Kezdőlap Címkék Moszkva

Címke: moszkva

Vajválság Oroszországban

Polonius
-
0
Vajválság Oroszországban

Oroszország vajat importál Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből, hogy megállítsa az inflációt.

A Dairy News szakportál szerint decemberben a vaj árának 26%-os emelkedése várható, és ez kikezdheti Putyin népszerűségét. Ezért sürgősen vajat vásárol az orosz kormány Törökországtól és az Egyesült Arab Emírségektől – írja a Reuters.

Jelenleg a vaj ára 34%-kal magasabb mint tavaly Oroszországban, ahol az infláció mindinkább próbára teszi a lakosság türelmét. Sok szakértő szerint a tavalyi tojásválság megismétlődése fenyeget: akkor is jelentős mennyiségű importtal sikerült csak túljutnia az inflációs krízisen, amely azért alakult ki, mert Putyin mindent alárendel a hadigazdaságnak az ukrajnai háború miatt. A Telegram csatorna szerint

“a vaj helyzet kritikussá vált Oroszországban.”

A legjobb minőségű hazai vaj, a Breszt Litovszk csaknem 240 rubelbe kerül ez jelenleg körülbelül két és fél dollárt ér. A kormány tárgyalásokba kezdett a hazai tej termelőkkel, hogy megpróbálja kezelni a problémát. A hatalmas területű ország mindig is importált vajat: körülbelül a fogyasztás egynegyede függ ettől, de ez a mostani vásárlás Törökországban és az Egyesült Arab Emírségekben más: hiány van olcsó vajból.

Miért alakult ki hiány? Mert olyan tradicionális szállítók mint Új Zéland és a latin-amerikai országok felfüggesztették az exportot Oroszországba az ukrajnai háború miatt.
Az orosz kormány folyamatosan keresi az új szállítókat: India, Irán és főként Fehéroroszország. Ehhez csatlakozik most Törökország és az Egyesült Arab Emírségek.
Az orosz kormánynak fejtörést okoz, hogy a dinamikusan növekvő sajt és fagylalt gyártás elvonja a nyersanyagot a vaj piactól, ahol emiatt gyorsan emelkednek az árak.

A vásárlók értetlenek és dühösek

A Dairy News tudósítója megkérdezett egy vásárlót Moszkvában, hogy mit gondol a vaj árának növekedéséről? A válasz ez volt:

”nagyon drágává vált a vaj. Érthetetlen, hogy miért?!”

Putyin esküdözik, hogy Oroszország képes úgy háborúzni Ukrajnában, hogy a lakosság életszínvonala ezt nem érzi meg, de a valóság erre mindinkább rácáfol. Az élelmiszer infláció mindenkit érint, de elsősorban a szegényebb rétegek érzik meg azt, mert az ő jövedelmükből sokkal többet kell erre költeni. Putyinnak fontos, hogy megőrizze a népszerűségét, ezért rendelte el a vajimportot Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből. Az első 20 tonnás szállítmány már meg is érkezett Törökországból, ahol a tejtermelés az ország nyugati részére koncentrálódik, amely közel van az ukrajnai hadszíntérhez. Erdogan török elnök kétkulcsos politikát folytat: drónokat szállít Ukrajnának, mezőgazdasági termékeket Oroszországnak. Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – Törökországban folytak tárgyalások Ukrajna és Oroszország között a fegyverszünetről, de ezek eredmény nélkül megszakadtak.

A CIA igazgatója és az orosz katonai hírszerzés vezetője olykor titokban Törökországban találkozik, hogy megvitassák az ukrajnai háború fejleményeit.

Orbán Kijev után Moszkvába utazik

Kenderessy Milán
-
0
Orbán Kijev után Moszkvába utazik

Most különösen érdekes, hogy Kijev után Orbán Moszkvába utazik, mert Magyarország az Európai Unió soros elnöke vagyis a magyar miniszterelnök nemcsak önmagát képviseli. Elvben.

Kijevben hangsúlyozta a magyar kormányfő, hogy mint az Európai Unió soros elnöke tárgyalt Zelenszkijjel. Az ukrán elnök visszautasította Orbán javaslatát arról, hogy előbb kössenek fegyverszünetet, és csak azután lássanak hozzá a béketárgyalások megkezdéséhez, mert ebben teljes a szembenállás továbbra is Ukrajna és Oroszország között. Ukrajna – a nemzetközi jogra hivatkozva – csakis akkor hajlandó tárgyalni Oroszországgal, ha Putyin kivonja csapatait a megszállt területekről. Az oroszok viszont a békét területért elvet vallják. Hamarosan NATO csúcstalálkozó is lesz, ott is beszámolhat Orbán Viktor arról, hogy miről is tárgyalt Putyinnal.

Szijjártó Péter külügyminiszter már akkor tájékoztatta Lavrovot amikor Orbán Kijevben tárgyalt. Miért megy Orbán Moszkvába, ahol nem járt NATO vagy uniós tagállam vezetője azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát? A magyar miniszterelnök meg akarja mutatni, hogy a magyar diplomácia szuverén akármit is jelentsen ez. Mi haszna van mindebből Magyarországnak, amely egyre jobban elszigetelődik a NATO-ban és az Európai Unióban? Orbán nyilvánvalóan zsarolja Brüsszelt a hiányzó eurómilliárdokért, de erősen kétséges, hogy ez lenne a célravezető módszer.

Az USA és Moszkva nem Orbán közvetítésére vár

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál az orosz hírszerzés vezetőjével, aki nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Szergej Nariskin tábornok mégiscsak a helyén maradt, és ő tárgyal Putyin nevében Burns CIA igazgatóval. William Burns volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki Moszkvában járt Putyin agressziója előtt. Az orosz államfő tárgyalt a CIA igazgatójával noha korábban ezt rangon alulinak tartotta. Miről tárgyaltak? Ma sem tudjuk. Az viszont tény, hogy a CIA igazgatója nem közvetlenül hazautazott Moszkvából hanem megállt Brüsszelben, ahol Ursula von der Leyen kabinetfőnökével egyeztették azokat a szankciókat, melyeket azután el is rendeltek miután Putyin megtámadta Ukrajnát. Az első szankciók azért érték villámcsapásként Moszkvát – különösen az orosz valutatartalék befagyasztása – mert hónapokkal előbb  előkészítette azt a CIA igazgatója Brüsszelben.

Miről tárgyalhat mostanában William Burns és Szergej Nariskin tábornok? Rejtély. Tény viszont, hogy a NATO hamarosan csúcstalálkozót tart, és ezen Ukrajna lesz az egyik legfontosabb téma hiszen már csaknem két és fél éve tart a háború, melynek senki sem látja a végét.

Moszkvában mulat a német milliárdos , akinek halálhírét költötték hazájában

Polonius
-
0
Moszkvában mulat a német milliárdos , akinek halálhírét költötték hazájában

Karl-Erivan Haub eurómilliárdos német vállalkozó, az OBI és a Kik üzletláncok tulajdonosa 2018-ban az Alpokban síelés közben eltűnt. Napokig keresték kutyákkal és helikopterekkel, nem találtak semmit. Végül a család kérésére halottnak nyilvánították: testvére vette át az üzletláncok irányítását.

A Forbes eltűnésekor 6,8 milliárd dollárra becsülte a vagyonát vagyis 2018-ban Németország leggazdagabb emberei közé tartozott. Felkeltette az orosz hírszerzés figyelmét is: az FSZB a csinos Veronika Ermilovát állította rá. A kapcsolat eredményeképp az FSZB beleláthatott a Tengelmann csoport üzleti és politikai ügyeibe. Németországban igen szoros a kapcsolat az üzleti elit és a politikai vezetés között. Ebben az időben Angela Merkel volt a kancellár, aki felváltva hol oroszul, hol pedig németül beszélgetett Putyinnal, aki KGB szolgálatát Drezdában teljesítette. Merkel elődje, Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár ma is Putyin tanácsadója, akit kiválóan megfizetnek. Ő is Moszkvában él éppúgy mint Haub, aki a csinos orosz kémnővel lakik együtt.

Az alpesi eltűnés nem volt más mint az FSZB mentő akciója: ki akarták hozni Németországból a milliárdos vállalkozót mielőtt lebukott volna. Az orosz hírszerzőket általában az amerikaiak buktatták le Európában abban az időben amikor az együttműködés Oroszországgal hivatalos politikai vonal volt Berlinben, és a hazai kémelhárító szolgálat nem tudhatta, hogy a szóban forgó kém letartóztatása nem ronthat-e el valamilyen fontos üzletet Berlin és Moszkva között.

Az USA célja az ukrajnai háborúval a német – orosz kapcsolat lerombolása volt

Lengyelországban a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlították a német – orosz földgáz egyezményt, amely két tengeralatti földgáz vezetéken szállított volna nyersanyagot Oroszországból Németországba. Merkel kancellár utolsó diplomáciai sikere ezen a téren az volt, hogy leszerelte az USA ellenkezését, és elérte, hogy Washington engedélyezze a második gázvezeték működését. Csakhogy erre sosem került sor. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínán kívül Oroszországot. Így amikor Putyin parancsára az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát, Washingtonnak már kész szankciós tervei voltak, melyeket a CIA igazgatója hagyott jóvá. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, és utolsó amerikai vezetőként ő tárgyalt Moszkvában Vlagyimir Putyinnal telefonon 2021 őszén. Miről? Ma sem tudjuk, de az tény, hogy Putyin villámháborús terveit Ukrajna az USA segítségével hiúsította meg. Kijevben pontosan tudták, hogy mikor és hova érkeznek az orosz elitkommandósok, akiknek feladata Zelenszkij elnök elrablása vagy meggyilkolása volt. Az orosz kommandósokat az utolsó emberig legyilkolták Kijev közelében 2022 februárjában.

Mi történt a két tengeralatti gázvezetékkel? Mindkettőt felrobbantották! Kik? Máig rejtély. A Der Spiegel szerint ukrán kommandósok voltak, de kérdés: honnan volt ehhez nekik a megfelelő technikai felszerelésük. Seymour Hersh oknyomozó újságíró az USA-ban nyíltan, CIA forrásra hivatkozva megvádolta Washingtont a parancs kiadásával. Cáfolat nem érkezett. Dánia és Svédország leállította a nyomozást a tettes ismeretlen indoklással.

Eső után köpönyeg

A német ügyészség újra megindította a nyomozást a Haub ügyben. A gyanú szerint ugyanis a család tökéletesen tisztában volt azzal, hogy Haub Oroszországban él. Felbéreltek ugyanis egy izraeli magándetektív szolgálatot, amely egykori Moszad ügynökökből áll, és az kiderítette: eltűnése előtt Haub 13-szor hívta Ermilova kémnőt egyetlen napon. Ma pedig Moszkvában vele osztja meg ágyát. A család mindennek tudatában sürgette a halottá nyilvánítását, mert csakis így juthattak hozzá az óriási vagyonhoz. A halottá nyilvánítás végülis 2021-ben történt meg.

Az 58 éves német milliárdos az USA-ban született és Svájcban végezte tanulmányait. Svájc a kémek paradicsoma hiszen a semleges államban szabadon mozoghatnak. Allen Dulles, a CIA elődjének, az OSS-nek az európai főnöke innen irányította az amerikai hírszerzést egész Európában a második világháború idején.

Haubnak legkevesebb három útlevele van: német, amerikai és orosz.

A New York Post szerint a Tengelmann cég, melynek Haub volt a vezérigazgatója sok millió eurót utalt át Oroszországba 2010 és 2015 között.

A Capital című lapban egy német oknyomozó újságíró azt nyilatkozta, hogy Haub orosz üzletei gyanút keltettek Nyugaton, és ezért kellett eltűnnie a milliárdos vállalkozónak, akit bár halottnak nyilvánítottak Németországban, de vígan él Moszkvában nála húsz évvel fiatalabb orosz barátnőjével, aki a KGB utódszervezetének, az FSZB szex brigádjának munkatársa.

Nemcsak az USA, de Irán is figyelmeztette Moszkvát a terrorakcióra

Polonius
-
0
Nemcsak az USA, de Irán is figyelmeztette Moszkvát a terrorakcióra

A Reuters szerint Iránban kihallgattak olyan iszlamista terroristákat, akik merényleteket hajtottak végre illetve arra készültek, és ennek során jutottak arra a következtetésre, hogy az Iszlám állam következő célpontja Moszkva lehet.

Értesítették Oroszországot éppúgy mint az Egyesült Államok, de az orosz elhárítás nemhogy nem tett semmit, de nyíltan gúnyolódott a külföldi figyelmeztetéseken. Putyin elnök a véres terrorakció előtt, mely 140 ember életét követelte Moszkva határában, eligazítást tartott az FSZB tisztjeinek. Azon élcelődött, hogy a CIA figyelmeztetése szerint 48 órán belül várható lett volna az Iszlám Állam terrorakciója, de az égvilágon kívül semmi sem történt. Való igaz, hogy az időpont tévesnek bizonyult, később következett be a terrorakció, de a hatás teljes volt ugyanis az orosz terrorelhárítás tökéletesen felkészületlennek mutatkozott. Vajon miért? Az FSZB szinte tökéletes rendőrállamot működtet Oroszországban azt követően, hogy kudarcot vallott a villámháború Ukrajnában. Lesújtanak a háború ellenzőire, az LMBTQ aktivistákra és mindenkire, aki valamiben szembeszállt a rendszerrel, amely mint a részeg hajó megy előre anélkül, hogy tudná: merre tart?

Putyin mozgósít

150 ezer szerencsétlen fiatalember kezdheti meg a katonaéletet a megnyerhetetlen háború kellős közepén. Putyin azt ígéri nekik, hogy nem kerülnek bele “a különleges hadművelet” poklába, de hát az orosz elnök azt is megígérte, hogy nem támadja meg Ukrajnát. A háború már 25 hónapja tart, és senki sem látja a végét.

Ferenc pápa húsvéti Orbi et urbi áldásában mondta ki a nyilvánvaló igazságot:

”minden háború abszurd!”

A megoldás keresésére buzdított mindenkit, de ehelyett csak háborús szólamok érkeztek mindenfelől. A fegyver és lőszergyártás a csúcsra jár Európában és az Egyesült Államokban, és mégsem képes kielégíteni Ukrajna háborús igényeit. Amelyeket mind nehezebb finanszírozni.

Németországban 2027-ben kimerül a 100 milliárd eurós hadiipari keret, de a fegyvergyárak hosszútávú szerződéseket akarnak. Ez évente 50 milliárd euróval terhelné meg a nagyon feszes német költségvetést, de erre sehol sincsen fedezet.

A legerősebb kormánypárt, a szociáldemokrata  már közölte: semmiképp sem áldozza be a jóléti kiadásokat a fegyverkezés érdekében hiszen 2025-ben választások lesznek. Az ellenzéki CDU – CSU viszont a fegyvergyártás gyors felfutását sürgeti. Így jöhet létre az az abszurd helyzet, hogy a Rheinmetall Ausztráliában gyártott tankokat szállít majd a Bundeswehrnek. Ferenc pápa nem véletlenül jegyezte meg:

“a fegyvergyárak a fő nyertesei az ukrajnai háborúnak, mert a kormányok kénytelenek a jóléti kiadások csökkentésével finanszírozni a rekord összegű hadikiadásokat.”

Az USA előre informálta Moszkvát a készülő terrorakcióról

Polonius
-
0
Az USA előre informálta Moszkvát a készülő terrorakcióról

Moszkvában a Crocus City Hallban legkevesebb 134 ember veszítette életét a terrorakció  következtében, melyet az Iszlám Állam hajtott végre. Vajon miért?

Korábban Putyin brutálisan leverte a csecsenek lázadását, akkor voltak is terrorakciók. Csak épp nem sokkal később kiderült, hogy egyik-másik terrorakciót maga az FSZB, a KGB utódszervezete hagyta jóvá, mert Putyin ily módon akarta maga mellé állítani az orosz közvéleményt. Zelenszkij ukrán elnök épp erre célzott amikor azt állította, hogy “az orosz elnök tudatosan áldozta fel országának polgárait.”

Moszkva kapcsolatai az iszlamista terroristákkal régi időkre nyúlnak vissza: Carlos, a latin amerikai forradalmár volt a KGB összekötője a palesztin terrorista szervezetekkel. Andropov, a KGB akkori elnöke, a Szovjetunió későbbi vezetője már az 1967-es izraeli-arab háború után úgy határozott, hogy támogatni kell az iszlamista erőket hiszen

“a muzulmánok több mint egymilliárdan vannak, a zsidók meg csak 15 millióan.”

Andropov ugyan maga is zsidónak született, de szorgos munkával eltüntette ennek nyomát, mert tudta, hogy zsidó nem lehet a Szovjetunió vezetője.

Amikor az Iszlám Állam egyszerre nyolc helyszínen indított támadást Párizsban, akkor a francia elhárítás – utólag – arra a következtetésre jutott, hogy a terrorakciót támogatta az orosz és a török titkosszolgálat. Emiatt a francia titkosszolgálatok egyetlenegy vezetőjét sem váltották le a brutális merénylet sorozat után.

Az USA előre figyelmeztette Moszkvát

Hetekkel korábban megérkezett az információ a tervezett terrorakcióról – számolt be a CBS televízió, amely azt is elmondta, hogy az amerikai nagykövetség mindenkit felszólított Moszkvában: ne menjenek színházba vagy operába, ne látogassanak tömeg rendezvényeket, mert nagy esély van egy terrorakcióra az orosz fővárosban.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot, elítéli az Ukrajna elleni agressziót, de ennek ellenére fontosnak tartotta, hogy értesítse Moszkvát a készülő merényletről.

Bár az értesítést az oroszok megkapták, de mégsem tettek semmit.

A merénylők állítólag Törökországon keresztül érkeztek Oroszországba, onnan elég hosszú az út Moszkváig. Hogy jutottak el fegyverekkel az orosz fővárosig abban az országban, amely a háborúra hivatkozva totálisan ellenőrzi a lakosságot? Ilyen rosszul működik az FSZB vagy…?

Putyin megtorlást ígért

“Nincsen jövőjük azoknak, akik ezt a barbár támadást végrehajtották” – mondta az orosz elnök, akit nemrég választottak újra. “Még a vécén sem ülhetnek nyugodtan a terroristák” – mondta korábban Putyin, és az orosz csapatok brutálisan leverték a csecsen lázadást. Most az iszlamista merénylők Ukrajna irányába menekültek, és ez képtelen ötletnek tűnik, hacsak nem erre kaptak utasítást, mert Putyin Ukrajna irányába akarja fordítani a gyűlöletet. Blinken amerikai külügyminiszter miközben kifejezte együttérzését az áldozatok családtagjainak, sietett hangsúlyozni, hogy Ukrajnának semmi köze sincsen a terrorakcióhoz. Az ukránok hajtottak végre akciókat orosz területen, de mindig katonai célpontok ellen vagy olyan infrastruktúrát támadtak mint például olajfinomítókat vagy földgáz telephelyeket, melyek a háborúban igen fontosak Oroszország számára.

Most Putyin azt ígérte, hogy

“bárkik is voltak, bárki is irányította őket, meg fogunk mindenkit büntetni.”

Az orosz rendőrség eddig 11 embert vett őrizetbe a merénylet miatt.

Putyin annak idején a KGB James Bondja akart lenni, de nem vették föl a Jurij Vlagyimirovics Andropovról elnevezett elit hírszerző főiskolára? Miért nem?

“Mert jó csapat játékos, de önálló döntésekre gyakran képtelen”

– ez volt a felvételi bizottság véleménye.

Putyin mindig is a szilovikok, a tábornokok embere volt a Kremlben. Ehhez képest az orosz titkosszolgálat csúfosan megbukott Ukrajnában, ahol háromnapos villámháborúval akarta elfoglalni a szomszédos országot. A háború már több mint két éve tart, és már Moszkvában is érzik, hogy megnyerhetetlen. Az orosz népet újra motiválni kell. Az ilyen terrorakciók ezt a célt szolgálhatják jól mutatva, hogy a zsákutcában Putyin továbbra sem sejti: merre van előre?

Moszkva ügynöke volt a híres francia újságíró, aki Mitterrand elnökről is jelentett

ki
-
0
Moszkva ügynöke volt a híres francia újságíró, aki Mitterrand elnökről is jelentett

Ki volt Brok, akinek valóda neve Philippe Grumbach és a sötét oldalon játszott: évtizedeken át a szovjet KGB-nek kémkedett. 35 éven keresztül tájékoztatta Moszkvát a francia elit belső ügyeiről? A párizsi L’Express most hozta nyilvánosságra a kémdossziét, amely saját egykori sztárját érinti.

Eszerint Philippe Grumbach évtizedeken keresztül tájékoztatta a szovjet illetve az orosz hírszerzést arról, hogy miről is tárgyal bizalmasan a francia elit. Különösen Francois Mitterrand érdekelte Moszkvát, aki az első szocialista elnöke lett az ötödik köztársaságnak 1981-ben. Franciaországban a szocialisták atlantisták voltak, és a kommunisták illetve a jobboldal akartak jobb együttműködést Moszkvával. Ezért 1981-ben az elnökválasztás előtt pár nappal a szovjet nagykövet Giscard d’Estaing köztársasági elnököt kereste fel tüntetően, aki azután – talán épp emiatt – el is veszítette a választást. Jött Mitterrand, aki szélsőjobboldali múltja ellenére a baloldal vezére lett, és Franciaország elnöke 1981 és 1995 között. Moszkva számára létfontosságú volt a francia kapcsolat hiszen erre az időszakra esett a szovjet birodalom felbomlása és a Szovjetunió bukása. Párizsban a Szovjetuniót illetve Oroszországot az USA ellensúlyának tekintették, ezért mindig is fennállt az együttműködési hajlam: De Gaulle tábornok olyan Európáról beszélt, amely az Atlanti óceántól az Urálig terjedt. Philippe Grumbach tehát hazafias feladatnak is tekinthette a kémkedést Moszkva javára hiszen a francia-orosz együttműködés a párizsi elit egy részének szívügye volt. Jean – Paul Sartre, a francia baloldal filozófusa gyakran hangoztatta, hogyha Washington és Moszkva között kell választani, akkor ő az oroszokat választja. A jeles filozófus élete utolsó szakaszában Mao elnök követője lett, és teljes mértékben szembefordult az Egyesült Államokkal.

Egy francia hadügyminiszter is kémkedett az oroszoknak

Az amerikai hírszerzés észrevette, hogy Moszkvában túlságosan sokat tudnak arról, hogy mi folyik a NATO-ban, ezért belső vizsgálatot indítottak, és kiderült: Francois Léotard, a francia hadügyminiszter a gyenge láncszem. Ő informálja Moszkvát az észak-atlanti szövetség terveiről. A fiatal szépreményű politikust, aki egykor arról álmodott, hogy a Francia Köztársaság elnöke lesz, villámgyorsan leváltották. Eltűnt a süllyesztőben. Nemrég halt meg. Philippe Grumbach alias Brok már 2003-ban elhunyt, de a kémdossziéja csak most került elő. Vajon miért?

Párizsban most is heves vitát folytatnak az elit tagjai arról, hogy merre van előre? Emmanuel Macron elnök Pekingből hazafele jövet úgy fogalmazott, hogy

“az Európai Unió nem lesz az Egyesült Államok vazallusa”.

Fő ellenfele, Marine Le Pen asszony Putyin barátja, aki az ukrajnai háború kitörése óta igyekszik távolságot tartani Moszkvától, de mindenki tudja Párizsban, hogy mozgalmát Putyin pénzelte a múltban. Amikor Párizsban szigorodott az ellenőrzés, akkor Orbán Viktor vette át részben ezt a szerepet.

Make Europe Great Again

Tegyük újra naggyá Európát! Orbán Viktor ezt az új jelszót dobta be évértékelő beszédében. Magyarországon ez csekély figyelmet keltett holott a tragikomikus szuverenitás koncepció helyett egy olyan elképzelésről lehet szó, melyet Párizsban már régóta sokan képviselnek – a többi között Franciaország magyar származású ex elnöke, Nicolas Sarkozy, aki Emmanuel Macron bizalmas tanácsadója is. Szemben Ursula von der Leyen atlantista elképzeléseivel, Párizsban már arra készülnek, hogy az Európai Unió önálló nagyhatalmi szerepet kell, hogy játsszon függetlenül attól, hogy visszatér-e Trump a Fehér Házba vagy sem. Ezt az európai tervet képviseli Macron elnök, aki jó kapcsolatot épített ki Giorgia Melonival. A francia-olasz tengely valamiféle európai szuverenitást szeretne az USA-val szemben is.

A fő kérdés persze az, hogy mit akar Németország? Scholz kancellár szavakban kiáll az atlanti vonal mellett, de elutazott Pekingbe Putyin Ukrajna elleni agressziója után is noha az Egyesült Államok ettől óvta őt. A német kancellár újra Kínába látogat áprilisban bár az USA arra buzdítja európai szövetségeseit: lazítsák kapcsolataikat Pekinggel, amely az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Peking az új Moszkva

Berlinben és Párizsban már régen rájöttek arra, hogy a dinamikusan fejlődő 1,4 milliárd lakosú Kína lehet az igazi ellensúly az Egyesült Államokkal szemben nem pedig a 140 milliós reformokra képtelen Oroszország, amely a múltban él ahelyett, hogy a jövőt fürkészné és a fejlődés irányát keresné. Berlinben és Párizsban foggal- körömmel ragaszkodnak a kínai kapcsolathoz, mert ez jelentheti az európai szuverenitást , amelynek alternatívája az, hogy az Európai Unió az USA szegény rokonaként finanszírozhat egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában miközben Washington a jövő iparágait fejleszti elcsábítva azokat Európából. Pekingben előszeretettel mutatnak rá arra, hogy az atlanti együttműködés nem épp előnyös Európának, ehelyett a hatalmas kínai piacot kínálják alternatívaként. Li Csiang kínai miniszterelnök ezt adta elő Davosban a világgazdasági fórumon rámutatva arra, hogy bár Kína gazdasági növekedése lassul, de még így is kétszer olyan gyors mint az Egyesült Államoké. Folytatja-e az USA a kereskedelmi háborút Kína ellen, melybe be kívánja vonni Európát is? Biden elnök nemcsak, hogy folytatja Trump kereskedelmi háborúját Kína ellen, de jócskán meg is szigorította a szankciókat különösen a chip gyártás terén. Trump újabb, brutálisabb kereskedelmi háborút ígér 60%-os büntető vámokkal Kína ellen. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter Pekingbe készül, hogy valamiféle modus vivendit találjon a világ két legnagyobb gazdaságának együttműködése számára. Európa nem követheti az USA-t a Kína elleni kereskedelmi háborúba saját érdekeinek teljes feláldozása nélkül. Ebben a helyzetben nem csoda, ha az európai elitek az impotencia képét mutatják hiszen mindenki számára előnyös megoldást igen nehéz találni akkor amikor a hazai lakosság az életszínvonal emelését követeli noha ennek nincsenek meg a gazdasági feltételei.

Rubel a mélyben – Putyin brutális intézkedéseket tervez

ki
-
0
Rubel a mélyben – Putyin brutális intézkedéseket tervez

Egy dollár értéke 100 rubel fölé nőtt, és a nemzeti bank hiába emelte a kamatlábat 12%-ra, nem tudta megállítani a zuhanást. Putyin ezért tőke kontrollt tervez – értesült a Financial Times.

A nagy exportőröket arra kényszerítené az új rendszer, hogy bevételeik 80%-át váltsák át rubelre, hogy ily módon erősítsék a gyengélkedő orosz fizetőeszközt. Ezenkívül betiltanák a külföldi osztalék kifizetéseket. A külföldi hiteleket sem lehetne meghosszabbítani. Megszűnne mindenféle import támogatás. Ezenkívül korlátoznák a swap ügyleteket és azt az összeget, amelyet az exportáló cégek kivihetnek  Oroszországból. A csomagot a pénzügyminisztérium állította össze, amely bírálja a nemzeti bankot a kialakult helyzetért. A nemzeti bank – látva a drámai leértékelődést – vésztanácskozást hívott össze, és arról döntött, hogy

a kamatlábat brutális mértékben emeli 8,5%-ról 12%-ra.

Ilyesmire csakis tavaly tavasszal került sor nem sokkal azután, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Akkor a rubel árfolyama még drámaibb mértékben csökkent: egy dollárért már 150-et is adtak. Aztán Moszkvának sikerült elkerülnie a pénzügyi összeomlást, és ez nem volt könnyű hiszen Nyugaton zároltak mintegy 300 milliárd dollárt az orosz deviza készletből. Az energia válság a magas földgáz és olajárakkal kihúzta a bajból akkor Oroszországot, most azonban az elhúzódó háború miatt napvilágra kerültek az orosz gazdaság strukturális nehézségei, amelyeket a nyugati szankciók fokoztak.

Idén a rubel már 26%-ot veszített az értékéből. A fejlődő országok valutái közül a három legrosszabbul teljesítő közé tartozott.

Marad a gyenge rubel?

Szakértők rámutattak arra, hogy a gyenge rubelnek komoly előnyei is voltak Putyin számára hiszen a költségvetés problémáit így könnyebb volt megoldani. A háború igen költséges dolog, de ezt Putyinnak oly módon kell finanszíroznia, hogy ne okozzon lényeges életszínvonal csökkenést- írja a CNN gazdasági rovata. Az orosz elnök népszerűsége jelentős mértékben azon nyugszik, hogy korábban életszínvonal emelkedést produkált, most pedig azt ígérte Oroszország lakóinak, hogy “helyi hadművelettel” kiterjeszti az ország határait. Ma már mind nehezebb tagadni, hogy háború zajlik Ukrajnában, ahol lassan másfél éve mindkét fél hatalmas áldozatokat hoz a győzelem érdekében. Győzelem viszont sehol sincs, ezért a Kreml megkétszerezte idei katonai költségvetést, amely így túllépi a 100 milliárd dollárt. Oroszország sok fegyvert vásárol vissza Indiából és Észak Koreából.

A Reuters megszerzett egy olyan titkos dokumentumot, mely szerint a katonai költségvetés immár eléri a közkiadások egyharmadát!

Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnökasszonya elmondta a rubel válságával kapcsolatban, hogy csökkentek az export bevételek , mert az első félévben olcsóbb lett az olaj és a földgáz a világpiacon. Jelentősen megnőttek “az állami költségvetés igényei” – fogalmazott finoman a nemzeti bank elnökasszonya a katonai kiadások drámai emelkedésével kapcsolatban.

Mindez növeli az inflációt is, ezért a moszkvai nemzeti bank nem zárja ki a  kamatláb további emelését.

Makszim Oreskin, Putyin egyik gazdasági tanácsadója a nemzeti bankot okolta a nehéz helyzetért, és hangsúlyozta “a gyenge rubel rossz Oroszországnak, mert nehezíti a strukturális változásokat és negatív hatással van az életszínvonalra.”

Az orosz tisztek tömeges megmérgezése az ukrán ellentámadás része volt?

FüHü
-
0
Az orosz tisztek tömeges megmérgezése az ukrán ellentámadás része volt?

Csütörtök este egy ukrajnai tisztviselő arról számolt be, hogy Mariupol városában egy ünnepi rendezvényen „tömeges ételmérgezés” következtében két orosz tiszt meghalt, további 15 katona pedig kórházba került.

A Kreml úgy véli, hogy a mérgezést cianid pirulák és növényvédő szerek okozták, amelyeket a tányérok közelében helyeztek el.

Petro Andrijuscsenko, az ukrajnai Mariupol polgármesterének tanácsadója a Telegram-on  számolt be az esetről, és azt írta, hogy

„a mérgezést ukrán partizánok követték el, miközben a Kreml erői a haditengerészet napját ünnepelték az  elmúlt vasárnap”.

Elmondása szerint „az ünneplés alatt a tiszteket megmérgezték az egyik katonai létesítményben”.

A Kreml úgy véli, hogy a mérgezést cianid pirulák és növényvédő szerek okozták, amelyeket a tányérok közelében helyeztek el. Állításuk szerint ennek eredményeként 17 orosz katona került kórházba súlyos állapotban, két másik tiszt pedig később meghalt.

Azt is elárulták, hogy a mérgezést egy „Y” nevű csoport hajtotta végre, amely a mariupoli ukránbarát ellenállás része.

Növekvő aggodalom a Kreml tisztviselői részéről

Csütörtök este az Institute for the Study of War (ISW) becslése szerint a Kreml magas rangú tisztviselői körében egyre nagyobb az aggodalom az orosz területek elleni ukrán támadások számának növekedését miatt.

Két dróntámadást hajtottak végre a főváros Moszkva ellen, és még a város üzleti negyedében lévő irodaházakban is károkat okoztak. Eközben az orosz védelmi minisztérium ismét megkezdte a fegyverek kiosztását Belgorod városának térségében, az ukrán határ közelében, valamint Kurszk város térségében is.

Az intézet szakértői úgy vélik, hogy a Kreml magas rangú tisztségviselői körében megnövekedett félelem az ország belső biztonsági képességei miatti állandó aggodalomból fakad.

Ez főleg a „ Wagner-csoport ” zsoldosai által júniusban bekövetkezett katonai lázadás után történt . Arról is beszámoltak, hogy „a fegyverek, pilóta nélküli légi járművek és katonai járművek kiosztása ezeken a területeken abból az aggodalomból ered, hogy Ukrajna fokozni fogja támadásait a térségben”.

„nem halad olyan gyorsan”

FüHü
-
0
„nem halad olyan gyorsan”

Az ukrán ellentámadás „nem halad olyan gyorsan” – ismerte el Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke pénteken újságírók egy csoportjának nyilatkozva.

„Ha látjuk, hogy valami nem stimmel, akkor azt mondjuk. Senki nem fogja szépíteni” a helyzetet – folytatta, biztosítva, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei nem tanúsítottak türelmetlenséget. „Nincs nyomás, csak egy kérdés: „Hogyan tudunk még segíteni?” Mindenki megérti, hogy lehetetlen nyomást gyakorolni Ukrajnára.

Andrij Jermak szintén kizárt minden tárgyalást Moszkvával mindaddig, amíg az orosz csapatok Ukrajna területen tartózkodnak. „Az álláspontunk nagyon világos. Ezekre a tárgyalásokra gondolni is csak azután lehet, hogy az orosz csapatok elhagyják területünket. Mindenki megérti, hogy nem fogunk beszélni az oroszokkal ” – tette hozzá.

Az oroszok szerint Ukrajna dróntámadást kísérelt Moszkva ellen

FüHü
-
0
Az oroszok szerint Ukrajna dróntámadást kísérelt Moszkva ellen

Ukrajna megpróbált csapást mérni a polgári infrastruktúrára, beleértve a repülőteret is, ami „terrorcselekménynek” minősül – közölte Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kedden.

„A kijevi rezsim azon kísérlete, hogy megtámadjon egy olyan területet, ahol polgári infrastruktúra található, beleértve a repülőteret, amely egyébként külföldi járatokat is fogad, újabb terrorcselekmény” – írta Zakharova a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

Több drón is megtámadta Moszkvát és térségét, átmenetileg megzavarva a repülést a Vnukovói repülőtéren kedden. Moszkva polgármestere azt mondta, a támadást sikerült visszaverni.

123...81. oldal a 8-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség