Kezdőlap Címkék Menekültek

Címke: menekültek

Kvótaper: elutasították a magyar keresetet

0

Elutasította az Európai Bíróság Szlovákia és Magyarország keresetét, amelyet a menekültügyi kvóta ellen adtak be.

A kvóta alapján kellene szétosztani a menedékkérőket az uniós tagállamok között. A döntés azt jelenti, hogy Magyarországnak be kell fogadnia 1294 menekültet, a két országot megbírságolhatják, ha nem tartják magukat a megállapodáshoz.

“A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, amelyben az is szerepel:

a kvóták hatékonyan és arányosan hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

A bíróság épülete Luxemburgban
Forrás: Wikimedia Commons

Szlovákia és Magyarország 2015 végén fordult az Európai Bírósághoz. A megtámadott uniós döntés 2015 szeptemberében született, eszerint Magyarországtól, Olaszországtól és Görögországtól a többi uniós állam átvenne 120 ezer menedékkérőt. Az ideiglenes kvóta ellen csak Csehország, Románia, Szlovákia és Magyarország szavazott.

A kormány visszautasította ezt, ahogy erre Jean-Claude Juncker is emlékeztette Orbán Viktort a levelében, ezek után állapítottak meg Magyarországnak egy kvótát, eszerint

1294, háborús területről érkező menekültet kellene befogadni,

azok közül, akik idén szeptember 26-a előtt érkeznek Olaszországba vagy Görögországba.

A Bíróság most kimondta: a határozat elfogadása jogszerű volt, az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, ha határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.

Az ítélet szerint ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá.

A bíróság szerint

“a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint 1294 ember ellátására „minden további nélkül volna elég pénze a magyar költségvetésnek”. Ráadásul az Unió minden kérelmező mellé adna 6000 euró rendkívüli támogatást.

Júliusig egyébként mindössze 7806 menedékkérőt vettek át a tagállamok,

körülbelül 21 500 áthelyezése van folyamatban.

Az ítélet kihirdetése után Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren azt írta: az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. “Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és teljes mértékben megvalósuljon a szolidaritás” – írta.

Orbán Viktor még nyáron azt mondta: ha a bíróság Magyarország ellen dönt, akkor a kormány nem fogadja el az ítéletet. Ma Szijjártó Péter arról beszélt, hogy felháborító és felelőtlen a döntés, erről itt olvashat bővebben. Az ellenzéki pártok reakcióját pedig itt olvashatja.

Ma lesz az ítélet a kvótaperben

Szerda délelőtt az Európai Bíróság kihirdeti ítéletét az úgynevezett kvótaperben arról, hogy Szlovákiának és Magyarországnak be kell-e fogadnia menekültet. A főtanácsnok a két kereset elutasítását javasolta. Orbán Viktor közölte: a kormány nem fog elfogadni elmarasztaló ítéletet.

Az uniós tagállamok minisztereiből álló Európai Tanács határozata írta elő két éve, hogy a menekültválság enyhítéseként segítséget nyújt Olaszországnak és Görögországnak. Ennek alapján két év alatt 120 ezer, nemzetközi védelemre szoruló személyt helyeznének át a két országból az EU többi tagállamába meghatározott kvóta alapján. A határozat értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia.

Ezt a kötelező elosztási mechanizmust támadta meg először 2015 végén Szlovákia, amihez másnap csatlakozott Magyarország.

Az Európai Bíróság július végén jelentette be, hogy Yves Bot főtanácsnok a magyar és a szlovák beadványok elutasítását javasolja. Ez ugyan nem kötelező érvényű, de fontos a jövőbeli döntés szempontjából, az ügyek zömében a bíróság helyt ad az indítványnak.

A szlovák és a magyar kormány eljárásbeli hibákra hivatkozva támadta meg az áthelyezési határozatot, továbbá szerintük az áthelyezés rendszere nem is alkalmas a migrációs válság kezelésére, így aztán nem is szükséges.

Yves Bot főtanácsnok cáfolja a magyar és szlovák fél jogalkotási hibákra hivatkozó érvelését. Végigveszi és sorban elutasítja a felhozott főként jogtechnikai érveket. Azt is állítja, hogy nem hagyományos jogalkotásról van szó ez esetben,

a határozat elfogadására nem vonatkoznak a nemzeti parlamentek részvételével összefüggő követelmények.

A főtanácsnok azt is kiemeli, hogy az érintett határozat időbeli hatálya (2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig) behatárolt, ezért a határozat átmeneti jellege nem vitatható.

A magyar és a szlovák kormány azzal is érvel a perben, hogy a kvóták eleve nem nyújtanak megoldást a menekültválságra, ezzel szemben a főtanácsnok szerint alkalmasak arra, hogy csökkentsék a legnagyobb migrációs nyomás alatt lévő Görögország és Olaszország terheit. Sőt, Yves Bot szerint a hatékonysági problémákat éppen az okozza,

hogy egyes országok, köztük a kvótadöntést bíróságon támadó Magyarország és Szlovákia nem fogadnak be menekülteket.

Orbán Viktor a nyáron Brüsszelben azt nyilatkozta, hogy ha az Európai Bíróság nem nekünk ad igazat, el fogja utasítani a kormány az ítéletet. Orbán közölte:

“Magyarországnak senki nem mondhatja meg, mit tegyen”.

Spekulációra adott okot az, hogy először az év végére volt várható az ítélet, aztán szokatlanul rövid, szeptember elején záruló eljárás mellett döntött a bíróság. Megfigyelők felhívták a figyelmet arra, hogy az áthelyezési kvóta lényegében megbukott, a 120 ezer menekült elhelyezése nem történt meg, közben azonban karnyújtásnyira van a határozat szeptember 26-i zárónapja.

A magyar és szlovák pervesztésre tippelők szerint az ezelőtti ítélethirdetéssel az Európai Bíróság „beleáll” a kvótaügybe, máskülönben – megvárván a határnap leteltét – a per okafogyottá válna.

Nyugat-Afrikára is vonatkozzon a török modell

0

2016-ban írták alá az EU-Törökország közötti, menekültekre vonatkozó megállapodást. Azóta drámai módon romlott  Brüsszel és Ankara viszonya. De a migráns egyezményt mindkét fél betartja!

Az EU-nak éppen olyan menekült egyezményt kell kötnie Nyugat-Afrikával mint amelyet Angela Merkel fogadtatott el Törökországgal! Ezt javasolja az a szakértő, aki döntő szerepet játszott a Merkel-Erdogan egyezmény előkészítésében. Gerald Knaus a Politico című lapnak elmondta: az Itáliába érkező migránsok több mint fele hat nyugat-afrikai államból érkezik. Őket, éppúgy mint Törökországot, érdekeltté kell tenni a menekültek tömeges kiáramlásának megállításában. Az EU már tett egy ilyen lépést amikor 610 millió eurót ajánlott Nigernek, Afrika egyik legszegényebb országának, ha megfékezi a migrációt. Jelenleg Nigériából, Afrika legnépesebb államából érkezik a legtöbb migráns Itáliába Líbián keresztül.

Emanuel Macron francia elnök Líbiával kapcsolatban jelentette be: hamarosan hot-spotokat hoznak létre ennek az országnak a területén. Kérdés azonban, hogy

ki garantálja ezeknek a menekült központoknak a biztonságát abban az államban, ahol 2011 óta teljes a káosz?

A német szakértő pragmatikusabb. Nem hiszi, hogy a közeljövőben meg lehet szilárdítani a biztonsági helyzetet Libiában. A migrációt viszont ott akarja megállítani ahonnan az elindul: Nyugat Afrikában. Gerald Knaus pontosan tudja : az afrikai migránsok döntő többsége a nyomor elől menekül Európába. Vagyis nem tekinthető politikai menekültnek. De ha eljut Itáliába, akkor nyert ügye van, mert kiutasításra szinte sosem kerül sor. Látszólag ez olasz probléma, de valójában az egész EU érintett hiszen a migránsok a gazdag országokat célozzák meg: Németországot, Skandináviát, Hollandiát. Épp ezért a német szakértő elsősorban ezeknek a kormányoknak az embereivel egyeztet a nyugat-afrikai migráns egyezményről. Mi lenne szerinte az ideális megoldás?

Ha az EU megbízna egy magasrangú politikust mint amilyen Angela Merkel volt a török migráns egyezmény ügyében, hogy egy zsák pénzzel keresse fel a nyugat-afrikai államokat és kössön velük szerződést.

Pénz ellenében vállalják a migráció megfékezését. Törökország esetében ez a módszer működött – hangsúlyozza a szakértő, aki segített összehozni ezt az egyezményt, amelyet 2016-ban írták alá. Azóta drámai módon romlott az EU és Ankara viszonya. De a migráns egyezményt mindkét fél betartja! Miért? Mert az érdekükben áll!ezért Gerald Knaus azt javasolja, hogy az EU kössön migráns egyezményt a nyugat-afrikai államokkal, hogy így fékezzék meg az afrikai migránsok tömeges beáramlását Líbián keresztül Olaszországba.

 

Fico és a 60 menekült

0

Néhány héten belül 60 menekültet vesz át Szlovákia Olaszországtól és Görögországtól. Lapértesülések szerint Brüsszel titokban egyeztet a szlovák kormánnyal, hogy ha enyhít eddigi menekültpolitikáján, akkor az ország garantáltan része lesz az Európai Unió gyorsabban integrálódó magjának.

A szlovák kabinet ezt cáfolja – tudósít az Új Szó.

A pozsonyi lap hivatkozik Robert Fico kormányfőre, aki azt állítja, a menekültkvóták terén változatlan a kormány álláspontja: egyetlen menekültet sem fogadnak be, a kvótákat nem fogadják el. A Politico brüsszeli hírportál viszont úgy tudja, készül egy titkos egyezség Brüsszel és Szlovákia között, állítólag múlt héten tárgyalt erről a kormányfő az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel. A találkozó hivatalos témája az élelmiszerek kettős minősége volt, Juncker viszont a Politico szerint a menekültkérdést is megnyitotta, mert Fico az egyetlen a visegrádi országok miniszterelnökei közül, akivel tárgyalhat erről. „Fico beleegyezett egy kompromisszumos megoldásba, és az Európai Unió Közép-Európa legfontosabb politikusának fogja tekinteni” – írta a Politico saját hírforrására hivatkozva. Azt, hogy milyen kompromisszumról van szó, nem részletezte a hírportál. A szlovák kormányhivatal cáfolta ezt az értesülést.

„A Politico téves információkat terjeszt. A kormányfő múlt heti sajtótájékoztatóján is kijelentette, hogy a menekültkvótákkal kapcsolatos véleményét soha nem változtatja meg”

– közölte Beatrice Szabóová, a szlovák kormányfő szóvivője.

Az Új Szó emlékeztet arra, hogy néhány nappal a Junckerrel való találkozó után kiderült, hogy Szlovákia Olaszországtól és Görögországtól további 60 menekültet vesz át; eddig 16 kapott menedékjogot az országban. A belügyminisztérium szerint a 60 menekült nem új egyezség keretében érkezik, Szlovákia ezzel egy korábban vállalt kötelezettségének tesz eleget. „Még 2015-ben egyeztünk bele abba, hogy Olaszországtól 60, Görögországtól pedig 40 menekültet veszünk át. Ebből az összesen 100 menekültből érkezik az első 60” – közölte az Új Szóval Michaela Paulenová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa.

Radovan Geist uniós szakértő szerint nyilvánvaló, hogy

Fico számára az unió magja fontosabb, mint a V4-es együttműködés, ezzel magyarázható, hogy míg Budapest, Prága és Varsó egyetlen menekültet sem enged be, Szlovákia időről időre befogad párat,

hogy legalább formálisan eleget tegyen az unió elvárásainak. „Még akkor is, ha ezzel megtöri a V4-ek egységét” – mondta a pozsonyi magyar nyelvű lapnak Geist.

A kötelező kvótarendszer szerint Szlovákiának 1502 menekültet kellett volna befogadnia. A kvóták alapján 16 szíriai érkezett Szlovákiába, további 149 iraki is kapott menedékjogot, az integrációt már a fele sem folytatja, a többiek visszatértek szülőhazájukba.

Ausztriától ideiglenesen 1228 menekültet vettünk át a medvei menekülttáborba a túlzsúfolt osztrák táborokból.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK