Kezdőlap Címkék Merkel

Címke: Merkel

Az állam kisajátította a keresztet?

0

Június elsejétől minden állami intézményen ott kell, hogy legyen a kereszt – ezt rendelte el a tízmilliós Bajorország miniszterelnöke. Markus Söder szerint ez nem sérti a vallásszabadságot, mert a kereszténység összefonódott az állam tudatával Bajorországban. Ám sokan nem értenek ezzel egyet, a legismertebb bíráló München bíboros érseke.

Reinhard Marx a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy az állam ezzel a döntéssel kisajátította a keresztet. A miniszterelnök egyáltalán nem érti a kereszt jelentőségét – hangsúlyozta az érsek, aki egyben a német püspöki konferencia elnöke is. A bajor miniszterelnök döntése „ellenségeskedést, nyugtalanságot és megosztottságot eredményez” – jelentette ki.

Távolról sem ő az egyetlen, aki elveti a bajor miniszterelnök ötletét.

Christian Lindner, a szabaddemokrata, FDP elnöke szerint a bajor kormányfő Erdogan török elnököt utánozza, aki beviszi a vallást a politikába Claudia Roth, a zöldek képviselője, a parlament egyik alelnöke pedig arra mutatott rá, hogy a keresztprogram kirekesztő a muzulmánok, a zsidók és az ateisták számára. Ez pedig megengedhetetlen egy modern európai jogállamban.

Bajorországban nagyon mélyek a katolikus hagyományok, a lakosság több mint a fele vallja magát vallását gyakorló hívőnek. XVI. Benedek pápa is innen került Rómába. A CSU, a keresztényszociális unió, a demokratikus Németország kikiáltása óta hatalmon van Bajorországban, s jelenleg is abszolút többsége van a helyi parlamentben.

Csakhogy októberben választások lesznek, és a CSU pozícióit fenyegeti az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom, amely az őszi országos választás idején bekerült a berlini parlamentbe is. Markus Söder bajor miniszterelnök ezért döntött a keresztprogram mellett.

A CSU igen jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is. Ő volt a díszvendége a CSU éveleji tanácskozásának, melyen a kormányban való szerepvállalásról döntöttek.

A korábbi bajor miniszterelnök időközben Németország belügyminisztere lett, és védelmébe vette a visegrádi államok menekültellenes politikáját. Angela Merkel kancellárnak nincs könnyű dolga, mert miközben a belügyminiszter a CSU nevében menekültellenes húrokat penget, a kormánykoalíció harmadik pártja, a szociáldemokraták befogadó országnak tekintik Németországot.

 

Baráti egyet nem értés Washingtonban

0

Nem sokkal Macron francia államfő után látogatott az Egyesült Államokba Angela Merkel német kancellár, akinek egyetlenegy kérdésben sem sikerült nézeteit elfogadtatnia Donald Trumppal.

Viták pedig vannak bőven Washington és Berlin között: a kereskedelmi háború, melyet Trump meghirdetett nem elsősorban Európa ellen irányul, de kedvezőtlen hatással van az egész világkereskedelemre. A katonai kiadások növelése Európában: Németország – Magyarországhoz és sok más EU tagállamhoz hasonlóan – nem teljesíti a NATO előírásait, mely szerint a GDP 2%-át kell a hadseregre fordítani. Ezt Trump most nyomatékosan sürgette Washingtonban, külügyminisztere Mike Pompeo pedig Brüsszelben. Elsősorban azért forszírozzák ezt, mert tudják: az európaiak fegyver vásárlásainak célpontja elsősorban Amerika lesz!

Vita van még ezen kívül az USA és Európa között az Iránnal kötött hathatalmi egyezményről. Ezt Trump fel akarja mondani, a másik öt nagyhatalom viszont nem. Trump szerint az egyezmény „rettentően rossz”. Macron és Merkel szerint még mindig jobb egy rossz egyezmény mintha semmi sem akadályozza az atomfegyver megszerzését Irán esetében.

Mind Merkel mind Macron azt hangsúlyozta Washingtonban, hogy szövetségesek között nem szokás háborúzni. Márpedig Trump kereskedelmi háborúja ezt jelentheti. Az amerikai elnök viszont az America First jegyében cselekszik, és fütyül szövetségeseinek az érdekeire. Ezzel viszont azt érheti el, hogy az EU megpróbál Kínához közeledni hiszen az érdekei a kereskedelmi háborúban sokban közel állnak egymáshoz. A baráti egyet nem értés Washingtonban azt mutatja, hogy Trump hosszabb távon is folytatni akarja az olyan diplomáciáját, mely semmibe veszi a szövetségesek érdekeit. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a választ a jövő kihívásaira az Európai Uniónak.

Washington Post: Merkel nem engedi megbüntetni Orbánt

0

A vendégkommentár (Judy Dempsey), amelynek témája, hogy Angela Merkel Európa leggyengébb láncszemévé válik, a magyar helyzettel is foglalkozik.   A szerző szerint a német kancellár és bajor kollégája, Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője visszautasítja, hogy felfüggessze a Fidesz tagságát, netán kizárja a pártot.

Merkel persze pontosan tudja, hogy Magyarország figyelmen kívül az EU normáit, amikor a tekintélyelvűséget forszírozza, ám a német kancellár vonakodik konkrét lépéseket tenni Orbán Viktor feltartóztatására. Azt sem kifogásolta, hogy a magyar kormányfő brüsszeli pénzekből finanszírozza kedvenc terveit, illetve hogy jelentős részben vazallusainak játssza át a közösségi támogatásokkal megvalósuló programokat. De a legrosszabb, hogy nem ítélte el nyilvánosan Orbán mérgezett és antiszemita kampányát Soros György ellen. És ugyanez vonatkozik német részről Lengyelországra is. Az ország igencsak keveset tesz azért, hogy megvédje az unió értékeit és a jogállamot.

Az elemzés kiemeli, hogy lassan Németország lesz a gyenge láncszem Európában. Míg a francia elnök bátor víziót terjesztett elő az EU megreformálására, addig Merkel habozik és ez kisiklathatja Macron elképzeléseit. A szerző, Judy Dempsey, a Carnegie Europe kutatóintézet szakértője megjegyzi, hogy a berlini passzivitás régtől való, a német vezetés nem gondolkodik stratégiában, gyűlöli a kockázatot és nem túl bátor. A szörnyű múlt mögé bújik, hogy igazolja békebarátságát. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték támogatása újabb példa a német stratégiai vakságra, hiszen az egészből Ukrajna fogja a rövidebbet húzni. A baj az, hogy ha a kancellár nem veszi fel a lépést francia kollégájával, akkor a német félénkség meggyengítheti mind Macront, mint Európát.

A Merkel-Trump találkozó rövidre sikerült

0

Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár visszafogott, alig fél órás találkozót bonyolított le Washingtonban. Közös sajtóértekezletükből annyi derült ki, hogy több globális kulcskérdésben próbáltak közös álláspontra jutni, vagy legalább is kijelölni a közeledés irányát.

Mindketten üdvözölték a Korea-Korea-csúcsot, de Trump a meleg szavak mellett arra is figyelmeztetett, hogy „nem fogjuk megismételni a korábbi amerikai kormányzatok hibáit”.

Azaz nem dőlnek be a mosolyoffenzívának, és fenntartják az Észak-Koreára gyakorolt erőteljes nemzetközi nyomást. De azt is elmondta, hogy várakozással tekint a Kim Dzsongunnal esedékes találkozóra.

Merkel igyekezett oldani a Trump által meghirdetett kereskedelmi háború feszültségét is. A kancellár bejelentette, hogy Németország máris csökkentette az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi többletét. Egyébiránt pedig amellett foglalt állást, hogy az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államokkal, mert szerinte a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alkalmatlan a többoldalú megállapodások kimunkálására.

Deutsche Welle: A vonakodó Merkel

0

Emmanuel Macron francia elnöknek nagyratörő tervei vannak az unió megreformálására vonatkozóan, de Angela Merkel habozik: Németországban nagy az ellenállás. Ez nem mindig volt így: Macron megválasztása után Berlinben euforikusan üdvözölték elképzeléseit. A választásokon azonban bejutott a parlamentbe az Alternative für Deutschland (AfD), amely eredetileg Európa-ellenes pártként alakult, majd ezt a történelem leghosszabb ideig tartó kormányalakítása következett, miközben Macron a tervek közös kidolgozására akarta volna fordítani az időt. A francia elnök még az Európa-pártiaknak és túl messzire megy, de Merkelnek más okai is vannak a tartózkodásra.

Merkel Európa-párti politikus, ám még neki is kételyei vannak Macron terveivel kapcsolatban, de csak óvatosan nyilatkozik erről. A német uniós pártok politikusainál Macron terveiből különösen a pénzügy-politikai elképzelések ütköznek ellenkezésbe, de Merkel pártjában Macronnak akadnak támogatói is – írta a Deutsche Welle, és idézte néhányuk véleményét. Norbert Röttgen, a CDU külpolitikusa kifejtette: pártjának mély meggyőződése, hogy a szavazóik érdekei és az európai reformtervek között nincs ellentét. Hozzátette: az uniós pártok nem fogják korlátozni Merkelt tárgyalási mozgásterében. A lap szerint azonban úgy tűnik, hogy az uniós pártok csak mérsékelten bíznak meg a kancellárban, és nyomatékosan kiállnak amellett, hogy – különösen a pénzügy-politikai döntések esetében – a német parlamentnek is legyen szava. A CDU-CSU óvatossága nem tetszik a szociáldemokratáknak, akik a koalíciós szerződésre hivatkoznak. Ám a szociáldemokratáknál is vannak ellenfelei Macron terveinek: többek között Olaf Scholz pénzügyminiszter mindeddig nagyon óvatosan szólt Macron pénzügyi terveiről. A zöldeket pedig dühíti a széthúzás, amely a Macron-tervekkel kapcsolatban a koalícióban mutatkozik.

Macron német támogatás nélkül nem jut előre a projektjével. Ám Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Macron strasbourgi beszéde után figyelmeztetett: „Ne felejtsük el, hogy Európa nem csupán Franciaországból és Németországból áll”. Brüsszelben a reformtervekkel kapcsolatos bírálatok a baloldaltól a jobboldalig ívelnek, és Macron odahaza is nyomás alatt áll. Merkel azt mondta, a Macronnal tartott berlini találkozón a reformtervekről volt szó, és „júniusig közös megoldásokat találunk Franciaországgal”.

Németország a védelmi politika tekintetében saját javaslatokat is kíván tenni, de szó sincs versengésről, „bizonyos vagyok benne, hogy erős csomagot hozunk össze” – mondta Merkel.

Spiegel: Orbán Európa legveszedelmesebb politikusa

0

A német hetilap szerint a földrész fővárosaiban nemigen látni az akaratot arra, hogy szembeszegüljenek Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnöknek 8 év állt a rendelkezésére, hogy aláássa a demokráciát.

Mivel alig egy hete ismét kétharmadot szerzett,

Magyarországon ugyanaz a helyzet, mint 1989 előtt: az országot egyetlen párt uralja, a Fidesz.

A miniszterelnök lopakodva terjesztette ki hatalmát, a gazdaságot baráti üzletemberek hálózatán keresztül tartja kézben, bizalmasait közmegbízatásokkal és sok-sok uniós forrással pénzeli. Nacionalizmusa uralja a közbeszédet.

Ki tudja még feltartóztatni? Az EU idáig nem sokat tett. Orbán mindig csak annyira provokálta az Uniót, hogy az még éppen ne lépjen közbe. Azon kívül fontos cimborái vannak, a CSU-nál mindig kifejtheti menekültellenes politikáját. Továbbá a Fidesz az Európai Néppárt tagja, Merkel oldalán.

Német barátai alig-alig bírálják az antiszemita színezetű választási hadjárat miatt.

Más európai populisták és önjelölt autokraták alighanem felbátorítva érzik magukat emiatt.

Merkel „szégyenletes hallgatásáról” ír a Politico

0

Több tucat amerikai, brit, német és más nemzetbéli író, egyetemi tanár, újságíró és aktivista írt levelet a német kancellárnak, miután úgy érzik, hogy a politikus bűnös módon segédkezet nyújt Orbán Viktornak a magyar demokrácia elleni támadásokhoz. A „Merkel szégyenletes hallgatása” című nyílt levelet a Politico közli.

Az üzenet felidézi, hogy 2010 óta Orbán Viktor megszállta a sajtó jó részét és ellenőrzése alá vonta a legfontosabb bírói testületeket. Akadályozza a civil szervezetek és az egyetemek működését, a választási törvényeket a maga javára szabta át. Ily módon vezető szakértők szerint a mostani választás már nem volt szabad és aligha tisztességes. Ugyanakkor a kormány hónapok óta gerjeszti az antiszemitizmust azzal, hogy közpénzből folytat kampányt Soros György ellen. Hogy Merkel nem szólal meg, az bűnrészessé teszi.

Tekintélyes politológusok meg vannak győződve arról, hogy akut módon veszélybe került a magyar demokrácia. Sőt, akad, aki szerint már meg is szűnt. Ennek ellenére

a kancellár idáig nem ítélte el Orbán antiszemita retorikáját, illetve összehangolt hadjáratát a demokratikus intézmények ellen.

De még ennél is rosszabb, hogy a CDU az Európai Parlamentben a Fidesz szövetségese, a német konzervatív képviselők következetesen segítik legitimálni a magyar vezetőt.

Az aláírók hangsúlyozzák, hogy Merkel a jelek szerint nem ismeri fel kellő mértékben, milyen árat kell fizetnie egy nap Európának, amiért nem fordul szembe az orbáni törekvésekkel. Mert ha fel lehet számolni a demokratikus intézményeket és büntetlenül ördögnek lehet beállítani kisebbségeket, akkor az EU-ból könnyen lehet olyasmi, ami nemigen több regionális kereskedelmi szervezetnél – közös értékek nélkül.

Más, feltörekvő autokraták Orbán sikerét jelnek tekintik majd, hogy ők is lerombolhatják országuk demokráciáját az EU-n belül és a rothadás tovaterjed. Ám a közös értékek, a kölcsönös bizalom nélkül a kormányzás fokozatosan összeomolhat. És itt a demokrácia túlélése, valamint az európai zsidóság biztonsága forog kockán, így túl kell lépni azon, ami politikailag célszerűnek látszik. Ennél fogva Merkelnek nem marad más választása, mint hogy elítélje Orbán támadását a demokratikus értékek ellen, és hogy felszólítsa az Európai Néppártot: zárja ki soraiból a Fideszt.

Spiegel: Merkel határolja el magát az Orbán-féléktől!

0

Ha az EU tényleg értékközösség vagy az akar lenni, akkor nincs más választása, mint hogy szankciókkal kényszerítse Magyarországot a demokratikus szabályok betartására. És ha a kancellár nem néz szembe a magyar helyzettel, annak rendkívül súlyos következményei lesznek a társadalomban.

A Spiegel német hetilap azt tanácsolja a német kormánynak, hogy az sürgősen határolja el magát az Orbán-féléktől, mert nem lenne jó, ha ismét szalonképessé válna a leplezetlen antiszemitizmus, mégpedig részben a politika támogatásával. Egy társadalom persze mindig eldöntheti, hogy mit választ: a demokratikus értékeket, avagy a gyűlöletet. A polgári közép Németországban törleszkedik a jobboldalhoz, illetve szélsőjobbhoz, ezzel párhuzamosan az egykedvű nyilvánosság a jelek szerint kész elfogadni bizonyos dolgokat. Így fordulhat elő, hogy a németeknél díjat kap egy rapszöveg, benne zsidóellenes kitételekkel, ami szégyen. De felelősség terheli érte az intézményeket is.

Ráadásul a jelenséget támogatják az uniópártok. A Bundestag keresztényszociális alelnöke melegen üdvözölte Orbán Viktor győzelmét, noha az egyértelműen antiszemita kampányt folytatott, ideértve a Soros elleni uszítást. Ugyanezt Hans-Peter Friedrich nyugodtan üzenhette volna 1933 január 30-án is. Szintén igencsak problémás a CDU-CSU álláspontja, hiszen a magyar kormány módszeresen korlátozza a sajtó- és gyülekezési szabadságot. Berlin dettó tudomásul veszi, hogy a hatalom fellép a kritikus civilek ellen. Mintha sokan nem lennének még mindig tisztában azzal, mennyire veszélyes Németország, illetve egész Európa számára a magyar és a lengyel tekintélyuralmi rendszer. Pedig a földrész demokratikus egységként csak úgy élheti túl, ha egyértelműen állást foglal Budapesttel és Varsóval szemben.

Orbán feltüzeli a szélsőjobbot, így a németeknél és a franciáknál is, felpuhítja a normákat és a demokrácia ügyében árulókká teszi a konzervatív oldal demokratikus politikusait. Ez történik, amikor a CSU második embere a barátjának nevezi a magyar vezetőt. De meg lehet említeni Horst Seehofert is, akit a CNN úgy jellemzett, mint az AfD hangját a kormányon belül. Angela Merkel pedig tudomásul veszi, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja. Ha komolyan gondolja az antiszemitizmus és a tekintélyelvűség elleni harcot, akkor a magyar párt kizárásán kell dolgoznia. Ám erre nem lehet számítani. Pedig ha az EU tényleg értékközösség vagy az akar lenni, akkor nincs más választása, mint hogy szankciókkal kényszerítse Magyarországot a demokratikus szabályok betartására. És ha a kancellár nem néz szembe a magyar helyzettel, annak rendkívül súlyos következményei lesznek a társadalomban.

Német-kínai egyeztetés az USA ellenében

0

A német kancellár telefonon tárgyalt az újjáválasztott Hszi Csinping elnökkel. Ezúttal a globális kereskedelem volt a téma, miután Donald Trump amerikai elnök védővámot vetett ki az acél- és az alumínium-importra. Az amerikai elnök mind Kínát mind Németországot bírálja amiatt, hogy túlságosan nagy a kereskedelmi többletük.

„Ez azért van, mert mi áruink jók, és sokan keresik őket”

– vágott vissza a protekcionista Trumpnak Angela Merkel. Arra is rámutatott, hogy a konjunktúra miatt Németország importja nő, emiatt pedig csökken a kereskedelmi többlete: tavalyelőtt még 248 milliárd euró volt, tavaly már csak 244 milliárd.

Merkel Hszi Csinping elnökkel megállapodott abban, hogy Trump védővámos intézkedéseinek ügyét a G-20 következő csúcstalálkozója elé viszik.

A gazdasági nagyhatalmak túlnyomó többsége a szabadkereskedelem híve, míg Trump Amerika érdekeit helyezi előtérbe.

Merkel Amerikába küldte gazdasági miniszterét, hogy igyekezzen elérni: Washington ne indítson általános kereskedelmi háborút. Peter Altmaier német gazdasági miniszternek nem lesz könnyű dolga, hiszen az amerikai elnök – legalábbis a hírek szerint – újabb protekcionista intézkedéseket fontolgat. Emiatt lemondott gazdasági főtanácsadója, a szabadkereskedelem-párti  Gary Cohn.

Egyelőre a szavak háborúja folyik: a konkrét intézkedések még nem érintenek létfontosságú érdekeket.

Ráadásul a legfejlettebb ipari országokat tömörítő OECD arra mutatott rá, hogy a G-20 államok jó részének kereskedelempolitikája sokkal inkább protekcionista, Trumpé: India és Brazília jár ebben az élen. Sőt, Kína is jobban védelmezi a belső piacát, mint az Egyesült Államok. A tendencia nyugtalanítja inkább a megfigyelőket: a piacok elzárása a külföldi áruk elől komoly válságot idézhet elő. Igaz, hogy a világkereskedelem az utóbbi években csak nagyon lassan nő, de a határok visszaállítása lefékezheti a konjunktúrát, pedig ennek fenntartása Amerikának éppúgy érdeke mint a világ más országainak.

Nem lesznek no-gone zónák Németországban

0

Az új német belügyminiszter szerint fel kell gyorsítani a kitoloncolást Németországból. Horst Seehofer a Bild am Sonntag című lapnak elmondta: tűrhetetlen, hogy évekig tart a migránsok menedék jogi  kérelmének a vizsgálata. Ezt néhány hónapra akarja rövidíteni.

 

Horst Seehofer korábban bírálta Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját. A bajor CSU vezetőjeként Orbán Viktort hívta meg díszvendégnek a keresztényszociális unió év eleji tanácskozására. Szerinte ki kell szűrni a migránsok közül a bűnözőket és terroristákat, s ennek érdekében kamerákat helyeznek el minden szükséges helyen.

Nem lesznek no go zónák Németországban!

– ígérte az új belügyminiszter.

Seehofer ragaszkodott ahhoiz, hogy az új belügyminisztérium egyben a „Heimat” (Szülőföld, haza) minisztériuma is legyen – ez a konzervatívok számára olyan kedves kifejezés sokaknak a nacionalista múlt felidézését jelenti. Az ő megnyugtatásukra Seehofer közölte:

Németország liberális jogállam volt és marad, de erős államra van szükség annak érdekében, hogy ezt meg tudják védeni.

Németországban a tavaly őszi választáson – először a második világháború befejezése óta –egy nyíltan nacionalista euroszkeptikus párt is bekerült a törvényhozásba. Az Alternative für Deutschland, amelynek aktivistái között neonácik is vannak, a harmadik helyen végzett a választásokon, jelenleg pedig a második helyen áll a népszerűségi listán, megelőzve a szociáldemokratákat, akik a CDU-val és a CSU-val együtt kormányozzák Németországot.

Angela Merkel kancellárnak nem lesz könnyű dolga, hogy összeegyeztesse a CSU és a szociáldemokraták nézeteit a migráns kérdésben. Horst Seehofer mindenesetre nem hagyott kétséget afelől, hogy zéró toleranciát tart kívánatosnak mindenféle bűnözéssel szemben, és a korábbinál határozottabban kíván fellépni azokkal a bevándorlókkal szemben, akik nem tartják tiszteletben Németország törvényeit.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!