Szerdán, a Melániák napján túlnyomóan borult időre lehet számítani az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint. A Dunántúlon és az ország középső részén esni is fog, a hőmérséklet napközben 5 és 10 Celsius-fok között lesz. Lássuk a mai lapszemlét:
Népszava: Kósa-közelben az állam kedvenc sertésszövetsége
Százmilliókkal támogatta az állam a Kósa Lajos tárca nélküli miniszter régi barátjának disznóipari szövetségét – írja a Népszava. Utólag jogszövegbe írt kormányzati hátszéllel vette át, és tette a sertésipar megkerülhetetlen, egyszerre állami és üzleti ernyőszervezetévé Horváth István a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségét (MSTSZ). Horváth, aki elnöke a szervezetnek Kósa Lajos alatt államtitkár, de továbbra is az MSTSZ vezetője. A lap szerint a gazdák nem lelkesednek a néhány éve létrehozott szövetségért, ami jelentős állami támogatásokat kap.
Magyar Hírlap: Kampányt indítanak a kamupártok ellen
Fel kell hívni a magyarországi cigányság figyelmét az egyre szaporodó, megtévesztő szándékú kamupártokra, ennek érdekében a Lungo Drom helyi hamarosan kampányt indít – közölte a Magyar Hírlappal Farkas Flórián, a szervezet elnöke a legutóbbi elnökségi ülésen született döntésről. Farkas Flórián szerint legalább két-három ilyen, a választók megtévesztésére létrejött szerveződés van. A lapnak azt is megerősítette, hogy a Lungo Drom továbbra is a Fidesz szövetségeseként, a Kövér László választmányi elnökkel kötött megállapodás szellemében tevékenykedik.
Magyar Nemzet: Ukrajna, a vásárolt jogosítványok országa
Nyílt titok, hogy olajozottan működik a jogosítványvásárlás gépezete Ukrajnában – írja a Magyar Nemzet. A vevőnek csak a szükséges fotó miatt kell ellátogatnia a vizsgára, a megfelelő válaszokat a vizsgáztató adja meg, és még aznap, vagy néhány héten belül meg is kaphatja a jogosítványt. Közben tavaly tíz százalékkal nőtt a közúti balesetek száma, és legalább háromezren haltak meg az utakon: csak Kárpátalján 500 halálos balesetet regisztráltak, és ez összefüggésben állhat a jogosulatlanul kiadott okmányokkal. A korrupciós háló a tanulókra, az iskolákra, az oktatókra, a vizsgaközpontokra és az ezekkel kapcsolatban álló állami szervekre is kiterjed a lap beszámolója szerint.
Magyar Idők: A migránsok elküldését hátráltatná a szervezet?
A Magyar Idők szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a visszatoloncolások megakadályozása érdekében, illetve egy újabb Magyarország elleni per előkészítéseként kért közérdekű adatigénylést a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság a Karitatív Tanácsnak, hogy kiderítse: milyen szolgáltatást nyújtanak a segélyszervezetek a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális menedékkérőknek, illetve a nőknek a tranzitzónákban. A szervezet honlapján közölt útmutatókból a Magyar Idők szerint kiderül, hogy a jogvédő szervezet tökéletesen tisztában lehet azzal, hogy a menedékkérők mit kérhetnek a magyar határnál a karitatív szervezetektől, és a lapnak nyilatkozó szakértők szerint az eljárások hátráltatása is célja lehet a közérdekű adatigénylésnek.
Karácsony Gergely csak közös lista esetén lenne miniszterelnök-jelölt; Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke a Független Hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, rendszeresen kapnak gyalázkodó, sőt, fenyegető telefonokat, új kancellára van Ausztriának, továbbra is sok a pénze az Iszlám Államnak és egy bírói döntésen vitatkoznak az NFL-ben, ahol újabb szupersztár sérült meg – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Karácsony Gergely: Februárban dől el a választás
Molnár Gyula és Karácsony Gergely MTI Fotó: Illyés Tibor
„Közös lista kell Orbán Viktor legyőzéséhez” – ezt mondta Karácsony Gergely. A Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje azt reméli, hogy valamennyi ellenzéki párt belátja majd, hogy a siker érdekében együtt kell működni. A közös listán fontos helye lesz Gyurcsány Ferencnek, a DK politikusára az utolsó pillanatig várni kell – mondta a Független Hírügynökségnek Karácsony Gergely. Ha viszont az ellenzék nem változtat jelenlegi stratégiáján, akkor
a baloldal számára bohózatba fulladhat a választás.
A szavazó számára egy ilyen helyzetben a viccpárt a legjobb alternatíva, tehát előfordulhat, hogy a Kétfarkú Kutya Párt komoly befutó helyet szerezhet a parlamenti választásokon.
Pardavi Márta: „A gyűlölködés minőséget váltott”
Pardavi Márta Fotó: FüHü
Napi szinten kapnak gyűlölködő telefonokat, e-maileket, kommenteket, köztük
olyanokat is, amelyek erőszakkal fenyegetnek
– ezt mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A Független Hírügynökségnek adott interjúban beszélt a nemzeti konzultáció ellen indított perről, az Európai Parlamentben tartott meghallgatásról, a kormány civilek elleni támadásáról és a börtönökből való kitiltásról is. Azt is elmondta, mit gondol, amikor Soros-bérencnek nevezik őket.
Bárándy Gergely: Az igazi veszély Orbán Viktor és a maffiaállama
MTI Fotó: Kovács Tamás
„Most nem kezdenék politizálni” – ezt mondta Bárándy Gergely a Független Hírügynökségnek. Az MSZP országgyűlési képviselője szerint
ma az ellenzékben vannak olyan egy-két százalékos pártok, amelyekre a kutyáját sem bízná.
Úgy látja: az emberek többsége kormányváltást akar, de nem lát alternatívát, pedig összefogással még mindig leváltható lenne az illiberális maffiaállam. Szerinte mindannyiunk érdeke lenne az egyetlen ember korlátlan és korlátozhatatlan hatalmának széttörése.
Bárándy úgy véli: rosszat tett az MSZP-nek Botka László lemondása,
ugyanakkor Gyurcsánynak – aki most száznyolcvan fokot fordított a véleményén – illett volna saját magától hátrább lépnie. Nem tette, de szerinte a társadalom ki fogja kényszeríteni a közös listát. Az egyéni jelöltek esetében nem tartaná károsnak a Jobbikkal való technikai koordinációt, mert az igazi veszélyt szerinte Orbán Viktor és a maffiaállam tovább élése jelenti.
Civilek emelik fel a hangjukat a civilekért
A kaposvári, a miskolci és a pécsi önkormányzat múlt heti civilek ellen indított támadásaira válaszul 118 civil szervezet emelte fel a szavát. Közös állásfoglalásukban azt írják: az érintett civilek támogatást, és nem támadást érdemelnének.
Új kancellára van Ausztriának, kormányon a szélsőjobb
Ma iktatják be hivatalába az új kormányt Ausztriában. Az előrehozott választásokon győztes konzervatívok a szélsőjobboldallal lépnek koalícióra, amire nincs példa az Európai Unióban.
Továbbra is rengeteg pénze van az Iszlám Államnak
A terrorizmus pénzügyeit vizsgáló francia hivatal vezetője szerint 150-200 közel-keleti és török bank segíti őket, és az arab államokból továbbra is ömlik a pénz az új stratégiára kényszerülő Iszlám Állam kasszájába, főleg Szaúd-Arábiából és a vele szövetséges Öböl-menti gazdag olajmonarchiákból.
Szigorítják a nemi erőszakról szóló törvényt Svédországban
A svéd kormány új törvényjavaslatot terjesztett elő a #MeToo-kampány hatására. A javaslat elfogadása esetén elvileg könnyebb lesz ítéletet hozni nemi erőszak ügyekben. A kormány az új “beleegyezési törvénnyel” biztosítaná, hogy
a nemi együttlét önkéntes alapon történjen,
a nemi erőszakot elkövetőket pedig akkor is elítélhetnék, ha azok nem fenyegettek, illetve nem is alkalmaztak erőszakot. Magyarul: ha nincs egyértelmű beleegyezés, akkor tilos a szex.
Újabb szupersztár sérült meg, hetekig vitáznak majd egy bírói döntésről
Érthetetlen bírói ítélet döntötte el az NFL 15. játékhetének vasárnapi csúcsrangadóját: a New England Patriots nyert a Pittsburgh Steelers otthonában. A meccsen
újabb olyan játékos sérült meg, aki esélyes volt a szezon legjobbjának díjára is:
a Steelers elkapója, Antonio Brown. A Los Angeles Rams szenzációs játékkal győzött a Seattle Seahawks otthonában, a sérülés után visszatérő Aaron Rodgers nem tudta győzelemre vezetni a Green Bay Packerst a Carolina Panthers otthonában, a Jacksonville Jaguars viszont 10 év után először jutott a rájátszásba.
Napi szinten kapnak gyűlölködő telefonokat, e-maileket, kommenteket, köztük olyanokat is, amelyek erőszakkal fenyegetnek – ezt mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A Független Hírügynökségnek adott interjúban beszélt a nemzeti konzultáció ellen indított perről, az Európai Parlamentben tartott meghallgatásról, a kormány civilek elleni támadásáról és a börtönökből való kitiltásról is. Azt is elmondta, mit gondol, amikor Soros-bérencnek nevezik őket.
Pardavi Márta Fotó: FüHü
Mit szól ahhoz, hogy a bíróság elnapolta a nemzeti konzultáció ügyében indított pert?
Igazából nem lepődtünk meg, mivel voltak olyan szakértői anyagok, amelyeket csak napokkal a tárgyalás előtt adhattunk be, és időbe kerül, míg az alperes Miniszterelnöki Kabinetiroda és a bíróság áttanulmányozza őket.
Mi az, amit a konzultációban pontosan sérelmeznek?
A fő problémánk az, hogy ami az 5. kérdés magyarázó szövegében a Helsinki Bizottsággal kapcsolatos, az a megítélésünkre ártalmas. Úgy állítja be a munkánkat, mintha azon dolgoznánk, hogy a Magyarországon levő külföldiek, ha bűncselekményt követnek el, enyhébb büntetést kapjanak.
Erről szó sincs.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda ügyvédje azt mondta, hogy ez egy vélemény, de a kabinetiroda kiadott egy közleményt, hogy nem, ezek tények. Erről mit gondol?
Mi azt gondoljuk, hogy ez nem vélemény, hanem tényállítás. Egyébként alkotmánybírósági döntések kimondják: szemben az állampolgárokéval, a kormány „véleménye” nem élvez védettséget.
A kormányközeli sajtóban jelent meg, hogy Önök „egy rettegett terroristát pátyolgatnak”. Mit szól ehhez?
Teljesen egyértelmű, hogy aki ma Magyarországon a menekültek ügyében vagy a menedékjoggal kapcsolatban, mondjuk az emberi jogokra helyezve a hangsúlyt szólal meg, arra a kormány és emberei kígyót-békát kiabálnak. Ez a „külföldi megrendelésre dolgozó álcivil szervezettől” a „terroristákat pátyolgat” megbélyegzésig terjed. Fontos elem a bevándorlásellenes kormányzati kampányban, hogy az Európában ténylegesen megtörtént terrorista cselekményekkel próbálják összemosni a menedékkérők érkezését.
A menedékkérők közül mindegyiknek joga van ahhoz, hogy tisztességes eljárás keretében bírálják el a kérelmét,
így ennek a konkrét ügyfelünknek is. Az egy teljesen szokványos dolog, hogy a Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt egy menedékkérőnek, akinek az esetében felmerül, hogy ha visszaküldik, akkor a származási országában kínzásnak lenne kitéve.
Mi nem a terroristáknak nyújtunk segítséget, hanem azoknak, akik attól tartanak, hogy ha hazaküldik őket, akkor súlyos emberi jogi sérelem éri őket.
Ebben a konkrét esetben az ügyfelünk hosszú éveken keresztül jogszerűen tartózkodott Magyarországon, pont azért kapott védelmet a magyar államtól, mert visszaküldése esetén a hazájában kínzásnak lenne kitéve. Ezt a védelmet vonták meg tőle. Emiatt nyújtottunk neki jogi segítséget. A kormánysajtó úgy tesz, mintha csak tavaly derült volna ki, hogy kurd szeparatista erők „besorozták” ügyfelünket, aztán a török hatóságok elítélték őt emiatt. Ez már kezdettől fogva, 11 éve ismert volt a hatóságok előtt. Ehhez képest mi tavaly óta visszük az ügyét, mert megvonták a védelmet tőle, és szerintünk ez helytelenül tették.
Az évek során számtalan hasonló ügyben jártunk el. Az, hogy most hirtelen terroristaként bukkan fel a sajtóban, olyan lapokban, ahol a Helsinki Bizottságról naponta jelennek meg lejárató, kifejezetten besározó cikkek, jól illeszkedik abba az egyébként alacsony színvonalú lejárató kampányba, amit a Helsinki Bizottság és más független civil szervezetek ellen folytatnak. Azt a két évtizedes tevékenységünket, hogy ingyenesen nyújtunk jogi segítséget, próbálják úgy beállítani, hogy ezt a lejárató kampányt szolgálja. Mondjuk ki: a választási kampányban az egyik fő üzenet az idegenellenesség.
A másik, amivel rendszeresen vádolják Önöket, az az, hogy a Helsinki Bizottságot „Soros György tömi ki pénzzel. Valóban?
Egyfelől sokszor hallatszik az a hamis állítás, hogy a civil szervezetek, vagy konkrétan a Helsinki Bizottság titkolja, hogy milyen forrásokból gazdálkodik. Idén például 2017. május 31-ig kellett a civil szervezeteknek a pénzügyi beszámolóikat elkészíteni, mi is határidőre megtettük, ahogyan 14 év óta minden évben, úgy a honlapunkon most is hozzáférhetővé vált, és elküldtük a bíróságra is. Néhány nap múlva meg is jelentek a gazdálkodásunkat elemző cikkek, tehát
nyilvánvalóan nincs szó titkolózásról.
Azt, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványtól (OSF) is kap a Helsinki Bizottság támogatást, mi sohasem titkoltuk, sőt, kifejezetten örülök neki. Ez az a szervezet nagyon sokat tesz azért, hogy globálisan, Közép-Európában és Magyarországon is folyhasson emberi jogvédő munka. Amiatt is fontos az OSF-től jövő támogatás, mert nincsenek direktívák és ukázok, hogyan is kellene végeznünk a munkánkat. Ez a támogatás egyszerre ad biztonságot és szabadságot nekünk.
Emiatt tudunk ingyenes jogi segítséget adni olyan magyar állampolgároknak, akiknek sérültek az emberi jogai, ám az államilag finanszírozott jogi segítségnyújtó rendszerben kizárt, hogy hatékony és magas színvonalú segítséget kapjanak.
Fotó: FüHü
Mindez nagyon súlyos hiányt pótol. Van olyan nap, hogy az ilyen megkereséseket kezelő kolleganőnk egyszerűen nem teszi le a telefont. Nem látunk ki a munkából. Ez azt is jelzi, hogy Magyarországon szinte nincs olyan hely, ahova az emberek bizalommal tudnak fordulni ingyenes segítségért. Rengetegen vannak, akik nem tudják megengedni maguknak, hogy ügyvédhez forduljanak, az állami jogi segítségnyújtási rendszer meg vagy nem érhető el számukra, vagy nem is tudnak róla.
Rengeteg olyan ügyben is megkeresnek minket, munkaügyi, társadalombiztosítási kérdésekben, amelyekben nem tudunk segíteni, mert nem tartozik a szűkebb szakmai területünkhöz.
A Helsinki Bizottságnak az OSF-n túl amúgy számos más fontos támogatója is van, és nekik is hálásak vagyunk. Tehát
amikor azt állítják, hogy a mi zsebünket Soros tömi ki, az tényszerűen nem igaz.
Az interneten meg lehet nézni, hogy pontosan hány forintot kaptunk, és mire. Az Európai Bizottságot, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát, az Unicefet is, meg más magánalapítványokat is meg kell említeni.
A kormányzati propagandát szolgálja, hogy a „Soros” szóra fűzik fel az üzeneteket. Ez ugyanaz, a választókat végtelenül lekezelő stílus, ami más üzenetekben is megjelenik.
Milyen típusú ügyekben segítenek?
Ami klasszikus, az azoknak a külföldi állampolgároknak az ügye, akiket, ha hazaküldenének, súlyos emberi jogi sérelem érné őket. Például a menedékkérők ilyenek. De vannak olyanok is, akik Magyarországra jöttek, családjuk van. Leggyakrabban az fordul elő, hogy az apa külföldi, felesége, gyerekei magyarok, de az apa tartózkodási jogcíme megszűnik. Viszont, ha hazatérne, akkor nagyon kicsi lenne az esélye, hogy visszajöhetne Magyarországra. Van, hogy a tartózkodási engedélyt kisebb adminisztratív ok miatt nem hosszabbítják meg, mert a külföldi elmulasztott egy határidőt. Viszont a kiutasítás következménye az lenne, hogy nem tudna a családjával együtt lenni.
Tehát itt nem menedékkérésről van szó?
Nem, de lenne emberi jogi sérelem, méghozzá magyar állampolgároknak is: a feleséget, gyerekeket fosztanák meg attól a jogtól, hogy a család együtt legyen. Nyilván nem minden ország esetén merül ez fel, de vannak olyanok, ahonnan nehezen kapna újra tartózkodási vagy beutazási engedélyt, és az sem várható el, hogy a magyar családja költözzön vele, mondjuk, Afrikába.
Ilyen esetekben is tudunk segítséget nyújtani. Olyan is van, hogy menekülteknek nyújtunk segítséget, hogy aki már itt van, és megkapta a menedékjogot, az idehozhassa a családját, jogszerűen, vízummal, repülővel, nem embercsempészeken keresztül.
De
sok olyan ügy van, ami magyar állampolgárokkal kapcsolatos.
Például, aki börtönbe kerül, akár előzetes letartóztatásba, akár szabálysértési őrizetbe, nála azzal foglalkozunk, hogy ő milyen körülmények között van, hogyan tud a családtagjaival kapcsolatot tartani. Az utóbbi időben egyre szigorúbbak ezek a szabályok. A beszélőn a fogvatartott apa már nem ölelheti meg a gyerekét. Ezt emberi jogi problémának látjuk, és próbálunk jogi segítséget nyújtani. És az embertelen elhelyezési körülmények és a börtönzsúfoltság miatt is fellépünk.
A nemrég indult Hétköznapi hősök kampányunkban pedig olyan emberek szerepelnek, akik jogi természetű problémával találkoztak, és ezt sok magyar állampolgár átéli, és ők úgy döntöttek, hogy kiállnak a jogaikért. Olyan ügyekben is, amiről sokan azt gondolnák, hogy reménytelen, pedig fontos. Az köti össze őket, hogy
az egyszerű állampolgár kiáll az igazáért, és mi ebben akarunk segítséget nyújtani.
Ha már említette a börtönöket, néhány hete arról szólt a hír, hogy kitiltották a Helsinki Bizottságot és még néhány civil szervezetet a börtönökből. Ez továbbra is így van?
Igen. Hosszú éveken keresztül folyt ez a civil megfigyelő munka, és az volt a határozott benyomásunk, hogy a büntetés-végrehajtás szervezetrendszerét is sikerült meggyőzni, hogy a civil szervezeteknek fontos szerepe van a börtönökben. Nem csak arról volt szó, hogy bementünk, aztán jelentéseket írtunk, hanem azt is éreztük, hogy fokról-fokra javulnak a körülmények, főleg ahhoz képest, hogy mondjuk a kilencvenes évek elején mennyire elképzelhetetlen volt, hogy civil szervezetek bemenjenek a börtönökbe.
Fotó: FüHü
Sokszor kaptunk olyan visszajelzést börtönparancsnokoktól, hogy a javaslataink azt is segítik, hogy nekik is jobb munkakörülményeik legyenek, és hogy a fogvatartottak közti feszültséget is tudták a javaslataink oldani.
Kíváncsi vagyok, hogy hova jutunk azzal a jelentős fordulattal, ami most a kérdésben történt.
Az együttműködési megállapodás hosszú éveken keresztül érvényes volt, most felmondták.
Európa-szerte több olyan modell van, ami lehetővé teszi a civilek, a kinti világ megjelenését ebben a zárt világban. Magyarországon most az ombudsmani hivatalban van egy egység, ami a fogvatartási helyszíneket vizsgálja. Ez testesíti meg a civil kontrollt, de ez egy kis létszámú főosztály, fizikai képtelenség, hogy mindenhol ott legyenek.
Tehát a büntetés-végrehajtás civil kontrollja terén most nagyot léptünk vissza, körülbelül a kilencvenes évek közepéig.
Ön szerint ez összefügg az általános támadással a civilek ellen?
Én azt gondolom, hogy összekapcsolódik, de, ha jól látjuk, akkor a bv esetén nem ez az egyetlen oka. Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben a civilellenes törvényre hivatkozott, hogy azért szüntették meg a megállapodásokat, mert aki nem tartja be azt a törvényt, azt nem lehet beengedni.
Csak sajnos ez az érvelés nem áll meg. Mondjuk a bevándorlási hivataltól még jóval a civilellenes törvény elfogadása előtt megkaptuk a felmondást. A felmondásokat indokló levelek közül egyik se hivatkozott pont erre a törvényre.
Tehát a miniszteri válasz kifejezte azt a kormányzati szándékot, hogy
egyes civil szervezetekkel, amelyek a kormánynak nem tetsző módon viselkednek és kritikát fogalmaznak meg, nem működik együtt az állami szervezetrendszer.
Tehát a kontextus világos. Azt látva, hogy más országokban is, ahol erős kormányzati és médiakampány folyik a civilek ellen, sorra mondják fel az együttműködéseket, mi itt is számítottunk arra, hogy valami hasonló fog történni. Ez egy újabb mérföldkő volt a hosszabb ideje folyó kampányban. Ez nem egy hungarikum, ez nagyon rossz nemzetközi példák magyar gyakorlatba való átültetése, olyan példáké, amelyeket nem kéne követni egy jogállamban.
A civiltörvény ellen egyrészt fordultak az Alkotmánybírósághoz, másrészt több másik szervezettel együtt úgy döntöttek, hogy nem regisztrálják magukat. Terveznek egyéb lépéseket?
Tervezünk. Már nyáron, amikor elfogadták a törvényt, bejelentettük, hogy nem fogjuk minden kiadványunkon és az internetes oldalunkon feltüntetni, hogy külföldről támogatott szervezet vagyunk, pont azért, mert közben folyik ez a megbélyegző kampány, és azt gondoljuk, hogy ez teljesen indokolatlan, sőt,
egy európai uniós tagállamban teljesen rendben van, hogy külföldi támogatásból is működnek szervezetek.
Részben elvi okok miatt utasítjuk el a törvényt, és azt is szeretnénk, hogy bíróság értékelné, hogy egy demokratikus társadalomban szükség van-e egy ilyen korlátozó törvényre. Ennek egyik módja az Alkotmánybíróság, a másik a strasbourgi emberi jogi bíróság. Még dolgozunk az utóbbinak szánt beadványon.
Elég fontos fejlemény az is, hogy az Európai Bizottság pert indított ebben az ügyben Magyarország ellen, és a luxemburgi uniós bíróság fog ítélkezni az ügyben. Ebben az érintett magyar civil szervezetek ugyan nem számítanak peres feleknek, de figyelmesen követjük az érveket és az ellenérveket.
Már tavasszal, amikor felmerült, hogy lesz egy ilyen jogszabály, akkor is előadtuk a kifogásainkat több helyszínen. Februárban volt az Európai Parlament az alapjogi, igazságügyi (LIBE) bizottságában egy meghallgatás, és már ott szó volt a kérdésről. Akkor még nem lehetett tudni, hogy pontosan mi lesz, de már ott jeleztük a problémákat, ahogyan utána is számos körben, más civil szervezetekkel együtt.
Múlt héten is volt egy hasonló meghallgatás ebben a bizottságban, amely miatt Önt személy szerint is sok támadás érte. Bizonyos médiumok olyanokat írtak, hogy Soros-bérencként, vagy a Soros-tervet megvalósítani megy oda. Mit szólt ehhez?
Pardavi Márta az EP-meghallgatáson Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel
A Helsinki Bizottság 2015 januárja után került a támadások kereszttüzébe. A Charlie Hebdo-merénylet után indult el, talán a nyilvánosság számára kicsit váratlanul ez az idegenellenes kampány, akkor még kicsit más volt tartalmilag. Mivel a Helsinki Bizottság a kilencvenes évek eleje óta foglalkozik menekültek jogvédelmével is, ez a munka hirtelen kereszttűzbe került.
Onnan kezdve
sok, a gyalázkodón túlmenő, már-már erőszakos, becsmérlő jellegű üzenet érkezett hozzánk,
amilyenek előtte nem. Nem volt jellemző, hogy napi szinten kapjunk gyűlölködő telefonhívásokat, e-maileket, Facebook-üzeneteket vagy hogy a Facebook-posztok alatt a kommentekben elképesztő, felháborító dolgokat emberek saját nevükkel, saját Facebook-profiljukkal írjanak. Ez a gyűlölet, ez a gyűlölködés minőséget váltott.
2015-ben és 2016-ban is nagyon sokat kaptunk a menekültek melletti kiállás miatt, de
nem gondolom, hogy ehhez hozzá kéne szoknunk, mert ez nem egy elfogadható dolog.
Nagyon sokszor van az, hogy a menekülteket becsmérlik, dehumanizálják ezek a kommentek, de van az, hogy kifejezetten azért veszi magának valaki a fáradságot, hogy felemelje a telefont vagy klaviatúrát ragadjon, és a saját, személyes profilja alatt írogasson, mert nem tetszik neki a véleményünk. Az ellenkező vélemény megfogalmazóját lényegében ki akarja valaki irtani.
Kapnak szó szerint ilyen telefonokat, kommenteket?
Igen. Ez nem mindig mindennapos, de időről időre, bizonyos aktuális eseményekhez kapcsolódóan, például a Soros-ellenes kampány bármilyen eleméhez kapcsolódóként, ezek jönnek. Amint az EP-meghallgatásnak vége lett, megint jöttek a telefonok.
És nem csak az ellenvéleményüket fejezik ki a telefonálók vagy a hozzászólók, hanem azt, hogy olyan társadalomban szeretnének élni, ahol nincsen olyan ember, akivel ők ne értenének egyet. És aki mondjuk az alkotmányos, az európai értékeinkért felszólal, annak nincs helye ebben a hazában. Tehát ez a hazaárulózós vonal.
Az mondjuk engem a magyar társadalom tagjaként kifejezetten zavar, hogy például egy saját nevével kommentelő fiatal férfi, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jár, olyat kommentel, hogy ő még nem ütött meg nőt, de most nagyon szeretne.
Ez nem egy vélemény, ő erőszakot akar elkövetni,
mert annyira felháborítja, hogy valaki Magyarországról azt állítja az Európai Parlamentben, hogy itt a jogállamiság sérül.
Az, hogy emberek ilyet gondolkodás nélkül leírnak, nekem azt mutatja, hogy tényleg nagyon aggasztó jelenséget látunk. És ez nem csak a Helsinki Bizottságnál van így.
Egyszerűen a menekültek témája olyanná vált, hogy emberek azt gondolják, bármit lehet mondani.
Olyan dolgokat fogalmaznak meg nyilvánosan, hogy ezt a fajta gyűlölködést nagyon nehéz lesz visszafordítani, viszont nagyon könnyű átfordítani adott esetben még veszélyesebb, konkrét erőszakká.
Fotó: FüHü
Nagyon sokszor kérdezik tőlünk, például külföldi partnereink, vagy nemzetközi emberi jogokkal foglalkozók, mondjuk az ENSZ-től, vagy akár az EU-n belül is, hogy ért-e minket már konkrét fizikai fenyegetés. Elsőre az ember nem is hiszi el, hogy ilyen kérdeznek. Hogy lehet az, hogy Magyarországról ezt feltételezik?! 2017-ben, egy EU-s tagállamról? És utána sajnos az ember végig gondolja, és az, ahogy a kormányzati médiában megy a lejárató kampány, meg egyéb támadások érik a civileket Oroszországban, Azerbajdzsánban, Egyiptomban, Törökországban, tehát nem is annyira távoli helyeken – ezen a mintán haladva akár ez is bekövetkezhet itt. Most nem tartunk még ott, de mi az, ami visszatarthatja a társadalmat attól, hogy ide eljussunk?
Én nem látom, hogy a visszatartó fékek nagyon erősek lennének.
Nagyon aggasztó azt hallani, hogy az őcsényi történetnél a miniszterelnök nem ítéli el az erőszakot, hanem egy olyan álláspontra helyezkedik, hogy meg is érti ezeket az embereket. Egy csomó másik ügyben lehet azt látni, hogy a véleményformálók, politikusok és nem politikusok nem ítélik el az erőszakot. Pedig nagyon fontos lenne megtenni, mert ez lehetne az egyik ilyen visszatartó.
Emiatt, amikor jobban belegondolok a kérdésbe, nem tudom azt mondani, hogy kizárt, hogy ez megtörténjen Magyarországon. Lengyelországban is megtörtént, nőjogi civil szervezetek ajtaját betörték, irodáját megtámadták. Nem vagyunk annyira távol ettől, mint ahogy elsőre gondolnánk.
A támadások mennyire befolyásolják a munkájukat? Ügyfelektől jöttek olyan visszajelzések, hogy jobban meggondolják, hogy a Helsinki Bizottságtól kérjenek segítséget?
A hétköznapi munkánkat nagyon befolyásolja, mert végezzük a munkákat, plusz foglalkozunk ezzel az előre nem tervezett körülménnyel, ami sok pluszmunkát igényel… Az ügyfelek számában nem látunk változást. A „külföldi ügynöközés, Soros-ügynöközés” miatt nem gondolják kevesebben azt, hogy szükségük van ingyenesen elérhető, viszont jó színvonalú jogi segítségre. A mi munkánk iránti keresletet akkor lehetne csökkenteni, ha az állami jogi segítő rendszer jobban működne.
Évről évre egyre többen fordulnak hozzánk, és egyre súlyosabb ügyekben.
Ez is egy jelzés arra, hogy milyen nagy társadalmi problémák vannak Magyarországon, amire nem akar, vagy nem képes az állami szervezetrendszer választ adni, és itt nem csak a kormányról van szó.
De az biztos, hogy folyamatosan hallani a megbélyegző kifejezéseket. Az is sajnos előfordul, hogy valakinek valódi problémája van, de mi nem tudunk neki segíteni, mert nem értünk mondjuk a társadalombiztosítási joghoz, akkor csalódottságában egy „biztos azért, mert csak a büdös migránsoknak segítenek” típusú kommentet elereszt.
Folyamatosan erősödik ez a narratíva, ez a személyes találkozásokba is begyűrűzik. Sokan mondják, akikkel kapcsolatba kerülünk, nem feltétlenül ügyfelek, hogy „ja, maguk azok a…” És akkor ezt így elviccelik.
A civilek leügynöközése, bérencnek nevezése a mindennapi szókészlet részévé vált, ha semennyire nem értünk vele egyet, akkor is használjuk.
Ahogy 2015-ben a magyar társadalom megismerkedett a teljesen eltorzított „migráns” fogalommal, most már ez is bekerült a szókészletünkbe.
Hiába használjuk őket viccből, ezek veszélyes szavak. Azzal, hogy beemeljük a mindennapi szóhasználatunkba, ennek a hazugságnak, gyűlölködésnek is teret engedünk. Persze elvicceljük azt, ami elfogadhatatlan, de egyre kevésbé gondolom azt, hogy rendben van, hogy ilyeneket mondunk. Erről sokat beszélünk, van, aki azt gondolja, hogy ezt így kell használni, el kell venni humorral az élét, nekem egy kicsit elegem van ebből. Ez már kezd nem viccessé válni, amikor jönnek az erőszakos kommentek.
A Magyar Helsinki Bizottság indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen.
Az alperes, vagyis a Miniszterelnöki Kabinetiroda kérte, hogy napolják el a tárgyalást, ezt a Fővárosi Törvényszék meg is tette: február 14-ére.
A Helsinki Bizottság október 1-jén fordult bírósághoz, amiért a nemzeti konzultációban hamis állítások jelentek meg a szervezetről.
Azt kérték, hogy a bíróság állapítsa meg: ezek az állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait.
Bocsánatkérést és nyolcmillió forint sérelemdíjat kérnek.
A kabinetiroda jogi képviselője egyébként úgy védekezett: nem tényeket, hanem véleményt fogalmaztak meg.
A bizottság egy reprezentatív közvélemény-kutatást is készíttetett a Mediánnal. Ennek eredménye szerint négyből hárman gondolják úgy, hogy a konzultációs szöveg ártott a bizottság megítélésének.
A konzultáció terjesztését (annak lezárása után) a bíróság felfüggesztette.
Jogerős bírósági végzés kötelezi a Miniszterelnöki Kabinetirodát arra, hogy függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” postai és internetes terjesztését, legalábbis azt a részt, ami a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozik. A kormánykampány ugyan egy hete lezárult, de a civil szervezet indította személyiségi jogi perben még lehet jelentősége a mostani végzésnek.
A Magyar Helsinki Bizottság október 1-én fordult bírósághoz a „Nemzeti Konzultációban” található félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt. Azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a kérdőívben szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. A civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat, illetve, hogy ideiglenes intézkedésként kérte az ítéletig a tevékenység kötelező felfüggesztését. Ezt azonban az első fokú bíróság elutasította – tudatja a civil szervezet közleménye.
Az ideiglenes intézkedés ügyében a Helsinki Bizottság a Fővárosi Ítélőtáblához fordult, amelynek
a ma kézbesített, november 29-iki keltezésű jogerős végzése részben megváltoztatta a korábbi döntést,
és jogerősen arra kötelezte a Kabinetirodát, hogy az elsőfokú bíróság érdemei határozatának meghozataláig függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” 5. pontjában szereplő, a Helsinki Bizottságra vonatkozó állítás internetes és postai terjesztését.
Habár közben a „Nemzeti Konzultáció” véget ért, az elvin túl gyakorlati jelentősége is lehet a jogerős végzésnek a Helsinki Bizottság és a kormány között folyó jogvitában – véli a jogvédő szervezet.
A Kabinetirodával szemben indított személyiségi pernek jövő szerdán lesz az első tárgyalása. A bíróságnak azt kell majd eldönteni, hogy a „nemzeti konzultáció” 5. pontjában szereplő és 8 millió lakosnak kipostázott rész sérti-e a Helsinki Bizottság jó hírnevét. A szöveg így szó: „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«.”
Csakhogy a Helsinki Bizottság soha nem szorgalmazta a „migránsok” vagy „bevándorlók” bűntetteinek enyhébb megítélését
– szögezi le a közlemény. A „kérdőívben” szereplő megcsonkított idézet az ún. határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket.
A karácsony előtti hetekben tíz olyan ügyfelüket mutatják be, akik nem hagyták, hogy az állam korlátozza jogaikat.
A Magyar Helsinki Bizottság közleményében azt írja, 1989 óta működnek jogvédő egyesületként, és idén várhatóan 2000 új ügyfelük lesz. Azt írják: „Legtöbbször nehéz sorsú embereknek segítünk, adunk ingyenesen jogi segítséget, biztosítunk képviseletet – nekik többnyire mi jelentjük az utolsó esélyt ahhoz, hogy szorult helyzetükből kikeveredhessenek.”
De, ahogy írják,
vannak olyan ügyfeleik is, akik másokkal vállalt szolidaritás, az igazságtalanságokkal szembeni kiállásuk vagy a szabadságjogok megvédése miatt kerülnek konfliktusba a hatalommal.
Az ő történetüket mutatják be rendhagyó adventi naptárukban, amely ide kattintva érhető el. Minden nap más történetét lehet elolvasni – az indulás napján, december 6-án például Szert Boglárkáét, aki az Antall József Tudásközpont irodavezetőjeként állt ki az ellen, hogy kollégáit megszégyenítsék politikai véleményük miatt, ezután pedig átszervezésre hivatkozva elbocsátották.
Ahogy írják, a következő napokban „jogellenesen letartóztatott kamionsofőr, abszurd módon előállított szociális munkás, elítélt környezetvédő és eljárás alá vont demonstrálók ügyei” követik Szert Boglárkáét.
Mellettük a naptárban helyet kapott a halálbüntetést ellenző Szent Miklós, és a 20. század egyik legismertebb emberi jogi harcosa, Szergej Kovaljov is.
A Helsinki Bizottság közleményében azt is írja:
bátorság kell ahhoz, hogy valaki tüntetést szervezzen, szembeszálljon az állami gyűlöletpropagandával, vagy megvédjen egy megtámadott nőt.
A Bizottság szerint „egy illiberális államban egy-egy per elvesztésénél sokkal nagyobb a kockázat, ügyfélnek és jogvédőnek egyaránt. Mert az állam igyekszik valamiféle bajkeverőnek, a többség érdekeit veszélyeztetőnek, olykor egyenesen nemzetárulónak beállítani őket.”
Azt írják: az egyáltalán nem jelent jót, ha egy állam vitatja a jogszerű tiltakozás jogát, ahogy annak Magyarországon sok példáját látni.
Ezen a tavaszias őszi napon a Gálok ünneplik a névnapjukat. A kelta-ír eredetű, idehaza ritkának számító név jelentése: kakas. Ami az időjárást illeti: ragyogó napsütésre számíthatunk, eső nem lesz, délután 20 és 24 fok között alakul a hőmérséklet. Sőt, front sem okoz zavart. Most pedig lássuk, miről írnak a lapok!
Népszava: A másság gyönyörűsége
A CEU-nak mentőövet nyújtó Bard College hatvan év után lett ismét fontos szereplője a magyarországi történéseknek. Az intézményről egy volt ’56-os menekült diák, Bitó László orvoskutató mesélt a Népszavának. Az intézmény nem csak a ma már 83 éves orvoskutatónak, a csőlátást majd teljes vakságot is okozó glaukóma kezelésében áttörést jelentő Xatalan gyógyszer kifejlesztőjének, hanem több száz Amerikába menekült magyar fiatal életének is sorsfordítója volt.
„A Bardon olyan oktatást kaptam, amely nélkül a tizedét sem tudtam volna elérni mindannak, amit elértem”.
„Mivel tíz-tizenketten voltunk egy osztályban, nem lehetett a hátsó sorban lapulni, részt kellett venni a beszélgetésben. Ez megalapozta a kritikus gondolkodást” – mondja a Népszavának a kutató, akinek életpályájában sorsfordító volt a Bard, majd pedig egy több mint tízezer dolláros tandíj. A Bard után a Columbia Egyetemen tanult, majd tanított. Bitó a 90-es évekig az Egyesült Államokban élt.
Mint mondja, először csak „megfigyelőként” volt jelen, de idővel egyre aktívabb lett a közéletben. Egykori menekültként határozott véleménye van a migrációs krízisről is. Úgy véli, „borzalmas”, ahogy néhány helyen bánnak a menekültekkel.
„Emberi kötelességünk befogadni őket, és akkor tudunk igazán gazdagodni ebből, ha szeretettel tesszük meg, legyőzve a mindent felmarcangoló gyűlöletszítást.”
Magyar Nemzet: Szökésben a bv-vezetők
Minden jel arra mutat, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) csak addig bátor, amíg a kormányzat által nem szívesen látott civileket kell kiebrudalni az intézetekből. Amikor szakmai vitán kellene szembenézni a kritikákkal és azokkal a szervezetekkel, amelyeknek hátat fordítottak, a vezetők inkább megfutamodnak – írja a Magyar Nemzet, amely beszámol arról, hogy a Magyar Kriminológiai Társaság pénteki, egész napos konferenciájának szakmai beszélgetésére a BVOP három vezető beosztású tagja is hivatalos volt, de az azt megelőző 24 órában mindhárman lemondták a megjelenést.
Talán nem véletlenül: éppen azon a napon nem tudtak időt szakítani arra, hogy egy kerekasztal-beszélgetésen többek között a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetőjével, Vig Dáviddal folytassanak eszmecserét, amelyik napon kiderült, a BVOP fölmondja a civil szervezet és az országos parancsnokság között 18 éve fennálló együttműködési szerződést.
A parancsnokság a civil szervezet számára úgy indokolta az együttműködés fölmondását, hogy „a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai”.
Múlt héten a Helsinki Bizottság mellett a Börtönrádiót működtető Adj Hangot Egyesülettől is megvált a BVOP. A szervezet a velük szerződő intézetekben az arra érdemes fogvatartottaknak képzést nyújtott annak érdekében, hogy társaiknak rádióműsort készítsenek. Egy engedélyeztetési vitára hivatkozva lépett így a BVOP – írja a konzervatív lap.
Magyar Idők: A Jobbiknak még mindig nincs hivatalos programja
Azt állítja a Jobbik, hogy ők az egyetlen kormányváltó erő, és hogy megnyerik a jövő évi országgyűlési választásokat. Mindezt viszont, mintegy hat hónappal a választások előtt, kidolgozatlan választási programmal képzelik el. A párt honlapján ugyanis még mindig a 2014-es program olvasható, amely amellett, hogy kissé elavult, rámutat arra, mennyit is változott azóta a Jobbik értékrendje – írja a kormánypárti Magyar Idők.
Erről leginkább a külpolitikai program árulkodik, amelyben többek közt az Európai Unió gyarmatosító politikájáról, az Egyesült Államok igazságtalan háborúiról vagy a cionista Izrael világ- és országhódító törekvéseiről írnak. Míg az EU-val szemben oly kritikus párt négy éve még eltökélt volt az uniós tagságunkról és az unióhoz fűződő viszonyunkról szóló népszavazásban, idén áprilisban Vona Gábor pártelnök már azt mondta: egy 2018-as győzelem után nem léptetnék ki Magyarországot. A Jobbik négy éve még azt ígérte, kormányra kerülés esetén szakítanak az egyoldalú euroatlantizmussal, és szorosabbra fűzik Magyarország kapcsolatait Észak-Afrika és a Közel-Kelet arab államaival, Iránnal és Afrika gazdaságilag feltörekvő országaival is.
Az is figyelemre méltó, hogy az előző választás előtt a Magyar–cigány együttélés címszó alatt a Jobbik még nyíltan cigánybűnözésről beszél, amit vissza kell szorítani, illetve fel kell számolni. Ma már ennek a kifejezésnek a használatát kerüli a párt – írja a Magyar Idők.
Magyar Hírlap: Vona egy gyékényen árul Gyurcsánnyal
„Nagy nyomás helyeződik ránk azért, hogy erre az intézményre más szabályok vonatkozzanak, mint a többi egyetemre, de ennek ellenállunk” – közölte a CEU kapcsán Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója, akit arra reagáltattak, hogy az LMP hivatalosan kikérte a Soros-tervet és a Jobbik feljelentést tett „George Soros” ellen. Hidvéghi szerint újabb és újabb mélységeket ér el az a párt, amely valaha magát egy radikális nemzeti pártként határozta meg. Soros György személyesen mondta el a Soros-terv különböző pontjait, nyilvánosan publikálta nézeteit.
„Nem kell hozzá nagy oknyomozói tudás, hogy megtaláljuk a Soros-tervet.”
Az, hogy a Jobbik is beállt azok közé, akik tagadják ennek a létezését, szomorú bizonyítéka annak, hogy teljes mértékben megbízhatatlanokká váltak, sem nemzeti, sem más ügyben nem lehet rájuk számítani. Vona Gábor és a Jobbik mára egy gyékényen árul Gyurcsány Ferenccel.
A lex CEU-ban rögzített határidő egy éves meghosszabbítására pénteken benyújtott törvénymódosítást egy gesztusnak mondta, hogy a Soros-egyetem nyugodtan meg tudjon felelni a törvényben leírtaknak. Nagy nyomás helyeződik ránk azért, hogy erre az intézményre más szabályok vonatkozzanak, mint a többi egyetemre. Ennek a nyomásnak ellenállunk, a törvényi keretekből nem engedünk, azok mindenkire vonatkoznak, és ez alól a Soros-egyetem sem lehet kivétel. A Fidesz–KDNP meg fogja szavazni a törvénymódosítást.
A Független Hírügynökség információi szerint kitiltották a civil szervezetek egy részét a magyarországi börtönökből. A Magyar Helsinki Bizottságnál megerősítették, hogy ők érintettek, mint ahogy a börtönrádiókat működtető egyesület is. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál a kitiltást cáfolták, de azt elismerték, hogy felmondták négy civil szervezettel a korábban megkötött együttműködési megállapodásokat.
Orosz Zoltán, a BvOP szóvivője megkeresésünkre azt közölte: „tény, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet felmondta négy civil szervezettel a korábban megkötött együttműködési megállapodásokat, azonban ezek egy részében folyamatban van az együttműködés tartalmának megújítása, valamint aktualizálása.”
A szóvivő hozzátette: „a vonatkozó jogszabályokban rögzítettek szerint a társszervekkel, az egyházi szervezetekkel és más együttműködő partnereinkkel folyamatos és hatékony a szakmai együttműködés.”
Megpróbáltuk megtudni azt is, hogy mely civil szervezetek érintettek az együttműködés megújításában, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.
A FüHü előzőleg úgy értesült, hogy egy új rendelkezés szerint a civil szervezetek egy része semmilyen programot, tevékenységet nem folytathat a börtönökben, az eddigi szerződéseiket is felbontották.
A börtönprogramját hosszú idő óta folytató Magyar Helsinki Bizottságnál megerősítették információinkat, miszerint őket is kitiltották.
A szervezet később kiadott közleményében többi között leszögezi: „A BVOP egyoldalúan október elsejei hatállyal felmondta a 18 éve élő kétoldalú megállapodást a Magyar Helsinki Bizottsággal. Az országos parancsnok arra hivatkozott, hogy a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. A hírek arról szólnak, hogy más civilekkel, köztük karitatív szervezetekkel is felmondták a megállapodást.”
Megkerestük a Magyar Vöröskeresztet is a kérdéseinkkel:
„A Magyar Vöröskereszt továbbra is jelen van a BV intezményekben és végez segitő tevékenységet – jelezték.”
„Adományokat viszünk szükség szerint, véradásokat szervezünk a dolgozók körében, illetve elsősegély-felkészítést is tartunk néhány helyen. Ezzel párhuzamosan megújítjuk a BV intézményekkel korábban kötött együttműködési megállapodásainkat” – mondta el a FüHü megkeresésére Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese.
A bBörtönrádiókat működtető Adj Hangot Egyesületet viszont érinti a döntés. Közleményükben azt írják: „a megállapodások értelmében az egyesület mentorai rádiós képzést nyújtottak a fogvatartottaknak, akik – a mentorok folyamatos segítségével – saját műsort szerkesztettek társaiknak.
Az együttműködés felbontásának indoka, hogy az Egyesület egy pályázatra szánt hanganyagot, nem a titoktartás alatt álló bíráló bizottságnak történő benyújtást megelőzően, hanem akkor engedélyeztetett, mielőtt azt a nagyközönséggel megosztotta volna.”
A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka nincs meggyőződve a szexuális irányultság vizsgálatára vonatkozó tesztek megbízhatóságáról, és arról, hogy helyes azokat a menekültügyi eljárásban felhasználni. A per apropóját a Magyar Helsinki Bizottság meleg ügyfelének kálváriája szolgáltatja, akinek menedékkérelmét azért utasították el, mert a tudományosan vitatott módszerek nem igazolták, hogy meleg.
A kérdés azért juthatott el az Európai Unió Bírósága elé, mivel egy magyar bíróság fordult hozzá, amely a Magyar Helsinki Bizottság nigériai ügyfelének menedékkérelmét vizsgálja. A kérelmet a menekültügyi hatóság azzal az indokkal utasította el, hogy
egy igazságügyi szakpszichológus nem találta bizonyítottnak, hogy a férfi meleg, mivel „férfias”.
A jogvédők sem a vizsgálati módszereket, pszichológiai projekciós teszteket nem találják megfelelőnek, sem azt nem fogadják el, hogy egyedül a bizonytalan „eredményekre” alapuljon a menedékjog elutasítása. Ugyanerre a következtetésre jutott az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka is, aki szerint
a hatóságok nem tekinthetnek bizonyítékként a bizonytalan tudományos megalapozottsággal rendelkező vizsgálati módszerekkel beszerzett szakvéleményekre.
A főtanácsnok indítványában azt is kimondta: ő maga sincsen meggyőződve arról, hogy a „pszichológus szakvéleménye a kérelmező személyiségének elemzése alapján alkalmas annak kellő bizonyossággal való megállapítására, hogy a kérelmező állítása szerinti szexuális irányultság valós-e”. A főtanácsnok szerint a tesztek alkalmazása magában hordozza a homoszexualitáshoz kapcsolt sztereotip fogalmak használatát, amit a luxembourgi bíróság már egy korábbi ítéletében kifejezetten problémásnak talált.
Ezzel szemben a Helsinki Bizottság számos esetben – mint ahogyan a jelen eljárásban is – azt tapasztalta, hogy
meleg menedékkérő ügyfeleinél felesleges igazságügyi szakértői eszközökkel „vizsgálják” szexuális irányultságukat.
A Helsinki Bizottságnak több LMBT-ügyfele is van. Általános probléma, hogy a menekültügyi hivatal megcáfolhatatlan bizonyítékként értékeli az ilyesféle, egy-két órás vizsgálat alapján íródó szakértői véleményeket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hatékonyabbnak és humánusabbnak tekinti, ha a kérelmezőket a menekültügyi hatóságok tisztviselői kérdezik ki egy szakmailag jól összeállított kérdőív alapján, amely irányba a mai indítvány is előrelépést mutat.
Egy brit szakértő részletes alternatív módszertant dolgozott ki, aminek segítségével, valamint megfelelő érzékenységgel, a tudománytalan módszerek elkerülésével és az uniós szabályok figyelembevételével vizsgálható a menedékkérők szavahihetősége a szexuális-érzelmi irányultságával kapcsolatban. Mindez megtalálható a Helsinki Bizottságnak a világ sok részén használt kiadványában is.
Ez a modell a világ több országában bizonyított már,
például Svédország, Új-Zéland és Nagy-Britannia is beemelte saját hatósági gyakorlatába.
Az Európai Unió Bírósága korábbi ítélete kimondta már, hogy
az EU Alapjogi Chartájával ellentétesek a menedékkérő szexuális szokásaira vonatkozó kikérdezések, tesztek és vizsgálatok.
A mostani per jelentőségét az is mutatja, hogy idén júliusban külön meghallgatást is tartottak. A Helsinki Bizottság is ismertethette álláspontját, amelyet támogatott a francia és holland kormány, illetve az Európai Bizottság is.
A mai főtanácsnoki indítvány még nem ítélet, azonban lényeges megállapításai iránymutatásul szolgálnak az Európai Bíróság számára a határozathozatal során.
A témáról Hollandiában is viták vannak, erről itt olvashat bővebben.
Két és fél év után a Kúria jogerősen kimondta, hogy a rendőrség megsértette a gyülekezési jogot, amikor megakadályozta az ellentüntetést a 2015-ös miniszterelnöki évértékelő alatt a Várkert Bazárnál.
A tüntetés szervezőit, Takács Borbálát és Takács Flórát a Helsinki Bizottság képviselte, és a szervezet közleményéből az is kiderült, hogy
részükre 100–100 ezer forintos sérelemdíjat is megállapítottak.
Takács Borbála és Takács Flóra, a MostMi csoport aktivistái Orbán Viktor miniszterelnök szokásos évértékelője idején szerettek volna tüntetést szervezni a rendezvénynek otthont adó Várkert Bazár előtt. Február 20-án ezt be is jelentették a rendőrségen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság viszont a másnapi egyeztetésen közölte velük, hogy a demonstrációt nem lehet megtartani, mert az I. kerületi önkormányzt a területet használatba adta az évértékelőt szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek.
A rendőrség kérte az ellentüntetés szervezőit, hogy erre tekintettel módosítsák a bejelentésüket, amire ők nem voltak hajlandók, a rendőrség pedig arra jutott, hogy a két rendezvény egyszerre nem tartható meg. Ráadásul a végzésében a rendőrség azt a jogorvoslati tájékoztatást adta, hogy a döntéssel szemben nem a gyülekezési jogról szóló gyors bírósági jogorvoslattal lehet élni, hanem azzal, amellyel akár évekig is eltarthat az eljárás.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint
mind a jogorvoslati jogról szóló tájékoztatás, mind maga a tiltás törvénysértő volt, és alkotmányellenesen korlátozta a tiltakozni akarók gyülekezési jogát, ezért a képviseletükben bírósághoz fordultak.
A Fővárosi és Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyetértett ezzel, és márciusi eleji végzésében hatályon kívül helyezte a rendőrség önkényes döntését.
Addigra viszont már az évértékelő három napja véget ért. A szervezők ezért személyhez fűződő jogsértés és kártérítés miatt indítottak pert a rendőrség ellen. Ez a per zárult most jogerősen a Kúria döntésével.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
