A választási harcban szinte csak egy téma volt: védekezés a menekültek ellen. (a néppárti) Kurz és (a szabadságpárti) Strache egymást überelték a választási küzdelemben, mely végül is 14 % pluszt hozott nekik.
Visegrád ma a beszédtéma Bécsben. Egy magyar vár, mely napjainkban a jobboldali és nacionalista szövetség (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) jelképe, amihez hamarosan Ausztria is csatlakozhat – ezt írja mai számában a Handelsblatt: a fiatal, 31 éves Sebastian Kurz választási győzelme mindenképp egy paktumot jelent a mélykonzervatív (szabadságpárti) FPÖ-vel.
Visegrád azonban egy befeketítő szó is Ausztria számára, egy jobbra fordulás, ahol a választási harcban szinte csak egy téma volt: védekezés a menekültek ellen. (a néppárti) Kurz és (a szabadságpárti) Strache egymást überelték a választási küzdelemben, mely végül is 14 % pluszt hozott nekik. A jobb (szél) az ország új politikai közepe. Az államelnök választáskor a zöldpárti Alexander Van der Bellen győzött, most pártja még a Parlamentbe sem jutott be. Karl Kraus mondása jut erről az ember eszébe: „Gondolatszabadság van nálunk. Most már csak a gondolatra lenne szükségünk”.
Románia meg tudja védeni a határait a bevándorlóktól, nincs szüksége ebben Magyarország segítségére – nyilatkozta Teodor Meleșcanu külügyminiszter a Hír TV-nek, miután véget ért a visegrádi négyek és a nyugat-balkáni államok találkozója.
A tárcavezető szerint a Fekete-tengeren keresztül csak néhány tucat menekült érkezett. A diplomata arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia nem cél-, hanem tranzitország. Korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország kész segítséget nyújtani keleti szomszédjának a határvédelem területén, ahelyett, hogy kerítés kerülne a magyar-román határra. „Románia gazdag tapasztalattal rendelkezik a határvédelem területén a déli térségben, a Földközi-tengeren, ahol hajókkal és személyzettel is részt vesz, hogy fogadják, kimentsék és megfelelő körülményeket biztosítsanak mindazoknak, akik a tengeren átjutnak. Ez azt jelenti tehát, hogy megfelelő eszközökkel, felkészült emberekkel rendelkezünk. Pillanatnyilag olyan problémákkal nem szembesültünk amelyeket nem tudnánk magunk megoldani” – fogalmazott Meleșcanu. (hírtv)
Szégyellnie kellene magát a magyar kormánynak a menekültek kezelése miatt, nem pedig büszkének lenni – ezt mondta az Amnesty International főtitkára, Salil Shetty. A FüHü-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultációt a választási kampány részének tartja, a civiltörvény nincs összhangban a nemzetközi joggal, a démonizálás politikája miatt pedig az emberi jogok szabadesésbe kezdenek. Salil Shettyt arról is megkérdeztük, hogy valóban Soros-ügynök-e.
Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára
Az Amnesty International is előkerült az úgynevezett nemzeti konzultációban. Mit gondol erről?
Ez az úgynevezett nemzeti konzultáció olyan, mintha a kormány választási kampányának része lenne.
Nem tényeken alapul, hanem fikción.
Az Amnesty Internationalt azért említik benne, mert ez is része a kormány kampányának, hogy ellehetetlenítsen minden független hangot, kritikát, minden ellenőrző mechanizmust.
A konzultációban az Amnesty úgy szerepel, mint akik többször követelték Ahmed H. szabadon bocsátását. A férfit a röszkei zavargás után azzal vádolták, hogy megafonba beszélt és „szilárd tárgyakat” dobott a rendőrök felé. Ezért terrorcselekménnyel vádolták, amit az Amnesty „megalapozatlannak és abszurdnak” tart. A szíriai férfit első fokon 10 évre ítélték, másodfokon viszont megalapozatlannak találták az ítéletet és új eljárást rendeltek el.
Ahmed pere kezdettől fogva nem volt tisztességes, mert már a befejezése előtt a kormány drága kampánnyal akarta bizonyítani, hogy terrorista. Már akkor, amikor még tartott a per. Ez durva megsértése minden nemzetközi szabálynak. És, ahogy tudja, ezt el is utasította a bíróság. A megismételt eljárás október végén kezdődik. Ebben a kontextusban került elő az Amnesty. Nem vesszük ezt komolyan. Hálás vagyok nekik, hogy ekkora publicitást biztosítanak az Amnestynek.
A kormány azt mondja, hogy az Amnesty International a Soros György-féle „álcivil szervezetek” közé tartozik, amelyek a Soros-tervet akarják végrehajtani, a képviselőik pedig az ő ügynökei. Ön Soros-ügynök?
(nevet) Nem vagyok biztos benne, hogy mi az a Soros-terv, vagy mi az, hogy Soros-ügynök. Az Amnestyvel kapcsolatban az a jó, hogy mi olyan hétköznapi emberek globális mozgalma vagyunk, akik mindenhol kiállnak az emberi jogokért. Bevételünk több mint 95 százaléka a tagjainktól jön. Több mint 7 millió tagunk és aktivistánk van a világon, akik kis adományokkal segítenek minket.
Kapunk némi pénzt alapítványoktól is, köztük a Nyílt Társadalom Alapítványtól, de ez csak töredéke a bevételünknek, nincs igazán jelentősége.
Mit gondol általánosságban a civil szervezetek elleni kampányról?
Több lépésből állt a kampány. Orbán miniszterelnök már 2014-től különböző módokon támadja a civileket. 2014-ben ott voltak azok a szervezetek, amelyek a Norvég Alaptól kaptak pénzt. Akkor őket támadták, vizsgálták. Amikor a bíróságra kerültek ezek az ügyek, mindről bebizonyosodott, hogy hamis.
Aztán meghozták a törvényt a civil szervezetekről, amelyet az orosz külföldiügynök-törvényről mintáztak. Persze, hogy nem értünk vele egyet, mert ellentmond a magánélethez való jognak, az egyesülési szabadságnak. Megbélyegez szervezeteket. Megtagadjuk a betartását, 22 másik civil szervezettel együtt panaszt tettünk az Alkotmánybíróságnál.
A törvény nincs összhangban a nemzetközi joggal. Ellentmond minden alapelvnek, amelyért az Amnesty harcol.
Ezért országosan és nemzetközi szinten is küzdünk ellene.
A legutóbbi éves jelentésükben azt írták, hogy a magyarországi helyzet a leginkább csalódást keltők közé tartozik. Miért gondolják így?
Ha az 1990-es éveket nézzük, az első évtizedet a vasfüggöny lebontása után, akár egészen mintegy 10 évvel ezelőttig, nagy volt az optimizmus Magyarországot illetően. A magyar fiatalok kitűntek a világ minden részén, rengeteg volt a sikertörténet.
Amit viszont a legutóbbi Orbán-korszakban látunk, az a támadás az igazságszolgáltatás, a média, a civil társadalom ellen. A legrosszabb megnyilvánulása ennek természetesen a muszlimok és migránsok elleni támadás volt.
Ez nem csak csalódást keltő, hanem szégyenletes is. Egy országnak, amelyik nem tiszteli a világ legsérülékenyebb embereinek a jogait, szégyellnie kellene magát. Pontosabban, nem is az országnak, mert meg kell különböztetnem a magyar embereket a rezsimtől, amelyik ezt a képet közvetíti Magyarországról.
Ahelyett, hogy szégyellnék magukat azért, amit tesznek, azt mondják, milyen büszkék,
hogy távol tartják a menekülteket. A magyar kormánynak minimum bocsánatot kellene kérnie, amiért nem tiszteli a legsebezhetőbb emberek jogait és az irántuk való kötelességet.
A jelentés 2016-ról szólt, azóta már eltelt néhány hónap. Hogy változott a helyzet? Jobb lett vagy rosszabb?
Mindent egybevetve, a civilek elleni támadásokat, azt, ahogy a menekültekkel bánnak, a támadásokat a szólásszabadság és mindenféle kritika ellen, azt mondanám, hogy rosszabb lett.
Ha a menekülteket nézzük, nos, alig jönnek már menekültek. Így aztán nincs ki ellen eljárást indítaniuk… De az emberek azokban a konténertáborokban szenvednek. Elhanyagolható azok száma, akiknek a menedékkérelmét feldolgozták, 2500 emberről beszélünk az első hat hónapban. Nincs kit visszaküldeni, mert nem engednek be senkit. Ez biztosan nem jobb azoknak, akik menedékjogot akarnak kérni.
Említette a szólásszabadságot: mit gondol a sajtószabadság helyzetéről Magyarországon?
Amennyire tudom, az olyan sajtótermékeknek, amelyek próbálnak független hangon szólni, és amelyek kritikusak a kormánnyal, alig van mozgásterük. És a kormány mindent meg is tesz, hogy ne lehessen hallani a kritikus hangokat.
Ez nem különbözik a civilek helyzetétől.
Mindenkit, aki kritikus a kormánnyal, és ellenőrizné a tevékenységét, valahogy elhallgattatják.
A világban terjed a populizmus, miért tartja ezt problémának?
Általánosságban nézve ez abból a szempontból probléma, ahogy a társadalmak fejlődnek, működnek, probléma a demokráciák jövőjére nézve. Az Amnestynek viszont az emberi jogokra gyakorolt következmények miatt probléma.
Persze, beszélhetünk Dutertéről meg Erdoganról, de az tény, hogy Magyarország egy nyugat-európai ország. Európa szívében van. Nem lehet a Fülöp-szigetekhez vagy Oroszországhoz hasonlítani.
Populizmus helyett mi egyébként a démonizálás politikája kifejezést használjuk, amikor valaki emberek egy csoportját, például a menekülteket vagy a romákat bűnbaknak kiáltja ki, támadást indít ellenük, hogy elterelje a figyelmet arról, amit tenni kellene az országban, és szájkosarat tesz mindenkire, aki nem ért egyet vele.
A démonizálás politikájának az a következménye, hogy az emberi jogok szabadesésbe kezdenek.
Beszéljünk akár az egyesülési szabadságról vagy a szólásszabadságról, ezeket mind fenyegetik vagy támadják.
Magyarország miniszterelnöke is támogatásáról biztosította Emmanuel Macron ötletét, hogy már Líbiában állítsák meg a menedékkérőket és így tehermentesítsék Európát, ahonnan azután nagyon nehéz visszaküldeni őket.
A francia elnök azután javasolta az előretolt menedékkérő-központok létesítését Líbiában, hogy találkozót hozott össze Líbia két legerősebb katonai vezérével Franciaországban. Mára azonban kiderült:
a béke illúzió Líbiában.
A Frontex vezetője a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy nem szívesen küldene embereket Líbiába, mert ott senki sem garantálhatja a biztonságot.
Macron Párizsban, az Elysee-palotában fogadta az ENSZ menekültügyi főbiztosát, és felvázolta elképzeléseit. Eszerint
Franciaország a következő két évben 10 ezer menekültet fogad be.
Ebből 3 ezer Csádból és Nigerből érkezik, ahol a francia idegenrendészeti hivatal már működtet központokat.
Franciaország a jövőben jobban kívánja igazítani menedékkérőkre vonatkozó politikáját Németországhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jobb ellátást akar biztosítani azoknak, akik megszerezték a menekült státust, de fel kívánja gyorsítani azoknak a hazaküldését, akik a nyomor és nem a háború elől érkeztek Európába.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa elmondta: Csádban 83500, Nigerben 10500 olyan menedékkérő várakozik, aki
az ENSZ szerint jogosult lenne a menekült státusra Európában.
Párizsban augusztus végén tartottak csúcstalálkozót az európai nagyhatalmak, valamint Niger és Csád vezetői. Már akkor kiderült, hogy az afrikai államok jóval több támogatást kérnek, mint amennyit az EU vezető országai adni akarnak.
Angela Merkel tanácsadója ugyan tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy a menedékkérők ne induljanak el Fekete Afrikából Európa felé, de ez az első szakaszban is évi 3 milliárd eurót igényelne. Ennyit pedig nem kíván fizetni az Európai Unió, melynek tagállamai egyre kevésbé lelkesednek ugyan a bevándorlásért, de pénzt nem akarnak áldozni ennek csökkentése érdekében.
Szinte hihetetlen dolog történt ma: közleményben humorizált az MSZP. Más ügyben azért Gyurcsány Ferenc beszólt a pártnak. A Las Vegas-i mészárosról pedig egyre több dolog derül ki, de az még mindig nem, miért ölt meg 58 embert.
Titkos élete volt a Las Vegas-i mészárosnak
Gyertyák az áldozatok emlékére Fotó: MTI/EPA/Eugene Garcia
Évtizedek óta halmozta fel a fegyvereket Stephen Paddock, az elmúlt egy évben például 30-at vett.
Aprólékosan kitervelte a merényletet,
ami után el akart menekülni. Azt viszont még mindig nem lehet tudni, miért lövöldözött.
Az biztos, hogy aktív szerencsejátékos volt, és bár alkalmanként több tízezer dollárt is megforgatott, de nem tartozott a nagymenők közé.
MSZP: Csintalan Sándor közkincs
A hvg.hu-nak adott interjúban Csintalan Sándor azt mondta, vissza akar lépni az MSZP-be, sőt, pártelnöknek is bejelentkezett. Erre reagált ironikus közleményben az MSZP, ezt írták:
Csintalan Sándor olyan pártok felett álló közkincs, akit egy párt sem sajátíthat ki saját maga számára. Mi sem tesszük.
Gyurcsány beszólt az MSZP-nek
MTI Fotó: Soós Lajos
Szerinte a Fidesz nem tekint ellenfélként a szocialistákra. Gyurcsány azt próbálja sugallni, hogy Orbánék már csak ellenük, illetve a Jobbik ellen politizálnak.
Az előzmény, hogy a Fidesz beleegyezett egy nyilvános vitába, Molnár Zsolt Németh Szilárddal vitázik az ATV-ben. A vita létrejöttét többen úgy értelmezik, hogy
a Fidesznek nem érdeke az MSZP szétesése.
Molnár Zsolt szerint egyébként nem érdemes összeesküvés-elméletekkel foglalkozni.
Színjáték a Lázár-Orbán vita?
Létezhet, hogy a Fideszen belül is hasonló jelenségek tanúi legyünk, mint az MSZP-ben? Előfordulhat, hogy a nyilvánosság előtt fordítson hátat egy vezető politikus Orbán Viktornak, és ne a főnöke határozza meg, mit tegyen a jövőben? Ezek a kérdések merültek fel Lázár János kapcsán, aki arra tett utalást, hogy a választások után kivonul az országos politikából.
Ahogy cikkünkből kiderül, nem valószínű, hogy önállóan határoz saját jövőjéről.
Ilyen bomlasztást Orbán még neki sem nézne el.
Inkább színjátékról van szó.
Mellár Tamás nem akar lapítani
MTI Fotó: Beliczay László
Korábbi véleményét megváltoztatva, egyéni képviselőként elindul a Fidesszel szemben Pécsett Mellár Tamás. Az ismert konzervatív közgazdászprofesszor szerint Magyarországnak nagyon káros lenne még négy év Fidesz-uralom. A FüHünek azt mondta, lelkiismereti kérdésnek tekinti, hogy cselekedjen mindenki, máskülönben cinkossá válik a jelenlegi helyzet fennmaradásában.
Mellárt már támogatja Bokros Lajos pártja,
és ígérete van az LMP-társelnök Hadházy Ákostól. Színvallásra akarja késztetni a többi ellenzéki pártot is, hogy széles körű együttműködés jöjjön létre. A Jobbikkal is tárgyalna, mert „nagy a baj”. A MoMa 500 napos programját vállalná legszívesebben.
Véget érhet a meleg menedékkérők megalázása
A Magyar Helsinki Bizottság szerint az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka nincs meggyőződve a szexuális irányultság vizsgálatára vonatkozó tesztek megbízhatóságáról, és arról, hogy helyes azokat a menekültügyi eljárásban felhasználni. A per apropóját a Magyar Helsinki Bizottság meleg ügyfelének kálváriája szolgáltatja, akinek
menedékkérelmét azért utasították el, mert a tudományosan vitatott módszerek nem igazolták, hogy meleg.
A meleg menekültekkel kapcsolatban Hollandiában is van egy botrány, erről is írtunk.
Még macerásabb lesz a budapesti tömegközlekedés
November elején elkezdődik az M3-as metró felújítása. Ez a tervek szerint három évig tart majd. Az első, egy évig tartó ütemben a metró munkanapokon kora reggeltől estig csak Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között közlekedik, a Lehel tértől Újpest felé pótlóbuszokkal lehet eljutni.
Kihirdették az irodalmi Nobel-díjast
Kazuo Ishiguro (MTI/EPA/Daniel Deme)
Idén arra számítottak a szakértők, hogy a tavalyi megosztó döntés, Bob Dylan díja után kevésbé váratlant húz majd a Svéd Akadémia. Egyrészt így is lett, mert egy európai regényíró kapta a díjat, de
a bejelentés mégis óriási meglepetés.
A 114. irodalmi Nobel-díjas ugyanis nem egy kifejezetten esélyesnek tartott szerző, hanem a japán származású angol író, Kazuo Ishiguro lett.
Szélkakas. Tud fogalmazni. Gittegylet. Sírhat. Agresszívek.
A Pesti Srácok Csintalan Sándorról
„Az egységnyi idő alatt elkövetett köpönyegforgatások magyarországi csúcstartója, Csintalan Sándor újabb meglepőt húzott: megpróbál visszakéredzkedni az MSZP-be pártelnöknek(!), és szeretné kivenni a részét egy új ellenzéki kerekasztal gründolásából. Erre már tényleg nincsenek szavak! Itt már csak a klasszikust idézhetjük: Ilyen nincs, és mégis van!”
Az Origo Bajomi-Lázár Péter médiatudósról és Bayer Zsoltról
„Ki is ez a Bajomi-Lázár Péter? Sokat nem lehetett hallani róla, életrajza szerint középiskolai tanár, szorgalmasan írogat a médiáról és rendkívül sokat tanult a Soros-egyetemen (CEU-n). Beleolvasva korábbi „műveibe”, bődületes közhelyeket írt olyan újszerű és soha, senki által nem elemzett, eredeti problémákról, mint Lady Diana halála vagy Zámbó Jimmy temetése, ezen kívül nem kedveli a mostani kormányt.
És nem szereti természetesen Bayer Zsoltot sem. Azt nem tudjuk, hogy inkább politikai okokból várja a halálát, esetleg azért, mert Bayer Zsolt tud fogalmazni és jól ír. Ezt tehát nem tudjuk, bár általában az ilyen, Bajomi-Lázár típusú, tomboló gyűlöletnek nem lehet pusztán a politikai szembenállás a motívációja. Ilyenkor jóval valószínűbb, hogy egyszerűen csak a sikertelenség gyűlöli a sikerességet.”
(a helyesírási hiba is az eredeti szövegből való)
A 888 egy civil szervezetről
„A lap által nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül, hogy a mainstream média által civil szervezetként feltüntetett, de valójában politikai célokkal működtetett gittegylet mögött olyan baloldali liberális oligarchák, spekulánsok kezében lévő alapítványok állnak, mint a W.K. Kellogg Foundation és a Ford Foundation (nincs köze az autógyártó óriáshoz).
Előbbi 3 millió dollárral (800 millió forinttal), utóbbi 2 millió 350 ezer dollárral (körülbelül 622 millió forinttal) támogatta a CCCActiont.
De ha Donald Trumpról és az amerikai belpolitika meghekkeléséről van szó, nem maradhat le a listáról a magyar származású milliárdos, Soros György sem.
A milliárdos a Nyílt Társadalom Alapítványokon (OSF) keresztül 1 millió 750 ezer dollárral (460 millió forinttal) támogatta a szervezet Trump-ellenes tevékenységét.”
A Lokál Botka visszalépéséről
„A balliberális oldalon egyre nagyobb az összevisszaság. A pártok szerencsétlenkedését csak tetézte, hogy Botka hirtelen hátraarcot csinált. Mások szerint csináltattak vele. Miközben a sajtó a baloldali demokratikus ellenzék kaotikus vitáitól hangos, kevesebb szó esett, esik arról a titkos háttéralkuról, amely Botka távozásával kútba esett.”
A Ripost az embercsempészek autóbalesetéről
„A migránsokkal zsúfolásig teli kisbusz felborult. A vezető mellett ülő férfi a helyszínen meghalt, később a sofőr is elhunyt. A Mercedes Vito utasterében 18, illegálisan Magyarország területén tartózkodó migránst szállítottak. Többségük súlyosan megsérült. Két mentőautó érkezett a helyszínre, és a Ripost információi szerint több környékbeli kórházba szállították a sebesülteket ellátásra.
Nincs náluk semmilyen papír, nem működnek együtt.
A Békés és Csongrád megyei orvosok agresszív jelenetekről, tettlegességről és üvöltözésről számoltak be.
A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka nincs meggyőződve a szexuális irányultság vizsgálatára vonatkozó tesztek megbízhatóságáról, és arról, hogy helyes azokat a menekültügyi eljárásban felhasználni. A per apropóját a Magyar Helsinki Bizottság meleg ügyfelének kálváriája szolgáltatja, akinek menedékkérelmét azért utasították el, mert a tudományosan vitatott módszerek nem igazolták, hogy meleg.
A kérdés azért juthatott el az Európai Unió Bírósága elé, mivel egy magyar bíróság fordult hozzá, amely a Magyar Helsinki Bizottság nigériai ügyfelének menedékkérelmét vizsgálja. A kérelmet a menekültügyi hatóság azzal az indokkal utasította el, hogy
egy igazságügyi szakpszichológus nem találta bizonyítottnak, hogy a férfi meleg, mivel „férfias”.
A jogvédők sem a vizsgálati módszereket, pszichológiai projekciós teszteket nem találják megfelelőnek, sem azt nem fogadják el, hogy egyedül a bizonytalan „eredményekre” alapuljon a menedékjog elutasítása. Ugyanerre a következtetésre jutott az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka is, aki szerint
a hatóságok nem tekinthetnek bizonyítékként a bizonytalan tudományos megalapozottsággal rendelkező vizsgálati módszerekkel beszerzett szakvéleményekre.
A főtanácsnok indítványában azt is kimondta: ő maga sincsen meggyőződve arról, hogy a „pszichológus szakvéleménye a kérelmező személyiségének elemzése alapján alkalmas annak kellő bizonyossággal való megállapítására, hogy a kérelmező állítása szerinti szexuális irányultság valós-e”. A főtanácsnok szerint a tesztek alkalmazása magában hordozza a homoszexualitáshoz kapcsolt sztereotip fogalmak használatát, amit a luxembourgi bíróság már egy korábbi ítéletében kifejezetten problémásnak talált.
Ezzel szemben a Helsinki Bizottság számos esetben – mint ahogyan a jelen eljárásban is – azt tapasztalta, hogy
meleg menedékkérő ügyfeleinél felesleges igazságügyi szakértői eszközökkel „vizsgálják” szexuális irányultságukat.
A Helsinki Bizottságnak több LMBT-ügyfele is van. Általános probléma, hogy a menekültügyi hivatal megcáfolhatatlan bizonyítékként értékeli az ilyesféle, egy-két órás vizsgálat alapján íródó szakértői véleményeket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hatékonyabbnak és humánusabbnak tekinti, ha a kérelmezőket a menekültügyi hatóságok tisztviselői kérdezik ki egy szakmailag jól összeállított kérdőív alapján, amely irányba a mai indítvány is előrelépést mutat.
Egy brit szakértő részletes alternatív módszertant dolgozott ki, aminek segítségével, valamint megfelelő érzékenységgel, a tudománytalan módszerek elkerülésével és az uniós szabályok figyelembevételével vizsgálható a menedékkérők szavahihetősége a szexuális-érzelmi irányultságával kapcsolatban. Mindez megtalálható a Helsinki Bizottságnak a világ sok részén használt kiadványában is.
Ez a modell a világ több országában bizonyított már,
például Svédország, Új-Zéland és Nagy-Britannia is beemelte saját hatósági gyakorlatába.
Az Európai Unió Bírósága korábbi ítélete kimondta már, hogy
az EU Alapjogi Chartájával ellentétesek a menedékkérő szexuális szokásaira vonatkozó kikérdezések, tesztek és vizsgálatok.
A mostani per jelentőségét az is mutatja, hogy idén júliusban külön meghallgatást is tartottak. A Helsinki Bizottság is ismertethette álláspontját, amelyet támogatott a francia és holland kormány, illetve az Európai Bizottság is.
A mai főtanácsnoki indítvány még nem ítélet, azonban lényeges megállapításai iránymutatásul szolgálnak az Európai Bíróság számára a határozathozatal során.
A témáról Hollandiában is viták vannak, erről itt olvashat bővebben.
Hollandia világszerte ismert az LGBT kisebbség iránti toleranciájáról, illetve a közel-keleti menekültek befogadásáról. Éppen ezért kissé furán veszi ki magát az a szituáció, amely az utóbbi időben a közel-keleti meleg menekültek menedékjoga körül alakult ki.
Welkomstcultuurból jeles?
Zaman egy 26 éves menekült, aki elsősorban azért hagyta el Irakot, mert évek óta bántalmazták és bírálták őt a „mássága” miatt, nemcsak idegenek, hanem a családja részéről is. Az iraki férfi 2015-ben a balkáni migrációs útvonalon keresztül jutott el Hollandiába, amely világszerte híres és ismert a Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek (LGBT) iránti toleranciájáról. Úgy vélte, hogy ebben a nyugat-európai országban már nyíltan vállalhatja homoszexualitását és nem kell többé aggódnia a kormányzati vagy környezetéből érkező támadások miatt.
Most azonban Zaman azzal szembesült, hogy a holland hatóságok ki akarják őt utasítani az országból. A Holland Bevándorlási Hivatal (IND) ugyanis kétszer elutasította a menedékjogi kérelmét , mivel szerintük az iraki férfi
„nem úgy beszél a homoszexualitásról, ahogyan kellene”.
Az IND komoly kritikákat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az illető valóban az LGBT közösség tagja-e? Ugyanis szerintük a férfi élettörténete csupán „fedősztori”, hogy ő minél előbb megkapja a holland menedékjogot. Ugyanakkor Zaman a holland élettársával, készített 150 fényképpel és üzenettel igyekezett bizonyítani a másságát. Ezzel párhuzamosan 12 levelet is bemutatott a bíróság előtt, amit a szomszédok, barátok, és NGO-k írtak, megerősítve Zaman homoszexualitását.
Azonban az IND lesöpörte az asztalról az érveket és
az iraki férfi november áll utoljára bíróság elé, ahol a menekült státuszáról fognak dönteni.
Amennyiben most sem sikerül meggyőznie a holland igazságszolgáltatást, akkor Irakba deportálják, ami az iraki férfi szerint egyenértékű lesz a halálos ítéletével.
Korántsem precedens
Ez a történet lehetne egyszeri eset is, azonban a Middle East Eye cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy ez sajnos növekvő tendencia nemcsak Hollandia, hanem Nagy-Britannia, Németország, de még Ausztrália esetében is. Habár az IND nem vezet pontos statisztikákat a közel-keleti LGBT menekültekről, az ügyvédek és a nemzetközi szervezetek szerint csak ebben az évben
már 90-re emelkedett a Zamanhoz hasonló esetek száma,
amely leginkább meleg férfiak esetében fordul elő.
Ez már feltűnt néhány helyi emberjogi szervezetnek is, és az elmúlt hónapban többször tüntettek a holland parlament előtt.
„A menekültek abban reménykedtek, hogy egy biztonságos országba érkeztek,
ahol nagy Pride fesztiválok vannak, tele van toleranciával és tiszteletben tartják az LGBT-jogokat, aztán mégis ezt kapták” – nyilatkozta Sandro Kortekaas, az LGBT menekülteket támogató szervezet igazgatója a holland hatóságok gyakorlatával kapcsolatban. Hozzátette, hogy az esetek 95 százalékában egyáltalán nem áll fenn annak a lehetősége, hogy a menekült csak tetti a szexuális orientáltságát, mivel élettársi vagy házas kapcsolatban van a partnerével, számos dokumentummal, fényképpel és videofelvétellel tudja bizonyítani az állítását.
Az aktivisták arra is felhívták a figyelmet, hogy
a közel-keleti LGBT-tagok az otthoni üldöztetéseik és az európaitól eltérő felfogás miatt nagyon nehezen beszélnek az érzéseikről.
Ezért is szokták rendőri kihallgatásnak érezni azt, amikor az IND alkalmazottai meginterjúvolják őket a menedékkérelmük alatt. Elsősorban iráni, marokkói, pakisztáni és ugandai LGBT tagoknál volt megfigyelhető a nagy bezárkózottság, de ehhez hozzájárult az is, hogy a kellő oktatás hiányában igazából nem tudták rendesen kifejezni magukat.
A holland hatóságok pedig nemcsak nem mutatnak semmiféle türelmet a civilizációs különbségek iránt, hanem gyakran úgy tűnik, hogy nincsenek is tisztában az ottani helyzettel. Például Ahmad, egy vak iráni biszexuális menekült arról számolt be, hogy miután iráni rendőrség egy razzia után leleplezte „másságát”, nem tért vissza Hollandiából, ugyanis otthon halál várna rá. Ennek ellenére neki is kétszer utasították el a menekült kérelmét, sőt, az egyik bíró megkérdezte tőle:
„ha biszexuális, AKKOR IRÁNBAN miért nem ment több LGBT Rendezvényre?”
Az holland esetek már felkeltették az Európai Unió Bírósága figyelmét, miután 2013-ban az ún. „XYZ-ügyben” Sierra Leone-i, szenegáli és ugandai melegeket utasítottak ki az országból. Akkor és azután is a konzekvenciát vonták le, hogy nehéz bebizonyítani egy menekült állítását azzal kapcsolatban, hogy az eltérő szexuális orientáltságából fakadó represszió miatt hagyta el a hazáját. A „melegkártya kijátszásával” ugyanis könnyebb volt megkapni a menedékjogot, ezért többen vallották magukat LGBT tagnak, de aztán később kiderült, hogy átverték a hatóságokat. „Valószínűleg eddig tartott az IND türelme, mivel ezek az esetek csak diszkreditálták az igazi LGBT menekülteket” – jelentette ki Brian Lit holland ügyvéd.
Veszélyes coming outolás
Az afrikai és a közel-keleti országok közül
csak pár államban nem büntetik azt, ha valaki nyíltan vállalja másságát,
de még ezekben az országokban is számolnia kell a verbális vagy a fizikai erőszakkal, miközben a családtagok részéről elkövetett becsületgyilkosságok sem ritkaságok.
Afrika 60 országából 32-ben büntetik a homoszexualitást valamilyen formában. A Dél-Afrikai Köztársaság az egyetlen olyan afrikai ország, ahol ezen a téren teljes a jogegyenlőség, de az utóbbi években dekriminalizálták Csádban, Madagaszkáron és Namíbiában. A többi államban viszont több éves börtönnel – vagy akár halállal – büntetik, ha valakiről kiderül, hogy az LGBT közösség tagja.
A Közel-Keleten rosszabb a helyzet. Izraelben van teljes jogegyenlőség, valamint Törökországban, bár az Erdoğan-kormányzat az utóbbi időben keményen fel szokott lépni a rendezvényeik ellen, elég csak júliusi isztambuli Pride rendezvény szétverésére gondolni. Bahrainban, Jordániában, Libanonban jogilag törvényes a férfi homoszexualitás, Jemenben, Iránban, Szaúd-Arábiában halálra ítélik őket. Az Iszlám Állam (ISIS) a homoszexuális vagy annak vélt egyéneket házak tetejéről taszítja le, és amennyiben a zuhanás nem végzett velük, akkor az összegyűlt tömeggel kövezik őket halálra.
A meleg menedékkérőkkel kapcsolatos bírósági eljárásról itt is olvashat.
Horvátország mindent elkövet, hogy 2018 végéig technikailag felkészüljön és még 2019-ben csatlakozzon a schengeni övezethez – ezt mondta Davor Bozinovic horvát belügyminiszter. Arról is beszélt, hogy betartják a kvótarendeletet, és befogadnak 1600 menekültet.
Bozinovic Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztossal tárgyalt, utána pedig azt mondta: a horvát kormány számára stratégiailag fontos cél a belső határellenőrzés nélküli térséghez való csatlakozás.
A horvát EU-csatlakozáskor, 2013-ban szűnt meg a kettős határellenőrzés MTI Fotó: Varga György
A menekültekkel kapcsolatban azt mondta, hogy Horvátország eleget tesz a 2015-ben vállalt kötelezettségeinek, ami az elosztásukra irányuló kötelező európai uniós kvótát illeti.
Horvátország csaknem 1600 menekült befogadását vállalta két éven belül:
1064-et az áttelepítési kvóta és 500-at az EU-Törökország megállapodás alapján.
A miniszter szerint Horvátország szilárd meggyőződése, hogy
a migrációs válság kezelésében Európa válaszának a szolidaritáson és a felelősségen kell alapulnia.
Ugyanakkor a legutóbbi adatok szerint mindössze néhány tucat menekültet vett át az ország.
Dimitrisz Avramopulosz szerint Horvátország nemcsak egy európai ország, hanem kulcsfontosságú EU-tagállam és nagyon fontos partner, amikor migrációról, a határok védelméről és biztonságpolitikáról van szó. Szerinte az Európai Unió a migrációt illetően nagy előrelépést tett az elmúlt két évben, de nem szabad elfelejteni, hogy
Olaszország és Görögország továbbra is nagy nyomásnak van kitéve, ezért folytatni kell az áttelepítéseket.
Horvátország schengeni övezethez való csatlakozási terveiről azt mondta, az ország jó munkát végzett, és
„közös érdekünk, hogy Horvátország teljes jogú tagjává váljon a schengeni térségnek”.
Avramopulosz Andrej Plenkovic horvát kormányfővel is tárgyalt, az uniós tagállamok együttműködéséről és az EU külső határainak védelméről.
Soros. Botrányról botrányra botladozott. Gyomoridegtől fojtogatva. A létezés legfontosabb kérdése. 6 kilótól.
Jurák Kata a katalán népszavazásról a Pesti Srácokban
„A milliárdos tőzsdespekuláns évek óta bomlasztja a spanyolokat, 2014-ben például az ő támogatásával törtek ki az “idegengyűlölet és az euroszkepticizmus” elleni tüntetések az EP-választások előtti napon. Soros ideológiájához igen közel állnak a katalánok, akik nem rendelkeznek közös etnikai eredettel. 1950 és 1980 között közel 3 millió bevándorló érkezett és választotta lakhelyül Barcelona ipari vonzáskörzetét; igaz, ekkor külső tényezők is befolyásolták a folyamatot. A bevándorlással kapcsolatban kialakított integrációs politika segítette az autonómia megszilárdítását: a katalán nemzetet tágan értelmezik, így sikerült hatástalanítani a belső kohéziót gyengítő tényezőket.”
„A Soros által pénzelt szervezetek közül jó néhány fittyet hányva a törvényekre, jogállamiságra, agresszív, anarchista módszerekkel próbál érvényt szerezni akaratának. A “budapesti tavasz” tüntetésein pallérozódott olvasóink már tudják: az is a forgatókönyv része, hogy mindehhez középiskolásokat és egyetemistákat mozgósítanak. A múlt héten legalább tízezer középiskolás és egyetemista vonult utcára Barcelonában, hogy a madridi kormány szigorú fellépése ellen és a katalán függetlenség mellett demonstráljon.”
Az Origo Botka lemondásáról
„Botka László legnagyobb botrányát luxuséletmódja okozta. Miután lebuktatta a Ripost, bekerült a luxuskaróra és 300 négyzetméternyi telekrész is Botka Lászlónak, a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének a javított vagyonbevallásába. A saját pártjában egy ideje „Rolex Lacinak” nevezett politikus a luxusautóját viszont még mindig nem vallotta be. Pedig ő az üzembentartó. Ezenkívül Botkának három lakó- és egy üdülőingatlanban van tulajdonrésze.”
„Olvasói vélemény” a 888-on Botkáról
„Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Botka László lemondott a miniszterelnök-jelölti pozíciójáról. Tudjuk, hallottuk, láttuk. A kamerák előtt toporogva, egyik lábáról a másikra állva, szorongva, elfogódottan, gyomoridegtől fojtogatva, remegve mondta mikrofonba, amit megírt előre magának a hétvégén.”
Bogár László Németországról a Magyar Hírlapban
„A német társadalom legsúlyosabb kihívása ugyanis az, hogy mindenféle értelemben elvesztve történelmi identitását, egyre kevésbé képes értelmezni saját létét. A fizikai élvezetek minél magasabb szintű kielégítésére alkalmas anyagi javak öncélú felhalmozása a létezés legfontosabb kérdésévé vált, akár azon az áron is, hogy ezzel hosszú távon önmagát számolja fel. A Replacement Migration című, 2000-ben napvilágot látó ENSZ-tanulmány már akkoriban leírta, hogy ha Németország azt akarja, hogy 2050-ben is legalább négy aktív kereső jusson egy időskorú (65 év feletti) eltartottra, és nem változtat saját reprodukcióján, akkor ehhez 1995 és 2050 között legalább 188 millió migránst kellene befogadnia.”
Uborkadiéta a Riposton
„Az uborka tökéletes választás egy diétához, mert nagyon kevés szénhidrátot tartalmaz, viszont tele van rostokkal, valamint a szervezet számára fontos vitaminokkal és nyomelemekkel. Ezt a diétát akár két hétig is csinálhatod, már ennyi idő alatt nagy változásokat érhetsz el. 6 kilótól is megszabadulhatsz, és még koplalnod sem kell, mert az uborka mellett (amit minden mennyiségben fogyaszthatsz) még sok finomságot is ehetsz. Karcsúsodj és méregteleníts ősszel ezzel a szuperhatékony programmal!”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
