Mohamed bin Szalman trónörökös kést szúrt Biden amerikai elnök hátába – írta a New York-i Bloomberg amikor az OPEC+ bejelentette: jelentős mértékben csökkentik az olaj kitermelését, hogy ezzel megemeljék az olaj árát.
A cél a hordónkénti 100 dollár, jelenleg még 85 az ár. Ez pedig kevés Oroszországnak, amely jelentős részben az olaj exportjából finanszírozza az ukrajnai háborút. Ráadásul az oroszok csak olcsóbban tudják eladni a maguk olaját a szankciók miatt. A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, nyilvánvalóan arról érdeklődött Rijádban: Szaúd Arábia miért támogatja Oroszországot? Szaúd Arábia 1945 óta fontos szövetségese az Egyesült Államoknak a Közel Keleten, ahol a sivatagi királyságnak vannak a legnagyobb és olcsón kitermelhető olaj készletei. Ezért a Jaltából hazatérő Roosevelt elnök is megállt Szaúd Arábiában, hogy paktumot kössön Szaúd királlyal. Amely mindmáig működik is, de a kapcsolat egyre kevésbé alakul úgy, ahogy az USA szeretné: Washington diktál és a sivatagi királyság úgy alakítja az olaj árat, ahogy az az Egyesült Államoknak jó.
Mohamed bin Szalman trónörökös, már tavaly is kikosarazta Biden elnököt, aki személyesen elutazott hozzá, hogy megkérje az olajkitermelés növelésére. Most pedig csökkentik az olaj kitermelést.
Miért zavarja ez különösen Biden elnököt? Mert 80-on túl új választási kampányra készül. Népszerűségét alaposan kikezdheti a magas olajár. Nemcsak úgy, hogy a kutakon drágább lesz a benzin hanem úgy is, hogy az infláció miatt a Federal Reserve Board emeli a kamatlábat, és ezzel lassítja a gazdasági növekedést. Sok család és vállalkozás pedig a csőd szélére kerülhet a magasabb kamat miatt.
A kínai kapcsolat
Nemrég Szaúd Arábiában járt Hszi Csin-ping elnök, és több szerződést is aláírt. A többi között arról, hogy az olaj egy részéért Szaúd Arábia dollár helyett jüant is elfogad. A dollár erejét a világgazdaságban jelentős részben az adja, hogy az USA rávette Szaúd Arábiát és rajta keresztül az OPEC országait, hogy csakis dollárt fogadjanak el az olajért és a földgázért. Peking csökkenteni akarja a dollár függést, és ebben jó partnerre talált Szaúd Arábiában. A kínaiak cserébe összehoztak egy béke egyezményt Szaúd Arábia ősi ellenségével Iránnal, amely egyébként már régóta jüanban kereskedik Kínával. Mindez az Egyesült Államok súlyának csökkenését jelzi a Közel Keleten, ahol a térséggel határos afganisztáni csúfos kivonulás egyáltalán nem erősítette meg az amerikaiak presztízsét.
Milyen Szaúd Arábia kapcsolata Kínával és Oroszországgal, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint? Eziránt érdeklődött William Burns CIA igazgató Rijádban. Mit válaszoltak neki, azt nem tudhatjuk, de az biztos: Szaúd Arábia immár nem fogadja el az alárendelt szerepet, márpedig ha az USA Izrael mellett legfontosabb szövetségese a térségben meginog, akkor az egész Közel Kelet másképp tekinthet a jövőben Washingtonra, és vigyázó szemét mindinkább Kínára vetheti.
Cristiano Ronaldo Szaúd Arábiában rúgja a labdát – jó pénzért. A sivatagi királyság most még nagyobb dobásra készül: meg akarja venni a futball világbajnokságot, és nem is csak saját magának.
Görögországgal és Egyiptommal együtt rendezné meg a futball világbajnokságot 2030- ban. Mohamed bin Szalman trónörökös, aki teljhatalommal irányítja Szaúd Arábiát, erről már a múlt nyáron megállapodott Kiriakosz görög miniszterelnökkel. Egyiptommal még alkudoznak. A lényeg: a teljes költséget Szaúd Arábia állná, de csak a meccsek háromnegyedét tartaná meg magának.
Kik a versenytársak?
Katarban most volt VB, ezért a Közel Kelet nem lehetne esélyes nyolc év múlva, emiatt találta ki Mohamed bin Szalman herceg a közös jelentkezést Egyiptommal és Görögországgal mondván három kontinens kapna így lehetőséget közös világbajnokságra.
Csakhogy van két nagyon is komolyan vehető vetélytárs, és mindkettő kollektív vállalkozás.
Az európai trió Portugáliából, Spanyolországból és Ukrajnából áll. A dél-amerikai kvartett: Argentína, Chile, Paraguay és Uruguay. Mindkét vetélytárs nagyon is veszélyes Szaúd Arábia terveire: Argentína nyerte a világbajnokságot, Európában pedig már régen nem volt hasonló rendezvény.
Fennáll persze a lehetőség, hogy a FIFA vezetőség tagjait Szaúd Arábia megvegye. A katari világbajnokságot az emír Sarkozy francia elnökkel vajazta le. Platini volt a közös megbízottjuk, aki mint a FIFA második embere gondoskodott arról, hogy a megfelelő jelöltre szavazzanak. Platini belebukott a botrányba, Sarkozy ex elnök ellen nyomoznak Franciaországban. Katarban semmi probléma sincs. A világbajnokság teljes siker volt: szép pénzért feltette a 200 ezer lakosú mini államot a térképre. Szaúd Arábiának több mint 30 millió lakosa van, és tagja a G20 csoportnak, ahol a világ gazdasági nagyhatalmai ülnek. Mohamed bin Szalman hercegnek viszont véres a keze: parancsára megfojtottak majd darabokra vágtak egy ellenzéki újságírót Szaúd Arábia főkonzulátusán Isztambulban. Az újságíró a Washington Postnak dolgozott. Khalid bin Szalman herceg, Mohamed fivére, aki akkor hazája washingtoni nagykövete volt megesküdött a szent Koránra, hogy az újságírónak nem lesz bántódása.
A napokban megjelent az Economist címoldalán, hogy az amerikai hírszerzés szerint a szaúdi trónörökös hagyta jóvá a műveletet Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös hagyta jóvá azt a műveletet, amelynek során megölték Jamal Khasoggi kormánykritikus szaúdi újságírót.
„Úgy véljük, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös jóváhagyott egy műveletet Isztambulban, Törökországban, hogy fogják el vagy öljék meg Jamal Khasoggi szaúdi újságírót” – áll az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) jelentésében.
Az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy szankciókat vetett ki a szaúdi hírszerzés korábbi helyettes vezetőjével, Ahmed Haszan Mohamed al-Aszírival szemben, aki a Khasoggi-gyilkosság „főkolomposa” volt.
Khasoggit 2018 októberében gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Török tisztségviselők szerint khasoggit egy szaúdi „halálosztag” ölte meg, holttestét pedig feldarabolták. Szaúd-Arábiában nyolc embert ítéltek börtönbüntetésre Khasoggi halálával kapcsolatban.
Rijád tagad
Rijád kategorikusan visszautasítja annak az amerikai hírszerzési jelentésnek az állításait, amely szerint Mohamed bin Szalmán Ál Szaúd szaúdi trónörökös, az ország de facto irányítója hagyta jóvá Jamal Khasoggi rendszerkritikus szaúdi újságíró 2018-as isztambuli meggyilkolását.
„A Szaúd-Arábiai Királyság kormánya kategorikusan visszautasítja a jelentés negatív, hamis és elfogadhatatlan állításait, amelyek a királyság vezetésére vonatkoznak, és megjegyzi, hogy helytelen információkat és következtetéseket tartalmaz” – közölte az arab ország külügyminisztériuma.
„A minisztérium ismét aláhúzza, amit a királyság hatóságai korábban is kifejeztek, hogy felháborító bűncselekmény történt, amely mélyen sérti a királyság törvényeit és értékeit” – nyomatékosította a rijádi külügyminisztérium.
Rijád álláspontja továbbra is az, hogy az újságírót olyanok ölték meg, akik áthágták az őket foglalkoztató ügynökségek összes előírását, és hogy Szaúd-Arábia minden lépést megtett, hogy a felelősök megkapják az őket megillető büntetést.
Szaúd-Arábia egy 500 milliárd dolláros nagyváros építését tervezi, amely a Vörös-tenger feletti hídon keresztül kapcsolódik Afrikához. A fejlesztés része Mohammed bin Salman koronaherceg Vision 2030 jövőképének, amely Szaúd-Arábia olajvezérelt gazdaságának diverzifikálására irányul. A becslések szerint a projekt 30-50 évig tart, míg az első szakasz 2025-re esedékes.
Mohamed bin Szalman herceg annak ellenére nem mondott le hollywoodi álmáról, hogy a kínai korona vírus a padlóra vitte az olaj árát pedig jórészt ebből kell finanszíroznia a jövő városát. A párizsi Le Monde szerint a majd mindenható trónörökös Hollywood imádatában nőtt föl, ezért a városnak adott furcsa név, a Neom. Amelyet persze azért meg is lehet magyarázni: neo görögül újat jelent, az m pedig az arab jövő szóból ered: mosztagbal!
20-szor akkora mint Los Angeles
Az új csoda várost a sivatag szélén 16400 négyzetkilométeresre tervezik – jórészt olyanok, akik Hollywoodnak szoktak filmes városokat építeni. Persze mindez kicsit nagyobb de hát területe bőségesen van a sivatagi királyságnak. És akkor még pénze is volt amikor 2017-ben a „sivatagi Davos” keretében ünnepélyesen elővezette tervét Mohamed bin Szalman trónörökös.
