Vitézy Tamás, Orbán távoli rokona, Vitézy Dávid nagybátyja, nemrég még benne volt a pixisben: a száz leggazdagabb magyar közé sorolták. Foglalkozott a miniszterelnök megbízásából az Ukrajnán keresztül érkező földgáz importtal, kormányt támogató újságokat adott ki és kisebb turisztikai birodalma is volt Horvátországban, ahol Orbán Viktor szívesen nyaral.
Hogy vált hajléktalanná az egykori milliárdos? A 24.hu beszámolója szerint épp csak elment bevásárolni a piacra, és mire hazaért, már nem tudott bemenni, mert a zárat lecserélte az új tulaj a Máramaros út 47-ben. A maffia állam gengszter trükkjei között ez igencsak ismerős, de “családon belül” viszonylag ritka. Orbán jó maffia főnökként óvja családját, de Tony Soprano is agyonlőtt néha egy-két távolabbi rokont. Hogy merészelte kipaterolni Orbán rokonát az új tulaj? Úgy, hogy nem akárkiről van szó: Jellinek Dániel, aki elárvereztette az ingatlant, olyan oligarcha, aki ma is benne van a pixisben.
A kétségbeesett Vitézy Tamás kihívta a rendőrséget, de az új tulaj papírokkal igazolta: végrehajtási eljárásban megvették, és már a lakcímkártyát is kiváltották.
“Minden ruhám, pénzem, a laptopom, az irataim mind bent maradtak a házban. Ezt elmondtam az új tulajdonosnak, de ő csak flegmán így válaszolt: ”Ha nem tetszik valami, akkor jelentsem fel őket! Ez meg is történt. Megjegyzem, hogy Fanni lányom ugyanígy járt karácsonykor a házában Balatonalmádiban” – írta a Facebookon a hirtelen hajléktalanná váló ex milliárdos.
Gengszterek egymás közt?
Vitézy Tamás a Facebookon azt is megírta, hogy korábban már többször is feljelentette Jellinek Dánielt, de hiába. Vitézy nem spórolt az eposzi jelzőkkel: az oligarchát “maffia kapcsolatokkal rendelkező bűnözőnek” nevezte. Válaszul Jellinek is beperelte Vitézyt. Végül a Kúria kimondta: Jellinek olyan közszereplő, akinek el kell viselnie az ilyenfajta kritikát.
Mi lesz Vitézy Tamással, a miniszterelnök egykor kegyelt távoli rokonával?
“valóban hajléktalan vagyok és hamarosan hontalan is”
– írta Facebook bejegyzésében vagyis lehet, hogy még ki is utasítják Magyarországról, ahol pártunk és kormányunk naponta teszi le a nagy esküt: nálunk jogállam van! Csakhogy Brüsszelben már senki sem hisz nekik: nem is jönnek a befagyasztott eurómilliárdok. Közben Orbán brüsszeli emberei kétségbeesetten azzal érvelnek: Bulgáriában és Romániában ugyanígy alkalmaz maffia módszereket a hatalom, amely velejéig korrupt. Ezzel Brüsszelben is tökéletesen tisztában vannak, ezért is választottak főügyészt Romániából, de mind Bukarestnek mind Szófiának van annyi esze, hogy nem bírálják nyíltan az Európai Unió vezetőit, és beléptek az európai ügyészségbe, melytől Orbán úgy retteg mint az ördög a tömjénfüsttől. Magyar Péter viszont a szombati tüntetés során megerősítette: ha hatalomra kerül, akkor az első dolga lesz Magyarország beléptetése az európai ügyészségbe. A Tusk kormány így is tett, és Lengyelország az utolsó centig megkapta a korábban befagyasztott eurómilliárdokat.
Miközben a 2,3 millió lakosú gázai övezet népe nyomorog és az ENSZ élelmezési segélyéből él már a háború előtt is, sokan dollár milliomosok, hárman pedig már dollármilliárdosok a Hamász vezetői közül.
3-3 milliárd dolláros vagyona van Musza Abu Marzuknak, Kaled Masalnak és Iszmail Hanijehnek – írja a londoni Daily Mail az izraeli nagykövetség információira támaszkodva. Nemcsak a vezérek gazdagok, de a szervezet sem szűkölködik: egymilliárd dollár körül alakul az éves bevétele. Ez azt jelenti, hogy a második leggazdagabb terrorista szervezet a világon az Iszlám Állam után.
A Hamász, melyet 2006-ban megválasztottak a gázai övezetben, félretette mérsékelt palesztin vetélytársait, és azóta egyeduralkodó a területen. A Hamász a Muzulmán Testvériség helyi szervezete, nem ismeri el Izraelt. Fegyveres erőinek létszámát 40 ezerre becsülik, ők hajtották végre az október hetediki terrortámadást, melynek több mint 1400 halálos áldozata volt javarészt gyerekek és nők. A katonai szárny most azt állítja, hogy a politikai vezetés rendelte el a brutális terrorakciót a polgári lakosság ellen, ők csak az izraeli hadsereget akarták támadni. A katonai szárny vezetői bent élnek a gázai övezetben miközben Iszmail Hanijeh, a Hamász vezére Katarban tölti napjait egy márvány palotában.
A 61 éves Hanijehnek a hírek szerint négy felesége és tizenhárom gyereke van. Családjának egyik része Katarban, a másik pedig Törökországban él.
Erdogan török elnök nemrégiben szabadságharcosoknak nevezte a Hamász terroristáit, és tűzszünetre szólította fel Izraelt. A német Bild magazin azt írta a Hamász vezérről, hogy magángépen repdes Katarból Törökországba, Iránba vagy épp Moszkvába. Nemrég Putyin elnök meghívására magasrangú Hamász küldöttség tárgyalt az orosz fővárosban. Maga az elnök állítólag nem fogadta őket, de közel-keleti tanácsadója, Bogdanov hosszú ideig tárgyalt velük. Később bekapcsolódott a tárgyalásokba Irán külügyminisztere is.
Iszmail Haniyeh két fia is szépen gazdagodik, egyikük, Maaz a gázai övezet ingatlan királya. Természetesen ő maga nem lakik a gázai övezetben hanem Törökországban, ahol gyakran látni csinos szőke orosz lányok társaságában különböző luxus szállodákban, ahol vígan fogyaszt alkoholt, noha a Korán ezt tiltja. Testvére, Abdel Szalam lebukott, mert meglopta a Hamászt, melynek ő a sport nagykövete. Az i24 portál a Haniyeh család vagyonát 5 milliárd dollárra becsüli.
A 67 éves Kaled Masal vagyonát izraeli források 4 milliárd dollárra teszik, ő is Katarban él luxus körülmények között. Ő a Hamász pénzügyminisztere. A 72 éves Abu Marzuk a Hamász külügyminisztere. Ő 14 éven keresztül az Egyesült Államokban élt, de 1995-ben letartóztatták és kiutasították a terrorizmus támogatása miatt. 2022-ben az USA pénzügyminisztériuma szankciókkal sújtotta a Hamászt. Akkor megállapították, hogy
“a Hamász 500 millió dolláros beruházási alapja számos céget birtokol és irányít Algériában, az Egyesült Arab Emirségekben, Szaúd Arábiában, Szudánban és Törökországban.”
A Welt am Sonntag szerint a Hamász külföldi beruházási alapjának jelenleg több mint 750 millió dollárja van.
Kik a Hamász fő szponzorai?
Irán, amely éppúgy nem ismeri el Izrael létét mint a Hamász, évente legkevesebb 100 millió dollárt ad a terrorista szervezetnek. Legalább ugyanennyit kap a Hezbollah síita milícia is Libanonban, amely szintén fenyegeti Izraelt.
Törökország is a Hamász támogatói közé tartozik bár Ankara azt állítja, hogy csak a politikai szárnynak adnak pénzt, de a fegyveres erőket nem támogatják a gázai övezetben.
Katar, mely az Egyesült Államok stabil szövetségese a térségben-itt van a legnagyobb amerikai támaszpont – a Hamász fő pénzügyi támogatója. Katar emírje fizette a közszolgálati dolgozókat a gázai övezetben a háború előtt. A Reuters szerint Katar havi 30 millió dollárt utalt át erre a célra a Hamásznak. A Washington Post értesülései szerint az USA és Katar megállapodott abban, hogy az emírség
“átértékeli kapcsolatait a Hamász-szal az október hetediki terror támadás után.”
Katarban lakik a legtöbb Hamász vezető, és ez megkönnyíti a közvetítő szerepet Izrael és a Hamász között: a túszok egy része ilyen módon szabadult ki az elmúlt napok során. Katar már 1996-ban felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, és ezzel megelőzte a térség legtöbb államát.
David Barnea, az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetője személyesen is ellátogatott Katarba – írja a CNN.
“Jelenleg Katar diplomáciai szerepe döntő fontosságú”
– írta a Twitter utódán, az X-en Tzachi Hanegbi az izraeli kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója.
A 2660 dollármilliárdos mintegy 1600 milliárd dollárral lett gazdagabb januártól decemberig. Páran nagyon ráfáztak mint például az Alibaba alapító atyja, Kína egykor leggazdagabb embere, Jack Ma.
152 milliárd dolláros veszteséget kénytelen elkönyvelni a világ 10 dollár milliárdosa, akik sokáig emlegethetik még az idei évet amikor lehanyatlott a szerencsecsillaguk. Pekingben ugyanis úgy döntött a majd mindenható politikai bizottság, hogy megrendszabályozza a túlságosan is önállóvá vált cégeket és azok dollármilliárdos tulajdonosait.
Az Alibaba részvényeinek az árfolyama idén 50%-al csökkent!
Pedig még nem is oly régen Pekingben büszkélkedtek azzal, hogy a New York-i tőzsdén az Alibaba volt az év részvény kibocsátása. Jack Mával, az internetes kereskedő cég alapító elnökével előbb találkozott Donald Trump mint Hszi Csinping kínai államfővel. „Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt” – jelentette ki találkozásuk után az USA elnöke. Azóta Trump eltűnt a süllyesztőben, Jack Ma csak a nyilvánosság elől tűnt el egy időre. Közben jól megkopasztották: idei veszteségét 21,4 milliárd dollárra becsüli a Forbes.
Ezzel csak ezüst érmes a nagy vesztesek között. Az első helyen a kínai internetes óriás, a Pinduoduo ura végzett 40,2 milliárd dolláros veszteséggel. A cég részvényeinek értéke kétharmaddal csökkent az idén.
A bronzérmes a lúzer listán az Evergrande alapító atyja. A kínai ingatlanpiac egykori koronázatlan királya csekély 18 milliárd dollárt veszített az idén. Nem csoda: az Evergrande 300 milliárd dolláros adósság állományt halmozott fel. A pekingi vezetés arra kötelezte az elnököt, hogy saját vagyonával is szálljon be a dühös hitelezők kifizetésébe. A vírusjárvány előtt az Evergrande vezére 36 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhetett. Ma már ez „mindössze” 9,1 milliárd dollár. Nemcsak kínaiak buktak nagyot az idén: egy szingapúri dollármilliárdos, Zhang Yong vagyonának 68%-át elveszítette, mert a járványt nem kalkulálta bele az üzletbe – írja a Forbes.
Az USA-ban egy jelzálogból meggazdagodott dollármilliárdos, Anthony Hsieh veszített 13,2 milliárdot. Japánban egy ruházati lánc ura futott bele egy botrányba az Uniqlo céggel.
Minden nagyobb az idén: a nyereség és a veszteség is
Elon Musk, a világ leggazdagabb embere 89 milliárd dollárral lett gazdagabb, és elérte a 245 milliárdot. Nemrég még a 100 milliárd dollár álomhatárnak tűnt. Ugyanígy történt a veszteségekkel is: tavaly „mindössze” 46,1 milliárd dollárt hozott össze a tíz legnagyobb lúzer. A legnagyobb vesztes a mexikói milliárdos Carlos Slim Hélu volt, akinek a cége, az America Móvil Latin Amerika legnagyobb mobiltelefonos hálózatát irányítja. Vesztesége alig 5 milliárd dollár volt. Idén ezzel a tíz első lúzer közé sem tudna bekerülni. A tavalyi veszteségek ugyanis jórészt piaci jellegűek voltak, de idén közbeszólt az állami szabályozás. Jack Ma cégét, az Alibaba-t 2,8 milliárdos rekord büntetéssel sújtották Kínában azon a címen, hogy monopol helyzetet teremtett magának a piacon. Jack Ma Ant pénzügyi vállalkozását, melyet egyidőben akart a hongkongi és a sanghaji tőzsdére vinni, megakadályozták ebben. Ezzel Jack Ma elesett egy 35 milliárd dolláros részvénykibocsátástól – emlékeztet a Forbes, mely szerint Kína egykor leggazdagabb embere az idén elveszítette vagyonának 37%-át.
A magyar miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy neki mint bérből és fizetésből élőnek gondot jelentett a világjárvány okozta gazdasági válság.
Annyira azért nem viselte meg az Orbán családot a világválság, hogy ne újítaná fel milliárdokból József Nádor egykori hatvanpusztai birtokát.
A Habsburg főherceg uradalmával kapcsolatban minden szigorúan titkos, ahogy azt a nyíltságot és őszinteséget prédikáló miniszterelnöktől már megszokhattuk.
A HVG azonban videót is készített a birtokról, melynek felújítása a választásokig minden bizonnyal befejeződik. Biztos ami biztos…
Putyin palotája
Navalnij, az orosz ellenzék leleplezésre szakosodott vezére, szervezete révén videót tett közzé arról, hogy Putyin elnök milyen palota komplexumot hozott létre – szerény államfői fizetéséből. Szakértők legkevesebb 40 milliárd dollárra becsülik Putyin elnök vagyonát. Ezzel ő lenne a leggazdagabb orosz. Navalnij videóját több mint 100 millió orosz látta, és alaposan elgondolkodhatott azon, hogy mire is jut pénz manapság Oroszországban.
Navalnij ezt követően börtönbe került, és Putyin elnök mosolyogva közölte: nem garantálhatja, hogy élve ki is kerül onnan!
Magnyitszkij törvény
Az USA-ban szankciókkal sújtják azokat a külföldi vezetőket és oligarchákat, akiknek a tevékenysége ellentétes az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel. Putyin elnök még nem jutott erre a sorsra, de sok bizalmi embere már igen. Az USA-ban a törvényt Magnyitszkij orosz ügyvédről nevezte el a sajtó. A szerencsétlen ügyvéd addig firtatta Putyin embereinek korrupciós ügyeit amíg börtönbe nem került, ahol tisztázatlan körülmények között meghalt.
Vajon milyen most Orbánnak és embereinek megítélése Washingtonban?
Blinken amerikai külügyminiszter nemrégiben a Spiegelnek nyilatkozva erősítette meg, hogy nagyon is odafigyelnek ezekre a szempontokra, és természetesen nemcsak Oroszországban.
Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is utalt arra, hogy az autokrata vezetőket a legkönnyebben a korrupciós ügyekkel lehet megfogni, mert ezzel a módszerrel végzetes csapást mérhetnek a népszerűségükre is.
Oroszországban a kémelhárítás azzal vádolta Navalnijt, hogy a nevezetes videót Putyin palotájáról olyan drónok készítették, melyeket külföldi titkosszolgálatoktól kapott. Meg is nevezték a német és az amerikai hírszerzést.
Az Orbán család hatvanpusztai birtokainak kapcsán még nem tartunk itt. Magyarországon az ügyészség nyilvánvalóan nem siet feltenni a kérdést, hogy miből is telik minderre a bérből és fizetésből élő miniszterelnöknek? New Yorkban a nemzetközi korrupciót vizsgáló ügyészség viszont felteheti ezt kérdést. Éppúgy tudakozódhat az ügyészség Mészáros Lőrinc villámgyors meggazdagodása után is. Márpedig ha Orbán Viktor alteregója a célkeresztbe kerül, akkor a miniszterelnök is csak úgy alhat ezután, hogy az egyik szeme állandóan nyitva van
A Forbes magazin, mely árgus szemmel figyeli a gazdag emberek vagyonát, kiderítette: a portugál labdarúgó átlépte az egymilliárd dolláros álomhatárt!
Ő az első futballista, akinek ez sikerült. Ráadásul akkor amikor a sport fizetések mindenütt visszaestek, mert a korona vírus járvány miatt szinte mindenütt bezártak a stadionok és a sportcsarnokok. Ronaldo fizetése is csökkent: 30%-al kap kevesebbet a Juventustól, ahol a 35 éves portugál futballista valószínűleg be is fejezi pályafutását.
A sportolók az arcukból élnek
Cristiano Ronaldo az első európai sportoló, akinek sikerült elérnie az egymilliárd dolláros álomhatárt. Ráadásul fiatalon és még aktív korszakában. Korábban ugyanis a dollár milliárdos szintet csak olyan sportolók érték el az USA-ban, akik már rég túl voltak az aktív korszakon. Michael Jordan, a kosárlabda legenda volt az első. Ő annak köszönheti a gazdagságát, hogy megvett egy NBA csapatot illetve, hogy a nevével jelzett Nike cipők még mindig jól fogynak.
Cristiano Ronaldo is reklámarcának köszönheti vagyonát. A szebbik nem megőrül érte, és ezt a nagy reklám cégek vígan kihasználják. Ronaldo szegény családban született az Azori szigeteken, de futball tudásának következtében nemzedékének legnagyobb sztárjai közé emelkedett. Talán a Real Madridnál töltött évek jelentették pályafutásának csúcspontját. Dollár milliárdos viszont már a Juventusban lett, ahol ugyan a vírus válság alatt ő sem játszhatott, de a reklámokból befolyó pénzek mégiscsak beemelték Ronaldot a szupergazdagok közé.
Egy 19 éves ikerpár számít a legfiatalabbnak a Bloomberg dollármilliárdos indexén. A Flick-ikrek vagyona egyenként 1,8 milliárd dollár.
Viktoria-Katharina Flick és Karl-Friedrich Flick pénzét Ausztriában kezelik, és nem adnak róla semmilyen felvilágosítást. A Bloomberg ezért maga nézett utána annak, hogy honnan is származik az ikerpár vagyona.
Hamar rábukkantak a híres nagypapára, aki
a náci Németország egyik leggazdagabb embere volt.
Friedrich Flick a hadiipar egyik kulcsembere volt, akinek üzemeiben több százezer – jórészt zsidó – rabszolgamunkás dolgozott a második világháború idején. Közülük körülbelül negyvenezren meg is haltak a kimerítő munka és a pocsék ellátás miatt. Más nagy német cégek kárpótlást fizettek ezért a világháború után, de Flick egyetlen centet sem adott.
A dúsgazdag náci iparost Nürnbergben hét év börtönre ítélte a bíróság. Friedrich Flick meg is kezdte büntetését, ám azt nem kellett végig leülnie. 1950-ben már tombolt a hidegháború, a fő ellenfél immár a Szovjetunió volt. Ezért a britek és az amerikaiak nemcsak, hogy megkegyelmeztek sok náci bűnösnek, de
a vagyonukat is visszaadták.
Köztük azokat a gyárakat is, melyeket a zsidó vagyonok kisajátítása révén szereztek meg a harmincas években.
Friedrich Flick ily módon másodszor is Németország egyik leggazdagabb embere lett, főrészvényese volt például a Mercedesnek. Sikeres pályát futott be a Német Szövetségi Köztársaságban egészen 1985-ig. Akkor azonban belekeveredett egy pénzügyi botrányba, mely miatt az akkori gazdasági miniszter is lemondásra kényszerült. A korrupciós ügy miatt az öreg Flick pénzzé tette birodalmát és Ausztriába költözött.
2006-ban halt meg, nem sokkal azután, hogy elvett egy nála 32 évvel nőt. Halálakor minden unokájára 1-1 milliárd dollárt hagyott. Ezt az örökséget kezelik Bécsben, és így került fel az ikerpár a Bloomberg listájára. Nyilatkozni nem kívántak az ügyben, édesanyjuk mindössze annyit mondott, hogy megpróbálta a lehető legnormálisabban nevelni Flick örököseit.
Friedrich Flick Magyarországhoz is kapcsolódik: 2008 novemberében
egy magyar ügyvéd megbízásából négyen betörtek a kriptába és ellopták a koporsóját,
majd megzsarolták a családot. Később lebuktak és több év börtönt kaptak.
Több mint 38 milliárdosra becsülik a kaszinómágnás, Sheldon Adelson vagyonát, aki hatalmas összegekkel támogatta Donald Trump megválasztását, és azóta is rendszeresen találkoznak. A 84 éves Adelson rendszeresen szerepel azokon a listákon, amelyeken a világ legbefolyásosabb embereit sorolják fel, komoly befolyása volt Trump Jeruzsálemet érintő döntésére is. Nagy ellenfeléhez, Soros Györgyhöz hasonlóan Adelson is sok ügyet támogat – de a nézeteik szinte mindenben különböznek.
Sheldon Adelson 1933-ban született, apai oldalról ukrajnai és lengyelországi zsidó felmenői vannak, anyja viszont Angliában született. Bostonban nőtt fel, már fiatal korában milliomos lett különböző üzleteivel, mára pedig
ő Amerika 14. leggazdagabb embere,
a Forbes szerint 38,3 milliárd dolláros vagyona lehet – vagyis kb. másfélszer akkora, mint nagy ellenfelének, Soros Györgynek volt az adományozás előtt.
Adelson a Las Vegas Sands Corporation alapítója, elnöke és vezérigazgatója, szállodája és kaszinója van Las Vegasban, Makaóban és Szingapúrban, övé a Las Vegas Review-Journal című újság, valamint az Israel Hayom (Izrael Ma) című izraeli napilap. Ezek mellett az offshore-cégeket leleplező Panama Papírok között is előkerült Adelson neve: egy bermudai céghez volt köze.
Már gazdag ember volt, amikor 1991-ben második feleségével Velencében járt nászúton, és annyira megtetszett neki a város, hogy felépíttetett egy róla mintázott szállodát Las Vegasban: a The Venetiant. Amely egyébként, a Las Vegas Strip hoteljeihez hasonlóan, jóval több, mint egy szálloda: szórakoztatóipari komplexum, kaszinóval, éttermekkel, klubokkal.
A kétezres évek elején Adelson Kelet-Ázsiában kezdett terjeszkedni, egész pontosan Makaóban: ő nyithatta meg az első, nyugati stílusú kaszinót. Ezzel kapcsolatban korrupciós vádak is érték, újságcikkek szerint például a koncesszióért cserébe segített, hogy Peking kapja a 2008-as olimpiát. Végül 2016-ban a cég elfogadott egy 9 millió dolláros büntetést, és lezárták a vizsgálatot.
Sheldon Adelson vagyona az ázsiai befektetéseknek köszönhetően megsokszorozódott,
így került be a világ leggazdagabb emberei közé.
Az amerikai milliárdosok többségéhez hasonlóan régóta adományoz nagyobb összegeket különböző, általa fontosnak tartott társadalmi ügyekre, egy, a saját nevét viselő alapítványt is létrehozott. Tízmilliókat fordított iskolák építésére, de zsidó származású fiatalok izraeli útjait is támogatja. Emellett
gyakorlatilag minden ellen küzd, amit Soros György támogat.
Sorosnak például vannak befektetései az online szerencsejátékiparban, míg Adelson háborút hirdetett az internetes kaszinók ellen. 2013-ban arról beszélt, hogy Iránra atombombát kellene dobni, dollármilliókkal küzd a marihuána legalizálása ellen, és még egy szervezetet is létrehozott, kifejezetten azért, hogy szembeállítsa a demokraták támogatói, elsősorban Soros György által létrehozott MoveOnnal, amely főleg liberális ügyeket támogatott.
Ez a szervezet volt a Freedom’s Watch, amelynek évi 30 millió dolláros költségvetését Adelson gyakorlatilag egymaga finanszírozta. A szervezet
rengeteget költött például az iraki háború népszerűsítésére,
valamint republikánus jelöltek támogatására.
Sheldon Adelson ugyanis, bár családja demokrata volt, hithű republikánus. Hiába nőtt a vagyona Barack Obama elnöksége alatt jobban, mint bárki másé (a Facebook-alapító Mark Zuckerberget is beleértve), elszántan küzdött ellene: a Brookings Intézet szerint csak 2012-ben összesen 93 millió dollárt költött arra, hogy Obamát ne válasszák újjá.
Adelson az elmúlt néhány évben több mint 200 millió dollárt költött republikánus jelöltekre és különböző, a jobboldaliak által fontosnak tartott ügyekre.
2012 februárjában a Forbes-nak el is mondta, hogy miért: azt állította, ellenzi, hogy gazdag emberek megpróbálják befolyásolni a választásokat, de ameddig képes rá, ő is megteszi, mert szerinte Soros György is ezt csinálja.
Ugyanebben az interjúban Adelson egyébként azt is állította, hogy ellenzi a negatív kampányt, és az ő pénzét nem lehet ilyenre használni – ugyanakkor több példát is lehet sorolni, amikor mégis ez történt.
A pénznek is köszönhetően
Sheldon Adelson befolyása óriási a republikánus pártra,
az utóbbi időben még nagyobb is, mint a nála is gazdagabb Koch-fivéreké.
Több forrás szerint Adelson a tavalyi elnökjelöltek között például valóságos külön castingot tartott a Venetianben, ezután döntötte el, hogy kit támogat. Ő volt a legnagyobb adományozó a 2012-es és 2016-os kampányban is – nemcsak saját pártjában,
egyik pártnak sem adott senki annyi pénzt, mint ő a republikánusoknak.
Tavaly Donald Trump mögé állt, 25 millió dollárt adott a kampányára, majd a választási győzelem után adott ötmilliót Trump beiktatási ünnepségére is – soha egyetlen magánszemély nem adott még ennyit. A New York Times szerint
Trump hivatalba lépése óta az elnök és Adelson rendszeresen beszélnek egymással,
vagy telefonon, vagy a Fehér Házban.
Nemcsak Amerikában ilyen nagy a befolyása, hanem Izraelben is. Az ő tulajdonában lévő Israel Hayom az ország legolvasottabb napilapja – és az újság hosszú időn keresztül Benjamin Netanjahu kormányfő szócsöveként működött.
Az elmúlt néhány hónapban Adelson és Netanjahu viszonya azonban megromlott, a Times of Israel korábban arról írt, hogy a milliárdost egy rendőrségi ügyben is meghallgatták, és ott azt mondta, „meglepődött, csalódott és dühös”, hogy Netanjahu tárgyalásokat folytatott egy másik lappal, hogy írjanak róla kedvezőbben, cserébe pedig azt ígérte, visszafogja az Israel Hayomot.
Emiatt Adelson egyre inkább a még Netanjahutól is jobbra álló Naftali Bennett felé fordult, a Háárec szerint ezt ellensúlyozandó kezdett Netanjahu aktív Soros-ellenes kampányba, hogy valamelyest visszaszerezze Adelson bizalmát.
A milliárdos régóta támogatja, hogy az USA Jeruzsálemet ismerje el Izrael fővárosaként, hírek szerint egyre türelmetlenebb volt, amiért Trump halogatja a döntést – ez a nyomás is közrejátszhatott a közel három héttel ezelőtti bejelentésben.
A téma ugyanis a New York Times információi szerint régóta napirenden volt Trump és Adelson között – állítólag még tavaly Trump azzal győzte meg a milliárdost, hogy őt támogassa a jelöltek közül, hogy megígérte neki Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerését és a nagykövetség költözését. A lap szerint tíz nappal azelőtt, hogy Trump hivatalba lépett volna, kettesben találkozott Adelsonnal, aki utána felhívta egy barátját, és azt mondta neki:
Trump számára a fő prioritások egyike lesz, hogy átköltöztesse a nagykövetséget.
Trump azért is hozhatott ilyen, a világ legtöbb országában elutasított döntést, mert számára Jeruzsálem kérdése amúgy is inkább belpolitikai ügy, és nem diplomáciai. Fő támogatói közül pedig nem csak Adelsonék harcolnak a költözésért, hanem az úgynevezett evangéliumi keresztény közösségek is.
Az biztos, hogy októberben Adelson a Fehér Házban együtt vacsorázott Trumppal – nem sokkal később pedig az elnök bejelentette döntését. Nem véletlenül mondják sokan, hogy Adelson befolyására tett így. Azt pedig a közeljövőben meglátjuk, hogy a konzervatív milliárdos más ügyekben is konkrét intézkedésekre tudja-e váltani befolyását.
Aki ismeri a House of Cards (Kártyavár) című sorozatot, annak Adelson életének több eleméről is eszébe juthat az egyik szereplő: Raymond Tusk, a titokzatos milliárdos. Tusknak is kínai üzletei vannak, kaszinómogulokkal is kapcsolatban áll – és aztán ebből a pénzből támogatják a kampányt. A hasonlóság nem véletlen, Tusk alakját részben Adelsonról mintázták a sorozat készítői, de rajta kívül a Koch-fivérek és Warren Buffett is mintaként szolgált.
Szerdán este az FTC elnökét, Kubatov Gábort kérdezték volna a Hír TV munkatársai a két héttel ezelőtti, késeléssé fajult tömegverekedéssel kapcsolatban.
Nem kegyet gyakorol valaki, ha egy sokakat érdeklő ügyben nyilatkozik, hanem a közvéleményt tájékoztatja, ám az egykori kemény magos szurkolóból klubelnökké avanzsált Kubatov közölte a tévé munkatársaival: azért nem nyilatkozik nekik, mert őket egy milliárdos megvásárolta.
Mindenkinek szíve joga, hogy nyilatkozik-e valamelyik lapnak, tévének, rádiónak.
Legalábbis, abban az esetben, ha az ember pék, postás, pincér.
Ha Kibatovot valamely konkrét sérelem érte volna a Hír TV részéről, akár ez is méltánylandó ok lehet a nyilatkozat megtagadására. Ám konkrét sérelemről nem tudunk, csak annyit, hogy a Hír TV tulajdonosa az a milliárdos, aki a G-napon látványosan összekülönbözött Kubatov főnökével.
Kubatov Gábor azonban nem csupán a Ferencvárosi Torna Klub elnöke, hanem a kormányzópárt alelnöke is egyben. Ebben a minőségében nem elegáns, hogy ne álljon szóba egy milliárdos tévéjével, csak azért, mert az illető jó két évvel ezelőtt összeveszett a főnökével.
Nem a „milliárdossággal” van baja Kubatovnak – más milliárdosok tévéjének szívesen nyilatkozik. Andy Vajna tévéjének például, és az egyik milliárdostól (Széles Gábor) a másik milliárdos (Mészáros Lőrinc) által megvásárolt tévében is bármikor megjelenik.
A tanulság nem nagy, viszont nem is túlságosan szívderítő: eszerint minden milliárdos egyenlő, de Kubatov szerint vannak, akik náluk is milliárdosabbak.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.