Kezdőlap Címkék Marine Le Pen

Címke: Marine Le Pen

Orbán, a békegalamb és magányos faló, a Patrióták alelnöke lett

Párizsban ülésezett a Patrióta szövetség, amely alelnökévé választotta Orbán Viktort. Az elnök Marine Le Pen, mindketten Vlagyimir Putyin európai “barátai”. Vagy épp azok a hasznos idióták, akikről Vlagyimir Iljics Lenin beszélt, azokra a nyugati politikusokra utalva, akik támogatták a Szovjetuniót.

A Patrióták szövetsége ilyen mozgalom: sokakat korábban Moszkva pénzelt mint Marine Le Pent Franciaországban  vagy Matteo Salvinit Itáliában. Andrej Babis, a cseh Ano párt vezére, Csehország korábbi miniszterelnöke, a tanulmányait Oroszországban végezte, és a csehszlovák időkben a KGB és a prágai titkosszolgálat összekötő tisztjeként szolgált. Ami Orbán Viktort illeti: a nevében Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tárgyalt a hírhedt FSZB székházban a Ljubankán 2009-ben amikor Putyin és Orbán Szentpéterváron illesztette össze a patkót. A közös jelszó most – éppúgy mint a kommunista időkben a békeharc. Erről így írt Fazekas Anna, Gerő Ernő felesége az ötvenes években:

“Megy Rákosi a tanácsba,
Körülötte fia, lánya,
Szava mint az ezüst harang,
Feje fölött békegalamb,
Jobbján munkás, balján
paraszt,
Lába között zörg a haraszt.”

Trump és Putyin újra feloszthatja Európát

Jaltában osztották ketté Európát a nagyhatalmak 1944-ben, és ez a hidegháborús felosztás eltartott 1989-90-ig amikor a Szovjetunió kiengedte kelet európai gyarmatait, majd 1991- ben meg is bukott.

Hol húzódjon a határ Nyugat és Kelet között? Erről tárgyalhat Donald Trump Vlagyimir Putyinnal. A megválasztott amerikai elnök le se szarja Európát, de nem szeretné, ha az Európai Unió együttműködne Oroszországgal és Kínával. Putyin viszont szeretne együttműködni az Európai Unióval, ezért fontos számára a Patrióta szövetség, és Orbán Viktor az önkéntes trójai faló. A magyar miniszterelnök arra törekszik, hogy Trump és Putyin közös gauleitere legyen a térségben, háttérbe szorítva Lengyelországot és Romániát.

Orbán álma egy új Habsburg monarchia, melyet ő vezetne. Jókai Mór megírta ezt előre A jövő század regényében: ott Habsburg Árpád ülne a trónon, mely természetesen Budán lenne. Orbán álma tragikomikus, és nemigen számol azzal, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb és legkorruptabb állama. Ki tart igényt ilyen vezetésre? Orbánnak a Puszták népét is nehéz meggyőznie arról, hogy rá van szüksége Magyarországnak, mások pedig nem kérnek olyan vezető szerepből, amely nem vezet sehova. Orbánt csak a hatalom megtartása érdekli, és ebből a szempontból döntő Trump és Putyin támogatása. Németország azonban búcsút akar inteni a magyar miniszterelnöknek, akinek választania kell előbb vagy utóbb hiszen trójai falóra csak addig van szükség amíg áll Trója vára.

A rövidlátó nacionalista populizmus képtelen megoldani Európa problémáit 

0

Az európai választások enyhe szélsőjobboldal megerősödést hozott, Franciaországban pedig kormányközelbe kerülhet Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma.

A baloldali Social Europe szerint a szélsőjobboldalnak nincs gazdaságfejlesztési stratégiája Európában.

“A legfrissebb statisztikai adatok azt mutatják, hogy válság van az európai gyáriparban, különösen az energiaintenzív szektorokban, amelyeket keményen sújtott az árak emelkedése az energia válság idején” – írja Judith Kirton-Darling brit szakszervezeti vezető, aki 2014 és 2020 között tagja volt az Európai Parlamentnek.

“Átfogó stratégiára van szükség, különösen az autóiparban, hogy sikeres legyen a zöld átállás. A szakszervezetek helyeselték, hogy az Európai Unió védővámokat léptetett életbe a kínai elektromos autók ellen, mert azok exportját  Peking jelentős összegekkel támogatta. Csakhogy a védővámok nem jelentenek egységes iparfejlesztési stratégiát.”

A brit szakszervezeti vezető ugyanazt hangsúlyozza mint Mario Draghi jelentése a versenyképességről:” Európa nem ülhet ölbetett kézzel amikor más államok hatalmas összegekkel támogatják exportjukat és védelmezik a piacukat. Ilyen helyzetben Európa nem deklarálhatja “gazdasága nyitott stratégiai autonómiáját”.

A brit szakszervezeti vezető, aki az egységes európai szakszervezet főtitkára volt a brexit előtt, a neoliberalizmust bírálja:

“az ugyanis az ipar leépítéséhez vezet. A megszorító csomagok, az a politika, amely a rugalmas munkaerő piacot reklámozza, és folytatni akarja a privatizációt, az csak súlyosbítja az amúgyis nehéz helyzetet.”

Mi indokolja a szélsőjobboldal előretörését Európában?

“Ez nem volt sokk, mert éveken keresztül növekedett az egyenlőtlenség a társadalomban, egymást követték a megszorító csomagok, támadás érte a jólfizető állásokat és egyáltalán a középosztály életszínvonalát.”

Létbizonytalanság alakult ki a társadalom jelentős részében, és a szélsőjobb ezt tudta kihasználni.

“Az európai választás ébresztő volt, megoldást kell találni a társadalmi problémákra, de semmiképp sem úgy, hogy paktálunk a szélsőjobboldallal”

– hangsúlyozza a brit szakszervezeti vezető.

Költségvetési krízist okozhat, ha Marine Le Pen mozgalma alakíthatna kormányt Párizsban

Erről beszélt kampány gyűlésen Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter – jelentette a Bloomberg. A pénzügyminiszter, aki Macron utóda szeretne lenni az Élysée palotában elmondta, hogy pontosan olyan válság köszönthetne be Franciaországban mint amilyen megrázta Nagy Britanniát amikor a konzervatív kormányfő, Liz Truss olyan költségvetést terjesztett elő a parlamentben, amely több mint 40 milliárd fontos deficitet tartalmazott! Truss napokon belül megbukott, és a helyére jött Rishi Sunak egykori pénzügyminiszter, aki jó eséllyel elveszíti a július választást Nagy Britanniában.

Miért lenne olyan nagy a költségvetési hiány Franciaországban egy szélsőjobb költségvetés esetében? Mert Marine Le Pen mozgalma 20%-ról 5,5%-ra csökkentené a rezsiköltségek ÁFA tartalmát. Ez sok milliárdos veszteséget jelentene a költségvetésnek. A másik tervezett intézkedés: csökkenteni kellene a társadalombiztosítási hozzájárulást az 5000 euró alatti fizetések esetében. Ezenkívül megszűnne a 30 év alatti fiatalok személyi jövedelem adója. Ezek mind választócsalogató elképzelések csakhogy a francia költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot az éves GDP-hez viszonyítva, emiatt Franciaországot éppúgy kötelezettségszegési eljárás fenyegetheti Brüsszelben mint Magyarországot.

Marine Le Pen asszony is tisztában van azzal, hogy nagy a kockázata a kormányrakerülésnek.

Ezért az első forduló megnyerése után kijelentette: ”csakis akkor alakítunk kormányt, ha abszolút többséget szerzünk a parlamentben.” Az euró árfolyama emelkedett erre a hírre, mert az előzetes felmérések szerint a szélsőjobb nem valószínű, hogy abszolút többséget szerez a második választási fordulóban Franciaországban.

Franciaország: mi lesz a szociális gondozással, ha a kormányra  jutó szélsőjobb leállítja a bevándorlást?

Franciaországban a szociális gondozók döntő többsége egykori migráns, a munkaerőhiány máris jelentős. Marine Le Pen mozgalma, amelynek van esélye a kormányra kerülésre, azzal kampányol, hogy leállít mindenfajta bevándorlást.

“A harminc gondozóm közül legfeljebb, ha egy volt francia” – mondja a 95 éves Renée, aki egyedül él kis párizsi lakásában, és csakis segítséggel tud boldogulni a hétköznapokban.

“A gondozóim jórészt afrikaiak, főleg Kamerunból jöttek, de van európai is, Olga, aki Moldáviaból érkezett Franciaországba 2016-ban.”

Olga most nyugtalan, mert a légkör barátságtalanná kezd válni a külföldiekkel szemben:
”Amióta megérkeztem Franciaországba, egyetlen napot sem pihentem. Megállás nélkül dolgozom, hogy a gyerekeimnek jobb legyen. Most aggódom. Ha jól értem a helyzetet, akkor a változás nem érinti azokat, akiknek rendben vannak a papírjaik, fizetik az adót és nem sértik meg a francia törvényeket. Remélem, hogy így is lesz, mert mindenképp maradni szeretnék: a gyerekekért jöttem ide, azért, hogy nekik már jobb életük legyen.”

60% a bevándorló

A családgondozás nehéz és gyengén fizetett munkáját többnyire migránsok vállalják Franciaországban. Hivatalosan 60% az arányuk, de ez csak azt jelenti, hogy a többiek már megszerezték a tartózkodási engedélyt, és ezzel a legális munkavállalást. A munkaerőhiány permanens, mert a francia társadalom is gyorsan öregszik, a hazai lakosság pedig nem vállalja a szociális gondozás alacsony presztízsű munkáját. Mi lesz, ha Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma kormányra jut? A migráció megfékezése az egyik fő jelszavuk. Miért oly népszerű ez ma Franciaországban? Itt él Európa legnagyobb muzulmán közössége, amely gyorsan szaporodik.

Az algériai gyarmati háború idején meglehetősen ellenséges viszony alakult ki a francia társadalom jelentős része és az arab bevándorlók között.

De Gaulle tábornok elsősorban azzal indokolta meg Algéria függetlenségét, hogy onnan annyi muzulmán áramlana be amennyi már felborítaná Franciaország demográfiai egyensúlyát. Ez 1960-ban volt, azóta a muzulmán közösség legkevesebb hétmillióra nőtt Franciaországban. Pontos statisztika nincs, mert a francia törvények szerint csakis az állampolgárság számít, a származás, a vallás nem.

Le Pen mozgalmának kínos öröksége

Franciaország náci megszállása idején – 1940-44 – a szélsőjobb együttműködött a német hatóságokkal, melyek faji alapon osztályozták a lakosságot. Franciaországból 90 ezer zsidót deportáltak a náci Németországba, ahonnan csak tízezer jött vissza. Marine Le Pen édesapja, a mozgalom korábbi vezére, ennek a hagyománynak az örököse volt, de váltott: a zsidók helyett a muzulmánokat vette célba. Miért?

Néhány vagyonos zsidó származású üzletember ajánlatot tett neki: csinos pénzért cserébe a jövőben koncentrálja erőfeszítéseit a zsidók helyett a muzulmánokra. Ők sokkal többen voltak már 40 évvel ezelőtt is amikor az alku megköttetett.

Marine Le Pen már Izraelt is felkereste, és az iszlamizmus elleni harcot tűzte a zászlajára. Ez népszerű jelszó ma Franciaországban, de egyáltalán nemcsak azért, mert a terrorakciók nyugtalanítják a közvéleményt. A nagyobb gond a megélhetés: a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnál Franciaországban már évek óta. A bevándorlás a munkavállalók számára konkurenciát jelent, amely lenyomja a béreket. Ezért érezheti úgy Olga, a moldaviai bevándorló, hogy szorul a kapca, ha Marine Le Pen mozgalma alakíthat kormányt Franciaországban. Erről a második forduló dönt: Marine Le Pen máris közölte, hogy csakis akkor alakítanak kormányt hogyha megszerzik az abszolút többséget, és nem korlátozza őket egyetlen más párt akarata sem.

Putyin és Orbán örülhet a francia választások eredményének

Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja 34%-kal végzett az első helyen, második lett a baloldali Népfront, és Macron elnök liberális mozgalma csak a harmadik helyet tudta megszerezni 21%-kal.

Két hét múlva rendezik meg a második fordulót, amely eldönti a következő francia parlament összetételét. Ha a szélsőjobboldal alakít kormányt, akkor társbérlet – cohabitation következik. A kormány ülésein ebben az esetben az államfő elnököl. Mindjárt ki is robbant az első vita Macron elnök és Marine Le Pen között:

Ki legyen Franciaország uniós biztosa?

Macron elnök szeretné meghosszabbítani Thierry Breton megbízatását, de Marine Le Pen szerint nem lesz elég ereje ennek eléréséhez.

“Nem az elnöknek hanem a kormányfőnek a jogkörébe tartozik az uniós biztos kijelölése”

– hangsúlyozta Marine Le Pen asszony, akinek mozgalma győzelmet aratott az országgyűlési választások első fordulójában, de a második fordulóban még sok minden történhet hiszen Macron elnök tűzfalat kíván emelni Marine Le Pen elé.

Amennyiben viszont a szélsőjobboldal győz, akkor Jordan Bardella 28 éves politikus lenne a miniszterelnök. Cohabitation – társbérlet következne be, amely azt jelenti, hogy Macron elnöknek együtt kellene kormányoznia egy szélsőjobboldali kormánnyal. Volt már ilyen Franciaországban: Mitterrand szocialista elnök együtt kormányzott Balladur konzervatív kormányfővel a kilencvenes években, de a két politikus között nem volt távolról sem akkora ellentét mint Emmanuel Macron és Marine Le Pen között, akik eddig már kétszer is megmérkőztek az elnöki posztért. Marine Le Pen mind a kétszer veszített, de harmadszor, 2027-ben már nyerni akar. Az európai választáson és az országgyűlési választás első fordulójában Le Pen mozgalma egyértelmű győzelmet aratott míg Macron mozgalma a harmadik helyre szorult. A második helyen a baloldali Népfront végzett, amely keményen bírálta Macron elnököt éppúgy mint Marine Le Pent. A szélsőjobb vezére sietett közölni, hogy csakis akkor veszik át a kormányt , ha ehhez meglesz a parlamenti többségük a második fordulóban.

Mit jelent a cohabitation – társbérlet a gyakorlatban?

A francia alkotmány szerint az államfő elnököl a kormány ülésein, és a végső szó őt illeti meg a külügy, a hadügy és a belügy terén.

Macron elnök ezen az alapon javasolja, hogy Thierry Breton, a belső piac biztosa folytassa munkáját a brüsszeli bizottságban.

“Bretont akarom erre a posztra, mert neki megvannak mind a tapasztalatai mind a képességei arra, hogy a brüsszeli bizottságban Franciaországot képviselje”

– jelentette ki Macron elnök.

Marine Le Pen sietett megkontrázni az elnök szavait:

”Emmanuel Macron olyan győzelemre számít, melyet nem érhet el. Más lesz a többség az országgyűlésben, új kormány alakul. Ezért nem Macron dönthet a biztos jelöléséről. Thierry Breton nem védte meg Franciaország érdekeit a brüsszeli bizottságban, ezért nem alkalmas a posztra.”

Bretont gyakran vádolták azzal az elmúlt húsz évben, hogy túlságosan is Franciaország érdekeit képviseli a brüsszeli bizottságban – írta a brüsszeli Politico.

“Macron a felelős ezért az összeomlásért”

Így értékelte Marine Le Pen sikerét a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes német lap szerint: “A francia elnök kinyitotta a kaput Marine Le Pen előtt amikor az európai választások után feloszlatta a francia parlamentet és új választást írt ki.”

A német lap ítélete szigorú:

”olyan köztársasági elnök, aki választást ír ki noha nem kényszerült erre, nem kap kedvező megítélést a történelemkönyvekben.”

A konklúzió:

”Franciaország nem játszik majd aktív szerepet az Európai Unióban és a NATO – ban a következő két évben. Egyedül Putyin örülhet ennek.”

A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a szociáldemokrata Michael Roth így nyilatkozott: ”Ez nagy pofon Macron elnöknek az Európai Uniónak és a német – francia barátságnak.”

Brüsszelben nem kommentálják a tagállamokban zajló választásokat, de tartanak tőle, hogy Franciaország, az Európai Unió második legnagyobb befizetője, nem lesz olyan aktív mint korábban hiszen Macron elnöknek részben meg lesz kötve a keze, ha szélsőjobboldali kormány alakul Párizsban. Marine Le Pen korábban az Európai Parlamentben bírálta az európai integrációt, és a nemzeti érdeket hangsúlyozta.

Brüsszelt különösen aggasztja az – állapítja meg a francia közszolgálati RFI tudósítója, hogy Ukrajna ügyében változhat Párizs álláspontja miután Marine Le Pen korábban közel állt Putyin elnökhöz, aki a választási kampányait is finanszírozta. Emiatt hoztak egy olyan törvényt Franciaországban, amely tiltja az Európai Unión kívülről érkező kampányfinanszírozást. Orbán Viktor vette át a staféta botot Putyintól: egy hatalomhoz hűséges bank 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pennek.

Orbán virul a választások előtt, de mi lesz utána?

A francia közszolgálati RFI budapesti tudósítója beszámolt a Békemenetről, amelynek szónoka a magyar miniszterelnök volt. Orbán Viktor tizenkétszer használta a háború szót – számolta meg a francia tudósító, aki rámutatott arra: a magyar miniszterelnök arra a hazugságra alapozta beszédét, hogy az Európai Unió katonákat akar küldeni Ukrajnába.

Orbán nyilvánvalóan túlzott a beszédben, de a hallgatóság azért fogadta el a hazugságokat is, mert tart a NATO hidegháborús politikai vonalától, mely nem törekszik megállapodásra Putyinnal hanem meg akarja buktatni az orosz diktátort.

A magyar közvélemény egy része az ukrajnai háború mielőbbi befejezését várja akár azon az áron is, hogy Ukrajna elveszíti területének egy részét. Míg a frontországok: Lengyelország, a három balti állam vagy Finnország lelkesen támogatják a NATO politikáját, Európa sok országában – Magyarországhoz hasonlóan – nem érzik az orosz fenyegetést. Magyarországon ezért fogadják sokan tetszéssel Orbán Viktor narratíváját, amely nyíltan szembemegy a NATO és az Európai Unió fő vonalával.

Orbán francia szövetségese, Marine Le Pen nyerésre áll

A szélsőjobboldali mozgalom, melyet éppúgy Putyin pénzeit a közelmúltig mint Orbán Viktort a közvélemény-kutatások szerint 33% ot kaphat az európai választáson míg Macron liberális mozgalma mintegy 20%-ra számíthat. A francia elnök nem tudja eladni a NATO hidegháborús stratégiáját Franciaországban, ahol sokan emlékeznek még arra, hogy Oroszország mindkét világháborúban szövetséges volt. Nem véletlenül hívják Párizs egyik terét Sztálingrádnak annak a nagy csatának az emlékére, melynek során megállították a náci előrenyomulást 1942-43 telén.

Marine Le Pen mozgalmát Putyin sokáig nyíltan támogatta ám törvényt hoztak arról Franciaországban, hogy csakis uniós tagállam nyújthat támogatást egy pártnak vagy mozgalomnak. Erre Putyin Orbán Viktort mozgósította, akinek utasítására a nemzeti együttműködés rendszerének egyik bankja 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának. Marine Le Pen így is veszített az elnökválasztáson 2022- ben, de Macron elnök sem szerepelt jól: eltűnt a parlamenti többsége.

Harmadszor Macron már nem indulhat, így szabad a tér Marine Le Pen előtt. A francia szélsőjobb vezér menedéket nyújthat Orbán Viktor pártjának hiszen a Fidesz jelenleg pária státuszban leledzik Brüsszelben.

Nők döntenek Orbán jövőjéről

A macho politikusnak azt kell realizálnia, hogy Brüsszelben három nő dönthet a Fidesz jövőjéről: Marine Le Pen, Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen. Először Orbán Viktor javasolta Angela Merkelnek a szélsőjobb és a mérsékelt jobboldal szövetségét, de ezen rajtavesztett, mert Németországban, Brüsszelben és Washingtonban  nem tartják szalonképesnek az Alternative für Deutschland mozgalmat. Jól tudta ezt Marine Le Pen, aki kizárta a szélsőjobb frakcióból a vállalhatatlan neonáci mozgalmat. Alakul-e egységes szélsőjobb frakció az Európai Parlamentben? Velük köt-e paktumot az Európai Néppárt és Ursula von der Leyen vagy kitartanak a szocialisták, a liberálisok és a zöldek mellett? Mindez nyilván a választások eredményétől is függ, de az kétségtelen, hogy meggyengül Scholz kancellár és Macron elnök pozíciója míg megerősödik Giorgia Meloni és Marine Le Pen. Orbán mindeközben búsan mereng: hiába ő az ötletadó, ha már összeveszett szinte mindenkivel, és ő az, akit Washingtonban sem fogad el a demokrata adminisztráció.

Ha jön Trump akkor ő békét teremthet Ukrajnában cserbenhagyva Zelenszkij elnököt. Orbán ezzel csak látszólag járna jól, mert gyorsan kiderülne: Magyarország nem az ukrajnai háború miatt vált az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává hanem épp a miniszterelnök politikája miatt. Ha elmúlik a békeangyal szerep, akkor ottmarad Orbán meztelenül és pénz nélkül. Innen szép nyerni…

Macron óriási belpolitikai kockázatot vállalt : kiállt az ukrajnai háború folytatása mellett

A francia államfő a Sorbonne Egyetemen tartott előadást Európa jövőjéről. Jelen volt az összes uniós tagállam nagykövete is.

Macron a Sorbon Egyetemen elhangzott beszédében hangsúlyozta:

”Európa halandó.”

Majd hozzátette:” Európa be van kerítve, mert olyan hatalmak vannak körülötte, melyek nem osztják az európai értékrendet.”

Mit kell tenni? “Létrehozni egy olyan politikai közösséget, mely egységes európai védelmi rendszert teremt” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

“Az egész világ fegyverkezik, nekünk pedig nincsen közös hadiiparunk az Európai Unióban.”

Ezért létre kell hozni egy uniós hadiipari alapot, melynek költségeit közös kölcsönfelvétellel lehetne megoldani.”

Ezen a ponton az Európai Unió fukar tagállamai sietnek nemet mondani élükön Németországgal, álláspontjukat Ursula von der Leyen asszony is támogatja, aki még öt évet szeretne eltölteni a brüsszeli bizottság elnöki székében. Macron elnök Meloni olasz miniszterelnökkel együtt erre alkalmasabbnak találná Mario Draghi egykori olasz miniszterelnököt, aki jelenleg egy jelentést készít Brüsszel számára az uniós versenyképességről.

Ki fenyegeti Európát?

Macron válasza kettős: gazdaságilag az USA és Kína, katonailag Oroszország és Irán. Ezeket az államokat Macron azzal vádolja, hogy felrúgták a korábbi szabályokat, és így nehéz helyzetbe hozták Európát és benne Franciaországot.

Macron kifejtette:

“Szeretném, ha az Európai Unió öt stratégiai ágazatban világelső lenne 2030-ra: mesterséges intelligencia, kvantum számítógépek, űrkutatás, biotechnológia, és a fenntartható energia – mindenekelőtt a hidrogén hasznosítása.”

Ez így totális nonszensz, semmilyen reális alapja sincsen. Ezzel Macronnak, aki jól ismeri a globális gazdaságot ezzel tisztában kell lennie.

“Beruházási sokkra van szükség, melyet az Európai Központi Bank irányíthatna kölcsönökből” – hangsúlyozza Macron, akinek pontosan kell tudnia, hogy a fukar országok ezt egészen egyszerűen nem fogadják el.

Előremenekülés

Macron elnök, aki 2017-ben nagy reform tervekkel került hatalomra, és pompás politikai többséggel a parlamentben, eddig egyetlenegy tervét sem tudta megvalósítani.

Miért? Részben azért, mert beleütközött a realitásokba, részben pedig azért, mert Németország, az Európai Unió másik vezető állama nem fogadta azt el. 2022-ben Macron elnök már csak alig kerekedett felül Marine Le Pen asszonyon, aki a szélsőjobb nevében másodszor hívta ki. A parlamentben nem sikerült többséget szereznie, mert ott a szélsőjobb és a szélsőbal az úr. Mi van, hogyha összefognak? Marine Le Pen pártja már népszerűbb Franciaországban mint Macron liberális mozgalma. A francia elnök most tálcán kínálja az összefogás lehetőségét a szélsőjobbnak és a szélsőbalnak, melyek mindketten a béke hívei, és elutasítják Macron háborús retorikáját.

Marine Le Pen asszonyt már régóta támogatta Putyin, de törvényt hoztak Franciaországban, hogy csak uniós tagállam támogathat politikai mozgalmat.

Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki a Karmelita kolostorban fogadta Marine Le Pen asszonyt, és elintézett neki egy 10 millió eurós hitelt a választási kampányra. Marine Le Pen asszony így is kikapott 2022-ben, de egyáltalán nem biztos, hogy legközelebb is vereséget szenved a szélsőjobb, melynek két ütőkártyája van: az egyik a bevándorlás, a másik az ukrajnai háború.

A migráció Franciaországban – ellentétben Magyarországgal komoly politikai kérdés hiszen itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége.

Oroszország ügyében az Macron elnök problémája, hogy igen kevesen hiszik el Franciaországban: Putyin komolyan fenyegetné őket?!

Lengyelországban és a balti államokban teljes a konszenzus ebben a kérdésben, de Franciaországban nem.

Ezért Macron nagyon nagy  belpolitikai ki kockázatot vállalt háborús beszédével, mert feladta a labdát az ellenzéknek, amely nyugodtan kampányolhat a béke jelszavával a júniusi Európa Parlamenti választásokon.

Macron az első európai vazallus szerepében

A francia elnök annak idején szenzációt keltett azzal a bejelentésével, hogy “Európa nem lesz az USA vazallusa”. Pekingből visszatérve jelentette ezt ki Macron elnök, aki időközben rájött: túl sokat akart túlságosan is kis erőforrásokkal.

Az USA túl erős, Európa pedig túlságosan gyenge a világpolitika színpadán. Ezért Emmanuel Macron váltott: célja immár az, hogy az Egyesült Államok első vazallusa legyen Európában. Saját honfitársaival kissé furcsa módon tudatta ezt: afrikai példát hozott fel, és a finom célzást csak szakértők értették meg igazán Párizsban is.

Macron : Franciaország megakadályozhatta volna a népirtást Ruandában

Egymillió embert irtottak ki a polgárháborúban az afrikai országban harminc évvel ezelőtt – méghozzá úgy, hogy a francia elnök tudott arról, hogy mire készül ruandai szövetségese, de mégsem akadályozta azt meg. Mi tartotta vissza a cselekvéstől Francois Mitterrand elnököt? Az, hogy pontosan tudta: szövetségesének, a hutu többség vezetőjének fő ellenfelét, Paul Kagame tábornokot az USA támogatja. Miközben a hutu többség a hadsereg irányításával lemészárolta a tutszi kisebbséget, Paul Kagame tábornok az USA segítségével készítette elő a nagy hazatérést Ugandában. Franciaországról ország – világ előtt kiderült, hogy egy népirtó rezsimet támogatott – erről gondoskodott az amerikai sajtó, amely egyúttal beharangozta Afrika új hősét is Paul Kagame tábornokot. Aki visszatérése óta kőkemény diktatúrát alkalmaz, de mégiscsak az USA első számú kedvence Afrikában. Kagame nem is lehet demokrata hiszen egy kisebbség nevében gyakorolja a hatalmat.

30 év késéssel Macron levonta a tanulságot: ne szálljunk szembe az USA-val, mert akkor alaposan pofára eshetünk, inkább működjünk együtt vele.

Közös amerikai-francia-lengyel nyilatkozat az ukrajnai háborúról

A három külügyminiszter megerősíti a NATO álláspontját: nem tárgyalunk Putyinnal! Macron elnök beállt a sorba: míg az ukrajnai háború korábbi korszakában vígan tárgyalt az orosz elnökkel telefonon, most egyszer csak csatlakozott a NATO állásponthoz, sőt túl is dobja azt: csapatok küldését indítványozta a gyengélkedő ukrán front támogatására.

Miért változott meg Macron elnök politikája? Mert hét éve van hatalmon, és semmilyen elképzelését sem tudta megvalósítani miközben fő hazai ellenfele, Marine Le Pen asszony folyamatosan erősödik. Ezért

Emmanuel Macron felkínálja  Washingtonnak azt, hogy első számú vazallus lesz az Európai Unióban, ahol eddig az európai függetlenség zászlóvivője volt.

Az Európai Uniónak sem gazdasági ereje sem pedig hadserege nincs meg ahhoz, hogy világhatalommá váljon. Ha két táborra szakad a világ mint a hidegháború idején, akkor a Nyugat egyértelműen az USA mögé áll. Itt akar kedvező pozíciót elfoglalni Emmanuel Macron kihasználva Németország gyengélkedését, és sarokba szorítva Marine Le Pen asszonyt mondván ő Putyin embere. A francia szélsőjobb vezérét Putyin nyíltan támogatta a 2017-es választáson Macronnal szemben. Ezért törvényt hoztak Franciaországban arról, hogy elnökjelölt csakis uniós tagállamban szerezhet pénzügyi támogatót. Így került a képbe Putyin nagy barátja, Orbán Viktor, akinek egy intésére egy hatalomhű bank 10 millió eurót kölcsönzött Marine Le Pen asszonynak. Ezzel együtt a szélsőjobb elnökasszonya ezt a választást is elveszítette, de megszorította Emmanuel Macront, aki búcsút inthetett parlamenti többségének. A következő elnökválasztáson Emmanuel Macron már nem indulhat, de liberális utódát nagyon megszorongathatja Marine Le Pen asszony vagy az utóda. Macron va banque-ot játszik egész Európa bőrére. Putyin legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy “Macron elnök fenyegetései miatt át kell gondolnunk a stratégiánkat.” Macron elnök semmiképp sem akar háborút a NATO és Oroszország között, mert tudja, hogy a francia közvélemény azt nem fogadná kitörő lelkesedéssel.

A fenyegetőzés viszont a nyugati értékrend védelmének európai bajnokává teheti őt, ezért vígan felvállalja az amerikai vazallus szerepet, melyet korábban elszántan bírált.

Mi lesz, ha jön Trump? Macron szívesen idézi Napóleont, aki ilyenkor azt szokta mondani:

”majd, ha odaérünk a hídhoz, akkor meglátjuk, hogy mit tegyünk.”

Stratégiának ez kissé kevés, de taktikának beválhat hiszen senki sem sejtheti, hogy mi lesz az amerikai választás eredménye novemberben. Azt pedig még kevésbé, hogy mihez kezdene Donald Trump, ha újra a Fehér Ház lakója lehetne Washingtonban.

“Franciaország gazdasága nem működhet vendégmunkás import nélkül”

Abban a vitában, mely az új bevándorlási törvényről folyik Franciaországban azt hangsúlyozta a francia kormány családügyi minisztere, hogy Franciaország gazdasága nem működhet vendégmunkások importja nélkül. A bevándorlók csaknem egyharmada Európából érkezik.

Kaphatnak-e tartózkodási engedélyt Franciaországban azok a bevándorlók, akik illegálisan érkeztek az országba, de olyan területeken dolgoznak, ahol nincs hazai munkaerő, és ezért nagy szükség van rájuk. Erről vitáztak a hétvégén a Les Echos című gazdasági lap kerekasztal beszélgetésén, ahol Aurore Bergé asszony, családügyi miniszter kifejtette, hogy szükség van vendégmunkásokra a francia gazdaság normális működéséhez, épp ezért legalizálni lehet azokat a migránsokat, akik fontos munkaterületeken dolgoznak.

“Nem hiszem, hogy nem tudnánk kompromisszumot találni“

– hangsúlyozta a miniszterasszony, aki tudja, hogy szüksége van a kormánynak a jobboldali republikánus párt támogatására a parlamentben az új bevándorlási törvény elfogadásához. Csakhogy a republikánusok vezére közölte: ez vörös vonalat jelent!

“Ha ezt átlépjük, akkor megkezdődhet több százezer migráns tartózkodásának legalizálása”

– hangoztatta Eric Ciotti, aki szerint ez új felhívás lenne egy következő migráns hullámra.

A miniszterasszony, aki korábban a liberális kormánypárt parlamenti frakcióvezetője volt, rámutatott arra, hogy

“a nagyipar vezetői, a szakmai szervezetek mind mind a vendégmunkás import mellett foglalnak állást.”

A francia miniszterasszony azt javasolta, hogy

“tegyünk határozott különbséget a migráció és a vendégmunkások közé. Az illegális migrációt drasztikusan csökkenteni kell míg a vendégmunkások importját növelni.”

Holtponton az új bevándorlási törvény vitája

Macron elnök februárban terjesztette elő az új törvény tervezetét, ebben megkönnyítené a vendégmunkások alkalmazását a francia gazdaságban, mely munkaerő hiánnyal küszködik olyan fontos ágazatokban mint például az építőipar, a turizmus, a vendéglátás vagy a házhozszállitás. Franciaország a világ elsőszámú turista célpontja: a kormány 34-36 milliárd eurós bevételre számít az idén.

Ősszel lesz a törvényjavaslat vitája a parlamentben – erősítette meg Elisabeth Borne miniszterelnök. Az új bevándorlási törvény jelenleg a szenátus előtt van, de tekintettel a téma érzékenységére gyors eredményre senki sem számít. A liberális kormánypártnak nincs többsége, ezért a republikánusok nélkül nem reménykedhet a törvényjavaslat elfogadásában. A republikánusok viszont szigorítani akarják a törvényjavaslatot, mert attól tartanak, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen mozgalma megszerzi az ő szavazóik egy részét. Marine Le Pen politikájának egyik alappillére a migráció elutasítása. A bevándorlók csaknem egyharmada európai Franciaországban.

Mit mutatnak a számok?

Franciaország területén 67,6 millió ember él, ebből 5,2 millió a külföldi állampolgár. A viszonyok furcsaságát mutatja, hogy az 5,2 millió külföldi közül 800 ezer már Franciaország területén született. A bevándorlók száma hivatalosan 7,7 millió, köztük van már 2,5 millió olyan migráns, aki megkapta az állampolgárságot.

A bevándorlók száma és aránya egyre nő: jelenleg már meghaladja a francia lakosság 10%-át. A második világháború után 1946-ban ez még csak 4,6% volt.

Honnan jönnek a bevándorlók? A legtöbben Afrikából 41%, 32% Európából és Ázsiából 16%.

Közben egyre több francia születik külföldön: már 1,7 millió ilyen francia állampolgár van.

A gazdaságban nemigen vizsgálják a bevándorló munkaerő részesedését, mert “ez politikailag gyúlékony terület” – fogalmazott a gyáriparosok szövetségének elnöke, aki a La Croix című katolikus lapnak nyilatkozott. A legutolsó hivatalos kimutatás  2017-ből datálódik. A Radio France riportja ezért csak becsléseket tartalmaz, de kiderül belőle, hogy például az építőiparban Franciaország legnépesebb régiójában – Ile de France –  Párizs környékén a munkavállalók 60%-a külföldi. Egész Franciaországban a szociális gondozók 40%-a migráns, a vendéglátó iparban ez az arány mintegy 20%.

Jövőre Párizsban rendezik meg az olimpiát, a különböző ellenőrzések során kiderült: nagyon sok bevándorló szorgoskodik az építkezéseken.

Tavaly a francia állam 52570 tartózkodási engedélyt adott ki azzal az indokkal, hogy az illető munkájára Franciaországnak szüksége van. Ez 45%-os növekedés az előző évhez képest. Egy évtizede folyamatosan növekszik a vendégmunkások száma Franciaországban, és ez a tendencia egyre gyorsul – állapítja meg a közszolgálati rádió riportja.

Ki pénzelte Marine Le Pent? Orbán és Putyin is a célkeresztben

0

A francia parlament vizsgálódik, hogy megtudja: kik adtak pénzt a szélsőjobboldali vezér választási kampányaira?

Korábban ezeket Putyin orosz elnök pénzelte, de azután Franciaországban megszigorították a törvényeket, és csak uniós finanszírozást engedélyeztek. Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki Marine Le Pen budapesti látogatása alkalmából utasított egy kormányhű bankot: nyújtson hitelt a francia szélsőjobb vezérének, hogy az szembeszállhasson Macron elnökkel. A francia államfő végül győzött, de a parlamentben nincs többsége, ezért csak nehezen hajthatja végre elképzeléseit.

Az MKB kölcsönét Marine Le Pen visszafizette, de menetközben kiderült, hogy másoktól is kaphatott támogatást: Putyinhoz közelálló orosz oligarchák, Líbia, Gabon stb.

Marine Le Pen 10 millió 600 ezer eurót kapott az MKB-től választási kampányára.

Sarkozy Líbiától 5 millió eurót kapott választási kampányára, és emiatt is vizsgálat folyik ellene Franciaországban. A francia köztársaság első magyar származású elnöke az első abban is, hogy jogerősen elítélték korrupciós ügyben. Ez még nem a Kadhafitól kapott pénzekre vonatkozott.

Putyin európai barátai

A francia sajtó idesorolja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, akinek olyan illusztris partnerei vannak e körben  mint Silvio Berlusconi Olaszország ex miniszterelnöke, aki Valentin napon is barátságáról biztosította Putyin elnököt. Marine Le Pen asszony Putyin Ukrajna elleni agressziója óta csökkenteni igyekszik kapcsolatait Putyinnal. Macron elnök, aki határozottan elítéli az Ukrajna elleni agressziót, rendszeresen beszélget az orosz elnökkel telefonon, mert az a véleménye, hogy Oroszországgal továbbra is kapcsolatban kell maradni. Oroszországra ugyanis szükség van egy európai biztonsági rendszerhez – állítja Macron elnök, aki ebben közelálló véleményt fogalmaz meg Orbán Viktorhoz.

A magyar miniszterelnök mindinkább a perifériára szorul az Európai Unióban és a NATO-ban oroszbarát magatartása miatt.

Orbán orosz kapcsolatait egyre nagyobb gyanakvással szemléli a CIA, amelynek az sem kerülte el a figyelmét, hogy Hilarion Alfajev metropolita a Lendvai utcában szervezkedik a Fidesz székház közelében – hangsúlyozta Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást. Hilarion Alfejev, akivel Ferenc pápa is találkozott Budapesten, korábban a moszkvai ortodox egyház külügyminisztere volt – és éppúgy a titkosszolgálat tisztje mint Kirill pátriárka, az egyház vezetője. Kirill nevét az Európai Unió szankciós listájáról a magyar diplomácia vettette le vétóval fenyegetőzve Brüsszelben.

Macron a franciák felelősségéről

80 éve 9000 francia rendőr és csendőr tartóztatott le és adott át a náciknak 13 ezer zsidót, köztük 4115 gyereket. Emlékeztetett Emmanuel Macron elnök a francia hatóságok felelősségét hangsúlyozva.

“Bizony a mi törvényeink voltak melyek alapján a francia rendőrök többezer családot összeszedtek és idehoztak”

– mondta azon a pályaudvaron, ahol összegyűjtötték a zsidókat, hogy azután haláltáborokba szállítsák őket.

A 90 ezer zsidó döntő többsége ott is halt meg, mindössze 10 ezren tértek vissza Franciaországba. Ezt a helyet emlékmúzeummá alakították.

“Most is ébereknek kell lennünk az antiszemitizmussal szemben, amely fokozódik Franciaországban”

– hangoztatta a köztársasági elnök.

“A negyvenes években beindult mechanizmus régi gyűlöletre épített. Ma is megtalálhatjuk ezt a régi gyűlöletet. Még nem végeztünk az antiszemitizmussal” – jelentette ki Macron elnök.

Antiszemita elnökjelölt

Eric Zemmour szélsőjobboldali jelölt a legutóbbi elnökválasztáson, mentegetni próbálta Pétain marsallt, aki kiadta a parancsot a francia rendőröknek és csendőröknek a zsidók begyűjtésére. Eric Zemmour, aki magát berber zsidónak nevezi, azzal mentegette Pétain marsallt, akit háborús bűneiért életfogytiglanra ítéltek, hogy zsidókat mentett annak idején. Erről Macron elnök most azt mondta: “Sem Pétain sem Laval (egyikük az államfő másikuk pedig miniszterelnök volt a nácibarát rendszer idején. Lavalt mint háborús bűnöst kivégezték.) nem akarta menteni a zsidókat. Ez történelemhamisítás!”

Majd hozzátette anélkül, hogy megnevezte volna Eric Zemmourt: “ez televíziós kommentátor azok közé tartozik, akik összetévesztik a szólásszabadságot az antiszemitizmussal. Sohasem engedhetünk ennek. Ezt el kell nyomnunk és meg kell büntetnünk. Emlékeznünk kell és tanítani kell a múltat!” – hangsúlyozta Macron.

A francia elnökválasztási kampány előtt Orbán Viktor miniszterelnök találkozott Budapesten Eric Zemmourral éppúgy, mint a másik szélsőjobboldali jelölttel, Marine Le Pen asszonnyal. Az utóbbinak még egy több mint 10 millió eurós bank kölcsönt is elintézett Mészáros Lőrinc bankjánál.

Nemcsak a szélsőjobboldali, de az iszlamista antiszemitizmus is aktív Franciaországban

Erről is beszélt elnök, aki emlékeztetett rá, hogy Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó és muzulmán közössége egyaránt. Az iszlamista terrorista akciók megmutatták, hogy a muzulmán közösség egy csekély kisebbsége akár erőszakosan is képviseli az antiszemitizmust. Velük szemben a francia állam fellép és megvédi a zsidó közösséget – hangsúlyozta.

Párizsban nemrég ítélték el a nagy iszlamista terrorakció egyetlen terrorista túlélőjét. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök a terrorakciók hírére Párizsba sietett, és arra buzdította a zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Az akkori francia államfő, Francois Hollande ezt elutasította mondván: a francia állam megvédi a zsidókat. Bár nőtt az aliját választó francia zsidók száma, de nem jelentősen, így továbbra is Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK