A hazai csapat győzött mindkét meccsen az NFL főcsoportdöntőiben. Az AFC-ben hátrányból fordítva nyert a New England Patriots a Jacksonville Jaguars ellen, de ehhez az is kellett, hogy kritikus helyzetekben megkérdőjelezhető bírói döntések szülessenek. Az NFC-ben a Philadelphia Eagles tönkreverte a Minnesota Vikings csapatát – a liga egyik legjobb védelme a szezon egyetlen meccsén sem kapott annyi pontot, mint most.
New England Patriots – Jacksonville Jaguars 24-20
A múlt heti, nagyszerű teljesítménnyel elért pittsburghi győzelem után még nagyobb feladat várt a Jacksonville Jaguarsra: meg tudja-e a liga egyik legjobb védelme állítani az egyik legjobb támadósort. A másik kérdés persze az volt, hogy Blake Bortles irányító ezúttal melyik arcát mutatja. A hazaiaknál Tom Brady kézsérüléséről szóltak a hírek a héten, de persze vállalta a játékot.
Jó drive-val kezdte a Patriots a meccset, elsősorban passzokkal haladtak előre, de a végén a védők mezőnygólon tartották őket.
Innentől kezdve másfél negyeden át a Jaguars dominálta a meccset.
A védők yardokat is alig engedtek a hazai támadóknak, a második negyedben pedig már pontokat is szereztek: előbb Blake Bortles találta meg Marcedes Lewist az endzone-ban.
Majd az újonc futósztár, Leonard Fournette verekedte át magát a védőkön.
A negyed vége felé ráadásul a fő fegyverét, Rob Gronkowskit is elvesztette a Patriots: egy ütközés után agyrázkódás miatt kivált a meccsből (az ütközés miatt jogosan jött is a büntetés). Ezután azonban, a szezonban már nem először,
kritikus helyzetben megint a Patriots javára született egy erősen vitatható bírói ítélet:
A.J. Bouye Brandin Cooksot a pályáról kiterelve akadályozott meg egy elkapást, a bírók azonban valamiért szabálytalannak látták, ezzel pedig a Jaguars endzone-jánál folytathatták a hazaiak a támadást, James White be is vitte a labdát.
A Jaguars remek védekezése azonban a harmadik negyedben is folytatódott, a futásokat teljesen megállították, Tom Bradyt pedig folyamatosan nyomás alatt tartották. Közben viszont a Patriots védelme is egyre jobban játszott, a negyedik negyedre két mezőnygóllal így is 10 pontra nőtt a vendégek előnye.
Ezután viszont
egy újabb kulcspillanatban jött egy újabb furcsa bírói ítélet:
trükkös játék után Dion Lewis indult meg előre, Myles Jack azonban utolérte, kiszedte a kezéből a labdát, majd felpattanva elindult vele a Patriots endzone-ja felé – a bírók viszont megállították a játékot. Videózás után helyben hagyták az ítéletet, a Jaguarsé maradt a labda, de ha nincs a sípszó, akkor Jack könnyű TD-t szerezhetett volna, amivel 17 pontra nőtt volna a vendégek előnye.
Ehelyett viszont a hazai védők innentől kezdve folyamatosan megállították a Jaguars támadásait, a támadójátékuk pedig egyre biztosabbá vált. Ráadásul sorra sérültek meg a vendégvédelem kulcsemberei, Bradyn pedig egyre kisebb volt a nyomás – ehhez az is kellett, hogy folyamatosan a szabálytalanság határán (több esetben azon túl) tartsák vissza a védőket a támadófal tagjai.
Így aztán a Patriots előbb felzárkózott egy Brady és Danny Amendola közti összjáték után, majd két perccel a vége előtt Brady újra Amendolát találta meg az endzone-ba: vezettek a hazaiak.
Erre pedig a Jaguars már nem tudott válaszolni, így a Patriots jutott a Super Bowlba.
Tom Brady 290 yardot és két TD-t passzolt, az elkapók közül Brandin Cooks elérte a 100 yardot. Blake Bortles nem játszott rosszul, 293 yardig és egy TD-ig jutott, de nem hibázott nagyokat – de pont az az extra hiányzott tőle, hogy akkor is pontosan passzoljon, amikor ehhez bravúrra lett volna szükség.
Érdekes adat a meccsről, hogy a Patriotsnál mindössze egyszer láttak szabálytalanságot a bírók, egy puntvisszahordásnál, pedig visszajátszások alapján a támadóik és a védőik ellen is többször dobhattak volna zászlót.
Philadelphia Eagles – Minnesota Vikings 38-7
A meccsen két remek védelemmel rendelkező csapat találkozott, a kérdés a hazaiaknál az volt, hogy a támadósorban a futók le tudják-e venni a terhet a Carson Wentz sérülése miatt játszó csereirányító, Nick Foles válláról, a vendégeknél pedig a múlt heti thriller után az, hogy Case Keenum folytatja-e idei, meglepően jó játékát, és első csapatként hazai pályán játszhatják-e majd a Super Bowlt.
A Vikings az első drive-jából mindjárt pontokat is szerzett: jó futások után Keenum szépen dobta oda a labdát a védőjétől elszakadó Kyle Rudolphnak – amit egy kis curlinggel ünnepeltek.
De még az első félidőben válaszolt a hazai csapat, méghozzá a védők révén: Chris Long dobás közben megütötte Keenumot, a passz így rövid lett, Patrick Robinson elkapta és 50 yardról touchdownra vitte vissza.
Az Eagles támadójátéka, ahogy várható volt, a futásokra épült, amelyek működtek is: a második negyed elején LeGarrette Blount átküzdötte magát a védőkön, és máris a hazaiak vezettek.
Az Eagles védői továbbra is nagyszerűen játszottak: a futásokat megállították, Keenumot pedig folyamatosan nyomás alatt tartották. De keményedett a Vikings védelme is, Foles egyre nagyobb ütéseket kapott.
Amikor pedig jól sikerült egy vendégdrive és Keenum pontos passzaival már a vörös zónában, vagyis a húszyardos vonalon belül jártak, akkor Derek Barnett kiütötte az irányító kezéből a labdát, amire Chris Long vetődött rá: másodszor is labdát szerzett a hazai védelem. Ezt pedig újabb touchdownnal büntették: már-már úgy tűnt, hogy véget ér a drive, amikor Nick Foles tökéletes passzt adott Alshon Jefferynek.
Sőt, Foles újabb nagyszerű passza után még egy mezőnygólra volt ideje az Eaglesnek, ezzel 24-7-re vezettek a szünetben.
Nick Foles pedig folytatta nagyszerű játékát:
egy trükkös játék, úgynevezett flea flicker után (a futó elindult a labdával, de visszaadja az irányítónak, aki utána passzol) hajszálpontos passzt adott Torrey Smithnek – már 30 pont fölött járt az Eagles az egész liga egyik legjobb védelme ellen.
A Vikings pedig továbbra sem tudott pontokat szerezni, hiába jutottak közel az endzone-hoz, negyedik kísérletre ugyanis nem mezőnygólt rúgtak, hanem megpróbáltak TD-t szerezni – amit elsőre meg is adtak a bírók, de videózás után kiderült, hogy földet ért a labda, vagyis nem volt jó az elkapás.
Foles továbbra is parádézott,
így a negyedik negyed elején gyakorlatilag eldöntötte a meccset az Eagles: ismét Jeffery szerzett touchdownt.
Ezután pedig több pont már nem is született: a Wentz sérülése után sokak által lesajnált Eagles Super Bowlt játszhat.
A Vikings ellen egyetlen csapat sem ért el ennyi pontot idén,
mint ahogy negatív szezoncsúcs az engedett 456 yard is.
Az élete egyik legjobb játékát (2013-ban azért már volt egy Pro Bowlt érő szezonja) nyújtó Nick Foles 352 yardot és három TD-t passzolt, Case Keenum viszont 271 yard és egy TD mellett két interceptiont is dobott.
A védelmek csatájára számított a legtöbb szakértő a Pittsburgh Steelers – Jacksonville Jaguars meccsen, ehhez képest összesen 87 pont született. A látványos jelenetekben, hihetetlen elkapásokban bővelkedő meccset végül a végig vezető vendégek nyerték. A másik meccs is rendkívül izgalmas volt, a New Orleans Saints az első félidőben 17 pontos hátrányba került a Minnesota Vikings otthonában, innen fordítottak, az utolsó másodpercben azonban mégis a Vikings nyert.
Pittsburgh Steelers – Jacksonville Jaguars 42-45
Antonio Brown sérülése rendbe jött, így újra összeállt a Steelers félelmetes hármasa, a Ben Roethlisberger, Brown, Le’Veon Bell trió, akiknek most viszont a liga egyik legjobb védelmével kellett szembenézniük. Októberben már találkozott a két csapat, akkor Roethlisberger ötször is eladta a labdát és simán nyert a Jaguars.
Most
minden szakértő nagy párharcot várt:
a Steelers elkapói, Brown és az újonc JuJu Smith-Schuster ugyanis a liga legtermékenyebb duóját alkotják, ketten összesen 2450 yardot szereztek a szezonban, viszont a Jaguarsé a legjobb cornerback-páros, Jalen Ramsey és A.J. Bouye személyében, akiket a Calais Campbell vezette félelmetes védőfal is segít.
A Steelers pihenhetett a múlt héten, míg a Jaguars nagy védelmi csatában verte a Buffalo Billst. Előzetesen a szakértők most is hasonlót vártak, azzal, hogy a Steelers biztosan több pontot ér majd el, mint a Bills. Vagyis a Jaguars irányítójának, Blake Bortles-nek mindenképpen jobb teljesítményre volt szüksége a hazai védelem ellen, ahonnan horrorsérülése óta nagyon hiányzik Ryan Shazier, főleg a futás elleni védekezésben, ez pedig Leonard Fournette számára volt bíztató jel.
Ugyanakkor
a Steelersnél több problémáról is lehet hallani.
A hírek szerint Roethlisberger és a csapat támadókoordinátora, Todd Haley rossz viszonyban van, és Haley a szezon végén el is hagyja a csapatot. Bell pedig bejelentette, hogy ha megint nem kötnek vele hosszú távú szerződést, hanem csak úgynevezett franchise taget kap, akkor inkább nem is játszik a következő évben.
