A palota szextitkairól írt siker könyvet egy francia történész, aki nem hallgatja el, hogy az elnökök sokáig a királyokat utánozták.
Már csak azért is szeretőket tartottak, mert ezzel megmutathatták a világnak a hatalmukat. Míg az angolszász országokban ezeket az ügyeket titkolni illett kezelni, addig ez Franciaországban csaknem teljesen nyilvánosan folyt. Különösen Mitterrand elnök idejében. A háború utáni Franciaország első szocialista elnöke falta a nőket, és még idősebb korában is több szeretőt tartott. Annak ellenére, hogy 14 éves elnöksége első évében prosztata rákkal operálták. Végül pedig ez a betegség végzett vele, de csak azután, hogy már elhagyta az Élysée palotát, ahol szeretőjének külön lakrésze volt…
Mindez már a múlt
Ezt hangsúlyozza a történész, Jean Garrigues, aki elmondta: a metoo kampány Franciaországot is mélységesen megérintette. Ma már az Élysée palotában csendes nyugodt házasélet zajlik pedig az államfő több mint húsz évvel fiatalabb nejénél, aki korábban a tanárnője volt a gimnáziumban.
„Ma már nem lehet szexuális tárgyként kezelni a nőket Franciaországban sem. Elmúlt az az időszak amikor a hatalom emberei úgy gyűjtögették a nőket mint a vadász trófeákat!”
Egy inas őszintén bevallotta a párizsi Le Figaronak, hogy halálosan unatkozik Macron elnök uralma alatt: „mindenki keményen dolgozik. Nincs idejük a szexre. Régebben háromszor is kopogni kellett, és azután még várni egy kicsit nehogy akkor nyissunk be amikor félreérthetetlen pozitúrában találunk valakit az Élysée palotában.”
A hatalom és a szex
„Nehéz megállapítani, hogy olyan férfiak kerültek be az Élysée palotába, akik számára nagyon fontos volt a szex vagy pedig arról van szó, hogy a hatalomnak nagyon nagy a szexuális vonzereje. Vagyis a hatalom emberei mindig is vonzották a gyengébb nemet.” – mondja a történész.
Pompadour márkiz az Élysée palotából irányította Franciaországot – a szeretőjén, XV-ik Lajos királyon keresztül. Akkor ez teljesen elfogadott volt, de ma már ez nem megy. Az okos telefonok korában könnyű a lebukás: az Élysée palota előző ura, Francois Hollande elnök épp szeretőt váltott. Kismotorral kereste fel új barátnőjét, de peche volt: lefotózták! Macron elnök, aki alig múlt negyven éves, tisztában van azzal, hogy a mai társadalom nem tolerálja azt, amit korábban elnéztek a hatalom embereinek. Ezért nejével együtt eljátsszák a minta házaspár szerepet abban a palotában, mely nemrég még szex botrányoktól volt hangos…
Legalábbis ezzel vádolja két buddhista szerzetes Kína első számú buddhista főpapját. Hszüecseng apát, a buddhista szövetség elnöke és a kormányzat hivatalos tanácsadója, tagadja a vádat.
A Global Times című pekingi lap, amely általában a hatalom nézeteit tükrözi, annyit közölt a furcsa ügyről, hogy a rendőrség kihallgatta Hszüecseng apátot, de utána szabadon távozhatott.
A két szerzetes vádirata szerint Hszüecseng apát agykontroll révén rávette az apácákat, hogy szexeljenek vele. Hat ilyen esetről számolnak be, négy apáca végül igent mondott, míg kettő ellenállt az apátnak. A két szerzetes arról számol be, hogy a vádiratot azt követően kezdték el megírni, hogy egy apáca megmutatta nekik azokat az üzeneteket, melyeket az apáttól kapott. Ezek
egyértelműen szexre szólították fel az apácát.
Az apátnak a kínaiak által használt Twitteren, a Weibón több mint egymillió követője van. Kínában is elindult a MeToo kampány, melynek keretében nők számolnak be arról, hogy férfi felettesük szexuálisan zaklatta őket. A kampány az USA-ban kezdődött, ahol lebukott Harvey Weinstein. A befolyásos producer ellen több tucat színésznő fogalmazta meg a szexuális zaklatás vádját. Pere jelenleg folyik New Yorkban.
Pekingben a hatalom „hazai terméknek” tekinti, és ezért jóindulattal szemléli a buddhisták tevékenységét. Ezzel szemben keményen lépnek fel a külföldi vallások ellen. Ide sorolják az iszlámot és a kereszténységet. Most a hatalomnak is rendkívül kellemetlen a vád az első számú buddhista főpap ellen. Akivel kapcsolatban gyakran elhangzott: a kommunista titkosszolgálat ügynöke a buddhista egyház élén.
A MeToo kampánynak már volt egy magasrangú áldozata Kínában: egy akadémikust vádolt meg fiatal munkatársnője szexuális zaklatással. A vizsgálatról hivatalosan nem közöltek semmit, de az akadémikust kirúgták.
Hszi Csin-ping elnök a legutóbbi pártkongresszuson kiadta a jelszót: a káderek éljenek példamutatóan. A kínaiak felfogása szerint a buddhista egyház főpapja is kádernek számít. A szexuális kicsapongás – ráadásul beosztott apácákkal – aligha számíthat példamutató magatartásnak. Ha már nyilvánosságra került az eset, akkor a káder bukása elkerülhetetlen, hiszen szégyent hozott a hatalomra és persze a buddhista egyházra is.
A Los Angeles-i kerületi ügyészség rövid közleményben tudatta, hogy a szexuális bűntetteket vizsgáló nyomozók újra elővették a színész ügyét.
A panaszt Santa Monicában nyújtották be még tavaly, a Weinstein-botrány kirobbanása után. Újabb részleteket most nem közöltek az állítólagos szexuális visszaélésről, amely még a kilencvenes években történt, és 2017 novemberében tettek feljelentést róla.
Stallone ügyvéde, Martin Singer közölte, hogy a színész kategorikusan tagad minden vádat. A CNN-nek kifejtette, hogy Sylvester Stallone kapcsolata a panaszt benyújtó nővel teljes mértékben közös megegyezésen alapult. Az ügyvéd felháborítónak tartja, hogy nyilvánosan bejelentették, hogy előveszik az ügyet, mert szerinte ezzel azt sugallják, hogy van valamiféle alapja, holott nincs.
Sylvester Stallone 1976-ban lett világhírű a Rocky című filmmel, melyet számos folytatás követett. Hollywood egyik legnagyobb akciósztárja lett, másik legendás szerepe, a Rambo is több folytatást megélt.
Élete végéig börtönbe kerülhet a most 80 éves Bill Cosby, Amerika egykor legnépszerűbb komikusa, miután az esküdtszék bűnösnek találta perének újratárgyalásán.
Az ítélet szerint Bill Cosby 2004-ben philadelphiai otthonában erőszakolta meg Andrea Constandot, a Temple Egyetem munkatársát. Cosby azt állította, hogy kölcsönös beleegyezésen alapult az aktus, a nő viszont tagadta, és azt mondta:
Cosby előtte gyógyszerekkel elkábította.
2017 nyarán eredménytelenül zárult az első tárgyalás, mivel az esküdtszék több mint 52 órán át tartó tanácskozás után sem tudott egyhangú ítéletet hozni. Az újratárgyalásra a Weinstein-botrány kirobbanása nyomán a szexuális zaklatások ellen alakult MeToo mozgalom hatására került sor.
Az esküdtek a tárgyalás kezdetén valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy tisztában vannak a mozgalom céljaival, de részrehajlás nélkül döntenek. Cosby ügyvédjei viszont boszorkányüldözésről beszéltek. Ugyanakkor az elmúlt években
Bill Cosbyt összesen 60 nő vádolta meg azzal, hogy elkábította és megerőszakolta őket.
Az áldozatok között vannak modellek, pincérnők és a szórakoztatóipar munkatársai is. Az esetek egészen a hatvanas évekig nyúlnak vissza, legtöbbjük azóta már elévült.
Bill Cosby az amerikai televíziós sorozatok első fekete sztárja volt, 1965-től kezdve közel 40 évig hihetetlenül népszerű volt egész Amerikában. Négy Emmy- és kilenc Grammy-díjat kapott. Nős, több gyereke van, imázsában kulcselem volt a családközpontúság – legalábbis amíg ki nem derültek a zaklatási ügyei.
A CNN szerint most ebben az egy ügyben akár 30 év börtönt is kaphat. Vagyis, mivel már 80 éves, élete hátralevő részét rácsok mögött töltheti. Egyelőre házi őrizetbe került.
Négy hónap telt el azóta, hogy kirobbant a Marton-ügy. A hír most az, hogy Marton László, a hosszabb szilencium és önkéntes száműzetés után visszatér a színpadhoz, igaz nem a Vígszínházba. A Független Hírügynökség értesülései szerint két helyre hívták rendezni: Veszprémbe, ahol az egykori Marton-tanítvány, Oberfrank Pál az igazgató, valamint a Rózsavölgyi Színpadra, ahol Zimányi Zsófia irányítása mellett mutatnak be sikerrel darabokat.
Marton Lászlóról, aki nem mellesleg hosszú évek óta a Színművészeti Egyetem tanára is, először Sárosdi Lilla színésznő állította, hogy szexuálisan zaklatta őt. Előbb csak egy neves rendezőt említett, mégpedig az Amerikában kirobbant Weinstein-eset kapcsán – a producerről kiderült, hogy számos nőt inzultált -, utóbb azonban a nevét is elárulta, megnevezte a Vígszínház korábbi igazgatójának, főrendezőjének személyét.
Az egész világon végigsöprő, és lényegében ma is tartó mozgalom, a metoo, akció első magyarországi leágazása volt ez az eset, amelynek következtében a Vígszínház meg is vált Martontól. A rendező, aki, a főigazgatói megbízása után évi egy rendezést vállalt a Vígszínházban, szinte azonnal nemkívánatos személlyé vált az Egyetemen, A vadkacsát pedig, amelyet éppen próbált a Pesti Színházban, levették a színlapról és törölték az előadandó darabok sorából. Ezzel együtt a Vígben fut ma is olyan előadás, amelynek Marton László a rendezője, például A Pál utcai fiúk, amely folyamatosan telt házakat produkál, és jegyet alig lehet rá szerezni.
A visszatérés nyilván meg fogja osztani a közvéleményt, illetve a szakmát, hiszen ez történt az ügy kirobbanáskor, tavaly októberben is. Marton egyébként az első, kicsit sutábbra sikeredett megszólalása után, amikor még pert is kilátásba helyezett, közleményben kért bocsánatot, majd elhallgatott. Nem adott interjút, nem nyilatkozott, nem adott ki további közleményt. Ugyanakkor sokan bírálták őt nyíltan, annál kevesebben vették védelmükbe.
A Független Hírügynökség, az új információ birtokába jutva, igyekezett tájékozódni, miként vélekedik most a szakma a két színház gesztusáról, inkább olyan válaszokat kapott, amelyek megengedőek; egyetértőek. Többen is úgy vélekedtek, olyanok persze, akik belülről ismerik ezt a világot, hogy Marton soha nem kezdett ki sem a színészeivel, sem a tanítványaival, sőt kifejezetten úriember módjára viselkedett velük. Ezzel persze nem azt akarták állítani, hogy ne fordulhatott volna elő, hogy kezdőkkel olykor félreérthetően, vagy nagyon is érthetően viselkedett, de – mint mondták – ezek adódhattak azokból a helyzetekből, amelyek gyakran előfordulnak a művészvilágban, főként azokkal, akik a pályára törekvésük közepette találkoznak neves rendezőkkel.
A Független Hírügynökség ennek megemlítésével nem kíván állást foglalni az esettel kapcsolatban, így abban sem akarunk igazságot tenni, hogy helyes-e Marton Lászlót foglalkoztatni, de azzal sem értenénk egyet, ha újabb vad roham indulna a rendező ellen. A társadalom tagjai el fogják dönteni, hogy szabad-e, kell-e újabb lehetőséget biztosítani egy kiváló rendezőnek.
Februárban dönthet az Országgyűlés az illegális bevándorlás elleni újabb, az ország biztonságának növelése érdekében szükséges törvénycsomagról – közölte Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Arról is beszélt, hogy 2017-ben 1291 fő részére biztosított Magyarország oltalmat nemzetközi szerződések alapján. Aki bajban van, annak segítünk – mondta. Elhangzott még, hogy a kormány megkönnyíti a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézést, erről két hét múlva várható döntés. (MTI)
Gulyás: Soros kitiltható, ha nem tudja igazolni az állampolgárságát
Gulyás Gergelyt az origo.hu azon felvetéséről kérdezték, miszerint Soros György kitiltható lenne, mert úgy tudják, nincs magyar útlevele. Arra a felvetésre, hogy ha Soros Györgynek nincs magyar útlevele és személyigazolványa sem, akkor kitiltható-e, úgy válaszolt: ha a feltételezés igaz, és Soros nem tudja állampolgárságát igazolni, akkor kitiltható az országból. (MTI)
Gulyásék 25 ezer forintért eltüntették az állítólagos több százezres kárt
Az Állami Számvevőszék közleménye szerint több százezres, akár milliós kárt is okozhattak Gulyás Mártonék azzal, hogy narancssárga festéket öntöttek az ÁSZ épületére szerda délután. A Közös Ország Mozgalom egy takarítócéget keresett meg, hogy saját költségre letisztítassák a szomszédos étterem falát, mert arra is jutott a festékből. A cég mindössze 25 400 forintot kért el a munkáért, ezért Gulyásék nem értik, mi kerülhet több százezer forintba az ÁSZ esetében, hiszen ugyanarról az épülettömbről van szó. (Mérce)
Eltemették a meggyilkolt koszovói szerb politikust
Mintegy ezren vettek részt a két napja meggyilkolt Oliver Ivanović koszovói szerb politikus temetésén csütörtökön Belgrádban. Ivanović belgrádi temetésén a szerb kormányfő, valamint számos közszereplő vett részt, de sokan érkeztek az észak-koszovói Kosovska Mitrovicából, a politikus lakóhelyéről is. Ivanovicot a belgrádi Újtemetőben helyezték örök nyugalomra a szerb nagyságoknak fenntartott parcellában, nem messze Ivo Andric Nobel-díjas író, valamint Zoran Djindjic meggyilkolt szerb miniszterelnök sírjától. (MTI)
Brigitte Bardot szerint nevetségesek a szexuális zaklatások ellen tiltakozók
Catherine Deneuveután egy másik francia filmsztár, Brigitte Bardot is elítélte a #MeToo mozgalomban részt vevő nőket. Szerinte a szexuális zaklatásként emlegetett esetek többsége érdektelen és nevetséges, az erre panaszkodó nők pedig képmutatók, hiszen maguk is szívesen flörtölnek a producerekkel egy-egy szerepért. (Guardian/Paris Match)
Január 7-én este a vörös szőnyegen a legjellemzőbb szín a fekete volt: a legtöbb színész és színésznő fekete ruhában érkezett a 75. Golden Globe-díjátadóra, hogy így vállaljon szolidaritást a szexuális zaklatások áldozataival. Nagy meglepetés nem történt a díjkiosztón, az este legnagyobb nyertese tévés kategóriában a Hatalmas kis hazugságok és A szolgálólány meséje, a filmek között pedig a Három óriásplakát Ebbing határában lett.
Helyi idő szerint vasárnap este kiosztották Beverly Hillsben a hollywoodi külföldi tudósítók szervezetének (HFPA) díjait, azaz a Golden Globe-díjakat a legjobb 2017-es filmeknek is tévéműsoroknak, továbbra is megkülönböztetve a drámák, illetve a vígjátékok és zenés filmek kategóriáját.
Film
Guillermo del Toro A víz érintése című fantasyfilmjét összesen hét díjra jelölték, de végül csak a legjobb rendezőnek járó Golden Globe-ot nyerte meg. A legjobb dráma kategóriában, ahol A Pentagon titkai című sajtódrámával, a második világháborús Dunkirkkel, a Három óriásplakát Ebbing határában című filmmel, valamint Luca Guadagnino Szólíts a neveden című szerelmesfilmjével szállt versenybe, a Három óriásplakát… határában nyert.
Ez nem okozott nagy meglepés, csakúgy, ahogy a vígjátékok és zenés filmek mezőnye sem, amelyet a minden kritikus által csodált Lady Bird, Greta Gerwig író-rendező debütáló, önéletrajzi alapokon nyugvó filmje nyert meg.
Mindkét film többet más kategóriában is díjazták: a Három óriásplakát… összesen négy Golden Globe-ot nyert. A már Oscar-díjas Frances McDormand, aki lányának gyilkosát keresi a filmben, a legjobb drámai színésznő lett a főszereplők kategóriájában, a férfi drámai mellékszereplők között pedig Sam Rockwellt díjazták, és Martin McDonagh forgatókönyvíró is nyert. A Lady Bird a legjobb vígjáték díja mellett még egy Golden Globe-ot kapott: főszereplője, Saoirse Ronan lett a legjobb színésznő vígjátéki kategóriában.
A férfi főszereplőknél Gary Oldman nyert Winston Churchill megformálásáért A legsötétebb óra című filmben, vígjátéki kategóriában pedig James Franco a The Disaster Artist-ért.
Tévé
Az évek óta jelölt, és többszörösen Emmy-díjazott Trónok harca továbbra sem tudott nyerni a kategóriában, a legjobb drámasorozat idén A szolgálólány meséje lett. A Hulu sorozata tehát a szeptemberi Emmy-díjátadó után az első évadával már Golden Globe-ot is tudott nyerni, és ahogy várható volt, a főszereplőt alakító Elizabeth Moss-t is díjazták.
A komédiasorozatok között is megismétlődött ez a forgatókönyv: Amy Sherman-Palladino új, kosztümös alkotása, a The Marvelous Mrs. Maisel kapta a díjat, és főszereplője, Rachel Brosnahan pedig a legjobb vígjátéki sorozatszínésznő lett. A férfiak közül Ewan McGregor nyert a Fargoért, és Sterling K. Brown az Ezek vagyunk mi című sorozatért.
A Golden Globe-on csakúgy, mint az Emmy-n külön díjazzák a minisorozatokat/tévéfilmeket, és ezekben a kategóriákban a Hatalmas kis hazugságok tarolt az HBO-tól. Nemcsak a legjobb minisorozat lett, hanem Nicole Kidman a legjobb női főszereplőnek, Laura Dern a legjobb női, Alexander Skarsgard pedig a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat vehette át.
A díjazottak mellett a legnagyobb kérdés az idei Golden Globe-bal kapcsolatban az volt, hogyan kezelik majd a hollywoodi zaklatási botrányt, ami rányomta a bélyegét 2017 végén a szórakoztatóipar hangulatára. Azt már előre tudni lehetett, hogy a sztárok öltözködésükkel reagálni fognak rá: több nő és férfi is előre jelezte, hogy feketében mennek a díjátadóra, ezzel tiltakozva a nőket elnyomó, a visszaéleseket pedig eltussoló hollywoodi gyakorlat ellen. Ez így is lett, így a beszámolók szerint a legfontosabb kérdés ezúttal nem az volt a vörös szőnyegen, hogy kinek a kreációját választották a sztárok, hanem hogy miért döntöttek úgy, hogy csatlakoznak a „viselj feketét” felhíváshoz.
A köszönőbeszédekben is többször előkerült a téma, és az este házigazdája, Seth Meyers televíziós műsorvezető is azt ígérte a Hollywood Reporternek már decemberben, hogy nem fogja kerülni a szexuális zaklatási botrányt műsorvezetőként, sőt. Ennek megfelelően a díjátadót is úgy kezdte, hogy „jó estét hölgyeim, és a még megmaradt urak” – ezzel utalva arra, hogy egyre több hollywoodi férfisztárról derül ki, hogy zaklatási ügybe keveredett.
„2018 VAN, A MARIHUÁNA VÉGRE LEGÁLIS, A SZEXUÁLIS ZAKLATÁS VISZONT VÉGRE NEM, SZÓVAL JÓ ÉV LESZ EZ”
– folytatta Meyers. Elmondta, hogy új éra köszöntött be Hollywoodban, de ezen az estén hónapok óta először a férfiaknak sem kell aggódniuk, ha hangosan felolvassák a nevüket.
Meyers, aki saját műsorában rendszeresen foglalkozik az amerikai elnökkel is, nem hagyhatta ki azt sem, hogy a magát a hétvégén „stabil zseninek” nevező Donald Trumppal viccelődjön.
Fontos szerep jutott a Cecil B. DeMille életműdíjjal kitüntetett Oprah Winfrey-nek is. A tévés személyiség beszédében kiemelte, hogy ő az első fekete nő, aki megkaphatta ezt a díjat. Oprah természetesen a metoo-mozgalomra is reagált, és azt üzente a show-t néző lányoknak, hogy új idők kezdődnek.
A svéd feminista kormány új törvényjavaslatot terjesztett elő a MeToo-kampány hatására. A javaslat elfogadása esetén elvileg könnyebb lesz ítéletet hozni nemi erőszak ügyekben.
“A vallomások megmutatták, hogy tényleg szükség van egy új törvényre” – mondta Isabella Lövin miniszterelnök-helyettes a dán közmédiának.
A beleegyezési törvény egyébként már évek óta tervben volt Svédországban, most a MeToo-kampány után pedig a svéd parlament nagy többsége támogatja.
A kormány az új “beleegyezési törvénnyel” biztosítaná, hogy a nemi együttlét önkéntes alapon történjen, a nemi erőszakot elkövetőket pedig akkor is elítélhetnék, ha azok nem fenyegettek, illetve nem is alkalmaztak erőszakot.
Magyarul: ha nincs egyértelmű beleegyezés, akkor tilos a szex. Hogy mit is jelent pontosan az „egyértelmű beleegyezés”, azt minden ügyben egyesével fogják megítélni.
Az új törvénnyel bevezetnék továbbá a „gondatlanságból elkövetett nemi erőszak” és a „gondatlanságból elkövetett szexuális zaklatás” kategóriákat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elkövető akkor is büntethető, ha nem állt szándékában erőszakolni vagy zaklatni. Ezért a cselekményért akár négy év letöltendő szabadságvesztés is járhat majd Svédországban.
A svéd kormány reméli, hogy az új törvény elriasztó hatással lesz azokra, akik szexuális kapcsolatot létesítenének másokkal azok akarata ellenére.
A jelenlegi svéd törvény az alábbi esetekben beszél nemi erőszakról:
– Ha az elkövető erőszakkal vagy egyéb kényszerítő eszközzel nemi együttlétet erőltet valakire
– Ha az elkövető eszméletlen, alvó, ittas állapotú, beteg vagy különösen veszélyeztetett helyzetben lévő személyt használ ki
– Ha az áldozat például komoly félelem miatt passzivitással reagál
A törvényjavaslat elfogadása a kormány szerint az ítéletek számának és a büntetések mértékének a növekedését fogja eredményezni, a jogi szakértők és a svéd ügyvédi kamara szerint viszont kizárólag szimbolikus a javaslat, a gyakorlatban semmi változáshoz nem vezetne, írja a Politiken.
Eva Smith, jogász, a Koppenhágai Egyetem professor emeritusa viszont úgy gondolja, hogy nem lesz több ítélet a törvény miatt.
”Hacsak nem írásos beleegyezést kéne adni. Ha viszont csupán szóbeli beleegyezésről beszélünk, akkor nem látom, hogy miben lenne más a helyzet, mint most. Nem gondolom, hogy nagy különbséget tenne. Az a probléma ezekkel az ügyekkel, hogy állítások állnak állításokkal szemben, és ezen nem változtat, hogy kifejezett beleegyezés lesz szükséges.
Továbbra is szavak állnak majd szavak ellenében.”
– nyilatkozta Smith.
A jogász szerint új törvény miatt az ügyészek inkább a gondatlanságból elkövetett nemi erőszakkal fogják vádolni a gyanúsítottakat, ugyanis ezt könnyebb bizonyítani.
“A gondatlanságból elkövetett nemi erőszakért járó büntetés kisebb, tehát az elkövetők enyhébb büntetést kapnak mintha rendes nemi erőszakért ítélnék el őket. És lehet, hogy az áldozatot is sokkolná egy ilyen ítélet, mert ez azt implikálná, hogy nem küldött teljesen egyértelmű jeleket.” – magyarázza Smith.
A dán lapnak nyilatkozó szakértő aggodalmát is kifejezte, hogy az új törvény furcsa jogi helyzetekhez vezethet:
“Nagyon nagy mértékben becsléseken fog múlni a dolog. Mi is volt pontosan amit mondott a nő? Azt mondta, hogy ‘Most haza kéne menned’. Ekkor valódi erőszak vagy gondatlanság, ha a férfi tovább nyomul? Mennyire nyomult? Nehéz helyzet, mert két emberről van szó, akik sajátságos módon élik meg a szituációkat.”
A szomszédos Norvégiában egyébként már 2000 óta dolgoznak a „gondatlanságból elkövetett nemi erőszak” kategóriájával. A dán közmédiának a Koppenhágai Egyetem lektora elmondta, a norvég tapasztalat azt mutatja, hogy a kategória bevezetése az elkövetők előnyére válik.
Dániában egyelőre nem létezik a szóban forgó kategória, viszont többször is volt már szó a bevezetéséről, legutóbb a Szocialista Néppárt vetette fel a kérdést 2014-ben.
A szexuális zaklatás ellen fellépő #MeToo mozgalmat választotta idén a Time magazin az „év emberének”.
Milliók osztották meg történeteiket a #MeToo kampányban, amely a hollywoodi producer, Harvey Weinstein zaklatási botránya nyomán indult meg. Szerdán a Time magazin bejelentette, hogy a hagyományos „év embere” választást ezúttal arra használják fel, hogy megünnepeljék azokat, akik ki mertek állni a nyilvánosság elé a történetükkel.
A magazin címlapjára Ashley Judd, Susan Fowler, Adama Iwu, Taylor Swift és Isabel Pascual került, de hangsúlyozták, hogy az összes többi nő és férfi vallomása kellett ahhoz, hogy a mozgalom, és ennek nyomán a változás elinduljon.
A második helyen Donald Trump végzett, akit egyébként szintén több nő vádolt meg korábban visszaéléssel. A harmadik helyet Hszi Csin-ping kínai elnök kapta.
A MeToo hashtaget Tarana Burke találta ki 2006-ban a kisebbségek tagjai ellen elkövetett szexuális visszaélések kapcsán, de akkor nem futott be ekkora karriert. A Harvey Weinsteinnel kapcsolatos vádak után az amerikai színésznő, Alyssa Milano buzdított mindenkit arra októberben, hogy használja a hashtaget, ha őt is zaklatták.
A szexuális zaklatás nem csak Hollywood, a Szilícium-völgy, a hírszerkesztőségek és a Kongresszus problémája” – írja nyílt levelében az amerikai nemzetbiztonság 223 női alkalmazottja a Time magazinban. Mindannyian estek áldozatul vagy voltak szemtanúi zaklatásnak.
Az amerikai nemzetbiztonság különböző területein dolgozó 223 női alkalmazott nyílt levélben foglalt állást a munkahelyi szexuális zaklatás ellen az amerikai Time magazinban. A felhívás a nemzetközivé vált #metoo (engem is) címkére utalva a nemzetbiztonság mozaikszavával kiegészítve a #metoonatsec címmel jelent meg.
„Ez nem csak Hollywood, a Szilícium-völgy, a hírszerkesztőségek, vagy a Kongresszus problémája”
– áll a nyílt levélben.
A levelet az amerikai külügyminisztérium, a hírszerző szolgálatok, az amerikai külügyminisztérium külföldi segélyezéssel foglalkozó szervezete (USAID), a Pentagon és az egyéb nemzetbiztonsági intézmények olyan női alkalmazottai írták alá, akik már maguk is váltak szexuális zaklatás vagy erőszak áldozatává, szemtanúja volt ilyenek, vagy ismer olyat, aki átélt ilyet.
A levél megfogalmazói szerint „ezek a visszaélések a hatalmi egyensúlytalanság és olyan környezet szülöttei, amelyek engedik, hogy megtörténjenek, közben az áldozatok hallgatásra és megszégyenülésre vannak ítélve”.
Az aláírók nem említenek konkrét eseteket, de olyan történetekkel találkoztak, amelyek olyanok, mint a Hollywoodban és a korábban nyilvánosságra került esetekben megismerhetőek voltak.
A szerzők arról is írnak, hogy bár a felsorolt intézményeknek vannak belső szabályaik a szexuális visszaélések kezelésére, ezek hatástalanok és gyakran inkább az elkövetőknek kedvezhetnek.
Ezért a 223 alkalmazott szerint az intézmények vezetőinek egyértelművé kell tenniük, hogy az ilyen viselkedés elfogadhatatlan, létre kell hozniuk megfelelő csatornákat a visszaélések bejelentésére, rendszeres, kötelező képzést kell indítaniuk az alkalmazottaknak.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.