Orbán Viktor szerint semmi kivetnivaló nincs abban, hogy Őcsényben tiltakoznak a menekült gyerekek táboroztatása ellen, mert annyit hazudtak már a magyaroknak migránsügyben, hogy nem hiszik el, hogy csak gyerekek érkeznének.
A tallinni uniós csúcsra érkező Orbán Viktortól magyar újságírók megkérdezték, hogy mit gondol arról, hogy a Tolna megyei Őcsényben a helyiek tiltakoztak menekült gyerekek táboroztatása ellen.
A miniszterelnök kijelentette, hogy „semmi kivetnivalót” nem talált benne.
Nem akarnak az emberek migránsokat befogadni, „nem akarnak az országba és nem akarnak a falujukba”. „Annyit hazudtak már nekik migránsügyben, hogy nem hiszik el, hogy csak gyerekek fognak jönni” – közölte.
Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői csúcstalálkozójára érkezõ Orbán Viktor nyilatkozik Tallinnban 2017. szeptember 29-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Elmondta, hogy „a magyar ember szereti a gyerekeket”, és az elesetteket mindig szívesen segíti, de „annyit hazudoztak migránsügyben, hogy ha azt mondják, hogy gyerekek fognak jönni, arra azt mondja a magyar: először gyerekek, aztán a szülők, aztán családegyesítés, és ott vagyunk a bajban”.
Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket
-jelentette ki a Orbán Viktor az MTI szerint.
Lázár János pedig a csütörtöki kormányinfón úgy fogalmazott, amikor a táborozó gyerekek elleni hisztérikus tiltakozásról kérdezték, hogy a kormánynak nincs szerepe ebben, hanem eleve ilyen a magyar társadalom.
A helyi panziótulajdonos meghívására Őcsénybe érkező gyerekek ügye annyira megosztotta a falut, hogy az egyébként köztiszteletben álló polgármester, Fülöp János inkább lemondott posztjáról.
A FüHü véleménycikként ide kattintva találja a témában.
Ezt mondta, többek között Lázár János miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, miután a 444 újságírója szembesítette azzal, hogy Őcsényben totális hisztéria tört ki, amikor kiderült, a helyi panziós felajánlására menekülteket pihenhettek volna a vendégházban néhány napig.
A panziós meg a civil szervezet el sem mondhatta, mit terveznek. Olyanok hangzottak el, hogy
ezek állatok, nem emberek. Terroristák, robbantani fognak, megerőszakolják a gyerekeket.
A miniszter erre reagálva azt mondja,
Ha többet tudtak volna, kik jönnek, akkor lehet, hogy nem történtek volna rongálások.
És a lakosok körében valószínűleg félreértést szült, kik lesznek a vendégek. Lázár ehhez önkritikusan hozzátette:
Abban lehet felelősségünk, nekem is, hogy amikor politikusként megszólalok, világos különbséget kell tenni bevándorlók, illegális bevándorlók és menekültek között.
De úgy gondolja,
a kormány által sorozatban indított menekültellenes kampányoknak nincs szerepe az ilyen incidensekben:
Minimális eredménnyel zárult a menekültek arányos elosztására tett kísérlet az EU-ban. Öt kijelölt menekült közül csak egyet helyeztek át a válság által leginkább sújtott Görögországból és Olaszországból egy másik EU-s államba. Pedig a kezdeti irányszámokat így is többször módosítani kellett a tagállamok vonakodása, vagy a program végrehajtásának nehézségei miatt.
Az El País nevű spanyol nyelvű lap szedte össze, hogy milyen eredménnyel járt a menekültek kvóták szerinti, kötelező befogadására irányuló uniós terv, melynek határideje kedden járt le. Értékelésük szerint a nagyszabású akció megbukott, mert eredménye messze elmarad az előzetes várakozásoktól, és nem teremtett sokkal arányosabb helyzetet a menekültek uniós eloszlásában. Az előzetesen kijelölt 160 ezer menekültből (később ezt a számot 98 ezerre csökkentették)
kevesebb mint 30 ezer főt vettek át más EU-s tagállamok Görögországból és Olaszországból.
Pedig a lap kiemeli, hogy már a 160 ezer fő is elenyésző ahhoz képest, hogy 2015-ben és 2016-ban másfél millió menedékkérő érkezett a Mediterrán térségbe. A múlt héten frissített hivatalos adatok szerint közülük 29 144 fő helyzetét rendezték a kötelező kvótákkal.
A cikkben Magyarországról is szó van, amikor arról írnak, hogy a célokat annak ellenére sem sikerült teljesíteni, hogy a kvótákat többször is csökkentették a vonakodó tagállamok miatt.
Jens Galschiot dán szobrász bronzból készült, hajón utazó menekülteket megjelenítõ szoborcsoportja az Elba partján, Drezdában (MTI/EPA/Filip Singer)
A múlt pénteki hivatalos adatok szerint az eddig áttelepített menekültek közül 20 066 főt Görögországból, 9 078 főt pedig Olaszországból költöztettek át más uniós tagállamba.
A kvóták teljesítésében Málta áll az élen, amely több menekültet fogadott be, mint amennyit kiszabott rá az EU.
Utána következik Finnország, amely a saját kvótája 95 százalékát teljesítette, és Írország is befogadta az előírt menekültek 92 százalékát. A többi tagállam azonban jócskán elmaradt az irányszámoktól: Németország például a kvóta 30, Franciaország a 23, Spanyolország a 14, Hollandia pedig a 41 százalékát teljesítette.
Az El País térképe a kvóták teljesítéséről:
Magyarország a kvótát szintén elutasító lengyelekkel és csehekkel együtt 0 százalékkal sereghajtó, de más környező országok sem jeleskedtek a menekültek befogadásában. Horvátország 8, Románia 17, Bulgária 4, Ausztria pedig mindössze a kvóta 1 százalékát teljesítette. Egyedül Szlovénia kivétel, amely a rá kiszabott menekültek 38 százalékát befogadta az adatok szerint.
Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn sikeresnek nevezte a menekültek uniós tagállamok közötti kötelező elosztását,
és azt, hogy a tagállamok 29 ezer, nemzetközi védelemre jogosult embert fogadtak be Görögországból és Olaszországból az elmúlt két évben. Tove Ernst szerint ez a szám a kvóták szerinti elosztás működőképességét mutatja. Hozzátette, hogy még további tízezer ember várakozik áthelyezésre a két országból.
Az európai uniós országok a menedékkérők áthelyezésében mindössze a vállaltak harmadát teljesítették, Magyarország és Lengyelország pedig egyetlen menedékkérőt sem vett át – közölte az Amnesty International (AI). Holnap, 26-án lezárul a Görögországból és Olaszországból a menedékkérők áthelyezésére nyitva álló kétéves időszak.
Az európai országok túlnyomó többsége csúfos kudarcot vallott ezen a téren – fogalmazott a civil szervezet. Mint írták, Spanyolország a kvóta 13,6 százalékát, Belgium 25,6 százalékát, Hollandia 39,6 százalékát, míg Portugália 49,1 százalékát teljesítette a vállaltaknak, s csak Málta az egyetlen EU-tagország, amely teljesítette a kvótát. Norvégia és Lichtenstein önkéntes alapon vett részt a mechanizmusban, előbbi 1500, utóbbi pedig 10 menedékkérőt helyezett át. Kiemelkedik még Finnország, amely 1951 menedékkérőt (94 százalék) és Írország, amely 459 menedékkérőt (76,5 százalék) vett át.
Szlovákia – amely Magyarországhoz hasonlóan elvesztette a kvótapert -, a 902 menedékkérőből csak tizenhatot, míg Csehország a 2691-ből mindössze tizenkettőt helyezett át.
Pénztől is elestünk
Amellett, hogy ez jogilag is kötelező lett volna, Magyarország is 6 ezer eurós (1,9 millió forintnyi) támogatástól esett el, amely minden áthelyezett menedékkérő után járt volna. Ez a 2,4 milliárd forintos összeg több, mint amibe az ellátásuk került volna egy év alatt.
Az Amnesty International felszólította az európai kormányokat, hogy tegyenek eleget az áthelyezésekre vonatkozó kötelezettségeiknek, és más módokon – például munkavállalói vízumok és családegyesítések útján – is fogadjanak védelemre szoruló embereket Olaszországból és Görögországból – idézi a közleményt az MTI.
Angela Merkel azt mondta: Nem marad következmények nélkül a szolidaritás megtagadása. A menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban beszélt erről a német kancellár, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.
A Nordwest Zeitungban és a Passauer Neue Pressében megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, Angela Merkel azt felelte:
nem szabad elfelejteni, hogy az EU-s partnerek nagy többsége hajlandó befogadni menekülteket,
és a menekültpolitika számos kérdésében teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el. A kancellár szerint így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és
„csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”.
Merkel azt is mondta: az Európai Unióban szolidaritásra van szükség, az ezt megtagadó országoknak „számolniuk kell azzal, hogy
ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem”.
Az MTI tudósítása szerint Merkeltől megkérdezték, nincs-e ellentmondás aközött, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő.
Azt válaszolta, hogy nincs ellentmondás, a 2015-ös „különleges kihívásokra” adott „politikai és humanitárius válasz” helyes volt, és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy „ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet”.
Angela Merkel Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel
Szerinte viszont helytelen volt, hogy korábban Németország és egész Európa túl sokáig hagyatkozott a dublini rendszerre, amely működésképtelen.
Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról,
hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak – mondta.
Angela Merkel arról is beszélt, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és egy új, átfogó partnerség jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam elleni harcra. Azt mondta:
„Meg kellett tanulnunk, hogy a szomszéd kontinens, Afrika ínsége és háborúi elől nem tudunk bezárkózni, és a saját érdekünkből ott is felelősséget kell vállalnunk.”
Merkel pártjának, a CDU-nak egy másik vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy másik interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európai Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy „a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére” van szükség.
Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble azt mondta:
„bölcsebb lenne nem azonnal megsuhogtatni a husángot”,
mert nem akadályozni, hanem támogatni kell a menekültek befogadása körüli nehéz viták lefolytatását a tagállamokban. De azt is mondta:
„Világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt a közös ügyekben, az végül saját magának árt leginkább.”
A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, a menekültek áttelepítését szolgáló uniós döntés ellen, amelynek keretében
Magyarországnak 1294, háborús területről érkezett menekültet kellene befogadnia.
A keresetet a bíróság elutasította. Orbán Viktor utána a Kossuth Rádióban azt mondta: az ítéletet tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját.
Szembe kell fordulni a „Soros-tervvel”, amely kevert kultúrájú, népességű államokká alakítaná a közép-európai országokat – ezt mondta Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán.
Orbán szerint a „bevándorlóországok” ideológiája a liberalizmus, a nem „bevándorlóországoké” pedig a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás. Azt is mondta: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak „egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene”, és végül „mi is bevándorlóországgá válnánk (…), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül”.
Szerinte ez azt jelentené, hogy itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem,
családtámogatás helyett pedig „népességimport” ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.
Orbán szerint ezt jelentené a „Soros-terv”, amely szerinte „egy akcióterv, amely pontosan leírja, hogyan és miképpen kell az ellenszegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká alakítani”.
Arról, hogy Soros György valójában mit is írt egy cikkében, amit „tervnek” lehet értelmezni, itt olvashat.
Orbán arról is beszélt, hogy „nem szabad rést nyitni a pajzson”, ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére.
„Tudomásul kell venni mindenkinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország”
– mondta.
Orbán szerint ma még tabu az európai politikában a „bevándorló- és a nem bevándorlóországok” közötti belső feszültség kimondása, és az európai vezetők történelmi kihívása, hogy e két különböző országcsoport együttélését kiépítsék. „Ha ez nem sikerül, akkor ez a feszültség a mainál is sokkal erősebb szakadást, akár végzetes szakadást is okozhat az európai kontinens politikai történetében” – mondta.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Orbán úgy véli, hogy a „bevándorlóországok” hibás külpolitikát folytatnak, elvesztették a határaik feletti ellenőrzést, és egy modernkori népvándorlásnak kiszolgáltatva magukat egy
egészen új fejlődési irányt választottak.
Orbán Viktor úgy gondolja, hogy Nyugaton az „illegális migránsok” emberi jogai előnyt élveznek az európai polgárok akaratával szemben, akik nem akarják őket illegális bevándorlókként beengedni. Szerinte ezekben az országokban veszélybe kerül a vallásszabadság, a férfi és nő egyenjogúsága és az antiszemitizmus elleni küzdelem is.
Orbán szerint a nyugati média „rágalomhadjáratot” indított, amit központilag rendeltek el – bár arra nem tért ki, hogy szerinte ki volt a megrendelő.
Arról is beszélt, hogy egy népvándorlás esetében a bajba jutott országokat ott kell megsegíteni, ahol a baj van, és nem áttelepíteni őket ide, mert „azzal a bajt vesszük a saját nyakunkba is”.
Szerinte Líbiát és Szíriát is a nyugati beavatkozás tette tönkre.
Líbiában egyébként a terrorizmust nyíltan támogató Moamer Kadhafi rendszerét döntötték meg, Szíriában azért robbant ki háború, mert Aszad elnök erőszakkal válaszolt a demokratikus reformokat követelő tüntetésekre, sok ellenzékit megkínoztak és megöltek. A szíriai rezsim a háború során többször is tömegpusztító fegyvert, ideggázt vetett be.
Orbán beszélt a kereszténységről is. Szerinte emberi méltóság, egészséges családok, erős nemzeti kötelék és szilárd hitbéli kötelékek nélkül nem állhat fenn Magyarország. Azt mondta:
„a kormány meggyőződése, hogy ami jó a magyar keresztényeknek, az jó Magyarországnak is”.
Úgy fogalmazott: „mi azok az emberek vagyunk a magyar társadalomból, akik annak látjuk magunkat, aminek a Jóisten megteremtett bennünket (…), nem az érdekel, miképpen szegüljünk szembe a Teremtő akaratával”, éppen ellenkezőleg, „a kötelességünk pontos mibenlétét vizsgáljuk”.
„Senki sem fogja itt bevallani, de Orbán elképzelései a migránsok ügyében mindinkább elfogadottá válnak Brüsszelben”- nyilatkozta a Politicónak egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú uniós tisztviselő.
A lap európai kiadása azt írja, hogy Jean-Claude Juncker is lenyúlt többet Orbán korábbi ötletei közül. Juncker az unió helyzetéről szóló beszédében például hangsúlyozta, hogy „hatékonyabbá tettük az EU határainak védelmét!”
Korábban ez Orbán Viktor kedvenc témája volt,
mellyel megindokolta a kerítés építését a határon. Az Európai Unió a befogadás, a magyar miniszterelnök a kizárás mellett állt, és az idő neki dolgozott. Korábban csak Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy a menedékkérők csakis a határokon túlról adhassanak be kérelmet vagyis, hogy nem szabad beengedni őket az EU területére. Ma ez már szinte általános nézet Európában.
Macron francia elnök Líbiában hozna létre olyan menekülttáborokat, ahonnan azután beadhatnák kérelmeiket a menekültstátuszra az EU-ban. Olaszországban a baloldali kormány megegyezett a líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a menekültáradatot. A megegyezés működik, az EU pedig állja a számlát.
A német diplomácia
szép csendben egyeztet ebben az ügyben
a visegrádi négyes szövetséggel – mondta el a Politicónak Milan Nic, a német Külügyi Tanács főmunkatársa. Igaz, hogy Magyarország és Szlovákia veszített ebben az ügyben az európai bíróságon, de a gyakorlati helyzeten ez nem változtat: a tagállamok nem akarnak nagyszámú menekültet látni a határaikon belül.
Angela Merkel kancellár is azt hangsúlyozza a választási kampány során, hogy egyszer volt olyan humanitárius vészhelyzet 2015-ben, mely menedékkérők tömeges befogadását indokolttá tette, de ilyesmire a jövőben nem kerülhet sor. Merkel ugyanakkor azt is hangsúlyozta:
az európai bíróság határozatát mindenkinek respektálnia kell.
Októberben tehát nagy vita várható az EU csúcson a menekültkérdésről, de a Politico szerint Orbán narratívája erről az ügyről nyerésre áll.
Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta: a két éve a magyar határ védelmében hozott intézkedésekre továbbra is szükség van, szerinte ezeknek köszönhető, hogy radikálisan csökkent az illegálisan és ellenőrizetlenül Magyarországra lépő menedékkérők száma.
A kormányszóvivő erről a röszkei határátkelőhelyen beszélt. Szerinte 2015-ben Magyarország nem várt segítséget, anyagi hozzájárulást, saját érdekében és Európa védelmében teljesítette, ami a kötelessége.
Kovács Zoltán szerint a migrációs nyomás a határainkon állandó,
a ma is életben lévő intézkedések nélkül a helyzet sokkal rosszabb lenne.
Bakondi György és Kovács Zoltán egy korábbi sajtótájékoztatón MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó közölte: szilárd határőrizeti rendszert sikerült kialakítani, amely egyszerre szolgálja Magyarország és az unió belbiztonságát. Szerinte a műszaki akadályrendszer a határőrizet sikerének kulcsa, enélkül lehetetlen feltartóztatni a „tömegesen érkezőket.”
A tiltott határátlépések száma a 2015-ös 391 ezerről 2016-ban 18236-ra, 2017-ben 1184-re csökkent.
Bakondi szerint ez a tendencia a balkáni útvonal lezárása és az uniós-török megállapodás mellett mindenekelőtt a magyar határőrizet sikerének köszönhető.
„Nemzeti konzultációt” indít a kormány az úgynevezett Soros-tervről, amely szerintük arról szól, hogy bevándorlókat kell Európába telepíteni. Ilyen terv valójában nem létezik, pláne nem igaz, hogy Soros György alapítványai ennek érdekében támogatnak különböző szervezeteket. A magyar származású milliárdos tavaly júliusban egy cikkben fejtette ki álláspontját.
A cikk az egyik legelismertebb külpolitikai magazinban, a Foreign Policyban jelent meg, tavaly július 19-én, Ez Európa utolsó esélye, hogy rendbehozza menekültpolitikáját címmel.
Ebben Soros György azt írja, hogy
a menekültválság és a Brexit megerősítette a nacionalista, idegengyűlölő mozgalmakat
a térségben, és az Európai Unió országai, ahelyett, hogy közösen szállnának szembe ezzel a fenyegetéssel, egyre kevésbé hajlandóak együttműködni.
Soros György szerint az átfogó megoldásnak része kellene, hogy legyen 300 ezer menekült letelepítése a háború sújtotta Közel-Keletről – de az is kell, hogy a világ más részein is fogadjanak be menekülteket. Ez a szám szerinte elegendő lenne, hogy meggyőzze a menedékkérőket, nem érdemes életük kockáztatásával átkelni a Földközi-tengeren, hogy illegálisan jussanak be Európába. Főleg akkor, ha kimondanák:
aki illegálisan érkezik, az nem kaphat menedékjogot.
Emellett pénzügyi támogatást kell nyújtani azoknak az Európán kívüli országoknak, ahol a legtöbb menekült van, és kérelmeket feldolgozó központokat kell ide telepíteni.
Soros György szerint meg kell erősíteni az EU határvédelmét.
Soros ellenezte a törökökkel kötött megállapodást: többek között azért, mert nem értett egyet a menekültkvóták kötelezővé tételével.
Soros György Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet
Szerinte egy hétpontos cselekvési tervvel lehetne kezelni a válságot:
Az Európai Unió tagjainak, de a világ más országainak is egyenesen a frontországokból kellene átvenni menekülteket, előre szabályozott módon.
Az Európai Uniónak vissza kell nyernie az ellenőrzést a határain, a többször látott káosz ugyanis bizonytalanságot és ellenérzéseket szül, mint ahogy az is, hogy azt látni: Görögországban rendezetlen táborokban élnek a menekültek.
Az EU-nak pénzügyi eszközökkel kell lehetővé tennie, hogy szembe lehessen szállni a hosszú távú kihívásokkal. Soros György szerint évi legalább 30 milliárd euróra van szükség, hogy egy átfogó válságkezelési terv működjön. Ez soknak tűnik, de például a schengeni rendszer feladása ennél sokkal többe, 47-140 millárd euróba kerülne évente.
A válságot fel kell használni arra, hogy közös európai határvédelmi mechanizmusok jöjjenek létre, amelyekhez hozzátartozik a menedékkérelmek elbírálása és a menekültek áttelepítése is.
Ki kell dolgozni az elfogadott menedékkérelemmel rendelkezők Európán belüli áttelepítésének szabályozását. Soros György szerint az EU senkit nem kényszeríthet arra, hogy részt vegyen ebben a programban – se a menekülteket, de a tagországokat sem. Ennek szerinte önkéntesnek kell lennie, oly módon, hogy abból mindenkinek előnye származzon. Jó példaként erre Kanadát említi.
Az EU-nak és más nemzetközi szervezeteknek sokkal jobban kell támogatni azokat az országokat, ahol a legtöbb menekült van, például Jordániát. Ez elősegíteni, hogy például tudjanak iskolába járni, dolgozni, legyen megfelelő egészségügyi ellátásuk.
Figyelembe véve, hogy az Európai Unió lakossága erősen öregszik, Soros György szerint meg kell majd fontolni a gazdasági bevándorlás szabályozását is. Szerinte Angela Merkel módszere, amikor „kinyitotta Németország kapuit”, nem működött, mert hirtelen egymillió menedékkérő érkezett, ami meghaladta az ország kapacitását. Az Európai Uniónak Soros szerint meg kell határozni egy limitet, hogy mennyi embert tud befogadni – és ebbe egyelőre nem férnek bele a gazdasági bevándorlók.
Soros György szerint a bevándorlás előnyei sokszorosan felülmúlják az integráció költségeit. A jól képzett munkaerő elősegítheti a gazdasági növekedést. Szerinte
a hét elv abban is segítene, hogy csökkentse az emberekben élő félelmet és a menedékkérők kaotikus áramlását is.
Magyarul: szó sincs arról, hogy Soros György évi egymillió illegális bevándorlót „szabadítana rá” Európába, ahogy azt a magyar kormánypropaganda hangoztatja.
A déli határzár kétéves évfordulója kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság úgy véli, hogy most ismét az a helyzet, mint 30 éve: üldözött ne juthasson be, akinek sikerül, az is takarodjon.
Kétéves a szerbiai határzár. A kormány ezt az új időszámítás kezdetének tekinti menekültügyben. Ebben részben igaza is van. Két éve valóban ahhoz képest valami egészen más kezdődött, mint ami közvetlenül előtte volt – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.
Szerintük valódi újdonságról nem beszélhetünk. Sikerült az idő kerekét visszafelé fordítani, és
visszatérni a pártállami időkhöz,
amikor nem volt Magyarországon menedékjog, és a menekülőknek rettegniük kellett a hatóságoktól. A bizottság szerint a mostani magyar állam is – akár az 1987-es –
mindent megtesz azért, hogy az üldözöttek ne juthassanak be az országba, és a kevesek, akiknek mégis sikerül, eltakarodjanak innen.
A közleményben azt írják, „a kormányerő falat emelt a menekültek előtt, ahogyan az emberség és a józan ész előtt is”, míg az állam többi szerve hol passzívan, hol aktívan működik közre abban, hogy ez az építmény szilárdan tovább állhasson.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
