Minden ötödik állampapír lakossági kézben van, aminek elsődleges oka a piacot átrendező MÁP Plusz. Ez harmadát teszi ki az összes lakossági állampapírnak.
Tavaly kétszer annyi lakossági állampapírt vásároltak az emberek Magyarországon, mint 2018-ban – közölte a Magyar Államkincstár (MÁK) pénzforgalmi elnökhelyettese hétfőn az állami tévében. Borbély László András elmondta: tavaly 1558 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír mennyisége, amelynek 45 százalékát, mintegy 700 milliárd forintot a MÁK értékesített. A teljes állomány ezzel
több, mint 9000 milliárd forintra emelkedett.
Borbély elmondta, hogy 2011 végén az állampapírok állományából a lakosság közvetlen részesedése 3,5 százalék volt, ami 340 milliárd forintot tett ki. A lakosság részesedése 2019-ben 20 százalék volt, 2020-ban pedig a 25 százalékot is elérheti.
A tavalyi növekedés egyik oka a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) júniusi bevezetése, amely a több, mint 9000 milliárdból mintegy 3200 milliárd forintot tesz ki. Ez az impozáns növekedés annak tudható be, hogy
sehol másutt nem elérhető hozamot kínál kockázatmentes befektetéssel.
Az öt éves futamidejű papír évente 4,95 százalékot, öt év alatt több, mint 27 százalékot fial. Ráadásul menet közben bármikor „feltörhető”, a hozam jóváírása idején 100 százalékon, máskor 99,75 százalékon, vagyis észrevehetetlen veszteséggel kivehető a pénz. Ráadásul még a kamatadót is eltörölték, a többi állampapírról is, ami további előny a banki termékekkel szemben. (Ezért vannak olyan szakemberek, például Surányi György,
akik nem is tartják állampapírnak a MÁP Pluszt,
hanem irreálisan magas hozamú, a költségvetésnek óriási többletkiadást okozó látra szóló betétnek.)
A MÁP Plusz mindenesetre átrendezte a piacot. Hatalmas összegek áramlottak ki az egyéb banki termékekből, például az ingatlanalapokból. Amelyek esetében – aligha függetlenül a „szuperpapír” kibocsátásának tervére – májusban rendkívül megszigorították a kivételt: az addigi pár nap helyett 180 nappal a bejelentés után lehet felvenni a pénzt.
A MÁP Plusz az amúgy is lanyhuló lakásépítéseknek is adott egy pofont. A nagy arányban üzleti célra (bérbeadásra) vásárlók kedvét alaposan elvette az állampapír. Korábban a lakás értékére vetített éves megtérülés (hozam) igen magas, akár 10 százalék is lehetett, 2019 második felében azonban ez lecsökkent jellemzően 4-5 százalékra. Ami pedig „macera” nélkül az állampapírral is elérhető. Ennek következtében elindult a pénz kiáramlása az ingatlanépítésből.
A MÁP Plusz bírálói szerint ezzel lényegében
kettős kamatrendszer jött létre.
A hagyományos betétek alig pár tizedszázalékot hoznak (vagyis az inflációt beszámítva negatív kamatot), míg ennek tizenötszörösét, reálhozamot lehet elérni a MÁP Plusszal – továbbá a másik két, inflációkövető állampapírral.
A kormány terve az, hogy tízezermilliárd fölé tornássza a hazai, lakossági állampapírok mennyiségét, mindinkább itthon tartva az államadósság finanszírozását. Ehhez a rendkívül vonzó hozammal a nagyon magas készpénzmennyiséget is mérsékelni kellene. Ez azonban eddig kudarcot vallott: a 3200 milliárd a MÁP Pluszban (és további mintegy ötezermilliárd, fele az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírban) ellenére
a készpénzhasználat töretlenül ível felfelé.
Tavaly több, mint 8 százalékkal többet tartottak maguknál a magyarok, meghaladva a 6600 milliárdot, aminek négyötöde a lakosságnál van. Ennek elsődleges oka a banki tranzakciós adó, ami akadálya kedvezőbb pénzintézeti utalási díjaknak, továbbá a kétszeri, összesen 150 ezres ingyenes készpénzfelvételi lehetőség. A kormány nem hajlandó lemondani az évente közel 230 milliárdos különadóról, noha a felesleges készpénzmennyiség többletköltsége saját bevallásuk szerint is ennek legalább duplája, 450-500 milliárd.
Október végéig kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban, a halálozások aránya is kisebb volt, de a népességfogyás nem állt meg. A termékenységi ráta is romlott, miközben rekordokat döntögetnek a házasságkötések. Ennek inkább üzleti oka van, mint gyerekvállalási szándék. A családok egy kis részére öntött százmilliárdok eredménye nem látszik.
Semmilyen lényegi trendforduló se látszik a népesség alakulásában: fogy a magyar – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. Az előzetes adatok szerint 2019 első tíz hónapjában a születések száma 1,6, a halálozásoké 0,3 százalékkal kevesebb volt, mint 2018 azonos időszakában. Ennek következtében a természetes fogyás 2,7 százalékkal, 897 fővel nőtt 2018. január–októberhez képest.
Októberben
Októberben 7780 gyerek jött világra. Ez 203-mal,
2,5 százalékkal kevesebb újszülött,
mint egy évvel korábban. 10 435 fő vesztette életét, 483 elhunyttal, 4,4 százalékkal kevesebb az előző év azonos havinál. A születések száma kisebb mértékben csökkent, mint a halálozásoké,
ennek következtében a havi természetes fogyás a 2018. októberi 2935-tel szemben 2655 fő volt, ami 9,5 százalék mérséklődés.
A tizedik hónapban a házasságkötések száma nagymértékben emelkedett,
5609 pár lépett frigyre, 65 százalékkal (!),
2201-gyel több a 2018. októberinél. Az októberi házasságkötések száma utoljára 1988-ban haladta meg a mostanit.
Tíz hónap alatt
Az első tíz havi statisztika 4 064 megszületett gyereket jegyzett fel, ami 1242-vel,
1,6 százalékkal elmaradt a tavaly január–októberi születésszámtól.
Január–márciusban, júniusban és októberben kevesebb, április–májusban és július–szeptemberben több volt az újszülöttek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legjelentősebb, 2,7 százalék emelkedés áprilisban, a legnagyobb mértékű, 5,8 százalék visszaesés júniusban történt.
Tíz hónap alatt 108 123-an haltak meg, 345-tel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Januárban, februárban és júniusban növekedett a halálozások száma, az év többi hónapjában viszont kevesebben hunytak el az előző év azonos havinál. A legnagyobb mértékű, 20 százalék emelkedés az év első hónapjában történt, amelynek hátterében a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott. A legjelentősebb, 14 százalék csökkenést márciusban regisztrálták.
Az élveszületések száma nagyobb mértékben mérséklődött, mint a halálozásoké,
ennek következtében a természetes fogyás a tavalyi első tíz havi 33 162-vel szemben 34 059 fő volt, ami 2,7 százalék növekedés.
Rohannak házasodni
Egészen elképesztő számsort közöl a KSH a házasságokról: 57 774 pár kötött házasságot október végéig. Ez
jelentősen, 24 százalékkal, 11 023-mal több esküvő
az előző év azonos időszakinál. Január volt az egyetlen hónap, amikor kevesebb frigyet anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Ezt követően február–márciusban kismértékben, április-májusban átlagosan 8,5, júniusban pedig számottevően, 16 százalékkal több házasságot anyakönyveztek az egy évvel korábbinál. Ez az emelkedő trend tovább folytatódott és július–szeptemberben kiugró mértékben, átlagosan 33, októberben pedig 65 százalékkal többen léptek frigyre, mint 2018 azonos hónapjaiban. A 2019. január–októberi időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb érték 1990 óta.
A népesség alakulása szempontjából egyik leglényegesebb mutató,
a teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke omlott.
Az egy hölgyre jutó gyerek rátája 1,48 volt az előző év első tíz hónapjára számított 1,49-gyel szemben.
Vagyis a fiatalok mintha hirtelen részben áttervezték volna az addigi szokásokat, és rohannak az anyakönv-vezetőhöz, aztán viszont még kevesebb gyerek születik a házasságokból. A megfejtés alighanem egyszerű. Az évek óta az elsősorban a felső középosztályra öntött százmilliárdos családtámogatások ellenére egyre kevesebb gyerek születik, tehát semmilyen trendforduló se látszik.
A házasságkötések hihetetlen megugrása pedig pontosan egybeesik a nyáron hatályba lépett babaváró kölcsönnel. Ebben kikötés a házassági kapcsolat, de a kedvezmények akkorák, hogy még gyerek nélkül is megéri felvenni a maximum tízmillió forint kölcsönt. Pláne, ha ebből egyenesen a kiugró hozamot ígérő Magyar Állampapír Pluszt jegyeznek, egyenesen bombaüzlet. Csak több gyerek nem lesz belőle.
A népességfogyás másik mutatója is egybevág a fő számokkal. Ezer lakosra 9,1 élveszületés és 13,3 halálozás jutott. Az előbbi 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál, az utóbbi nem változott, e tényezők eredményeként a természetes fogyás 0,1 ezrelékponttal, 4,2 ezrelékre emelkedett. 2019 első tíz hónapjában ezer élveszületésre 3,7 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékponttal több az előző év azonos időszakinál. A házasságkötési arányszám 7,1 ezrelékes értéke 1,4 ezrelékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál.
Átmenetinek bizonyult az őszi fellendülés, nyári mélypontjára esett az ingatlanpiac. Novemberben 10 945 ingatlan adásvétele bonyolódott le, szemben az egy évvel korábbi több mint 12 ezerrel – közölte a Duna House.
A Duna House (DH) adatai szerint az októberhez viszonyított novemberi 17 százalékos visszaesés azt jelzi, hogy a szeptemberi és októberi fellendülés csak átmeneti volt és komolyabb átalakulások, változások okozzák az alacsonyabb ingatlanpiaci forgalmat. Szeptemberben 13 364, októberben pedig 13 182 ingatlannak lett új tulajdonosa.
Az elemzés szerint a 11 ezer alatti novemberi tranzakciószám
nemcsak az előző hónaphoz, hanem az előző évek ugyanezen időszakához képest is erős visszaesést mutat,
a tavalyi adatoknál 9, a 2017-es évhez képest 7 százalék a csökkenés. Az elmúlt két évben csak az ingatlanpiaci szempontból mindig is gyengébb decemberi és januári forgalom volt ilyen alacsony szinten.
A társaság elemzése szerint a nyári és
a novemberi visszaesés egyik „felelőse” a Magyar Állampapír Plusz elszívó hatása
(a szuperpapíron elérhető hozam lényegében megegyezik a bérlakások kiadásából származó megtérüléssel, ezért egyre kevesebben vesznek befektetési céllal lakást). Másrészt a folyamatosan emelkedő árak miatt csökkent a kereslet a piacon. Az eladóknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott helyzethez, már nem tudják a nagyon magas kezdőáron meghirdetett ingatlanokat eladni, ezért nagyobb alkulehetőséget és csökkenő irányárakat kell lehetővé tenniük és alkalmazniuk.
Tavaly több, mint 152 ezer ingatlan cserélt gazdát, míg idén november végéig nem egészen 140 ezer. Novemberben, az ingatlanpiaci mutató csökkenésével párhuzamosan,
a lakossági hitelezés is visszaesett.
A DH előrejelzése alapján novemberben 71,5 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitelt vettek fel. Ennél kevesebb hitelt a háztartások csak januárban (62,1 milliárd forint), februárban (62,6 milliárd forint) és augusztusban (68,9 milliárd forint) vettek fel a jegybank adatai alapján.
Érdemes hozzátenni ehhez azt, hogy a lefelé tartó forgalomban része van annak is, hogy
a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfa egy része az év végén kifut.
Azon ingatlanoké, amelyeknek tavaly november 1-jén már megvolt az építési engedélyük. Az eredetileg 2018 végén kifutó kedvezményt tavaly november közepén visszamenőlegesen hosszabbították meg, sok befektető azonban leállt a fejlesztéssel. A januártól ismét 27 százalékos áfa miatt is esik a kereslet.
Jellemzően stagnálásra váltanak az ingatlanpiaci árak, túlsúlyba került a kínálat – állítja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Ugyanerre a következtetésre jutott az egyik nagy ingatlanközvetítő cég is. Nem csak a megfizethetetlen árak miatt ereszt a lufi, hanem az üzleti célú vásárlások megcsappanása miatt is.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. ingatlanpiaci indexe július után októberben is visszaesést tükröz, ami arra utal, hogy a lakáspiacon negatív trendfordulóhoz érkeztünk, a korábban szárnyaló kilátások és emelkedő árak korszaka immár mögöttünk van. Ugyanakkor az üzleti ingatlanpiacon –s ezen belül is különösen az irodapiacon –semmi sem utal arra, hogy az aranykor a végéhez közeledne – áll a felmérésről szóló összefoglalóban.
A budapesti és az országos jelzőszám is hat negyedéves mélypontjára esett. A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációt illetően számottevően romlottak.
A fővárosban immár a keresleti piac a múlt és kínálati piac van kialakulóban.
A vidéki kilátások is jórészt romlottak, inkább csak Nyugat-Magyarország tartja magát.
A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások negyedéves alapon lényegében nem változtak. Ezek a kilátások továbbra is optimisták, noha éves alapon azért érezhető némi visszaesés. Júliushoz képest a lakásfelújításra és korszerűsítésre vonatkozó lakossági kilátások sem változtak érdemben, éves alapon itt is enyhe romlás érezhető.
A válaszadóknak a lakásárak várható alakulására vonatkozó várakozásai alaposan megváltoztak az előző felméréshez képest. Idén júliusban Budapesten és környékén a válaszadók 68 százaléka számított tovább emelkedő árakra, most már csak 21 százalékuk.
A stagnáló árakat várók aránya 30-ról 59 százalékra bővült.
S immár minden ötödik válaszadó árcsökkenésre számít (ezek aránya júliusban mindössze 2 százalék volt). A következő 12 hónapban fővárosi átlagban nem várható áremelkedés a jelen felmérés adatai alapján. A keleti régióban az összesített prognózis 3-ról 2 százalékra mérséklődött, míg nyugaton 4-ről 1,7-re.
Lényegében ugyanerre a következtetésre jutott a Balla Ingatlan is. Az ő értékelésük szerint is
véget ért az aranykor az ingatlanpiacon,
s egyelőre – nagyjából a következő fél évben – ők is az árak stagnálására számítanak.
A budapesti belvárosban a tipikus négyzetméterárak 1 millió forint alatt maradnak, csakúgy, mint a jellemzően erősen túlárazott XIII. kerületi Újlipótvárosban is. Csepelen szintén elkezdtek befagyni az árak, sőt,
az új építésű ingatlanok esetében akár árcsökkenés is kezdődhet,
mivel például a 40-45 millió forintos új építésű ikerházakat 25-32 millió forintos áron keresik a vevők. Van azonban olyan terület is, ahol már a használtak esetében is megfigyelték az árak lefelé fordulását. Például a III. kerületi panelek piacán, amelyek árai felszáguldottak az elmúlt években. Ma már
újra találunk 25 milliós hirdetési árakat kétszobás panelekre,
míg nemrég 30-32 millió forint alatt nem volt ajánlat.
Az okok sokrétűek. Az elsődleges nyilván az, hogy vásárlói jövedelmek képtelenek voltak lépést tartani az árakkal, s ezen a csok és ezt kísérő kormányzati programok se sokat változtatnak. Ezek esetében inkább tízezres nagyságrendű lakossági körről beszélhetünk, amely lassan el is fogy.
A másik az üzleti célú vételen gondolkodók magatartásának megváltozása. A lakásoknak korábban nagyjából felét, mostanában harmadát bérbeadásra vásárolták, látva a bérleti díjak szintén ugrásszerű emelkedését. Ezek is beleütköztek azonban a keresleti plafonba. Új jelenség a nyár közepe óta a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz megjelenése, amelynek hozama a Balla Ingatlan szerint is jobb, mint amennyit lakáskiadással tudnának keresni. Ezzel részletesebben foglalkoztunk szeptemberben.
A láncbefektetésnek vet gátat az államadósságkezelő azzal, hogy megtiltja a bankoknak, hogy lakossági állampapírt fogadjanak el fedezetként hitelekhez. Ezzel a „szuperállampapírra” alapozott extraprofitot veszi el.
A magyar állam mint kibocsátó szándéka, hogy a lakosságnak szánt állampapírok kizárólag a tényleges megtakarítással rendelkező magánszemélyek számára biztosítsák a kiemelkedő kamatozást. Ezért a forgalmazók lakossági állampapírt nem fogadhatnak el fedezetként semmilyen hitel-, kölcsön-vagy egyéb ügylethez (pl. lombardhitel, derivatív ügyletek). Az ÁKK rövid, szakzsargon-közleménye a hihetetlenül népszerűvé vált Magyar Állampapír (MÁP) Plusz eddigi rövid ideje alatt feljegyzett
befektetési ügyletek (köz-)pénzcsapját zárja el.
Arról van szó, hogy sokan a megvásárolt MÁP Plusz – államilag garantált és kiemelkedő, évi csaknem 5 százalékos kamatozású – kötvényt fedezetül használva vesznek fel úgynevezett lombardhitelt, amelyből aztán újabb „szuperpapírt” jegyeznek, és így tovább. Itt persze nem átlagember néhány milliós megtakarításáról beszélünk, hanem
fejenként minimum több tízmilliós összegek forognak
a bankok kiemelkedő, úgynevezett privátbanki ügyfeleitől, akik mélyen a szokásos kamat alatt juthatnak ilyen kötvényfedezetű kölcsönhöz.
Ha tudja, se árulta el eddig az ÁKK és a nemzeti bank, mekkora összegek indultak el ilyen vándorútra. A június óta a 1800 milliárdot már jelentősen meghaladó MÁP Plusz-jegyzésen belül azonban bizonyosan legalább több tízmilliárdról lehet szó, ha az ÁKK fontosnak tartotta a fékre lépni.
A bankok nyereségének tizedét venné el az MNB azzal, hogy kirakja őket a lakossági állampapírok forgalmazásából. A következő bő négy évben 175 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha közvetlenül a kincstártól vehetnék ezeket, például a „szuperállampapírt”. A számokból kiderül, hogy mindenekelőtt saját magának spórolna az állam a számára drága papírok esetében.
A kormány több, mint duplájára, 11 ezer milliárd forintra szeretné emelni a lakosságnál lévő állampapírok mennyiségét. Ennek érdekében dobták le júniusban az „atombombát”, a szuperpapírként” is emlegetett Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz), amely rendkívül attraktív, öt év alatt több, mint 27, évente csaknem 5 százalék hozamot garantál. Ez még 3 százalék feletti infláció mellett is a legjobbnak tűnő ajánlat a piacon. Főleg úgy, hogy semmi kockázata nincs.
Olyannyira kiváló üzlet a magánszemélyeknek, hogy érdemes összekötni például a babaváró hitellel. Úgy is, hogy végül egyetlen gyerek se születik, az idővel belépő kamatkötelezettséget is bőven fedezi a MÁP Pluszból nyert hozam. Nem véletlen, hogy már 1800 milliárdot vásároltak meg belőle. (Az adatok arra engednek következtetni, hogy a jómódúak kedvelt befektetésévé vált, igen nagy összegben egyéb állampapírt és például ingatlanbefektetési pénzt csatornáztak át erre a célra.)
Gavalléros jutalékok
A minél szélesebb terítés érdekében a kincstár javarészt a kereskedelmi bankokon keresztül forgalmazza a kötvényeket, jelenleg nagyjából 80 százalék a részesedésük a terjesztésben. Amiért jutalékot fizet nekik az állam. A MÁP Plusz, de az infláció felett fix hozamot garantáló más kötvény persze
jelentős többletkiadást ró a költségvetésre, nem véletlen hát, hogy szívesen kitennék a kereskedelmi bankok szűrét a buliból.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Nagy Márton most arra tesz javaslatot a jegybank oldalán közölt írásában, hogy érdemes lenne megspórolni a banki költségeket, ha közvetlenül a Magyar Államkincstár (MÁK) forgalmazná a MÁP Pluszt.
Az MNB számítása szerint ha a háztartások állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a bankok, az 2023 végéig összesen 175 milliárd forint költséggel jár az államnak és a lakosságnak – amelyet egyéb, nehezebben becsülhető tételek tovább növelnek.
Az állampapírok forgalmazásáért fizetett jutalékot mutatja az ábra.
Forrás: MNB
A táblázatban látható, hogy akkor is fizetnek jutalékot, ha csökken a papírok állománya, a dinamikus növekedést pedig igen magas bónusszal honorálja az állam. Az állampapírok bankokon és más pénzügyi szolgáltatókon keresztüli vásárlása nemcsak az államnak jelent többletköltséget, hanem annak során a lakosság is számos különféle díjtétellel szembesülhet – írja az MNB alelnöke. Némileg ironikus, hogy például a számlavezetési díjon felül olyan tételt is felsorol (tranzakciós díj), amelyet éppenséggel a bankokra kirótt pluszadó okoz. Ezek közül a legnagyobb tétel az állampapír-állományon alapuló állományi díj, amelynek értéke a jelentősebb banki forgalmazóknál évi 0,1-0,6 százalék között szóródik és átlagosan évi 0,21 százalék körül alakul.
Minden díjról lemondanának
Ezzel szemben a MÁK-nál az állampapír-vásárlás és számlavezetés számos előnnyel jár. Az értékpapírszámla-vezetés ingyenes, amely mellett a jegyzés, az adás-vétel, az újrabefektetés, a kamat- és törlesztésfizetés is díjmentes. Továbbá a készpénzfelvételi díj és pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség sincs, amellyel a lakosság további költségek alól mentesülhet. (Mivel a Posta a Kincstár függő ügynökeként forgalmazza a lakossági papírokat, így náluk is hasonlóan kedvező feltételek érvényesülnek.)
Csaknem kétharmadot magának spórolna az állam
A banki értékesítés miatt a jelenlegi szabályok alapján a forgalmazók az alap forgalmazói jutalék mellett bónuszjutalékra is jogosultak, ami az állam számára évente átlagosan 25 milliárd forint, 2023-ig összesen 110 milliárd forint kiadást jelenthet (ami a teljes összeg 62 százaléka).
Ez a lakossági állampapírok forgalmazásával foglalkozó bankok éves hazai profitjának közel 10 százalékát teszi ki. Ami, amellett, hogy jelentősnek tekinthető, egyben azt is jelenti, hogy a MÁP Plusz előnyeiből nemcsak a háztartások részesülnek, hanem a bankok is számottevő – adófizetői pénzek által finanszírozott – többletbevételekhez jutnak, ami szembe megy a MÁP Plusz megindításakor deklarált kormányzati célokkal – írja Nagy Márton. Egyben beismerve azt is, hogy
a bankok kizeccölése elsősorban a „szuperpapír” súlyos többletköltségeit hivatott mérsékelni.
Ehhez képest a háztartásokat terhelő költségekben ennél jóval kisebb, évente átlagosan 15 milliárd, 2023-ig összesen 65 milliárd forint megtakarítást eredményezne a változás.
Forrás: MNB
Az állami értékesítési csatornák térnyerésére a fentiek alapján jelentős tér van, ehhez azonban elengedhetetlen azok fejlesztése és hatékonyságuknak növelése, illetve a kincstári értékesítés díjmentességének és a Webkincstár előnyeinek tudatosítása – fogalmaz az MNB-alelnök. Amint ezek megtörténtek, érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is.
Ezt persze – tegyük hozzá – az állam és a kereskedelmi bankok helyzete közti aszimmetria teszi lehetővé. A bankok nem tehetik meg azt, amit az állam igen: értéket képező és költséggel járó szolgáltatás díjáról lemond. Ahogyan a piacon nem előállítható extrahozamot is csak a kincstár ígérhet. Mindezt persze az összes adófizető pénzéből.
Egyre kisebb hozamot lehet elérni a kiadási célra vásárolt lakásokból, a folyamatos drágulást nem követi a bérlet díja. A szuperállampapír már egyértelmű versenytárssá lépett elő. Elkezdődhetett az üzleti célra vett lakások értékesítése.
Néhány nappal ezelőtt hívtuk fel a figyelmet egy érdekes jelre, amely akár tendenciává terebélyesedhet. Az egyik ingatlanos cég szakértője fogalmazta meg – miközben a fővárosban elszabadult ingatlanárak kapcsán az agglomeráció felértékelődéséről szólt -, hogy a nyár elején valamelyest visszaesett a vevői érdeklődés, és ezzel együtt az árak emelkedése is mintha megtorpant volna, amiben érdemleges változást a július 1-jei csok-változások sem eredményeztek.
Színre lépett a szuperpapír
A Balla Ingatlan dunakeszi irodájának vezetője, Balla Frigyes szerint mindennek köze lehet a Magyar Állampapír Pluszhoz: érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról. A gyengülő érdeklődés következtében ma már nem tudják olyan rövid határidővel értékesíteni az ingatlanokat, mint az elmúlt években. Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben, vagyis az árakban inkább stagnálást valószínűsít, de úgy véli, hogy
ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akkor akár árcsökkenés is kezdődhet.
Már akkor megjegyeztük, hogy ez az átáramlás minden bizonnyal a befektetési célú ingatlanok vevőit érinti. Most megnéztük, valóban gyakorolhat-e elszívó hatást a nem saját lakhatási célra vett ingatlanok elől a rendkívül attraktív MÁP Plusz. (Erről bővebben írtunk itt, a lényege: 5 év alatt évenként csaknem 5 százalék, összességében 27 százalékot meghaladó hozam, kamatadó-mentesen, ráadásul menet közben szinte költség nélküli kiszállást lehetővé téve.)
Minden harmadik új lakás üzleti célú, idén tetőzhet a piac
Az ingatlanos cég megfigyelését támasztja alá az OTP Bank Értéktérkép Lakóingatlan 2019/1. elemzése is, amely nem sokkal a MÁP Plusz június eleji megjelenése után készült. Ebben arról írnak, hogy a most már szinte csak a kormányzati kedvezményekkel, támogatásokkal (csok, falusi csok, fiatal házasok gyerekvállalásának támogatása) fenntartott kereslet-növekedés közepette megszerzett lakások országosan nagyjából egyharmadát, Budapesten és a Balatonnál viszont ennél is nagyobb részét befektetési céllal vásárolják. (Ez természetesen hozzájárult a gigantikus dráguláshoz.)
Az OTP szakértői az elmúlt bő három év látványos újlakás-piaci boomjában
erre az évre várják a legnagyobb átadási hullámot,
Budapesten például 14 ezer társasházi lakás építése fejeződhet be 2019-ben. Kiadhatóságuk és várható érték-növekedésük miatt az új lakások kedvelt célpontjai a befektetési céllal vásárlóknak. Saját tapasztalatukból is rögzítik azt a tényt, hogy sok fejlesztésben a vevők többsége ebből a körből kerül ki. Vagyis a frekventált területeken,
ahol idén tömeges átadások várhatók, az újonnan piacra kerülő bérleti kínálat lenyomhatja a bérleti díjakat.
Az új lakások megállíthatatlan drágulásával együtt mindez tovább csökkenti a bérleti hozamokat.
A drágulás maradhat
Márpedig az előrejelzés szerint
az új lakások drágulása nem áll le,
mert tavaly novemberben ugyan kitolták a kedvezményes, 5 százalékos áfa alkalmazását, de visszamenőleg, a hónap elején már kiadott építési engedélyekre. Ezek pedig lassan befejeződnek, a 2019 után eladott lakásoknál már a magas kulcs fog visszaállni. Ez pedig kínálat-csökkenéshez vezet, ami további áremelkedést válthat ki – írja az OTP elemzése. Ha szűkülő kínálatnál is, de az új lakások esetében tehát folyamatos drágulásra lehet még számítani, ami a használt-piacra is hatással lehet.
Ezek után nézzük, hogy milyen bérleti hozamot lehet ma elérni a lakáspiacon. (Vagyis az eredeti vételárnak és összes költségnek – beleértve a 15 százalékos szja-t is – hány százalékát lehet kapni évente; ebből számolható ki a befektetés megtérülési ideje.) A számításhoz 50 négyzetméteres lakást vettek alapul, és folyamatos, hosszú távú kiadást, nem pedig lakáshotelt.
Szétnyílt az ár/bérleti díj-olló
Az átlagos nettó éves bérleti hozam (lakás, %) mutatja az ábra.
Forrás: OTP Értéktérkép Lakóingatlan 2019/1.
Az OTP az ingatlanpiaci forgalmi adatokból azt a következtetést vonta le az elmúlt éveket összevetve, hogy a bérleti hozam az elmúlt öt év alatt mindenhol csökkent. Ennek oka, hogy míg
a bérleti díjak a vizsgált településeken/budapesti kerületekben átlagosan 50 százalékkal nőttek
(a legkevésbé, 30 százalék alatt a II. kerületben és Győrben, míg a legjobban, 70 százalék felett a VII. és VIII. kerületben, valamint Pécsen és Szegeden),
a lakások ennél jóval nagyobb ütemben, 115 százalékkal drágultak
(legkevésbé, 75 százalékkal Pécsen, legjobban, 173 százalékkal a VII. kerületben).
Öt év alatt hozamban a legnagyobb, 5,3 százalékpont csökkenést a VI. kerület könyvelhette el, ahol 32 százalék bérleti díj növekedés áll szemben 144 százalékos lakásdrágulással. A pécsi átlaghozam viszont csak hajszállal esett vissza, köszönhetően a drágulás ütemével lépést tartó bérleti díjaknak. Ennek megfelelően a baranyai megyeszékhely 8,3 százalékos hozamszintje áll a lista élén, míg a fővárosi kerületek nagy részében 5–6,5 százalék közötti értékek adódnak. A legkisebb, 4,9 százalék a hozam az országosan legdrágább V. kerületben.
Mivel rövid távon még mindenképpen áremelkedés várható, ezek a hozamszintek minden bizonnyal tovább csökkennek, ami sok befektetőt eltántoríthat a vételtől.
Küszöbértéken a megtérülés, a bérlet viszont így is az egekben
Az OTP által kiszámolt hozamok közelítenek, sőt, a legtöbb helyen elérik azt a küszöbértéket, amit nemzetközileg a még elfogadható hányadnak tartanak: 5-6 százalék éves bérleti díj az ingatlannal kapcsolatos kiadások arányában. Vagyis míg pár éve tényleg jó buli volt vállalni az egyre dráguló lakásokat megvenni, mert az elérhető hozam igen magas volt, addig ma már ez egyre kevésbé áll így, vagyis sokkal lassabban hozza vissza a vételárat.
És kérdés, hogyan alakul a közeljövő. A vételárak és a bérleti díjak elszakadása egyértelműen annak tudható be, hogy lassan egyszerűen
elfogy az így is elszálló díjakat megfizetni képes bérlő
(akik egy része már amúgy is vállalta a rosszabb helyre, külső kerületbe vagy/és kisebb lakásba költözést a kisebb díj érdekében).
Inkább papírt venni és hátradőlni a fotelben?
Vagyis megalapozottnak tűnik az a kijelentés, hogy a MÁP Plusz kínálta – kockázatmentes, bárminemű közreműködést, erőfeszítést (befektetés figyelemmel kísérése) nélkülöző – lehetőség
ekkora hozammal egyértelműen versenyképes a lakáskiadással.
Természetesen aki hosszú távra, mondjuk tíz évre tervez, annak el kell gondolkodnia, mert arra semmi garancia sincs, hogy lesz újabb öt éves ciklusa a MÁP Plusznak. S hasonlóan fejtörést okoz annak is ez a helyzet, aki a közelmúltban vett üzleti célra lakást hitelből, amit a bérletből kell kitermelni.
Mindenesetre utalnak jelek arra, hogy egyre többen ugranak ki kiadásra vett ingatlanjukból, a piacon vannak erről információk. A június óta jegyezhető kötvény híre nyilván fokozatosan terjed, a havi jegyzések tendenciája csökkenő, de már így is nagyjából 1800 milliárd. A következő hónapok mutatják meg, hogy valóban lesz-e számottevő átterelődés az ingatlanpiacról erre a kényelmes pénzfialtatásra.
Azok nyertek, akik a panelre tettek
Az legfeljebb érdekesség, de az üzleti megfontolású lakásvásárlás megtérülése szempontjából koránt se mellékes, hogyan alakultak a bérleti díjak épülettípusok szerint. Sokakat meglepett pár éve a panelek váratlan népszerűvé válása. Az OTP adatai szerint egyértelmű, hogy a panelek bérleti díja öt év alatt jóval a téglalakások szintje felett, átlagosan kétszeresére nőtt, míg a panel- és téglalakások drágulásában csak minimális különbség van a panelek javára. Mára a kétféle ingatlantípus aktuális hozamszintjében nincsen jelentős különbség, ugyanakkor egyértelmű, hogy öt évvel ezelőttre visszatekintve a legjobb befektetést azok csinálták, akik panellakást vettek kiadási céllal.
Jelentősen növekszik a háztartások hitelállománya, ezzel párhuzamosan százmilliárdok áramlanak ki betétekből, befektetési jegyekből, részben a MÁP Pluszba. Egy ingatlanos cég szerint megtorpanás tapasztalható az ingatlanpiacon, aminek oka a szuperállampapír.
A nyár közepe óta jelentős mozgások figyelhetők meg a lakossági pénzügyek terén. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikája azt mutatja, hogy júliusban 142,9 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya, ami igen sok a megelőző hónapok 60 milliárdjaihoz képest
Százmilliárdok jönnek-mennek, cél a MÁP Plusz?
Vagyis két hónap alatt 204 milliárddal több kölcsönt vettek fel az emberek. Az nem derül ki az adatokból, milyen célokra fordítják a pénzt. Érdekes párhuzamosság azonban, hogy ugyanezen időben 262 milliárddal esett a bankbetétekben lévő pénz (júliusban 37,2, júniusban 225,1 milliárd). Emellett a befektetési jegyekben lévő pénzből is kivontak 206 milliárdot (júniusban 138,6, júliusban 67 milliárdot). (A befektetési jegyekből folyamatos a pénzkiáramlás, aminek egyik oka az ingatlanalapokat érintő változás: májustól már nem lehet pár nap alatt kivenni az újonnan betett pénzből, hanem fél évet kell várni rá, ami önmagában óriási összeget vitt ki ezekből az alapokból.)
Lehetséges, sőt, valószínű magyarázat, hogy
nem véletlenül éppen a június-júliusi hónapokban történt ez a hatalmas pénzmozgás.
Ekkor lépett színre az egyszerűen csak szuperállampapírnak nevezett 5 év futamidejű Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), amelynek igen attraktív hozama (évente csaknem 5 százalék, 5 év alatt több, mint 27 százalék) lényegében költségmentes menet közbeni „feltöréssel” párosul. Ez minden más terméket megelőz a hozamban.
Arra már korábban rámutattunk, hogy a MÁP Plusz annyira „jó” konstrukció, hogy megéri a gyerekvállalást ösztönözni hivatott babakötvény (maximum 10 milliós) hitelt erre fordítani. Ha utóbb gyerek nélkül marad a pár (netán eleve így tervezi), az emiatt átárazódó, vagyis kamatossá váló kölcsön is kellemesen fial a kötvénnyel. (A múlt héten nagy port vert fel, hogy az eddigi családtámogatások ellenére se született több gyerek sokadik hónapja. Eközben a házasságkötések száma szignifikánsan nőtt. A későbbi statisztika fogja megmutatni, hogy lesz-e változás. Ha nem, lehetséges, hogy a babaváró kölcsön miatt köt házasságot sok pár, a pénzt pedig befektetésként kezeli.)
A most már 1800 milliárdhoz közelítő MÁP Plusz-állományba az első hetekben máshonnan – például egyéb államkötvényekből – áramlott át a pénz nagyjából fele. Azóta ez az arány csökkent, ahogyan a MÁP Plusz jegyzése is.
Ingatlan helyett szuperpapír?
Ezt a kapcsolatot véli felfedezni a Balla Ingatlan dunakeszi irodájának vezetője is. Balla Frigyes arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évben – a fővárosban elszabadult árak miatt – felértékelődött az agglomeráció ingatlanpiaca. Ennek egyik nyertese Dunakeszi.
Ugyanakkor nyár elején valamelyest visszaesett a vevői érdeklődés, és ezzel együtt az árak emelkedése is mintha megtorpant volna, és érdemleges változást a július 1-jei csok-változások sem eredményeztek. A szakértő véleménye szerint mindennek köze lehet MÁP Pluszhoz:
az állampapír érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról.
(Ha így van, akkor ez minden bizonnyal a befektetési célú ingatlanvevőket érinti.) A gyengülő érdeklődés következtében ma már nem tudják olyan rövid határidővel értékesíteni az ingatlanokat, mint az elmúlt években. Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben, vagyis az árakban inkább stagnálást valószínűsít, de úgy véli, hogy ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akkor akár árcsökkenés is kezdődhet.
Eddig csak minden második forint friss pénz a MÁP Pluszban, a többi nagy részt az egyéb állampapírokból került át. Ha ez megváltozik, akkor szembe kerülhet a költségvetés két érdeke: a pörgő fogyasztás is jó lenne, de a szabad pénz is kéne. Ráadásul járulékos következményként ezzel emelkednek a kamatok.
Júniusban dobta le az „atombombát” az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), amikor kibocsátotta a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz nevű kötvényt kifejezetten a lakosság számára. Öt év alatt csaknem évi öt százalék kamat, automatikus tőkésítés, ingyenes visszaváltási periódusok, azokon kívül is minimális költség, kamatadó-mentesség (igaz, ez minden állampapírra érvényes két hónapja) – jelenleg verhetetlen kondíciók.
Pénzeső lebeg a szemük előtt
Kellett is a pénz, mert – ahogyan elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) írja – a háztartások 2012 és 2016 vége között új megtakarításaiknak átlagosan felét állampapír-vásárlásra fordították, de ez a dinamika 2017-ben megtört, és 2018-ban a lakosság új pénzügyi eszközeinek csupán mintegy 25 százalékát tették ki állampapírok. Ez előre tekintve akadályt képezhet abban, hogy az állami kiadások finanszírozása és a lejáró devizakötvények megújítása belső forrásokból történjen.
Összességében pedig mintegy ötezer milliárdos megtakarítás, cihapénz bevonzása lebeg az MNB korifeusainak szeme előtt, hogy még nagyobb arányban hazai forrás álljon az adósság finanszírozása mögött.
Jól mutat, de…
Nos, a számok nagyon szépek: az első hat hétben 1235 milliárdért jegyeztek MÁP Pluszt. Ennek azonban
majdnem fele a korábban megvett államkötvények beváltásából származott,
a nagyobbik hányadát korábbi papírokból hordták át az emberek.
Forrás: MNB
Kisöpörni a bankokat is
A döntéshozók nem titkolt célja az is, hogy a kereskedelmi bankokból és egyéb „obskúrus” kapitalista (pláne ha külföldi tulajdonú) pénzügyi cégektől is elszipkázzon minél több pénzt saját védőernyője alá. Ez részben máris sikeres. (Azzal persze szembe kell nézniük, hogy a kormány közelében formálódó – Mészáros Lőrinc-féle MKB-központú -, az OTP ellenlábasának tervezett bankóriás számára is veszélyt hordoz a folyamat.)
Mint az alábbi táblázatból látható, a befektetési alapokból és bankbetétekből is jelentős összegek áramolhattak át „jó kezekbe”, amiként a készpénzes tranzakciók értéke is számottevő. Az MNB-ben ezekhez a számokhoz hozzáteszik figyelmeztetésképpen, hogy erősen becsült adatokról van szó.
Forrás: MNB
Házon belüli verseny
A táblázatban látható, hogy a MÁP Plusz mellett fut még a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) is, amire ugyancsak beérkezett 145 milliárd. Ez voltaképpen házon belüli konkurrense a szuperpapírnak – az infláció függvényében. A PMÁP ugyanis infláció+1,7 százalékpont kamatot ad, de a pénzromlást jelentős csúszással írják jóvá ennél a kötvénynél. Ezért az ebben fekvő 2500 milliárdos tőke sorsát befolyásolja, hogyan alakul a – hivatalos – infláció. Ha marad az elmúlt időszak magas, 3,5-3,8 százalékos indexe, akkor ez a papír hosszabb távon versenyképes lehet a MÁP Plusszal. (A visszaváltás-„feltörés” költségében azonban utóbbi a nyerő.)
Fogyasztás vagy megtakarítás?
A sokkal rosszabb kamatozású régi állampapírok (amelyek egy részének jegyzését meg is szüntette az AKK) kifutása egy ideig még eltarthat, ezek birtokosai a lejáratkor kerülnek válaszút elé: felszabaduló pénzüket átteszik-e a MÁP Pluszba vagy elköltik. Azt az MNB szakértői megjegyzik, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ a fogyasztási-megtakarítási döntésekre.
Ez azért izgalmas, mert a kormány látva a nemzetközi folyamatokat – lassuló világgazdasági növekedés -, és a várhatóan csökkenő uniós támogatásokat, a belső fogyasztás felpörgetésére építi terveit: több áfa, szja és társasági adó. Ebben ugyan segítség lehet a kockázatmentes állampapír hozamának költésekre gyakorolt hatása, de azt könnyű belátni, hogy
ez a kötvény a vásárlások elől viheti el a pénzt.
Az pedig csak járulékos hatásnak tekinthető, amire az Alapblog hívta fel a figyelmet, hogy a MÁP Plusz magas kamatával a hazai vállalati szektor finanszírozási költségei is egyértelműen nőnek. Azzal, hogy a forgalmazó bankok úgy vették vissza a régi lakossági állampapírokat ügyfeleiktől, hogy azt nem adják tovább az államnak. Tehát a költségvetés nem csak magas kamatot fog fizetni a honpolgároknak, hanem magas kamatot fog fizetni a pénzintézeteknek is.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy ha beválik a terv és ezermilliárdszámra megy pénz a MÁP Pluszba, az jelentősen megemeli az adósságfinanszírozás költségét.
Szűk három hét adatai alapján eddig nem tarolta le a piacot a babaváró hitel. Ennek oka a bankok szigorú jövedelem-bírálata, aminek alapján lehetséges, hogy csak pár tízezer házaspár fog élni a lehetőséggel. De idő még van, sokan kivárnak.
A júliusban útjára indult babaváró hitel a piacot letaroló kölcsönnek tűnt első pillanattól kezdve, mert valóban nincs még egy olyan szabad felhasználású kölcsönfajta, ami ennyire kedvező feltételekkel ilyen hosszú futamidőre kapható. És amely ráadásul gyerek nélkül is komoly befektetési eszköz lehet, ha összekombinálják a szintén egyedülálló Magyar Állampapír Plusszal.
Az első számot Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tudatta: eszerint
az első két hétben 2400 igénylést adtak be.
A bankok azonban ennél sokkal többről tudósították a Pénzcentrumot. Igaz, hosszabb idő alatt.
A legtöbben a maximális összeget és futamidőt kérik
Az igénylők 90 százaléka 10 milliós összeget kért, a 2400 igényléssel számolva az első két hétben mintegy 24 milliárd forint a teljes összeg. Ez azonban elmarad az átlagos hiteligényléstől is, személyi hitelből májusban 55 milliárdot vettek fel, vagyis az első hetek tapasztalatai alapján a babaváró iránt semmivel nem nagyobb a kereslet, mint a többi lakossági hiteltermék iránt.
Hasonló számokról írt a Bank360 is. A portál felületén megközelítőleg 13 ezer kalkulációt végeztek az érdeklődők. Az átlagos hitelösszeg 9,1 millió forint volt, 10 millió forintos hitelösszeggel a kalkulációk 81 százaléka kezdődött. Az átlagos futamidő 18,6 év volt, az érdeklődők 82 százaléka számolt a maximális 20 évvel.
A bankok erősen rostálnak
A visszafogott érdeklődés egyik magyarázata lehet, hogy az igényléseket nyilván részletes érdeklődés előzi meg a bankokban, és sokan ekkor ráébrednek arra, hogy nincs esélyük megkapni a kölcsönt. A pénzintézetek ugyanis – az állami kezesség ellenére –
saját szigorú hitelbírálati szempontjaikat veszik alapul.
A Bank360 oldalán lebonyolított számítások során – mivel a hiteligénylésnél a bankok a házaspár együttes havi nettó igazolt jövedelmét veszik figyelembe – az összevont jövedelemmel volt érdemes számolni. A beérkező adatok alapján a havi nettó átlagjövedelem 269 ezer forint, volt, de ennél számoltak az igénylők sokkal alacsonyabb és magasabb jövedelemmel is. A legalacsonyabb jövedelem, amivel számoltak a látogatók, 70 ezer, a legmagasabb pedig 1 millió forint volt.
Átlagbér alighanem kevés
A kalkulálók 5 százalékának havi nettó jövedelme nem éri el a minimálbért, ami jelenleg 99 085 forint, 20 százalék pedig
havi nettó 150 ezer forint alatt visz haza, ami szintén kizáró oknak számít több banknál.
Az érdeklődők fele 250 ezer forint feletti fizetéssel számolt, amivel valószínűleg a legtöbb banknál sikerrel járhatnak az igénylésnél – feltéve, ha emellett nincs más hitelük, ami terhelné jövedelmüket. Ahol nem terveztek gyerekkel, az átlag megadott nettó jövedelem 228 ezer forint volt.
A Pénzcentrumnak adott banki válaszok is azt támasztják alá, hogy a babaváró potenciális igénylőinek köre meglehetősen szűk. Eleve csak a fiatal házasok adhatnak le igénylést, és bár a jegybanki jövedelmi szabályokkal akár minimálbéresek is kérhetik a hitelt, a bankok valójában sokkal szigorúbban járnak el a rendeletben meghatározott minimumszabályoknál.
A kis jövedelmű fiatal házasok is azonnal ki vannak zárva
a programból. De már az is gondban lehet, akinek átlagos a jövedelme, de lakáshitele van – ez sem ritka a fiatal házasok körében. És még ott vannak azok, akiknek pénzük ugyan van, fiatalok, házasok is, de nem akarnak több gyereket.
Idő van, sokan ezután lépnek
Tehát lehet, hogy azoknak lesz igazuk, akik szerint a babaváró pár tízezer embert érint. Azzal együtt is, hogy – a bankok válaszai alapján – szűk három hét adataiból nem szabad elhamarkodott következtetést levonni. Nyilván időbe telik, amíg a sajtó információin túl az ismerősi beszámolók alapján is elterjednek a babaváró részletei. Arról nem beszélve, hogy a konstrukció egyik fontos pontja a törlesztés azonnali felfüggesztése az első gyerek érkeztekor – pontosabban a várandósság 12. hetétől. Az okosan kalkulálók ekkor nyújtják be az igénylést, hogy addig se fizessék a törlesztést. És mivel a hitel feltétele a házassági jogviszony, sok együtt élő párnak időre lesz szüksége ezt megtenni. Idő amúgy van, a babavárót 2022. végéig lehet felvenni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
