Kezdőlap Címkék Mesterséges intelligencia

Címke: mesterséges intelligencia

Új oltási kampány Kínában a Covid ellen, vajon miért?

Ismét kampányt indítottak Kínában a Covid elleni oltás felvételének fontosságára. Elsősorban az idős korosztályt akarják beoltani – írja a pekingi Global Times, amely ismerteti az Államtanács közleményét.

A Covid vírus Omicron XBB variánsa jelentheti jelenleg a legnagyobb  veszélyt, ezért az erre kifejlesztett speciális oltást javasolja a kínai állam a 60 év fölötti polgároknak, és a fiatalabb korosztályokból azoknak, akiknek az immunrendszere valamilyen okból leromlott. Az oltás nem kötelező, de igencsak ajánlott. Kínában márciusban engedélyezték az első hazai fejlesztésű mRNA típusú oltást, amelyet azóta alkalmaznak az 1,4 milliárd lakosú országban.

Olaf Scholz német kancellár pekingi látogatása során javasolta, hogy a BionTech mRNA gyógyszerét gyártsák Kínában is. Felmerült egy BionTech üzem építése is Kínában, de az egészből nem lett semmi, mert a hírek szerint az árban nem tudtak megegyezni a felek. Pekingben nem is nagyon akartak egy ilyen stratégiai fontosságú ágazatot átengedni külföldieknek egy olyan periódusban amikor Kína és a Nyugat egyre inkább szembekerül egymással.

A kínaiak a saját fejlesztésű oltóanyagban bíztak, és a Global Times szerint meg is találták a megoldást. A pekingi angol nyelvű portál emlékeztet arra, hogy a Westvac Biopharma és

a Szecsuáni Egyetem olyan oltóanyagot hozott létre, amely a Covid három variánsa ellen is hatékony: a jelenleg leginkább veszélyes XBB illetve Ba.5 és Delta variáns.

Ezt az oltóanyagot villámgyorsan engedélyezték júniusban tekintettel az XBB járvány veszélyre. A világon ez az első olyan oltóanyag, amely hatékony ellenszer a Covid XBB variánsára – büszkélkedik a Global Times, amely eddig nemigen sietett beszámolni arról, hogy ez a XBB variáns hány megbetegedést okozott Kínában, és hányan haltak bele ebbe a járványba. Korábban amerikai tudósítók azt jelentették Kínából, hogy az Omicron XBB vírus 40 millió megbetegedést okozott hetenként a hatalmas országban. Idézték a pekingi országos légzési betegségeket kutató intézet igazgatóját, aki szerint

a járvány csúcspontján heti 65 millióra is felmehet a Covid XBB variáns fertőzöttek száma.

Kantonban a kínai kommunista párt helyi lapja arról írt, hogy komoly járványt okoz az XBB variáns, de számokat nem közölt.

Az mindenesetre komoly járvány veszélyre utal, hogy az üggyel most az Államtanács foglalkozik, amely a kormány elnöksége, ahol a legfontosabb állami döntéseket hozzák. Persze csak azután, hogy a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt erre utasítást adott.

Mesterséges intelligencia a Covid járvány ellen

Múlt decemberben ért véget hivatalosan a pandémia Kínában, ahol a Covid járvány elkezdődött 2019 őszén. Akkor a járvány csúcspontján heti 37 millió megbetegedést regisztráltak. Hszi Csin-ping elnök meghirdette a zéró tolerancia politikáját a járvánnyal szemben , és ezért hatalmas városokat is teljesen lezártak. Ilyen volt például a 11 milliós közép kínai Vuhan ahonnan a járvány elindult. Kína legnagyobb városát, Sanghajt is részlegesen lezárták -, de itt a lakosság egy része fellázadt. Pekingben ezért is döntöttek úgy, hogy hivatalosan véget vetnek a lezárások politikájának, de ez nem zárja ki azt, hogy egyes helyeken továbbra is alkalmazzák azt.

A WHO tavasszal közölte, hogy véget ért a Covid pandémia a világon. Az Egészségügyi Világszervezetet több bírálat is érte a pandémia idején, mert etióp vezetőjét Kína erőteljes támogatásával választották meg, ezért részrehajlással vádolták.

A kínaiak most a mesterséges intelligenciát is bevetik a járvány ellen – írja a Hszinhua – Új Kína hírügynökség. Egy nemzetközi kutató csoport a Makaoi Egyetemen olyan mesterséges intelligencia programot fejlesztett ki, amely képes megállapítani, hogy a pácienst melyik Covid variáns fertőzte meg. Zsang Kang professzor, a kutatás vezetője elmondta a kínai hírügynökségnek, hogy az ő mesterséges intelligencia szoftverjük sokféle vizsgálati anyag elemzését tudja elvégezni  nemcsak egy típusét, ezért jelen pillanatban a leghatékonyabbnak számít a piacon.

Ez a mesterséges intelligencia arra is képes, hogy megjósolja: mennyire fertőző a szóban forgó variáns, kikre veszélyes igazán és milyen erős járványt okozhat – mondta a Makaoi Egyetem kutató csoportjának vezetője az Új Kína hírügynökségnek.

A mesterséges intelligencia 7 óriása 8 szabályban állapodott meg a Fehér Házzal

Felelősségteljesen fejlesztik a mesterséges intelligenciát – ígérték  az Amazon, az Anthropic, a Google, az Inflection, a Meta, a Microsoft és az Open AI vezetői. A megállapodás nem kötelező érvényű, de a cégek vezetői ígérték, hogy betartják azokat a közjó érdekében.

“Ez a megállapodás lehet a szabályozó rendszer alapja” – üdvözölte az eredményt a Szoftver Szövetség /BSA/.

A Fehér Ház szóvivője annyit mondott, hogy Biden elnöki rendeletet készül kiadni a mesterséges intelligencia fejlesztésének jogi normáiról, de azt nem közölte, hogy erre mikor kerülhet sor. A washingtoni kongresszus is foglalkozik a mesterséges intelligencia fejlesztésének jogi és társadalmi problémáival, de még ott sem tudja senki sem megmondani, hogy mikor lehet ebből törvény – írja a Politico tudósítója.

A techcrunch portál ismerteti, hogy miben is állapodott meg a hét cég a Fehér Házzal. Mindjárt a bevezetőben megemlítik, hogy az óriások nem az elsőszámú vezetőikkel voltak jelen, és a megállapodás nem kötelező érvényű, csak irányelveket jelent. Mik ezek?

  • a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek vállalják, hogy csak alapos tesztelés után dobják piacra az új szoftvert. A tesztelést nemcsak maga a cég végzi hanem külső ellenőrzés is szükséges.
  • meg kell osztani az információkat a kockázatokról a kormányzattal és a társadalommal
  • komoly pénzeket kell fordítani a mesterséges intelligencia fejlesztésének biztonságára, figyelni kell arra is, hogy a cégen belülről is érkezhet hekker támadás
  • meg kell könnyíteni azt, hogy kívülről is bele lehessen látni a mesterséges intelligencia fejlesztésébe
  • a tartalom fejlesztést nagyon erős korláttal kell ellátni
  • állandóan jelezni kell a mesterséges intelligencia határait
  • prioritást kell adni az olyan kutatásoknak , amelyek a társadalmi hatásokkal foglalkoznak, a magánélet szentségével stb.
  • a mesterséges intelligenciát abban az irányban kell fejleszteni, amely a társadalom legfőbb kihívásait érintik: a rák gyógyítása vagy a klímaváltozás elleni küzdelem. A Fehér Ház nem szeretne úgy járni a mesterséges intelligenciával mint a Facebook-kal és a többi társas oldallal amikor meglehetősen lemaradtak a jogi szabályozással.

Mind az elnök mind pedig az alelnök asszony ezért is forszírozza a találkozást a mesterséges intelligencia fejlesztő cégekkel, hogy mielőbb megtalálják a megfelelő szabályozást hiszen a törvény a mesterséges intelligenciáról még jó messze van az Egyesült Államokban – állapítja meg a techcrunch portál.

Jelent-e fizetésemelést a mesterséges intelligencia?

Valószínűleg nem-ez derül ki a BBC összeállításából, amely azt vizsgálja, hogy milyen hatása lesz a munkahelyekre a mesterséges intelligenciának, amely villámgyorsan változtathat a munkavállalók helyzetén amint azt a színészek és forgatókönyvírók sztrájkja is mutatja Hollywoodban.

A cégek lenyelik a nyereséget, melyet a mesterséges intelligencia alkalmazása hozhat, és a munkavállalóknak csak csöpögtetnek egy keveset – jósolta Daren Acemoglu professzor, aki tanulmányt publikált erről Pascual Restrepoval a Massachusetts Institute of Technology egyetemen. “A béremelés, ha lesz is, nem áll arányban a termelékenység növekedésével, mert ennek hasznát a munkaadók lenyelhetik.” Ugyanerre a következtetésre jutott Biden elnök közgazdász tanácsadói testülete, mely az európai példákat vizsgálta. Az automatizálás komoly pénzt hozott a vállalatok részvényeseinek, de nem a dolgozóknak Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban. A kék galléros munkásosztály munkahelyeit fenyegetheti az automatizálás vagyis kirúghatják őket illetve csökkenhet a munkaidejük, amely természetesen fizetés csökkentéssel is jár.

Minél gyorsabban fejlődik a mesterséges intelligencia annál nagyobb a veszély – fejtegeti Acemoglu professzor a MIT-ről. Már önmagában az is veszélyt jelent, hogy sok munkahelyen a mesterséges intelligencia ellenőrzi az embereket: nem lazítanak-e? Kidolgozzák-e a teljes munkaidőt? Sok helyen már a mesterséges intelligencia ellenőrzi a termelékenységet, és meg is határozza a teljesítmény bérezést.

Lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem mindenben pótolja az embert, de a cégek mégiscsak ezt fogják választani, mert kevesebb vele a gond. Nincsenek HR problémák.

Veena Dubal, a University of California egyetem professzora egy tanulmányban kimutatta, hogy a mesterséges intelligencia ellenőrző funkciója miatt csökkent a munkavállalók bére. Tovább nőtt az egyenlőtlenség a munkavállalók között, mert minél feljebb állt valaki a munkahelyi piramisban annál könnyebben védhette ki a mesterséges intelligencia ellenőrzését. Aki irányítja az egész mesterséges intelligencia hálózatot az természetesen jól is járhat hiszen növelheti a fizetését mondván: munkája pótolhatatlan.

Mások viszont úgy vélik: veszélybe kerül a hagyományos elit a munkahelyeken, mert kevésbé lesz rá szükség hiszen a mesterséges intelligencia elvégzi a munkája jelentős részét.

David Autor, a MIT egy másik professzora úgy véli, hogy nem lesz szükség egyetemi végzettségre a munkahelyi piramis felső részében, mert a mesterséges intelligencia segítségével a kevésbé iskolázott munkaerő is képes lesz betölteni a feladatot.

“A mesterséges intelligencia csökkentheti a szakértők hiányát a felső szinten” – érvel a MIT professzora. Aki úgy gondolja, hogy “jelenleg hiány van az USA-ban orvosokból, informatikusokból, jogászokból, akik értenek a mesterséges intelligenciához, ezekre az állásokra eddig csak diplomások jelentkezhettek, de a jövőben – hála a mesterséges intelligenciának – növekedhet a jelöltek száma. Ha bejön ez a forgatókönyv, akkor azok a szakmák, amelyek eddig profitáltak a hiányból, megtelhetnek, és ennek következtében csökkenhetnek ott a bérek.

“Minden attól függ, hogy végül is ki hozza meg a döntést“

– hangsúlyozza Acemoglu professzor.

Duval professzor asszony azt javasolja, hogy a munkások képviseletében a szakszervezetek próbáljanak meg beleszólni a döntésekbe – ahogy az Európában sok helyen szokás.

A mesterséges intelligencia miatt minden munkahely veszélyben van: a csúcs szakértőket éppúgy érhetik kínos meglepetések mint a segédmunkásokat.

“Senki sincs biztonságban, senki sem úszhatja meg” – hangsúlyozta Mark Muro, a Brookings Institute szakértője, aki a BBC-nek nyilatkozott.

A legnagyobb befektetési buborék jöhet létre a mesterséges intelligenciában

Dől a pénz az olyan mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekhez is, melyeknek nincs is piacképes termékük és nem is mindig rendelkeznek megfelelő szakmai csapattal és vezetéssel – írja a CNN gazdasági rovata.

105 millió eurót szedett össze  a Mistral AI, egy olyan francia startup cég, amelyiknek nem volt semmilyen piacképes terméke. A befektetők mégsem nyugtalankodnak: ”ez nagyon sok pénznek tűnik, de a cégnek globális ambíciói vannak, és ezért drága számítógépekre lesz szüksége ahhoz, hogy megvalósítsa elképzeléseit” – mondja az egyik fő szponzor, aki abban bízik, hogy a világon villámgyorsan terjedő mesterséges intelligencia neki is nagy pénzt hoz majd.

A Stability AI fiatal főnöke szerint: ”minden idők legnagyobb buborékja jöhet létre a mesterséges intelligenciában, ha minden így folytatódik“ Emad Mostaque úgy véli: “még igazában meg sem kezdődött a buborék kialakulása.”

15,2 milliárd dollár

Az első félévben ennyi jutott a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek a világon a Pitchbook szerint. Ez persze becsapós hiszen ennek az összegnek a legnagyobb része – 10 milliárd dollár – az a pénz, melyet a Microsoft adott januárban a ChatGPT-t kifejlesztő Open AI-nak. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor is igen dinamikus a növekedés

a múlt évhez képest: 58%-kal nőtt a beruházás a mesterséges intelligenciába.

Kevesen értik, hogy valójában miről is van szó: a bevezetőben említett mesterséges intelligencia fejlesztő startup azért tudott több mint száz millió eurót összeszedni, mert mind a három munkatársa már bizonyított a fejlesztésben: ketten a Meta a Facebooknál, a harmadik pedig a Google DeepMind programjánál. A világon jelenleg csak 80-100 olyan fejlesztő dolgozik, aki a profi a nagy nyelvi programok kidolgozásában.

A befektetők bíznak abban, hogy nagy pénz is lesz ebben:

az első félévben a a világ mesterséges intelligencia fejlesztésére szakosodott öt legnagyobb alapjának értéke 35%-kal növekedett. A NASDAQ technológiai index is szárnyal: az év eleje óta csaknem 42%-kal lett magasabb miközben az S and P index csak 19%-ot nőtt.

A Nvidia, amely a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges chipek nagy részét gyártja májusban elérte az egymilliárd dolláros értéket – hatodikként az egész világon. Részvényeinek értéke 207%-kal nőtt az év eleje óta. A dolog szépséghibája az, hogy a szakértők többsége túlértékeltnek tartja a részvényt. A Nvidia profitot hoz, de például a C3.ai mesterséges intelligenciát fejlesztő cég, amelynek a részvényei több mint 240%-kal nőttek az év eleje óta, nem nyereséges, sőt valószínűleg jövőre sem lesz az.

A Goldman Sachs szerint a startup cégek döntő többsége nagy reményekkel indul, de sohasem éri el a várt nagy forgalmat, és sohasem termel profitot.

A tapasztaltabb befektetők emlékeztetnek az internetes buborékra amikor a NASDAQ technológiai index egyetlen év alatt megduplázódott 1999-ben. 2000 márciusában volt a csúcs, majd jött a nagy pofáraesés: a mélypont 2002 szeptemberében érkezett  el amikor kipukkadt a buborék. A csúcshoz képest 81%-ot veszített a NASDAQ index.

Mike Reynolds, a Glenmede vagyonkezelő alelnöke épp erre hivatkozva óvatosságra inti a befektetőket:

”még várnunk kell arra, hogy a nagy felhajtás a mesterséges intelligencia körül valóságos pénzügyi eredményeket hozzon. Nagyon nehéz megmondani, hogy egy mesterséges intelligencia startup olyan eredményes lesz-e a jövőben mint a Google vagy az Amazon.”

A mai nagy high tech részvények közül csak a Microsoft és a Cisco volt már benne a legjobb tízben 2000-ben az előző buborék idején. Mi ebből a tanulság?

“Senki sem tudja, hogy ki lesz a hosszútávú nyertese a mesterséges intelligencia nagy újításának.”

Nagy pénz van a mesterséges intelligenciában, de nagy kérdés, hogy ki szerzi ezt meg.  Jordan Jacobs, egy torontói befektető cég, a Radical Ventures egyik alapítója és ügyvezető igazgatója, elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy

“több ezer milliárd dollár van a mesterséges intelligenciában, csak épp azt nehéz eltalálni, hogy melyik fejlesztő cégben.

A mesterséges intelligencia átalakítja az egész szoftver fejlesztést. A gyógyszer ipart is megváltoztatja a mesterséges intelligencia éppúgy mint a klímaváltozás elleni harcot. A Microsoft hatalmas beruházása – 10 milliárd dollár – a ChatGPT-be ébresztőt jelentett mindenkinek. Olyan volt ez mint a mágikus érintés.”