A Jaguars aztán úgy kezdte a meccset, mintha csak meg akarnák mutatni, hogy Bortles igenis tud passzolni: az első drive-ban több mint feleannyi yardot szerzett, mint a múlt héten egész meccsen összesen. A gólvonalnál pedig bátran nekiment a csapat a negyedik kísérletnek is mezőnygól helyett, Fournette pedig szó szerint beugrott az endzone-ba.
A következő drive-okat megállították a védők – a Steelers második támadásánál pedig megtörtént az, amit mindenképp el akartak kerülni: Roethlisberger eladta a labdát, Myles Jack szerzett interceptiont.
A labdaszerzés után pedig Fournette az első játékból újabb touchdownt futott. 100 támadóyardja volt ekkor a Jaguarsnak – a Steelersnek pedig hét. Fournette-nek pedig ez volt idén a negyedik futott TD-je a Steelers ellen, a Super Bowl korszakban egy játékos sem szerzett ellenük ennyit egy szezonban.
Ezután magukra találtak a hazai támadók: Bell több futása is jól sikerült, pontjaik viszont nem lettek: hiába jutottak el a 20 yardos vonalhoz, negyedik kísérletre nem mezőnygólt rúgtak, hanem megpróbáltak first downt szerezni, Ramsey azonban a futás ellen is remekül védekezett.
A hazai védők viszont továbbra sem tudtak mit kezdeni a Jaguars futásaival, amelyekből maga Bortles is többször részt vállalt, Fournette pedig ekkor hét yard fölött átlagolt próbálkozásonként. A drive végén ezúttal a cserefutó, T.J. Yeldon szerzett touchdownt – hazai rájátszásmeccsen még soha nem volt ekkora hátrányban a Steelers., mínusz 21 pontról pedig utoljára pont 21 éve nyertek meccset.
Bell továbbra is hozta a yardokat, és aztán villant Antonio Brown is: bravúrosan kapta el az endzone-ban Roethlisberger passzát. Ez volt az egész szezonban az első touchdown, amit A.J. Bouye mellett kaptak el.
A következő drive-ban még jobban megijedhettek a vendégszurkolók:
Fournette-nek megsérült a bokája
egy elkapás után, be kellett sántikálnia az öltözőbe. Így a támadók nem is tudtak újabb pontot szerezni, a védők viszont igen: Yannick Ngakoue kiütötte Roethlisberger kezéből a labdát, Telvin Smith pedig végigrohant vele a pályán.
A maradék idő viszont elég volt még egy látványos Steelers-touchdownra: negyedik kísérletnél Roethlisberger hosszú passzát Martavis Bryant kapta el az endzone-ban.
A félidő érdekessége volt, hogy mindkét csapat ugyanannyi yardot ért el, de így is 28-14-re vezetett a vendégcsapat. A Jaguars passzjátéka viszont az első drive-ot leszámítva megint csak nem volt túl erős.
A második félidőben viszont a Steelers támadhatott először, gyors, rövid passzokkal szépen is haladt előre – így nem hagytak időt arra sem, hogy az irányítóhoz odaérjenek a védők. A drive végén újabb touchdownt szereztek: Bellre hiába tapadt a védő, így is elkapta Roethlisberger passzát az endzone-ban.
Jó hír volt a Jaguarsnak, hogy Fournette-et összedrótozták a szünetben, így visszatérhetett a pályára. A Steelers védelme ugyanakkor egyre jobban tartotta magát, elkezdték megfogni a futásokat, valamint Bortles-re is nyomást gyakoroltak, így kétszer is támadhatott a csapat az egyenlítésért – egy blokkolt punt miatt másodszor ráadásul a félpályáról indulhattak, de nem tudtak élni a lehetőséggel.
Bortles-nek viszont végre sikeres volt egy hosszú passza, amivel a háromyardos vonalig jutottak, onnan pedig Fournette megfutotta harmadik touchdownját is.
A Steelers azonban gyorsan, kevesebb mint másfél perc alatt válaszolni tudott: negyedik kísérletre Brown ismét hihetetlen módon kapta el a labdát Bouye mellett – erre az elkapásra rajta kívül kevesen lettek volna képesek a ligában.
Már-már úgy tűnt, hogy gyorsan megállítják a Jaguars támadását a védők – ekkor viszont Bortles rövid passzával Yeldon 40 yardot tudott futni. A második és harmadik negyed bizonytalankodása után pedig az irányító is újra magára talált: a fullback Tommy Bohanonnak adott TD-passzal növelte csapata előnyét.
Négy perc alatt két TD kellett a Steelersnek, az egyiket viszonylag gyorsan, két perc alatt meg is szerezték, persze ezt sem „hagyományos” módon: Roethlisberger futás közben passzolt hátrafele Bellnek, aki bevitte a labdát.
Az onside kick viszont nem sikerült, a Steelers 36 yardosáról jöhetett a Jaguars: egy first down vagy egy pontszerzés a győzelmet jelentette – előbbi nem sikerült, Josh Lambo viszont 45 yardról berúgta a mezőnygólt. 1:45 alatt kellett volna 10 pontot szereznie a hazai csapatnak, időkérés nélkül, az utolsó másodpercben Smith-Schuster ugyan még elkapta Roethlisberger passzát az endzone-ban, de
nagyon jó meccsen végül három ponttal győzött a Jacksonville Jaguars.
Az előzetes várakozások annyiban bejöttek, hogy Shazier nagyon hiányzott a hazai védelemből és Fournette-nek nagy meccse volt, 109 yardot futott a három TD mellett (Bortles és Yeldon is hozzátett 35-öt és 20-at), Smith-Schustert pedig levették a pályáról a védők, a végén szerzett TD-vel együtt is csak öt elkapott yardja volt.
Antonio Brown viszont hatalmasat játszott 132 yardot és két touchdownt szerzett – ezen a meccsen is látszott, hogy
ha nincs a sérülése, akkor ő érdemelné meg a legjobban az MVP-címet.
Bellnek is jó meccse volt 67 futott, 88 elkapott yarddal és két touchdownnal. Roethlisbergert elég jól megvédte a támadófal, de így is dobott egy interceptiont és elvesztett egy fumble-t, mellé viszont 469 passzolt yardig és öt TD-ig jutott. Blake Bortles pedig végül két negyed gyenge játéka ellenére 214 yardot és egy TD-t passzolt, a kulcspillanatokban pedig nagyon pontos volt.
Minnesota Vikings – New Orleans Saints 29-24
A Vikings lehet az első csapat, amelyik hazai pályán játszik Super Bowlt – már persze, ha bejut oda. A múlt heti pihenőnap után ehhez először a Carolina Pantherst remek játékkal legyőző New Orleans Saints csapata jelentett akadályt.
Szeptemberben már találkozott a két csapat, akkor a Vikings nyert, de a két csapat eléggé átalakult azóta. A Saints elküldte a korábbi Vikings-legendát, a szezon előtt hozzájuk igazoló Adrian Petersont. A minnesotaiaknál pedig Sam Bradford sérülése után Case Keenum lett a kezdőirányító, és megsérült az akkori kezdő futó, Dalvin Cook is.
Keenum viszont az egész szezonban remekül játszott, így most
nagy kérdés volt, hogy a Saints idén sokat javuló védelme mit tud kezdeni a hazaiak támadásaival.
Cameron Jordan már a Panthers támadófalát is szétszedte, Marshon Lattimore pedig bárkit le tud venni a pályáról – Adam Thielen és Stefon Diggs viszont az egész szezonban kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, ráadásul a Vikings futójátéka is erős, a Saints védelme pedig futás ellen gyengébb.
New Orleansban idén a Mark Ingram-Alvin Kamara futópáros a liga egyik legjobbjává vált, így kevesebb volt a teher Drew Breesen, aki azért a múlt héten megmutatta, hogy még mindig a legjobb irányítók közé tartozik, az elkapók közül pedig Michael Thomas egész évben elit teljesítményt nyújtott. Főleg nekik köszönhetően rengeteg pontot termelt idén a csapat.
A Vikings védelme viszont az egyik legjobb az egész ligában,
futások és passzok ellen is. Ezen a meccsen is várható volt egy nagy pártharc, Thomas és Xavier Rhodes között. Bradford egyébként felépült, így ő volt a csereirányító Keenum mögött.
A Saints támadhatott először, de hamar megállították őket a védők, a Vikings viszont pontokat szerzett az első támadásából: Jerick McKinnon futott touchdownt.
Sőt, egy jó védekezés után újra támadhattak a hazaiak, és egy vitatható szabálytalanság után megint közel kerültek az endzone-hoz, de most csak mezőnygólt tudtak szerezni. Ez is rossz hír volt a vendégeknek, mert
a Vikings az elmúlt 28 meccsét megnyerte, amikor legalább tízpontos előnybe került.
A hazai védők pedig továbbra is remekeltek, különösen a passzok ellen: Brees első öt átadásából csak egy volt jó. A hatodiknál pedig el is adta a labdát: Andrew Sendejo hatalmas vetődéssel szerzett interceptiont – ha Brees labdája kicsit pontosabb, könnyen touchdown lehetett volna belőle, az elkapóról ugyanis kicsit lemaradtak a védők.
A labdaszerzést pedig pontokra váltotta a Vikings, Keenum pontos passzai után ezúttal Latavius Murray futott be az endzone-ba, ezúttal egy yardról. Vagyis,
egyre nagyobb bajban volt a Saints.
Ráadásul hiába haladtak előre a következő drive-ban, Brees egyik passzába beleütött Everson Griffen (az irányítónak háttal állva), így a labda Anthony Barr kezébe esett: újabb interceptiont szereztek a védők.
A Saints ugyan gyorsan visszaszerezte a labdát, de pontot nem sikerült szerezniük az első félidőben, a távoli, 58 yardos mezőnygól-kísérlet ugyanis kimaradt, mint ahogy egy 49 yardos próbálkozás is a másik oldalon. A gyakorlatilag minden téren jobban játszó Vikings 17-0-ra vezetett a szünetben.
A második félidő két hosszú drive-val indult, a hazaiak nem tudtak pontot szerezni, a vendégek viszont igen: Michael Thomas kapta el Brees passzát, vagyis tíz pontra csökkent a két csapat közti különbség.
A következő playben pedig nyomás alatt Keenum rossz döntést hozott: eladta a labdát, Marcus Williams szerzett interceptiont bőven a Vikings térfelén.
A hibát touchdownnal büntette a Saints, újból Thomas kapta el Brees passzát, a negyedik negyed elejére szoros lett a meccs. Közben ráadásul fontos emberek dőltek ki a Vikings védelméből agyrázkódás-gyanú miatt: előbb Sendejo, majd Rhodes (utóbbi később visszatért a pályára).
Keenum egy hosszú passzának köszönhetően mezőnygól-kísérletig újra eljutott a hazai csapat, Kai Forbath pedig ezúttal nem hibázott 49 yardról. Hatpontos hátrányban így is a vezetésért támadhattak a vendégek. Meg is próbálkoztak egy trükkös játékkal, az elkapó Willie Snead passzolt, de túl hosszan, pedig Kamara üresen maradt.
Jött a punt, de a Vikings se sokáig tudta megtartani a labdát, az ő puntjukat viszont blokkolták: jó helyzetből, a hazai térfélről jöhetett a Saints. A második félidőben nagyon pontos Brees pedig tökéletes labdát adott Kamarának: három perccel a vége előtt átvette a vezetést a vendégcsapat.
Egy mezőnygóllal viszont fordíthatott a Vikings, ehhez Adam Thielen egy bravúros elkapással járult hozzá, Lattimore mellett.
Forbath 53 yardról próbálkozhatott, és berúgta, újra a hazai csapat vezetett, de volt még másfél perc: Drew Breesék támadhattak a győzelemért. Egy darabig jól is haladtak, utána viszont Brees háromszor is Thomast célozta – Rhodes pedig mindháromszor jól védekezett rajta. Negyedik kísérletre viszont Snead volt a célpont, ő el is kapta a labdát. Will Lutz 43 yardról próbálkozhatott mezőnygóllal: ő is berúgta,
25 másodperccel a vége előtt megint a Saints vezetett.
De ez azt is jelentette, hogy a Vikings is támadhat még egyet – az újonc védő, a korábban interceptiont szerző Williams hatalmas hibáját pedig Stefon Diggs kihasználta, touchdownt szerzett az utolsó másodpercben.
A hihetetlen játék után
másodpercekig tartott, amíg Keenum elhitte, hogy megnyerték a meccset.
Nagyszerű második félidejével Drew Brees 294 yardig és három TD-ig jutott a két interception mellett. 40 passzából egyébként ugyanúgy 25 lett sikeres, mint Case Keenumnak, aki az utolsó passzának köszönhetően 318 yardot és egy TD-t passzolt, egy interception mellett.
A szombati meccseken hazai győzelmek születtek, így a főcsoportdöntőkben a Philadelphia Eagles a Minnesota Vikings, a New England Patriots pedig a Jacksonville Jaguars csapatát fogadja majd.
A Green Bay Packers fogadta ebben a hidegben a Minnesota Vikings csapatát, de a rengeteg sérült miatt esélyük sem volt. Az NFL 16. játékhetének másik szombati meccsén a Baltimore Ravens nyert az Indianapolis Colts ellen.
Green Bay Packers – Minnesota Vikings 0-16
A Vikings már biztosan megnyerte a csoportot, az Atlanta Falcons hétfői győzelmével pedig az is eldőlt, hogy 2008 után először a Packers nem lesz ott a rájátszásban. Így aztán a csapat úgy döntött, hogy a kulcscsonttörése után nem teljesen felépült szupersztár,
Aaron Rodgers, bár visszatért a múlt héten, de a szezonban már nem lép pályára.
De nem játszott a múlt héten brutálisan kiütött Davante Adams sem, és a védelemből is nagyon fontos játékosok hiányoztak – passzsiettető és cornerback sem nagyon maradt a csapatban a meccsre, amelyet mínusz 12 fokos hidegben kezdtek el.
https://www.instagram.com/p/BdEgEoSjxvb/
Aztán az első játékban jött az újabb sérülés, az amúgy is hiányos hazai támadófalban, így aztán a Vikings 10 ponttal elhúzott az első negyedben – bár Stefon Diggs elkapásánál vitatható volt, hogy birtokolta-e a labdát, amíg még a pályán belül volt. Sok volt a punt, közben pedig
sorra jöttek az újabb sérülések
a hazai csapat támadóinál, ráadásul a második negyed végén az addig jól játszó Brett Hundley eladta a labdát a Vikings endzone-jánál. Némi meglepetésre a Packers védői (főleg a védőfal jó játéka miatt) is folyamatosan megállították a vendégtámadókat, így 10-0 volt az állás a szünetben.
A második félidőben is hasonlóan folytatódott a játék, Hundley dolgát az sem segítette, hogy elkapói többször elejtették a pontos passzait is, ugyanakkor az élete első NFL-meccsét játszó Michael Clark bemutatott egy bravúros elkapást is.
Közben egy mezőnygóllal növelte előnyét a Vikings, a Packers ezért agresszíven próbált játszani, negyedik kísérleteknek is nekimentek, sikertelenül, igaz, ehhez az is kellett, hogy egy hosszú passznál
egy egyértelmű szabálytalanságot nem fújtak le a bírók.
Egy újabb mezőnygóllal pedig a Vikings be is állította a végeredményt: a Packers másodszor maradt idén pont nélkül hazai pályán.
Brett Hundley 130 yardot passzolt, két interceptiont dobott (mindkettőt Harrison Smith kapta el), 48 futott yardja is volt. Case Keenum sem játszott jól, 139 passzolt yardot és egy TD-t hozott össze.
Baltimore Ravens – Indianapolis Colts 23-16
A rájátszásért küzd még a Ravens, és a saját kezükben van sorsuk: ha megnyerik utolsó két meccsüket, ott lesznek a playoffban. A Coltsnak erre már semmi esélye nincs, ők leginkább abban bíznak, hogy jövőre Andrew Luck egészségesen tér vissza, és a csapatot is sikerül megerősíteni a holtszezonban.
Mezőnygóllal kezdett a Ravens, amire hasonlóképp válaszolhatott volna a Colts, de a próbálkozást blokkolták. Így aztán a második negyed elején Michael Campanaro elkapásával már tíz ponttal vezetettek a hazaiak. Erre viszont jött a válasz: Frank Gore repült be az endzone-ba.
https://twitter.com/NFL/status/944694652199829504
A Ravens újabb mezőnygólt tudott rúgni, és a Coltsnak is maradt ideje egy kísérletre – Adam Vinatieri 60 yardos próbálkozása azonban rövidre sikerült.
Így viszont Justin Tucker újabb mezőnygóljával már két labdabirtoklásnyira nőtt a különbség a második félidő elején – nem sokáig, ugyanis Vinatieri a nagy szél és az eső ellenére berúgta a következő két kísérletét.
A negyedik negyedben viszont megint nem tudták megállítani a védők a Ravens támadását, Maxx Williams elkapása után ismét tíz pontra nőtt a hazaiak előnye.
Négy és fél perccel a vége előtt a Colts újabb mezőnygóllal csökkentette a különbséget, utána pedig megállították a Ravens támadóit, ráadásul a puntot is sikerült blokkolni. Csakhogy a Ravens is jól védekezett – igaz,
ehhez az is kellett, hogy az utolsó passznál a bírók ne fújjanak le egy szabálytalanságot.
Joe Flacco végül 237 yarddal és két TD-vel, Jacoby Brissett pedig 215 yarddal és egy TD-vel zárta a meccset.
Hatalmas meglepetésre az idén pocsékul szereplő New York Giants megverte a szezont remekül kezdő Kansas City Chiefs csapatát az NFL 11. játékhetén. Ismét voltak látványos jelenetek, különleges ünneplés, több hosszabbítás és persze kiemelkedő teljesítmények is.
A hét meccse: Minnesota Vikings – Los Angeles Rams 24-7
Két elit védelem, egy megbízhatóan teljesítő irányító nagyszerű elkapópárossal a hazaiaknál, a liga egyik legnagyobb (pozitív) meglepetését okozó támadósor a vendégeknél, ahol Jared Goff óriásit fejlődött tavalyhoz képest, Todd Gurley pedig két évvel ezelőtti önmagát idézi. Érdekesség, hogy Goff tavaly épp a jelenlegi Vikings-irányító, Case Keenum helyére került be a csapatba.
A két csapat mérlege alapján az is lehet, hogy ez a meccs a későbbiekben azért lesz fontos, mert
eldöntheti, ki pihenhet a rájátszás első körében.
A Rams úgy kezdte a meccset, ahogy egész szezonban játszanak: Goff passzaival és Gurley futásaival szépen haladtak, végül utóbbi küzdötte be magát az endzone-ba:
A következő két drive nem hozott pontokat, utána viszont a Vikings Latavius Murray futott TD-jével egyenlített, már a második negyedben. A védelmek viszont továbbra is jól teljesítettek, a Vikings például egy yardra a saját endzone-jától szerzett labdát.
https://twitter.com/NFL/status/932326691812261888
Így folytatódott a második félidő is, továbbra sem születtek pontok – ehhez az is kellett, hogy a Vikings két mezőnygólt is kihagyjon. Végül a negyedik negyed elején mégis a hazaiak szereztek újabb pontokat, és megint Murray futásával. Sőt, övék volt a következő TD is, Adam Thielen elkapása után.
Innen kezdve pedig a Ramsnek nem volt esélye. Jared Goff végül 225 yardig jutott, a futások viszont egyáltalán nem mentek a vendégeknek: csak 45 yardot hoztak össze. A hazaiak viszont több mint 170-et, Keenum 280 yard mellett egy touchdownt passzolt, Adam Thielen pedig 123 elkapott yardig jutott.
New York Giants – Kansas City Chiefs 12-9
Sterling Shepard migrénes rohamok miatt nem játszhatott – vagyis gyakorlatilag megint elkapó nélkül maradt a Giants, amelyik eddig összesen egy meccset nyert meg a szezonban.
Így aztán a hazaiak trükkös játékkal is próbálkoztak, de hiába:
A Giants egy mezőnygólt és egy TD-t szerzett, ami után viszont kimaradt az extra pont, így a Chiefs három mezőnygólja elég volt a hosszabbításhoz.
Amelyben aztán sikertelen a drive-ok után a hazaiak a néhány hete még a Giants-szurkolók számára is ismeretlen Roger Lewis nagyszerű elkapása miatt közel jutottak a Chiefs endzone-jához (egyébként, ha nem kapja el, védőszabálytalanság miatt akkor is onnan folytathatta volna a Giants), és egy mezőnygóllal óriási meglepetésre meg is nyerték a meccset.
Eli Manning 205, Alex Smith 230 yardot passzolt – utóbbi viszont, rá nem jellemző módon, kétszer is eladta a labdát.
