Az építési és közlekedési miniszter már többször is durván bírálta Vitézy Dávidot, aki pedig pár napig a Fidesz jelöltje volt a főpolgármesteri posztra Budapesten.
”Vitézy a hazugságokban az élen jár. Elveszítette a főpolgármesteri választást pedig ehhez minden segítséget megkapott a győzelemhez. Most pedig Magyar Péter seggét nyalja, nem lehet tárgyaló fél!” – mondta Lázár János.
Vitézy a Hév-vel kapcsolatban bírálta a MÁV-ot és Lázár Jánost.
A stílus maga az ember: Lázár arra célzott, hogy Vitézy meleg és kábítószer élvező. Mindez jól mutatja, hogy a hatalom enyhén szólva ideges manapság, mert rájött arra, hogy Orbán immár nem uralja teljes mértékben a politikai arénát, és 2026-ban akár meg is bukhat.
Bisogna saper perdere – mert veszíteni tudni kell
Ez a régi sláger most hangosan szólhat a hatalom központjában is, ahol mind többen veszik észre: Orbán Viktor szerencsecsillaga hanyatlóban van, a varázspálca immár nem működik igazán hatékonyan. A világ változott meg: az a német koncepció bukott meg, amely Európa, Oroszország és Kína együttműködésére épített. Orbán Viktor ehhez csatlakozott, ezt jelentette nála a keleti nyitás. Csakhogy az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, majd felrobbantotta az Északi Áramlat földgázvezetéket, hogy szimbolikusan bizonyítsa: két táborra szakadt a világ! Orbán pedig két szék közt a pad alá került.
Nincs aki finanszírozná a nemzeti együttműködés rendszerét. Pénz nélkül pedig nem megy semmi – ezt Orbán Viktor közeli hívei is pontosan tudják.
Megpuccsolják-e Orbánt? Brüsszel erre játszik amikor mindenkivel érezteti: a befagyasztott eurómilliárdok csak akkor érkeznek meg Budapestre, ha ott már nem Orbánnak hívják a miniszterelnököt. Washington ugyanígy le akarja venni a sakktábláról a magyar miniszterelnököt, aki nem véletlenül imádkozik Trump győzelméért. Ha őt választják meg, akkor Orbánt nem fenyegeti a közvetlen puccsveszély, de pénze akkor sem lesz. Trump nem arról híres, hogy baráti alapon pénzt osztogatna. Ellenkezőleg: Orbánnak már eddig is 10 millió dollárjába került ez a “barátság.”
Ha Trump győz, akkor csendben ölik majd egymást Orbán emberei a vezérkarban, de hogyha veszít, akkor megindulhat a dezertálás. A nagy Napóleon miniszterei és marsalljai egy pillanat alatt átálltak a régi – új Bourbon rezsimhez. Már csak azért is, hogy a régi gaztettek és lopások ügyeit ne firtassa senki sem. Csakhogy az Orbán utáni rezsimnek se lesz pénze, ehhez meg kell csapolnia az oligarchák vagyonát. Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös lassú tűzön pirította az oligarcha hercegeket, akik azután égtek a vágytól, hogy vagyonuk egy részét beszolgáltassák a közösbe.
Budapest első állandó hídja. Az akkori lakosságszámból adódó forgalomra méretezték, és az akkori város közepére tették, ahogy ma is csinálná a tervező, azaz ha nem lenne még híd a Dunán.
A mostani várost és lakosságát figyelembe véve elsőnek természetesen az Erzsébet híd épülne meg. Fő forgalmi folyosó, kétszer három sáv, megfelelően nagy kapacitású csatlakozó utak, melyek a forgalmat minden irányban képesek elvezetni.
A Lánchíd persze nem ilyen. Messze nem, sőt nagyon messze nem. A Lánchíd kicsi. Pont olyan, mint a reformkori Pest-Budához illő alkotás, ahol az átkelésért ma már nem kell külön fizetni, de azért beszedik tőlünk azt a pénzt. Tán még többet is.
A ma már roppant szűkös átkelő az egyik irányban a zilált forgalmú pesti belvárosból érkező autóhadat kényszeríti egy sávba sorolni, amely kényszerítés az ellenkező irányban az Alagút Attila úti bejáratánál ismétlődik meg. A helyzet közlekedési szempontból igencsak kellemetlen mivoltát a Clark Ádám téri körforgalom tovább fokozza, mivel a keresztirányú forgalom is erős. Ezek együttes eredménye a dugók megjelenése a hídon és környékén, melyekkel a város lakossága régóta próbál együtt élni. A dugóban az a rossz, hogy mindenkinek káros. Az autósoknak is, meg az ottlakóknak is.
Így ment ez sok hosszú éven át…
…aztán az idő vasfoga a Lánchídba is belemélyedt, a felújításnak nemrég eljött az ideje, neki is álltak, be is fejezték, és minden rendben lenne… mégis itt a baj. A városvezetés úgy véli, az autókat le kell róla tiltani, mire a kormány azonnal lépett, hogy ő akkor nem adja oda a felújításhoz beígért hat milliárdot, mert „nem állt helyre az eredeti állapot”.
A helyzetet nem ismerőknek el kell árulnunk, hogy ez csak egy ócska trükk, amely egyrészt a budapesti autósoknak szól, hogy íme, a derék kormány mennyire védi az ő érdekeiket, lesznek szívesek legközelebb nem a gonosz, biciklis Karácsonyra, hanem a Passattal furikázó, jólelkű Tarlósra, na, esetleg Szentkirályira szavazni, másrészt azt célozza, hogy Budapest amúgy is kevés pénze még kevesebb legyen. A kormánynak a hat milliárd, lévén a költségvetéshez képest gyakorlatilag nulla, nem számít, tökmindegy neki, hogy átutalja-e, vagy nem (egy jó kis közbeszerzés vesztesége félkézzel is a triplája ennek), de mindenképpen tönkre akarja tenni az ellenzéki városvezetést, amelynek jelenleg, nagyrészt a kormány jóvoltából anyagilag beszorult a lába.
A tönkretétel az egyetlen dolog, amihez a FIDESZ ért, de ahhoz aztán nagyon.
A kérdés tehát, amelyről a vita szól: a felújítás után engedjék-e az autókat a Lánchídon közlekedni?
A racionális vizsgálathoz kiindulási tény, hogy a híd felújítása során másfél évig nem volt rajta autóforgalom. A FIDESZ Karácsony elleni, leginkább nemtelen eszközökkel folytatott hadjáratában mind a városi dugók, mind a felújítás igencsak sokszor szerepelt, ám a kettőt mégsem kapcsolta össze senki (ha lett volna rá indok, a NER huszárok biztos megteszik), ezért egyértelműen mondható, hogy a híd a két városrész közötti forgalomban csekély szerepet játszik, mert kicsi az áteresztő képessége (a csak 2*1 sáv meg a lassú haladás, azaz a dugó miatt), azaz ha le is zárják, más hidakkal könnyen, azok forgalmának észrevehető növekedése nélkül lehet helyettesíteni.
Ebből következően az autóknak a Lánchídról való kitiltása a budapesti átkelő forgalmat csak kismértékben zavarja. Előnyei közé tartozik ugyanakkor, hogy csökkentheti a belvárosi zsúfoltságot, lényegesen megkönnyíti Clark Ádám téri keresztirányú áthaladást (Fő utca – Lánchíd utca, mindkét irányban, mégpedig mind az autókat, mind a gyalogosokat illetően), és gyorsítja a busz- meg taxiközlekedést, miközben a város legközépsőbb részének zaj, por és szennyezőanyag terhelése lényegesen kisebb lesz. Jó pár embernek ugyan kerülőúton kell autóznia, de mivel arrafelé kisebb a dugó, és így folyamatosabb a forgalom, ezeknek az autósoknak nem lesz sokkal több a benzinkiadása, mintha mind egy szálig a Lánchídon araszolgattak volna át. A kétfajta átkelés kábé ugyanannyi időbe kerül, viszont a dugóban való tötymörgés miatt a sofőrök tüdő- és idegi terhelése a kerülő utakon vezetve kisebb, mint a Lánchídon.
Idáig tartott az észszerűség. Következzenek az egyebek.
A „logikusnak láttatott irracionalitás” bemutatását illetően Tarlós úr jeleskedett, aki bukása óta folyamatosan kampányol, és jelenleg azzal érvel az autók kitiltása ellen, hogy ha fel kell újítani a Petőfi meg az Árpád hidat (mindkettő várható), akkor ezek a felújítások a Lánchíd áteresztő kapacitása nélkül „közlekedési káoszhoz vezetnek majd”. A lakonikus kijelentéssel az a baj, hogy a várostérképet ismerőknek (Tarlós ezek szerint nem ilyen) nehéz elhinni, vannak olyan őrültek, akik a Petőfi híd lezárásakor nem az Erzsébet hídon, illetve az Árpád híd lezárásakor nem a Margit hídon (esetleg a Megyeri hídon), hanem a felújítandóktól jó messze található, szűk útvonalakon megközelíthető, és csak 2×1 sávos Lánchídon akarnak majd közlekedni. Természetesen mind a Petőfi, mind az Árpád híd lezárása esetén a dugók kialakulása nagy valószínűséggel várható, de egyáltalán nem a Lánchíd autómentessége miatt.
Hogy Tarlósnak még csak szemernyi igazsága se legyen, az is megoldható,
mert a városvezetésnek bármikor rendelkezésére áll a lehetőség: a felújított Lánchíd ideiglenes, a Petőfi és Árpád hidak felújításának időtartamára való megnyitása az autók előtt.
Ennek alkalmazásával a Tarlós által felvázolt, ám a megfontolások alapján eleve kicsinek várt negatív hatás akár nullára is csökkenthető.
További érdekesség, hogy Tarlós a Karácsony féle „Lakógyűlés” ötletéről azt mondta: „Ennek (a döntésnek) a felelősségét laikusokra – köztük kiskorú gyerekekre – hárítani nevetséges. Ez nem demokrácia, hanem dilettantizmus, amit ajándékként tálalnak a gyanútlan szavazóknak.”, mely kijelentés annak fényében, hogy ő szakemberként mond értelmetlen dolgokat, eléggé mulatságos.
A racionalitás megingott egy pillanatra. A még erősebb lengés érdekében a FIDESZ kijátszotta az aduászt, ugyanis Gulyás Gergely a kormányinfón zöld megoldásnak nevezte az autós Lánchidat, és személyes példával állt elő: a kormányinfóról csak az Erzsébet hídon át lehet felautózni a Karmelita kolostorba, pedig a Lánchíd közelebb lenne. „Nekem senki ne mondja józan ésszel, hogy a zöldpolitika jegyében ez az álláspont tartható.”
Abszolút igaz. Neki ne mondja senki! Pláne józan ésszel. Úgysem értené.
Kezdjük talán azzal, hogy a nagymenők, mint például Gulyás szirénázni is képes, szolgálati kocsija akkor is átmehet a hídon, ha a mezei, avagy közönséges autósoknak tilos, azaz a miniszter úr akkor járna jobban, ha a többi autós Karácsony elképzelése szerint másutt közlekedne, és így ő a Lánchídon át senki által nem akadályozva, gyorsan és időben érne fel a Karmelitában tartott közös imára, amelyről a késést állítólag rossz néven veszik. A személyes példa ezért sajnos hülyeség.
Ha Gulyásnak nem ilyen kocsija lenne, akkor is rögzíthetjük azt, hogy nincsenek olyan sokan, akik 1./ a kormányinfóról mennek 2./ autóval 3./ a Várba, azaz egyetlen eset alapján a teljesen eltérő igényű embertömegekre vonatkozó, általános kijelentéseket tenni ellenjavallt (rossz fényt vet a kijelentő józan eszére, na!). Természetesen, ha rendelkezésre áll egy konkrét, részletes vizsgálat, amely az összes Lánchídon autózó ember indulási pontját, végcélját, egyéb útvonali lehetőségeit és ennek alapján a benzinfogyasztás és a szennyezőanyag mennyiség módosulását a zöldpolitika jegyében dolgozza fel, az rögtön más, csak a vizsgálat eredményét Gulyás úr elfelejtette ismertetni, hogy a kijelentését alátámassza valami.
Marad tehát a józan ész hiánya.
Mint az ismert, Karácsony buszjegyet küldött Gulyásnak, ami rossz ötlet volt, ugyanis egy miniszter a buszon nehezen védhető, még tán egy nagy pofont is kapna valakitől, mielőtt a sötét öltönyös, vagy díszhuszár egyenruhás testőrök közbeléphetnének. Ahogy viszont erre a miniszter úr reagált (Főpolgármester úr nem ismeri a vezetés élményét és vélhetően ebből erednek azok a döntései, amelyektől budapesti autósok százezrei szenvednek) az nem egy rossz ötlet, hanem kövér ostobaság. Karácsony éppen hogy több vezetési élményben részesítené az autósokat, akik hosszabb, és kellemesebben autózható úton tovább élvezhetnék a vezetést, ha előttük lezárnák a Lánchidat.
A „százezrek szenvedésének” legördülő könnycseppes ecsetelése tehát azt mutatja, Gulyás úr inkább érzelmes lélek, mintsem logikus agy. Egyetlen mentsége, hogy az egész kormány így van összeválogatva.
A parlament elnökének Nokia 6310-es készüléke van, melyet először 2001-ben dobtak piacra. Vagyis a telefon húszéves lehet. Telefonáláson kívül másra nem lehet használni, internet kapcsolat nincs.
Épp ez a fő vonzereje hiszen például a Pegasus kémprogram épp az interneten kapcsolódik rá a célszemély okostelefonjára. Kövér László korábban a titkosszolgálatokat felügyelte, így pontos képe van a helyzetről. Most Orbán Viktor felügyeli személyesen a titkosszolgálatokat hiszen vészhelyzet van. Neki 2007-es buta telefonja van. Nem véletlenül.
Orbán Ráhel esküvője
A miniszterelnök legidősebb lányának lagziján ott volt mindenki, aki számít a Fideszben. Lázár János, aki akkoriban kancelláriaminiszter volt, és a titkosszolgálatok egy részét ő felügyelte, természetesen kapott meghívót. Jól mulathatott, mert elhagyta az okostelefonját. Épp azt, amelyikben a titkosszolgálat vezetőinek titkos száma is benne volt. A keresés természetesen azonnal megindult. Meg is találták a miniszter okostelefonját csak épp kiszedték belőle az információkat hordozó alkatrészeket. Orbán Viktor szigorúan megdorgálta a kancellária minisztert, akinek bukásához ez a hiba is hozzájárult. Orbán állítólag azt mondta Lázár Jánosnak: ezért hadbíróság elé kellene, hogy állítsalak! Végül nem történt semmi: valamelyik külföldi titkosszolgálat hozzájutott néhány kényes információhoz. Tekintettel a magyar állam lemaradására a digitális technológiában ez amúgy sem lehet túlságosan nehéz. Orbán Viktor pontosan tudhatja: az USA minden információt megszerezhet róla, csak épp az a kérdés, hogy ezt a tudást mikor és mire használja fel.
A Fidesz láthatatlan embere. Aki bárki lehetett volna, aki még bárki lehet. Állandó bútordarab, annyira megszokták a kormány környékén, hogy észre sem veszik, hogy van: szakmai és visszafogott, s bár ugyanabban a lakóparkban lakik, ahol Rogán Antal, nem jár helikopterrel lakodalomba. Nem vadászik Svédországban, nem mond meghökkentő dolgokat a magyar gyerekek fenekén található piros pöttyökről, és jelen állás szerint visszatetsző ügyek sem fűződnek a nevéhez.
Varga Mihály annyira színtelen és szagtalan, hogy még politikai ellenfelei is Varga Misiként emlegetik. Ő a jó rendőr-rossz rendőr párosból az előbbi: ugyanazt a pártot, ugyanazt a célt szolgálja, mint a többiek, csak más külsőségekkel.
Volt idő, például 2011 decemberében, amikor úgy látszott, hogy eljön Varga Mihály ideje. A jólértesültek azt híresztelték, Orbán eggyel feljebb lépteti magát, s helyére Varga a várományos. Végül ebből nem lett semmi, sőt, a front első vonalából még eggyel hátrébb is rendelte a Vezénylő Tábornok. Ám az elemzők Varga esetében ezt sem bukásként értékelték: azért vonták hátra, hogy még véletlenül se kaphasson sebet, súlyosat semmiképp. Mert rá még szükség lesz, szükség lehet.
Az 1965-ben Karcagon született közgazdász rövid szünetekkel 1990-től a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2012 júniusáig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, utána tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter. 2018-tól gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes. A 2017-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 9. legbefolyásosabb személye.
Ha elromlik a tévé és a hűtőgép
Döcögősen indult a nemzeti együttműködés rendszere, legalábbis, ami a gazdaságot illeti. A lakossági fogyasztás, hiába szerették volna az erre illetékes szakemberek, csak nem akart bővülni. Varga Mihály azonban nem esett pánikba, legalábbis, nem mutatta. Azt mondta, hogy a lakosság fogyasztása előbb-utóbb úgyis fellendül, ha mástól nem, attól bizonyosan, hogy egyszer mindenkinek elromlik a hűtőszekrénye, és a tévékészülékeket is ki kell cserélni.
Nyilván csak feledékenységből nem említette az egyéb lehetőségeket: hogy az elszakadt, vagy éppen a gyerek által kinőtt cipő helyett is újat kell venni. És néha új ingre is szüksége van az embernek, átmeneti kabátra és tartós elemre, a tej is kifogy a hűtőből, pótolni kell azt is valahogy.
Azért néha ő is megmutatta, hogy ki az úr a háznál. 2014. június 25-én arról számolt be az MTI, hogy „adóhatósági eljárás indul a Magyar RTL egyik tranzakciója miatt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasítására, mert felmerül a gyanúja, hogy a társaság pusztán az adókedvezmény igénybevételének szándéka miatt hajtotta végre az ügyletet… a Magyar RTL az elmúlt években egy olyan tranzakciót hajtott végre, amellyel összefüggésben – egy jelentős veszteségelhatárolással – mentesülnének a társasági adó és a reklámadó befizetése alól is. A Fidesz-frakció kérésére a miniszter megvizsgáltatta az ügyet, majd jelentést tett róla a kormány szerdai ülésén. E jelentés szerint fennáll a gyanúja, hogy az említett ügyletnél egy fiktív tranzakcióról volt szó, amely mögött nem tényleges gazdasági tevékenység, hanem pusztán az adókönnyítés, az adókedvezmény igénybevételének szándéka állt – közölte Varga Mihály, aki ezért – élve törvényi felhatalmazásával – arra utasítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy haladéktalanul kezdjen felülvizsgálati eljárást az ügyben.”
Meg lehet kérdezni és többen meg is kérdezték akkoriban, hogy amennyiben Varga miniszter úrnak korábban volt tudomása arról, hogy az RTL tisztességtelen haszonszerzés reményében hajtott végre egy tranzakciót, akkor miért nem jelezte ezt már korábban, és miért nem utasította a NAV-ot, vagy bárki illetékest egy eljárás lefolytatására. Miért csak azt követően lépett az ügyben, hogy az RTL a híradóiban a kormánynak kínos tényekről és eseményekről is beszámolt.
Vajna kaszinói jelentős adókedvezményt kaptak
2014. augusztus utolsó napjaiban Varga Mihály – akkor épp pénzügyminiszterként – válaszolt Bangóné Borbély Ildikó képviselőnek: azért adtak kedvezményeket Andy Vajna kaszinóinak, mert azt szeretnék, hogy azok minél előbb termőre fordulhassanak. Hamarabb hozzanak hasznot, hogy a befolyt adójukból az éhező magyar gyermekeket támogathassák.
Közgazdaságilag mindez könnyen belátható, még a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett közgazdászok is fel tudják fogni, hogy ami Andy Vajna kaszinóival történik, az nemzeti érdek. Több jóllakott gyerek ugyanis többször megy majd a stadionokba, ezáltal növelik a futballklubok tulajdonosainak a bevételét, akik a kapott pénzt természetesen jótékony célokra költik. Ami ezen felül megmarad nekik, abból többet járnak fodrászhoz és étterembe. Ennél fogva a fodrászoknak is lesz mit a tejbe aprítaniuk, és az éttermesek is jobban járnak. Több jóllakott fodrász, fizetőpincér, szakács és csapos többet jár majd úri szabókhoz és színházba, ettől az úri szabóknak és a színészeknek is megnő a bevételük, több újságot és könyvet vesznek, sőt, új ruhákat is vásárolnak maguknak és a gyerekeiknek. A ruhások és az újságírók is gyarapodnak tehát, miközben minden haszon az éhező gyerekhez vándorol, akik persze egyre kevesebben lesznek, sőt, idővel el is fogynak, az éhező gyerek, mint olyan, Magyarországon megszűnik létezni.
Megregulázni az Alkotmánybíróságot
2016 októberében Kuncze Gábor volt Andy Vajna tévéjének reggeli műsorának a vendége. Ennyi hülyeséget ilyen rövid idő alatt még nem hallottam – mondta Kuncze. Előtte Varga Mihály egy nappal korábbi interjújából játszottak be egy részletet, erre reagált az akkoriban műsorvezetőként ténykedő egykori politikus. Varga Mihály – ekkor mint Miniszterelnökséget vezető államtitkár – arról beszélt a bejátszásban, hogy azért kell megregulázni az Alkotmánybíróságot, mert az még a régi rend alapján alkalmazta a törvényt, a forradalom azonban megváltoztatta a viszonyokat, ezért a törvényeket nem lehet a régi módon alkalmazni.
Az utóbb pénzügyi csalással vádolt Bróker Marcsi két miniszternek is szolgált Karcagon. A város a Fidesz egyik fellegvára, két minisztert is adott a kormánynak. Fazekas Sándor volt földművelésügyi miniszter a város polgármestere is volt 1994-től 2010-ig, Varga Mihály egykori nemzetgazdasági miniszter pedig évtizedek óta a karcagi körzet országgyűlési képviselője. A Kun-Mediátor Bróker Marcsiként elhíresült, 2016 decemberében Belize-ben elfogott ügyvezetője, akit mindenki csak Marcsikaként emlegetett, Karcagon köztiszteletben álló üzletasszony volt. Marcsika Fazekas Sándor polgármestersége alatt, 2002 és 2010 között Karcag turisztikai bizottságának külsős tagja volt, emellett a város önkormányzatának és intézményeinek rendezvényeit, politikusainak hivatalos és magánutazásait szervezte.
A belengetett egykulcsos jövedelemadó
2016. novemberében Japánból üzente meg a miniszterelnök, hogy akár már három éven belül egyszámjegyűre csökkenhet Magyarországon a személyi jövedelemadó mértéke. Ő még ezt is sokallja, tette hozzá, mert az lenne a jó, ha még ennyit sem kellene fizetniük a magyar embereknek, szerinte a nulla százalékos kulcs lenne a legjobb, de mint mondta, belátja, hogy ez most nem lehetséges.
Normális viszonyok között a szakmabeliek kikérték volna maguknak, hogy a miniszterelnök ostobaságokat beszél, de ez Magyarország, ahol az összes illetékes rögvest haptákba vágta magát, és sietett megmagyarázni az uralkodó legújabb rögeszméjét. Amikor erről kérdezték, még Varga Mihály sem merte elmondani, hogy mi a véleménye erről. Hebegett és habogott, hogy hát igen, tulajdonképpen, és bizonyos körülmények között. Meg abban az esetben, hogyha netán.
Németh Szilárd könnyebb helyzetben van, mint Varga, ő szemrebbenés nélkül bármekkora rezsicsökkentést bejelenthet. Neki ez nem kerül semmibe, nem ért hozzá, semmilyen szakmában nem jegyzik, tehát azt mond, amit akar. Legföljebb kiröhögik, de a szakma megvetésétől nem kell tartania. Varga számára azonban még ennyi, politikában eltöltött év után is volt tétje a dolognak. Még jó néhány aktív év van hátra az életéből, tudnia kell, hogy nem lesz ő mindig miniszter. És nyilván azt is végiggondolta Varga Mihály, hogy minisztersége után lesz-e még számára a szakmában hely. Így bár ellentmondani nem mert a főnökének, megpróbált jó képet vágni az egyszámjegyű személyi jövedelemadó ötletéhez. Becsületére legyen mondva, legalább Orbán nullaszázalékos vízióját nem kommentálta.
Erős felütéssel indult a hét, legalábbis, ha felütésként értelmezzük, hogy Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke egy mellbevágó képpel hozta kézzelfogható közelségbe a magyar emberek számára az őket körülvevő rögvalóságot. Heti összefoglaló.
Az ATV reggeli műsorába hívták be a szocialista politikust. A vele beszélgető Kárász Róbert először azt hitte, hogy ezúttal is elegendő, ha ostoba tekintettel néz a riportalanyára, ártatlannak látszó bociszemekkel bámulja, és mindegy, hogy mit kérdez tőle.
A genderről faggatta Kunhalmit, azt kérte tőle, hogy magyarázza el neki, mi az. Mindenki Robija nyilván azt gondolta, hogy amíg Kunhalmi a gendert mondja, ő majd nyugodtan elmerülhet a papírjai között, és készülhet a következő riportalanyra. Ám vesztére nem így történt, Kunhalmi ugyanis testközelbe hozta, hogy mi az a gender. Azt, mondta, hogyha ő ugyanolyan diplomával rendelkezik, mint Kárász műsorvezető, akkor azért fog kevesebb bért kapni, mert neki van két cicije és nő.
Kárász műsorvezető szemmel láthatóan nem készült a cicikre, egy pillanatra ki is esett a szerepéből, de azután évtizedes rutinja átsegítette a nehéz perceken, és innentől rutinból hozta a kötelezőt.
Lefordítva a Kunhalmi által kézzelfogható közelségbe hozott valóságot: a gendert kutat tudomány nem azt jelenti, mint amit a kormány és sajtója sugall. Vagyis, nem arról szól, hogy buzit neveljünk a gyerekekből, a kisfiúkból kislányt, és fordítva. A gender mint tudomány nem a biológiai, hanem a társadalmi nemeket kutatja, vagyis azt, hogy a nemek miként jelennek meg a társadalomban.
Nem gondolnánk, hogy Józsi bácsi Dunarettentőn a genderről vitatkozik komáival a kocsmában. De azért mégis fontos dolog, főleg azóta, hogy a kormány fontossá tette azzal, hogy be akarja tiltani. Eddig ugyanis csak nagyon kevesen tudtak arról, hogy létezik gendertudomány, és ezt oktatják is Magyarországon, de most, hogy a kormány ennek is nekiment, már sokkal többen tudják, hogy van ilyen és majdnem annyira veszélyes, mint a Soros által hazánkba simogatott migránsok.
Miniszteri fizetések
Felemelték a héten a miniszterek fizetését. Van, akinek csak néhány százezer forinttal lesz több a számláján, de voltak olyanok is akik havi négymillióval többet vihetnek haza. Orbán Viktor miniszterelnök néhány hónappal ezelőtt még azt mondta, hogy a parlament napirendjén nem szerepel ez a téma, így azután, amikor sokan hazugsággal vádolták az évi rendes szabadságát töltő Orbánt, minisztere, Gulyás Gergely volt kénytelen megvédeni a távollevő miniszterelnököt. Nincs ellentmondás a miniszterelnök kijelentése és a fizetésemelések között, mondta Gulyás és vártuk, hogy miként fog kikeveredni ebből a logikai útvesztőből. Sajátos módon oldotta meg a feladatot: azt mondta, hogy csak két miniszternek lett 5 millió forint a havi fizetése, a többieké ennél kevesebb, tehát, hazudik, aki azt állítja, hogy Magyarországon 5 millió lett a miniszteri fizetés.
Persze, ha arról van szó, hogy a fizetések jelentős emelésével a miniszter-elvándorlást kívánja megállítani a kormány, akkor minden rendben van. Ha nem látszanánk ettől demagógnak, most azt mondanánk, tessék az orvosok és ápolók bérét is hasonló mértékben megemelni, mindjárt kevesebben kívánkoznának külföldre. És persze más szakmák esetében is van hiány, a buszsofőrök is kevesen vannak, meg a pincérek például – a recept megvan, tessék fuzetést emelni!
Paksi hapsik
Ha valahol, Pakson jól lehet keresni. Paks 2 még ugyan csak papíron, valamint Putyin és Orbán urak álmaiban létezik, de az előkészítés már gőzerővel folyik. Cég is alakult a paksi projektre, vezérigazgatóval, aki 4 félmilliót keres havonta, igaz, negyven olyan munkatárs van, akik kénytelenek havi kétmillióval beérni.
Persze, mint mindenre, erre is van magyarázat: azért kell nekik ilyen sok pénzt adni, mert a szakma legjobbjairól van szó, az ilyen embereket pedig meg kell fizetni, különben máshová mennének dolgozni. És akkor a paksi projektnél be kellene érni olyanokkal, akik nem a szakma legjobbjai.
Logikus az érvelés, legföljebb az nem érthető, hogyha tényleg így van, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy más területeken nem a szakma legjobbjai dolgoznak. Nem a legjobb tanárok tanítják a gyerekeinket, nem a legjobb orvosok operálnak bennünket, mert ha így lenne, akkor ők is ugyanolyan jól meg lennének fizetve, mint a Paks 2 projekt alkalmazottai.
Nem szívesen gondolunk bele, de azt kell mondanunk, hogy ezek szerint a magyar nyugdíjasok sem tartoznak a szakma elitjébe. Ha valóban jó nyugdíjasok lennének – legalább olyan jók, mint az osztrák, vagy a német kollégáik – akkor nem lenne pocsék, megélhetésre alkalmatlan a nyugdíjuk, és nem kellene őket karácsony előtt nyugdíjprémiumnak nevezett 12 ezer forinttal megalázni.
Jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006–2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig frakcióvezetője. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Vázlatosan ennyi Navracsics Tibor feladatokban és kacskaringókban bővelkedő politikai pályája.
2008 májusában Dobrev Klára, az akkori miniszterelnök Gyurcsány Ferenc felesége egy interjúban arról beszélt, hogy a politikailag szembenálló feleknek nem feltétlenül kellene acsarkodniuk egymásra. Példaként hozta fel, hogy ki mindenki fordult meg a házukban. Például Navracsics Tibor is vacsorázott már náluk a politikai ellenlábasok közül, tette hozzá.
Dobrev Klára, aki ugyanazon az egyetemen tanított, mint Navracsics, néhány évvel korábban meghívta magukhoz vacsorára a kedves kollégát. Mint elmondta, azt szerette volna, ha a két nagy politikai erő egy-egy prominense (Gyurcsány akkor még „csak” sportminiszter volt) megismerné egymást közelebbről. Hogyha egyszer nagy és közös baj lesz, legyen a másik táborban valaki, akivel szót lehet érteni.
Vacsoracsata
Az ember azt gondolná, ennyi. Ebben a történetben nincs több, nem kell tovább bonyolítani a dolgokat, és ügyet csinálni abból, ami nem az. Csakhogy az interjú megjelenését követően Navracsics Tibor azt írta a blogjában: nem úgy volt ám, ahogyan azt Klára elmondta. Mert bár tényleg járt Gyurcsányéknál, de szemben azzal, amit Dobrev Klára állít, kifejezetten pocsékul érezte magát. Kellemetlenül és kínosan.
Nem a hellyel volt baja Navracsicsnak, hanem a házigazda modorával. Gyurcsány, így Navracsics, nagyon rossz vendéglátónak bizonyult, állandóan magához ragadta a szót, leszélsőjobbozta a vendégnek oly kedves pártot, a Fideszt, még szerencse, hogy Dobrev Klára megpróbálta enyhíteni a feszültséget, különben ki tudja, mi lett volna.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Még a hidegtálat is úgy emlegette Navracsics Tibor, mintha az valamilyen szitokszó, de legalábbis a hidegháború szinonimája lenne. Nem kizárt, hogy tényleg kínosan érezte magát Gyurcsányéknál, ha még sok év elteltével is a történtek hatása alatt állt. De még ennél is valószínűbb, hogy Navracsics szégyellte társai előtt a történtekeket és magyarázkodni kényszerült, amiért egy hazaáruló, hazudós és szalonképtelen emberrel vacsorázott.
A fenti személyes történethez tartozik, hogy hősünk utóbb karaktergyilkos lett. Igaz, csak felesben, Semjén Zsolttal. Maga a kereszténydemokraták elnöke dicsekedett el azzal, hogy Navracsiccsal ők ketten kapták a feladatot, hogy Gyurcsányt tartsák távol Orbántól. A feladatot sikeresen teljesítették, s Orbán Viktor egy karácsonyi ünnepi koccintáskor viccesen mindkettőjüknek a Fidesz Hőse címet adományozta.
Távol Magyarországtól
2015. elején Navracsics Tibor a 444! nevű portálnak nyilatkozott. Az Európai Unió magyar biztosa szerint „Egyszerűen a magyar közélet, beleértve politikusokat és újságírókat is, olyan nyelven fogalmaz és beszél a másikról, ami nem pusztán vita, hanem annál egy sokkal lesújtóbb és sokkal hevesebb emberi érzelmeket kiváltó dolog…Ám ha ezt idegen nyelven olvassuk, és magunkra ismerünk, az egy egészen rossz képet ad a magyar belpolitikáról“.
Vagyis, ami magyarul jó, és demokratikus, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszere, mint tudjuk, minden magyar ember véleményét tükrözi, az idegen nyelven rossz képet ad a magyar belpolitikából.
MTI/EPA/Julien Warnand
2017 novemberében az Európai Bizottság magyar biztosa mintha megint szembe ment volna az őt erre a posztra jelölő kormány kommunikációjával. Azt mondta ugyanis, hogy a kormány Soros-tervvel kapcsolatos kommunikációját a választási kampány retorikai elemének tartja. Az „Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről, és az Európai Bizottság munkatervében sem szerepel ilyen feladat”.
Egy Kecskeméten tartott lakossági fórumon mindezt azzal egészítette ki, hogy „újságcikkeket nem szokott az Európai Bizottság munkaterv részévé tenni. Én értem, hogy a magyar kormány arra az egy vagy két újságcikkre alapozza, amit Soros György írt a migrációs válság kezelésére 2015 őszén”. Ugyanezen a fórumon azt is nehezményezte, hogy Magyarországon sokszor úgy beszélnek Európáról, mintha külpolitika lenne, mintha a magyarok nem Európa részei lennénk és egy külső hatalommal folytatna veszekedést.
Egykori karaktergyilkos társa, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ezt nem is hagyta szó nélkül „Nem fair play Navracsics Tibor szereplésében, hogy miközben az a szöveg, hogy neki mint brüsszeli biztosnak távolságot kell tartania a magyar ügyektől, addig most idejön, nyilatkozik Soros-ügyben úgy, hogy azt a Soros-párti ellenzék, mint kést a hátunkban tudja forgatni.”
Semjén szerint az embernek a hazájához kell hűségesnek lennie, a munkaadójához pedig – legyen az EU, NATO, ENSZ – csak lojálisnak. Az ügyben Orbán Viktor is megszólalt, szerinte az uniós biztos téved, és neki van igaza, vagyis az Európai Bizottság a Soros-tervet hajtja végre.
Best of Navracsics
„Ameddig igényt tartanak rám, szívesen dolgozom, de ha azt mondják, köszönik szépen, kifutottad a formádat, akkor sértődés nélkül elmegyek.” (HVG, 2004)
„A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.” (2010)
„Én függőnek tartom magamat, aki igyekszik elfogulatlan lenni. Szóval igyekszem látni a Fidesz hibáit is. De mielőtt konkrétumok iránt tudakozódnának: a lojalitás csak annyit enged meg, hogy szűk körben mondjam el, ha valamivel nem értek egyet.” (HVG, 2004)
„Nincs a világon az a pénz, amiért vitába bonyolódnék a miniszterelnök úrral.” (Magyar Nemzet, 2012. augusztus)
„Nincs poszt, amit megcéloznék. Végzem, amit rám bíznak. Olyan szakpolitikus viszont nem akarok lenni, aki nem ért ahhoz, amit irányít.” (HVG, 2004)
„Csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik” (2014).
Ezúttal a munkaügyi és népjóléti miniszter mondott le, miután meggyanúsították azzal, hogy plágiumot követett el egyetemi diplomamunkájában. A múlt héten az igazságügyi miniszternek kellett ugyanezért lemondania.
A Seznam.cz hírportál szerint Petr Krčál munkaügyi és népjóléti miniszter diplomamunkájának legalább 14 százaléka mutat teljes vagy lényeges egyezést egy hasonló témájú korábbi diplomamunkával. A miniszter újságíróknak azt mondta: sokat dolgozott diplomamunkáján, és ha hibázott, azt „nem szándékosan” tette, de nem akar terhére lenni sem a kormánynak, sem pártjának, ezért lemond hivataláról.
Petr Krčál az Andrej Babis vezette új cseh kormány második minisztere, akinek plágiumvádak miatt le kell mondania. A múlt héten Taťána Malá igazságügyminiszter járt ugyanígy, ő mindössze 13 napot töltött hivatalában, Krčál egy héttel többet. Ő Babis pártjának, az ANO-nak a tagja, míg Krčál a vele szövetséges szociáldemokraták képviselője.
Plágiumbotrányok miatt több országban kellett már minisztereknek lemondani.
Az egyik legismertebb ilyen ügy Karl-Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszteré, aki doktori disszertációjában forrásmegjelölés nélkül használta fel mások írásait és előadásait. Ő előbb tiltakozott, majd kérte doktori címe visszavonását és lemondott. Ugyancsak lemondott a német oktatási miniszter, Annette Schavan is, miután kiderült, hogy plagizált, amikor megírta doktori dolgozatát. Tőle az egyetem vette el a doktori címet.
Szintén lemondott Klavdija Markez szlovén oktatási miniszter, miután a szlovén sajtó kiderítette, hogy kisdoktori dolgozatában plagizált. Ő
mindössze két napig volt miniszter.
Romániában nem feltétlenül kellett lemondania annak, akit plágiumon kaptak. Victor Ponta akkori miniszterelnök például csak a doktori címéről mondott le, miután lebukott (sokáig ő is tagadta a vádat). Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettesnek és belügyminiszternek is ugyanezért vették el a doktori címét.
Bukása előtt Viktor Janukovics egykori ukrán elnök is plágiumbotrányba keveredett. Neki nem doktori címe volt, hanem könyvet írt, amelynek viszont egyes része folyóirat-cikkekből, parlamenti beszédekből és egy szakdolgozatból származtak. Itt végül a fordító vállalta a felelősséget, azt állítva, hogy tévedésből törölték a lábjegyzeteket.
Magyarországon Schmitt Pál plágiumbotránya a legismertebb ilyen ügy.
Róla az derült ki, hogy nagyrészt más kutatóktól másolta doktori disszertációját. Az akkori köztársasági elnök tagadta ezt, Orbán Viktor akkori szóvivője, Szijjártó Péter „bulvárkacsának” nevezte az ügyet, a Semmelweis Egyetem azonban vizsgálatot indított, amely lezárása után az egyetem szenátusa megfosztotta Schmitt Pált doktori címétől.
Ő tiltakozott ellen, sőt, azt mondta, kész megszerezni egy új PhD-t (amihez egyébként több éves tanulásra, kutatómunkára, publikációkra van szükség), majd végül, felelősséget továbbra sem elismerve, lemondott az elnöki tisztségről.
Schmitt Pál MTI Fotó: Mohai Balázs
Két évvel később már arról beszélt, hogy mégse szerez PhD-t, inkább könyvet ír – ez azonban azóta sem készült el. A Fidesz kegyeiből azonban nem került ki, azóta is rendszeresen megjelenik a rendezvényeiken, de családjának sem engedték el a kezét.
Rajta kívül a vezető magyar politikusok közül 2012-ben az akkor még erősen kormánypárti Magyar Nemzet Gyurcsány Ferencről írta azt, hogy plagizált szakdolgozatában – a volt miniszterelnök erről később helyreigazítási pert nyert.
Semjén Zsoltról pedig a HVG előbb azt derítette ki, hogy a Pázmányon írt disszertációja több szó szerinti átvételt tartalmaz más művekből, utána pedig azt, hogy az ELTE-n írt szakdolgozata jelentős átfedéseket mutat a disszertációval és konzulense más munkáival. Az ELTE vizsgálata szerint Semjén súlyos szakmai-etikai vétséget követett el, de a törvények szerint nem lehet hivatalos eljárást indítani. Semjén előbb mindent tagadott, majd azt mondta, jóhiszeműen járt el. Lemondása nem merült fel.
Az idén negyven esztendős Szijjártó Péter már fiatalon hatalmas politikai karriert futott be. Mindemellett – elmondása szerint szülői segédlettel – anyagi bázisa is biztosítottnak látszik. Ráadásul azzal is dicsekedhet, hogy 2010 óta ő az első magyar politikus, akit fogadott egy, a hivatali hierarchiában hozzá hasonló beosztásban lévő amerikai kollégája. S bár külügyminiszterként számos alkalommal bírálja Soros György tevékenységét, gimnazistaként még egy újságcikkben arról beszélt, hogy mennyire bízik a magyar származású amerikai milliárdosban.
Repülőjegyet és zsebpénzt kapott Sorostól
„Szorongás nélkül vágtam neki az útnak, úgy gondoltam, a Soros Alapítványban nyugodtan megbízhatok” – nyilatkozta Szijjártó Péter gimnazistaként. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium harmadikos tanulója 1995-ben egyike volt az ezerötszáz jelentkezőnek, akik közül a tucatnyi szerencsést kiválasztották, hogy fél évet az Egyesült Államokban tölthessenek. Mint elmondta, a repülőjegy, a biztosítás és az ösztöndíj mellé még heti hetvenöt dollár zsebpénzt is kapott.
A kiválasztott gimnazistáról szóló győri újságcikkben a későbbi külügyminiszter még csak az első élményeiről számolt be. Beszélt a nagy távolságokról, arról, hogy az amerikai gimnazistáknak milyen fontos a sport. Egy későbbi lapszámban további ohiói kalandjairól is beszámolt. Migránsokról, Soros-tervről és a Stop Sorosról akkor még természetesen nem esett szó.
Találkozott boldog cigányokkal is
2011. március első napjaiban Gyöngyöspatán egy helyi konfliktus miatt egy hétig polgárőrnek nevezett gárdisták járőröztek, a Jobbik nagygyűlést tartott a falu főterén, mintegy 2000 ember pedig végigmasírozott a cigánysoron. Szijjártó, aki akkor – hivatalos elvezéssel – a miniszterelnök személyes szóvivője volt, „húsvéti kirándulásnak” nevezte, hogy a gyöngyöspatai romák – asszonyok és gyerekek, a férfiakat és a nagyobb fiúkat hátrahagyva – egy szolnoki turisztikai központba és Budapestre, a csillebérci úttörőtáborba menekültek.
Ehhez a cinizmushoz a magát nemzeti hírcentrumként definiáló MTI is csatlakozott, akik a faluból való elmenekülés délutánján még riadt, vagy éppen egykedvű romákról közöltek fotókat. Idővel aztán észbe kaptak a hírcentrumosok, mert estére már másfajta fényképeket készítettek az MTI riporterei: vidáman futballozó, szamarat etető felhőtlenül boldog cigánygyerekeket láthattunk a képeken – Szijjártóék találkoztak boldog cigányokkal is.
Nem ez volt az egyetlen eset, amikor az amúgy jó iskolákat végzett, tanult Szijjártó Péter – bocsánat, nincs rá jobb magyar kifejezés – hülyének tetette magát. 2011-ben és 2012-ben az akkor még létező Milla több tüntetést is rendezett a Szabad Sajtó útján, és ezeken a megmozdulásokon tízezrek énekelték a slágerré vált dalt: Nem tetszik a rendszer. Amikor az újságírók szembesítették ezzel az akkor még mindig a miniszterelnök szóvivőjeként dolgozó Szijjártót, ő megpróbált viccesnek mutatkozni, és azt válaszolta: hogy nekik sem tetszik, azért akarják megváltoztatni.
2011. április 10-én Szijjártó még mindig a történéseket látszólag nem értő vonalat vitte: azt mondta, hogy a kormány örül a szakszervezeti tüntetésnek, mert ez is azt bizonyítja, hogy a szakszervezetek nem értenek egyet az európai kormányok megszorításaival. Akkoriban ez volt Szijjártó stílusa. Úgy tett, mintha azt hinné, hogy a szakszervezetek azért visznek az utcára több tízezer embert, mert egyetértenek a kormány politikájával. Hogy egy retardált napközis szintjén van az ország, és azért jöttek Magyarországra huszonegy ország munkavállalói, azért vállalták a magyar dolgozók a munkahelyükön várható atrocitásokat, mert támogatják az kormány politikáját. Hogy tetszik nekik a megszüntetett korkedvezményes nyugdíj, örülnek, amiért kevesebb pénzt találnak a borítékban.
Néhány évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Szijjártó Péter változtasson a kommunikációján. 2016 áprilisában már egy kevesek által érthető, hosszú körmondatban válaszolt, amikor egy újságíró az tudósítása MTI szerint a következő kérdést tette fel a miniszterelnök személyes szóvivőjének: mit tesz a kormány az orvosok elvándorlásának megakadályozása érdekében?
A következőkben szó szerint idézzük Szijjártó Péter konkrétumokban bővelkedő, és szakmai szempontból is szignifikáns válaszát: „az ország átszervezésén belül az egészségügyi rendszer átszervezésére is haladéktalanul szükség van, hiszen jól látszik, számos ponton változtatni kell azért, hogy az egészségügy hosszú távon és magas színvonalon működőképes legyen. Az egészségügyi államtitkárság már folytatja a konzultációkat, és a kabinet elé viszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek kormány- vagy parlamenti szintű döntéshozatalt igényelnek annak érdekében, hogy a magyar orvosokat Magyarországon tudják tartani”.
A külügyér
2016. szeptemberében Szijjártó Péter letette a miniszteri esküt és ezzel 36 éves korára elérte eddigi előmenetelének csúcsát: külügyminiszter lett.
Ekkoriban kezdte a sajtót érdekelni a politikus vagyoni helyzete. Mely vagyoni helyzet meglehetősen számottevőnek mondható. Amint az több újságban is megjelent, feleségével egy házat vásároltak Dunakeszin. 400 négyzetméteres lett a ház és 167 millió forintba került. Eredetileg nem ennyiért kínálták, de – mint Szijjártó nyilatkozta -, hosszasan alkudozott, így lett a vége 167 millió.
A sajtómunkásokat persze az is érdekelte, miből futotta ilyen drága házra a külügyminiszternek. Kiderítették, hogy Szijjártó a házvásárlást megelőző évben tíz millió forintot keresett, és mindeközben 15 millió forintot takarított meg.
Szijjártó mindezt azzal magyarázta, hogy szülői segítséggel vették meg a dunakeszi ingatlant – a derék felmenők mindkét részről sok millió forintot ajándékoztak a fiataloknak, néhány másik milliót meg kölcsönbe adtak nekik,
Érdekes módon a történet nem keltette fel sem az adóhatóság, sem az ügyészség érdeklődését, de azért mégsem tanulság nélkül való: a legfontosabb, hogy lehetőleg már születésünk előtt válogassuk meg jól a szüleinket. Akinek szegény, teszetosza szülei vannak, az megnézheti magát, ezért ha tehetjük, próbáljunk meg egy önzetlen, igen vagyonos családba csöppenni.
2016-ban már javában zajlott a migránsválság, s bár a 2015-ben hazánkon átvonuló embereknek nyoma sem maradt Magyarországon, a magyarországi kommunikáció ha lehet, még a korábbinál is magasabb fokozatra kapcsolt. Szijjártó Péter sem akart ebből kimaradni, az Indexnek például elmesélte, hogy mennyire sajnálja a brüsszelieket. Mindezt egy személyes példával támasztotta alá: egy alkalommal futni indult a belga fővárosban, de eltévedt, és két utcával arrébb kötött ki, mint ahol kellett volna. Ezt követően, mint mondta, már az életéért kellett futnia. Olyan gyorsan futott, hogy korábban el sem tudta volna képzelni, hogy ennyire képes.
A körülményekről többet nem árult el a külügyminiszter, de a szövegkörnyezetből felsejlik, hogy mi történhetett. Szijjártó külügyminisztert migránsok kergették meg. Konkrétumokat nem tudunk, de erősen gyanítható, hogy ki akarták rabolni.
Monnyon le, gyüjjön ide!
S miközben a magyar diplomácia nagy erőkkel igyekszik szövetségeseket keresni Európában és a nagyvilágban, ezen tevékenysége során gyakran ütközik falakba. Diplomatikusa fogalmaztunk, a köznyelvben ezt úgy mondanák, hogy egy csomó helyen nem kedvelnek bennünket. Szijjártó Péter külügyminiszter regnálása során vagy tucatnyi nagykövetet rendelt már be a hivatalába, nemrégiben az ENSZ nevű világszervezetet osztotta ki.
2015 szeptemberében Werner Faymann szövetségi kancellár bírálta a magyar miniszterelnököt. Az osztrák politikus azt kifogásolta, hogy míg Ausztria legalább megpróbálja szűrni és regisztrálni az országba belépő migránsokat, addig a magyar kollégája egyszerűen hagyja őket százasával tovább haladni.
„Az ember azt várná egy szomszédos ország vezetőjétől, hogy a tények ismeretében nyilatkozzon, és ne valótlanságokat állítson” – mondta Szijjártó Péter Faymann szavaira reagálva.
A történtek miatt még aznap délutánra berendelték a minisztériumba a budapesti osztrák nagykövetet. Tavaly szeptemberben Szijjártó Péter Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövetét kérette a Külügyminisztériumba, mert személyesen is tájékoztatni kívánta, hogy „szégyennek és gyalázatnak” tartja az ukrán oktatási törvény módosítását.
2017 szeptemberében a görögök húzták ki a gyufát Szijjártónál, Görögország budapesti nagykövetét a görög belügyminiszternek egy svéd lapnak adott interjújával kapcsolatban rendelték be a magyar külügyminisztériumba.
Szijjártó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a görög belügyminiszter a csillagokat is lehazudta az égről, amikor arról beszélt, hogy Görögország megvédi a határait.”
2018 januárjában a külgazdasági és külügyminiszter teljes mértékben elfogadhatatlannak, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak nyilvánította Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát, és közölte, hogy az ügy miatt a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét.
Idén január végén Szijjártó a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta: „A tartalmi kérdéseken túl komoly legitimációs problémákat is felvet António Guterres ENSZ-főtitkár nyilatkozata”, aki, és Szijjártó ezt nehezményezte, „lehetőségnek nevezi a migrációt, amely erősíti a gazdasági növekedést, csökkenti az egyenlőtlenségeket és összeköti a különböző társadalmakat.”
2018 februárjában Szijjártó Péter azonnali lemondásra szólította fel az ENSZ emberi jogi főbiztosát, Zeid Raad al-Husszeint, mert idegengyűlölettel és rasszizmussal vádolta meg Orbán Viktor kormányfőt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén elmondott beszédében.
Mindehhez képest csak hab a tortán, hogy április 9-én, a magyarországi választást követő napon Szijjártó Péter közölte: „Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter nem szerepel a magyar választói névjegyzékben, ezért érdektelen, hogy mit mond”.
Ezzel arra reagált, hogy Jean Asselborn a Die Welt című német napilap egy cikkében úgy nyilatkozott: az Európai Uniónak határozottan cselekednie kell a Fidesz nagyarányú választási győzelme után, semlegesítenie kell az uniós értékeken mutatkozó „kóros elváltozást”. A luxemburgi külügyminiszter szerint a magyar választások után „Németországnak és Franciaországnak, illetve minden, nem közönyös tagországnak az európai egyezmények alapján gyorsan és határozottan semlegesítenie kell ezt az értéktumort”.
Amint a fenti történetekből is kitetszik, Szijjártó Péter jelenleg inkább tűnik harcias kiskakasnak, mint rutinos, a diplomácia fegyverzetével felvértezett politikusnak. De még nincs veszve semmi: fiatal és tanulékony, minden esélye megvan arra, hogy rendesen megtanulja a szakmát. Ha meg mégsem, akkor majd a valóság hajlik hozzá.
Most, hogy Gulyás Gergely kiemelten fontos és rendkívül felelősségteljes pozícióba emelkedett, több kormányhű sajtóorgánum szóba hozta Balog Zoltán tavaly keletkezett panegyricusát Gulyás Gergelyről. Az akkori EMMI-miniszter emelkedett hangvételű, veretes szavakkal konferálta föl Gulyás Gergelyt, prófétai látomásban vizionálva a káprázatos politikai karrier előtt álló Gulyás személyiségét: „Akkor lopta be magát a szívembe – így Balog Zoltán –, amikor egy baráti társasággal borozgattunk és nótáztunk, református nótákat énekeltünk sorra. Gergő minden éneket pontosan ismert, és nemcsak az első, hanem a második, a harmadik, a negyedik strófa szövegét is. Engem is leénekelt a porondról, noha nekem ez a „szakmám” – így emlékszik vissza Balog Zoltán a találkozásukra, amikor komolyabban felfigyelt rá.
Az EMMI-t vezető miniszter – aki református lelkész is -, számára akkor derült ki, hogy „Gergő nem pusztán egy trendi fiatalember”, hanem a kulturális, hitbéli beállítottsága is predesztinálja későbbi pozícióira, tisztségeire, feladataira.
Hát így! No, mármost én rögtön elképzeltem a „trendi” fiatalembert”, meg Balogot és az egész kompániát, amint borozgatnak, nótázgatnak, előttük az Egri leányka, a Durbints sógor, a Juhfark vagy az Otello (na jó, az azért mégsem, migráncs-zamata van annak!), doszt iszogatnak, s közben danolásszák a szakrális rendeltetésű gyülekezeti énekeket, zsoltárokat, dicséreteket. Szinte hallom előzubogni Balog vagy Gulyás szájából például azt, hogy „Bűneimet töröld el. Bűnünket megbocsátod”; vagy azt, hogy „Ne csak hasznomat keressem”; vagy azt, hogy „Jól tudod, Istenem, mily gyarló vagyok, Különb-különb bűnre mily könnyen hajlok!”; vagy azt, hogy „Amint vagyok, sok bűn alatt”; vagy azt, hogy „Köt még a földi jó, a bűn, a földi örvény”, vagy azt, hogy „Bűnöm sírjában szinte megholtam”; vagy azt, hogy „A bűn sötétben tévelyeg És bajba dönt vakon”; vagy azt, hogy „A bűn szolgája gyáva rab”; vagy azt, hogy „Ha bűnünk szerint kezdünk mi fizetni”; vagy azt, hogy „Ne légyen bennünk ördögnek országa, Ne bírjon minket a bűnnek soksága” és így tovább.
Mindenesetre Balog ex-miniszter, református lelkész pontosan rávilágított arra, mitől lesz 2018-ban Magyarországon valaki remek politikus, jó miniszter: borozgatás közben református dalokat énekel, ismeri azok második, harmadik, mi több, a negyedik strófáját is, s hitbéli beállítottsága predesztinálja őt minden későbbi pozícióra, tisztségre, feladatra.
A keresztyéni Fidesz-giccses mézeskalács szív cukormáza lecuppant a rögös anyaföldre, s megtermékenyítette azt, hogy megannyi konyhai falvédő felirat bújjon elő onnan.
Tekintettel arra, hogy már jó ideje szeretnék valamilyen miniszteri pozíciót betölteni a mostani kormányban, jelezni kívánom, hogy meglehetősen sok zsidó dalt ismerek, azoknak több strófáját is tudom (Hevenu Shalom Alechem, Hava Nagila, Lecha Dodi és így tovább), s miután még a Hatikvát is bármikor eléneklem, ugye számíthatok akár a miniszterelnöki posztra is?
Azokat kérte fel miniszternek, akik az ország előtt álló feladatok végrehajtására a legalkalmasabbak – mondta Orbán Viktor az új kormány minisztereinek eskütétele előtt a Parlamentben. Arról is beszélt, hogy az új kormány nagy lehetőséget kapott, amit nagy alázattal kell fogadnia. Az ellenzék nagy része bojkottálta a pénteki ülést.
A miniszterelnök megismételte, hogy a 2010 és 2030 közötti időszakot egyben lévőnek látja, és az elmúlt nyolc év tapasztalata az, hogy az ország partner ennek az új korszaknak az alakításában.
Európa gazdasági súlypontja fokozatosan keletre tolódik,
most már nem Európa a jövőnk, hanem mi vagyunk Európa jövője
– mondta Orbán, aki szerint a csillagok állása jó, ezért itt az idő új dolgokba fogni. Hozzátette, hogy nyolc év után még csak a munka felénél tartanak, és ehhez igazította az új kormány összeállítását. A következő négy év feladatai közül kiemelte a technológiai kihívásoknak való megfelelést, és a biztonsági kérdések szem előtt tartását.
Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette, hogy a kormány nem hitelveket védelmez, mikor a keresztény hagyományokat védi, hanem azokat az értékeket, amelyeken az ország és Európa kultúrája alapszik. Ennek kisebbségbe szorulása Európa végét és a magyar államiság elvesztését jelentené – mondta Orbán a migrációra utalva.
Ezután rátért arra, hogy a Fidesz magára bajtársi közösségként, és nem egymással versengő politikusok közösségeként tekint. Ebből a közösségből eddig három kormányában 59 miniszter szolgált, de akár több kormányra való kipróbált és elkötelezett ember is van benne – mondta Orbán. A miniszterelnök megismételte korábbi hasonlatát, miszerint a kabáthoz keresik a gombot, és nem fordítva, így azokat kérte fel az új kormányba, akiknek miniszterségét az ország előtt álló feladatok indokolják.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 18-án. Mögötte Kövér László házelnök MTI Fotó: Máthé Zoltán
Arról is beszélt, hogy
a minisztereivel szembeni fő elvárás az, hogy egy közös szenvedélyük legyen: Magyarország.
Olyan emberekkel akar együtt szolgálni, akiknek életében az a legnagyobb dolog, hogy magyarnak születtek – mondta Orbán. Hozzátette, hogy az is fontos, hogy vállalják a rájuk váró küzdelmeket. A munkájuk megítélésében pedig csak egy mérce van, az erősödő és jobban teljesítő Magyarország.
Kiemelte azt is, hogy a kormány a nemzetet szolgálja, „de helyünk Európában van”. Arra kérte a minisztereket, hogy törekedjenek Európa nemzeteivel baráti viszonyra.
„Magyarország az első, de munkánkkal Európát is erősíteni akarjuk”
– mondta.
Ezután egyesével bemutatta a negyedik Orbán-kormány tagjait. Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter feladatát úgy határozta meg, hogy az ország vagyonkezelési stratégiáját kialakítsa, majd működtesse. Azt kívánta neki, hogy ebben sikerüljön neki Mádl Ferenc nyomdokaiba lépnie (Mádl 1990-1991 között privatizációs miniszter volt).
Pintér Sándor belügyminiszterről elmondta, hogy helyreállította a rendőrség becsületét, és továbbra is minden magyar biztonságáért felel. Kiemelte, hogy az új kormányban nemcsak miniszter, hanem biztonságért felelős miniszterelnök-helyettes is lesz.
Kásler Miklós vállát különösen nagy felelősség nyomja majd – mondta Orbán az Emmi új vezetőjéről. A miniszterelnök szerint tanult, szilárd jellemű, egészséges magyarokra van szükség az országban, de nehéz egy ilyen hatalmas minisztériumot vezetni, csak kevesen vállalkoznának a feladatra.
A vezérkari főnökből hadügyminiszterré váló Benkő Tibornak Orbán szerint súlyos, évtizedes elmaradásokat kell pótolnia, mert a szomszédos országok hadseregei jóval előttünk járnak. Hozza felszínre a tiszti karban rejlő potenciált ennek értekében – kérte Orbán Benkőt.
Süli János továbbra is a paksi bővítésért felel, amire a miniszterelnök szerint a rezsicsökkentés miatt és a vállalatok versenyképességének megőrzése érdekében van szükség.
Trócsányi László fő feladata igazságügyi miniszterként az ország szuverenitásának megvédése lesz. „Sűrű évei lesznek a miniszter úrnak” – mondta Orbán, ami arra utalhat, hogy küszöbön állhat több változtatás is az igazságügyben.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért miniszterelnök-helyettes szilárd elvi hozzáállása azért értékes, mert ő a horgonykötél, ami nem engedi, hogy a gyakorlati feladatok között az eszméktől túl távolra sodródjon a kormány – mondta Orbán.
Varga Mihály pénzügyminiszterről és nemzetgazdasági miniszter helyettesről azt mondta, hogy pénzügyi stabilitást, alacsony hiányt és csökkenő államadósságot vár tőle.
Palkovics László innovációért felelős miniszterként az újítás, a technológiai megújulás feladatát kapta Orbán szerint. Hozzátette, hogy ilyen még nem volt a magyar gazdaság történetében. Azért hozták létre az tárcát, mert
az új, technológiainak mondott korszakban is nyertes akar lenni az ország
– mondta.
Nagy István új agrárminiszterről elmondta, hogy az egyik legfontosabb húzóágazatot fogja vezetni, miután államtitkárként már bizonyított. Feladatai a gazdák megbecsülése, az új technológiákra való nyitottság és a brüsszeli érdekvédelem lesz.
A modern kor egyik veszélye a demokrácia kereteinek kiüresedése, amellyel nő a távolság az emberek és a kormányok között. Hogy ez ne következetten Magyarországon is be, azért Rogán Antal lesz a felelős – mondta Orbán a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterről.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterről elmondta, hogy nehéz helyzetekben kellett helyt állnia az elmúlt években, és ezekben a továbbiakban sem lesz hiány. Hatékony külgazdaságpolitikát és diplomáciai önérvényesítést vár Orbán Szijjártótól.
Öregeket a tanácsba, fiatalokat a csatába, ezzel indokolta Orbán, hogy Gulyás Gergelyt kérte fel Miniszterelnökséget vezető miniszterként a stratégiai tervezésre. Feladata az lesz, hogy összehangolja össze a minisztériumok működését, képviselje az együttműködés kultúráját. Hozzátette, hogy
„a kormány villámhárítója” is ez a minisztérium lesz:
képviselnie kell az ország érdekeit a Magyarországról szóló „szellemi természetű” vitákban itthon és külföldön is.
A kormány tagjának lenni egyszerre küldetés és szolgálat – fejezte be Orbán a beszédet, amelyet ismét a reformátusok által gyakran használt „Soli Deo Gloria” (egyedül Istené a dicsőség) formulával zárt le.
A miniszterelnök beszédén és az eskütételen az ellenzékből egyedül a Jobbik frakciója volt jelen.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