Megújuló energia források
16 400 négyzetkilométeren a megacity 33-szor nagyobb, mint New York City és a világ egyik legnagyobb városa lesz, amely száz százalékban megújuló energiával üzemel, de vannak más futurisztikus tervek is hiszen például tenger vízből fedeznék a lakosság vízellátását! Az első szakaszt 2025-re tervezik átadni, mely nincsen oly messze már. „Nem vesztegethetjük az időt a szélsőséges gondolatokra. Szaúd Arábia a fiatalok országa. A lakosság 70%-a 30 év alatt van” – hangsúlyozta a herceg, aki maga is a harmincas éveiben jár. Ez egy önálló zóna lesz a tervek szerint, saját szabályokkal és társadalmi normákkal, amelyet kifejezetten a gazdasági haladás és polgárainak jóléte érdekében működtetnek, azzal a reménnyel, hogy idevonzza a világ legtehetségesebbjeit és Neomot kereskedelemi csomóponttá, innováció és kreativitás fellegvárává tegye.
Mindezt miből?
A sajtónak abban a Ritz-Carlton hotelben mutatták be az álomvárost, ahol korábban szaúdi oligarchák váltak meg vagyonuk egyharmadától – Mohamed bin Szalman herceg embereinek nem épp baráti biztatásától kísérve. Még hercegek is voltak a elfogottak között, de a király parancsára őket is megdolgozták kicsit, hogy adakozzanak az új város javára. Így jött össze a szilárd alap. Becslések szerint mintegy 40 milliárd dollárt sikerült összeszednie ily módon Mohamed bin Szalman hercegnek a 2030-as Vízió programhoz, melynek legfontosabb eleme az új város. 40 milliárd dollár sok pénz de hát ehhez mégiscsak ez is kevés volt. Ezért jött az Aramco privatizálása. A világ legnagyobb olajtársasága a fénykorában 2000 milliárd dollárt ért vagyis a világ legdrágább cége volt. Az aranyérem maradt, de az érték csökkent, mert a kínai korona vírus miatt a Mennyei Birodalom egyre kevesebb olajat vásárol. Napi három millió hordó olaj esik ki emiatt a világpiacról. Így Szaúd Arábiának is meg kell húznia a nadrágszíjat: napi félmillió hordós kitermelés csökkenést javasolnak.
Az álmok és a valóság
Csodálatos tervekben a múltban sem szűkölködött Szaúd Arábia. A korábbi király, Abdallah idejében hat új városról határoztak, de ebből csak egy épült meg. Az természetesen az előző uralkodó, Abdallah nevét viseli. A mostani uralkodó, Szalman öreg és beteg. A hatalmat helyette kedvenc fia, Mohamed bin Szalman herceg gyakorolja, aki kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkezik. Legjobb barátai közé tartozik Jared Kushner, Trump elnök veje és közel-keleti főtanácsadója. Travis Kalanick egykori washingtoni miniszter is benne van a Neom programban. Csakhogy ők viszik a pénzt. Szakértők szerint az álomváros sokkal több pénzbe kerül majd mint 500 milliárd dollár, de jelenleg ennyi sincsen Szaúd Arábiában a trónörökös álmára, egy megapoliszra a sivatag szélén a tenger mellett…
Sógora perli rágalmazásért a világ leggazdagabb emberét.
Okostelefon szaúdi kémprogrammal.
Akit 40 milliárd dollárral sem lehet korrumpálni.
Trump olajért bólintott az újságíró halálára.
Minek ellenség, ha a rokon is elárul?
Jeff Bezos mezítelen fotói kikerültek az internetre, és az Amazon főnöke azóta kutatja: ki a bűnös ? A pornó képek miatt Jeff Bezos válásra kényszerült : nejének több mint 35 milliárd dollárt adott. Az új asszony, Laura Sanchez a fivérét vádolja : 200 ezer dollárért eladta a kínos képeket a National Enquirernek! Emiatt indított most pert Jeff Bezos ellen rágalmazásért Michael Sanchez. Ez eddig társasági pletyka lenne, de a vizsgálat kapcsán kiderült a világpolitikai szál is.
Szaúd Arábia fura ura kém programot telepített Bezos okostelefonjára
Mohamed bin Szalman herceg meg akarja reformálni hazáját és a nagyszabású, 40 milliárd dolláros programhoz PR kampányt szervezett. Az Amazont akarta megbízni ezzel, és Jeff Bezos érdeklődött is a PR kampány iránt. Csakhogy más volt Szaúd Arábia trónörökösének valódi célja. Meg akarta zsarolni az Amazon főnökét, aki tulajdonosa a Washington Postnak is. A befolyásos liberális lapnak írt cikkeket a trónörökös régi ellenfele, Dzsamal Kashodzsi, aki az Egyesült Államokban élt. Mohamed bin Szalman arra kérte Jeff Bezost: rúgja ki a kényelmetlen újságírót. Az Amazon főnöke visszautasította a kérést. Erre beindult a kém program. Lehet, hogy így kerültek ki a kínos fotók az internetre, de lehet, hogy a sógor a tettes. Aki most perel rágalmazásért.
Világpolitikai botrány lett az ügyből
Dzsamal Kashodzsi ellenzéki újságírót megfojtották és feldarabolták Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán. Mohamed bin Szalman herceg végül is vállalta a felelősséget. Miután kiderült: Jared Kushner, Trump elnök veje és közel-keleti tanácsadója rábólintott a gyilkosságra. Trump kijelentette: neki fontosabb Szaúd Arábia mint egy újságíró meggyilkolása, és ezzel az ügy számára meg is oldódott. Dzsamal Kashodzsi családja kártérítést kapott. Jeff Bezos a kamerák előtt megölelte Dzsamal Kashodzsi menyasszonyát, aki az isztambuli főkonzulátus előtt várta vőlegényét.
A per
Jeff Bezos közölte: ügyvédei válaszolnak majd a sógor vádjaira. Michael Sanchez azt állítja: nem is voltak nála a kérdéses fotók! Ő csak a sztorit adta el a National Enquirernek és nem a kínos videót! Laura Sanchez elítéli fivérét, és teljes mértékben hitelt ad Jeff Bezosnak, aki szerint a sógor lehetett a kiszivárogtató – írja a Business Insider.
A kém program, melyet Jeff Bezos okostelefonjára telepítettek kicsapta a biztosítékot az amerikai elit körében hiszen éveken keresztül működött! Ezért nagyon sokan alapos vizsgálatnak vetették alá okostelefonjukat, hogy elkerüljék az olyan kínos meglepetéseket, melyek a világ leggazdagabb emberét érték.
A szaúdi trónörökös kém programja miatt kerültek ki a világ leggazdagabb emberének pucér fotói a világhálóra. Ezt derítették ki azok a nyomozók, akiket Jeff Bezos azzal bízott meg: leplezzék le annak a videónak a készítőjét, mely végül is válásához vezetett el.
Az Amazon tulajdonosa, akinek vagyona meghaladja a 100 milliárd dollárt, a többi között tulajdonosa a Washington Post című lapnak. Annak az újságnak, melynek a szaúdi Dzsamal Kashodzsi dolgozott. Az ellenzéki újságírót Isztambulban a szaúdi főkonzulátuson megfojtották és darabokra vágták. A fordulatos történetről a londoni Guardian számolt be.
Kém program érkezett Jeff Bezos telefonjára
Mohamed bin Szalman herceg, Szaúd Arábia trónörököse egy fogadáson megkérdezte az amerikai üzletembert: részt venne-e hazája fejlesztési programjának népszerűsítésében. Bezos igennel válaszolt. Kapott is egy videót, melyhez azonban egy kém program is kapcsolódott. Ez a kém program behatolt az Amazon főnök telefonos hálózatába, ahol megtudta: Jeff Bezos megcsalja nejét!
Egy videó is készült erről, mely meztelenül ábrázolja Bezost és szeretőjét. Ennek birtokában a trónörökös emberei felkérték az amerikai üzletembert, hogy ne közölje Dzsamal Kashodzsi cikkeit a Washington Postban. Bezos nemet mondott a zsarolásra. Ennek kettős következménye lett. Egyrészt közzétették a kínos videót. Válóper lett a vége. Bezos neje 35 milliárd dollárral a világ leggazdagabb asszonya lett. Férje pedig nőül vette szeretőjét. Vagyona pedig újra felment 100 milliárd dollár fölé.
Az újságírót megölték Isztambulban
Csapdába csalták Dzsamal Kashodzsit. Szaúd Arábia akkori nagykövete esküvel ígérte nem lesz bántódása, ha felkeresi a szaúdi főkonzulátust Isztambulban. Az akkori nagykövet nem volt más mint Mohamed bin Szalman öccse, Khaled. Aki ma a hadsereg főparancsnoka Szaúd Arábiában. Az újságírót a főkonzulátuson megfojtották majd feldarabolták. Mohamed bin Szalman herceg kezdetben közölte: semmi köze az ügyhöz. Később vállalta a felelősséget. A gyilkos kommandó néhány tagját elítélték, de különben nem történt semmi.
Trump is rábólintott az ügyre
Mohamed bin Szalman herceg a gyilkossághoz megkapta Jared Kushner főtanácsadó engedélyét. Jared Kushner Trump veje. A dokumentumot megszerezte az orosz titkosszolgálat, mely átadta azt török szövetségeseinek. Erdogan elnök így sikeresen megzsarolhatta Trumpot: ha nem engedélyezi a törökök offenzíváját Szíriában, akkor közzé teszi a kínos dokumentumot. Trump engedett: cserben hagyta a kurdokat Szíriában miközben megerősítette: továbbra is nagyon megbízik Mohamed bin Szalman hercegben, Szaúd Arábia trónörökösében.
Szaúd Arábiában a bíróság öt embert halálra és hármat 24 éves börtönbüntetésre ítélt, mert meggyilkolták Dzsamal Kashoggit a főkonzulátuson Isztambulban. Dzsamal Kashoggi korábban a királyi ház bizalmasai közé tartozott Szaúd Arábiában, de szembekerült a trónörökössel.
Mohamed bin Szalman elől az Egyesült Államokba menekült, ahol a Washington Postban bírálta a trónörökös politikáját. Dzsamal Kashoggi meg akart nősülni, és ezért szüksége volt szaúdi okmányainak megújítására. Emiatt utazott Isztambulba, ahol menyasszonya várta a főkonzulátus előtt, de hiába. Dzsamal Kashoggi nem volt naiv: előzőleg biztosítékot kért és kapott Szaúd Arábia washingtoni nagykövetségén. Maga az akkori nagykövet, a trónörökös öccse esküdött meg, hogy nem esik bántódása!
Megfojtották és darabokra vágták
Kommandósok érkeztek Szaúd Arábiából egy boncoló orvossal, akik végrehajtották a gyilkosságot. Amely világszerte hatalmas felháborodást keltett. Trump elnök azzal zárta le az ügyet, hogy szükségük van Szaúd Arábiára és ezért nem szakítják meg a kapcsolatot Mohamed bin Szalman herceggel. A trónörökös a maga részéről tanácsadói révén megfenyegette Amerikát: ha sokat szívóskodnak, akkor átáll az oroszok oldalára!
Erdogan ezzel zsarolta Trumpot
Az orosz hírszerzés időközben megszerezte azt a dokumentumot, mely egyértelműen igazolja: Trump veje és főtanácsadója engedélyezte az újságíró meggyilkolását Mohamed bin Szalman trónörökösnek! A dokumentumot az oroszok átadták Erdogan elnöknek. Aki ennek birtokában megzsarolta Trumpot: ha nem engedélyezi a törökök szíriai offenzíváját és nem hagyja cserben a kurd szövetségeseit, akkor nyilvánosságra hozza a dokumentumot Jared Kushner és Mohamed bin Szalman beszélgetéséről. Ezek után adott szabad utat Erdogannak Szíriában Trump elnök …
Amerikai cégek egy titkos szerződés alapján nukleáris technológiát adnak el Szaúd Arábiának – ezt közölte a washingtoni szenátus katonai bizottságában Nick Perry energiaügyi miniszter.
Azt állította, hogy a titkos szerződés nem teszi lehetővé azt, hogy Szaúd Arábia atombombához jusson. A kétkedők kérdéseire válaszolva az amerikai energiaügyi miniszter azt válaszolta: „ha mi nem adunk nukleáris technológiát Szaúd Arábiának, akkor majd kapnak az oroszoktól vagy a kínaiaktól. Őket pedig egyáltalán nem érdekli az, hogy vajon békés célokra használják a nukleáris technológiát vagy atombombát gyártanak!”
Mohamed bin Szalman trónörökös többször is kijelentette, hogy amennyiben az ősellenség, Irán atombombához jut, akkor Szaúd Arábia sem lehet meg nukleáris fegyver nélkül.
Trump elnök kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból. Irán egyelőre azt állítja: tartja magát a nagyhatalmakkal kötött egyezményhez és nem fejleszt atombombát. Izraelben és Szaúd Arábiában ebben kételkednek.
Mohamed bin Szalman herceg tanácsadója megfenyegette az amerikaiakat: ha Kashodzsi miatt szakítanak Szaúd Arábiával, akkor lepaktálnak az oroszokkal! Dzsamal Kashodzsi ellenzéki újságírót, aki a Washington Postnak írt cikkeket, Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán brutálisan meggyilkolták. A CIA szerint az utasítást Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki. Trump elnök az ügyben úgy nyilatkozott, hogy Szaúd Arábia túlságosan is fontos szövetséges ahhoz, hogy egy meggyilkolt újságíró miatt az Egyesült Államok kérdésessé tegye azt.
Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg a „mérsékelt és toleráns iszlámhoz való visszatéréséről” szóló elképzelését nemcsak az „országimázs javítása” miatt jelentette be. Szaúd-Arábia ugyanis súlyos kül-és belpolitikai válságokon megy keresztül, amelyekből az egyetlen kiutat a rendszer gyökeres megváltoztatása jelenti. Csakhogy mennyire hajlandó ebbe belemenni a helyi vallási vezetés?
Gazdaság
Hiába adja Szaúd-Aráiba a világ olajtermelésének 10%-át és a globális export negyedét, az elmúlt években komoly gazdasági, szociális és társadalmi nehézségekkel kénytelen szembenézni. Az egyre csökkenő olajár miatt körülményesebbé vált finanszírozni az állami kiadásokat. Ez megmutatkozik többek közt abban, hogy
2016-ban a szaúdi költségvetési hiány 79 milliárd dollár volt
Az évek folyamán teljesen eltorzult a szaúdi munkaerőpiac. Magas munkanélküliség a fiatalság körében (egyes kimutatások szerint 30 százalékos), miközben az országban még a helyi statisztikai adatok szerint 8 millió vendégmunkás dolgozik, akik elsősorban a szegény muszlim államokból (Banglades, Pakisztán) érkeztek. Ez azért van így, mert a fiatalok többsége – és igazából a szaúdi dolgozók majdnem 75 százaléka – inkább a jól fizető és kevés fizikai munkát igénylő állami szektorban helyezkedik el. Ám a külföldi munkalehetőség sem jelent alternatívát, mivel a szaúdi oktatásból kifolyólag egyáltalán nem versenyképes a tudásuk. A nők aránya a szaúdi munkaerőpiacon általában 20 és 25 százalék között ingázik, és a férfi családtagoknak kötelező őket elvinni a munkahelyükre vagy hazahozni onnan.
Tehát Mohamed bin Szalmán többek közt ezért is hirdette meg a „Vision 2030” nevű programot, amelynek része az előző cikkünkben említett NEOM-projekt is. A két billió dolláros „Vision-2030” terv célja, hogy „átvezesse a Perzsa-öböl menti monarchiát a 21.századba”.
Röviden az ambiciózus program célja, hogy
„a szaúdi szénhidrogéneken alapuló gazdaságot megújulóvá, a korábban rendkívül zárt szaúdi piacot nyitottá, az oktatást tudásalapúvá, a közigazgatást pedig e-kormányzativá tegye”.
Csakhogy ilyen léptékű átalakításokat – a jelenlegi olajárak mellett – Szaúd-Arábia nem tudna egyedül megvalósítani. Ezért is szükség van arra, hogy sokkal nyitottabbá tegye az ország piacát a külföldi – nemcsak a muszlim – befektetők előtt. Igaz, a vallási turizmus, mint a mekkai zarándoklat (hadzs), továbbra is a szaúdi államkassza egyik legfontosabb bevételi forrását képezné, hiszen 2030-ra 30 millió zarándoklóval számolnak.
Azonban az állami támogatások, mint az üzemanyag és az élelmiszer, megvágása nagyon sok szegény szaúdit hozott nehéz helyzetbe és az ellenállás miatt a kormánynak bizonyos mértékig visszakoznia kellett. Ugyanúgy korántsem biztos, hogy minden megvalósult szaúdi projektnek sikerül felkeltenie a külföldi üzletemberek figyelmét.
Például ott van Abdullah király pénzügyi kerülete, amelynek építése már 2006-ban elkezdődött,de a mai napig egyetlen nemzetközi pénzügyi intézmény sem jelezte, hogy kérne a 73 épület valamelyikéből. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Ráadásul az állami kiadások nagy része nem a szociális kiadásokra vagy a gazdasági programokra megy el. Rijád ugyanis rengeteget költ a saját hadserege fejlesztésére, valamint több közel-keleti csoportot – nem egyszer terrorista szervezetet – felfegyverzésére. Szaúd-Arábia már évek óta a világ második legnagyobb fegyverimportőre, tavaly például 8 százalékot tett ki globális fegyverimportban. Legutóbb például Donald Trump amerikai elnök látogatása során hoztak tető alá egy 109 milliárd dollár értékű fegyvervásárlási szerződést.
Külpolitika
Azonban figyelve az elmúlt évek szaúdi külpolitikának az eredményességét, igencsak megkérdőjelezhetővé vált ezeknek a kiadatásoknak a hatékonysága. Hiába támogatták dollármilliókkal és fegyverrel a különböző iszlamista csoportosulásokat Szíriában, ma már alig játszanak szerepet az országban nyolc éve dúló háborúban. Szaúd-Arábiának elmúlt hónapokban valamennyire rendeződött a viszonya Egyiptommal, de a bizalmatlanság továbbra is érezhető Kairó és Rijád közötti kapcsolatokban.
Ám, ami igazán súlyosan érinti Szaúd-Arábiát és rámutat az eddigi katonapolitika és fegyverkezés kudarcára, az Jemen. 2015. március 26-án Rijád tíz másik afrikai és ázsiai országgal együtt beavatkozott a „Szaúd-Arábia hátsó udvarának” tartott Jemenben, hogy visszaültessék elnöki székbe a Rijád-barát Abd-Rabbuh Manszúr Hádi miniszterelnököt.A koalíciós erők csak bombázásokkal, majd a nyár folyamán szárazföldi haderővel próbálta meg térdre kényszeríteni a jemeni lázadókat, vagyis a húszikat. Az amerikai támogatást élvező és fejlett hadieszközökkel rendelkező szunnita haderő arra még elég volt, hogy visszaszorítsák a húszikat Áden kikötővárosának környékéről, de arra már nem, hogy elfoglalják vele a jemeni fővárost, Szanaat.
A hivatalos bejelentések ellenére a harcoknak egyáltalán nincs vége: a koalíció veszteséglistája egyre hosszabb, és még a hetekben is előfordult, hogy a határ menti szaúdi területeken lévő bázisokat támadtak meg a jemeniek, miközben az ország belsejét ballisztikus rakétákkal lövik. A több mint 10 000 halálos áldozattal és 40 000 sebesülttel járó jemeni háborúban végrehajtott szaúdi légitámadások miatt szinte az egész ország romokban hever, a kolera április óta tombol az országban, megfertőzve több mint 800 000 embert és az egész országot kiszáradás fenyegeti. Szóval sikerekről aligha lehet beszélni.
Például ez a Twitterre feltett összehasonlító térkép mutatja meg jól, hogy mennyit változott a koalíció által uralt terület nagysága 2016. október 17 és 2017. október 16 között: Gyakorlatilag semmit.
A koalíciós támadások eredménytelenségével már Rijádban is kénytelenek szembenézni. Annyira követhetetlenné és tarthatatlanná vált az országban, hogy Mohamed bin Szalmán
ki akar vonulni Jemenből,
legalábbis ez derült ki a nyáron kiszivárgott, amerikai tisztségviselőknek írt leveléből. A háború ugyanis nemcsak mély nyomot a szaúdi hadseregen és gazdaságon, hanem rontott az ország megítélésén is, amelynek a külkapcsolatok látták a karát.
Először járt szaúdi uralkodó Moszkvában. A kép forrása: MTI/EPA/Szergej Csirikov
Éppen ezért a szaúdi vezetést 2017 elejétől igyekszik javítani a régión kívüli országokkal való viszonyán is. Sőt, elsősorban nem a nyugati országok felé „kacsingat” : 2017 tavaszán a Szalmán bin Abdul-Aziz Al-Szaúd – Mohamed apja – uralkodó egy ázsiai körutat tett , amely során Indonéziában Japánban, Kínában és Malajziában járt és egymás után kötötte a több milliárd dolláros szerződéseket. (Kína esetében egy 65 milliárdosat írtak alá.)
Az igazi meglepetést azonban az okozta, amikor október elején a szaúdi király Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott Habár a találkozó során elsődlegesen a fegyvervásárlási kérdések (Sz-400 Triumf vagy Kalasnyikov gyártási licence) domináltak, szaúdi befektetők közel 1 milliárd dollár értékben ruháznak be Oroszországba.
Megbomlott egység
Az országimázs javítása, az új befektetők Perzsa-öböl menti monarchiába való csalogatása, a külkapcsolatok erősítése és a gazdasági rendszer gyökeres átalakítása vezetett oda, hogy Mohamed bin Szalmán bejelentse a „mérsékelt és toleráns iszlámhoz való visszatérést”.
Mivel a szaúdi állam aspektusából túl sok minden forog kockán, ezért Szalmán hajlandó nekimenni a társadalom erkölcséjéért felelős vallásrendőrségnek, amelynek jogkörét és hatalmát már korábban sikerült megnyirbálnia. Ugyanúgy Koránt és a saríát (iszlám jog) szélsőséges értelemező vahabita papság domináns befolyását is igyekszik visszaszorítani.
Csakhogy ez komoly feszültségeket gerjeszt a két fél között, hiszen a Szaúd-Arábia léte is a vahabita papság és Szaúd-uralkodócsalád 80 évvel ezelőtti kiegyezésének az eredménye. Ahogyan az elmúlt időszakban látható, Mohamed bin Szalmán az elődjeinél ellentétben jóval messzebb hajlandó elmenni a vahabiták hatalmának korlátozása terén, ami természetesen nekik egyáltalán nem tetszik.
A 2015-ös esztendő nem éppen a szaúdi zarándokok éve volt: egy daru is rádőlt a tömegre és mintegy 107-en vesztették életüket az incidensben. Ezért is a szaúdi államot és hatóságokat okolták. A kép forrása: Youtube.
Már így is komoly ellenszenvet okozott a körükben, amikor a király egy szeptember végi rendeletben a jövő évtől fogva ismét engedélyezte a szaúdi nők számára a vezetést. A vahabita papság a mai napig a szaúdi államot okolja a 2015-ös mekkai zarándoklat katasztrófájáért, amelyben a hivatalos adatok szerint több mint 700-an vesztették életüket. Egyes értelmezések szerint ez volt Allah jele, hogy a Szaúd-család elvesztette a jogát a két szent város, Mekka és Medina ellenőrzésére. Ezután már csak hab a tortán, hogy a prédikátorok rendszeresen bírálják az uralkodócsalád egyes hercegeit azok kicsapongó, nem iszlámhoz méltó, alkoholokat fogyasztó és prostituáltakkal szórakozó életmódja miatt.
Ez a bizalomvesztés pedig kölcsönös: többen úgy vélik a szaúdi uralkodóházban és az állami vezetésben, hogy egyes prédikátorok és a vallástudósok szoros kapcsolatokat ápolnak az olyan terrorista szervezetekkel, mint az Iszlám Állam. Sőt, néhány vahabita pap nem egyszer uszított a szaúdi állam ellen is, és a szaúdi hatóságok feltételezései szerint párszor segítő kezet nyújtottak az ISIS-nek, amikor ők szaúdi célpontok és állampolgárok ellen követtek el merényletet. Rijádnak pedig az sem nagyon tetszik, hogy a vahabita papság fokozatosan önállósította magát: például 2015-ben tucatnyi szaúdi imám közösen hirdetett dzsihádot Oroszország és Irán ellen, mivel ők beavatkoztak a szíriai polgárháborúba. Szaúd-Arábia azonnal visszakozott, az akkori külügyminiszterük Moszkvába utazott „elmagyarázni” a kijelentést, és visszafogták a vahabitákat, hogy többet ilyet az állam megkérdezése nélkül ne csináljanak.
Tehát a törésvonalak kevésbé látványosan ugyan, de már évek óta megvoltak a szaúdi uralkodóház és a papság között. Azonban ha Mohamed bin Szalmán megvalósítja az elképzelését akkor egy valóságos szakadék alakulhat ki a felek között.
Ezt kívánja állítólag a szaudi hercegek többsége. Szaud Arábiában nincs automatikus trónöröklés: az uralkodó halála vagy súlyos betegsége esetében egy 34 tagú Tanács dönt az új király személyéről.
A most 82 éves Szalman király puccsal juttatta hatalomra kedvenc fiát, Mohamedet. A most 33 éves herceg a reformok szimbólumává vált a világban. Kétségkívül komoly modernizációs változásokat indított el, de eközben rengeteg érdeket megsértett és középkori módszereket alkalmazott. Legutóbb Isztambulban az ellenzéki újságíró meggyilkolásával. Szaud Arábiában felmentették a trónörököst a vádak alól, de külföldön kevés a kétség: Mohamed bin Szalman parancsára ölték meg az ellenzéki újságírót Isztambulban. Emiatt számtalan bírálat érte a trónörököst, de Szalman király továbbra is bízik a kedvenc fiában. Ezért a hercegek úgy vélik: megvárják Szalman halálát, de utána nem Mohamedet hanem Ahmedet ültetik a trónra!
Ahmed bin Abdulaziz a 76 éves herceg a király öccse, ráadásul ugyanaz volt az édesanyjuk is: Szaúd király kedvenc felesége. Ahmed 40 évig államtitkár volt a belügyminisztériumban. Ezért jól ismeri a majd mindenható titkosszolgálatot. Kiváló kapcsolatot ápol az amerikaiakkal is. Amikor Szalman király kedvenc fiát nevezte ki trónörökösnek, akkor Ahmed herceg a között a három ellenzéki között volt, aki nem helyeselte Mohamed kinevezését. Ahmed herceg sokat utazgat külföldön és jó kapcsolatokat ápol sok arab vezetővel. A reformok hívének vallja magát.
Mohamed trónörökös folytatni akarja a reformjait. A 33 éves trónörökös egyáltalán nem kíván lemondani. Erre csak az apja, a király vehetné rá. Valószínűtlen, hogy Szalman király beismerné tévedés volt fiának az előléptetése trónörökössé. Mohamed herceg gondoskodik is róla, hogy a király mind kevésbé tájékozódjon a napi ügyekben. Roham tempóban palotát épít Rijadtól messze két milliárd dollárért. Ide szeretné elszállásolni a királyt – „egészségi állapota érdekében”. Ugyanakkor Mohamed támogatottsága a hercegek között nagyon meggyengült különösen azóta, hogy néhányat közülük őrizetbe vettek. Csak azután engedték őket szabadon, hogy lemondtak a vagyonuk egy részéről az állam vagyis Mohamed javára.
Az USA és Szaud Arábia stratégiai szövetségét még Roosewelt elnök és Szaúd király kötötte meg 1944-ben. Ezért az amerikaiakat most valósággal sokkolta Mohamed bin Szalmán trónörökös megbízta a hadügyminisztert érdeklődjön az orosz fegyverszállítások lehetősége iránt! Korábban a trónörökös egyik bizalmasa azzal fenyegette meg Amerikát, ha túlságosan firtatja a meggyilkolt újságíró ügyét, akkor Szaud Arábia átáll a másik oldalra vagyis Oroszországgal köt szövetséget! Még egy katonai támaszpontot is felkínálnának Putyin elnöknek! Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban. Egy jóbarátja azért maradt Mohamed bin Szalman trónörökösnek méghozzá Trump elnök veje! Az ortodox zsidó Jared Kushner az elnök főtanácsadója közel-keleti ügyekben. Kortársa a trónörökösnek, akivel jól megértik egymást. Egyszóval még minden bizonytalan Szaud Arábia jövőjét illetően, ahol a hercegek egy bölcsebb és öregebb Ahmedet szeretnének majd a trónon látni a forrófejű 33 éves Mohamed helyett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