New Orleans Saints – Washington Redskins 34-31
Képes-e folytatni remeklését a hazaiak védelme a továbbra is rengeteg sérüléstől sújtott vendégek ellen – ez volt talán a legnagyobb kérdés a meccs előtt. Az első félidőben nem igazán tudta, sorra szerezték a pontokat a vendégek, igaz, a hazaiak sem maradtak le nagyon mögöttük.
A második félidőben viszont már igen: egyre jobban elhúzott a Redskins.
Alig több mint egy perccel a vége előtt azonban Alvin Kamara szokatlan módon elkapott TD-jével és utána egy sikeres kétpontos kísérlettel egyenlített a Saints.
Jöhetett itt is a hosszabbítás, ahol a Saints védői előbb megállították a vendégeket, majd Mark Ingram két nagy futása után egy mezőnygóllal meg is nyerték a meccset.
Így Kirk Cousins hiába játszott nagyszerűen, és passzolt 322 yardot és 3 TD-t, valamint hiába futott az újonc Samaje Perine 117 yardot és egy TD-t. Ingram 134 yardig és egy touchdownig jutott, Brees pedig 385 yard és két TD mellett egyszer eladta a labdát.
Cleveland Browns – Jacksonville Jaguars 7-19
A nyeretlen Brownshoz az a Jaguars látogatott, amely egyre nagyobb eséllyel pályázik a rájátszásra – köszönhetően többek között a múlt heti thrillernek.
Ezen a meccsen biztosabban nyertek, elsősorban ismét a védelmüknek köszönhetően. Bár Leonard Fournette ismét jól játszott, 111 yardot futott, és Blake Bortles sem adta el a labdát (154 yard, egy TD – egy fumble-t azért elvesztett), kellett a védelemtől az öt sack, a három megszerzett fumble, és a két interception. Ráadásul a Browns futásokkal is összesen 50 yardot tudott megtenni.
DeShone Kizer 179 yardot és egy touchdownt passzolt, és összesen négyszer vesztette el a labdát.
Green Bay Packers – Baltimore Ravens 0-23
A múlt heti győzelemmel a Packers életben tartotta halvány reményeit a rájátszásra, amiben még a Ravens is bízik – ehhez náluk a támadójátéknak kellene jelentősen javulnia. A Packersnél újabb sérülések okoztak gondot: a futók közül Aaron Jones és Ty Montgomery sem játszhatott.
Az első drive-ot jól kezdték a hazaiak, aztán az endzone-nál a sérült Aaron Rodgers helyett játszó Brett Hundley eladta a labdát. Sőt, ezt az első negyedben még egyszer megtette.
Utána a Packers egyik újonc futója egy fumble-t is elvesztett, de aztán a vendégek sem akartak lemaradni: Joe Flacco is eladta a labdát.
A Ravens így is szerzett két mezőnygólt az első félidőben, a második elején pedig egy touchdownt is, amivel el is dőlt a meccs. Ezután ugyanis mindkét csapat védelme megállította a támadásokat, sőt, Hundley még kétszer elvesztette a labdát, így a Ravens szerzett újabb pontokat.
Pedig Joe Flacco sem játszott jól, 183 yardot és egy TD-t passzolt, egy interception mellett, és futásokkal is csak 59 yardot ért el a Ravens. A Packersnél viszont hiába passzolt 239 yardot Hundley (126-ot Davante Adamsnek), hatszor is sackelték, és az összesen öt eladott labda miatt esélyük sem volt.
Chicago Bears – Detroit Lions 24-27
A csoportrangadók mindig fontosak, bárhogy is áll egy-egy csapat, ennek megfelelően kezdett a Bears: 10-0-ra elhúztak – de még az első félidőben fordítottak a vendégek. A második félidőben egy időre megállt a pontgyártás, amit a Bears tört meg, Tarik Cohen futásával egyenlítettek.
A Lions egy mezőnygólt tudott rúgni 52 yardról, de még volt esélye a vendégeknek az egyenlítésre, szintén egy mezőnygóllal, Connor Barth azonban 46 yardról mellé rúgta a labdát.
Pedig a Bears futója, Jordan Howard megint nagyszerű meccsen van túl, 125 yardot és egy touchdownt futott. Az irányító, Mitch Trubisky is futott 53 yardot, emellett 179 yardot és egy TD-t passzolt, de elég pontatlanul játszott. A Lionsnál Matthew Stafford 299 yardot és két touchdownt passzolt. Mindkét irányító elvesztett egy fumble-t.
Houston Texans – Arizona Cardinals 31-21
Melyik csapatnak van jobb csereirányítója – gyakorlatilag ez volt a kérdés, miután
mindkét csapat elvesztette vezérét sérülés miatt.
Sőt, a Cardinalsnál már az első számú csere, Drew Stanton sem egészséges, így aztán Blaine Gabbert kezdett.
Látványos jelenetek voltak bőven, például egy TD-t követő kreatív ünneplés:
Gabbert végül 257 yardot és három TD-t passzolt, de kétszer a labdát is eladta. A futások megint nem mentek a Cardinalsnak, 50 yardig sem jutottak. A Texans irányítója, Tom Savage 230 yardot és két touchdownt passzolt, egyszer ő is eladta a labdát, és egy fumble-t is elveszített. Jól játszott az újonc futó, D’Onta Foreman is – két TD-t is futott, csakhogy a második után megsérült, valószínűleg elszakadt az Achillese.
Miami Dolphins – Tampa Bay Buccaneers 20-30
Két másik, csalódást keltő csapat meccsén sokáig a vendégek vezettek, a Dolphins irányítója, Jay Cutler sorra dobálta az interceptionöket, végül agyrázkódás miatt le is kellett cserélni. Ezután jött fel a hazai csapat, és egyenlíteni is tudott, Kenny Stills 61 yardos TD-jével.
A hazaiaknak azonban volt még ideje egy mezőnygólra, sőt, utána még egy fumble-t is összeszedtek az endzone-ban, így megnyerték a meccset.
A vendégeknél a sérült Jameis Winstont helyettesítő Ryan Fitzpatrick 275 yardot és két touchdownt passzolt, Jay Cutlert pedig 83 yard, egy TD és három interception után kellett lecserélni. A helyére beálló Matt Moore 282 yardot és egy TD-t passzolt, Kenny Stills pedig végül 180 elkapott yardig jutott.
Los Angeles Chargers – Buffalo Bills 54-24
Az idén balszerencsés vereségek sorát elszenvedő Chargershez az a Bills látogatott, ahol meglepetésre a hét közben bejelentették, hogy az eddigi irányítót, Tyrod Taylort a kispadra ültetik, és az újonc Nathan Peterman kezdett – méghozzá egy interceptionnel, amit a védők touchdownra vittek vissza.
Igaz, Taylor aztán passzolt és futott touchdownt is szerzett, bár az első félidő után így sem volt esélye a Billsnek, hiába játszott jól a csapat futója, LeSean McCoy (114 futott yard, egy futott és egy elkapott TD).
A Chargers irányítója, Philip Rivers 251 yardot és két TD-t passzolt – mindkettőt Keenan Allennek, aki 159 elkapott yardig jutott. Peterman az öt interception mellett mindössze 66 yardot passzolt, Taylor viszont 158 yardot és egy TD-t, mellé 38 yardot még futott is.
Denver Broncos – Cincinnati Bengals 17-20
Két csalódást keltő csapat találkozott, mindkettőtől nagy hajrá kellene a rájátszáshoz. A meccs aztán majdnem egy 101 yardos interception-visszahordással indult, de Dre Kirkpatrick, miután megszerezte Brock Osweiler labdáját és végigrohant vele a pályán, néhány yardra az endzone-tól elejtette – szerencséje volt, hogy vissza tudta szerezni, így aztán TD-t ért el a csapat utána.
Osweiler ugyan eljutott 254 yardig és egy touchdownig az interception után, de megint elég pontatlan volt. A Bengals irányítója, Andy Dalton csak 154 yardot passzolt, de három touchdown mellett egyszer sem adta el a labdát.
Oakland Raiders – New England Patriots 8-33
Győzni kell, hogy közelebb kerüljenek a rájátszást érő pozícióban lévő csapatokhoz – így léptek pályára a „hazaiak” (a meccset Mexikóvárosban rendezték), a vendégek meg abban bíztak, hogy egyre jobban összeálló védelmük a Raiders támadóit is megállítja.
Aztán a meccsen
a Patriotsnak minden sikerült, a Raidersnek meg semmi:
az első félidőben a hazai elkapók sorra ejtették el Derek Carr passzait, amikor eljutottak az ellenfél endzone-jához, akkor elvesztették a labdát, a Patriots rúgója, Stephen Gostkowski pedig a félidő végén még 62 yardról is értékesített egy mezőnygólt.
A negyedik negyedet 30-0-s vezetéssel kezdték a vendégek, ezután tudott csak pontot szerezni a Raiders.
Tom Brady 339 yardot és 3 TD-t passzolt, Derek Carr pedig 237 yardot és egy touchdownt, neki volt egy interceptionje is. Nagy meccse volt a Patriots elkapójának, Brandin Cooksnak is: 149 elkapott yarddal és egy TD-vel.
A Raiders 4-6-tal áll, de mivel az AFC-ben sok a gyengén szereplő csapat, még mindig van esélyük a playoffra.
Dallas Cowboys – Philadelphia Eagles 9-37
A liga legjobb mérleggel rendelkező csapata látogatott Dallasba, ahol Ezekiel Elliott mellett legalább annyira hiányzik a csapatból Tyron Smith – ezt a múlt heti rengeteg sack bizonyította.
Ez már az első félidőben is látszott, de akkor még vezettek a hazaiak, miután három mezőnygólt is berúgtak, az Eagles pedig egy touchdownt szerzett. Pedig Dak Prescott kétszer is eladta a labdát.
A második félidő viszont már nagyon egyoldalú lett: négy touchdownt is szereztek a vendégek, miközben a Cowboys egyetlen pontot sem tudott elérni. Alshon Jeffery elkapása különösen látványos volt.
A sima győzelemhez Carson Wentznek sem kellett kiemelkedően játszania, 168 yardot és két TD-t passzolt, futásokkal viszont összesen 215 yardot szerzett az Eagles.
Dak Prescottnak viszont pocsék napja volt, mindössze 145 yardot passzolt, három interceptiont dobott, és egy fumble-t is elvesztett, amit TD-re hordtak vissza a vendégek.
Először lépett pályára a Chicago Bearsben az idei drafton másodikként kiválasztott Mitch Trubisky. Nem játszott rosszul, de aztán a negyedik negyedben eladta a labdát, emiatt tudott nyerni a vendég Minnesota Vikings.
Trubiskyért még egy sokak által megkérdőjelezett, minimum feleslegesnek mondható cserébe is belement a Bears a drafton – azt a San Francisco 49ers akarták megelőzni, amelynek esze ágában sem volt őt kiválasztani.
Eddig Mike Glennon volt a kezdő, ő azonban nem játszott jól, ezért a stáb úgy döntött: a hétfő éjszakai meccsen Trubisky kezdjen. Tulajdonképpen nem játszott rosszul, legalábbis nem rosszabbul, mint korábban Glennon, sőt, megmutatta, hogy futás közben is tud pontosan passzolni, vagyis máris több opciója lehet a támadóknak. Egy touchdownt passzolt, igaz, ehhez nagy szerencse is kellett:
Ráadásul közel voltak a saját célterületükhöz, így a Vikings könnyedén szerzett pontokat és nyerte meg a meccset.
A vendégeknél ekkor már a csereirányító, Case Keenum játszott, ugyanis
a visszatérő Sam Bradfordot ugyanis az első félidő végén megint le kellett cserélni.
Addig is látszott rajta, hogy nem épült fel teljesen, Keenummal jobban haladt a támadósor, ráadásul Jerick McKinnon is jól játszott, 95 futott és 51 elkapott yardig jutott (mindkettőben ő volt csapata legjobbja) – valószínűleg inkább ő lesz a megsérült Dalvin Cook helyettese és nem Latavius Murray.
https://twitter.com/NFL/status/917581357294927872
A meccs egyik legszebb jelenetét a Bears mutatta: trükkös játék, fake punt után szereztek touchdownt.
https://twitter.com/NFL/status/917579274466365440
A védelem pedig mindkét oldalon jó volt, a chicagói Leonard Floyd még safetyt is szerzett a meccs elején:
Magyarországon is egyre népszerűbb az NFL, a profi amerikai futball, amelyet sokan a világ legizgalmasabb bajnokságának, és egyik legösszetettebb sportjának tartanak. Most kezdődik a bajnokság, beharangozónkban áttekintjük az összes csapatot, és azt is, mely játékosokra érdemes figyelni.
A bajnokság, amelynek előző szezonjában a meccsek közel harmadában a későbbi győztes hátrányban volt az utolsó negyedben. A bajnokság, ahol a meccsek több mint felében maximum nyolcpontos, tehát egy labdabirtokláson belüli volt a különbség a végén. Ez a profi amerikaifutball-liga, vagyis az NFL.
Itt valóban teljes a kiszámíthatatlanság:
egyik meccsen sem lehet biztosra menni, a ligautolsó is bármikor megverheti a legerősebb csapatok egyikét.
Minden évben vannak filmekbe illő történetek is (némelyiket valóban meg is filmesítették már), amelyek legtöbbször a nincstelenségből feltörő, vagy épp betegséget, családi tragédiát legyőző fiúról szólnak.
Az NFL döntője, a Super Bowl mára a legnépszerűbb amerikai sportesemény lett, ez évek óta a legnézettebb tévéműsor. Ha az egész világon mért nézettséget tekintjük, akkor is többen nézik, mint például az Oscar-díjkiosztót.
A Super Bowlt a két konferencia, az NFC és az AFC bajnoka játssza – a mostani NFL ugyanis két különálló bajnokság, a Nemzeti és az Amerikai Futball Liga egyesülésével jött létre. A két konferencián belül négy-négy csoport van. Ezek győztese jut be a rájátszásba, valamint konferenciánként a két legjobb mérleggel rendelkező csapat.
Mindegyik csapat 16 meccset játszik az alapszakaszban:
hatot a csoporttársak, négyet a konferencia egy másik csoportjának csapatai ellen, szintén négyet a másik konferencia egy csoportja ellen (minden évben más csoportok játszanak egymás ellen), a maradék kettőt pedig a saját konferencia két másik csapata ellen.
Nézzük tehát csoportonként, hogy az egyes csapatok mire is számíthatnak idén, és hogy kik azok, akikre érdemes odafigyelni.
NFC Észak
Chicago Bears
A csoport leggyengébb csapata komoly változásokon megy keresztül. Megváltak a sokat bírált irányítótól, Jay Cutlertől, és mindjárt két utódot is hoztak. Egyrészt leigazolták, komoly pénzért, Mike Glennont, aztán a drafton, három pickért cserébe,
egy hellyel feljebb cseréltek, hogy elvigyék a San Francisco elől azt a Mitchell Trubiskyt, akit amúgy a kaliforniaiak nem is akartak kiválasztani.
Trubisky viszont még nincs kész az NFL-re, így Glennon lesz a kezdő, de nem lesz könnyű dolga. Igazán jó elkapó ugyanis gyakorlatilag nincs a keretben, így a támadójáték nagyban múlik majd a másodéves futón, Jordan Howardon. A védelem sem számít elitnek (bár Leonard Floydtól retteghetnek az ellenfelek irányítói), de azért ennél az egységnél vannak gyengébbek a ligában.
Detroit Lions
A Lions még a szezon előtt a liga legjobban fizetett irányítójává tette Matthew Staffordot. Az ugyan nem kérdés, hogy messze nem ő posztja legjobb játékosa, de
már többször bizonyította, hogy képes meccseket nyerni.
Célpontjai is vannak (Marwin Lewis és Golden Tate az elkapók, Eric Ebron a tight endek között), itt inkább a futójáték nagy kérdés. Ha Ameer Abdullah egészséges tud maradni, akkor tavalyhoz képest itt is előreléphetnek. Már csak azért is, mert a támadófal azzal együtt is erősödött, hogy a legjobb tackle, Taylor Decker hetekre kidőlt. Érkezett viszont Ricky Wagner és T.J. Lang.
A drafton elsősorban a védelmet erősítették, ha az újoncok, elsősorban Jarrad Davis, gyorsan beépülnek, akkor a Lions eséllyel pályázik a rájátszásra. Ebben segíthet a liga egyik legjobb speciális csapategysége is (a puntokért, kirúgásokért, visszahordásokért felelős csapatrész).
Green Bay Packers
A rekordbajnok Packers mindaddig nemcsak rájátszás-, hanem
Super Bowl-esélyesnek számít, amíg játszik a liga (egyik) legjobb irányítója, Aaron Rodgers.
Ő két éve megmutatta, hogy elkapók és tight endek sem kellenek neki ahhoz, hogy versenyben tartsa a csapatát, tavaly pedig futójáték és védelem nélkül, gyakorlatilag egyedül vitte el a Packerst a főcsoport döntőjébe.
Ilyen passzokra képes:
Idén viszont a Packers épp a kérdéses posztokon erősödött. A korábbi évekkel ellentétben több szabadügynök is érkezett, és bár a csoportriválishoz távozó T.J. Lang hiányozni fog a támadófalból, Martellus Bennett tight enddel Rodgers újabb célpontot kapott az eddig is félelmetes trió, Jordy Nelson, Davante Adams és Randall Cobb mellé. A futásoknál az elkapóból átképzett Ty Montgomery mellett több ígéretes újoncra is lehet számítani.
A kérdés a védelem:
Mike Daniels igazi sztár a falban, de a linebackerek közül többektől jobb teljesítményt várnak el, mint tavaly – elsősorban persze Clay Matthewstól. A safety sor az egyik legjobb a ligában, a cornerbackek viszont tavaly az egyik leggyengébbek voltak. Ha a visszatérő Davon House és az újonc Kevin King beválik, Damarious Randall pedig egészséges marad, akkor a Packersnek minden esélye megvan, hogy sorozatban kilencedszer is bejusson a rájátszásba.
Minnesota Vikings
Tavaly ilyenkor szinte minden Vikings-szurkoló temette a szezont Teddy Bridgewater irányító súlyos sérülése után – aztán a Philadelphiából pánikszerűen elhozott Sam Bradford a rájátszásba vezette a csapatot. Elkapóposzton nem tűnik túl acélosnak a Vikings, de megfelelő sémában Adam Thielen és Stefon Diggs is hasznos lehet.
Az sem okozhat nagy gondot, hogy
távozott az elmúlt 10 év egyik legjobb futója, Adrian Peterson,
a drafton megszerzett Dalvin Cook ugyanis évekre megoldást jelenthet ezen a poszton.
A védelem már tavaly is a liga egyik legjobbja volt, Everson Griffen, Anthony Barr és Harrison Smith bármelyik csapatba beférne. Ha a meghatározó emberek egészségesek tudnak maradni, a rájátszás ismét összejöhet.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: Green Bay Packers.
NFC Nyugat
Arizona Cardinals
Valószínűleg ez az utolsó esély, hogy Carson Palmer és Larry Fitzgerald Super Bowlt nyerjen – de ez az esély nem túl nagy. Hiába a liga egyik legjobb edzője Bruce Arians, a riválisok közül szinte mindenki erősödött.
A Cardinals fő fegyvere a támadóoldalon idén is az elkapásoknál is remeklő futó, David Johnson lehet, aki pályafutása harmadik profi évében igazolhatja, hogy valóban
a liga egyik legjobbja a posztján.
Persze ehhez arra is szükség van, hogy a támadófal egészséges maradjon.
Komoly szerep hárul a védelemre is. A csapat elvesztette Calais Campbellt és Tony Jeffersont, főleg előbbi távozása fájhat, a statisztikák alapján tavaly a liga egyik legjobb falembere volt. A linebacker-sor viszont Chandler Jones-szal és Deone Bucannonnal félelmetesnek számít, Patrick Peterson cornerback és Tyrann Mathieu safety pedig bárkit képes levenni a pályáról. Ha hozzájuk felnőnek a fiatalok, akkor a Cardinalsszel számolni kell a rájátszásban.
Los Angeles Rams
A nagy kérdés: mi lesz a tavalyi draft első választottjával, Jared Goff-fal? Tavaly elég elveszettnek tűnt a pályán, hamar kiderül majd, hogy liga legfiatalabb vezetőedzője, az újonnan kinevezett Sean McVay tud-e ezen változtatni.
Ebben segíthet a Buffalótól megszerzett elkapó, Sammy Watkins, aki egyértelműen előrelépést jelent a poszton. Andrew Whitworthszel és John Sullivannel a támadófal is erősödött, ha pedig a futó Todd Gurley teljesítménye a két évvel ezelőttit idézi, akkor Goffról levehetnek némi terhet.
A győzelmekhez persze a védelemre is szükség van,
ebben a védőkoordinátor Wade Phillips hatalmas tapasztalata segíthet. Meg az is, ha a kezdők, főleg Robert Quinn és Connor Barwin nem sérülnek meg, mert mögöttük nem igazán van megfelelő csere. Az se ártana, ha a liga egyik legjobb védőfalemberével, Aaron Donalddal végre meg tudnának egyezni a fizetéséről, és újra játszana.
A rájátszás mondjuk így is kisebb csoda lenne egyelőre annak a csapatnak, amelyik 13 éve nem zárt pozitív mérleggel szezont.
San Francisco 49ers
Egy újabb, komoly átalakulás alatt lévő csapat.
A legnagyobb reménység az új vezetőedző, Kyle Shanahan,
aki az elmúlt években a liga egyik legjobb támadó-koordinátora volt. A kezdőirányító azonban az a Brian Hoyer lesz, aki ugyan le tud menedzselni egy-egy meccset, de az nem várható tőle, hogy a csapatot hátára véve szállítja a győzelmeket. De legalább dolgozott már együtt Shanahannel.
A sztárokat amúgy is nagyítóval kell keresni a támadósorban, talán a tackle Joe Staley nevezhető annak, a futó Carlos Hyde-ban ugyan van lehetőség, de neki még bizonyítania kell – amihez nem árt, ha egészséges marad.
A védelem tavaly még a támadósornál is rosszabb volt.
Ennek megfelelően a drafton főleg ide hoztak játékosokat, jött Solomon Thomas és Reuben Foster, és persze még mindig itt van NaVorro Bowman és Eric Reid is. Ahmad Brooks ugyan elment Green Baybe, de az egység mindenképp erősödött.
A 49ers-nél azonban a legvalószínűbb, hogy a legtöbbet egy olyan játékosról beszélnek majd, aki már nincs is a csapatnál: Colin Kaepernickről, akinek még mindig nincs új klubja.
Seattle Seahawks
A Seahawks védelmének tulajdonképp egyetlen sebezhető pontja volt: hiányzott egy olyan védőfalember, aki belülről képes nyomást gyakorolni az ellenfél irányítójára. Erre a szezon előtt elhozták a Jetstől Sheldon Richardsont. Így most már ki lehet jelenteni:
a játékosokat tekintve Seattle-ben van a legjobb védelem.
Szinte minden poszton van legalább egy sztár: a fal szélén Michael Bennett és Cliff Avril, a liga egyik legjobb középső linebackere, Bobby Wagner, a félelmetes safety páros, Kam Chancellor és Earl Thomas, és persze a cornerback Richard Sherman, akiről legalább annyit lehet beszélni a nyilatkozatai, mint a játéka miatt.
Ha hozzátesszük, hogy a támadósorban az elit irányító, Russell Wilson mellett ott van Doug Baldwin, Jimmy Graham és a villámgyors Tyler Lockett, akkor ki is jelenthetjük, hogy
a csoportban nincs igazán ellenfele a Seahawksnak.
Ugyanakkor vannak kérdések is. A támadófal a gyengébbek közé tartozik, ha nem szedik össze magukat, Wilsonnak folyamatosan nyomás alatt kell majd játszania. A futójáték is kérdéses: érkezett ugyan a Packerstől Eddie Lacy, de nem tudni, mennyire van túl a sérüléseken és a súlyproblémákon.
A Seahawks az első fordulóban Green Baybe látogat – könnyen lehet, hogy a párosítás megismétlődik a főcsoportdöntőben is.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: Seattle Seahawks.
NFC Kelet
Dallas Cowboys
Ritka az, hogy egy csapatnál olyan könnyen túl tudnak lenni egy klasszis irányító, nem lehet finomabban fogalmazni, kiöregedésén, mint a Cowboysnál. Tony Romo rengeteg sérülés után vissza is vonult, Dak Prescott azonban már tavaly bizonyította, hogy méltó örököse.
Mellette ráadásul ott van a sztárelkapó Dez Bryant és Ezekiel Elliott, a fantasztikus tehetségű futó – akit azonban hat meccsre eltiltottak, mert korábban megverte a barátnőjét. A liga egyik legjobb támadófala, Zack Martinnal, Tyron Smithszel, Travis Frederickkel, La’el Collinsszal segíthet abban, hogy a cserefutók jól tudják pótolni, bár Doug Free visszavonulása azért okozhat gondot.
A nagyobb gondok a védelemmel vannak.
A secondaryben (azaz a safetyk és cornerbackek között) több újonc is van, a linebackerek közül Sean Lee sérülékeny, Anthony Hitchens pedig már hetekre kidőlt, így Jaylon Smithnek kell majd igazolni, hogy teljesen felépül a horrorsérüléséből.
A csoport annyira kiegyensúlyozott, hogy jósolni szinte lehetetlen, mindenesetre meglepetés lenne, ha a Cowboys lemaradna a rájátszásról.
New York Giants
A Dallasszal ellentétben New Yorkban a védelemmel nincs gond. Az NYPD rövidítés itt nem a rendőrséget, hanem a New York Pass Defense-t, vagyis a passz elleni védelmet takarja, ahol olyan klasszisok vadásszák a labdákat, mint Janoris Jenkins vagy Landon Collins. Előttük a linebacker-sor kicsit gyengébb, de a fal közepén ott van Damon Harrison, a két szélén pedig Olivier Vernon és Jason Pierre-Paul.
A támadósor is erősödött tavalyhoz képest.
A liga egyik legnagyobb sztárja, Odell Beckham természetesen maradt, így biztosan láthatunk majd tőle ilyen látványos elkapásokat:
Mellé érkezett Brandon Marshall, ott van a másodéves Sterling Shepard, és idővel az újonc tight end, Evan Engram is sok labdát kaphat majd. Ilyen célpontokkal pedig talán Eli Manning is kevesebbszer adja majd el a labdát.
A kérdés inkább az, ki fog futni. Paul Perkinsnek ugyan tavaly voltak jó meccsei, de azért sokan kételkednek benne, hogy ő lehet a hosszú távú megoldás. A komoly eredményekhez a támadófalnak is sokat kell javulnia.
Philadelphia Eagles
Az Eaglesnél lassan sikerül teljesen túl lenni a Chip Kelly-féle ámokfutáson. Már tavaly is voltak erre utaló jelek, de nagyon sok szoros meccset elvesztettek. Második évében Carson Wentz irányító
képes lehet arra, hogy megnyerje az ilyeneket.
Ebben segíthet, hogy érkezett Chicagóból Alshon Jeffery, aki klasszisokkal jobb, mint a többi itteni elkapó, a futóknál pedig több stílusú játékos is rendelkezésre áll: a Patriotstól érkező LeGarrette Blount igazi erőfutó, Darren Sproles még mindig villámgyors – mindezek ellenére nem lenne meglepetés, ha végül Wendell Smallwood kapná a legtöbb labdát.
A védelem a Buffalóból érkező Ronald Darbyval erősödött sokat, a védőfal Fletcher Coxszal és Brandon Grahammel már eddig is a legjobbak közé tartozott, Bennie Logan ugyan távozott, de a draftról érkezett Derek Barnett, és a linebackerek is megbízhatóak, bár Connor Barwin azért hiányozni fog.
Washington Redskins
Elment DeSean Jackson, de érkezett Terrelle Pryor. Távozott Matt Jones, de jött a draftról Samaje Perine. Vagyis a Redskins támadósora nem igazán gyengült, ha pedig hozzátesszük, hogy Jamison Crowder folyamatosan fejlődik, Jordan Reed pedig a liga egyik legjobb tight endje, akkor Kirk Cousins igazán nem panaszkodhat a célpontok miatt. Amiatt viszont a szurkolók igen, hogy
az irányító továbbra sem írt alá hosszú távú szerződést.
A támadóknál a legnagyobb gondot tavaly az jelentette, hogy a vörös zónában (a gólvonaltól számított 20 yardon belül) kevés touchdownt szereztek, az erőteljesebb játékosok érkezése ebben segíthet.
A védelem is erősödött: kezdőnek érkezett többek között Zach Brown és a draftról Jonathan Allen. Ha Ryan Kerrigan mellett más is képes lesz nyomást gyakorolni az ellenfél irányítójára, és még egy cornerback felnő Josh Norman mellé, akkor nehéz lesz megállítani a Redskinst.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: New York Giants.
NFC Dél
Atlanta Falcons
Tavaly a Falconsé volt a liga egyik legjobb támadósora, de ehhez kellett Kyle Shanahan is. Kérdés, hogy nélküle mire lesz képes a csapat. Az biztos, hogy Matt Ryan továbbra is elit irányító,
Julio Jones a liga egyik legjobb elkapója,
Devonte Freeman és Tevin Coleman pedig félelmetes futópárost alkot. Ha a támadófal egészséges marad, a játékhívás és az összhang az új támadókoordinátor és Ryan között problémamentes lesz, akkor a támadósor ismét szárnyalhat.
A fiatal védelemtől pedig mindenki fejlődést vár tavalyhoz képest – pedig a Falcons akkor is Super Bowlt játszott, amit
drámai körülmények között, nyert helyzetből veszített el.
Végre megtalálták Vic Beasley valódi helyét, érkezett a fal közepére Dontari Poe, Deion Jones és Keanu Neal pedig már tavaly is meggyőző volt. A Falcons-szurkolóknak minden oka megvan az optimizmusra.
Carolina Panthers
Két éve Super Bowlt játszottak, tavaly viszont szenvedtek – a sok sérülés mellett többek között azért, mert a támadófal nem tudta megvédeni Cam Newtont. Túlzottan sokat nem erősítettek rajta, de legalább Matt Kalil érkezett, ez számíthat valamit.
Sokkal többet jelenthet Christian McCaffrey érkezése.
A frissen draftolt futó tökéletesen illik a Panthers rendszerébe, passzokkal is bátran lehet keresni, várhatóan az egyik legjobb lesz az újoncok között. Ez elvonhatja a figyelmet Kelvin Benjamintól, valamint a még mindig klasszis tight endtől, Greg Olsentől is.
A védelemben az a kérdés, egészségesek tudnak-e maradni. Ha igen, akkor a támadófal közepén Kawann Short és Star Lotulelei félelmetes párost alkothat, a Luke Kuechly-Thomas Davis-Shaq Thompson linebacker-sor pedig bárkivel felveszi a versenyt. A gyenge pont a cornerback-sor lehet.
New Orleans Saints
Évről évre az a kérdés New Orleansban, hogy elkezdik-e keresni végre Drew Brees utódját. Meg persze az, hogy sikerül-e összehozni egy legalább elfogadható védelmet, mert ez az utóbbi években nem nagyon ment. Ezért
hiába termelt rengeteg pontot a Saints, még annál is többet kapott.
Idén viszont teljesen átalakult a linebacker-sor, meglepetésre még az eddigi legjobb Stephon Anthony is elvesztheti a kezdőhelyét Manti Te’óval szemben. Ezzel együtt a védelem messze van a félelmetestől, igazán jó játékosok a fal két szélén vannak Cameron Jordan és Alex Okafor személyében, illetve az újonc cornerback Marshon Lattimore válhat még idővel klasszissá.
A támadóoldalon jobb a helyzet, még akkor is, ha Brandin Cooks elkapót elcserélték. Maradt a másodéves Michael Thomas, jött a Pantherstől Ted Ginn, de a legnagyobb név a futókhoz érkezett: Adrian Peterson. Az mondjuk kérdés, hogy miért jött. Mark Ingram személyében eleve volt egy megbízható futó a csapatban, ráadásul a drafton kiválasztották Alvin Kamarát is.
Tampa Bay Buccaneers
A Tampa a bizonyíték arra, hogy
szisztematikus munkával jó csapatot lehet építeni.
A harmadik évét kezdő Jameis Winston irányító egyre jobb, ráadásul az eddig is remeklő Mike Evans elkapó mellé érkezett DeSean Jackson is, a drafton pedig kiválasztották a legígéretesebb tight endet, O.J. Howardot.
Némi gondot okozhat, hogy a csapat első számú futóját, Doug Martint négy meccsre eltiltották, de ezt úgy is fel lehet fogni, hogy pihentebb lesz a szezon második felében.
A Buccaneers 10 éve nem játszott rájátszás-meccset, de idén könnyen lehetnek a liga meglepetéscsapata. Főleg, ha a védelem felnő a támadósor mellé. Gerald McCoy, Lavonte David, Vernon Hargreaves, Brent Grimes és a Denverből frissen érkezett T.J. Ward – minden csapatrészben van legalább egy klasszis, már csak a megfelelő rendszert kell kitalálni.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: Tampa Bay Buccaneers.
AFC Észak
Baltimore Ravens
Joe Flaccóról nem tudni, mennyire épült fel a sérüléséből, Steve Smith visszavonult, a helyére érkezett Jeremy Maclin képes egész meccsekre eltűnni, a használható tight endek sérültek, az első számú futó Terrance West inkább jó iparos, mint olyan, aki meccseket nyer – vagyis
a támadóoldalon nincs túl sok ok a bizakodásra.
A védelemben viszont annál inkább: Brandon Williams a falban, C.J. Mosley a linebackerek között, Eric Waddle pedig a safetyknél vezéregyéniség, utóbbi mellé érkezett Tony Jefferson is Arizonából, Terrell Suggs pedig még mindig képes nyomást gyakorolni az irányítóra.
Tehát a Ravens alkalmazkodik a hagyományaihoz: bivalyerős védelem, tele fiatal tehetséggel, kérdés, hogy
képesek lesznek-e még annál is kevesebb ponton tartani az ellenfeleket, mint amennyit a támadósor össze tud hozni.
De legalább itt van a liga legjobb rúgója, Justin Tucker.
Cincinnati Bengals
A Bengals éveken keresztül mindig bejutott a rájátszásba, hogy ott aztán az első meccset mindig elveszítse. Tavaly változott a helyzet: be sem jutottak.
Idén sem lesz könnyű dolguk.
Andy Dalton irányító az alapszakaszban általában jól játszik, és számíthat arra is, hogy A.J. Green és (ha egészséges) Tyler Eifert elkapja a passzait, ráadásul a drafton érkezett a villámgyors John Ross – de ő már ki is dőlt néhány hétre. Futóposztra hozták a balhés, de hatalmas tehetség Joe Mixont, nála az a kérdés, mennyire koncentrál majd a játékra. Őt sem segíti, hogy a támadófal sokat gyengült.
A védelemből pedig Domata Peko, Karlos Dansby és Rey Maualuga fog hiányozni (bár utóbbit Kevin Minter pótolhatja), Vontaze Burfictet meg ismét eltiltották. Geno Atkins és Carlos Dunlap maradt, de velük sem lesz egyszerű bejutni a rájátszásba.
Cleveland Browns
A csapat, amelyen két évig kis túlzással mindenki nevetett, úgy tűnik, jó útra lépett. Remekül használták ki, hogy háromszor is választhattak a draft első körében. A legelső választással jött a védelembe
Myles Garrett, akitől sokáig retteghetnek majd az ellenfelek támadói,
aztán David Njoku tight end és Jabrill Peppers safety. Az persze nem jön jól, hogy a legfrissebb hírek szerint Garrettnek több hetet ki kell hagynia sérülés miatt.
A második körben pedig DeShone Kizer irányító, aki annyira jó teljesítményt nyújtott az előszezonban, hogy Brock Osweilert el is küldte a csapat. Ha Corey Coleman elkapóval megtalálja a hangot, akkor a támadósorral nem lesz gond, Isaiah Crowell futó megbízható, ráadásul remek támadófal van előtte, Joe Thomasszal, valamint a frissen érkezett Kevin Zeitlerrel és JC Tretterrel.
A védelem vezére Jamie Collins lehet, de ide még kéne jó játékos, pláne, hogy Joe Hadent elengedték – majd talán jövőre, amikor is
a Browns ötször választhat a draft első két körében.
Pittsburgh Steelers
Ben Roethlisberger, LeVeon Bell, Antonio Brown – nincs még egy csapat, amelyiknél ennyire jó lenne az irányító-futó-elkapó hármas. Ha a támadófal jól működik, akkor
biztosan sok pontot termelnek majd idén is,
és erre minden esély megvan, amennyiben persze a falemberek, köztük elsősorban Maurkice Pouncey, egészségesek tudnak maradni.
Ha a támadók folyamatosan elérik a 30 pontot, akkor a védelemnek is könnyebb dolga lesz, ráadásul itt is erősödött a csapat. A front seven (védőfal és linebackerek) eddig is rendben volt, Cameron Haywarddal, Stephon Tuitt-tal, Ryan Shazierrel, az újonc T.J. Watt pedig nagyszerű előszezonon van túl, és sokat tanulhat a közel 40 évesen is félelmetes James Harrisontól. A secondary volt gyengébb – a Clevelandből érkező Joe Haden viszont sok pronlémát megoldhat.
Némi szerencsével, vagyis főleg a sérülések elkerülésével,
a Steelers idén a Super Bowlig is eljuthat.
Valószínűleg azért is mindent bele fognak adni, mert Roethlisberger a szezon után lehet, hogy visszavonul.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: Pittsburgh Steelers.
AFC Nyugat
Denver Broncos
Mint több más csapatnál, az előszezonban itt is az volt a kérdés,
ki lesz a kezdő irányító?
A megbízható, de közel sem elit Trevor Siemian? A jövő embere, Paxton Lynch? Végül egyelőre Siemian a nyerő, hogy könnyebb dolga legyen, érezett az elég gyenge támadófalba Ronald Leary Dallasból és Garrett Bolles a draftról.
Az elkapókat, Demaryius Thomast és Emmanuel Sanderst sok más csapat irigyelheti, a futókhoz C.J. Anderson mellé jött Jamaal Charles, de kérdés, hogy sérülései után ő mire lesz képes.
A védelem két éve Super Bowlt nyert a csapatnak, tavaly azonban gyengébben teljesített. DeMarcus Ware visszavonult, de Shane Ray átveheti a szerepét, és persze ott van a zseniális Von Miller. A cornerbackek, Aqib Talib és Chris Harris bárkit le tudnak venni a pályáról, T.J. Ward viszont hiányozhat a safetyk közül. Az erős csoportban mindenesetre nem lesz könnyű dolguk.
Kansas City Chiefs
A Chiefsnél sokan bírálják Alex Smith irányítót, pedig ő a jobbak közé tartozik a ligában. A drafton már kiválasztották az utódját, Patrick Mahomes személyében, de idén őt nem valószínű, hogy látni fogjuk a pályán – hacsak Smith nem sérül meg. Jeremy Maclint elengedték, így a villámgyors Tyreek Hill lesz az első számú elkapó, mellette Smith továbbra is Travis Kelce tight endet fogja labdákkal keresni.
A Chiefs támadásai a futásokra épülnek,
így gondot jelenthet, hogy Spencer Ware sérülés miatt az egész szezonra kidőlt – a másik oldalról nézve ez alkalmat ad az újonc Kareem Huntnak, hogy bizonyítson.
A Chiefsnél is a védelem a fő erősség. A falból ugyan távozott Dontari Poe, akit támadásoknál is bevetettek, de jött Bennie Logan. Az irányítók Justin Houston mellett egyre inkább retteghetnek Dee Fordtól is, Marcus Peters továbbra is vadászni fog a passzokra, Eric Berry safety pedig a rákból felépülve jobb, mint valaha.
Ahogy sok másik csapatnál, itt is igaz: ha elkerülik a sérülések, sokra vihetik, bár egy jó elkapó azért még elférne.
Los Angeles Chargers
A San Diegóból Los Angelesbe költöző Chargersnél
minden szurkoló abban reménykedik, hogy idén végre elkerülik őket a sérülések.
Philip Rivers irányító eddig mindig megúszta, most az elkapókhoz Keenan Allen mellé jött a draftról Mike Williams, az Antonio Gates-Hunter Henry tight end páros sok csapatba beférne, Melvin Gordon futó pedig a csalódást keltő első éve után tavaly igazolta, miért vártak tőle sokat. Újjáépült a támadófal is, de az majd csak a meccseken derül ki, hogy jobbak is lesznek-e, mint tavaly.
A védelemben az irányítósiettetéssel nem lesz gond, erről Joey Bosa és Melvin Ingram gondoskodik, de mellettük inkább csak a cornerbackek kiemelkedőek: Jason Verrett és a sémába remekül illeszkedő Casey Hayward. Bizonyítania kell az új főedzőnek, Anhony Lynn-nek is.
Oakland Raiders
A Raiders is arra bizonyíték, hogy tudatos építkezéssel a liga hátsó felébe tartozók viszonylag rövid idő alatt a legjobbak közé kerülhetnek.
Derek Carr, az egyik legígéretesebb fiatal irányító
felépült tavalyi lábtöréséből, a passzait továbbra is Amari Cooper és Michael Crabtree várja, de jött Jared Cook tight end is, aki tavaly Green Bayben megmutatta, mire képes egy jó irányítóval. A fal bal oldala Donald Penn-nel és Kelechi Osemelével nagyon jó, a jobb oldalon viszont lehetnek gondok.
A jó fal ahhoz is kell, hogy az egy év kihagyás után visszatérő és szülővárosába igazoló sztárfutó, Marshawn Lynch, becenevén
a „Szörnyeteg” régi formáját idézze.
Azt is kíváncsian várhatjuk, itt is dobálnak-e neki majd cukorkát touchdownjai után, mint Seattle-ben, ahol 2011-ben a szurkolók úgy ünnepelték a touchdownját, hogy még a földrengést mérő műszerek is jeleztek:
A védelemben is van egy nagy sztár, Khalil Mack, a többieknek viszont fejlődni kell, hogy ne engedjenek annyi pontot az ellenfeleknek, mint tavaly. Itt azért nem ártana még némi erősítés, nem véletlen, hogy a drafton az első három picket ide áldoztak, de közülük nem mindenki lesz még kezdő. Az biztos, hogy a Las Vegas-i költözés előtt a játékosok mindent megtesznek majd, hogy szépen búcsúzzanak Oaklandtől.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: Oakland Raiders.
AFC Kelet
Buffalo Bills
Egy újabb csapat a teljes újjáépítés elején. Tyrod Taylor irányító nem biztos, hogy marad jövőre, a legjobbjaikat, Sammy Watkinst, Ronald Darbyt és Stephon Gilmore-t vagy elcserélték, vagy elengedték –
a vezetőség gyakorlatilag feladta az idei szezont.
Kérdés, hogy ezt mennyire viseli jó az egyik legnagyobb sztár, a futó LeSean McCoy, akit, elég meglepő módon, két remek fullback is támogat, Patrick DiMarco és Mike Tolbert személyében. A védelemben ott van még Marcell Dareus, Lorenzo Alexander és Jerry Hughes, de a Billstől a pozitív mérleggel zárt szezon is meglepetés lenne.
Miami Dolphins
A Dolphinsnál komoly reményekkel várták a szezont: van két nagyszerű fiatal elkapójuk, Jarvis Landry és DeVante Parker, jött Julius Thomas tight end, Jay Ajayi futó a hátára tudja venni a csapatot, a fal is nagyjából rendben van. A szurkolók abban bíztak, hogy a Patriots végre kap egy komoly ellenfelet a csoportban.
Aztán megsérült a kezdő irányító, Ryan Tannehill.
Helyette Jay Cutlert győzték meg, hogy mégse vonuljon vissza egyelőre, ő legalább ismeri a főedző, Adam Gase rendszerét. Kérdés, hogy melyik arcát mutatja: meccseket nyer, vagy inkább az ellenfél védőinek dobálja a labdákat. Az segítheti, hogy itt most inkább megváltóként, mint kerékkötőként tekintenek rá.
A védelemben a front sevenben vannak inkább nagy nevek: Ndamukong Suh, Cameron Wake, Kiko Alonso, és még Lawrence Timmons is jött, a secondaryben azért vannak gondok.
New England Patriots
Tom Brady betöltötte a 40-et, mindenki azt akarja tudni,
mennyi ideig képes még ezen a szinten játszani.
A címvédőnél komoly változások voltak, de ezek közül több épp Bradyt segíti: régóta nem volt a Saintstől érkező Brandin Cookshoz hasonló célpontja, mellette még ott van Rob Gronkowski is – félelmetes lehet a támadóegység.
Amennyiben sikerül átlendülni Julian Edelman kiesésén. Ő volt ugyanis Brady kedvenc elkapója, nélküle sokkal gyengébben játszott, és Edelman most az egész szezonra kidőlt. Elment Martellus Bennett is, a helyére hozott Dwayne Allen nem biztos, hogy ugyanaz a kategória. Az is kérdés, hogy ki és hogyan fog futni a csapatnál. A támadófal Sebastian Vollmer visszavonulása ellenére jó lehet, erre a liga legjobb pozíciós edzője, Dante Scarnecchia a garancia.
A védelemben a szintén visszavonuló Rob Ninkovichot Kony Ealyvel akarták pótolni, de ez nem jött össze, már nincs is a csapatnál. Jött viszont Stephon Gilmore, aki Malcolm Butlerrel nagyon jó cornerback-párost alkothat, Dont’a Hightower pedig igazi vezér a linebackerek között.
A Patriots másik nagy erőssége pedig az oldalvonal mellett van: Bill Bellichick főedző.
A gyenge csoportellenfelek miatt nekik van a legkönnyebb sorsolásuk,
a rájátszás a minimum, több szakértő szerint a Super Bowl nem elérhetetlen idén sem.
New York Jets
Itt is teljes újjáépítés zajlik, ennek fényében mondjuk érdekes, hogy a 38 éves Josh McCown lesz a kezdőirányító, de szinte biztos, hogy idén Christian Hackenberget is látjuk majd a pályán. Nem lesz könnyű dolguk, mert
normális elkapó gyakorlatilag nem maradt a csapatnál,
nincs már Brandon Marshall és Eric Decker sem, a futók közül Matt Fortét pedig el akarták cserélni, ráadásul 32 lesz, ami ezen a poszton soknak számít.
A védelemben még vannak olyanok, akikre lehet építeni Sheldon Richardson távozása után is, leginkább Leonard Williams és Muhammad Wilkerson, de rajtuk kívül ott is inkább csak az újonc Jamal Adams az, aki a jobb safetyk közé tartozhat. Itt is meglepetés lenne a pozitív mérleg a szezon végén.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: New England Patriots.
AFC Dél
Houston Texans
A Texans sokra viihetné, ha a liga egyik legjobb védelme mellé fel tudna nőni a támadósor is. Már-már igazságtalan, hogy
a védők között két olyan játékos is ott van, mint J.J. Watt és Jadeveon Clowney,
akik szinte teljesen elhomályosítják a többieket, pedig olyanok vannak még a csapatban, mint Whitney Mercilus, Benardrick McKinney és Brian Cushing linebackerek és Johnathan Joseph cornerback. Némi gyengülést jelent ugyanakkor, hogy A.J. Buoye elment Jacksonville-be, a hatalmas termetű védőfalember, Vince Wilfork pedig visszavonult.
A támadósorban több a kérdőjel.
Egyelőre Tom Savage a kezdő irányító, de csak idő kérdése, hogy az idén draftolt Deshaun Watson kiszorítsa csapatból. Ha ő töretlenül fejlődik, akkor hosszú évekre megoldja a posztot Houstonban. Első számú célpontja DeAndre Hopkins lesz, futni pedig főleg Lamar Miller fog.
A csapatnál főleg abban bízhatnak, hogy a védelem olyan kevés pontot enged az ellenfélnek, hogy annyit még a gyengébb támadósor is össze tud hozni.
Indianapolis Colts
Andrew Luck sérült.
Ez az a mondat, amelyet egy Colts-szurkoló sem akar hallani, a szezon azonban úgy kezdődik, hogy a sztárirányítóra egyelőre nem számíthatnak. Így aztán vagy Scott Tolzien, vagy a Patriotstól pár napja elhozott Jacoby Brissett lesz a kezdő – egyik esetben sem rémüldöznek az ellenfél védői.
Az elég gyenge támadófal sem erősödött, sőt, a legjobb ember, Ryan Kelly center lehet, hogy egész szezonban nem játszhat sérülés miatt. Az első számú futó, Frank Gore 34 éves, bármikor jöhet nála rohamos teljesítmény-visszaesés, így pedig T.Y. Hilton nagyon egyedül maradna a támadók között.
A védelem valamelyest erősödött, a fal jónak számít, főleg Johnathan Hankins érkezése miatt. Robert Mathis ugyan visszavonult, de az érkező Jabaal Sheard talán tudja annyira siettetni az irányítókat, hogy a Vontae Davis vezette secondary megállja a helyét.
A Colts-szurkolók leginkább abban bízhatnak, hogy Luck hamar felépül, ő ugyanis egyedül is képes a rájátszásba vinni a csapatot.
Jacksonville Jaguars
A Jaguarsnál is egyre több elem kerül a helyére.
A védelem már abszolút rájátszás kaliberű:
a falban már eddig is ott volt Malik Jackson, Dante Fowler és Yannick Ngakoue, melléjük még érkezett Calais Campbell is. A linebackerek között a fiatal Myles Jack és Telvin Smith mellett a megbízható Paul Posluszny képviseli a rutint. A secondarybe tavaly berobbant Jalen Ramsey, mellé ideigazolt A.J. Buoye és Barry Church.
A támadóknál a fal lehetne ugyan erősebb, de az elkapók között ott egy Allen Robinson, a draftról érkezett a szupertehetség Leonard Fournette futó – már
csak az a kérdés, hogy játszik az irányító.
Aki egyelőre még Blake Bortles, de csak azért, mert a cseréje, Chad Henne még nála is gyengébb. Pedig a legfontosabb posztot leszámítva minden adott ahhoz, hogy hosszú évek után végre újra rájátszásba jusson a Jaguars.
Tennessee Titans
A Titans a tudatos újjáépítés újabb jó példája. Tavaly Marcus Mariota irányító még jobban játszott, mint újoncévében, és lehet abban bízni, hogy tovább fejlődik. Pláne azért, mert
egyre jobb elkapói vannak:
az erősen alulértékelt Rishard Matthews mellé érkezett Eric Decker, valamint Corey Davis a draftról, és itt van a megbízható tight end, Delanie Walker. DeMarco Murray futó újjáéledt Tennessee-ben, ráadásul a támadófal is jó, főleg a két tackle, Taylor Lewan és Jack Conklin.
A neveket nézve a védelem is rendben van, a falba jött Sylvester Williams, a cornerbackek közé pedig Logan Ryan, de a többi poszton is vannak jó játékosok, mint például Brian Orakpo.
A Titansnek évek óta nem volt ilyen jó esélye, hogy akár megnyerje a csoportját, amennyiben ki tudja használni a többiek problémáit.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: Tennessee Titans.
A szezon magyar idő szerint péntek hajnalban a New England Patriots és a Kansas City Chiefs meccsével kezdődik.
Cikkünkhöz az NFL.com, az ESPN és az SB Nation összeállításait is felhasználtuk.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.