Kezdőlap Címkék Magyar Telekom

Címke: Magyar Telekom

T-Systems: most már tulajdonban is kormányközeli

A rendszerszilárdító német üzletek újabb fordulója a T-Systems eladása a Mészáros-közeli 4iG-nek. Százmilliárdos forgalmú cég, amely a választási rendszerben is benne van, óriási állami megrendelések nyertese eddig is – újabb stratégiai ágazat nagy szereplőjeként most már birtokon belülre kerülhet.

A nap bejelentése, hogy a 4iG megvásárolja a Magyar Telekomtól a T-Systemst. Ezzel a kapitalizmus viszonylag ritka jelensége történik meg, amikor a kis hal eszi meg a nagy halat. Piaci körülmények között ez ritkán maradandó. Amikor 1999-ben az American Online (AOL) megvette a világ legnagyobb médiacégét, a Time Warnert, ahhoz az úgynevezett dotcom-lufi kellett. Amikor ez kipukkadt, a világ addigi legnagyobb (166 milliárd dollár) tőzsdei értékű felvásárlása semmivé lett, a kisrészvényesek sokat veszítettek, a nagy hal pedig visszaállította ez eredeti állapotot.

Az állam hosszú árnyéka és a jóindulat ára

A dotcom-lufi a szabadjára engedett piacgazdaság egyik jelképe lett, ahogyan nem sokkal később a szintén amerikai ingatlan-jelzáloglevelek kötvényesítéséből kinőtt világgazdasági katasztrófa.

A teljesítmény eltérítésének a piaci szabályoktól másik módja az állam árnyékának megnyúlása. Ezt láthatjuk évek óta a kormány és egyes befektetői csoportok között.

Ezekben kiemelkedő szerepük van a német vállalkozásoknak,

amelyek első számú nyertesei az egyedi kormánytámogatásoknak.

Ebben a kétoldalú politikai és gazdasági építményben a téglákat összetartó habarcs a németek kivételes opportunizmusa, amely az üzleti előnyökért cserébe csöndben paríroz az itteni aggályos folyamatokhoz (is). Most a Magyar Telekom, a Deutsche Telekom leányvállalata döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, az informatikai, rendszerintegrációs piac megkerülhetetlen résztvevőjét, a T-Systemst.

Az a Telekom, amely korábban is készségesnek tűnően jelentkezett untermanschnak a hatalmi törekvéseknek, például amikor rapid módon

átjátszotta a kormány közelébe az akkor piacvezető Origo hírportált,

miután az frissiben került ismételten fasírtba a hatalommal. Sőt, tavaly szeptemberben a cég a férfi foci után egy sor szakosztály szponzorálásáról írt alá megállapodást a Ferencváros elnökével, Kubatov Gábor Fradi-vezérrel és Fidesz-alelnökkel.

Mindezekért cserébe hatalmas összegű kormányzati megbízások jártak és alighanem járnak a jövőben is. S amely olyan fiaskókat is kibírt, mint a Mol-Bubi bringák rendszeréből kikerült ötezer adat, és a BKK két éve besült online jegyrendszere, amikor egy közönséges diák talált tátongó biztonsági rést rajta. Amiért az őszinte köszönet helyett jogi meghurcolásban részesítették őt a körön belüliség magabiztosságából fakadóan.

Az egyszeri legkisebb fiú meséje

Üzletileg még érthetőnek is tűnhet a mostani üzlet, az 5G-s távközlési rendszer kiépítése és a Gigabit-tartományú internet terítése nagyon sok pénzt igényel. A globális óriásvállalat számára azonban a piaci becslések szerint 30-60 milliárd forintra becsülhető értékű leányért befolyó pénz inkább morzsának tekinthető. A T-Systems tavalyi árbevétele 114 milliárd volt, nyeresége ehhez mérten – a korábbi évekhez hasonlóan – szerény, alig kétmilliárd.

A vevő, a 4iG a mostanra óriásira duzzadt Mészáros Lőrinc-féle Opus-Konzum (azóta előbbibe egybeolvadt) tőzsdei konglomerátum része, amelynek elődje a csaknem harminc éve alakult Freesoft. (Ennek egyik alapítója a kilencvenes években a Honvédelmi Minisztérium „sztárközgazdász” ezredese, a nagyon sikeres Kaptár Rt. tulajdonosa, Móricz Gábor.) Ezt vásárolta fel két éve „visszautasíthatatlan” áron Mészáros.

És itt tényleg szinte mesébe illő az „egyszeri legkisebb fiú” sikere. A 4iG – noha három év alatt nagyjából negyvenmilliárd bevétele volt – most

csaknem ötvenszer (!) nagyobb halat kap be.

A tőzsdei bejelentés szerint a tranzakció nem érinti a T-Systems kis-és középvállalati értékesítési üzletágát. A megállapodás alapján a felek a tranzakció zárását követően hosszú távú együttműködési megállapodást kötnek, amelynek értelmében a T-Systems továbbra is értékesíti a Magyar Telekom távközlési szolgáltatásait a nagyvállalati és a közszféra szegmensekben. A tranzakció zárása 2019-ben várható.

Szorosan összeépülve az állammal

A T-Systems profiljában azonban a kkv-szektor alig látható, az it-, rendszerintegrátori feladatok túlsúlyosak. Megrendelői között nagyvállalatok mellett meghatározó a kormány (nagyjából egyharmad az árbevételben), például

a teljes kormányzati informatikai szolgáltatást

végző NISZ Zrt., oktatási, egészségügyi intézmények, önkormányzatok, közművek. Továbbá a kormányközelivé tett Takarékbank-csoport, amely rövid időn belül belesimulhat a már Mészáros-tulajdonú MKB Bank és az általa felvásárolandó Budapest Bank alkotta óriásba.

A T-Systems árbevételének nagyjából 18 százaléka az anyacégtől származik, ha tehát megmarad köztük a kapcsolat, az tízmilliárdos biztos pénz lesz a jövőben is.

Ha ezeket az adatokat és folyamatokat végignézzük, aligha túlzó Jászai azon várakozása, hogy 2-3 éven belül az informatikai szektor egyik meghatározó nagyvállalatává válik a 4iG.

Távolabb, s mégis oly közel

A 4iG a Mészáros-birodalmon belüli olyan cég, amely az elmúlt hetekben elkezdett „leválni” az Opusról, amennyiben elnök-vezérigazgatója, Jászai Gellért – aki évek óta a felcsúti Zuckerberg és az Orbán-vő Tiborcz István szoros üzleti partnere – az irányítási jogokat megtestesítő tulajdonrészt szerzett Mészárostól tőzsdén kívüli ügylettel.

Az elején sorolt előzmények ismeretében nem tűnik megalapozottnak az a vélemény, amely szerint itt nem egyszerűen diverzifikációról van szó, hanem arról, hogy a német politika felső régiójában kevésbé tűnhet fel rossz színben az üzlet, ha azt nem Mészárossal, hanem egy „távolabbi” oligarchával üti nyélbe a Telekom. Ezek a finomságok eddig se játszottak szerepet.

Fontos alkotóeleme a T-Systems-csomagnak a választási rendszer informatikai része,

a szavazatszámlálás. Hadházy Ákos parlamenti képviselő azonnal közölte Facebook-bejegyzésben, hogy „Lőrincék megvették a T-Systems nevű céget. A T-Systems ellenőrzi a Nemzeti Választási Iroda szavazatszámláló szoftvert ért esetleges külső beavatkozásokat. A T-Systems igazolja le, hogy nem nyúlt bele senki. Ezentúl M. Lőrincék fognak minket megnyugtatni, hogy senki nem nyúlt bele a választási rendszerbe”.

Stratégiai ágazatok

A választási rendszer megbízhatóbb „közelivé” tétele azonban inkább járulékos haszon. Sokkal fontosabb az a jól kivehető törekvés, hogy lehetőleg minden stratégiai területet szemmel tartson a hatalom, sőt, ezt összekösse a folyamatos fejlesztések költéseivel. Ezzel az ezermilliárdokra rúgó – nem kis részben uniós forrású – megrendelések mindinkább „jó helyre” mennek.

Infrastruktúra: építőipar, élelmiszeripar, energetika, közművek már korábban bekerültek a megbízható kezekbe, mostanában jön a bankszektorban az évek óta jegelt domesztikálás a Takarékbank-MKB-BB-fúzióval. És ne legyen kétség, újból előkerül a kiskereskedelem; a vasárnapi zárva tartás felmelegítése „önkéntes alapon” erre utal. És aligha véletlen a Budapest Airportra zúduló újabb támadási hullám; a célpontban lévők is láthatják ezt, a cégvezér és a kommunikációs vezető minapi villámgyors lecserélése (utóbbi helyére megbízható fideszes betétele) a bizonyság erre.

TASZ: feltűnő az ügyészség szakmai hozzá nem értése

0

A Társaság a Szabadságjogokért szerint feltűnő, hogy az ügyészség mennyire nem érti az internet világát. Az etikus hacker mostani ügye nem is az első ilyen eset. A TASZ közleménye:

Mindent megteszünk annak az etikus hackernek az ügyében, akinek büntetőpere jelenleg az ügyészség feltűnő szakmai hozzá nem értése mellett zajlik. A fiatal informatikus felhasználók százezreit veszélyeztető hibát tárt fel a Magyar Telekom informatikai rendszerében, melyen keresztül akár az összes felhasználó személyes adatait megszerezhették volna.

Szerintünk az etikus hackelés nem jogellenes, akik hibát találnak egyes – elsősorban állami – intézmények működésében, és ezt jelzik az illetékeseknek, nem követnek el büntetendő cselekményt, hanem kifejezetten hasznos, amit csinálnak. Régóta küzdünk azért, hogy az etikus hackerek is élvezhessék a közérdekű bejelentőknek járó védelmet. Ezért is védtük többek között azt a gimnazistát, aki a BKK internetes rendszerében talált hibákat, és akit együttműködése ellenére a Telekom szintén feljelentett.

A mostani ügyünknek nagy a tétje: ha a bíróság a mi érveinknek ad helyt, és kimondja, hogy az ügyfelünk tette nem volt veszélyes a társadalomra, annak a nyomában jövő többi etikus hackerre is pozitív hatása lesz. Ha viszont a bíróság nem ad nekünk igazat, ügyfelünk akár évekre börtönbe kerülhet. Erről beszélt Remport Ádám kollégánk az ATV Egyenes beszéd című műsorában. (Itt lehet megnézni)

A Mol a legnagyobb tao-s fociszponzor

A Mol-csoport adta a legtöbb tao-támogatást a fideszes focicsapatoknak, 3,5 milliárdot az elmúlt hét évben – derül ki az Átlátszó összeállításából. Az öt Fidesz-kötődésű csapatra költött még az MKB Bank is, 2,5 milliárdot, az OTP-csoport pedig 374 milliót. A paksi üzletben érdekelt amerikai GE 670, a Magyar Telekom pedig 265 milliót adott. A többi pénz nagyja a Mészáros Lőrinc-féle és hasonló cégek adománya.

Az öt fideszes-kötődésű cég társasági adóból (tao) származó futball-támogatását szerezte meg a labdarúgó szövetségtől (MLSZ) az Átlátszó. Mint írásukból kiderül, a Felcsúthoz, a Ferencvároshoz, a Kisvárdához, a Mezőkövesdhez ömlött a pénz a tao-rendszer bevezetése, 2011 óta. Ebből a forrásból összesen 526 milliárdot kanyarítottak le a cégek, bár bőven futotta kulturális szponzorációra is. A focira 128 milliárd került az MLSZ-en keresztül.

Az MLSZ végül per nélkül adta ki az adatokat, másoknak azonban hosszadalmas bírósági ügyekben kell megszerezniük a tao-s támogatások papírjait. Egyik a Transparency International, amely ugyan május végén jogerősen nyert sportszövetségek és két minisztérium ellen, de adatokat azóta se kapott.

A 2015/16-os bajnokságtól kezdődő adatokból is kiderül, hogy a Mészáros-féle felcsúti Puskás Akadémia az abszolút favorit, a csapat eddig több, mint 16 milliárdot kasszírozott. Nem meglepő módon a tulaj cégei és üzlettársak vállalkozásai (a Hódút, Magyar Vakond, Vakond Út alkotta építőipari csoport) fizetik a pénz jelentős részét, és persze ott találjuk Orbán Viktor édesapjának Dolomit Kft.-jét is.

Ezek a cégek (is)

kivétel nélkül százmilliárdos közbeszerzések legnagyobb nyertesei közt találhatók.

Csakúgy, mint például a Várkert bazár háromszori átadásával és azóta súlyos minőségi hibákkal is híressé vált West Hungária Bau, amely Tiborcz István üzleti körének része.

A Videoton (nemrégiben névváltással Mol-Vidi) esete a legegyszerűbb. Ők kizárólag az olajcégtől kaptak pénzt: a Mol Petrolkémia összesen 431 millióval támogatta Orbán „kötélbarátja”, Garancsi István klubját.

A számokból az is kitűnik, hogy a Mol-csoport (vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen Horvátországban távollétében éppen ma büntetőper kezdődik az INA privatizációja körül sejtett vesztegetés ügyében) érezte úgy, hogy rengeteg pénzzel kell támogatnia a focit.

Csak ez az öt csapat 3,5 milliárdot meghaladó összeget kapott két Mol-cégtől.

A csődtől állami segítséggel megmenekült, majd nem éppen zűrmentesen privatizált (végül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került) MKB Bank is az utóbbi két bajnoki idényben a legnagyobb szponzorok közé lépett: 2,5 milliárdot adott a Felcsútnak és a Tállai András pénzügyi államtitkár (májusig még adóhivatali elnök is) vezette Mezőkövesd-Zsóry klubnak. (Alig pár hónappal azután, hogy új, magántulajdonosok kezébe kerül a korábban szanált bank, a 2016/17-es bajnokság idején máris egymilliárdot meghaladó összeget utalt a Felcsútnak.)

Voltaképpen a legnagyobb támogató a Csányi Sándor-féle OTP-csoport, amely ugyan tao-s támogatóként „csak” 374 milliót ölt az öt csapatba, de a bajnokság névadó támogatójaként ennél egy nagyságrenddel többet fizet.

Bizonyára puszta véletlen, hogy a paksi atomerőmű-építés egyik legnagyobb szeletét, a turbinák gyártását idén januárban elnyerő amerikai General Electric magyar leánya (és egy másik itteni GE-cég) már 2015-től rendkívül fontosnak érzi, hogy kiemelt összegű focitámogatást végezzen. Az öt hatalomközi csapatból a Fidesz-képviselő és pártalelnök Kubatov Gábor irányította Ferencváros és a Kisvárda összesen 668 millióhoz jutott innen.

A fontos állami informatikai megbízásokat elnyerő Magyar Telekom (amely az Origo tulajdonosa is volt, hogy aztán a portált Fidesz-közeli kézbe adja) 265 millióval járult hozzá a Fradi és a Kisvárda jólétéhez. És még az osztrák Spar is jónak látta 35 milliót adni a zöld-fehéreknek.

Rövidesen eltűnhet az sms-es egyenlegfeltöltés

0

A médiahatóság megtiltotta az sms-ben végrehajtható telefonos egyenlegfeltöltést. A módszer visszaélésre adhat alkalmat – indokolták. A még nem jogerős tilalom egyedül a Telekomot érinti.

Visszaélésre, csalásra alkalmas az a telefonegyenleg-feltöltési gyakorlat, amikor az előfizető egy számsort SMS-ben elküldve jelzi, hogy saját számlája terhére egy másik telefonszám egyenlegét kívánja növelni – írja közleményében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely ezért megtiltja a feltöltési módnak ezt a formáját. A döntés az egyedüli ilyen szolgáltatót, a Magyar Telekomot érinti. A döntés még nem jogerős, a cég fellebbezhet.

A hírközlési hatóság olyan visszaélések miatt indított eljárást, amelyekben csalók telefonon keresztül különböző indokokkal (például nyereményjáték, adategyeztetés) arra vesznek rá mobiltelefon-használókat, hogy a Magyar Telekom által az SMS alapú egyenlegfeltöltéshez létrehozott számra olyan üzenetet küldjenek,

amellyel egy számukra ismeretlen előrefizetős SIM kártya egyenlegét töltik fel.

A csalók telefonhívással arra kérik a gyanútlan előfizetőket, hogy az SMS szövegébe egy olyan számsort írjanak, amely – bár a felületes szemlélő számára jelentéssel nem bír – valójában egy telefonszámból és egy összegből épül fel, példáu 30 8437844 10000.

Ez a számsor azonban a szolgáltató rendszere számára azt jelenti, hogy a megadott telefonszám univerzális egyenlegére (azaz a végső soron a csaló egyenlegére) az SMS-t küldő töltsön fel egy meghatározott összeget, a példában tízezer forintot, viszont ez saját előfizetéséhez tartozó számláját terheli majd. Egy alkalommal egyébként maximum 15 ezer forint csalható ki az ügyfelektől.

Az NMHH hangsúlyozza, hogy a feltöltés egyéb módjai továbbra is rendelkezésre áll.

Beperli a Magyar Nemzetet a Telekom

0

A lényeget nem érintő cáfolatban reagált a Magyar Telekom a Magyar Nemzet állításaira, melyek szerint 2009-ben politikai szívességet tett a Fidesznek egy szűk körű találkozó megszervezésével. Ezen Barack Obama fontos bizalmasát hozták össze a Fidesz prominenseivel, a számlát pedig a Telekom fizette 70 ezer dollár értékben.

A Magyar Telekom jogi lépéseket tesz a Magyar Nemzet cikke miatt – közölte a cég a hvg.hu-val. Szerintük valótlanságokat tartalmaz az írás.

A lap arról írt, hogy óriási szívességet tehetett a Magyar Telekom a Fidesznek 2009-ben, amikor megszervezte Barack Obama amerikai elnök tanácsadójának, David Plouffe-nak az előadását egy konferencián. Ráadásul a 2010-es választásokra készülő Fidesznek politikai ajándékként összehozott egy szűk körű találkozót is a tanácsadóval. Ezen az amerikaiak kérésére Orbán Viktor nem vett részt, de ott voltak a legszűkebb fideszes bizalmi kör több tagjai (Rogán Antal, Habony Árpád, Szijjártó Péter, Andy Vajna, Kubatov Gábor, Nyitrai Zsolt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Fellegi Tamás és Gyürk András).

Az eseményt Somogyi Péter üzletember

szervezte 70 ezer dollárért, amelyet később különféle megbízásokkal a Telekom fizetett ki

– írta a Magyar Nemzet.

A Telekom szempontjából azért volt problémás a konferencia és a szűk körű találkozó megszervezése, mert a vállalatnak szigorú antikorrupciós szabályzata van. Sőt, ekkoriban a Magyar Telekom részvényeivel még a New York-i tőzsdén is kereskedtek. A szigorú amerikai szabályok is

tiltják, hogy szívességeket tegyenek a vállalatok politikusoknak

– mondta Somogyi.

A Magyar Telekom szerint nem titkos megállapodás eredménye volt David Plouffe szereplése a budapesti konferencián. Az eseményt a Magyar Telekom az akkor legnagyobb hazai közösségi portál, az IWIW tulajdonosaként szponzorálta. Ez semmilyen belső vagy külső szabályozást nem sértett, releváns szakmai rendezvényként megfelelt a cég szponzorációs gyakorlatának – fogalmaz a társaság.

A „politikai szívességért” cserébe a Telekom esetleges későbbi üzleti előnyszerzéséről a cég azt állítja, hogy pont 2010-től érte el a távközlési szektort az a különadó, amely miatt a cég évente csaknem 30 milliárd forintot kényszerült fizetni. Szerintük tehát teljesen alaptalan az az állítás, hogy a Telekom bármilyen piaci előnyt élvezett, politikai támogatást kapott volna a 2010-es választások után.

A közleményben ugyanakkor nem reagáltak Somogyi Péter üzletember állításaira, és nem kommentálták a 2009-es konferencia utáni szűk körű találkozóval kapcsolatos értesüléseket sem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK