Kezdőlap Címkék Makrogazdaság

Címke: makrogazdaság

Úton a 340-hez a forint

Újabb mélypontját érte el a forint: 339,3 volt délelőtt. Egyik ok lehet a mai külkereskedelmi forgalmi egyenleg, ami évek óta nem volt ennyire alacsony.

Délelőtt először 339,03-ra gyengült az euróval szemben a forint, aztán itt se állt meg és 339,3 is volt a kurzus. Rövidesen ledőlhet a 340-es fal is.

Az utóbbi időben általánosságban is nagy súly nehezedik a forintra, az elmúlt hetek ismételt rekorddöntései is ezt bizonyítják. A térségbeli devizák közül a legnagyobb értékvesztést a forint szenvedte el az elmúlt egy évben.

A mai gyengüléshez a lökést a KSH mai statisztikája adhatta meg. Eszerint 2019. decemberben az export euróban számított értéke 0,8 százalékkal csökkent, az importé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 247 millió euróval romlott.

Forrás: KSH

A kivitel értéke 7 milliárd 580 millió eurót (2512 milliárd forintot), a behozatalé 7 milliárd 446 millió eurót (2468 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi többlet 134 millió euróra (44 milliárd forintra) csökkent.

Tegnap komoly decemberi ipari termelési visszaesésről közölt adatot a KSH. Ez – bár meglehet, a kissé hosszabb ünneppel magyarázható – meglepte az elemzőket, és talán trendforduló első jele. Ma pedig a németek tették közzé decemberi számaikat, amelyek szintén a várakozással ellentétes zuhanást mutatnak. Ár, naptári és szezonális kiigazítással az ipari termelés 3,5 százalékkal esett novemberhez képest, amikor még 1,2 százalékos növekedést jegyeztek fel. Elemzők szerényebb, 0,2 százalékos decemberi ipari termeléscsökkenéssel számoltak. Éves összevetésben 6,8 százalékkal csökkent a decemberi német ipari termelés.

Hároméves mélyben a bizalom

Folyamatosan olvad a gazdasági szereplők és a lakosság optimizmusa, a GKI konjunktúraindexe három éves mélypontra került. Januárban az ipar bizalma csökkent nagy mértékben, hatéves negatív megítélést mutatva.

A decemberinél kisebb mértékben, de januárban is folytatódott a GKI konjunktúraindex csökkenése, mely így több mint hároméves mélypontjára került – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. értékelésében. A mostani csökkenés a fogyasztói várakozások romlásának következménye, az üzleti várakozások mérséklődése ugyanis a decemberi nagy esés után most csak minimális volt.

A GKI konjunktúraindex és az üzleti bizalmi index trendje

másfél éve lejtmenetben van,

a fogyasztóié hullámzó-stagnáló, de januárban ez utóbbi is másfél éves mélypontjára került. Az üzleti várakozások januári romlását az ipari bizalmi index csökkenése okozta, s bár a decemberi zuhanást januárban csak kisebb esés követte, az ipari cégek optimizmusa több mint hatéves mélypontján van.

A kereskedelmi és építőipari várakozások lényegében nem változtak, a szolgáltató cégeké minimálisan javult. Az ipari bizalmi index januári csökkenését a termelési helyzet és kilátások romlása magyarázza, a rendelésállományok megítélése ugyanis kissé jobb lett, a készleteké stagnált. Az exportrendeléseket azonban kedvezőtlenebbnek látták a válaszadók.

Az építőiparon belül januárban a magasépítő cégek derűlátóbbá,

a mélyépítők borúsabbá váltak,

várakozásaik immár azonosak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség kissé romlott, de a rendelésállományok értékelése érezhetően javult.

A kereskedelmi bizalmi index hónapok óta alig változik, s ezzel továbbra is az elmúlt hat évet jellemző viszonylag keskeny sáv alsó negyedében tartózkodik. Januárban az eladási pozíció és a készletszint megítélése kis mértékben javult, a rendelésállományé viszont némileg romlott. A szolgáltatói bizalmi index szerény januári javulása az üzletmenet kedvezőbb megítélésének eredménye, a forgalmi kilátásokról alkotott vélemény ugyanis kissé rosszabb lett.

A foglalkoztatási szándék a változatlanságot jelző szolgáltató cégek kivételével minden ágazatban gyengült,

különösen az iparban és az építőiparban. A szolgáltató cégek után immár az ipari vállalkozások sem tekintették a munkaerőhiányt a növekedésüket akadályozó legfontosabb tényezőnek.

Erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

Az áremelési törekvés a szolgáltatások kivételével – ahol érezhetően emelkedett – minimálisan enyhült. A cégek többsége minden ágazatban változatlan árakat tervez, de az áremelésre törekvő cégek sokkal többen vannak, mint az árcsökkenéssel kalkulálók. Erősödött a lakosság inflációs várakozása.

A magyar gazdaság jövőjének megítélése januárban összességében nem változott decemberhez képest, de ezen belül az iparban érezhetően rosszabb lett, a többi ágazatban viszont kissé javult. A lakosság véleménye markánsan romlott. A GKI fogyasztói bizalmi index januárban kéthavi szerény emelkedés után ennél jelentősebben, másfél éves mélypontjára esett. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét jelentősen, megtakarítási képességét kissé rosszabbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt.

A nagy cégek jobban érzik a bajt

A nagy és döntően exportáló cégekben erőteljesebb a jövő miatti aggodalom, továbbá az építőiparban esett nagy mértékben a bizalom. Ez nagyjából fordított tendencia a korábban megszokott folyamatokhoz képest. Jelenleg általános a pesszimizmus.

Legújabb negyedéves felmérésében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) októberben kérdezte meg a hazai gazdaságot reprezentáló 400 cég vezetőit. A júliusival összevetve a kép meglehetősen borús. A negyedéves konjunktúramutató már korábban is süllyedt, most 33-ról 26 pontra esett vissza.

Forrás: MKIK GVI

Az ábrán látható, hogy a vállalkozások körében

öt éves felfelé tartó trend utánidén júliustól meredeken zuhan a hangulat.

A mutató értéke a kereskedelmi vállalkozások esetében a legmagasabb (+32 pont), az egyéb gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek körében +31, a feldolgozóipari cégek esetében +24 pont, míg az építőipari cégek körében (+19 ponttal) a legalacsonyabb. Ez egyáltalán nem meglepő: a feldolgozóiparban már jó ideje érződik a külső kereslet fokozatos csökkenése (de legalábbis a félelem növekedése), amely

itt-ott már a létszám csökkenésében is megmutatkozik,

az építőiparban a kedvezményes lakásáfa egy részének kifutása januárban, és az egekbe szökött árak miatt várható csökkenő vásárlóerő. (Utóbbi ágazatban a legnagyobb, 30 pont csökkenést mértek július óta.) A magyar gazdaság mindinkább legerősebb húzóereje a belső kereslet, tehát a kereskedelmi vállalkozások hangulati mutatója ezért a legmagasabb.

Nagyjából-egészében megfordult a korábbi trend. A az elmúlt egy-két évi negyedéves felmérésekben a legnagyobb (250 főt meghaladó) méretű, a jellemzően exportra dolgozó cégek körében volt igazán optimista hangulat. Most viszont  a mutató a döntően exportáló vállalkozások körében a legalacsonyabb (+22 pont), a részben exportálók esetében +33 ponton áll, míg a nem exportáló cégek körében +27 pont. (A negyedéves süllyedésben nem pont ez a kép mutatkozik, de a romlás folyamatos.)

Forrás: MKIK GVI

A görbékből kiderül, hogy a nagyvállalatok milyen meredeken veszítik el optimizmusukat, noha a negyedéves változás náluk viszonylag enyhe, 7 pont, szemben az 50-99 fős cégekkel, ahol kétszer ekkora hangulatromlást mértek. Ezek

a nagy cégek a válság óta szinte mindig a legjobb értékeket produkálták mostanáig.

A mutató a 20–49 fős vállalkozások esetében +31 pont, az 50–99 fős kategóriában +25 pont, a 100–249 fős cégek körében +31 pont, míg a 250 főnél nagyobb vállalatok esetében szintén +25 ponton áll a mutató.

Sokat mondó a kutatás azon megállapítása, hogy az almutatók (például rendeléállomány, kapacitáskihasználtság, teremelsé szintje, beruházások, létszám alakulása) körében a vállalkozások vezetői

a jelenlegi jövedelmezőség kivételével rendre pesszimistábban ítélik meg az összes vizsgált szempontot

a júliusihoz viszonyítva. Az előző év azonos időszakához képest – a beruházások várható szintjével kapcsolatos várakozások kivételével – szintén minden mutató tekintetében negatívabb a vállalatok helyzetértékelése, mint 2018 októberében.

Vagyis most

a nagyvállalatok jellemzően pesszimistábban ítélik meg helyzetüket a kis-és középvállalkozásokhoz viszonyítva,

kivételt csak a jelenlegi, illetve a várható üzleti helyzet, valamint a jelenlegi jövedelmezőség értékelése képez ez alól. Jelentősebb különbség a jelenlegi jövedelmezőség, illetve az elmúlt féléves, valamint a várható termelési szint esetében tapasztalható. A termelési szint megítélése tekintetében a kis-és középvállalkozások a jelenre és a jövőre vonatkozóan egyaránt lényegesen pozitívabb helyzetértékelést adtak, mint a 250 fő feletti nagyvállalatok. Összességében júliushoz viszonyítva a kis-és középvállalkozások körében az összes vizsgált mutató értéke csökkent, a nagyvállalatok átlagpontszáma a jelenlegi jövedelmezőség esetében emelkedett, a többi mutató esetén azonban szintén csökkent.

Év eleji gyorsulás után lassulhat a gazdaság

Felfelé módosította növekedési prognózisát a GKI, azzal, hogy a felettünk gyülekező fellegek jelentősen lassuló iramot jeleznek a második félévre. Az infláció változatlanul magas, ami jobban megeszi a kevésbé gyarapodó jövedelmeket.

A magyar gazdaság növekedése az április-májusi adatok szerint a második negyedévben lassulni kezdett a rekordsebességű első negyedévhez képest, a fékeződés mértéke azonban a vártnál kisebb – írja friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az időjárás is a korábbinál jobban segíti a mezőgazdaságot, ezért a GKI 4-ről 4,3 százalékra emelte idei GDP-növekedési előrejelzését.

Kisebb az EU-pénz serkentő hatása, óvatosabb ipar

Ezen belül azonban a második félévben markáns, 3,5 százalék körülire lassulást valószínűsít a GKI. Ennek fontos oka, hogy a már tavaly is magas szint miatt csökken az EU-támogatások beruházás-serkentő hatása, s mérséklődik a lakosság vásárlóerejének emelkedése is. Mindezek mellett az EU konjunktúra-indexe csaknem három éves, a magyar két és fél éves, a hazai szempontból fontos német ipari bizalmi index pedig ötéves mélypontján van.

Április-májusban az ipari termelés bővülése csak minimálisan lassult, 6 százalék volt. Az év egészében azonban

az EU-ban és Magyarországon is érezhetően romló várakozások,

különösen a járműipar egyre bizonytalanabb közeljövője miatt csak 4 százalék körüli termelésbővülés várható.

Folyamatosan lassul az építőipar

Az építőipar elképesztő, az első öt hónapban 40 százalékos szárnyalásában a GKI szerint szerepe lehet az alábecsült drágulásnak, különösen a közbeszerzések esetében a túlszámlázásnak is. Ugyanakkor a lassulás egyértelmű, az előző hónaphoz képest

az építőipar termelése már harmadik hónapja csökken,

a május végi építőipari szerződésállomány 8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

A kiskereskedelmi forgalom idei első hónapokban 5-7 százalékos bővülése májusban 2,6 százalékra esett, ennél azonban gyorsabb, éves átlagban 5 százalék körüli bővülés várható.

Kisebb a reálkereset gyarapodása

A bérek növekedési üteme a 2017. évi csúcs óta fokozatosan, évi 1,5 százalékponttal lassul, az infláció pedig nagyjából 0,5 százalékponttal gyorsul. Ezzel a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek, idén pedig 6-6, százalékos, még mindig nagyon magas dinamika várható.

Teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli nyugdíjemelésre is sor kerül.

A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja a még erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. Ugyanakkor a lassuló reálbér-emelkedés mellett a lakhatási költségek magas és emelkedő szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi a bővülést.

Az infláció alig lohad

Március–május átlagában a foglalkoztatottak száma 1 százalékkal emelkedett. Eközben jelentősen (közel 50 ezer fővel) csökkent a közmunkások száma, s az egy évvel korábbihoz képest némileg nőtt a külföldön dolgozóké. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, de a közmunkásokkal együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3 százalékos átlagánál.

Az infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban,

több, mint kétszerese az EU-átlagnak. Az áremelkedés üteme az áprilisi és májusi 3,9 százalékról júniusra 3,4 százaléka csökkent, a maginfláció azonban 3,8 százalékon maradt. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol.

Idén még marad a tempókülönbség, de jönnek a felhők

0

Bár jelentősen csökken a gazdaság növekedése, az EU-é is visszaesik, tehát a magyar adat teljesítheti a kormány igényét, a két százalékpontnyi tempókülönbséget. A GKI prognózisa szerint a bérek gyarapodása alábbhagy, az infláció pedig ebből is nagyobbat harap.

Valószínűleg sokáig megismételhetetlen lesz a magyar gazdaság növekedése 2018-ban. A 4,9 százalékkal alighanem túl is lendült a zeniten, az előrejelzések ennél kisebb értéket jövendölnek erre az évre. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 3,5 százalékra számít. Mivel legfontosabb piacunkon, az EU-ban is csak másfél százalék várható, ezért teljesülhet a kormány azon óhaja, hogy a magyar ráta 2 százalékponttal haladja meg ezt.

A GKI szerint

tavaly a növekedés fő hajtóereje a belső felhasználás volt,

amit a két számjegyű béremelések is nyomtak felfelé. Idén jelentősen, kevesebb, mint a felére esik a beruházás gyarapodása, a bérek is 10 százalék alatti mértékben emelkedhetnek.

Nem jó hír, hogy az infláció viszont valószínűleg beáll a 3 százalék feletti sávba, ami erősebben apasztja a jövedelmeket.

A fogyasztás növekedésében nagyobb szerepet kap a kormány által is táplált hitelezési dinamizmus,

ami viszont kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy idén minden bizonnyal kénytelen lesz elkezdeni a kamatok emelését a Magyar Nemzeti Bank.

A külkereskedelmi többlet jelentősen csökken, az infláció és az államháztartási hiány pedig egyike a legmagasabbaknak az EU-ban – írja a GKI.

A szakértők szóba hozzák az elmúlt hetek kormányzati program-cunamiját is, amit át nem gondoltnak és megalapozatlannak tartanak. Hiányolják a hatáselemzést, és főleg azt, hogy nem számolnak az uniós források belátható időn belüli elapadásának következményeivel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK