Kezdőlap Címkék Megyei választások

Címke: megyei választások

Írás a falon – A szlovák megyei választások után

0

Fico visszaszorulása, súlyos megaláztatást szenvedő szlovák neonácik, független jelöltek diadalmenete, jobboldali ellenzék megerősödése –  leginkább ezeket emelték ki a szlovákiai és a nemzetközi médiumok a hétvégén tartott szlovák megyei választásokkal kapcsolatban. Pedig könnyen előfordulhat, hogy hosszabb távon egy másik párt lesz a mostani választások legnagyobb vesztese. 

Az egyfordulóssá vált szlovák kerületi, de köznyelvben megyeinek (župa) nevezett választásokon olyan eredmények születettek, amelyek a szakértőket is meglepték és a szlovák politikai élet szereplőit pedig mélyen elgondolkodtatták. (Szükséges megjegyezni: ez elsősorban azért volt így, mert Szlovákiában betiltották, hogy két héttel a választások előtt nyilvánosságra hozzák a közvélemény-kutatások eredményeit). Már eleve az is csodaszámba ment, hogy a mai napig ispánnak (župan) nevezett kerületi vezetőkről és a megyei testületekbe delegálandó képviselőkről szóló választásokon a szavazókorú lakossága 30 százaléka vett részt. Ez elsőre még rendkívül alacsonynak tűnhet, de figyelembe véve az elmúlt éveket, különösen 2013-ben mért 20 százalékos részvételi arányt, igencsak meglepő fordulat.

Kemény pofonok

A Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) elnöke számára egy valóságos katasztrófának ér fel az eredményt (a több mint 300 jelöltből mindössze 2-en jutottak be a megyei testületekbe). Habár a szélsőségesek visszaszorítása megtörtént, más jelentősebb sikert a szlovákiai kormánypártok sem nagyon könyvelhettek el.

A Robert Fico vezette szociáldemokrata Smer számára komoly pofont jelentett, hogy Eperjes és Kassa megyéket elvesztette, amelyek korábban a szlovák miniszterelnök egyik legfontosabb bázisai voltak. Hiába volt az utolsó pillanatig szoros a verseny, Pozsonyról szintén le kellett mondaniuk. A kormánypártok (Szlovák Nemzeti Párt – SNS, és Most-Híd) által támogatott jelöltek csupán Nyitra megyében (Milan Belica), és Trencsénben (Jaroslav Baska) arattak győzelmet.

Az SNS számára még inkább elkeserítő volt az eredmény. 245 jelöltet állítottak ki, köztük saját megyejelölteket is, de még a párt korábbi fő hátterének számító Zsolna megyében is leszerepeltek, ahol a megyei testületbe mindössze 5 saját képviselőt delegálhatnak. Ezt kerületet szintén az ellenzék vitte el, sőt, Szlovákia történetében most először került nő az „ispáni székbe”. Ennek ellenére Andrej Danko, az SNS elnöke,

sikerről beszélt, mivel szerinte 2013-hoz képest növekedett a megyei önkormányzatba beválasztott képviselőik száma.

Omladozó híd

Azonban Bugár Béla a koalíciós partnerével ellentétben már nem volt annyira optimista. Az általa vezetett Most-Híd vegyespárt országos szinten mindössze 10 mandátumot szerzett, miközben négy évvel ezelőtt még 16 volt ez a szám. Jelentősebb eredményt csak a kassai megyében értek el, ott hat jelöltjüket választották be a közgyűlésbe.

Viszont minden más téren a párt komoly kudarcokkal volt kénytelen szembenézni. A besztercebányai és a nagyszombati kerületeket leszámítva, sehol sem sikerült mandátumot szerezniük, még a pozsonyiban sem. Ugyanúgy vereségként ér fel, hogy a nagyszombati megyében indított önálló elnökjelöltjük, Rigó Konrád mindössze 6000 voksot kapott, jelentősen alulmaradva a riválisnak számító politikai mozgalommal, a Magyar Közösség Pártjának jelöltjével szemben. Berényi József ugyanis közel 20 000 szavazatot gyűjtött be, miközben a Most-Híd erőforrásokat és energiákat nem kímélve egy intenzív lejáratókampányt folyatott ellene.

Jelenleg a Most-Híd vezetésében úgy érzik, hogy a Smer meggyengülése rájuk nézve is végzetes következményekkel járhat. A vegyespárt elnökét ugyanis 2016 márciusában tartott szlovák parlamenti választások óta amiatt támadják (nemcsak az MKP vagy a magyar kormány részéről), hogy „árulást követett el”, amikor koalícióba lépett a felvidéki magyar kisebbséggel korábban – legalábbis Ján Slota idejében – rendkívül ellenséges SNS-el.

Habár ezt a Most-Híd vezetése igyekezett ezt úgy kommunikálni, mint „csak így tudják megakadályozni az esetleges magyarellenes intézkedések bevezetését, féken tartják a szélsőségeseket, valamint a felvidéki magyarság érekeit könnyebben tudják érvényesíteni a kormányból, mint ellenzékből”, úgy tűnik, hogy mostanra ez az érv már nem elegendő a mobilizálásra. Sőt, a Bugárral kapcsolatos ellenérzéseket csak tovább növelték, hogy az elmúlt hónapokban Danko többször úgy nyilatkozott a párt elnökéről, mint akivel „baráti kapcsolatokat ápol” vagy a második legtehetségesebb – természetesen önmaga után – politikusnak nevezte az országban.

A megyei választások utáni megrendültség és “hogyan tovább kérdés” tökéletesen kiérezhető a Most-Híd nyilatkozataiból. A sajtóosztály az eredmények kapcsán csupán azt nevezte örömtelinek, hogy

„meggyengültek a szélsőségesek és sokan járultak uránhoz”.

Ezzel párhuzamosan igyekeztek az ellenzék eredményeit is kisebbíteni. Például a 165 bejutott független képviselővel kapcsolatban Bugár megjegyezte, hogy „néhányan még nemrég más pártokban voltak. Ez katasztrófa. Nemsokára meglátjuk, mit jelent függetlennek lenni. Mitől és kitől függetlenek? Hiszen a megyéket irányítani kell“ 

Ugyanúgy egy rádiós vitában látványosan összekülönbözött Richard Sulíkkal, a legerősebb szlovákiai ellenzéki pártnak tartott Szabadság és Szolidaritás (SAS) vezetőjével, amikor a Most-Híd pártjának gyenge teljesítményére próbáltak magyarázatot adni.

Újratervezés?

Bugár Béla. A kép forrása: Wikimedia Commons

Természetesen annyira nem rossz a helyzet Most-Híd számára, mint ahogyan a legtöbb helyen lefestik. Például az MKP-val szemben továbbra is az a legnagyobb helyzeti előnye, hogy a Most-Híd benn van a parlamentben és a kormánykoalíció tagja.

Habár a mostani kerületi választások több ellentétet is felszínre hoztak a kormánypártok között, többek közt ezért indultak külön színekben a kormánypárti „ispánjelöltek”, a hétvége után Ficonak nem marad más lehetősége, mint kiküszöbölni a csorbát. Ehhez pedig mindenképp szüksége van a koalíciós partnereire, nem engedheti meg, hogy most egy vita szétforgácsolja őket. Sőt, mivel már olyan vélemények is elhangzottak a Smer részéről, hogy eltörölnék a kerületeket, az alkotmánymódosításhoz nélkülözhetetlen lenne az SNS és a Most-Híd támogatása.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a pártban szükséges lesz bizonyos fokú változásokat eszközölni. Valószínűleg felhagynak a rendkívül költséges, lejárató kampányokkal, amelyek pont visszafele sültek el. A kevésbé ismert jelöltek, mint például a nagyszombati Rigó Konrád államtitkár, helyett pedig az ismertebb arcokra vagy a kerületi választáson jelentős sikereket elérő Karol Pataky kassai jelöltre fognak építeni.

” Fiatal embereket próbáltunk ott ki, akik még semmilyen választáson nem voltak jelöltek. Tanulnunk kell belőle, és megyünk tovább”

-ezzel magyarázva a rossz eredményeket Bugár.

A Most-Híd regionális téren eddig is gyengén vagy mérsékelten szerepelt, ezért valószínűleg látva a sorozatos kudarcokat, a pártvezetés inkább az országos politikára fog koncentrálni. Nem elképzelhetetlen, hogy egész Nyugat-Szlovákiát beáldozzák, hiszen Bugár szerint ezek a kerületek passzívak voltak, és helyettük az ország középső és keleti részére érdemes összpontosítani a figyelmet és az erőforrást.

Mindenesetre a mostani megyei választások a Most-Híd számára egy komoly figyelmeztetéssel érnek fel: a párt jövőbeli sorsa szorosan összekapcsolódott Smerrel. Vagyis ha Fico bukik, akkor magával ránthatja Bugárt is.

Fasiszta vereség Szlovákiában 

0

A hétvégi szlovák megyei választásokon az antifasiszta egységfront megbuktatta Marian Kotleba kerületi kormányzót Besztercebányán. A szélsőjobboldali politikus 2013-ban került a közép-szlovákiai tartomány élére, ahol a leszakadó régió frusztrált lakói őt látták a legalkalmasabbnak, hogy változtasson a rossz helyzetükön.

A romaellenes kirohanásairól ismert fasiszta politikus tagadta ugyan, hogy szimpatizálna a náci Németországgal, de hívei előszeretettel viseltek olyan egyenruhákat, amelyeket Hitler szlovákiai helytartója, Jozef Tiso adott az embereinek a szlovák bábállam fennállásának idején. Míg Marian Kotleba Besztercebányán bukott meg, addig a szélsőjobboldali párt második számú vezetője, Milan Uhrík Nyitrán vesztette el a választásokat, igaz, a korábbi közvélemény-kutatásokhoz képest többen szavaztak rá (15 százalékot kapott).

A szlovák választók többek között azért nem szeretik a szélsőjobboldalt, mert

Marian Kotleba népszavazást javasolt arról, hogy Szlovákia lépjen ki a NATO-ból és az Európai Unióból.

Pozsonyban szinte minden párt elkötelezett az európai és észak-atlanti szövetség mellett. Szlovákia, amely tagja az euróövezetnek, sokat profitált ebből. Robert Fico miniszterelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy országa a mag-Európához akar tartozni, gondoljon erről bármit is a visegrádi négyes többi tagja, vagyis Magyarország, Csehország és Lengyelország.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK