Kezdőlap Címkék Munkavállalók

Címke: munkavállalók

Szállitás, építkezés, vendéglátás – munkaerőhiány mindenütt Európában

A cégek nehezen kapnak munkavállalókat az építőiparban vagy a szállodákban, és ennek az a következménye, hogy a zászló a dolgozóknak áll: növekednek a bérek – állapítja meg a párizsi Le Monde.

„Húsz százalékkal emelnem kellett a kamion sofőrjeim bérét különben itthagytak volna”- panaszkodott a Le Monde londoni tudósítójának az Europa Worldwide vezérigazgatója.

Aki elmondta, hogy 27 éve van a szakmában , de ilyet még sohasem tapasztalt. Mennyit keres ennél a szállító cégnél egy átlagos kamionsofőr egy évben ? Túlórákkal együtt 50 ezer eurót!

A La Manche csatorna túlsó oldalán a vendéglátásban még rosszabb a helyzet.

„Reménytelen vállakozás manapság szakácsot találni  a piacon”- fakadt ki a párizsi luxus szálloda , a Meurice személyzeti igazgatója. Három fejvadász céget is megkerestünk. Korábban mindíg kaptunk gyorsan jelöltektől szakmai életrajzot , de most semmi!

A pandémia bekavart

A Covid 19 járvány miatt a gazdaság rendkívüli mértékben lelassult az Európai Unióban és azon kivül is a kontinensen. A vendéglátás szinte teljesen leállt , és sok helyen szélnek eresztették a személyzetet vagy ha megtartották , akkor csak kis pénzt kaptak amiből épp csak meg lehetett élni. Ezért aztán a zárás idején mindenki keresgélni kezdett, és nagyon sokan találtak is maguknak más , biztosabb helyet. Amikor azután kinyitottak a szállodák és az éttermek , a menedzserek csodálkoztak , hogy elmaradnak a jelöltek.

Pedig a munkaerőpiac még mindíg morózus az Európai Unióban.

Az idei első félév végén 7,1% volt a munkanélküliség mutatója , ez pedig még mindíg egy picit magasabb mint 2019-ben a járvány előtt. Ez már óriási csökkenés hiszen a pandemia tetőpontján a munkanélküliség meghaladta a 11%-ot az Európai Unióban , de még most is

800 ezerrel többen keresnek munkát mint a pandemia előtt! Hol vannak? Az biztos, hogy nem a szállításban , a vendéglátásban vagy az építőiparban. Pedig Nagy Britanniában még emelkedett is a munkanélküliség a második negyedévben csaknem 1%-al, és elérte a 4,7%-ot.

Munkaerő import a megoldás?

Nagy Britanniában a munkaadók azt javasolják a kormánynak, hogy adjon átmenetileg 10 ezer uniós kamionsofőrnek munkavállalási engedélyt , mert különben leállhat a piacok ellátása , amely a brexit után amúgy is problematikussá vált az ország egyes területein például Észak Írországban.

Finnországot a világ legboldogabb országának nevezik, mert az első helyen végzett ebben a versenyben, de a lakosság gyorsan öregszik és egyre fogy a munkaerő. Japán után Finnország van a legnehezebb helyzetben ebből a szempontból. Az OECD országai közül itt van a legnagyobb szakmunkás hiány, de a toborzást akadályozza, hogy a munkaadók ragaszkodnak a finn nyelvtudáshoz. Most lassacskán áttérnek az angolra.

A vendéglői házhozszállitás vezető cége, a Wolt is áttért erre Finnországban, ahol évente 20-30 ezer friss munkaerőt kellene importálni külföldről, de ez nehezen megy – írja a capital.fr portál.

60 ezer kamion sofőr hiányzik jelenleg az Egyesült Királyságban, ezért kellene minimum 10 ezret importálni az Európai Unió államaiból – írják a szektorban érintett brit vállalkozók.

Az első félévben 14 ezer uniós kamion sofőr hagyta ott az állását Nagy Britanniában a pandemia idején, és ebből csak 600 tért vissza.

A brit kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz , hogy hazai sofőrökkel oldják meg a problémát. Csakhogy a pandemia idején leállt a sofőrök vizsgáztatása is vagyis hazai jelentkező alig akad.

A Tesco 1000 fontot ad minden új kamion sofőrnek , mert olyan nagy bajban van.

Könnyebb turistát találni mint személyzetet – panaszkodnak a tulajdonosok az Európai Unióban. Franciaországban 150 ezer, Németországban 300 ezer ember tűnt el a vendéglátásból a pandemia idején. Miért ?

>”Nem a bér a fő probléma”- mondja Andreas Kallmuenzer, az Excelia Business School tanára Franciaországban.

„Sokkal inkább a nehéz munkakörülmények és a hosszú munkaidő az, ami miatt nehéz embert találni ebben a szektorban. Ráadásul ez szezon munka, amely a többség számára nem kínál karrier lehetőséget. Át kellene gondolni az egész üzleti modellt, és valamiféle perspektívát nyújtani a vendéglátásban , mert különben nem oldódnak meg a munkaerő gondok.”

Más a helyzet Ausztriában , ahol a kis családi hotelek vannak többségben. Ott hozzá voltak szokva a munkaerő fluktuációhoz, de régebben ez csak 15-20% volt évente. A pandemia miatt ez 30% fölé ment, és ezzel sokan nem tudnak mit kezdeni.

A pandemia megváltoztatta a munkavállalók prioritásait a vendéglátásban – összegzi a helyzetet Julia Rousseau, egy francia fejvadász cég főnöke.

Érdekegyeztetés a fővárosban

Megtartotta alakuló ülését a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét). A háromoldalú fórumban öt szakszervezeti, öt munkaadói szövetség, és a fővárosi önkormányzat képviselői foglalnak helyet. Karácsony Gergely szerint legalább Budapesten másképpen kormányozzanak.

A Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét) ülésén Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, reményeik szerint a tanács az elkövetkező években olyan fórum lesz, amelyben a munka világát érintően a résztvevőkkel minden kérdést meg tudnak beszélni. A Főét önmagában nem tudja megoldani a hiányzó országos érdekegyeztető folyamatok hiányát, de nagyon hasznos lehet abban, hogy

„legalább a fővárosi helyi kormányzás más elvek mentén történjen”

– mondta.

A főpolgármester szerint arra kértek mandátumot a budapestiektől, hogy nyitott kormányzást indítsanak el és a város érintő ügyekben ne egyszerűen a hatalmi viaskodás legyen a meghatározó.

Ne arról szóljon a politika, hogy ki kit győz le,

hanem arról, hogyan oldják meg a város problémáit közösen. Pozitív tapasztalatuk az, hogy – a főváros és a kormány képviselőiből álló – Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában sokkal konstruktívabban tudnak beszélni a város ügyeiről, mint „talán azt sokan gondoltuk”.

A testület munkavállalói oldalának soros elnöki tisztségét betöltő Kordás László (a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke) üdvözölte a Főét megalakítását és nagyon fontos lépésnek nevezte Budapest életében, hiszen – mint mondta – a párbeszédnek nincsen alternatívája, „nem lehet erőből megoldani a problémákat”. A munkaadói oldal soros elnöke, Rolek Ferenc (a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke) alapvető érdeknek nevezte, hogy részt vehessenek a tanács munkájában és kifejthessék a véleményüket. Azt mondta, számos olyan fővárosi témakör van, amelyekben az eszmecserének helye van, és erre példaként említette a fővárosi gazdaságfejlesztést, a közlekedés, logisztika, területfejlesztés, az oktatás, szakképzés, foglalkoztatás, munkavédelem, valamint az okos város kérdését.

Az alakuló ülésen elfogadták a tanács ügyrendjét.

A Főét két oldalán ugyanazok a szervezetek vesznek részt, amelyek a rendszerváltástól 2011 közepéig működött Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) képviselték a munkavállalókat és munkaadókat.

Az OÉT-et az Orbán-kormány )pontosabban törvénymódosítással a parlament) felszámolta. A helyébe léptetett Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot felpumpálták olyan szervezetekkel (például egyházak), amelyekkel érdemleges érdekegyeztetés nem folytatható.

A Fővárosi Közgyűlés 2019. december 11-én döntött a tanács létrehozásáról. A testület feladata a munkavállalók, a munkáltatók és a fővárosi önkormányzat érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások kialakítása. Ugyancsak feladata a tanácsnak a felek között a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő ügyekben kialakuló konfliktusok megelőzése, rendezése, valamint az információcsere, javaslatok, döntési alternatívák vizsgálata.

A testület véleményezi a munka világát, a munkaviszonyt, a foglalkoztatáspolitikát, a munkavégzés és a foglalkoztatás feltételeit érintő fővárosi közgyűlési és bizottsági, valamint – ha a főpolgármester szükségesnek tartja – a főpolgármesteri döntések tervezetét. A tanács nyomon követi és elemzi Budapest munkaerő-piaci helyzetét, a közép- és hosszú távú munkaerőpiaci fejlesztési irányokat, ezzel összefüggésben a városfejlesztés közép- és hosszú távú irányait, a fővárosi önkormányzat és az általa irányított gazdasági társaságok, költségvetési intézmények foglalkoztatási viszonyait.

A Főét megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerőpiaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő fővárosi önkormányzati stratégiákat, koncepciókat, valamint a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK