Kezdőlap Címkék Márki Zay Péter

Címke: Márki Zay Péter

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 7. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origo, meg a Mandiner azt írta, hogy Ujhelyi István Sopronban nyilvánosan megígérte a kerítés lebontását, mert be akarja engedni az illegális migránsokat. (Ujhelyi reagálása itt olvasható.) A Magyar Nemzetből megtudhatjuk, hogy Karácsony Gergely migrációbarát politikát folytat. A PestiSrácok leleplezi, hogy Soros György baráti szervezeteihez megy árulkodni Washingtonba Márki-Zay Péter.

Ujhelyi István megígérte a kerítés lebontását

„Szavazzanak az MSZP-Párbeszéd listájára, ha kerítésmentes EU-ra vágynak” – mondta Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője hétfőn Sopronban. A nyilatkozata alapján egyértelmű, hogy a bevándorláspárti szocialista politikus lebontaná a Magyarország déli határaira emelt biztonsági kerítést, és beengedné hazánk területére az illegális migránsokat.

Nem Ujhelyi az első szocialista politikus, aki szót emel a kerítések ellen. 2015-ben, amikor a magyar kormány elrendelte, hogy a magyar-szerb határon épüljön határvédelmi kerítés a tömeges, illegális bevándorlás feltartóztatása céljából, a szocialisták élesen ellenezték a kerítésépítést. (Origo: Ujhelyi István Sopronban nyilvánosan megígérte a kerítés lebontását)

Karácsony Gergely migrációbarát politikát folytat

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a problémát, amit a Karácsony Gergely vezette zuglói önkormányzat migrációbarát politikája jelent — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Jelen Tamás, a XIV. kerületi Fidesz választókerületi elnöke. Mint ismert, Zuglóban a 2015-ös migrációs válság kitörése óta iszlám kulturális központ épült, migrációs érzékenyítő tréningeket tartottak, illetve adományraktárat is kialakítottak a bevándorlók számára.

– Látható, hogy összefogtak Európa migránsbarát politikusai, és ehhez Karácsony Gergely zuglói polgármester asszisztál a leginkább – jelentette ki Jelen Tamás. (Magyar Nemzet: Jelen Tamás: Karácsony migránstámogatókat segít)

Persze, hogy Márki-Zay Péter is Soros-bérenc

Nagy volt az idegeskedés az ellenzéki oldalon, amikor kiderült, Orbán Viktort hamarosan fogadja Donald Trump. Erre a találkozóra valamivel meg kellett próbálni rákontrázni, így Márki-Zay Péter is meghívatta magát az amerikai fővárosba, nehogy már ő jelentéktelennek tűnjön a magyar politikában. A hódmezővásárhelyi polgármester a Mindenki Magyarországa Mozgalom másik vezetőjével, Kész Zoltánnal az amerikai külügyminisztériumban tesz látogatást, de várhatóan a Helsinki Bizottság vezetőivel is találkozik és részt vesz a German Marshall Fund kerekasztal-beszélgetésén is. Ez utóbbi teljesen véletlen egy Soros Györgyhöz igencsak közel álló szervezet. (PestiSrácok: Soros György baráti szervezeteihez megy árulkodni Washingtonba Márki-Zay Péter)

Márki-Zay mozgalma kifulladóban – az ok

A szimpatikus Márki-Zay Péter (MZP) heroikus küzdelme saját városában a Fidesszel nagyobb sikerekkel kecsegtet, mint az országos szereplése. Ennek – az országos sikerek elmaradásának – világos okai vannak, amiken nem érdemes meglepődni. MZP-nek meg kellett volna oldania egy kollektív cselekvési problémát, amit az ellenzék sok éve nem tud megoldani: ti. az egységes fellépést valamilyen formában (a nagyobb kollektív haszon érdekében).

MZP célja, hogy elérje a pártok visszalépését egyetlen pártonkívüli jelölt javára a különböző választásokon, a lényegét illetően sem különbözik a korábbi elgondolásoktól, pl. attól, hogy hogy a pártok elosszák egymás között, kinek a jelöltje mögé állnak be, vagy hogy egységes listán indulnak, vagy hogy nem indulnak. Ezek mind ugyanannak a kollektív cselekvési problémának a különböző megmutatkozásai, ami ez: hogyan tudnak cselekvők a saját (vélt vagy valós) közvetlen érdekeik ellenében egy közösségi stratégiát előnyben részesíteni, ha ennek beláthatóan nagyobb a hozzájárulása a közjóhoz (magasabb kollektív haszonnal járhat), de nem okvetlenül növeli a szereplők egyéni hasznát és/vagy a hozzá vezető út (az implementáció) bizonytalan.

A kollektív cselekvési problémák megoldásához mindenekelőtt arra a meggyőződésre van szükség, hogy az ennek eredményeként beláthatóan előálló kollektív (politikai) haszon valamiért kívánatosabb lehet (a probléma megoldásához) elegendő számú cselekvő számára. Elvileg ezt jelentené a mi esetünkben annak a belátása, hogy az Orbán-rendszer elegendő szereplő (párt) szervezeti érdekét, ezen belül elegendő kritikus döntéshozójának személyes érdekét sérti jobban, mint a rezsim pusztulása. MZP eddigi kudarca arra világított csak rá, amire az eddigi „összefogósdik”: a pártok által elérhető kollektív haszon (és azon belül az egyes pártokra és vezetőkre jutó haszon) nem elég nagy ahhoz, hogy legyőzze a szervezeti és egyéni szereplőknek a status quóhoz fűzött személyes érdekét (a status quo hasznosságát).

A személyes érdekek a kollektív cselekvés ellen szólnak

Még ha be is látják ezek a szereplők a rezsim károsságát akár az országra, akár – adott esetben – a pártjaikra, a személyes érdekek (jelesül a titkolt és nyilvános juttatások, ideértve a magas országgyűlési képviselői díjazásokat, önkormányzati bulikat, közvetett közbeszerzési érdekeltségeket, informális kapcsolati hálókat stb.) a kollektív cselekvés ellen szólnak. (Hozzátartozik ehhez, hogy ezt a döntésüket a szereplők politikai – nem pedig erkölcsi – döntésként élik meg.)

MZP akkor tudott volna segíteni ezen a helyzeten, ha felismeri a kollektív cselekvési problémát és különleges motivációt tudott volna tenni a megoldás mögé – méghozzá háromféle módon: akár a rezsimhez fűződő párt- és pártvezetői érdekek hiábavalóságának beláttatásával, akár annak biztosításával, hogy ezek a szereplők növelni tudják a hasznukat a rezsim bukásával, akár kellően hatékony politizálással közvetlenül a szavazókra hatva -, és ez kritikus számú ellenzéki szereplőt lendített volna a kollektívan optimális megoldás felé. De a három lehetőségből egyet sem tudott és nagy valószínűséggel már nem is tud felmutatni. (Röviden és némileg leegyszerűsítve: nem tudott új bizalmi centrumot létrehozni maga körül.) Ha viszont így van, MZP és a mozgalma csak tovább bonyolítja a komplex ellenzéki struktúrát és valójában a NER stabilitását erősíti. Mivel még nem akarom (magamban) lezárni az MZP-fejezetet, ezzel a cikkel szerettem volna ráirányítani a figyelmet a kollektív cselekvési probléma jelentésére ebben a helyzetben.

Végül a korábbi cikkeimre reflektálva meg kell erősítenem: a rezsim bukásának kiváltó oka a gazdasági és külpolitikai környezet változása lesz, nem a belső ellenzéke, illetve minél színvonalasabb ellenzéki konfiguráció lesz elérhető abban a pillanatban, annál jobb lesz az országnak. Ezért az új ellenzéki politikusok és mozgalmak célja elsősorban az ellenzék tisztulása és felkészülése kell hogy legyen, amiben MZP-nek viszont fontos szerepe lehet. Az összefogósdinak semmi értelme, a kiszorítósdinak és az ellenzéken belüli pozíciószerzésnek annál több.

Megválaszolandó kérdések

0

Márki-Zay Péternek néhány kérdést nem ártana tisztázni, ha a demokrácia élharcosává akar válni. Ezért fel is teszek neki pár nagyon fontos kérdést, remélem eljut hozzá és válaszol ezekre.

Kedves Péter!

– Elfogadhatónak tartod e, hogy egy párthoz közeli média, kategorikusan és rendszeresen orkoknak, genetikai selejteknek nevezzen magyar állampolgárokat a származásuk kapcsán?
– Elfogadhatónak tartod e az Unió és Izrael zászlajának elégetését?
– Elfogadhatónak tartod e, hogy azt a Horthy Miklóst, akinek lelkén több százezer magyar halála szárad, bárki is a történelmünk pozitív szereplőjének tartsa?
– Elfogadhatónak tartod a Holocaust borzalmának tagadását, vagy akárcsak relativizálását?
– Elfogadhatónak tartod, hogy bárki is listát akarjon készíteni akár a zsidókról, akár az izraeli-magyar kettős állampolgárokról?
– Elfogadhatónak tartod, akár mint keresztény ember, hogy a cigány származású emberek gyerekvállalását valaki negatívnak értékelje, azok „túlszaporodásáról” beszéljen?
– Elfogadhatónak tartod, hogy bárki embereket a származásuk okán kasztrálásra javasoljon?
– Elfogadhatónak tartod, hogy a cigány családoktól el kéne venni a gyerekeiket és azokat bent lakásos iskolába kényszeríteni?
– Elfogadhatónak tartod, hogy bárki illegális félkatonai szervezeteket hozzon létre, vagy azokat támogassa?
– Elfogadhatónak tartod, hogy Izrael, a térség egyetlen demokratikus államával szemben, terrorista államokat támogasson bárki is?
– Elfogadhatónak tartod, hogy a zsidó áldozatok emlékét meggyalázva, a Duna-parti cipőkbe köpjön valaki?
– Elfogadhatónak tartod, hogy valaki megüssön egy másik embert, annak származása miatt, majd ezek után egy párt megtartja tagjai sorában?
– Elfogadhatónak tartod, hogy egy párt támogasson egy demokratikus, erőszakmentes, engedélyezett demonstráció megzavarását, mint amik rendszeresen történnek a Pride esetében?
– Elfogadhatónak tartod, hogy gyalázzanak embereket azért, mert saját választásuktól függetlenül melegnek születtek?
– Elfogadhatónak tartod, hogy egy pártot olyan személy vezessen, aki ellen etnikai bűncselekmény elkövetése miatt jogerős bírósági ítélet van és soha nem kért bocsánatot az elkövetett borzalomért?
– Elfogadhatónak tartod, hogy a határok nem sérthetetlenek és helyesled a határ revíziós soviniszta elvárásokat, célokat?
– Elfogadhatónak tartod, hogy valaki náci karlendítéssel szórakoztassa a társait egy esküvőn? Ez szerinted vicces?
– Elfogadhatónak tartod, az érpataki modellként elhíresült gazemberséget?
– Elfogadhatónak tartod, hogy bárkit munkatáborba lehessen záratni?
– Elfogadod, hogy vissza kéne állítani a halálos ítélet intézményét?
– Elfogadhatónak tartod, hogy valaki azt állítsa, Magyarország kormánya a jó oldalon állt a II. VH idején? Hősöknek vagy áldozatoknak tekinted a Donnál elesett magyarokat?
– Elfogadhatónak tartod, hogy valaki cigány bűnözésről beszéljen és azt az érzetet keltse, hogy a cigányok származásuk alapján potenciális bűnözők és munkakerülők?
– Elfogadhatónak tartod, hogy antiszemita nézetek mellett kiálló emberek legyenek egy párt listavezetői?
– Hihetőnek tartod, hogy egy párt, amelyik összetartó ereje a rasszizmus, antiszemitizmus, homofóbia, xenofóbia volt, hirtelen megváltozzon, egyik reggel úgy keljen fel, hogy ezek elmúltak már nála, de eszébe sem jut bocsánatot kérni a mocskos dolgai miatt?

Még rengeteg, ehhez hasonló fontos kérdésem lenne, és a válaszok nagyon nagyban befolyásolják nyilván a hozzád való viszonyulásomat, de a válaszaid lehet téged is arra kényszeríthetnek, hogy a nézeteiden, a szövetségi viszonyaidon változtassál. Persze ha ezen kérdések közül van amire igennel válaszolsz, akkor nincs okod változtatni semmin, csak akkor ne akarj demokratának látszani és számomra vállalhatatlan lesz a személyed. Öntsünk akkor együtt ha lehet, tiszta vizet a pohárba!

Rózsa Mihály

Csapdában

Attól tartok, megint egy újabb sikertelen ellenzéki összefogási kísérlet tanúi leszünk. Márki-Zay Péter minden tiszteletet megérdemel, egyrészt azért a szélmalomharcért, amit a városi önkormányzatban a fideszes kerékkötők ellen vív, másrészt, amiért vállalta a Mindenki Magyarországa Mozgalom megszervezését.

Tisztességes és jó szándékú politikusokat trombitált össze a zászlóbontáshoz, többségükben olyanokat, akiknek az elmúlt évben teli lett a hócipőjük azzal a teszetosza politizálással, amelyet maguk körül tapasztaltak. Ott van például Hadházy Ákos, az egykori szekszárdi állatorvos, aki akkor szakított a Fidesszel, amikor városi önkormányzati képviselőként szembesült a helyi korrupcióval. Aztán nem találta meg a helyét a Lehet Más a Politika soraiban sem, mert rá kellett ébrednie a tavaszi választások hangzavarában, hogy ott is dívik a kamarillapolitika, az árulás, egymás hátába döfik a kést a pozíció-vadász politikusok.

Vagy ott van Elek István, aki az MDF-ben kezdte a közéleti szereplését, aztán az első komoly csalódás után átlépett a Fideszbe. Később társalapítója volt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek, Orbán Viktor főtanácsadójának posztjáig vitte, de ahogyan belátott a kártyák közé, neki is hátat fordított. Következett az LMP, az újabb csalódás, és a kerecsendi remeteség, na meg a kecskéi. És a közírói, publicisztikai zsörtölődés a jobbítás szándékával.

Bod Péter Ákos politikai tisztességét személyesen is megismerhettem. 1990-ben Antall József ipari minisztere lett, néhány hónapig sajtósaként mellette dolgoztam, s amilyen őszinte nyíltsággal fogadott, úgy is váltunk el egymástól. Engem előbb, őt másfél év alatt falta fel a minisztériumi áskálódás. Aztán inkább bankár lett, de ott is kapott hideget-meleget a politikától, a Horn kormány idején inkább balról. Ameddig lehetett, hű maradt az MDF-es örökséghez, de a fideszes érában inkább csak távolról, az egyetemi katedra szellemi függetlenségének bástyái mögül figyelte a fejleményeket. 2010 után azok közé az értelmiségiek közé sorolt, akik maradtak ugyan a jobboldalon, de vették a bátorságot, hogy szót emeljenek a politika túlkapásai ellen.

Ábrahám Júlia jogász-pedagógusnak az LMP-ből, Lukácsi Katalinnak katolikus hitoktatóként, zsidó közösségszervezőként a KDNP-ből lett elege, amikor pártja szembe helyezkedett a Ferenc pápa által képviselt keresztényi elvekkel, de a Népszabadság bezárása, és a CEU-ügy vezetett el ahhoz, hogy végleg beteljen nála a pohár. És folytathatnánk a sort Kaltenbach Jenővel, a volt ombudsmannal, a Párbeszéd tagjával, Kész Zoltán, volt országgyűlési képviselővel, Lengyel Róberttel, Siófok polgármesterével, Magyar György ügyvéddel, Üveges Gáborral, az Új Kezdet választmányi elnökével. És persze Mellár Tamás közgazdásszal, független országgyűlési képviselővel, aki szintén megjárta mind az MDF, mind a Fidesz pártcsaládját, és szólni mert, amikor szembesült a Századvégnél folyó disznóságokkal.

Egyikük politikai tisztességéhez, jó szándékához sem férhet kétség.

Az alakulás után meghirdetett programjuk egyszerű: ellenzéki összefogást hirdettek a 2019-es önkormányzati választásokra. Minden településen csak egy „hiteles” ellenzéki polgármester-jelölt álljon a fideszes indulóval szemben, mert „az állampárt csak összefogással győzhető le. Azok, akik széleskörű egyeztetés nélkül saját jelölteket indítanak, maguk is hozzájárulnak a korrupció és a megfélemlítés rendszerének fennmaradásához.” Szerintük új politikai kultúrára van szükség, amihez minden tisztességes és változást akaró magyar ember csatlakozására számítanak.

És itt van az első csapda, a politikai naivitás.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alapítói feltételezik, hogy a politikai pártok ki fogják adni a kezükből az önkormányzati választások jelöltállítási jogát. Elhiszik azt a képtelenséget, amivel majd tíz éve Schifferék álltak elő. Nem lehet, és nem is lesz más a magyarországi politika, mert mindazok, akik ma a tűz közelében vannak – legyenek kormányzati vagy ellenzéki oldalon –, valami egészen más politikai kultúrában szocializálódtak, mint amire Márki-Zay és társai gondolnak. A pártoktól kiszivárgott tegnapi, első, semmitmondó nyilatkozatok is azt igazolják, a nagy elvi egyetértésen kívül komolyabb támogatásra aligha számíthatnak. Persze, bólogat az MSZP, a DK, a Párbeszéd, szerintük is szükség van az összefogásra. Széles körben, mindenkivel. Ám sorolják az aggályokat: a teljes összefogással egyetértenek, de pártok nélkül? Az infrastruktúrájuk nélkül? Azt is ki kell találni, jogilag milyen formája legyen helyben az együttműködésnek. De majd ők választják ki, hogy kivel, mikor és milyen mélységben. Az LMP egyelőre hallgat, a Momentum sem zárkózik el, de sokkal többet még ők sem mondanak.

A második csapda a tanácstalanság.

Odáig az MMM is eljutott, mint az összes ellenzéki erő, hogy kimondja, az állampárt túlhatalma tarthatatlan. Kormányt kell váltani, el kell takarítani a demokrácia útjából a korrupt politikusokat, a Mészáros-Garancsi féle oligarchákat, akik ezernyi helyen szívják ki a költségvetésből, az uniós támogatásokból a milliárdokat. Le kell számolni a nepotizmussal, azzal, hogy a hatalmi pozíciókkal járó előnyökből – a vagyonnal, a befolyással – a döntéshozók a rokonaikat, barátaikat részesíthessék előnyben az alkalmasabb, felkészültebb jelentkezőkkel szemben. Hogy ne élvezhessenek érinthetetlenséget az igazságszolgáltatással szemben a szervezett bűnszövetségbe keveredett rokonok sem.

Azt várná a társadalom, ha valaki végre nemcsak azt fogalmazná meg, hogy ki és mi ellen szeretne fellépni, hanem megmondaná végre azt is, hogyan és kivel képzeli el a változásokat.

De ezzel egyelőre sem a pártok, sem az MMM-hez hasonló civilek még nem rukkoltak ki. E nélkül pedig egy tapodtat sem juthat közelebb az ország a változásokhoz.

Márki Zay Péter: Meg kell változtatnunk a Magyarországon ma uralkodó politikai kultúrát

Vasárnap alakult meg Márki-Zay Péter vezetésével a Mindenki Magyarországa mozgalom, melynek fő célja, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon minden településen egyetlen hiteles polgármester-jelölt, és az őt támogató képviselőjelöltek nyerjék el a helyi közösségek bizalmát. A Mozgalom alapítói – Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos, Ábrahám Júlia, Bod Péter Ákos, Elek István, Kaltenbach Jenő, Kész Zoltán, Lengyel Róbert, Lukácsi Katalin, Magyar György, Mellár Tamás, Üveges Gábor – főként a jelenlegi politikai paletta jobbközép oldaláról ismert közéleti emberek, de vannak mások is az elnökségben. A mozgalom alapítójával, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel beszélgettünk.

 

A Facebookon azt írta, hogy a mozgalom fő célja, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon minden településen hiteles polgármester-jelöltek győzzenek. Ehhez azonban nagyon komoly országos csapatot kell építeni, lát-e erre esélyt, milyen terveik vannak erre?

Folyamatosan bővül a csapat, csak a mai napon két olyan polgármester jelentkezett, akik eddig nem voltak benne a mozgalomban.

Azt is írta, hogy az állampártot csak összefogással lehet legyőzni. Kikkel szeretne összefogni és kikkel nem? Vannak-e olyan ellenzéki pártok, amelyeket kihagyna az összefogásból?

Nincs olyan ellenzéki párt, akiket kihagynánk ebből az összefogásból A lényeg a hitelesség, a tisztesség, vagyis olyan erők együttműködését szorgalmazzuk, akik érdekeltek abban, hogy leváltsák ezt a kormányt. Elvileg még a Fideszt is el tudnám képzelni ebben a mozgalomban, persze, csak akkor, ha nem olyan, amilyen most. Persze ez csak egy elméleti feltételezés, hiszen a mi mozgalmunk épp azért jött létre, hogy leváltsuk azt a politikai kultúrát, amelyet a Fidesz képvisel.

A mozgalom tagjai zömmel jobbközépre sorolhatók. A mozgalommal a magyar demokratikus jobboldal gyengeségén, szinte a hiányán akarnak változtatni?

Azt kellett felismernünk, hogy a jobbközépen nagyon sok olyan tisztességes, mérsékelt ember van, akik most elárvultnak érzik magukat, mert nem tudják és nem is hajlandók elfogadni azt a hatalomgyakorlást, amit a Fidesz képvisel. Űr keletkezett a jobbközépen, ezért van az, hogy a mozgalom megalakulásakor ebből a táborból érkeztek többen hozzánk. De nyitottak vagyunk minden oldal felé, a lényeg számunkra, hogy az illető elutasítsa a korrupciót, a jogállam lebontását és egy korszerű politikai kultúrát képviseljen.

A Fideszt állampártnak nevezte, ezzel lényegében a mai rendszert is körülírta. Mikor és miért csalódott a régebben támogatott Fideszben?

Mint sokaknál, ez nálam is egy folyamat része volt. Orbán Viktor és a Fidesz, amely valamikor még Európa irányába vitte volna Magyarországot, irányt váltott és egy ideje Putyin és Oroszország felé kormányozná az országot. Ha mégis mondani kellene egy időpontot, talán 2009-et jelölném meg. Addig Orbán és a Fidesz kifejezetten orosz-ellenesek voltak, emlékszünk még arra, hogy „Ruszkik haza” és ehhez hasonlók. Ám akkor valamiért hirtelen megváltozott minden, a Fidesz nek már nem voltak fontosak az európai értékek, ehelyett az oroszokat és Putyint kezdte pártolni.

A kiábrándulási folyamat része volt az is, hogy 2002-es választási vereségből a baloldali kormányokat a korrupció miatt ostorozó Fidesz nem azt a következtetést vonta le, hogy kevesebb korrupcióval kell kormányozni, hanem épp ellenkezőleg: mindent meg kell szerezni. És ez vonatkozik a médiára is. Addig valóban baloldali túlsúly volt a médiában, de korántsem olyan mértékben, mint ahogyan most a Fidesz uralja a sajtót. Most gyakorlatilag az övékétől eltérő vélemények nem tudnak megszólalni az országos sajtóban.

Önt sem nagyon kérdezik.

Még a polgármesteri választási kampány során egyszer behívtak a M1-be, azóta sem tudom, leadták-e egyáltalán a velem készült beszélgetést, és ha igen, mi maradt abból, amit elmondtam

Az önkormányzati választás nyilván csak az első lépcső, annak megnyerése csak rövid távú cél. Mik a hosszú távú céljaik? 

A legfőbb célunk, hogy megváltoztassuk a ma Magyarországon uralkodó politikai kultúrát. Szeretnénk hiteles alternatívát nyújtani azoknak, akik elutasítják a korrupciót, és a hatalomgyakorlás mostani módját, stílusát. Az emberek el fognak jutni odáig, hogy elegük lesz abból, ami az országban történik

Ehhez az is kell, hogy az információ azokhoz is eljusson, akik most még el vannak zárva a valódi hírektől.

Igen, ez tényleg nagy probléma, ráadásul a mostani ellenzék nem tudta megoldani, hogy olyan sajtója kegyen, ami sok emberhez eljuttatja a valódi információkat. De nemcsak erről van szó: a legutóbbi választáson nagyon sok szavazókörbe nem sikerült ellenzéki számlálóbiztost találni. Az a célunk, hogy a jövő őszi önkormányzati választáson minden szavazókörben legalább két ellenzéki számlálóbiztos üljön.

Hogyan akarják leváltani az Orbán-rendszert?

Nem egyszerűen Orbánt, vagy a Fideszt kell leváltani, hanem azt a politikai kultúrát, amit ők képviselnek Magyarországon. Ezt persze ma Orbán és a Fidesz testesíti meg, s bár erősnek és magabiztosnak tűnnek, előbb, vagy utóbb meg fognak bukni. Ma Orbánék egy demokratikus választáson leválthatatlannak tűnnek, hiszen olyan eszközrendszerük van, olyan anyagi erőket tudnak propagandára fordítani, aminek mások legföljebb a töredékével rendelkeznek. De egyszer meg fognak bukni és még abban sem vagyok biztos, hogy a mostani rendszer eltart a következő választásig.

Véget akarunk vetni annak a gyakorlatnak, hogy az én kommunistám jó, a tiéd bűnös, az én tolvajomat megvédjük, a tiédet börtönbe küldjük. Mi mindenkivel együtt kívánunk működni, aki normális, tisztességes és használni akar az országnak. Egy példát is mondanék: nálunk Hódmezővásárhelyen olyan fideszes érzelmű vállalkozó sincs kizárva a megrendelésekből, akivel – és ez egy konkrét eset – más ügyben éppen perben állok. Nemrég írtam alá egy ilyen vállalkozóval szerződést, mert amit kínált, az hasznára lesz Hódmezővásárhelynek.

A mozgalom hosszabb távon párttá átalakul, vagy inkább az ellenzéki összefogást megszervező ernyőszervezet akar majd maradni? 

Nem alakulunk párttá, hanem azokat akarjuk segíteni, akik a jövő évi önkormányzati választáson a legtisztességesebb és persze a legesélyesebb jelöltek lehetnek a Fidesszel szemben.

Ez a recept működhet az önkormányzati választáson, de 2022-ben a parlamenti választáson pártok indulnak.

Ez még egy távolabbi történet, még ezt sem tudjuk. Most az önkormányzati választásra kell koncentrálnunk, hogy jövő ősszel minden településen egy hiteles ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesszel.

Tüntettek a lopások és a korrupció ellen

Közös ellenzéki tüntetés tartottak kedd délután Budapesten, a budai Bem téren. A demonstráció a szabadságért és a korrupció ellen szerveződött. A tüntetésen pár ezren jelentek meg, amelyet a Magyar Korrupcióellenes Szövetség Egyesület és Hadházy Ákos, volt LMP-s politikus szervezett. A tüntetők egyetértettek abban, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, melyhez aláírásokat gyűjtöttek, gyűjtenek. Hadházy kezdeményezéséhez egymillió aláírás összegyűjtésére van szükség.

 

Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője, a rendezvény moderátora szerint félre kell tenni a nézeteltéréseiket: vagy együttműködnek az ellenzék pártjai vagy elbuknak. Hangsúlyozta, hogy ők is a magyar nemzet részei.

Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter nem jelent meg a tüntetésen. Levelét Barabás Richárd olvasta föl. Jeszenszky hisz a demokráciában, a jogállamiságban és a nemzeti szuverenitás függetlenségében, szerinte ez a tüntetőkkel a közös gondolata. Támogatja azt, hogy Magyarország az Európai Ügyészséghez csatlakozzon, 1956 szellemében a nyugat-európai demokráciák családjához csatlakozzon.

Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere úgy vélte, lehetne sokkal jobb ez az ország. Hasonló a helyzet, mint 1956-ban, amikor betelt a pohár és elpattant a húr és kitört a forradalom a szovjet rabiga alatt, miatt.

Harangozó Tamás, MSZP-s politikus kijelentette, hogy egy ázsiai zsákutcába kényszerítették vissza Magyarországot. Orbán Viktor újjáépítette az állampárti rendszert. Az MSZP 1848-ból, 1956-ból és 1989-ből továbbra sem enged. Orbán Viktor Putyin és Erdogan barátja, miközben eltünteti Nagy Imre szobrát. Szerinte akaratból, bátor kiállásból és kezdeményezésekből kell több, nem pedig pártokból. Véleménye szerint csodák nincsenek. Közös cél, kemény munka van, meg kell találniuk egymást és erőt kell mutatniuk.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint is Magyarországnak csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez. Hangsúlyozta: a Polt Péter legfőbb ügyész leplezte állami korrupcióból Orbán Viktor és családja kandikál ki. Azt hiszik, hogy rájuk semmilyen veszély nem vonatkozik, miközben orosz zsoldban 1956 szellemét árulják el, például az értelmetlen paksi bővítéssel. Jávor hisz az összefogásban, mert a szétaprózott ellenzékkel csak Orbán Viktor győz, utalt a jövő évi EP-választásokra.

Ráczné Földi Judit, a DK elnökségi tagja szerint a Fidesz-KDNP kormány hazudik, lop, csal, megnyomorítják és külföldre kergetik a magyarokat. Az Európai Ügyészséggel sikerülhet a rendszer leváltása. A közös cél szerinte minden mást felül tud írni, össze kell fogniuk.

Donáth Anna, a Momentum elnökségi tagja a nagypapája meséiből ismeri 1956-ot. József Attilával és Göncz Árpáddal példálózott. Hisz a szabadságban, egyenlőségben és testvériségben.

Tarnay Kristóf Ábel, közéleti aktivista, blogger szerint a teljes sötétség nyelve ez már. Szerinte a sötétség nem tart örökké: a demokrácia meghal a sötétségben. A világosságot a civil aktivistákban látja, akik véleménye szerint fénypontok lehetnek. Úgy vélte, Magyarország jelenleg fuldoklik a korrupció sötétségében. Orbán Viktor ügyészsége előbb állít hajléktalanokat bíróság elé, mint korrupt politikusokat. Tarnay a tüntetőkkel kivilágította a telefonjaikat, mint akik a világosság fénypontjai.

Lukácsi Katalin, volt KDNP-s politikus elmondta, hogy már nem szavaz a Fideszre, nem bízik bennük. Szerinte a többség érdeke is, hogy megdőljön ez a rendszer. Hiteles, meggyőző alternatíva kell ehhez. Véleménye szerint a Fidesz ereje az emberek félelmeiben rejlik. Üzente, hogy ne féljenek az emberek. Aktív, bátor állampolgárok fogják a rendszert megdönteni. Ez a bátorság 1956 öröksége.

Hadházy Ákos, volt LMP-s politikus szerint a mai magyar kormányt nem az orosz tankok tartják fent, hanem az EU támogatások pénzei. Ebből lopnak és fizetik a zsoldosaikat. Úgy vélte, a probléma az, hogy ebből a lopott pénzből számukra minden megvehető. Szerinte ezt az Európai Ügyészséghez való csatlakozással lehet megállítani. Van ehhez egymillió ember, meglesz szerinte az egymillió aláírás a kezdeményezéshez. Elmondta: jelenleg mintegy 120 ezer aláírásuk van. Véleménye szerint a munka ideje van itt. Az elcsalt választások után most munkaidő van. Bejelentette azt is, hogy az aláírásgyűjtő pultoknál ezentúl a kilakoltatások leállításáért is gyűjtenek majd aláírásokat. Továbbá este 7 órára a Kunigunda utcai MTVA épületéhez újabb tüntetést jelentett be.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere elmondta, hogy nem akarnak orosz gyarmat lenni. Nem hagyják, hogy azzá tegyék. Az Európai Ügyészség tud ebben segíteni de . ehhez összefogás és egység kell – ez a modell Hódmezővásárhely mellett több településen is működött. Erőt kell tudniuk mutatni véleménye szerint. Amíg a megfélemlítés tart, addig csak  hazug propaganda és a lopás folytatódik. „Háromezer-kétszáz Hódmezővásárhelyre van szükség a pártállam legyőzéséhez a jövő évi önkormányzati választáson.”  A küzdelmükben velük van Magyarország, Európa és a Jóisten is. Márky-Zay olyan Magyarországot szeretne építeni, ami valóban mindenki Magyarországa lesz. A tüntetés végén a demonstrálok az EU himnuszát is elénekelték.

Víz Ági

Trükközés vagy trükközés elleni lépés?

„Az intézkedéssel elvben meg lehetne akadályozni azokat a trükközéseket is, amelyekkel a korábbi Fidesz-vezetés is élt, amikor a konkrét fejlesztésre megcímkézett uniós forrásokat szabálytalanul, működési költségekre költötték el” – mondta Márki-Zay Péter. A kormány egyik legújabb lépése, hogy visszakéri az önkormányzatoktól az elnyert uniós forrásokat, hogy azt a pénz államkincstári számlán kezeljék. A tét sok-sok milliárd.

Márki-Zay Péter. Forrás: Facebook

„Önmagában normális, a fegyelem megteremtésének az irányában tett lépésnek tartom, hogy az egyes településeknek a számukra megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás ötvenmillió forint feletti, a számlájukon kezelt, még fel nem használt összeget szeptember 30-ig át kell utalniuk a Magyar Államkincstár (MÁK) számlájára, majd a felhasználás ütemében lehetne lehívni a szükséges összegeket” – reagált a Független Hírügynökség megkeresésére Márki-Zay Péter. Hódmezővásárhely független polgármestere példaként említette, hogy

az intézkedéssel elvben meg lehetne akadályozni azokat a trükközéseket is,

amelyekkel a korábbi Fidesz-vezetés is élt, amikor a konkrét fejlesztésre megcímkézett uniós forrásokat szabálytalanul, működési költségekre költötték el.

A Népszava írta meg a héten, hogy a választások előtt „kiszórták” a brüsszeli forrásokat, de tetemes a költségvetés hiánya, így most visszaveszi az önkormányzatoktól a pénz egy részét a kincstár.

A Zoom szerint az intézkedés nem csak az önkormányzatokra, hanem az állami cégekre is vonatkozik. A becslések szerint ezzel százmilliárd forintos nagyságrendű összeget is beszedhet az állam. További intézkedés, hogy szeptember elejétől kevesebb előleget fizet ki a kormány a nem állami és önkormányzati pályázóknak, ami ugyan a kormánynak azonnali spórolást jelent, ám a pályázók dolgát megnehezíti. Ők ugyanis úgy készítették el a finanszírozási terveiket, hogy számoltak az előleg kifizetésével. Amennyiben pedig a hiányt saját forrásból kell kipótolniuk, a támogatás elköltése kerülhet veszélybe.

Gémesi György, Gödöllő városvezetője, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ez az intézkedés egyértelműen tovább szűkíti a települések önrendelkezéshez való jogát és baljós árnyakat vetít előre.

A Népszava arról is írt, hogy az idei érvre tervezett 2200 milliárd forintos kifizetések több mint felét átutalták az önkormányzatoknak. A pénzt azonban javarészt a költségvetés terhére fizették ki, Brüsszel ugyanis az utóbbi időkben feltárt korrupciós ügyek és ellenőrzések miatt az uniós támogatások egy részét visszatartotta, s az összegnek csak a töredékét utalta át. A választási propaganda jegyében kiosztott pénz  1646 milliárd forintos lyukat vert a központi költségvetésbe, az egész évre betervezett hiány több mint 120 százalékát produkálva. Ha az önkormányzatok visszautalják ezeket a pénzeket, papíron eltűnik a hiány egy jelentős része.

Márki-Zay munkatársai is megvizsgálták az új jogszabályt, és annak alapján úgy látják: az állami költségvetés nem tudná más célra felhasználni ezeket az elkülönített összegeket, ezért az intézkedés a kimutatott államháztartási hiányon javíthatna, de az így visszakért összegeket más célra nem lehetne elkölteni.

„Én úgy látom, hogy inkább hiányjavító és egyfajta kontroll lehetőségét adja az intézkedés”

– mondta, kifejtve: azzal teljes mértékben egyetért, hogy a fejlesztésre szánt pénzeket nem szabad működésre elkölteni – ahogy azt évekig Hódmezvásárhelyen tették a Fidesz-érában.

Megszólalt az ügyben a Pénzügyminisztérium is, amely pénteki közleményében a többi között azt szögezi le, hogy „a sajtóban megjelent valótlan és megtévesztő hírekkel ellentétben a kormány nem veszi vissza az önkormányzatoknak járó fejlesztési forrásokat, azok továbbra is a települések rendelkezésére állnak, csupán a számla vezetője változik. Ezzel a források felhasználása még inkább biztosítottá válik, mivel a kincstári számláról csak az adott fejlesztési célhoz kötődő kifizetések teljesíthetőek… Az önkormányzatok mozgásterét, a számukra megítélt források felhasználási jogosultságát egyáltalán nem csökkenti a kincstári számlára történő átvezetés.

Tehát arról sincs szó, hogy a már kifizetett uniós forrásokat „visszavenné” a kormány az érintett településektől” – írja a PM.

Hódmezővásárhelynek most 460 millió forintot kell szeptember 30-ig átutalniuk a MÁK egy elkülönített számlájára – tudtuk meg Márki-Zay Pétertől. Azért ennyit, mert a város előző, Fideszes vezetése még 2016-ban nyert el egy uniós forrást fejlesztésre, amit azonban 2017-ben működésre használt fel.

„Nem tettek mást, mint pilótajátékot játszottak”

– szögezte le a független polgármester, hozzátéve: ezzel most igen nagy bajba sodorták a várost, amely egyelőre a készpénz-tartaléka terhére ugyan ki tudja nyögni a szóban forgó 460 millió forintot, de az év végére legalább 1,5 milliárdra nő a hiány, miközben a működésnek nullszaldósnak kellene lennie. Az általa örökölt költségvetés is nagyon gyenge volt – fogalmazott, fiktív milliárdos bevételekre épített. Több önkormányzati cég is működésképtelenné válhat, beleértve például a menzát vagy a strandot üzemeltető céget, a helyi televíziót, stb. A probléma nagyságát érzékelendő Márki-Zay elmondta: Vásárhelynek 6 milliárd forintos elmaradásai voltak tavaly év végén, amely olyan tételekből állt össze, mint pl. a babakötvények utáni kötelezettségek (a 2012-ig kibocsátott kötvények után eddig évente 100 millió forintot kellett volna az önkormányzatnak elkülönített számlára befizetnie, ám tavaly is csak 3 milliót fizetett be), de egy 3 milliárd forintos kifizetetlen szállítói állomány is szerepel a fenti összegben – tette hozzá.

Az örökölt terheket csak állami segítséggel tudnák lenullázni, ahogy a kormány Pécs számára is lehetővé tette ezt, szögezte le a független polgármester, aki szerint ebben az esetben a jövőben biztosítva lenne a város fenntartható költségvetése és működése. Pécsett az állam átvett a város tulajdonában lévő ingatlanokat – Vásárhelynek is van 60 milliárdot érő vagyona – igaz, az előző városvezetésnek köszönhetően az ingatlanok már jelzáloggal jócskán le vannak terhelve.

A másik megoldás lehet, hogy csődgondokság alá helyezik a várost, ebben az esetben azonban előállna az „Esztergom forgatókönyv”, leállna a városi televíziótól a strandig minden nem kötelező feladat finanszírozása.

Tisztában van vele, hogy ezt fegyverként használná a kormány és a helyi Fidesz-többségű közgyűlés ellene, de optimista lévén úgy látja: nem olyan ostobák az emberek, mint ahogy azt a Fidesz gondolja. Esztergomban Tétényi Évának tisztességes helytállásra futotta, de Hódmezővásárhelyen egyrészt nagyobb arányú volt a támogatottsága, másrészt neki nem négy évig, hanem csak másfél évig kell kihúznia egy ellenséges közgyűléssel.

Kérdésünkre leszögezte: másfél év után nem fog visszavonulni:

„2019 októberében vagy – ha a Fidesz úgy gondolja, hogy az alkotmányozó többségének az erejével élve előrehozza, akkor az Európai Parlementi választások idejére, 2019. május 25-én” mindenképpen indul.

A maga részéről reméli, hogy addigra már lesz egy olyan egyesület, amely egyfaja mozgalomként helyben és országosan is összefogja a korrupcióellenes erőket, amelyek segítik az általuk indított független jelölteket. Vásárhelyen már több ilyen egyesület is van, amelyekben egy csapatban dolgozik együtt a szocialista és a jobbikos, a volt fideszes, stb.

A terv az, hogy közös képviselőtestületi névsorral és polgármesterjelölttel indulnak, s szeretnék ezt a modellt egész Magyarországon támogatni.

Példaként említette Pécsett, ahol „egész jól állnak már”, vagy éppen Balmazújvárost, ahol a közös független jelölt, Hegedűs Péter mögé felsorakoztak az ellenzéki pártok, s 53 százalékos győzelmet arattak annak ellenére is, hogy nem kapott elegendő gyakorlati támogatást, tanácsokat, szakmai segítséget a pártoktól, pedig „a választás előtt és győzelem után is nagy szükség van erre” – mondja Márki-Zay.

 

Az Országgyűlésben is szóba került a kérdés: az LMP-s Hohn Krisztina napirend előtti felszólalására reagálva

Fotó: Wikimedia Commons

Bodó Sándor államtitkár állította: elvonásról nincs szó, ahogy arról a polgármestereket és a polgármesteri hivatalokat tájékoztatták is, pusztán egy a MÁK által vezetett, de az ő számukra szóló számlára kerül a pénz a projekt megvalósításáig. A változás a korábbikhoz képest pusztán annyi, hogy az eddigi alszámla helyett államkincstári számlán lesz a pénz.

Ismét a dohány? – felhívtuk Lázár János miniszterelnöki biztost!

– Halló, Lázár úr?

– Igen, tessék!

A telefon recsegve szólt, de néhány másodperc múlva felismerhetővé válik az egykori kancelláriaminiszter kormányinfón ismertté vált orgánuma. A vonal túlsó végén tehát immár valóban Lázár János, akit a Magyar Közlöny tanulsága szerint mától Orbán Viktor kormányfő a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosnak nevezett ki.

 

A rövid bemutatkozás után sietve jelzem, hogy az egykori kancellária-minisztertől a Fühü számára szeretnék interjút kérni a napvilágot látott hírrel kapcsolatban.  A pillanatnyi csönd után Lázár János udvariasan megköszöni,  s egyetlen tőmondatban közli, hogy nem kíván élni az általam felkínált nyilatkozat lehetőségével, s már le is teszi a kagylót.

Maradnak tehát a megválaszolatlan kérdések.

Leginkább az, hogy Lázár János már az új kormány megalakulása előtt jelezte, hogy nem kíván kormányzati tisztséget vállalni Orbán Viktor kormányában, hisz emlékszünk: ő maga nyilatkozta, hogy a kormányon kívül is van élet. Akkor viszont talány, hogy miért vállalta el a miniszterelnöki biztos szerepét. Talán a kormányfő visszautasíthatatlan ajánlatot tett volna Lázár Jánosnak – a visszautasíthatatlan ajánlatok mibenlétéről vannak fogalmaink – aki néhány hónap szabadság után megváltoztatta korábbi véleményét, és elfogadta az állást?

Csak találgatni lehet, hogy Orbán Viktor miért keresett mindenáron állást Lázár Jánosnak. Az utóbbi biztosan nem kopogtatott a parlament kapuján, hogy munkát szeretne. Talán a kormányfő éjjelente álmatlanul forgolódott, hogy ennek a Janinak mégiscsak kéne valami feladatot találni? Lázárnak amúgy valószínűen nem merülnek le az akkumulátorai, hisz állandóan pihen. Lazán jár-kel a világban, néha szőrmentén kicsit gyepálja utódját, Márki-Zay Pétert, de inkább gyanús egyetértésben tárgyalgat a két politikus. Így aztán nem csoda, ha Orbánnak nem jön álom a szemére, talán még bosszantja is, hogy ez a Lázár nem akar (köz)szolga lenni a Fidesz kormányban.

S persze, a miniszterelnök okos ember, azonnal beugorhatott neki a trafik-ügy, amit Lázár még államtitkárkén olyan szépen megoldott. Igaz, kellett hozzá vér, veríték, és könnyek, de új kedvezményezetteket talált a biztos megélhetést nyújtó trafikokba, a régiek pedig mehettek a lecsóba. A hódmezővásárhelyi holdudvarából származó Sánta Jánossal – a sajtóhírek szerint az utóbbi számítógépén – elkészítették a trafiktörvényt. Sánta azóta a leggazdagabb magyarok közé tartozik, vagyonának meghatározó forrása a dohánykereskedelem.

Ebből is látszik, hogy Lázár János ért a dohányhoz, így aztán testhezállónak tűnik, hogy rábízzák a nemdohányzók védelmének feladatát, továbbá a dohánypiac szabályozásának összehangolását. De még az új típusú dohánytermékek, elektronikus cigaretták fogyasztását befolyásoló kormányzati álláspont kidolgozása is a miniszteri biztos feladata lesz.

A lényeg viszont, hogy ismét Orbán Viktor lesz a főnöke, fizetést viszont nem kap.

Lázár úr! – megértjük, hogy a kommentárhoz még keresi a szavakat, de azért sajnáljuk az elmaradt interjút!

Ennyi barommal még nem volt dolgom

Farkasházy Tivadar humorista szerint, az a legszörnyűbb a mostani helyzetben, hogy a szétesett, egymással marakodó ellenzék tagjai, akiket igen sokan képességhiányosnak tartanak, még mindig intellektuálisan felette vannak a hatalmon lévőknek.

  • Humorral a hatalom fölé lehet kerülni.
  • Sok helyről kitiltanak minket.
  • Bosszantja őket, amit csinálunk. 
  • Egy részüket megvásárolták, másik részük egymással marakodik. 
  • Ez a gittegylet.

Eldurvultattak címmel pár hónapja volt egy írásod Orbánról. Eldurvulva maradtál?

Igen.

Ez azt jelenti, hogy keményebben beszélsz, egyfolytában dühös vagy, könnyebben felhúzod magad?

Egyáltalán nem vagyok dühös, mert az árt az írásnak. Ezt Megyesi Gusztávtól tanultam. Régóta vallom azt, ha demagóg és populista módon támadnak minket, engem, akkor nem lehet disztingváltan reagálni. Az óriási média- és a gazdasági fölényben lévőknek nehéz mindig úri módon válaszolni. Most nézem, sokakkal együtt a világbajnokságot.

Óránként kell hazug híreket hallgatnom az M4-esen. A világon nincs egyetlen olyan sportcsatorna, amelyik ezt meg meri tenni, még Észak-Koreában sem.

Nemcsak, hogy állandóan migráns híreket tesznek a sportadások közé, hanem azok többször még hazugok is. Akkor miért gondolkodjam azon, hogy a mondatom 100%-ig megfelel-e a gentlemen’ s agreement szabályainak. Erre céloztam az általad említett kis írásban. Nem helyes, amit ajánlok, de, ha néha az ember átlépi azokat a korlátokat, amiket korábban még nem lépett volna át, akkor azt igencsak bocsánatos dolognak látom és egyáltalán nem bűnnek.

Milyen korlátokat léptél át?

Például a demagógiát felhasználom a Hócipőben. Azok az emberek, akik megtipornak, kisemmiznek minket, akik, hogy magamról beszéljek, kinéztek a rádióból, ahol 33 évet húztam le, nem engednek be a tévébe, ahol szintén tettem egyet s mást, elzárnak mindentől, nem érdemelnek mást. Futballistaként például nem mehetek be különböző városokba, mert a polgármester letiltja a csapatot. Akik ezt csinálják velem, azokkal miért legyek mindig udvarias?

Nem hívnak az úgynevezett közszolgálatba?

Az úgynevezett ellenzéki televíziókba sem hívnak, amiket szintén megvett a Fidesz. El akarom kerülni, hogy panaszkodjam, de a saját dolgaimat jobban ismerem. Vagy itt van Havas Henrik és Nagy Bandó András meghurcolása. Vagy ahogy Schilling Árpád elment az országból. De nem akarom hozzájuk hasonlítani magamat, mert a humorista másként gondolkozik. Mi mindent fordítva látunk, ezért szoktam azt mondani, hogy ez egy ritka betegség. Emiatt kevesek szakmája ez. Ha támadják, attól a humorista kedvet kap, és ha valami baja van, akkor elkezd gondolkodni, hogy ennek mi az előnye. Ez az embernek megsokszorozza, a korára való tekintettel, már elég kevés erejét.

Milyen előnyöket látsz?

Hát például életemben ennyi barommal még nem volt dolgom. Pedig azért a szocializmusban is akadt belőlük.

Most a Hócipő dúskál a témákban, amíg teheti.

De akkor te kiugorhatnál a bőrödből a boldogságtól.

Kiugorhatnék, csak 2010 óta egy hirdetés nem volt a Hócipőben, és elő sem merik venni az emberek, sokan azért nem fizetnek elő rá, és az újságosnál veszik, mert már attól is félnek, ha bedobják a postaládájukba, s azt meglátják a szomszédok. Akkor hogyan ugorjak ki a bőrömből a boldogságtól? Ettől inkább most ordítani kéne! Ez ilyen kettős dolog, hogy jó is meg rossz is.

Miközben azért azt nem lehet mondani, hogy tobzódik a humor az országban.

Szerintem tobzódik, amikor nekem azt mondja valaki, hogy nincsenek manapság viccek, azt javaslom az illetőnek, hogy menjen fel az internetre és ha valaki csinál valami baromságot, akkor egy óra múlva huszonöt mémet láthat róla. Virágzik a politikai vicc, csak most az interneten és mémnek hívják. Nem beszélve Bödőcsről meg KAP-ról, Kovács András Péterről. Igenis van humor és azért dolgozom szívesen együtt azzal a néhány emberrel, akik még erre adják a fejüket a Hócipőben, mondhatni éhbérért, mert nagyon örülnek neki az olvasók. Egy pillanatra szabadnak érzik magukat. Humorral a hatalom fölé lehet kerülni. Ha beülsz a moziba, Chaplinnek drukkolsz és nem a két méteres, 120 kilós rendőrnek, aki megpróbál elbánni vele. Chaplin el is esik, megüti magát, de nem őt nevetjük ki, hanem neki drukkolunk. A humornak van egy ilyen, több évezrede ismert felszabadító hatása.

Félig-meddig Chaplinnek érzed magad?

Ez most nagyképűségnek hangzik, mert az egyik legnagyobbat hoztam példaként, de dramaturgiai szempontból annak érzem magam, ugyanis ezek ősi szabályok, azzal, hogy sok helyről kitiltanak minket, hogy lehetetlenné teszik a működésünket, pedig nem akkora a példányszámunk, hogy erre okot adna, ez igenis azt jelenti, hogy bosszantja őket, amit csinálunk.

Csak egy friss példa, az a néhány másodperces videó jelenet, amiben Orbán Viktor leporolja az öltönyét, megigazítja a nyakkendőjét és megpróbál beszédbe elegyedni a nevetgélő Merkellel és Macronnal, akik ügyet sem vetnek rá, és amikor azt látják, hogy ő megpróbál harmadikként ott állni, hátha jön valami udvari fotós, és akkor láthatjuk Európa három mai nagyhatalmát, német, francia és magyar urát. De ekkor a másik kettő ellép tőle, de nem mennek a dolgukra, hanem három méterrel odébb megállnak és tovább folytatják a beszélgetést, hát ebben a rövid videóban minden benne van.

Nem abnormális az, hogy minden tele van Orbán Viktorral? Rögtön a mi beszélgetésünk is, pedig nem is ezzel kezdtem. Szokták mondani, hogy vannak olyan boldog országok, amelyekben az emberek egy része azt sem tudja, hogy ki a miniszterelnök.

Bocsánat, de ezt nem mi csináljuk, ő telepedett ennyire ránk, mi ennek a kárvallottjai vagyunk, mi csak megpróbálunk néhány vidám percet okozni azoknak, akiknek a kezébe kerül a Hócipő.

Egy rakat pártpolitikus érezhetően direkt mond valami baromságot azért, hogy figyeljenek rá. És ilyenkor rendesen ugrik is a média, holott normál körülmények között ezek a blőd kijelentések akár mínuszos hírek sem kellene, hogy legyenek.

Nem, nem, most tévedsz. Nem direkt mondanak baromságokat, hanem olyanok. Az a legszörnyűbb a mostani helyzetben, hogy a szétesett, egymással marakodó ellenzék tagjai, akiket igen sokan képességhiányosnak tartanak, még mindig intellektuálisan felette vannak a hatalmon lévőknek. Ha megnézed a sokat emlegetett Bibó kollégiumot, akkor Kövér gyakorlatilag félre van állítva, Áder ki lett küldve Brüsszelbe, Deutsch egy Twitter-huszár lett, Szájer is kint van Brüsszelben. Jóformán Handó Tündén kívül senki nincsen döntési helyzetben, Stumpf, Navracsics, Pokorni már otthagyta Orbánt, most Budai Gyulák, Németh Szilárdok, Tállai Andrások, Semjén Zsoltok, Szijjártó Péterek veszik körül. Bármelyik ellenzéki párt kiállít egy ilyen csapatot.

Ha igaz, amit mondasz, akkor miért nem tudja őket könnyedén lesöpörni az ellenzék?

Miért?! Hát egy részüket megvásárolták, másik részük egymással marakodik, és őrzi a kis szemétdombját. Balatonszárszó egyik állandó témája az volt, amit összefogásnak neveznek. Tulajdonképpen nem a Fidesz csukta be a nálam nyaranta Balatonszárszón megszervezett rendezvényt, hanem az ellenzék. Azok a fiatal titánok, akik sorra gúnyolták ki az erőfeszítéseimet. Nem az volt a baj, hogy nekik nem tetszett, hanem hogy nem csináltak helyette másokat. Öt embert tudok mondani, akiknek nagyon figyelem az erőfeszítéseit, Gulyás Márton, Juhász Péter, Hadházy Ákos, Mellár Tamás és Márki-Zay Péter személyében. Külön-külön-külön, egy-egy ember.

De miért képtelen összefogásra az ellenzék, amikor a másik oldalon összezárt sorokat látunk?

Azért, mert az ellenzék tagjai a másikban rendszeresen azt nézik, mit követett el, ami miatt alkalmatlanná vált – nem mondom az összefogást, mert az már szitokszóvá vált – az együttműködésre. Hát nézd meg, mit csinál az LMP! Visszaminősíti kis betűvel írt nemecseknek Hadházy Ákost, az utóbbi évek leghatásosabb ellenzéki politikusát, az uniós pénzek lenyúlásának rendszeres feltáróját?! Hát van ilyen? Hát ezt olvastuk már Molnár Ferencnél A Pál utcai fiúkban, ez a gittegylet. Nemecsek csupa kis betűvel, hadházy ákos csupa kis betűvel. Hát ez egy vicc!

Van egy olyan mondatod, hogy „ a jövő befejeződött, a múlt meg elkezdődött”. Ez azt jelenti, hogy nekünk annyi, kampec, húzhatjuk le a rolót?

Nekem valószínűleg már igen! Persze nem adom fel, a választás után 101 pontban megpróbáltam összegyűjteni azokat a hibákat, amelyek a kétharmados többséghez vezettek, és azt a 48 teendőt, amik esetleg Orbán bukását, de legalábbis alapos gyengülését okozhatják. Most a Hócipőben 13 pontos tanácsokat adunk az ellenzék különböző csoportjainak, hogyan tehetik magukat még jobban tönkre. Visszavonultam oda, ez egy végvár. Aminek az a baja, hogy nem követheti az ellenséget, ha az odébb áll. Megjegyzem,

annak is utánanéztem, hogy mi lett az egri hősökkel. Dobót lecsukták, mert nem tudott elszámolni a lőszerekkel, Bornemissza Gergelyt elfogták, bezárták a Jedikulába, ott halt meg, Mekcseyt meg egy kocsmai verekedésben agyonverték. Tehát ez sem olyan szép, mint ahol Gárdonyi abbahagyta.

A Hócipő is egy végvár. Aki nagyon felmászik, azt megpróbáljuk lelökni Para-Kovács Imrével, Váncsa Istvánnal, Smuzewitz Ilonával, Marabuval. Remek kis csapat. Amíg csinálhatjuk, csináljuk.

Egy év alatt jelentősen csökkentem a hajlék nélkül élők számát a Józsefvárosban

Közvélemény-kutatás ugyan nem készült, de elemzők szerint az ellenzék jelöltje megnyerheti a józsefvárosi polgármester választást július 8-án. Ráadásul a jövő vasárnapi voksolásra minden baloldali párt felsorakozott a független jelölt, Győri Péter mögé. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Győri kitart korábbi ígérete mellett, s azt mondja, hogy ha megválasztják, akkor egy év alatt látványosan csökkenti a hajléktalanok számát a „nyóckerben”!

 Első győzelmét már megszerezte, hisz elérte, hogy a helyi választási bizottság ne az ellenzéki pártok jelöltjének tartsa, hanem függetlennek, ahogy ön szeretné.
Jól esett a diadal?

Igen, mert jogilag független jelölt vagyok, a szavazólapon is így szerepelek majd. A szuverenitásom ellenére az ellenzéki pártok döntő többsége engem támogat, ezért a logóikat fel is tüntettem a plakátokon. Ám ezt kifogásolta egy bejelentő, s azt kérte, hogy ha az ellenzék engem segít, akkor ne lehessek független, s ezt húzzam le a falragaszokról is. Meglepő módon ennek a javaslatnak a helyi választási bizottság helyt adott, de a fővárosi viszont elutasította. Egyben úgy döntött, hogy valójában engem ért jogsérelem, mert plakátjaimat az ellenfeleim fekete festékkel befújták, ami törvénysértő. Itt tartunk.

A hangsúlyozott civilsége miatt a támogatói nem sértődtek meg, nem érezték úgy, hogy megtagadta őket?

Dehogy! A támogatóim kifejezetten méltányolják, hogy minden párton kívül állok, szimpatizánsaim pedig üdvözlik a szuverenitásomat, mert elegük van a mai politikából. Díjazzák azt is, hogy értek az önkormányzati munkához, mondhatnám, szakértője vagyok.

A támogatók elvárják, hogy a pártok egymásnak is ellentmondó programját megvalósítsa?

Ez nem elvárás. A pártok azért támogatnak, mert több olyan ügyet képviselek, amely számukra is fontos. Ismerik az eddig tevékenységemet, s azt elfogadhatónak tartják.

Előny, vagy hátrány, hogy ön a Demszky-éra ismert és befolyásos szereplője volt?

Az ellenfeleim megpróbálják azt az időszakot sötét korszaknak beállítani, miközben annyit soha nem fejlődött Budapest, mint Demszky idejében. Tényleg világvárost építettünk, de azt nem pártkatonaként tettem, voltak nyilvános vitáim is az akkori városvezetéssel. Próbálna ma ellentmondani bárki a felettesének, azonnal repülne. Tehát a hibái ellenére vállalom azt a korszakot, mert olyan nagyarányú építkezés, fejlődés azóta sincs a fővárosban. A mai kormány és a főváros vezetése erről szinte teljes mértékben lemondott.

Amikor az országban minden hatalom a Fideszé, akkor Józsefvárosnak nem az az érdeke, hogy a kerületet a kormánypárt kijáró embere vezesse?

Ezt csak mítosz, amit az emberekkel igyekeznek elhitetni.

Mindenesetre logikusnak látszik, hogy ahol a hatalom, ott a pénz. Nem így van?

Szerintem nem. Nem minden a Fideszé, az emberek lelke és szavazata bizonyosan nem. A választók többsége nem szereti a kormánypártot, ezt bizonyította az áprilisi országgyűlési választás, a fővárosban különösen. Az ellenzék 40 százalék feletti eredményt ért el – akár összefogott, akár nem – s ennél kevesebbet a Fidesz, a különbséget a Jobbik vitte. A választó tehát semmiképp nem a Fideszé, a többség semmiképp. Egyébként akkor is vállalnám az emberek képviseletét, ha kisebbségbe kerülnénk. Én ugyanis valóban a többpártrendszer híve vagyok, akkor is, ha kisebbségből kell képviselnem az álláspontomat. Egyáltalán nem félelmetes, ha egy bizottságban többségi hátszél nélkül kell érvelni egy logikus álláspont mellett. Nekem ez a normális! Ne felejtse el, hogy Zugló, Budaörs – hogy csak két önkormányzatot említsek – azért fejlődik jobban, mint a Fidesz által vezetett kerületek, mert rátermett ellenzékiek irányítják. De ott van Szeged, Hómezővásárhely – az utóbbi polgármestere Márki Zay Péter a legnépszerűbb ellenzéki,– s ezen kívül is van még a központi kormányzat színétől eltérő kistelepülés, amely sikeres. Még olyan eset is adódik, amikor a polgármester a saját testületében kisebbségben van, de ettől még nem omlik össze a város.  Sőt, szép eredményeket értek el, mert a Fidesznél sikeresebb várospolitikát folytatnak, a választók érdekében.

Vagyis az ön véleménye, hogy a közhiedelemmel ellentétben az ellenzéki önkormányzat sikeresebb lehet, mint a kormánypárti. 

Abszolút. Feltéve, ha a városvezetés ért a feladatához, s tudja, hogyan menedzselje a települést. Ezért választják meg őket, ellenkező esetben már megbuktak volna! A Fideszes városvezetők legtöbbje kontraszelektált, nem ért a feladatához, hiába „fekszik jól” a kormánynál, a pénz önmagában még kevés!

Ha megválasztanák Józsefváros polgármesterének, akkor Fidesz-többségű közgyűléssel kerülne szembe. Ez nem kedvetleníti el?

Semmiképp. Ha a közgyűlés is a kerület érdekeit képviseli, akkor természetes lenne az együttműködés. De még kisebbségben lévő polgármesterként is tudok olyan programot csinálni, amelynek megvalósításához nem kellene a többség támogatása. Például nyitott önkormányzatot szeretnék, amit kisebbségből is meg tudok valósítani. Ma az információt csak közérdekű adatigényléssel lehet kicsikarni az önkormányzattól, szerintem felesleges titkolózni, a döntéseket, s a gazdálkodási adatokat ki kell tenni az internetre, hisz az a választóra is tartozik.

Van olyan munka, amit ugyan a Fidesz kezdett, de ön is elismer?

Persze. A város rehabilitációs nagy projektjeit – melyek már elkezdődtek – ilyen a Corvin, vagy az Orczy program, azokat mindenképp magam is támogatom. Attól pedig nem félek, hogy csak azért, mert független vagyok, Orbán Viktor elvenné a pénzt a Józsefvárostól. Elsősorban azért nem tartok ettől, mert a beruházások nem csak közpénzből, hanem európai forrásokból is épülnek. Az elképzelések megvalósulása pedig mindenkinek érdeke. Olyan persze könnyen előfordulhatna, hogy én megváltoztatnám az eddig érvényes segélyrendeletet, mert a jelenlegi igazságtalan elosztással nem értek egyet. Kezdeményeznék egy korrektebb változatot, hogy vállalhassam önmagam, s még akkor is, ha a többség leszavaz. Ámbár tapasztalatom szerint a fideszes képviselők is tudják, hogy a szociális támogatásokra fordított pénz, a költségvetés fél százaléka nagyon kevés. Ezt mindenképp emelném.

Még be sem ült a polgármesteri székbe, máris azt írta a blogján, hogy a szekrényekből sorra dőlnek ki a csontvázak. Lesz ideje a következő másfél évben ezeket kipakolni?

Arra épp elég az idő, hogy a csontvázak láthatóvá váljanak. Ez a jövő előkészítése érdekében nélkülözhetetlen, mert úgy költenek el milliárdokat, hogy nem is ellenőrzik. Ez engem állampolgárként is zavar.

Ezt érzékelik az itt élők?

Persze, hisz az utakat nem gondozzák rendesen, ha felújítják, gyorsan tönkremegy. Ha uniós forrásokból építkeznek, elfelejtik karbantartani, s az is lepusztul. Ilyen módon nagyon sok pénz elfolyik, ezek olyan csontvázak, amire ha odafigyel a polgármester, akkor az egész kerület másként néz ki. S akkor még ott vannak a furcsa szerződések, engem ez ügyben is elég nehéz átverni!

Tehát a városrendezést folytatná?

Igen! Egyébként a város-rehabilitációt a fővárosban még én kezdeményeztem a ’90-es évek közepén, tehát „szülőatyaként” folytatnám. Szórakoztató, hogy a vetélytársam ezzel kampányol ellenem.

Sára Botondról van szó?

Igen, de vele ellentétben a város-rehabilitációt kiterjeszteném a kevésbé gazdag környékre is, mert azt is nagyon fontosnak tartom. Viszont a megvalósítást jobban ellenőrizném, mert már a lakók is panaszkodnak, hogy az építők drága és rossz munkát végeznek.

Ön már a Kádár rendszerben is foglalkozott a szegények támogatásával – pedig akkor állítólag még nem is voltak szegények – ma viszont nem beszél arról, hogy a hatalmon lévő kormány rendészeti eszközökkel küzd a hajléktalanok ellen. Kerüli a nagypolitikát?

Nem szeretem azt a vitát, amely el akarja dönteni, hogy a hajléktalanságot tisztán rendőri, rendészeti, vagy kizárólag szociális eszközökkel számolná fel. Ezek szélsőséges álláspontok. Ma a világban a két módszert egyesítik, vagyis a súlyos, tartós utcán élést úgy igyekeznek megszüntetni, hogy együttműködik a mentő, a polgárőr, a rendőr és a szociális munkás, valamint a befogadó intézmények képviselői. Ezt a módszert Budapesten is alkalmazzuk, nézze meg a Nyugati téri aluljárót, egyetlen ott alvó embert sem talál, mert az együttműködés sikeres. Az utcai szociális munkás segít a rendőrnek, s biztonságos lakhatást keresnek a hajléktalannak, ilyen módon felszámolható az utcán élés.  Önmagában egyetlen szervezet nem képes mindenütt megoldani ezt a helyzetet, tehát a közös munkára kéne koncentrálni. Teljesen értelmetlenül módosították 300–500 ember miatt az alkotmányt.

A kerület előző polgármestere, Kocsis Máté vélhetően ezt nem így látja…

Lehet, de az ő városvezetési politikája nem óhajtotta ezt a problémát megoldani, tíz év alatt egyetlen alkalommal sem találkozott az érintettekkel. Miközben más Fideszes kerületekben idősotthonba, kórházba, és a hajléktalanszállóra tudtuk juttatni a hajlék nélkülieket, a Józsefvárosban sajnos ez a probléma elmérgesedett. Ha én leszek a polgármester – ezt egyébként már korábban meghirdettem – akkor változtatok a helyzeten, s egy év alatt jelentősen csökkentem a hajlék nélkül élő számát a Józsefvárosban. Ezt számon is kérhetik rajtam, mert engem is zavar, hogy utcán élnek emberek.

Erről biztosan kevesen hallottak, mert a helyi nyilvánosságban ön ritkán kap megszólalási lehetőséget. A kerületi újságban legutóbb Sára Botond neve 22 szer szerepelt, az öné egyszer sem. Változott a helyzet?

Nem, ezért pereljük is a szerkesztőséget. Azóta persze újabb lapszámok jelentek meg, abban már csak 16-szor szerepel a versenytársam neve. Állítólag engem azért mellőznek, mert az önkormányzati újság nem vesz részt a kampányban, amit röhögés nélkül közöltek velem.

Akkor önnek marad az utca. Arra nem gondolt, hogy vitára hívja vetélytársát, Sára Botondot?

Rajtam nem múlik, a választás előtt két nappal, 6-án, pénteken is lesz egy fórum, ahol vitázhatunk. Civil szervezetek mindkettőnket meghívtak július 6-ra, én biztos ott leszek, s remélem, az ellenfelem Sára Botond sem futamodik meg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK