírszerző technikájáról ismert, mikor a saját nejét provokálva készített a beszélgetésükről titkos hangfelvételt, hogy később saját érdekében használja fel, de a hőmérőzési technikája is híres.

Azt javaslom, ne bántsuk már az óellenzéket állandóan azzal a hiteltelenezéssel. Egyrészt nem igaz, másrészt még jobban fölösleges tönkretenni őket. Döglött lovat nem rugdosunk, még ha mi lőttük le, akkor sem.

Na persze, ennek belátásához valami plusz is kellene.

Amerikai vád: Kína erőteljesen segíti az orosz háborús gépezetet

“A kínaiak segítik az orosz hadiipart, cserében Moszkva olyan technológiákat ad át Kínának, melyeket eddig megtartott magának” – hangsúlyozta brüsszeli sajtóértekezletén az amerikai külügy második embere.

Kurt Campbell államtitkár a NATO és az Európai Unió szervezeteinek vezető szakértőivel tárgyalt, majd tájékoztatta a sajtót. “Mindkét kormányzat rejtegetni kívánja ezt a magas szintű katonai együttműködést“ – jelentette ki az amerikai külügyi államtitkár. Aki hangoztatta, hogy különösen az zavarja Washingtont: Peking olyan katonai technológiákhoz juthat, amellyel eredményesebben szállhat szembe az amerikai flottával a Dél-kínai tengeren. Miről van szó? Tengeralattjáró, repülőgép és rakéta technológiáról, melyek erősíthetik a kínai flottát illetve a légierőt.

Washington folyamatosan arra biztatja NATO szövetségeseit, hogy ne csak Oroszország ellen alkalmazzanak szankciókat az ukrajnai háború miatt, de korlátozzák kapcsolataikat Kínával is, mert egyre erősödik a katonai együttműködés Peking és Moszkva között. A nemrég százéves korában elhunyt Kissinger ex külügyminiszter többször is figyelmeztette Washingtont, hogy hidegháborús diplomáciája közelebb hozza egymáshoz Kínát és Oroszországot holott az USA-nak az az érdeke: a két nagyhatalom jobb kapcsolatokat ápoljon Washingtonnal mint egymással. A Biden adminisztráció másképp gondolja: 2021- ben stratégiai ellenfelének nyilvánították Kínát és Oroszországot.

Miről tárgyalt Jake Sullivan Pekingben?

Biden nemzetbiztonsági tanácsadója hivatalosan az amerikai elnök és Hszi Csin-ping csúcstalálkozóját készítette elő, ezért is fogadta őt a kínai államfő. Jake Sullivan ezenkívül találkozott a kínai vezérkari főnökkel és több más magasrangú kínai katonával. Nem sokkal ezután videó konferencia jött létre, melyen a térségben állomásozó amerikai flotta parancsnoka elbeszélgetett a területileg illetékes kínai tábornokkal. Ilyen megbeszélésre már évek óta nem került sor.

Jake Sullivan állítólag azt ígérte a kínaiaknak, hogy amennyiben Kamala Harris nyeri az elnökválasztást, akkor a kapcsolatok normalizálására számíthatnak Washingtonnal. Donald Trump is úgy nyilatkozott a Fox Newsnak, hogy jó kapcsolatokra törekszik Kínával: ”remélem, hogy Hszi elnök is tisztában van ezzel.”

Még senki sem tudhatja: miképp alakul a világ két legnagyobb hatalmának viszonya az amerikai elnökválasztás után. Peking igyekszik elkerülni a katonai szembenállást, mert tisztában van azzal, hogy az USA ezen a téren még sokkal erősebb, ráadásul fontos szövetségesei vannak: Ausztrália, India, Japán stb.

Peking a gazdasági verseny híve, mert arra számít, hogy e téren legyőzheti az Egyesült Államokat. Hszi Csin-ping elnök G2 megoldást akar vagyis azt, hogy az USA és Kína együtt kormányozza a világot, de ezt mind Kamala Harris mind pedig Donald Trump elutasítja.

Irán nem húzza meg magát

Irán rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal látja el Oroszországot Ukrajna elleni inváziójához – mondták európai és amerikai tisztviselők a Wall Street Journalnak péntek este megjelent jelentésében.

A jelentés szerint a közelmúltbeli fegyverszállítmány  nyugati figyelmeztetések és további szankciókkal való fenyegetés közepette történt.

Egy amerikai tisztviselő megerősítette a rakéták megérkezését, amelyeket akkor használtak, amikor Oroszország fokozta az ukrán városok és infrastruktúrák elleni támadásokat, ami állítólag több tucat civil megöléséhez vezetett.

Sean Savett, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője mondta, hogy Oroszország és Irán közötti, Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta figyelmeztetünk az elmélyülő biztonsági partnerségre Oroszország és Irán között.

„Mi és partnereink a nyári G7-ek és a NATO-csúcstalálkozókon is világossá tettük, hogy együtt készek vagyunk jelentős következményekkel járó határozatot hozni. Az iráni ballisztikus rakéták Oroszországnak történő bármilyen átadása drámai mértékben fokozná Irán támogatását Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához.”

Irán továbbra is megtagadta az Oroszországba irányuló szállítmányt. Ennek ellenére az ENSZ iráni missziójának szóvivője New Yorkban azt mondta, hogy Teherán „más országokat is felszólít, hogy szüntessék be a konfliktusban érintett felek fegyverellátását”.

Lehetséges következmények Irán számára

Európai tisztviselők azt mondták a Wall Street Journalnak, hogy amerikai kollégáikkal együtt dolgoznak az Iránnal szembeni válasz kidolgozásán, amely valószínűleg további szankciók bevezetését eredményezné Irán ellen.

Ezenkívül európai tisztviselők azt mondták, hogy valószínűleg megtiltják iráni lobogó alatti légitársaságának, az Iran Airnek, hogy repüljön európai repülőterekre, ami sértené Teherán fennmaradó kereskedelmi lehetőségeit.

Várható akció

Több tucat orosz katonát képeznek ki Iránban a Fath-360 közeli ballisztikus rakétarendszer használatára – közölte két európai hírszerzési forrás a Reuters hírügynökséggel még augusztusban, akik hozzátették, hogy több száz műholdvezérelt fegyver küszöbön álló szállítására számítanak. Oroszországnak ukrajnai háborúja miatt.

Az orosz védelmi minisztérium képviselői vélhetően tavaly december 13-án írtak alá szerződést Teheránban iráni tisztviselőkkel a Fath-360-ról és egy másik ballisztikus rakétarendszerről, amelyet az iráni kormány tulajdonában lévő Aerospace Industries Organisation (AIO) épített, az Ababil néven.

A spanyol vagongyár találmányára fájt Moszkva foga

Nemzetbiztonsági okra hivatkozva utasította vissza a Magyar Vagon szépen feltőkésített ajánlatát a spanyol Talgo. A CIA figyelmeztette a spanyolokat, hogy a magyar ajánlat igencsak veszélyes lehet, mert a spanyol cég licence lehetővé teszi, hogy a vonatok gyorsan váltsanak fesztávot.

A spanyol vasút más fesztávolságú mint az európai szabvány, ezért a gyors váltás időt és pénzt takarít meg. Csakhogy a cári Oroszország és nyomában a Szovjetunió is az európai szabványtól eltérő szélesebb fesztávolságú vasúti rendszert épített ki. A vasút a háborús logisztika fontos eszköze, és Putyin Ukrajna elleni agressziója óta a NATO árgus szemekkel figyeli Moszkvát. Sok olyan NATO tagállam van, amely tart attól, hogy Putyin vissza akarja állítani a cári birodalmat, a szovjet határokat. Emiatt fegyverkezik olyannyira Lengyelország és a balti államok. Az Európai Unió új külügyi képviselője az észt Kallas vagyis Brüsszel felvállalja ezt az aggodalmat. Finnország, amely egykor a cári birodalom része volt, ezért adta fel semlegességét, és ezért lépett be a NATO-ba.

Ursula von der Leyen Orbánt bírálta oroszbarát külpolitikájáért

A brüsszeli bizottság újraválasztott elnöke Prágában beszélt egy biztonságpolitikai konferencián, ahol feltette a kérdést: ”hibáztatta valaki is a magyarokat az 1956-os szovjet invázióért?” Orbán Viktor a rendszerváltáskor épp 1956-ra hivatkozva ismételte meg a jelszót: ruszkik haza! Most viszont oroszbarát húrokat penget, és ezt sem Brüsszelben sem Washingtonban nem nézik jó szemmel.

Az Egyesült Államok már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot, és Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 február 24 – az Európai Unió is csatlakozott ehhez. Ursula von der Leyen erről azt mondta Prágában:

”Az ukrajnai háború két dolgot megtanított Európának. Egyrészt illúziónak bizonyult, hogy a kölcsönös gazdasági függőség a biztonság útja, mert az oroszok sohasem támadnának Európára, amíg az onnan vásárolja a földgázt.”

Ez Merkel kancellár politikájának bírálata hiszen a korábbi német kancellárnak szívügye volt a gazdasági együttműködés Oroszországgal. Ursula von der Leyen állítása, hogy Oroszország ukrajnai agressziója Európa megtámadását jelenti, erős túlzás hiszen Moszkva épp azt akarta megakadályozni, hogy Ukrajna a NATO-hoz csatlakozzon. Putyinnak nincsen ereje arra, hogy a NATO-t megtámadja. Ezért is lépett be sietve a NATO-ba Finnország és Svédország.

Mi volt a második tanulság Európa számára?

“Elhanyagoltuk a védelmi kiadásokat az Európai Unióban“

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen Prágában. A NATO előírása a GDP 2%-a, melyet Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt sok tagállam nem teljesített. A többi között Németország sem, ahol Ursula von der Leyen korábban hadügyminiszter volt. Orbán Viktor viszont régóta forszírozza a hadiipar fejlesztését, Magyarország immár a GDP 2%-át fordítja katonai kiadásokra. Lengyelországban ez az arány meghaladja a 4%-ot! Lengyelország, melyet a Hitler-Sztálin paktum eltüntetett a térképről 1939-ben, harci lázban ég, és mind nagyobb szerepet játszik mind a NATO-ban mind pedig az Európai Unióban.

A magyar-lengyel barátság jelenleg politikailag tetszhalott hiszen Varsóban senki sem nézi el Orbán Viktornak oroszbarát politikáját.

Mi a célja Ukrajnának a kurszki hadművelettel?

0

Ukrán csapatok, melyek létszámát 10-12 ezerre teszik napok óta orosz földön harcolnak, de miért? Zelenszkij elnök után tanácsadója Podoljak is azzal érvelt: ”így akarjuk tárgyaló asztalhoz kényszeríteni Oroszországot egy tisztességes békéhez!”

“Rá kell kényszeríteni Oroszországot, hogy Kijev feltételei szerint kezdjen tárgyalásokat!”

– hangsúlyozta Mihajlo Podoljak. Mik ezek a feltételek? Korábban Zelenszkij elnök ahhoz ragaszkodott, hogy a fegyverszüneti tárgyalások csakis akkor kezdődhetnek meg, ha az orosz csapatok kivonultak Ukrajna egész területéről. Ez azt jelenti, hogy sohanapján hiszen Kijevben és Washingtonban is pontosan tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne tenné kockára a hatalmát sőt az életét is. Erre már az időközben 100 éves korában elhunyt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter is figyelmeztetett mindenkit. Ha ez mindenki előtt világos, akkor miért indították meg a hadműveletet orosz területen miközben másutt hátrálnak az ukrán csapatok? Miért járt Pekingben Kuleba ukrán külügyminiszter miközben a NATO bírálja Kínát Oroszország támogatása miatt? A háború Ukrajna és Oroszország között akár tíz évig is elhúzódhat – nyilatkozta a BBC-nek Jens Stoltenberg, a NATO távozó főtitkára.

Kibír-e egy tízéves háborút Ukrajna?

Amikor kitört a háború 2022 februárjában, akkor a katonai szakértők zöme úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának másfél évre elegendő katonája van. A háború már két és féléve tart, az emberhiány nyilvánvaló az ukrán hadseregben, amely mintegy 500 ezer emberrel tartja a frontot a 600-650 ezres orosz túlerővel szemben. Putyin még százezer katonát akar Ukrajnába küldeni. Hogy tud ennek Kijev ellenállni?

Mindeközben az oroszok szisztematikusan rombolják Ukrajna infrastruktúráját, az iskolák és a kórházak sincsenek biztonságban.

Az előrenyomuló orosz csapatok nyomában romhalmaz marad.

Az idő nem Ukrajnának dolgozik, és különösen akkor nem, ha Trump nyeri a választásokat az Egyesült Államokban. Az ex elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy újrakezdené a tárgyalásokat Putyinnal. Aki a maga részéről Trump választási győzelméért imádkozik, és addíg aligha kíván tárgyalásokba bocsátkozni Ukrajnával. A kurszki hadműveletnek ebből a szempontból semmi értelme sincsen. Az ukránok valószínűleg a Nyugatnak akarják megmutatni, hogy a tőle kapott fegyverekkel képesek kisebb harci sikereket elérni. A PR siker meg is van, Putyin presztízse nyilvánvalóan csökkent Oroszországban, de ez egyáltalán nem biztos, hogy a tárgyalások iránti vágyat növelte az orosz elnökben.

Putyin egyelőre csak visszavágást emleget, és ismerve az orosz hadsereg brutalitását ennek szörnyű következménye lehet Ukrajnában.

Ahol a lakosság tűrőképességét nemigen tudakolja senki sem, mert sejtik a választ. Miért nem kötünk fegyverszünetet Putyinnal a jelenlegi frontvonalon? Erre a kérdésre sem Zelenszkij elnöknek sem a NATO-nak nincs meggyőző válasza. A háború megnyerhetetlen mindkét fél számára, de ezt nehéz belátni oly sok hősi halott után. Így aztán folytatódik újabb hősi halottak termelése miközben egyre nehezebb elmagyarázni a katonáknak, hogy miért is halnak meg a “testvérháborúban” Ukrajnában vagy Oroszországban.

Veszélyben az USA és Európa szövetsége?

Trump elnöksége idején azért bírálta az európai szövetségeseket hogy előkészítse az USA kilépését a NATO-ból – emlékeztet John Bolton, aki nemzetbiztonsági tanácsadója volt Trumpnak abban az időben.

Manapság amikor Trump visszatérésre készül a Fehér Házba, feltették a kérdést az USA polgárainak: kilépjen-e a világ vezető gazdasági és katonai hatalma a NATO-ból, melyet 75 éve hoztak létre? Mindössze az amerikai polgárok 12%-a válaszolt igennel vagyis a döntő többség tisztában van azzal: az USA világhatalmi státuszának egyik legfontosabb alapja épp a szövetség Európával. Ezzel minden bizonnyal Donald Trump is tisztában van, de azt is tudja: az USA világhatalmi pozícióját nem Európában fenyegetik hanem Kelet Ázsiában. Kína az igazi ellenfél. Ezt már a Biden adminisztráció is kimondta 2021-ben amikor elsőszámú stratégiai ellenfélnek Kínát nevezte meg.

Nincs oly nagy különbség a demokraták és a republikánusok világpolitikai elképzelései között

Trump békét akar Európában és a Közel Keleten, hogy az USA minden erejét Kelet Ázsiára koncentrálhassa: Kína ugyanis nem agyaglábú óriás mint a Szovjetunió volt, amely képtelennek bizonyult hatékony gazdaság megteremtésére. Trump épp azt rója fel a Biden adminisztrációnak, hogy Európára és a Közel Keletre koncentrál az ukrajnai háború és a gázai konfliktus miatt miközben Kína a markába nevet, és a háttérben tovább erősödik.

Kína GDP-je 18 ezer milliárd dollár, az Egyesült Államoké 26 ezer milliárd.

Kína gazdasági növekedése jelentős mértékben lelassult, de még mindig a duplája az amerikainak. Oroszország ebben a versenyben leszerepelt: GDP-je kisebb mint Texas államé! – írta Pompeo ex külügyminiszter a Wall Street Journalben. Trump egykori külügyminisztere azt javasolja, hogy az USA kényszerítse ki a békét Európában és a Közel Keleten, hogy teljes mértékben Kínára koncentrálhasson. Hogy akarják a sarokba szorítani Putyint? Meg akarják ismételni Kissinger diplomáciai bravúrját, mellyel a Jom Kippur háború után az arany fedezetet elveszítő dollárt az olajjal támogatta meg. Ehhez persze kellett Szaúd Arábia szövetsége, melyet most is nélkülözhetetlennek tart Pompeo ex külügyminiszter, aki arra akarja rávenni az olajnagyhatalmat, hogy szakítson Putyinnal, és az USA-val együtt kormányozza a világ olajpiacát, melyet Trump az USA-ban “felszabadítana a környezetvédelmi korlátozások alól” vagyis újra kilépne a párizsi klíma egyezményből.

Mit tehet Európa?

Berend T. Iván, a Los Angelesben élő jeles magyar történész közös európai hadsereget javasol blogjában – ebben egy húron pendül Orbán Viktor miniszterelnökkel és Macron francia államfővel. “Európa lakossága Oroszország és Fehéroroszország nélkül 700 millió ember, az Európai Unió GDP-je 26,3 ezer milliárd dollár” – írja Berend T. Iván arra utalva, hogy egy közös európai hadseregnek megvannak az alapjai.

Politikai konszenzus van-e? Nincs!

A NATO tagállamok többsége nem akar európai hadsereget hanem erősíteni kívánja a kapcsolatot az Egyesült Államokkal: ide tartozik mindenekelőtt Nagy Britannia és Lengyelország, de Németországban is ez a többségi álláspont. Egységes európai hadsereg létrehozása évtizedekig tartana, az orosz fenyegetéssel azonban most kell szembeállítani valamit, és ebben a tekintetben a NATO pótolhatatlan.

Van-e igazi orosz fenyegetés?

A NATO tagállamok többsége úgy véli, hogy igen. Egy markáns kisebbség: Macron francia elnök, Meloni olasz kormányfő, Erdogan török elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy véli, hogy Oroszország túlságosan is gyenge ahhoz, hogy Európát fenyegesse. Ugyanígy látja Donald Trump is, aki nem tekinti világpolitikai tényezőnek Oroszországot. Már Obama elnök figyelmeztette Putyint:

“Oroszország immár nem szuperhatalom!”

Trump tanácsadói szerint Putyin nagyon is tisztában van korlátaival, és csak az egykori Szovjetunió területén próbál megszerezni területeket, de esze ágában sincs megtámadni a NATO-t hiszen tisztában van az erőviszonyokkal. Finnország és Svédország épp ezért sietett belépni a NATO-ba, hogy Putyinnak eszébe se jusson Sztálin finn háborúja amikor a Szovjetunió legyűrte a hősies ellenállást, és megszerezte Karéliát, amely mindmáig Oroszország része noha ott született a finnek nemzeti eposza, a Kalevala.

Sem Sztálinnak sem Brezsnyevnek nem jutott eszébe megtámadni a NATO-t pedig a hadseregük sokkal erősebb volt mint Putyiné, és az orosz tankok sokkal közelebb voltak az Atlanti-óceánhoz mint manapság hiszen Németország keleti felében állomásoztak.

Trump újra kezdené az atombomba kísérleteket?

0

Jelenleg a világon csak Észak Korea hajt végre olykor nukleáris kísérleteket, és ezért számtalan szankció sújtja a nemzeti kommunista rendszert. Most azonban Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azt javasolja a Foreign Affairsben, hogy kezdjék újra a nukleáris kísérleteket, melyeket évtizedek óta csak számítógépen szimulálnak.

Robert O’ Brien azt írja a Foreign Affairs című szakmai folyóiratban, hogy az Egyesült Államoknak újra kellene kezdenie az atombomba kísérleteket a nevadai sivatagban. Ahol különben sokan meghaltak a sugárzás következtében, többek között a híres hollywoodi sztár, John Wayne.

“Az Egyesült Államoknak fenn kell tartania technikai és mennyiségi fölényét Kína és Oroszország egyesített nukleáris arzenálja fölött”

– hangsúlyozza Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója.

Mégis miért?

Az USA 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Biden tehát folytatta Trump hidegháborús politikáját, melyet azután Putyin Ukrajna elleni agressziójával indokolt noha az később, 2022 februárjában következett be. Az USA több nukleáris kísérletet hajtott végre mint Oroszország és Kína együttvéve: 1149 illetve 969+45.

Az Egyesült Államok leállította a nukleáris kísérleteket 1992-ben hiszen a fő ellenfél, a Szovjetunió 1991-ben megszűnt. 1996-ban Washington aláírta az atomcsend egyezményt, de nem ratifikálta mint ahogyan Kína sem.

Mit ígért Putyin Kim Dzsong Unnak?

Az orosz elnök hosszú szünet után Észak Koreában járt, ahol stratégiai együttműködési egyezményt kötött a nemzeti kommunista rendszer vezetőjével. 2017-ben Oroszország még Kínával együtt megszavazta azokat a szankciókat, melyeket az ENSZ határozott el Észak Koreával szemben a nukleáris és rakéta kísérletek miatt. Amióta azonban Putyin rátámadt Ukrajnára – 2022 február – változott az orosz álláspont: immár nem ítélik el Észak Korea nukleáris és rakéta kísérleteit, melyeket jelentős részben azért tudott “a remete királyság” felgyorsítani, mert megvett olyan orosz tudósokat, akik a Szovjetunió bukása után munka nélkül maradtak. Putyin tüzérségi lőszereket kap Észak Koreából, és cserében segítséget ígért a katonai fejlesztésekhez. Senki nem tudja, hogy ez mit jelent, de Dél Korea rögtön közölte: immár Ukrajnát támogatja az Oroszország elleni önvédelmi háborúban.

Orosz hadgyakorlat taktikai nukleáris fegyverekkel

A kombinált szárazföldi, légi  és tengeri hadgyakorlaton a déli és a középső parancsnoksághoz tartozó alakulatok vesznek részt vagyis azok, melyek elsősorban érintettek az ukrajnai hadműveletekben. A taktikai atomfegyvert a csatamezőn vetik be, a hatása sokkal kisebb mint egy atombombáé, melyet rakéta vagy repülőgép juttathat célba, és egy egész várost megsemmisíthet.

A hadgyakorlaton a légierő is részt vesz, sőt kipróbálják az Iszkander rakétákat is.

Putyin májusban jelentette be ezt a nagyszabású hadgyakorlatot válaszul arra, hogy

“a NATO átlépett több vörös vonalat.”

Az orosz elnök ide sorolta azt, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat is kap, melyekkel elérhet célpontokat Oroszország Ukrajnától távolabb fekvő vidékein is, akár Moszkvát is célba veheti. Elvben az ukrán hadsereg ilyen távolsági hadművelet előtt konzultál a NATO-val, de az orosz hadügyminiszter jónak látta, hogy felhívja amerikai “kollégáját”, hogy az beszélje le Ukrajnát egy tervezett akcióról.

Washingtonban a hadügyminiszter eleget is tett az orosz kérésnek, és ezt üzente Kijevbe:

”akármit is terveznek Oroszország ellen, mondjanak le róla!”

Ukrajnában megértették a parancsot, és leszálltak az orosz célpontról, melyről nem írta meg az amerikai sajtó, hogy mi lett volna a rakéták célpontja Oroszországban? Mind az USA mind pedig Oroszország igyekszik elkerülni a közvetlen konfliktust, mert az világháborúhoz vezethetne, melyben felhasználnának nukleáris fegyvereket – és nemcsak taktikaiakat is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK