Kezdőlap Címkék MZP

Címke: MZP

A Gyurcsány meg a lemondás

Van egy ország valahol Európában, ha jól emlékszem, Magyarnak hívják. Több étteremlánc is működik ott, ám az egyikről, mikor éppen az volt a menő, és az ország több mint fele odajárt, elterjedt, hogy a főszakács nem tud főzni, és amit tud, azt is direkt elrontja, hogy az embereknek minél rosszabb legyen.

Állítólag a főszakács mindenféle ocsmányságot meg káros anyagokat is tesz bele az ételekbe. Ezek persze mind hazugságok voltak, de a főszakács saját személyzetének meg a szövetséges étteremláncnak az árulása folytán mindenki elhitte, hogy így van.

Hajh, meg is mérgedtek ám a népek, és elkezdtek egy másik étteremláncba járni, mégpedig olyan sokan, hogy attól kezdve ez a másik étteremlánc diktálta az árakat meg a fogásokat, és bár egyesek szerint pont hogy ők nem tudnak főzni, amit rengeteg gyomorrontás igazolt, a sok nép továbbra is hozzájuk ment enni. Azt mondták, ez egy pocsék kaja, rohadtul drága (hja, kérem, a személyzetet meg köll fizetni), nem is ízlik, beteg is leszel tőle, de az a hírhedt régi gonosz főszakács biztos még rosszabb lenne, ugye, ecsémuram?

A hírhedt régi főszakács úgy gondolta, jobb lesz, ha otthagyja régi cégét, ezért kilépett, és a semmiből csinált egy új étteremláncot, amelynek egyre inkább az lett a jellegzetessége, hogy minden nagyobb étteremlánc igyekezett keményen (durván) „elhatárolódni” tőle, hogy így nyerjen újabb vendégeket, és minden kisebb étteremlánc igyekezett szövetkezni vele, hogy ne tűnjön el a süllyesztőben.

A hajdani MSZP-s főszakács legendája persze megmaradt, ugyanis a népek döntő része továbbra is a pocsékkajás étteremláncban étkezett, ahol egyre ehetetlenebb volt a leves, egyre gazdagabbak a tulajdonosok meg a személyzet, és ezt magyarázni kellett valamivel. Így aztán mindenki a szokott szöveget hangoztatta, hogy az a régi, gonosz főszakács még rosszabb lenne, nemde, ecsémuram? A kijelentés lassan axiómává* kezdett válni, és mindenki, akinek valami baja volt, azt mondogatta. Követték őket a független lapok, a politikusok, a celebek, ha valaki ütőset akart mondani, ezt mondta, és bár a nemfideszesek közül mindenki hozzátette, hogy neki ugyan semmi baja nincs a főszakáccsal, de végül mindig kiderült, hogy van.

A volt főszakács próbált tenni valamit, ezért egy idő után már nem is ő volt a főszakács abban a DK nevű étteremláncban, hanem a felesége, sőt egyszer más étteremláncokkal való szövetkezéskor még a feleséget is leváltották egy MZP nevű vadiúj főszakácsra, de a népek ettől nem jöttek zavarba, és azt mondták inkább legyünk rosszul, vagy akár haljunk meg a kajától, de mindig csak idejárunk a FIDESZ-be. A helyzet érdekessége, hogy nem csak a DK nevű étteremláncba nem jártak a népek, hanem a Momentum, LMP, Jobbik, MSZP, Párbeszéd meg egyéb ilyen étteremláncokba sem, holott az nem volt tilos, és aki azokhoz ment volna ebédelni, semmi baja sem lett volna belőle. Ezt a szakértők (politológusok, helyzetelemzők, egyéb celebek) azzal magyarázták, hogy a volt főszakács káros kisugárzása módosítja az emberek ízlését, így a DK-s főszakács puszta létezése miatt van az, hogy az emberek jobb szeretik a FIDESZ kaját, mint például a momentumost. Vagy a jobbikost. Az lett az egyöntetű álláspont, hogy ha a DK nem létezne, vissza lehetne csábítani a FIDESZ-től a népeket vacsorálni. Aki erről az állításról akárcsak egyszer is azt mondta, hogy hülyeség, az megnézhette magát!

Azt mindenki tudta, hogy a régi gonosz főszakács nélkül a DK étteremlánc megszűnik, ezért ismét elindult a monnyonle kórus. Ha lemond, gondolták a lemondást követelők, akkor a mindig a DK-nál ebédelő nép is kénytelen máshová menni, és mindenki abban reménykedett, hogy majd hozzá. A dolgot színesíti a legeslegújabb étteremlánc, amelyik tökugyanazt a menüt ígéri, mint a nemfideszes étteremláncok (tőlük csórta), csak még nem főztek eddig egy fél tányér kaját sem, a személyzetet meg majd az utcáról kell összeszedni, így aztán ha monopolhelyzetbe jutnának megelőzve a FIDESZ étteremláncot, egy dolog biztos nem érvényesülne, mégpedig a „Forduljon mindig szakemberhez” elv. Ahogy az utóbbi 14 évben a FIDESZ konyhán sem érvényesül, lásd például a Palkovics, Kásler, Szijjártó, Varga Judit, Novák Katalin, Megatöbbi tragikus (mármint a magyar népre nézvést tragikus) sorozatát, amely az ország szempontjából erőteljes lejtmenethez vezetett. Jó, persze, én is tudom, hogy a tragédia fő felelőse a FIDESZ főszakácsa, aki sohasem szakemberekhez fordul, hanem talpnyalókhoz, és akinek, mikor kiküldték a folyosóra, szégyenpírral az arcán minimum le kellett volna mondani. Viszont amíg itthon nincs egy népszerűbb étteremlánc, nem szólhatunk rá egy szót sem, mert mi tartjuk monopolhelyzetben, és ő ebből, azaz a mi hülyeségünk okán van arról meggyőződve, hogy tud főzni.

Na de majd ha az a régi, most már DK-s főszakács lemond, akkor az étteremlánca is megszűnik, és akkor minden jó lesz. Erről beszélt mostanában egy lovaglásairól és horvátországi nyaralójáról híres volt főpolgármester, aki most végleg itt hagy minket a pácban (ah, de szomorú), erről beszélt egy másik étteremlánc volt főszakácsa, aki a vendégek elpártolása után 2018-ban otthagyta a Jobbik nevű céget, így szerinte a gonosz főszakácsnak is ott kellene hagynia a cégét (ha egyszer egy az egy, akkor az analógia szabálya szerint kétszer kettő az kettő, nemde?), és ugyanerről beszél most a DK egy bajai alkalmazottja, aki szerint:

„Waterloo után Napóleonnak nem maradt választása, sorsa a szövetségesek (az angolok) kezében volt. Végállomás: Szent Ilona szigete.”

Hát bizony, ha a FIDESZ jól táplált főszakácsának kezében lenne most a régi, gonosz főszakács sorsa, pont úgy, ahogy Napóleoné az angolok kezében, az ő végállomása sem lenne vidámabb. De az ő sorsa nem ott van. Hanem a saját étteremlánca kezében. A lemondást a DK vezetés megtárgyalta, és úgy döntött, hogy a DK étteremláncnak az a legelőnyösebb, ha a főszakács marad. Így marad az étteremlánc stabil vendégköre is, akik a főszakács miatt járnak oda – az összes többi étteremlánc legnagyobb bánatára, mert nem tudja az odajárókat a megszűnés révén elhappolni. Így aztán folytatódik a monnyonle verkli végnélküli tekergetése.

Néhány megjegyzés:

  • Gyurcsányt először a saját pártja árulta el Őszödön. Másodszor a szövetséges párt, mikor kilépett a koalícióból, és otthagyta Gyurcsányt az elvesztett „szociális” népszavazás romjai alatt, holott az egészet az SZDSZ találta ki, és hajtotta végre, Gyurcsány „csak” az MSZP szükséges szavazatait hozta (hála az őszödi beszédnek).
  • A világválság közepén Gyurcsány lemondott, mert tudta, hogy a megszorító intézkedéseket a nép tőle, a nagyon utált miniszterelnökről nem fogja elfogadni.
  • 2011-ben sokak javaslatára kilépett az MSZP-ből, így a továbbiakban nem jelentett terhet nekik, és alapított egy új pártot tiszta lappal a semmiből, amely az européer szociáldemokráciát favorizálja, és mindenki úgy lépett be oda, hogy számolnia kellett Gyurcsány negatív megítélésével, azaz senki nem mondhatja, hogy váratlanul érte a dolog.
  • A politikának az a baja, hogy már rég nem az unatkozó gazdagok és arisztokraták hobbija (kivéve Gyurcsányt és egy ideje már Orbánt is), hanem szakma, amelyből a politikusok élnek. Így aztán egy leváltás, hátrébb sorolás, bércsökkentés ugyanolyan érzékenyen érinti az illetőt, mintha egy vállalatnál dolgozna, nem csoda, hogy ilyenkor páran begorombulnak, és a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt azt követelik, hogy vagy kapják vissza a pozíciójukat meg a pénzüket, vagy mondjon le a pártelnök.
  • *Az axióma különféle okok miatt megkérdőjelezhetetlen alaptény, alapigazság, amelyet bizonyítani nem szükséges, és amelyben kételkedni tilos.

Nem árt, ha az ember átgondolja a dolgokat, mielőtt döntene.

Andy Landy mosolyalbuma – Elk*rtuk

0

Hollywood-i tudósítónk jelenti az Elk*rtuk amerikai bemutatójáról.

AL

Márki-Zay mozgalma kifulladóban – az ok

A szimpatikus Márki-Zay Péter (MZP) heroikus küzdelme saját városában a Fidesszel nagyobb sikerekkel kecsegtet, mint az országos szereplése. Ennek – az országos sikerek elmaradásának – világos okai vannak, amiken nem érdemes meglepődni. MZP-nek meg kellett volna oldania egy kollektív cselekvési problémát, amit az ellenzék sok éve nem tud megoldani: ti. az egységes fellépést valamilyen formában (a nagyobb kollektív haszon érdekében).

MZP célja, hogy elérje a pártok visszalépését egyetlen pártonkívüli jelölt javára a különböző választásokon, a lényegét illetően sem különbözik a korábbi elgondolásoktól, pl. attól, hogy hogy a pártok elosszák egymás között, kinek a jelöltje mögé állnak be, vagy hogy egységes listán indulnak, vagy hogy nem indulnak. Ezek mind ugyanannak a kollektív cselekvési problémának a különböző megmutatkozásai, ami ez: hogyan tudnak cselekvők a saját (vélt vagy valós) közvetlen érdekeik ellenében egy közösségi stratégiát előnyben részesíteni, ha ennek beláthatóan nagyobb a hozzájárulása a közjóhoz (magasabb kollektív haszonnal járhat), de nem okvetlenül növeli a szereplők egyéni hasznát és/vagy a hozzá vezető út (az implementáció) bizonytalan.

A kollektív cselekvési problémák megoldásához mindenekelőtt arra a meggyőződésre van szükség, hogy az ennek eredményeként beláthatóan előálló kollektív (politikai) haszon valamiért kívánatosabb lehet (a probléma megoldásához) elegendő számú cselekvő számára. Elvileg ezt jelentené a mi esetünkben annak a belátása, hogy az Orbán-rendszer elegendő szereplő (párt) szervezeti érdekét, ezen belül elegendő kritikus döntéshozójának személyes érdekét sérti jobban, mint a rezsim pusztulása. MZP eddigi kudarca arra világított csak rá, amire az eddigi „összefogósdik”: a pártok által elérhető kollektív haszon (és azon belül az egyes pártokra és vezetőkre jutó haszon) nem elég nagy ahhoz, hogy legyőzze a szervezeti és egyéni szereplőknek a status quóhoz fűzött személyes érdekét (a status quo hasznosságát).

A személyes érdekek a kollektív cselekvés ellen szólnak

Még ha be is látják ezek a szereplők a rezsim károsságát akár az országra, akár – adott esetben – a pártjaikra, a személyes érdekek (jelesül a titkolt és nyilvános juttatások, ideértve a magas országgyűlési képviselői díjazásokat, önkormányzati bulikat, közvetett közbeszerzési érdekeltségeket, informális kapcsolati hálókat stb.) a kollektív cselekvés ellen szólnak. (Hozzátartozik ehhez, hogy ezt a döntésüket a szereplők politikai – nem pedig erkölcsi – döntésként élik meg.)

MZP akkor tudott volna segíteni ezen a helyzeten, ha felismeri a kollektív cselekvési problémát és különleges motivációt tudott volna tenni a megoldás mögé – méghozzá háromféle módon: akár a rezsimhez fűződő párt- és pártvezetői érdekek hiábavalóságának beláttatásával, akár annak biztosításával, hogy ezek a szereplők növelni tudják a hasznukat a rezsim bukásával, akár kellően hatékony politizálással közvetlenül a szavazókra hatva -, és ez kritikus számú ellenzéki szereplőt lendített volna a kollektívan optimális megoldás felé. De a három lehetőségből egyet sem tudott és nagy valószínűséggel már nem is tud felmutatni. (Röviden és némileg leegyszerűsítve: nem tudott új bizalmi centrumot létrehozni maga körül.) Ha viszont így van, MZP és a mozgalma csak tovább bonyolítja a komplex ellenzéki struktúrát és valójában a NER stabilitását erősíti. Mivel még nem akarom (magamban) lezárni az MZP-fejezetet, ezzel a cikkel szerettem volna ráirányítani a figyelmet a kollektív cselekvési probléma jelentésére ebben a helyzetben.

Végül a korábbi cikkeimre reflektálva meg kell erősítenem: a rezsim bukásának kiváltó oka a gazdasági és külpolitikai környezet változása lesz, nem a belső ellenzéke, illetve minél színvonalasabb ellenzéki konfiguráció lesz elérhető abban a pillanatban, annál jobb lesz az országnak. Ezért az új ellenzéki politikusok és mozgalmak célja elsősorban az ellenzék tisztulása és felkészülése kell hogy legyen, amiben MZP-nek viszont fontos szerepe lehet. Az összefogósdinak semmi értelme, a kiszorítósdinak és az ellenzéken belüli pozíciószerzésnek annál több.

Közös ellenzéki tüntetés: Tisztul-e a kép? – FRISSÍTVE

Csak másodlagos kérdés, hogy hol lesz a közös ünneplés március 15-én, a fontos, hogy együtt ünnepeljünk – reagált Budai Bernadett, az MSZP szóvivője a Független Hírügynökség megkeresésére. Az Együtt álságosnak és hiteltelennek tartja a javaslatot, a közös ünneplést azonban szeretné.

 

Az Együtt nem fog elugrani közös ellenzéki ünneplés elől, fontosnak tartja, hogy legyen ilyen, de lát egy igazi nagy akadályt: hogyan akarnak együtt ünnepelni azok, akik még abban sem voltak hajlandók megállapodni, hogy visszalépjenek egymás javára – mondta Szigetvári Viktor a párt társelnöke. Az MSZP pénteken utasította vissza, hogy visszalépjen az Együtt két jelöltjével szemben, amiért cserébe legalább hat helyen visszalépne az Együtt. Ilyen körülmények között ez álságos és hiteltelen – szögezte le.

Mint megírtuk, tegnap Karácsony Gergely, az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje a maga és a XXI. sz.Társaság nevében közös ellenzéki ünneplésre szólított fel nyílt levelében, ma azonban Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke tett közzé eléggé kétértelmű közleményt, amelyben bejelentette, hogy ő maga Molnár Gyulával, az MSZP elnökével már hetekkel ezelőtt megállapodtak, hogy közös ünnepet kezdeményeznek valamennyi demokratikus ellenzéki párt bevonásával. A DK pedig – a megállapodásnak megfelelően –le is foglalta a rendezvény helyszínét, a Hősök Terét.

Budai Bernadett most portálunknak elmondta: ha Gyurcsány és Molnár erről szót váltott, az olyan, mintha a DK az MSZP-PM-mel közösen tárgyalt volna.

Lapszem 2018. január 22.

0

Ma a Vincék és az Artúrok ünneplik névnapjukat. Egyre borúsabb lesz ismét az idő, délután már előfordulhat kisebb havazás, havas eső. Szél helyenként lesz csak. A hőmérséklet nappal 1 és +4, késő estére -7 és +2 fok között alakul. Nézzük, miről írnak a mai lapok!

Népszava:  Az MSZP oligarchaadót javasol

A menekültellenes kormánypropagandával szemben a magyar társadalom legnagyobb gondja ma az, hogy a Fidesz -kormányok alatt drámai módon nőtt az egyenlőtlenség, a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottak, míg a kormánypárt kegyencei elérhetetlen luxusban élnek. Ezzel indokolta a Népszavának Harangozó Tamás szocialista képviselő, hogy

várhatóan ma benyújtja a parlamentnek a kormány legújabb bevándorlóellenes csomagjára adott válaszként az MSZP Stop, oligarcha! néven szombaton beharangozott törvénycsomagját.

A hárompontos törvényjavaslattal a szocialisták célja az intézményesített korrupció megtörése, a közbeszerzések átláthatóságának növelése, az összejátszások megakadályozása, a beszerzési és támogatási szerződések teljes nyilvánosságának megteremtése.

A  nyertes és a vesztes közbeszerzési pályázatok szövegét és a részletes értékeléseket is teljes egészében nyilvánossá kellene tenni, ennek elmaradása esetén az egész pályázatot érvényteleníteni kellene.

A következő javaslat az osztalékjövedelmekre az általános 15 százalékos adókulcsnál jóval magasabbat, 75 százalékos adót írna elő abban az esetben, ha a jövedelem akár uniós, akár hazai közpénzből finanszírozott munka elvégzéséből származik.

A letelepedési államkötvényt végleg megszüntetnék és nyilvánosan elszámoltatnák az ezek forgalmazásával foglalkozó cégeket. Elvárás lenne, hogy a kötvények eladásával szerzett extraprofit nagyobbik részét fizessék be a költségvetésbe.

Magyar Nemzet: Szigetvári Viktor: Visszalépünk két LMP-s javára

Visszalépnek az Együtt jelöltjei az LMP két társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos javára az egyéni választókerületeikben, vagyis Budakeszin és Szekszárdon – ezt Szigetvári Viktor jelentette be a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az Együtt választmányi elnöke, egyben miniszterelnök-jelöltje arról is beszélt, hogy habár ezek a visszalépések egyoldalúak, attól még szeretnék, ha más pártok az ő jelöltjeiket támogatnák, például Csepelen Szabó Szabolcsot. Reálisnak látja a Fidesz kisebbségbe szorítását április 8-án, akkor pedig meg kell szakítani „a rezsim” jogfolytonosságát, egyfajta új rendszerváltást képzel el.

Bajnai Gordon is szóba került az interjúban, Szigetvári elmondta, hogy a volt kormányfő, az Együtt alapítója érti, hogy miért úgy politizál most a párt, ahogy.

Bajnai bizonyos jelöltjeik mellett a kampányban szórólapon vagy kiadványon meg fog jelenni, de ennél komolyabb szerepre nem készül.

Ő az Együtt tagja, fizet tagdíjat, támogatja is a pártunkat, én még szakpolitikai kérdésekben is ki szokták kérni a véleményét.

Szigetvári végül meggyőződését hangoztatta, hogy a párt be fog jutni a Parlamentbe.

Magyar Idők: Jól keres a frakción a Jobbik holdudvara

Több mint 40 milliót fizetett ki tavaly a Jobbik országgyűlési frakciója a Vona Gáborral szoros kapcsolatot ápoló Forrai Richárd érdekeltségeinek – közpénzből. Jól keresett a frakción Sneider Tamás felesége és a párt kommunikációs igazgatójának családi vállalkozása is.

A párt képviselőcsoportja 162 milliót költött, nagyrészt a Jobbikhoz köthető cégeknél és magánszemélyeknél.

Mindez a lap cikkéből derül ki – ebben, a 168 óra adataira hivatkozva górcső alá veszi a Jobbik holdudvarának közpénzből származó jövedelmi forrásait.

A képviselőcsoport tavaly összesen 162 081 934 forintot költött el. A szerződések túlnyomó többségét a párthoz köthető cégekkel és magánszemélyekkel kötötték meg. A javadalmazottak körében számos vidéki jelöltjük mellett megtalálhatók a párt ifjúsági tagozatának egyes vezetői vagy éppen a pártlap, az Alfahír egyik újságírójának cége.

Cél szerinti bontásban megállapítható, hogy 2017-ben az Iránytű Intézet szakpolitikai anyagaira 34,67 millió forintot, további hasonló munkákra 4,42 millió forintot költött el a Jobbik. Szakpolitikát érintő szaktanácsokra 38 796 400 forintot fizettek ki. Reprezentációra 16 297 538, autóbérlésre pedig összesen 15 564 175 forintot költött el a képviselőcsoport, amely hat ügyvédnek adott 18 507 410 forint összértékű megbízást. Tolmácsolásra és fordítási feladatokra ugyanakkor 20 115 687 forintot, kommunikációra pedig 11 034 246 forintot adott ki a Jobbik.

Merre? Tovább! – Szürreális világ, szürreális választási lehetőség

Hajnalban ébredtem, az sem jó ugyanis, ha túlságosan sok gondolat zakatol az ember fejében, ott lent, a tudat alatti szintjén. S nekem bizony zakatolt – a péntek esti Jobbik-tüntetést és annak (lehetséges) folyományait, az azzal kapcsolatos dilemmákat, múltat, jelent, s (esetleges) jövendőt mérlegelő, latolgató, erre vagy arra a polcra netten beszuszakolni próbáló működésre állt át az agyam, amúgy racionális és egyben tisztességes választ igyekezvén adni a hozzám hasonlóan gondolkodók nagy dilemmájára. Megtűrni? Elfogadni? Előmozdítani? Mármint a Jobbik által – szemmel láthatóan immár hőn óhajtott összefogást egy közös cél, a Fidesz leváltása érdekében.

S ahogy a reggeli kávémat iszogattam, már nem csak a tudatom alatt jelent meg maga a dilemma (amelynek eldöntésére számomra, gyaníthatóan sokakhoz hasonlóan, még nem érkezett el az idő), hanem egy minősítő jelző is. Mit megjelent? Berobbant!

Szürreális – zakatol a fejemben azóta, hogy kinyitottam a szemem.

A gondolatot csak erősítette a tegnapi tüntetés egyik, a saját pénzén Borsodból feljött tüntetőjének a sommás véleménye: a 444.hu portálnak nyilatkozva, egy freudi elszólással szépen lebalosozta a Jobbikot, mondván: „..a legerősebb baloldali párt….meg is nyeri a választást 2018-ban”.

Hogy némiképpen eltereljem a figyelmemet, elkezdtem szörfözni a neten – s rátévedtem (mazochista lévén, szoktam, sajnos, vagy nem sajnos, a munkám részeként is) a kormányzati portálra. Olvasgatom a címeket, s ismét berobbant ugyanaz a minősítő jelző.

Szürreális!

Minden további magyarázat helyett álljon itt egy kis ízelítő, amúgy bizonyítandó, hogy nem az én készülékemben van a hiba.

„A V4-ek jelentősen hozzájárulnak Európa tengeri határainak védelméhez” – harsogja rögtön a vezető anyag, amelyet ezúttal nem egy kék, hanem egy zöld nyakkendőt kötő, az ország ügyeiért aggódó és cselekvő képet mutató Orbánnal a középen megjelenítő fotó illusztrál. Csak hogy megnyugodjunk, az ország ügyeinek az intézése jó kezekben van: „A V4-ek csütörtökön arról döntöttek, hogy pénzügyi hozzájárulást adnak és közreműködést is vállalnak Olaszország megsegítése érdekében, hogy meg tudja védeni tengeri határait – közölte Orbán Viktor” – kezdődik maga a cikk. Amelynek a mondandójáról, hogy Olaszország megsegítésére Magyarország is pénzt ad óhatatlanul az jut az eszembe, hogy immár nem a magyarok  nyilaitól, hanem a pénzügyi adományitól kell Európának, de legalábbis Olaszországnak rettegnie (ld. még a templomfelújítás a közelmúltban).

De tovább is van, mondjam még? Íme hát a kormányzati portál december 16-i, kora reggeli nyitóoldalán fellelhető további cikkek címei:

„Köszönet a nemzeti konzultációban részt vevő magyaroknak”
„Ismét rekordközeli mértékben nőtt az építőipar”
„39 milliárd forintos bértámogatás a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához”
„Mintegy 1200 gyereket látott vendégül a Fővárosi Nagycirkusz az Erzsébet-karácsony keretében”
„Magyarország sikeresen képviselte álláspontját Jeruzsálem kérdésében”
Egyetértés volt a migráció „külső kérdéseiben”, de nincs egyetértés a betelepítésekről”
A kötelező kvóta alkalmatlan eszköz a migrációs krízis kezelésére”

Jelentkezzen az, aki úgy gondolja, hogy ezek azok az objektív témák, amelyeket az immár nem egészen tízmillió magyarországi magyarhoz szólni, őket, minket a közös dolgainkról informálni hivatott a mi – nem kevés –  pénzünkön fenntartott kormányportálon harsogni kell.

Hát nem szürreális?

De folytassuk a szörfözést a neten: csak pár kattintás és máris belebotlunk a demokratikus ellenzékről szóló hírekbe. Hát, volt történés (s persze kiszivárogtatás):

Új megoldás: külön lista, közös miniszterelnök-jelölt”,
Szekeres nekiment az új elképzelésnek”,
Együtt-javaslat a 106 egyéni választókerületre” – hogy csak a mi portálunk néhány tegnapi cikkének a címét citáljam.

Számomra szürreális, hogy négy hónappal a választások előtt a fiúk-lányok még mindig azzal vannak elfoglalva, hogy nekik mi lenne a legjobb.

De tudják mi a legszürreálisabb? Hogy – jelen állás szerint legalábbis – e három szürrealitás közül kell választanunk 2018. tavaszán.

Bár, ha jobban belegondolok, erre már nem jó a jelző. Merthogy az a  tragédiát előrevetítő drámai feladat lesz.

Megszületett az aláírás az Agorában – Frissítve

0

Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában.

A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.

A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg nyolc demokratikus ellenzéki párt. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum, s szombaton aláírják azt. Jelezte, hogy a Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt vezető képviselői látják el kézjegyükkel a memorandumot.

Az egyeztetések indulásakor még csak abban volt egyetértés, hogy nagyon sok kérdésben nem értenek egyet, igaz, abban is, hogy az új választási rendszer elengedhetetlen egy „Közös Magyarország” megteremtéséhez. Az Agora, azaz egyeztetések, eszmecserék tere október 23-ig áll,  s az induláskor azt ígérték, hogy addig mindenképpen elkészül a közös álláspont.

Ha nem, polgári engedetlenség lesz

Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy a választási rendszer módosítására vonatkozó közös javaslatot közzéteszik majd véleményezésre, s mihelyst a pártok is elfogadták a végleges szöveget, azért dolgoznak, hogy a Parlamenten átmenjen a törvényjavaslat.

Kérdésre válaszolva elmondta, a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.

Gulyás azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK