Kezdőlap Címkék Magyar Helsinki Bizottság

Címke: Magyar Helsinki Bizottság

Helsinki Bizottság: A kerítés visszatérés a Kádár-korba

0

A déli határzár kétéves évfordulója kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság úgy véli, hogy most ismét az a helyzet, mint 30 éve: üldözött ne juthasson be, akinek sikerül, az is takarodjon.

Kétéves a szerbiai határzár. A kormány ezt az új időszámítás kezdetének tekinti menekültügyben. Ebben részben igaza is van. Két éve valóban ahhoz képest valami egészen más kezdődött, mint ami közvetlenül előtte volt – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.

Szerintük valódi újdonságról nem beszélhetünk. Sikerült az idő kerekét visszafelé fordítani, és

visszatérni a pártállami időkhöz,

amikor nem volt Magyarországon menedékjog, és a menekülőknek rettegniük kellett a hatóságoktól. A bizottság szerint a mostani magyar állam is – akár az 1987-es –

mindent megtesz azért, hogy az üldözöttek ne juthassanak be az országba, és a kevesek, akiknek mégis sikerül, eltakarodjanak innen.

A közleményben azt írják, „a kormányerő falat emelt a menekültek előtt, ahogyan az emberség és a józan ész előtt is”, míg az állam többi szerve hol passzívan, hol aktívan működik közre abban, hogy ez az építmény szilárdan tovább állhasson.

Az Alkotmánybíróság elé kerül a civiltörvény

0

23 civil szervezet nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz.

A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint a beadványt a bizottság és a TASZ jogászai készítették, és 23 szervezet, a Civilizáció csoport tagjai együtt nyújtották be.

A törvény alapján minden civil szervezet, amely legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldről, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásába, és ezt a címkét honlapján és kiadványain feltüntetni. Az ilyen szervezeteknek az 500 000 forintot meghaladó, külföldről érkező adományok esetén

a támogatók személyes adatait is közölniük kell az állammal, amely ezeket az adatokat nyilvánosságra hozza.

A Civilizáció kampány keretében több szervezet tiltakozott a megbélyegzés ellen. Szerintük a jelenlegi magyarországi politikai nyilvánosságban a „külföldről támogatott” jelző kizárólag arra alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa. Mindez pedig szerintük sérti a civilek Alaptörvényben biztosított jó hírnévhez, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint

sérti a szabad véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságot.

A 23 szervezet között többek között olyanok találhatók, mint az Amnesty International, az Artemisszió Alapítvány, a Háttér Társaság, az Igazgyöngy Alapítvány (ennek vezetőjével, L. Ritók Nórával nemrég interjút is készítettünk, amelyet itt olvashat el), a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány és Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete.

Azt is írják, hogy

az indítvány mintaként szolgál,

ha más szervezet is úgy dönt, hogy megtámadná a törvényt.

Az Alkotmánybíróságnak nincs törvényi határideje, hogy döntsön a panaszról. Amennyiben Alaptörvény-ellenesnek találja, akkor a törvényt, vagy annak egy részét, megsemmisíti.

Fontos díjra jelölték a Magyar Helsinki Bizottságot

0

A Magyar Helsinki Bizottság is bekerült a Vaclav Havelről elnevezett emberi jogi díj három jelöltje közé – közölte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a cseh kormány támogatásával 2013-ban alapított emberi jogi díjával olyan embereket vagy szervezeteket jutalmaz, akik kiemelkedő erőfeszítést tettek az emberi jogok védelmében.

Az MTI által idézett tájékoztatás szerint a díj magyar jelöltje,

a Magyar Helsinki Bizottság az emberi jogok területén széles körű tevékenységet folytat,

különös tekintettel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, valamint a menedékkérők, a menekültek és a hontalanok jogaira.

A bizottság szóvivője, Zádori Zsolt azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy hatalmas megtiszteltetésnek tartják, hogy felkerültek a legtekintélyesebb európai emberi jogi díj jelöltjeinek szűkített listájára.

Magyarországról eddig még senki nem került be a három végső jelölt közé.

Azt is mondta, hogy nyáron már megkaptak egy rangos kitüntetést, a Gulbenkian-díjat, de ezt most legalább akkora megtiszteltetésnek, a munkájuk „nem várt elismerésének” tartják. Főleg azért, mert – ahogy fogalmazott –

Magyarországon a politika nem partnernek tekinti az ilyen szervezeteket, hanem ellenségnek.

A másik két jelölt az osztrák jezsuita, Georg Sporschill, aki a gyerekek gondozásának szentelte életét; valamint Murat Arslan 2016-tól fogva tartott török bíró, aki minden körülmények között kiállt az igazságszolgáltatás függetlensége mellett.

A díjat a parlamenti közgyűlés soron következő plenáris ülésén, október 9-én adják át.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!