Lehet, hogy a mesterséges intelligencia válik a világ legnagyobb buborékjává, de mi lesz akkor, ha kipukkad?

Egymilliárd dollár a mesterséges intelligencia megtanulására

Egymilliárd dollárból akarja a Wipro indiai cég összes alkalmazottját megtanítani a mesterséges intelligencia profi kezelésére. India másik nagy informatikai cége, a Tata Consultancy Services 25 ezer informatikusát akarja átképezni a mesterséges intelligencia profi használatára.

A Wipro arra számít, hogy az egész informatikai szektorban sőt azon túl is nagy fordulat következik:

”A mesterséges intelligencia minden ágazatban alapvető változásokat indíthat el”

– hangsúlyozza Thierry Delaporte. A Wipro főnöke azt is közölte, hogy felgyorsítják a beruházásokat olyan startup vállalkozásokban, melyek a mesterséges intelligencián alapulnak.

Elon Musk Kínát is bevonná a nemzetközi együttműködésbe

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a Tesla alapítója a mesterséges intelligencia első támogatói közé tartozott. Elon Musk nemrég Kínában járt, ahol a Tesla legnagyobb gyára működik Sanghajban. Kína legnagyobb városában egy konferencián Musk hangsúlyozta: ellenzi az USA és Kína gazdaságának szétválását, épp ellenkezőleg

a két nagyhatalomnak együtt kellene működnie a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén.

Az “Emberiség közös házában” közösen kellene szabályozni a mesterséges intelligencia működését – hangsúlyozta Elon Musk. Hozzátette: a kínai vezetőkben megvan a hajlandóság erre – írja a Bloomberg, amely utal arra, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a hétvégén fejezte be látogatását Kínában.

Kik használják jobban a mesterséges intelligenciát a fronton: ukránok vagy oroszok?

A Deutsche Welle tudósítója a helyszínen győződött meg arról, hogy a drónok és robotok milyen fontos szerepet játszanak a hírszerzésben az ukrán haderőnél.

Az ukrán felderítők gyakran előbb tudják, hogy mire készülnek velük szemben az orosz katonák mint maguk a harcosok, mert hála a mesterséges intelligencia által vezérelt technikának le tudják hallgatni a parancsnoki harcálláspontokat. Ugyancsak mesterséges intelligencia irányítja célba a drónokat és rakétákat, majd pedig a gép maga értékeli a csapás sikerességét és korrigálja az esetleges hibákat. Machine learning – mondja a szakértő, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

A gép képes tanulásra és fejleszti képességeit menetközben.

Amerikai magáncégek mint a Palantir itt próbálják ki az új eszközöket.

Az ukránok maguk is létrehozták  “a varázslók műhelyét.” Ebben a katonai alakulatban  olyanok szolgálnak, akik a civil életben foglalkoztak a mesterséges intelligenciával. A csapat parancsnoka elmesélte a Deutsche Welle tudósítójának, hogy elsősorban drónokat irányítanak az orosz állások felé vagy hírszerzés vagy robbantás céljából. Ez még csak a jövő, mert a tudósító azt tapasztalta az ukrajnai fronton, hogy az első világháború eseményei elevenednek meg 2023-ban, a mesterséges intelligencia még távolról sem játszik meghatározó szerepet a fronton.

Fölényben vannak-e a mesterséges intelligencia használatában az ukránok?

“Nagyon nehéz ezt megmondani, mert az oroszok is alkalmazzák már a mesterséges intelligenciát a fronton például a légvédelemben”

– mondja Marina Miron, a londoni King’s College szakértője.

Érdemes megemlíteni, hogy magát az utasítást a célpont kilövésére mindig ember adja ki mind a két oldalon. A mesterséges intelligencia ugyanis arra kiválóan alkalmas, hogy lerövidíti a folyamatot: villámgyorsan azonosítja a célpontot és beállítja a kilövést, de azt nem tudja felbecsülni, hogy milyen károkat okozhat azzal, ha eltalálja a célpontot. A collateral damage felmérése megmaradt emberi feladatnak, mert a mesterséges intelligencia ebben még nem eléggé megbízható.

Igazában a mesterséges intelligencia a legjobban a hírszerzésben és az ellenséges információs rendszerek megbénításában illetve félrevezető hírek terjesztésében alkalmazható.

Ez utóbbiban az oroszok rendkívül aktívak. Az orosz hírszerzés troll farmokat működtet, ahol szisztematikusan gyártják a dezinformációra alkalmas híreket. Az oroszok a Nyugat ellen dezinformációs háborút folytatnak, és ahogy fokozódik maga a háború, úgy lesznek egyre aktívabbak ezen a téren – nyilatkozta Marina Miron, a londoni King’s College szakértője.

Sting: mindnyájunknak harcolnunk kell a mesterséges intelligencia zenéje ellen

Elárasztja az internetet az olyan zene, melyet a mesterséges intelligencia hozott létre – mások műveiből. Sting, akit csütörtökön kitüntettek Londonban, úgy nyilatkozott, hogy “az embereknek mindenképp irányítaniuk kell a gépeket nehogy azok átvegyék az uralmat.”

“A zene hozzánk, emberekhez tartozik”

– nyilatkozta Sting a BBC-nek.
Hozzátette: ”mindenkinek harcolni kell az emberi tőke értékeiért szemben a mesterséges intelligenciával!” Óriási globális vita bontakozott ki a mesterséges intelligencia által előállított zenékről, melyek egyre népszerűbbek a világon.

A múlt hónapban egy “zeneszerző” a Tiktokon közölte, hogy a mesterséges intelligencia segítségével hozta létre slágerét Heart on my Sleeve címmel. A hangot a Drake and the Weekend “kölcsönözte”. A sláger “szerzője” büszkén kijelentette : ”ez a jövő!”

Nick Cave, az ausztrál dalszerző énekes már januárban felhívta a figyelmet arra, hogy körülbelül 15 olyan szám kering az interneten, melyet az ő dalaiból csináltak a ChatGPT felhasználásával. Nick Cave úgy nyilatkozott, hogy

“ez groteszk kigúnyolása az emberi alkotásnak.”

A ChatGPT-t kifejlesztő cég, az OpenAI főnöke nemrég Washingtonban a szenátus albizottsága előtt sürgette a törvényhozókat, hogy szabályozzák a mesterséges intelligenciát.

Szembeszállás helyett felhasználás

“Én teljes mértékben ki akarom használni ezt a modern technológiát bár van itt egy kis etikai probléma” – nyilatkozta David Guetta francia zenész és DJ a CNN gazdasági rovatának. Az etikai probléma persze nem is nagyon kicsi hiszen a szerzői jogokról van szó, a zenészek megélhetéséről.

Sting viszont elutasítja a mesterséges intelligenciát úgy ahogy van: ”halálosan unom, ha egy számítógép által készített képet kell néznem. Szerintem ugyanilyen érzést vált ki az a zene is, melyet a mesterséges intelligencia állít elő.”

Vajon észrevehető-e a különbség? Laikusok számára aligha. Tudja ezt Sting is, aki így folytatta: ”talán az elektronikus tánczene esetében elmegy a mesterséges intelligencia, de olyan daloknál, melyekben emberi érzésekről esik szó, már nem.”

A Universal Music Group, amely Sting szerzői jogait képviseli már áprilisban levélben fenyegette meg nagy platformokat mondván a Spotify, az Apple Music és a többiek “szerzői jogi csalást“ követnek el amikor teret adnak a mesterséges intelligencia által kreált zenéknek.

“Az eszközök persze hasznosak, de nekünk kell irányítanunk őket. Nagyon elővigyázatosnak kell lennünk, ha nem akarjuk, hogy a gépek átvegyék a hatalmat felettünk“

– hangsúlyozta Sting, aki már zenei munkásságáért megkapta a Grammyt és a Golden Globe díjat, csütörtökön pedig kitüntették a The Ivors Academy legmagasabb díjával  Londonban.

Mesterséges intelligencia a mindennapi életünkben

A mesterséges intelligencia (AI) számos területen megkönnyíti az életünket. Milyen változásokat hozott a lakberendezési ágazatban? A mesterséges intelligencia már most hatással van a termékek tervezésének és gyártásának folyamatára, a médiahasználatra és a vásárlásra, valamint az emberekkel való kapcsolattartásra.

Mi is valójában a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia nem más, mint az emberi intelligencia szimulálása olyan programozott gépekben, amelyek hasonlóan gondolkodnak, sőt néha még hasonlóan is cselekednek, mint az emberek. A mesterséges intelligencia bármilyen olyan gépen működtethető, amelyet tanulásra és problémamegoldásra terveztek, vagy amely az emberi elmével kapcsolatos egyéb jellemzőkkel rendelkezik.

Nem minden mesterséges intelligencia összetett. Vannak olyanok, amelyeket csak egy probléma megoldására terveztek. A fejlettebb mesterséges intelligencia egyszerre óriási mennyiségű adatot képes feldolgozni, és képes tanulni, cselekedni és döntéseket hozni. Segítségével elemezhetjük az adatokat, és így javíthatjuk a folyamatok, a gyártás vagy akár az emberi élet minőségét.

A mesterséges intelligencia és az ökológia

Az intelligens, okos és optimalizált háztartás sokkal környezetbarátabb lehet. Nekünk, embereknek néha nehéz nyomon követni a szénlábnyomunkat vagy a bolygóra gyakorolt hatásunkat, de a háztartási energiafogyasztásunkat is elég nehéz nyomon követni.

FH

A mesterséges intelligenciával rendelkező energiatakarékos berendezések segíthetnek ezen a problémán, mivel képesek elemezni az energiafogyasztást, majd azt az adott igényekhez igazítani. Az egyes otthonok így maguk is tudják, hogy mikor fogyasztanak energiát, és mikor nem, ami végső soron segít a takarékosságban.

Egészségesebb élet az AI segítségével

Léteznek olyan okos kütyük, amelyek megmondják, hogy mikor és mennyit kellene mozognunk, figyelmeztetnek a folyadékpótlásra, és így tovább. Valamivel fejlettebb innovációnak számítanak az olyan gyűrűk, amelyek figyelik az egészségi állapotot, segítenek az alvási célok elérésében, a mozgás és a pihenés egyensúlyának megteremtésében, valamint a stressz-szint csökkentésében.

FH

Szórakozás a mesterséges intelligenciával

A Siri, a Google Assistant és az Alexa alapjaiban megváltoztatták az elektronikus eszközökkel való kommunikációnkat, a streaming szolgáltatásokat, és lehetővé tették a hangvezérlést az otthonunkban. Az eszközök megismerkednek az emberek szokásaival, és később a beszerzett adatok alapján tanácsot tudnak adni.

Bútorvásárlás az AI segítségével

A mesterséges intelligencia már a lakás-, dekorációs és belsőépítészeti iparágba is berobbant. Remek példa erre a BIANO keresőmotor, amely folyamatosan új lehetőségekkel, fejlesztésekkel és technológiákkal teszi kellemesebbé az online bútorvásárlást.

FH

Érdekes dekorációt találtál a Pinteresten vagy kedvenc influencered képén láttál egy különleges bútordarabot? Semmi gond, mentsd el a képet és próbáld ki a Biano Visual search funkcióját. A feltöltött kép alapján a mesterséges intelligencia több mint száz különböző webáruházban kikeresi ugyanazokat vagy a hasonló termékeket.

A mesterséges intelligencia veszélyesebb lehet mint az atombomba

„Meg kell ismernünk a mesterséges intelligencia képességeit! Egyúttal azt is meg kell értenünk, hogy a mesterséges intelligencia olyan szintű bizonytalanságot okoz a világban, amely nagyon nehézzé, szinte lehetetlenné teszi a tartós béke fenntartását” – figyelmeztet Henry Kissinger, a veterán amerikai diplomata, aki nemrég könyvet adott ki egy másik szerzővel együtt arról, hogy a mesterséges intelligenciának milyen hatása lehet a hadviselésre és a nemzetközi kapcsolatokra.

A 98 éves veterán diplomata még mindig igen aktív: a járványt megelőzően minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe. A kínai fővárosban nagy tisztelettel fogadják hiszen ő vitte el Nixon elnököt Kínába 1972-ben. Ez a diplomáciai fordulat indította el Kínát a reformok útján, melyek eredményeképp immár vetélytársai az Egyesült Államoknak. Szakértők rámutatnak arra, hogy Kína a mesterséges intelligencia terén meg akarja előzni az Egyesült Államokat, és ez döntő fordulat lehet a két nagyhatalom versengésében.

Kissinger a párbeszédet hiányolja

Az egykori USA külügyminiszter, aki fiatal korában a nukleáris háború elhárításának szakértője volt, azt hiányolja, hogy jelenleg sem Peking sem pedig Washington nem törekszik a másik álláspontjának megismerésére. Márpedig ez katasztrófákhoz vezethet – hangsúlyozza a 98 éves ex külügymioniszter.

Kissinger utal az első világháború előtt kialakult helyzetre amikor a brit birodalom és a feltörekvő német császárság kölcsönösen félreismerte a másik szándékait, és így belesodródtak az első világháborúba.

Arról nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy ő és más amerikai diplomaták folyamatosan tárgyaltak az oroszokkal a nukleáris leszerelésről, és így sikerült elkerülni a komolyabb konfliktust a hidegháború idejében.

Most viszont nem folyik ilyen párbeszéd Peking és Washington között miközben a fegyverkezési verseny egyre intenzívebb a két világhatalom között.

A háborúban az jár jól, aki kimarad belőle

Szunce mester fogalmazta meg így az álláspontját az első olyan fennmaradt tanulmányban, mely a háború művészetével foglalkozik.

Pekingben szemmel láthatóan tartják is magukat ehhez. Míg Mao elnök idejében nyílt fegyveres konfliktusba keveredtek az Egyesült Államokkal a koreai félszigeten, addig Teng Hsziaoping reform kurzusa a gazdasági – tudományos versengésre helyezi a hangsúlyt a katonai helyett. Pekingben úgy tartják, hogy épp az okozta a Szovjetunió bukását, hogy erejét a katonai szférára összpontosította, és elhanyagolta a gazdaság fejlesztését.

Pekingben többen felróják Hszi Csinping elnöknek, hogy nyíltan meghirdette a mesterséges intelligencia programot. Ezt a kihívást az USA már nem hagyta figyelmen kivül, és megindult a kereskedelmi háború Kína ellen. Hszi Csinping ellenfelei emlékeztetnek Teng Hsziaoping mondására, mely szerint titkolni kell az igazi sikereket nehogy a vetélytársak észbe kapjanak.

Hszi Csinping elnök viszont nyíltan felvállalja Kína világhatalmi szerepét. Hangcsouban a G 20-as konferencián jelezte: Kína a G2-es világban érdekelt vagyis az USA-val osztozni kíván az irányító pozícióban. Washington válasza erre jelenleg az egyértelmű nem. Kissinger szerint azonban fontos lenne tárgyalni nehogy elmérgesedjen a két világhatalom viszonya a huszonegyedik században.

Ma már nem utópia! Valóban jönnek a robotok

0

Jönnek a robotok: öt éven belül 3-4 millió munkahely szűnhet meg Németországban. A kilátások beláthatatlanok.

 

Miközben Berlinben a menekültkérdéssel vannak elfoglalva, a német munkaerőpiac informatikai forradalom előtt áll – hívta fel a figyelmet a Bitkom német informatikai társaság elnöke. Achim Berg a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva kifejtette: attól tart, hogy a 44,5 milliós munkaerőpiac nincs felkészülve erre a változásra, amely a munkahelyek tömeges megszűnésével járhat. A Bitkom előrejelzése szerint nemcsak három-négy millió munkahely megszűnéséről van szó öt éven belül, hanem arról is, hogy minden negyedik vállalkozás csődbe mehet, mert nem lesz rá szükség. Jönnek a robotok, és a mesterséges intelligencia mind több helyen veszi át a munkát, sőt az irányítást is.

Achim Berg konkrét példát is említett az interjúban:

a telekommunikációs ágazatban a kilencvenes években még 400 ezren dolgoztak, ma alig 20 ezren. Vagyis húsz év alatt eltűnt a szektor munkahelyeinek a 95%-a.

Ugyanígy járhatnak az adótanácsadók is, akiknek igen jól megfizetett munkáját átveszik az algoritmusok- A mesterséges intelligencia olyan tempóban gyilkolja meg a munkahelyeket, hogy azokat semmiképp sem lehet gyorsan pótolni. Ráadásul nagy presztízsű és jól megfizetett munkahelyek szűnhetnek meg, helyettük pedig alacsony presztízzsel rendelkező, gyengén fizetett állások jöhetnek csak létre.

„Davosban, a világgazdasági fórumon erről sokat beszéltek, de Berlinben mintha süketek lennének!

Pedig a következő öt évben ez lesz Németország legnagyobb gazdasági és társadalmi problémája, amely alapjaiban rázhatja meg a középosztályt” – nyilatkozta a Bitkom német informatikai társaság elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK