A Die Press populista vakításnak nevezi azt az állítást, hogy Európát lerohanják a migránsok: az egész EU-ban kevesebb menekült, illetve menedékkérő van, mint Törökországban.
A harmadik világban talált oltalomra annak a csaknem 70 millió embernek a 85 százaléka, aki valamilyen okból menekülni kényszerült. Vagyis olyan helyen fogadták be, amely a szegénység és az éhség miatt maga is segítségre szorul. A téma azonban három éve uralja az uniót, noha látnivaló, hogy az öreg kontinensre csupán az érintettek töredéke jutott el. Az adatokat az ENSZ szakosított szervezete, az UNHCR hozta nyilvánosságra. A jelentésből kiderül, hogy egy év alatt hárommillióval nőtt a menekültek száma világszerte.
Európában ez alatt az idő alatt nem egészen 650 ezren adtak be menedékkérelmet. A kontinens mégis igen megosztott az ügyben, mitévő legyen az összesen 3,7 millió emberrel. Közülük 1,4 millió német földön él, míg Törökországban 3,8 millióan vannak, ami a lakosság 4,7 százalékának felel meg. De nem sokkal marad el tőle Jordánia (2,9 millió), illetve Libanon (1,5 millió) sem. Ehhez képest a főbb tavalyi európai számok: Görögország: 83 ezer, Olaszország: 355 ezer, Spanyolország: 54 ezer. A statisztika Ausztriában és Svédországban sem igazolja a közvéleményben élő képet. Magyarországon mindössze 6500 a menekültek és menedékkérők száma.
Esdve kérünk benneteket: ne legyetek már ilyen embertelenek. A szűkszavú hírre reagálva, miszerint megöltek két migránst a Vajdaságban, ne keveselljétek az áldozatok számát. Hacsak mód van rá, és a szóra hallgattok még, kommentjeitekben tartózkodjatok attól, hogy hajtóvadászatra buzdítsatok embertársaitok ellen.
Kérve kérünk benneteket: ne legyetek már ilyen vérszomjasak.
Nem mondja itt már senki, hogy minden rászorulót közénk kellene fogadnunk, és lehetőség szerint segítenünk. Letett itt már mindenki arról, hogy a legnagyobb veszélyből menekülők mindegyikének hajlékot adjunk, hogy megszánjuk őket néhány falattal, hogy érdemesítsük őket pár békés szóra. Nem célja itt már senkinek sem, hogy megnyugtató megoldást találjunk a világraszóló botrányra – ezrek vízbefúlására, gyermekek eltűnésére, fiatalkorúak és asszonyok prostitúcióra kényszerítésére, az emberkereskedőknek történő kiszolgáltatottságra, a mostoha körülmények okozta összetűzésekre, az éhezésre, a nyomorra és az erőszakra…
Vagy legalábbis aki mondaná, hangosan már nem meri mondani. Aki segíteni próbálna, nyilvánosan már nincs mersze tenni. Akiben az emberség mégis megszólal, és szégyenérzete vagy fásultsága nem némítja el, annak lejáratás, szitok, megfélemlítés és üldöztetés a része.
Nagyon szépen kérünk benneteket, ne röhögjetek a szenvedésen. Ne tapsoljatok olyan lelkesen a halálnak.
Ne követeljétek, hogy a lezáródó határokon még keményebben csattanjanak a hátakon és fejeken a gumibotok. Ne kívánjátok, hogy a Bosznián át menekülők aknamezőre tévedjenek vagy megfúljanak a bozóttüzekben. Ne éljenezzetek, amikor újabb és újabb menekülttáborok ellen történnek támadások, amikor menekültszállásokat gyújtanak fel, amikor szervezett csoportok merényletet követnek el menekültek és nem csak menekültek, hanem romák, hajléktalanok és más kisebbségi csoportok ellen. Vigyorgó hangulatjelekkel ne osszátok meg a határokon egymástól elszakított családtagok képét. Ne áhítozzatok még több katonára, a célt biztosabban találó golyókra, a testbe mélyebben vágó pengékre a szögesdrótkerítésen. Ne óhajtsatok még keményebb teleket és tikkasztóbb nyarakat, pusztító viharokat, hogy mind többen forduljanak föl az országutak mentén, az árokba fordulva, az erdőszélen, hűtőkocsik rakterében, levegőtlen konténerekben.
Ha már az oltalomkeresőkbe semmiképpen sem sikerülhet a ránk is következhető jövő képét belelátni, a legnagyobb erőfeszítés sem eredményezheti, hogy közös törekvésekhez társakat lássunk bennük valami küzdelemhez, amely révén magunk is felemelkedhetnénk, régi terheinket lerázva magunkról, kiegyenesedhetnénk végre – akkor legalább azt tegyétek meg, alázatosan kérünk benneteket, hogy nem kívánjátok embertársaink mihamarabbi és szenvedésteli pusztulását.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről. Ismét beszélt „álcivil” szervezetekről, az ENSZ migrációs tervezetéről és az akkumulátorainak feltöltéséről is.
Orbán Viktor reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának menekültenként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen szerinte minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből.
Szerinte azt a módszert kell megtalálni,
„hogyan lavírozzunk, evickéljünk” el a jövő év májusáig,
amikor lejár a mostani Bizottság mandátuma. Azt mondta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely „nem a határokat megvédő országokat bünteti”.
Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az Unió „az emberek pénzét”, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt „migránsoknak adnák oda”.
Valójában egyébként, ahogy az még az MTI tudósításából is kiderül, erről szó sincs: az Európai Bizottság azoknak a tagállamoknak adna pénzt, akik hajlandóak menekülteket befogadni.
A miniszterelnök a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot, mondván, nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni. A politikai stabilitás előnyét pedig szerinte be lehet váltani, világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható.
ez az országot erősebbé teszi és a gazdaságra is jó hatással van,
mivel a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta: amíg kereszténydemokrata kormánya van az országnak, a nyugdíjak vásárlóértéke megmarad. Szerinte az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.
Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kormány. Ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy a világgazdaságban feltűntek már a „sötét felhők”, bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít.
Orbán arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból, ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így szerinte a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül.
Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Szerinte
a bevándorlás ügyében nem lehet felelőtlen nyilatkozatokat tenni,
olyan dokumentumokat előállítani, amely „a tagok egy részének érdekével ellentétes”.
Orbán úgy véli, hogy bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, az ENSZ tervezetét a „puha hatalom” eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. „Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája” – mondta.
Steve Bannonnak, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadójának új európai, szélsőjobboldali mozgalmáról azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.
Beszélt arról is, hogy nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe. Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.
Mint mondta, Magyarország úgy védekezik, hogy átláthatóságot kér. Állítása szerint 67 „álcivil szervezetet” finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy „kiket finanszíroz Soros György” vagy éppen „Brüsszel” azért, hogy „beleszóljanak a belügyekbe”.
Azt is megemlítette, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Mint mondta:
„az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”.
A munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.
Korábban a Jobbik kedvenc zenekara volt az Ismerős Arcok, mióta azonban a Fidesz átvette a helyét a szélsőjobboldalon, a kormánymédia is népszerűsíti: most épp a Figyelő készített interjút a frontemberrel. Az alternatív valóság emellett leginkább liberálisokkal és „migránsokkal” van tele.
Forrás: Facebook
A szélsőjobboldalon rajongott zenekar frontemberével készített interjút a Figyelő
„Az Ismerős Arcok frontembere, Nyerges Attila a saját bőrén tapasztalta meg a kulturális életben uralkodó balliberális túlsúlyt. (…)
A magyar nemzeti rock kultikus alakja, Nyerges Attila közel két évtizede zenél, ám a rendszerváltáskor döbbent rá a szocializmus bűneire, s Wass Albert akkor reneszánszát élő műveiből döbbent rá arra, hogy milyen nehéz is a határainkon túlra sodródott nemzettestvéreink sorsa. (…)
A Figyelőnek adott interjújában elmesélte, hogy élete egyik legmeghatározóbb pillanata az volt, amikor egy felvidéki lelkész a következőket osztotta meg vele: a Nélküled című száma a szlovákiai magyarok himnuszává vált.
Nyerges mindig is úgy tartotta magáról, hogy ő olyan ember, aki nem rejti véka alá a mondanivalóját, s mindenről van véleménye, így azt is bátran kijelenti: a liberalizmus egyfajta kórság Európának.”
„Migránsoktól” retteg az Origo
„Több tízezer migráns szorult be a Balkánra, mivel több ország, Magyarország példáját követve, lezárta a határát az illegális bevándorlók elől. Nemcsak Bosznia-Hercegovinába, hanem Görögországba is sokkal több migráns érkezett idén, mint 2017-ben. (…)
Bosznia-Hercegovinába csak az idei évben nyolcezer új migráns érkezett, ami nyolcszorosa a tavalyi számnak. Görögországba július 8-ig 24 ezer migráns érkezett, ami 122 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. (…)
Az utóbbi napokban és hetekben egyre több hír és adat mutatja, hogy az illegális migránsok száma a Balkánon újra a 2015-ös számokat és arányokat közelíti. Ezt bizonyítják az egyik legnagyobb görög város polgármesterének nyilatkozatai, illetve a boszniai helyzet is. Bosznia-Hercegovinában az Origo is drámai videókat készített.
Bemutattuk azt is, ha átlépnek a migránsok Horvátországba, már az Európai Unión belül vannak, ha pedig átjutnak Szlovéniába, a schengeni övezeten belül. Ez pedig azt jelenti, hogy úgy mozoghatnak, hogy még csak határokon sem kell átkelniük.”
A 888 „libsi idiótákról” ír
„A libsi idióta ugyanis az átlagember alatt található. A libsizmus az emberi létezés pöcegödre. Elmerül a gödörben a jó libsi, dagonyázik, élvezi, hogy körül van véve mocskos és szennyes dolgokkal, s ebből a gödörből ő nem is nagyon szeretne kijönni.
Ő ott boldog, csak néha kidugja fejét a latrina nyílásán, nyakát nyújtogatja, s olykor kurjongat.
Mert a hangját hallatni, azt ő szereti.
Nem nagyon érti a világot, ami nem is csoda, hisz onnan alulról nem sok látszik, ott csak az alja dolgok vannak. A hajléktalanok buszon büdösödésének, másokat fertőzésének jogai. A színházban színpadon ordítva vizelés jogai, meg a különféle piszkos és beteg utópiák nyílt társadalmakról, egyenlősdiről, nemi szerepekről.
Mert alul csak ez van. A minőség meglátásához föl kell kissé emelkedni, kimászni a szutyokból, otthagyni a Schilling Árpádot, a Tóta W. Árpádot meg a Tordai Bencét.
De ez nem megy. Így áztatja magát tovább a büdiben a libsi, olykor elődugja a fejét, és – mint azt mondtuk volt – kurjant egy nagyot.”
A Bors szerint „kiverte a biztosítékot” az Orbán ajtaja előtt tüntető jobbikos képviselő táskája
„Nem csak a bundái, de táskája is kiverte a biztosítékot a jobbikos Varga-Damm Andreának. Az egyik fotón a jobbikos politikus vállán, ránézésre egy Louis Vuitton-táska lóg, amelynek árát köztudottan nem a hétköznapi, átlag ember pénztárcájához szabták. (…)
A politikusnő a devizahitelesekért és az otthon ápolókért sztrájkolt a Parlamentben, pedig nemrég közösségi oldalán dicsekedett méregdrága bundáival, amelyek közt nerc, ocelot, coboly és perzsabunda is van. Emiatt már Bundás Andinak nevezik.”
Nem csak, hogy nem kötelező előírások nincsenek benne, hanem éppen hogy a szabályosan más országban lévőkre vonatkozik az az ENSZ-beli „migrációs csomag”, amelyből kiszáll a magyar kormány. Legalábbis ez derül ki a nemzetközi jogász szavaiból. A szavak közt némi zavar lehet.
Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán. „Számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés”, és ez a dokumentum teljes mértékben ellentétes az ország biztonsági érdekeivel – indokolt Szijjártó. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint az ENSZ globális migrációs csomagja ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is.
Ezek után a kormány nem vesz részt az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marrakesi csúcstalálkozóján, és ha végül az ENSZ közgyűlése határoz a dokumentumról, akkor Magyarország nemmel fog szavazni – tette hozzá.
A kormány szerint a csomag ösztönzi a migrációt,
„milliók számára jelenthet inspirációt arra, hogy meginduljanak”.
Szerinte a csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. A kormány ezt az alapvetést elfogadhatatlannak tartja, és olyan rossz folyamatként tekint a migrációra, amelynek rendkívül súlyos biztonsági aspektusai vannak. A tervezet a tagokat nemzeti akciótervek létrehozására biztatja. Mint mondta, ez nem egyenlő a kötelezővé tétellel, de bizalmatlan, ezért lép ki belőle a kormány.
Amint azt márciusban, a szöveg tervezetének ismertetésekor is kiemeltük,
egyetlen országot se akar semmire se kényszeríteni az ENSZ,
noha akkor ezt állította a magyar kormány. Éppen hogy minden állam szuverén joga saját migrációs politikát gyakorolni – áll egyebek mellett a tervezetben.
Jogilag nem kötelező erejű dokumentumról van szó, hatálya (hatásköre) a konszenzusra, a hitelességre, a kollektív tulajdonra és a közös végrehajtásra támaszkodik. Ez az együttműködési keret elismeri, hogy egyetlen állam sem képes önállóan kezelni a migrációt a jelenség természeténél fogva transznacionális jellege miatt – olvasható.
És ami a lényeg: megerősíti az államok azon jogát, hogy
szuverén joghatóságot gyakoroljanak a nemzeti migrációs politika felett.
Vagyis minden ország maga alakítja ezzel kapcsolatos jogát.
Vállalnának viszont bizonyos kötelezettségeket a kormányok. Például az emberi jogok terén, amelyek a megállapodás alapját képezik. „Az itt tárgyalt cselekvési kötelezettségvállalások végrehajtásával biztosítjuk az összes bevándorló emberi jogainak tényleges tiszteletét, védelmét és teljesítését státuszuktól függetlenül, a migrációs ciklus minden szakaszában”.
A továbbiakban szó van még arról, hogy a menekülteknek folyamatos tájékoztatást kell nyújtani, iratokkal ellátni őket, megszüntetni a megkülönböztetést, tényekre támaszkodó vitát folytatni a problémáról és a valóságra támaszkodó politikát folytatni.
Amikor a hazai vita elkezdődött, éppen dübörgött a választást megelőző új kampány, amelyben az ENSZ-t akarta „megállítani” a kormány. A migránsozás közepette alighanem kellemetlen lett volna olyan önkéntes vállalást tenni, amelyben a partnerként elismert szervezetek sorában ott vannak a diaszpórákat, a helyi közösségeket, egyetemeket, a magánszektort, a parlamenti képviselőket, szakszervezeteket, az országok emberi jogi szervezeteit, a médiát és más releváns szereplőket. No meg a civil szervezeteket.
Akkorra régen végletesen (véglegesen?) egybemosódott a migráns (bevándorló)
és a menekült fogalma, valamint az ezek mögött lévő hús-vér emberek. A szavakba rejtett csapda bezárult.
A nemzetközi jogász szavaiból kibontakozó kép is mintha ezt bizonyítaná. Nagy Boldizsár először is hangsúlyozza, hogy nem egyezményről vagy más hasonlóról (például csomagról) van szó. Ez az egyetértés (a compact szóra még nincs kialakult magyar szakkifejezés)
a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozik,
– hangsúlyozta Nagy Boldizsár. Tehát nem azokra, akik például csónakon menekülnek otthonukból,
„hanem akik legálisan dolgoznak vagy családtagként tartózkodnak más országban”.
A kimaradás az egyetértésből csak azzal a következménnyel jár, hogy lenézett és érdektelen országgá válunk a világ szemében – értékeli a helyzetet a nemzetközi jogász. És persze azzal, hogy a kormány megfoszt legalább félmillió, külföldön élő magyar állampolgárt attól, hogy élvezzék azokat az előnyöket, amelyeket az önkéntesen vállalt kötelezettséggel más államok adnának nekik majdan.
Továbbá megfosztja magát a kormány attól a segítségtől, amelyet annak érdekében kaphatna, hogy könnyebben hazaküldhesse az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, például afgánokat, pakisztániakat vagy valamely afrikai országból érkezetteket.
A félreértést talán az okozza a kormányban, hogy
készülőben van egy másik egyetértés is, amely viszont a menekültekre és a menedéket kérőkre vonatkozik,
tehát éppen fordítva, nem a szabályosan vándorlókra – emeli ki a nemzetközi jogász. Amilyenek például a Suzuki Esztergomban tevékenykedő külföldi mérnökei is.
Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Budapesten.
„Számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés”, és ez a dokumentum teljes mértékben ellentétes az ország biztonsági érdekeivel – ezt mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint az ENSZ globális migrációs csomagja ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is.
Szerinte
Magyarország nem tartja magára nézve irányadónak azokat a célokat és elveket, amelyeket ez a csomag kinyilvánít,
továbbá nem vesz részt az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marrákesi csúcstalálkozóján, és ha végül az ENSZ közgyűlése határoz a dokumentumról, akkor Magyarország nemmel fog szavazni.
A magyar kormány úgy véli, hogy a csomag ösztönzi a migrációt, „milliók számára jelenthet inspirációt arra, hogy meginduljanak”. Szerinte a csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. A kormány ezt az alapvetést elfogadhatatlannak tartja, és olyan rossz folyamatként tekint a migrációra, amelynek rendkívül súlyos biztonsági aspektusai vannak – mondta Szijjártó.
Szerinte az ENSZ tagállamainak döntő többsége „kibocsátója a migrációs folyamatoknak”, a dokumentum alapvető emberi jogként tekint a migrációra, ami „homlokegyenest ellentétes egyébként a nemzetközi jogban megfogalmazottakkal”. A csomagból azokat a pontokat emelte ki, miszerint a bevándorlókat a saját állampolgároknak biztosítottal azonos minőségű szolgáltatásokat kell biztosítani, illetve, hogy a határvédelem emberi jogi kérdés is.
A vita során végig arról volt szó, hogy a dokumentum nem kötelező.
A sajtótájékoztatón felvetették neki, hogy a dokumentum a tagállamok által elfogadott, a menekültek és migránsok kezelésmódjáról szóló New York-i egyezményre épít, fenntartja az államok szuverenitását, és kijelenti, hogy egyetlen állam sem képest egyedül kezelni a migrációt.
Szijjártó szerint viszont a tervezet a tagokat nemzeti akciótervek létrehozására biztatja. Mint mondta, ez nem egyenlő a kötelezővé tétellel, de
bizalmatlan és ezért döntöttek a kilépés mellett.
Arról egyébként, hogy miről is szól valójában az ENSZ migrációs csomagja, itt írtunk korábban.
Az Európai Unió belügyminiszterei csütörtökön vitatják meg a menekültkérdést. Bár Németországban Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter nagy nehezen rendezte ellentéteit, de a menekültkérdés távolról sem tekinthető megoldottnak az Európai Unióban.
Az uniós vezetők közül többen az Európai Unión belül hoznának létre menekültközpontokat, de Ausztria, az EU soros elnöke szívesebben látná ezeket a táborokat az unió határain kívül. A Politico európai kiadása megszerezte az osztrák javaslatot, melyet a belügyminiszterek elé terjesztenek majd csütörtökön. Eszerint
a menekülttáborok az unió határain kívül lennének.
Úgy ahogy azt Sebastian Kurz kancellár júniusban javasolta.
Azt viszont, hogy hol nyílnának ezek a táborok, egyelőre nem tudni. Korábban Albánia felkínálta a lehetőséget, hogy nagy menekülttábor-rendszert hoz létre, ha cserébe felgyorsulnak a csatlakozási tárgyalások. De mivel kiderült, hogy a közeljövőben nem számíthatnak uniós tagságra, ezért vissza is léptek a javaslattól.
A líbiai kormány, amely eleve csak az ország egy részét uralja, közölte: képtelen ilyen táborok fenntartására – vagyis komoly pénzt várna érte cserébe. Egyiptomban azt mondják, van már több millió menekültjük, többet nem tudnak fogadni.
Mindenki a törökökkel kötött uniós megállapodásra mutogat,
miszerint Törökország évente hárommilliárd eurót kap, hogy ne engedje tovább Európába a menedékkérőket.
Ilyen körülmények között nem lesz könnyű dolga a belügyminisztereknek találkozón. A leginkább érintettek, Németország, Olaszország, Franciaország és Ausztria miniszterei előre egyeztetnek, hogy csütörtökön valamiféle közös állásponttal állhassanak elő. Az is igaz persze, hogy a mostani nem hivatalos találkozó, így végleges döntések nem is születhetnek.
A liberális Európa még nem halott – állítja Timothy Garton Ash, a Guardian neves publicistája, aki hozzáteszi: védelmezőire hosszú, kemény küzdelem vár. A populizmus fojtogatja Európát, ezért az ellene harcolóknak vissza kell szerezniük a nemzet eszméjét a nacionalistáktól.
TGA szerint új politikai választóvonal alakult ki Európában, a klasszikus jobb-bal helyett. Az egyik csoportot úgy hívják, hogy Merkron (Merkel-Macron), a másikat meg Orbvini (Orbán-Salvini). Minden különbségük ellenére Angela Merkel és Emanuel Macron előnybe részesíti a liberális, európai megoldásokat, amelyek a nemzetközi együttműködés talaján állnak. Európában és a világban is.
Minden nézeteltéréseik ellenére Orbán Viktor magyar vezető és Matteo Salvini, olasz miniszterelnök-helyettes az illiberális, nemzeti megoldások híve, továbbá a bűnbakkeresésnek és azok elutasításának, akiket etnikailag vagy kulturálisan „másokként” határoznak meg.
A Guradian publicistája azt állítja, hogy Pedro Sanchez, spanyol miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egyértelműen a Merkron csapathoz tartoznak, míg a bajor CSU, az osztrák Szabadság Párt, Jarosław Kaczyński Jog és Igazság Pártja és a Brexit pártolók többsége az Orbviniékhoz.
A merkronismus and orbvinizmus egymás elleni küzdelme fémjelezi majd a következő évet. A politikusok már melegítenek a 2019-es európai parlamenti választásokra és a legnagyobb párttömörülés, a Néppárt kétségbeesetten kapaszkodik Orbán pártjához, a Fideszhez és titkos ajánlatokat tett a lengyel kormányzó párnak attól való félelmében, hogy az Orbvini csapat egy velük versenyképes másik tábort hoz össze. Salvini az Európai Ligák Ligájával fenyeget, saját pártjának a nevével (Lega-Liga) példázódva. Már régen nem voltak az európai választások ennyire többesélyesek.
Ebben a pillanatban az Orbvini csapat nyerésre áll – írja Timothy Garten Ash. A Merkron csapat legalább olyan fáradtnak látszik, mint a német vagy spanyol válogatott a világbajnokságon.
Merkel saját jövője is igen bizonytalan, Sebastian Kurz, osztrák kancellár, aki meghatározó játékossá lépett elő az Orbvini felé hajlik.
A menekültkérdés, amely köré tömörül az Orbvini tábor, egyszerre valós és szimbolikus is. Kezdve Merkel 2015-ös „csodálatos hibájával”, ami után nagy számú menekült érkezett rövid idő alatt Németországban; 2004 után a több mint 2 millió Nagy Britanniába érkezett kelet-európai, reális gondokat is okozva hozzájárult a Brexithez; Olaszország, Spanyolország és Görögország valóban szenved a menekültek kezelésével, az északabbi partnerek nem elegendő segítségével.
A menekültkérdés szimbolikus is. A Bertelsmann Alapítvány 2017-es, az EU országaiban készült felmérése szerint a megkérdezettek 50 százaléka vallott úgy, hogy „olyan sok külföldi van az országomban, hogy már idegennek érzem magam”. Pedig 2015 óta a menekültek száma drasztikusan esett. Olaszországban ez az arány 71 százalék volt.
Mindez arra a következtetésre készteti a Guardian publicistáját, hogy a populisták elleni harc évekig fog tartani és előbb még egy kicsit rosszabb lesz, mielőtt a dolgok javulnának. De a szerző nem hiszi, hogy a liberális Európa kimúlásának lennénk szemtanúi.
Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt mondta: ha nem védené nyolcezer fegyveres éjjel-nappal a magyar határt, akkor Magyarországon keresztül „napi 4-5 ezer migráns” menne Németországba. Ugyanakkor a hivatalos jelentések szerint van, hogy napokig nem akarja egy ember sem illegálisan átlépni a magyar határt.
Senki se kérhessen menedéket az Európai Unió határain belül – ezt akarja Ausztria elfogadtatni az EU többi tagállamával. Sebastian Kurz kancellár közben arról beszélt, hogy a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzete miatt szerinte be kell vezetni a határellenőrzést Szlovénia és Ausztria között.
Bécsben az uniós tagállamok diplomatái között kiosztottak egy olyan dokumentumot, amely felvázolja az Ausztria által tervezett új menekültpolitikát egészen 2025-ig. Ezt a titkos dokumentumot valaki eljuttatta a Le Monde-nak.
Az derül ki belőle, hogy Kurz radikálisan új menekültpolitikát akar, amely közel áll a visegrádi országok terveihez. A terv
szinte kizárólag a biztonság szempontjait hangsúlyozza, a humanitárius szempontokat alig említi.
Ráadásul Ausztria speciális földrajzi szerepéből indul ki: „ide csak helikopteren érkezhetnek menedékkérők” – szerepel a dokumentumban. Maximális határvédelmet és minimális befogadást javasol.
A dokumentum szerint a menedékkérők jelentős része olyan fiatalember, akinek az értékrendje messze áll az európaitól, és hajlamos arra, hogy a saját értékrendjét akár erőszakosan is rákényszerítse másokra. Ezért az osztrákok azt javasolják, hogy
csak az kaphasson a jövőben menedékjogot, aki esküt tesz arra, hogy tiszteletben tartja az Európai Unió értékrendjét.
Kurz közben bécsi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az osztrák-német egyeztetés kulcsfontosságú kérdés Ausztria számára. Bár szeretné elkerülni, de szerinte a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzetére való tekintettel Szlovénia és Ausztria között be kell vezetni a határellenőrzést.
Mint mondta, soros uniós elnökségének ideje alatt Ausztria egy biztonságos Európa megteremtésén fog dolgozni, elsődleges feladatnak tekintve az illegális migráció visszaszorítását. „Ausztria védelmet nyújtó Európát akar, amelyhez gyors és gyakorlati, európai megoldásokra van szükség. Ez Európa jövőjébe vezetett befektetés” – mondta.
Az osztrák elnökség a külső határok védelmét kiemelt fontosságúnak tartja, ennek érdekében támogatja az unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) a megerősítését – ahogy erről az uniós csúcson is volt szó. Emellett
szorosabb együttműködésre törekszik a szomszédos, különös tekintettel az észak-afrikai országokkal,
amelyekkel Ausztria egy csúcstalálkozó előkészítésén dolgozik.
Szerinte a migrációt nem csak kezelni kell, hanem megoldást kell rá találni, elsősorban a külső határok védelmével, emellett megegyezésre van szükség a partnerországokkal a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszafogadásáról, amely az embercsempészet ellen folyatott harcban is fordulatot hozhat.
A dublini rendszer reformjában nem számít áttörésre, mint mondta, a visszaküldés gyakorlati megvalósításán továbbra is dolgozni kell, de ezt megelőzően a partner- és tranzitországokkal eredményt hozó megbeszélésre kell törekedni, valamint dűlőre kell jutni az unión kívüli befogadó központok kérdésében is.
Az 500 milliós Európai Unióban jelenleg 3 és fél millió menedékkérő tartózkodik. Ez a lakosság kevesebb mint egy százaléka, az eloszlásuk ugyanakkor nagyon egyenlőtlen. Korábban a legtöbben Németországba és Svédországba érkeztek,
most viszont a déli országokra hárul a legnagyobb teher.
Sebastian Kurz korábban azzal is fenyegetőzött, hogy ha az olaszok nem akadályozzák meg, hogy a menedékkérők onnan Ausztria felé induljanak, akkor kész katonákat vezényelni a Brenner-hágóra. A Le Monde szerint így Ausztria nehezen fogja egyeztetni az EU menekültpolitikáját.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
